EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.23.

COM(2015) 370 final

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

A EU SZOLIDARITÁSI ALAPJÁNAK IGÉNYBEVÉTELÉT INDOKOLÓ INFORMÁCIÓK ÉS FELTÉTELEK

1.BEVEZETÉS

Ez a határozat az Európai Unió Szolidaritási Alapjának 16 274 765 EUR összegű igénybevételére vonatkozik három bulgáriai és görögországi katasztrófát követően. Az igénybevétel teljes összegét azáltal fogják finanszírozni, hogy részben felhasználják a 2015. évi költségvetésben már szereplő, 50 000 000 EUR kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatot, és ennek megfelelően nincs szükség költségvetés-módosításra.

2.INFORMÁCIÓK ÉS FELTÉTELEK

A Bizottság 2015. április végén három kérelmet kapott az Alapból történő pénzügyi segítségnyújtás iránt egy bulgáriai (hideg téli időjárás) és két görögországi (evroszi és közép-görögországi áradás) katasztrófával kapcsolatban, amelyek 2015 januárjában és februárjában következtek be. A Bizottság részletesen megvizsgálta a három kérelmet az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: a rendelet) és különösen annak 2., 3. és 4. cikke alapján. Az értékelés főbb elemeit az alábbiakban ismertetjük.

2.1.BULGÁRIA

(1)2015. január végén és február elején Bulgária nagy területein heves esőzések, havazás, áradások és földcsuszamlások következtek be, amelyek komoly károkat okoztak az állami infrastruktúrában, a vállalkozásokban, magánházakban és -vagyonban, és megkárosították a mezőgazdasági ágazatot.

(2)A Bulgáriától kapott kérelem 2015. április 24-én, a 2015. január 30-án észlelt első károkat követő 12 hetes határidőn belül érkezett a Bizottsághoz.

(3)A Bizottság értékelése szerint a különböző bulgáriai katasztrófáknak, közös természeti eredetű meteorológiai oka van, ezért az EUSZA alkalmazási területére tartoznak.

(4)Bulgária kérelmének benyújtáskor kérte az EUSZA megelőlegezett hozzájárulásának előzetes kifizetését. A kérelem előzetes vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy teljesülnek a rendelet 4a. cikkében foglalt feltételek. A C(2015) 4179 bizottsági határozat 637 782 EUR összegű előleget nyújtott, ami az Alap megelőlegezett pénzügyi hozzájárulásai 10 %-ának felel meg.

(5)A bolgár hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 243,305 millió EUR-ra becsülik. Ez a bolgár GNI 0,622 %-át jelenti, illetve az EUSZA igénybevétele tekintetében 2015-ben Bulgáriára alkalmazandó „jelentős katasztrófa” küszöbérték (234,871 millió EUR) 103,6 %-ának (vagyis a 2013-as adatokon alapuló GNI 0,6 %-ának) felel meg. Mivel a becsült teljes közvetlen kár meghaladja a küszöbértéket, a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősül a rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(6)A teljes közvetlen kár képezi az alapját az Alapból származó pénzügyi hozzájárulási összeg kiszámításának. A pénzügyi hozzájárulás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(7)Ami a katasztrófa hatását és következményeit illeti, a hideg téli időjárás Bulgária majdnem egész területét érintette. Beszámolók szerint a katasztrófa a dél-keleti régiót sújtotta a leginkább. Egyedül Burgasz városában több mint 300 épületet öntött el az áradás. A földcsuszamlások fontos infrastrukturális létesítményeket pusztítottak el. Töltések omlottak be, sok folyó (pl. a Marica/Evrosz folyó) kiöntött a medréből és elárasztotta a mezőgazdasági területeket és az erdőket. Az erős széllökések letarolták a fenyveseket, áramkimaradásokat okoztak, és tönkretették a kommunikációs hálózatokat; az utakat a lehulló fatörzsek torlaszolták el.

(8)A bolgár hatóságok a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések elszámolható költségeit 239,225 millió EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. Ez az összeg teszi ki az összes bejelentett kár több mint 98 %-át. A bolgár hatóságok azzal magyarázták a köztulajdonban keletkezett kár ilyen aránytalanul magas részarányát, hogy a helyi hatóságok nem tudták megfelelően kivizsgálni a magánvagyonban keletkezett kárukat a kérelem benyújtására nyitva álló 12 hetes határidőn belül. A kérelem tehát nagyrészt nem tartalmazza a magánvagyonban keletkezett kárt. A veszélyhelyzeti intézkedések költségeinek legnagyobb része több mint 97 millió EUR és a mentési tevékenységeket érinti. Becslések szerint a közlekedési infrastruktúra helyreállításához több mint 46 millió EUR-ra van szükség.

(9)Az érintett régiók az európai strukturális és beruházási alapok (2014–2020) szerint a „kevésbé fejlett régiók” kategóriába esnek. A bolgár hatóságok nem jelezték a Bizottságnak, hogy forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok Bulgária rendelkezésére álló programjaiból a helyreállítási intézkedésekhez.

(10)A katasztrófa jellegéhez kapcsolódó katasztrófakockázat-megelőzésre és -kezelésre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtását illetően Bulgária 2010-ben átültette nemzeti jogába az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: az árvízirányelv), és előzetes árvízkockázat-értékelést végzett el minden egyes folyómedence-kerületre a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kidolgozott árvízveszély- és árvízkockázat-értékelési módszertan alapján.

(11)A kérelem benyújtása idején nem folytattak Bulgária ellen kötelezettségszegési eljárást a természeti katasztrófához kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

(12)A bolgár hatóságok jelezték, hogy mintegy 32 245 EUR összegű kárra van biztosítási fedezet. Ezt az összeget levonták az elszámolható költségből.

2.2.GÖRÖGORSZÁG (az Evrosz folyó áradásai a központi és a nyugati régiókban).

(1)2015. február elejétől kiterjedt áradások sújtották Görögországot az Evrosz és Adrasz szélesebb térégében, Kelet-Makedónia és Trákia régióban. Ezek károkat okoztak az alapvető infrastruktúrában, középületekben, magánházakban, vállalkozásokban és a mezőgazdaságban.

(2)Ugyanebben az időszakban hasonló katasztrófa sújtotta Közép- és Nyugat-Görögország jelentős részét (így az epiruszi, nyugat-görögországi, közép-görögországi és thesszáliai régiót), és még nagyobb károkat okozott mint Kelet-Makedóniában.

(3)Görögország 2015. április 23-án – a 2015. február 4-én (Evrosz) és február 1-jén (középső és nyugati régiók) regisztrált első károktól számított 12 hetes határidőn belül – két, pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be. A kérelmeket a rendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerinti „regionális katasztrófa” címén nyújtották be. A katasztrófa összességében az alábbi öt NUTS II régiót érintette: A Kelet-Makedónia és Trákia régió (az Evrosz áradása), valamint Epirusz, Nyugat-Görögország, Közép-Görögország és Thesszália régiók (a közép- és nyugat-görögországi áradás esetében).

(4)A Bizottság vizsgálata azonban arra derített fényt, hogy a görögországi események (és a jelentős bulgáriai katasztrófa) összefüggenek, és ugyanabból a meteorológiai jelenségből erednek. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a görög ügyeket a rendelet 2. cikkének (3) bekezdésébe foglaltak szerinti egységes regionális katasztrófaként kezeli. A katasztrófa természeti eredetű, így az EUSZA alkalmazási területének hatálya alá tartozik.

(5)A két kérelem összevonásának nincs hatása az EUSZA pénzügyi hozzájárulásának összegére, ugyanakkor jelentősen csökkenti Görögországnak a végrehajtásból és a jelentéstételből eredő adminisztratív terheit.

(6)Görögország kérelmeinek benyújtáskor kérte az EUSZA megelőlegezett hozzájárulásainak előzetes kifizetését. A kérelmek előzetes értékelését követően, és mielőtt döntést hozott volna azok összevonásáról, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet 4a. cikkében foglalt feltételek minkét ügyben teljesülnek.

(7)A görög hatóságok becslése szerint az áradások által okozott, összesített teljes közvetlen kár 395,878 millió EUR (132,454 millió EUR az Evrosz esetében, plusz 263,424 millió EUR Közép- és Nyugat-Görögország esetében). Ez az összeg a Görögország 2015-ben alkalmazandó „jelentős katasztrófa” küszöbérték (1 091,315 millió EUR) 36 %-ának (vagyis a 2013-as adatokon alapuló GNI 0,6 %-ának) felel meg, tehát nem minősül „jelentős katasztrófának”. A teljes közvetlen kár ugyanakkor az öt érintett NUTS II régióban a GDP súlyozott átlaga 4,78 %-ának felel meg, tehát messze meghaladja a rendeletbe foglalt – a regionális katasztrófának minősítéshez szükséges – küszöbértéket, azaz a regionális súlyozott GDP 1,5 %-át.

(8)A teljes közvetlen kár képezi az alapját az Alapból származó pénzügyi hozzájárulási összeg meghatározásának. A pénzügyi hozzájárulás csak a rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(9)A C(2015) 4180 bizottsági határozat 331 135 EUR összegű előleget nyújtott az Evrosz esetében; a C(2015) 4181 bizottsági határozat pedig 658 560 EUR összeget Közép- és Nyugat Görögország esetében. Ez mindkét esetben az Alapból származó megelőlegezett pénzügyi hozzájárulás 10 %-ának felel meg.

(10)Ami a katasztrófák hatását és következményeit illeti, az Evrosz medencéjének áradása különösen a mezőgazdasági ágazatot érintette. Mintegy 17 500 hektárnyi terület került víz alá. A mezőgazdasági üzemi infrastruktúra, a raktárak és a termés elpusztult. 150 km közút megrongálódott vagy megsemmisült. 17 településen károsodott a vízellátási és csatornázási infrastruktúra. Az áradások középületekben (iskolák, tornatermek, könyvtárak) is károkat okoztak. Görögország nyugati, középső és északi részén Epirusz, Aitoloakarnania, Evrytania, Fthiotida, Thesszália és a Peloponnészosz térségét heves esőzések és viharok sújtották, s hegyekben erős havazás következett be, és ezt a szárazföldi és tengeri területeken egyaránt viharos erejű déli szél kísérte. A katasztrófa következtében áramkimaradásokra került sor, a folyók kiöntöttek a medrükből, és a hatalmas földcsuszamlások több hegyi települést elzártak a külvilágtól, és a lakosokat ki kellett menekíteni. A katasztrófa következtében megsérült az epiruszi úthálózat több mint 60 %-a. A mezőgazdaság is károsodott, mivel a termőterületeken elpusztult a termés. Boltok, magánházak, üzletek, állattenyésztő telepek és gazdaságok károsodtak. A görög kulturális örökség egyes értékei is veszélybe kerültek. Például az Arachthos folyó lezúduló árja Tzoumerkában elsodorta Plaka történelmi hídját.

(11)A görög hatóságok a rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések elszámolható költségeit 308,445 millió EUR-ra becsülték és intézkedéstípusokra bontották. A költségek legnagyobb része a közlekedési ágazatot érinti, több mint 196 millió EUR összegben. A költségek második legnagyobb része a megelőző infrastruktúra biztosítását érinti, 83 millió EUR összegben.

(12)Az érintett régiók az európai strukturális és beruházási alapok (2014–2020) szerint a „kevésbé fejlett régiók”. A görög hatóságok nem jelezték a Bizottságnak, hogy forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az európai strukturális és beruházási alapok programjaiból a helyreállítási intézkedésekhez.

(13)A katasztrófakockázat-megelőzésre és -kezelésre vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása tekintetében jelenleg nincs folyamatban kötelezettségszegési eljárás. A frissített, előzetes árvízkockázat-értékelési jelentést 2012 novemberében nyújtották be a Bizottsághoz. Ezen túlmenően a 2014–2020-as nemzeti stratégiai referenciakeretbe illeszkedő, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozott „Infrastruktúra, Közlekedés, Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés” operatív program 5. tematikus célkitűzése arra irányul, hogy reagáljanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatására, alkalmazkodjanak a száraz és forró időjárás új körülményeihez és az esetleges, szélsőséges időjárási jelenségekhez, például az áradásokhoz.

(14)A kérelem benyújtása idején nem folytattak Görögország ellen kötelezettségszegési eljárást a természeti katasztrófához kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

(15)A görög hatóságok megerősítették, hogy az elszámolható költségeknek nincs biztosítási fedezete.

3.FINANSZÍROZÁS

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 2 és különösen annak 10. cikke, a pénzügyi keret megfelelő fejezeteinek felső határát túllépve évi – 2011. évi árakon – 500 millió EUR-s felső határig engedélyezi az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az Alap) igénybevételét. Az Alapból való részesedés részletes feltételeit az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2012/2002/EK tanácsi rendelet tartalmazza, amelyet a 2014. május 15-i 661/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosított. A támogatásnyújtás módozatait az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 3 (a továbbiakban: intézményközi megállapodás) és különösen annak 11. pontja tárgyalja.

Mivel az Alap létrehozásának meghatározó oka a szolidaritás, a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy az Alap támogatásait progresszív alapon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Alap igénybevételére szolgáló „jelentős kár” küszöbértékét (azaz a 2011-es árakon számított GNI 0,6 %-a, illetve 3 milliárd EUR közül az alacsonyabbik értéket) túllépő kárrész támogatási intenzitása nagyobb, mint a küszöbérték alatti kárrészé. A jelentős katasztrófák esetén odaítélt segély meghatározásához eddig az Alap igénybevételére szabott küszöb alatt a teljes közvetlen kár 2,5 %-át, a küszöb feletti részre pedig a teljes közvetlen kár 6 %-át használták. A regionális katasztrófák és a „szomszédos országokra” vonatkozó rendelkezés alapján elfogadott arány 2,5 %.

A hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható műveletek becsült összes költségét. A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló 2002–2003-as éves jelentésben határozták meg; e módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta.

A Bulgária és Görögország által benyújtott kérelmek alapján az alapból nyújtandó támogatás az okozott összes kárra vonatkozó becslés alapján a következő:

A 2015. évi költségvetés elfogadása idején 50 000 000 EUR összeget mozgósítottak előlegfizetések céljára, és a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat belefoglalták a költségvetésbe. A kérelmekben adott magyarázatok alapján 4 , valamint az Alapból nyújtható lehetséges maximális támogatásra tekintettel, a Bizottság javaslatot tesz az Alapnak ebben a két ügyben történő mozgósítására, az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében kifejezetten előlegfizetések céljából mozgósított 50 000 000 EUR-ból 16 274 765 EUR igénybevétele révén.

Mivel 1 627 477 EUR-t már kifizettek a 10 %-os előlegekre (637 782 EUR-t Bulgáriának, és 989 695 EUR-t Görögországnak), a rendelet 4a. cikkének (2) bekezdése értelmében a kifizetendő, fennmaradó egyenleg 14 647 288 EUR (5 740 033 EUR Bulgárinak, és 8 907 255 EUR Görögországnak).

Az említett előlegek kifizetése után a költségvetésben rendelkezésre álló előlegfizetési egyenleg 48 372 523 EUR. Az intézményközi megállapodás előirányzatok átcsoportosítását lehetővé tévő 11. pontjának megfelelően a Bizottság azt javasolja, hogy a Bulgária és Görögország számára szükséges 14 647 288 EUR-t ebből a rendelkezésre álló egyenlegből fizessék ki. A 14 647 288 EUR fennmaradó egyenleg kifizetése után 33 725 235 EUR összeg áll még rendelkezésre a 2015-ben szükség esetén kifizetendő további előlegek céljára. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján ez elégségesnek értékelhető az év hátralévő részében érkező új kérelmek esetén.

Nézeteltérés esetén háromoldalú egyeztető eljárást fognak kezdeményezni az intézményközi megállapodás 11. pontjának megfelelően 5 .

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre 6 és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra 7 és különösen annak 11. pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára 8 ,

mivel:

(1)Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának célja annak lehetővé tétele, hogy az Unió gyorsan, hatékonyan és rugalmasan reagáljon a szükséghelyzetekre, és tanulságot tegyen a katasztrófa sújtotta régiók lakosságával vállalt szolidaritásáról.

(2)Az Alap éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 9 10. cikkében meghatározottaknak megfelelően 500 millió EUR.

(3)Bulgária a hideg téli időjárás miatt kérelmet nyújtott be az Alap igénybevételére.

(4)Görögország árvíz miatt két kérelmet nyújtott be az Alap igénybevételére.

(5)A Bizottság értékelése szerint a kérelmek megfelelnek a Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozóan a 2012/2002/EK rendeletben megállapított feltételeknek.

(6)Tehát mozgósítani kell az Alapot, hogy 16 274 765 EUR teljes összegű pénzügyi hozzájárulást biztosítsanak a Bulgária és Görögország által benyújtott kérelmek tekintetében.

(7)A 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 11. pontja második mondatának megfelelően lehetőség van az előirányzatok közötti átcsoportosításra. A 2015-ös pénzügyi évben kifizetendő előlegek előirányzatait rendkívül korlátozott mértékben vették igénybe az e határozat tárgyát képező három kérelem céljából, amelyek kifizetendő, fennmaradó egyenlege 14 647 288 EUR. Következtetésképpen az igénybevétel teljes összeget az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésében rendelkezésre álló előirányzatok felhasználásával fogják finanszírozni, és nincs szükség kiegészítő előirányzatokra. Ezért nincs szükség költségvetés-módosításra, mivel e határozat az Alap igénybevételéhez szükséges valamennyi részletre kiterjed.

(8)Az Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ez a határozat az elfogadásának napjától alkalmazandó,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT:

1. cikk

A jelen igénybevétel teljes összegét az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének 13 06 01 költségvetési tételében rendelkezésre álló, kifejezetten az előlegfizetés céljából igénybe vett előirányzatokból kell fedezni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot [az elfogadás időpontja ] [A HL-ben való kihirdetést megelőzően a Parlament által beillesztendő dátum]kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben,

(1) A Tanács 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(4) Közlemény a Bizottságnak C(2015) xxxx..

(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6) A Tanács 2002. november 11-i 2012/2002/EK rendelete az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, (HL L 311., 2002.11.14., 3. o).

(7) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8) HL C […]., [...], […]. o.

(9) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).