EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.6.18.

COM(2015) 294 final

2015/0133(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról
(átdolgozás)

{SWD(2015) 118 final}

INDOKOLÁS

1.A javaslat háttere

1.1.A javaslat okai és céljai

A közös halászati politika (KHP) végrehajtásához nélkülözhetetlen az adatgyűjtés, mivel az biztosítja, hogy a szakpolitika a lehető legjobb tudományos szakvéleményeken alapuljon. Adatokra van szükség ahhoz, hogy értékeljük a halállományok állapotát, az ágazat különböző szegmenseinek nyereségességét, valamint a halászat és az akvakultúra ökoszisztémára gyakorolt hatását. Adatokra a különböző uniós szakpolitikák értékeléséhez is szükség van, legyenek azok halászati gazdálkodási intézkedések, a halászattól és az akvakultúrától függő területek támogatására irányuló strukturális pénzügyi intézkedések, vagy a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt káros hatások csökkentését célzó enyhítő intézkedések.

Emiatt hozták létre 2000-ben a halászati adatok gyűjtésére és kezelésére szolgáló uniós keretet 1 , amelynek 2008-as reformja vezetett az adatgyűjtési keretrendszer 2 kialakulásához. Az adatgyűjtési keretrendszer jelentős előrelépést jelentett a halászati, akvakultúra- és feldolgozó ágazattal kapcsolatos biológiai, környezeti, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtésére vonatkozó harmonizált uniós szabályok megteremtésében.

A közös halászati politika (KHP) 2013. évi reformja nyomán kiigazításokra szorul a szakpolitikát megalapozó tudományos tanácsadás gyakorlata és az ahhoz szükséges adatok köre. Ez különösen fontos a maximális fenntartható hozam (MSY) legkésőbb 2020-ra történő eléréséhez, a halászati gazdálkodásban a halászat ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak figyelembevételéhez és a kirakodási kötelezettség fokozatos bevezetéséhez. A KHP reformja az adatgyűjtés módját illetően is kiigazításokat tesz szükségessé, ilyen változások például a regionalizáció és a regionális együttműködés keretében a feladatok európai uniós hatáskörből tagállami hatáskörbe történő utalása.

A Bizottság 2015-ös munkaprogramjának 3 részeként bejelentette, hogy erőfeszítéseit a legutóbbi KHP-reform gördülékeny végrehajtására fogja összpontosítani, valamint hogy a halászat vonatkozásában a fő prioritás a meglévő jogszabályok közötti szinergiák feltárása.

Ez a javaslat épít mindarra, ami működik (tehát nagyfokú folytonosságot tart fenn), mindeközben pedig az új követelményekhez is igazodik. A közleményhez egy szolgálati munkadokumentum is tartozik.

1.2.Összhang a szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel: igazodás a KHP-reformhoz

A közös halászati politikáról szóló rendelet 4 elfogadásakor a Tanács és az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy „mielőbb fogadja el a 199/2008/EK rendelet annak érdekében történő módosítására irányuló javaslatát, hogy a lehető leghamarabb a gyakorlatban is érvényesülhessenek az adatgyűjtésnek a közös halászati politika reformjáról szóló új rendeletben foglalt azon elvei és célkitűzései, amelyek alapvető fontosságúak a megreformált közös halászati politika támogatása szempontjából” 5 . A mellékelt javaslat e célt a következők révén kívánja elérni:

Igazodás az új adatszükségletekhez: Az adatgyűjtési keretrendszer hatályát össze kell hangolni azokkal az igényekkel, amelyek szigorúan a KHP-rendelet 25. cikkében megállapított felülvizsgálatból következnek. Ez az alábbiakhoz kapcsolódó kiigazításokat teszi szükségessé: a maximális fenntartható hozam szerinti halászatra történő fokozatos átállás, a halászat ökoszisztémákra gyakorolt hatásai (pl. védett fajok, tengerfenéki élőhelyek); az akvakultúra környezeti és egyéb hatásai (a mortalitással/veszteségekkel, gyógyszerek használatával kapcsolatos információkkal illusztrálva); és a kirakodási kötelezettség hatásai.

A konzultációk eredményei szerint bizonyos adatokat gyűjtöttek, de azokat még a maximális fenntartható hozam szerinti gazdálkodás tárgyát képező állományok esetében sem használták fel. A jelenlegi adatgyűjtési keretrendszer hatálya több mint 400 állományra terjed ki, azonban nem mindegyik esetében szükséges elvégezni a legrészletesebb állományértékelést, vagyis ezek kapcsán nincs szükségtúlzottan széles körű és gyakori adatgyűjtésre. Az adatgyűjtési keretrendszer felülvizsgálatának ezért azt is biztosítania kell, hogy az adatgyűjtés a tudományos modellek által elért pontosságnak és a kapcsolódó kockázati szintnek a költség–haszon vagy költség–felhasználás elemzése alapján történjen. Például a felmérések készítésére ne évente, hanem háromévente kerüljön sor.

Egy ilyen elemzést a halászati gazdálkodást irányítók, az adatgyűjtők és a tudományos szakvélemények készítői közötti megbeszélések eredményeire kell alapozni. Így orvosolható az a helyzet, hogy az adatkövetelmények lényegében az egyes állományok vonatkozásában felmerülő igények összegyűjtésével jöttek létre, aminek következtében bizonyos állományok esetében a gyűjtött adatok mennyisége és köre nincs összhangban a végfelhasználók – többek között a halászati gazdálkodás irányítóinak – igényeivel. Ez úgy valósítható meg, hogy – eddig első alkalommal – kritériumokat állapítunk meg az állományok rangsorolására 6 , ilyenek például a gazdasági és társadalmi jelentőség, az állományok kitermelésének mértéke, illetve az állománygazdálkodási vagy -védelmi tervek megléte. E kritériumokat figyelembe kell venni az adatgyűjtési keretrendszer részletes végrehajtására irányuló többéves európai uniós program kidolgozásakor és felülvizsgálatakor. Jó példa a sima lepényhal balti-tengeri állománya, amelynek esetében több adatot gyűjtenek, mint amennyi az állomány állapotának figyelemmel kíséréséhez szükséges.

A regionális együttműködés szorosabbra fűzése: a KHP regionalizációjával összhangban – mivel az ugyanazon tengeri régióban lévő tagállamok közötti együttműködésnek köszönhetően fokozottan testre szabott gazdálkodási döntések fognak születni, az adatgyűjtőknek az adatok regionális végfelhasználóival egyeztetve kell megtervezniük tevékenységüket, és a feladatokat egyre nagyobb mértékben meg kell osztani a különböző tagállamok között.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslatnak az is célja, hogy megteremtse az összhangot a környezetvédelmi és statisztikai szabályozási keretek hasonló adatgyűjtési politikáival (lásd alább az egyszerűsítésre vonatkozó szakaszban).

2.Jogalap, szubszidiaritás és arányosság

2.1.• Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és különösen annak 43. cikke (2) bekezdése, ami egyben a KHP jogalapja is.

2.2.• Szubszidiaritás

Tárgytalan, mivel a halászati politika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik.

2.3.• Arányosság

Ez jogalkotási javaslat az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló keretrendszert hivatott létrehozni, és így nem lép túl az alapvető cél, vagyis a halászati ágazatban az adatok minőségének, hozzáférhetőségének és rendelkezésre állásának javításához szükséges mértéken.

2.4.• A jogi aktus típusának megválasztása

Azért ez a jogszabálytípus került kiválasztásra, mert a jelenlegi jogszabállyal kapcsolatos tapasztalatok pozitívak voltak (lásd az utólagos értékelésekről és az érdekelt felekkel folytatott konzultációkról szóló következő szakaszt).

3.Az utólagos értékelések, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei

3.1.Utólagos értékelések, az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és más tanulmányok

E javaslat előkészítése keretében több tanulmány és értékelés is készült, többek között egy kifejezetten ehhez a témához kapcsolódó utólagos értékelés, továbbá az érdekelt felek részvételével egy műhelytalálkozóra is sor került. A tanulmányok és konzultációk összefoglalása a szolgálati munkadokumentumban olvasható. Ezek alapján a Bizottság az alábbi következtetéseket vonja le:

Adatmennyiség: Az adatgyűjtési keretrendszernek hála jelentősen megnövekedett a rendelkezésre álló halászati adatok mennyisége, és a keretrendszer az általános nézet szerint megfelel a céljának. Az adatgyűjtési keretrendszer egy harmonizált eljárásokkal jellemzett uniós szintű keretet biztosított, és lehetővé tette az idősorok kialakítását. Míg a jelenlegi adatgyűjtési keretrendszer elsősorban a halászati gazdálkodás adatszükségleteit próbálta kiszolgálni, a megreformált közös halászati politika keretében számos új vagy megerősített szakpolitikai célkitűzés támogatásához is szükség lesz adatokra, ilyen például: az ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodásra való átállás; a fenntartható akvakultúra fejlesztésére helyezendő nagyobb hangsúly; a halászati gazdálkodással kapcsolatos döntések színvonalasabb hatásvizsgálata.

Az adatminőség viszonylag jónak tekinthető, azonban akad még javítanivaló.
A tagállamok között nagy eltérések tapasztalhatók a minőségbiztosítás és az ellenőrzési eljárások tekintetében; ezeket általánosságban tovább kell szigorítani, különösen a társadalmi-gazdasági adatok vonatkozásában.

Az adatok rendelkezésre állása: ez az a terület, ahol a legtöbb változtatásra van szükség. A főbb kihívások a következők: i. túl sok teherrel jár és túl erőforrás-igényes az a folyamat, amelynek keretében a végfelhasználók 7 adatokat kérnek a tagállamoktól („adatlehívás”); ii. a tagállamok részéről a szabálykövetés és a végfelhasználók felé történő adatszolgáltatás időszerűsége nem mindig volt kielégítő; iii. a halászati tevékenységre vonatkozó adatok hozzáférhetősége tagállamonként eltérő a különböző hozzáférési szabályok miatt, ami részben az említett adatok többcélú felhasználása tekintetében meglévő korlátozásoknak tudható be; és iv. az adatgyűjtési keretrendszer segítségével gyűjtött adatokat a hozzáférés nehézségei miatt nem használjuk ki eléggé, aminek az az eredménye, hogy az ilyen adatok felhasználási köre messze elmarad a lehetőségektől, továbbá ugyanazon adatok más-más célokra történő gyűjtése szükségtelen beruházásokhoz vezet (például a tengeri területrendezéssel kapcsolatos szakpolitikák esetében). Az adatok elérhetőségét ezért javítani kell és egyszerűbbé kell tenni. Mivel a tengeri környezetre vonatkozó adatok iránti kereslet egyre fokozottabb, a többcélú adatgyűjtés olyan lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztani.

Rugalmasság: Az adatgyűjtési keretrendszer előrelépést jelentett, mivel minden tagállamra érvényes közös szabályok kerültek bevezetésre, amelyek lehetővé teszik, hogy a szakpolitikai döntéshozók összevethető, hasonló információk alapján hozzák meg döntéseiket (nemzeti szinten is). Azonban az adatgyűjtési keretrendszer jogi felépítése az általános megítélés szerint túl előíró és részletes, aminek következtében a rendszer nehézkes, és nehezen alkalmazkodik a változó igényekhez. Ezért elengedhetetlen, hogy az adatgyűjtési keretrendszer tervezésében és végrehajtásában nagyobb szerephez jussanak a végfelhasználók, és így az adatszükségletek és a gyűjtött adatok jobban összhangba kerüljenek egymással.

Komplexitás: Az adatgyűjtési keretrendszer az általános nézet szerint túlságosan összetett, mind a jogi keret és a végrehajtási szabályok tekintetében. A komplexitás és az alacsony fokú hatékonyság egyik forrását az adatgyűjtési keretrendszer, illetve más uniós jogszabályok – például a halászati ellenőrzési rendelet 8 és a statisztikai tárgyú EU-rendeletek 9 – adatszolgáltatási követelményei közötti átfedés jelenti. Az összetettség és az alacsony hatékonyság másik forrásának tekinthető az a tény, hogy ugyanazokat a nyers adatokat a különböző végfelhasználóknak különböző összesített formákban kell elküldeni.

Ezenkívül fokozni kell a szinergiát a más uniós jogszabályokban kitűzött célokkal. Ez különösen vonatkozik a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvre 10 , amelynek célja, hogy az európai uniós tengervizek 2020-ig elérjék a „jó környezeti állapotot”. Ezt – egyéb eszközök mellett – 11 környezetminőségi mutató segítségével kell értékelni, amelyek némelyike közvetlenül vagy közvetve kapcsolódik a halászathoz. Felülvizsgálata után az adatgyűjtési keretrendszernek biztosítania kell, hogy az adatokat a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtására is fel lehessen használni.

Sokak szerint az adatgyűjtési keretrendszer egyik fő erőssége a regionális együttműködés, amelyet a KHP-reform által kijelölt iránynak megfelelően még szorosabbra kell fűzni. Annak érdekében, hogy a halászati gazdálkodási intézkedések regionális szervezését megfelelő, regionális vonatkozású tudományos szakvéleményekkel támogassuk, a tagállamok közötti együttműködést az adatgyűjtés területén is fontos ösztönözni.

Külön hatásvizsgálat készítése nem tűnt szükségesnek, mivel tanulmányokból nagy adatbázis áll rendelkezésre, valamint azért, mert a közös halászati politikára (KHP) vonatkozó hatásvizsgálat az adatgyűjtési keretrendszerre is kiterjedt, az eredeti szándék ugyanis az volt, hogy a keretrendszerre vonatkozó rendelkezések szerepeljenek a KHP-rendeletben.

3.2.Célravezető szabályozás és a jelenlegi rendszer egyszerűsítése

Az adatgyűjtési keretrendszer felülvizsgálata a Bizottság célravezető és hatásos szabályozásra irányuló programjába (REFIT) illeszkedik, amelynek célja a bürokrácia csökkentése és a szabályozási terhek megszüntetése. Ez annyit jelent, hogy a halászati adatgyűjtési keretrendszert egyszerűsíteni kell a különböző szinteken.

3.2.1.Az átfedések megszüntetése és az uniós jogszabályok közötti szinergiák keresése

A javaslat elsősorban arra irányul, hogy az adatgyűjtési keretrendszert összhangba hozza más releváns, halászati adatok gyűjtésével összefüggő uniós jogszabályokkal az átfedések megszüntetése, valamint a tengeri adatok egész rendszeréhez kapcsolódó költségek csökkentése érdekében. Az adatgyűjtési keretrendszer csak annyiban teremt adatgyűjtési kötelezettségeket, amennyiben azokat más uniós jogszabályok még nem írják elő, így a szóban forgó keret egyértelműen a halászattal kapcsolatos biológiai, társadalmi-gazdasági és környezeti adatok gyűjtésének fő uniós eszközévé válik, ezzel szemben a halászati tevékenységgel kapcsolatos alapadatok szolgáltatását (kirakodások, fogások és halászati erőkifejtés) továbbra is a halászati ellenőrzésről szóló rendelet, az akvakultúra- és feldolgozó-ágazati termelés alapvető statisztikai adatainak szolgáltatását pedig a statisztikai rendeletek szabályozzák. Az összehangolás után a Bizottság az említett rendeletek módosítására vonatkozó javaslatokat is előterjeszti, amennyiben az a KHP céljai miatt szükségessé válna.

A javaslatnak az is célja, hogy maximalizálja a szinergiákat a környezetvédelmi jogszabályokkal. A jelenlegi adatgyűjtési keretrendszer nem biztosít elegendő adatot a halászati tevékenységek ökoszisztémákra kifejtett bizonyos hatásairól. Ezek az adatok mindazonáltal szükségesek a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv hatékony végrehajtásához. Ez a helyzet a védett fajok (madarak, tengeri emlősök, teknősök stb.) véletlen befogásaival, a táplálékhálózatokra gyakorolt hatásokkal (ragadozó–zsákmány viszonyok), valamint a halászat élőhelyekre kifejtett hatásával. Az e három hatásra vonatkozó adatokat a meglévő vagy a módosított adatgyűjtési keretrendszer mechanizmusai révén lehetne gyűjteni, a keret így – minimális költségek mellett – a tengeri környezettel kapcsolatos ismeretek javítását is szolgálná.

Ezenkívül szinergiára kell törekedni az európai térinformációs infrastruktúrával 11 , amely kompatibilis adattároló és adatcsere-rendszerek létrehozására kötelezi a tagállamokat az uniós környezetpolitikák és a környezetre potenciálisan hatást gyakorló politikák és tevékenységek céljaira.

3.2.2.Az uniós szinten meghatározott előírások mérséklése az adatminőség csökkentése nélkül

A szabályozásnak eredményorientáltabbnak kell lennie, a végrehajtás tekintetében pedig nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a tagállamoknak. Ha a regionális együttműködés keretében a tagállamokat fokozottabb mértékben és korábban bevonjuk a követendő módszertannal vagy a minőségi célokkal kapcsolatos döntések meghozatalába, az adatgyűjtési keretrendszer jelentősen egyszerűsíthető és az adatgyűjtési rendszer rugalmasabbá tehető. Ez úgy érhető el, hogy egy adott régión belül az adatok fő végfelhasználói (például az ICES 12 és a GFCM 13 ) számára lehetővé tesszük az adatszolgáltatási követelmények kidolgozásában való részvételt annak érdekében, hogy e követelmények jobban kiszolgálják igényeiket, például a hosszú távú állománygazdálkodási tervek létrehozásával összefüggésben. Ez a jövőben elsősorban a tagállamok és a végfelhasználók közötti regionális szintű megbeszélések tárgyát fogja képezni, a tudományos megalapozottság pedig továbbra is a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) bevonásával lesz biztosítható.

Ezzel egyidejűleg a minőség és a megbízhatóság területén is fejlesztésekre lesz szükség az adatok kiváló minőségének garantálásához. Ennek egyik módja az európai statisztika gyakorlati kódexének és az európai statisztikai rendszer minőségbiztosítási keretének alkalmazása lesz.

3.2.3.A Bizottság által megkövetelt vagy a Bizottságnak bejelentendő adatok körének szűkítése

A nemzeti programok jelenleg nagy részletességgel írják le, hogy az egyes tagállamokban ki, mit és hogyan fog csinálni. Ezt lényegesen egyszerűbbé kell tenni. A háromévestől a többéves uniós és nemzeti programok felé történő elmozdulásnak köszönhetően a tagállamok hosszabb időszakra tudják majd tervezni munkájukat. Ennek eredményeként kisebb adminisztratív teher fog hárulni a Bizottságra és a tagállamokra a finanszírozási határozatok és a munkatervek éves elfogadása kapcsán. Ehhez hasonlóan a jelentéstétel folyamata és formátuma is jelentősen egyszerűsödni fog (lásd alább).

3.2.4.Egyszeri gyűjtés, többszöri felhasználás

Az adatkérések száma idővel nőtt, és továbbra is nőni fog, mivel a halászat és az akvakultúra tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatását egyre jobban le kell írni, valamint az emberi tevékenységek által a tengeri környezetre kifejtett hatást is egyre szorosabban kell figyelemmel kísérni. Az adatgyűjtési keretrendszer felülvizsgálata lehetőséget teremt egyrészt arra, hogy a halászati adatok az érdekeltek szélesebb köre számára váljanak elérhetővé, másrészt arra, hogy a legújabb technológiai fejlesztések felhasználásával csökkenjenek az adatkérések révén a tagállamokra nehezedő terhek.

E kettős célkitűzés a javaslat szerint úgy érhető el, ha adatgyűjtési keretrendszer válik azon fő jogi eszközzé, amelynek alapján a tagállamoknak adatokat kell szolgáltatniuk az adatfelhasználók (végfelhasználók és más érdekelt felek) számára, függetlenül az adatgyűjtésre vonatkozó jogi kötelezettség forrásától (adatgyűjtési keretrendszer vagy más uniós jogszabály), kivéve, ha más jogi eszközök már most is előírják az adatok elérhetőségének biztosítását (például a legtöbb statisztikai rendelet).

Fontos, hogy ne kerüljenek megállapításra olyan általános intézkedések, amelyek eleve korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, legyen szó akár tudományos felhasználókról, akár más érdekelt felekről. Ha a személyes adatok védelme forog kockán, gondoskodni kell az uniós adatvédelemi szabályok alkalmazásáról. Amennyiben ellentét feszül a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos érdekek között, az adatkezelőknek az adatok visszatartása vagy túlzott aggregálása helyett alternatív megoldásokat kell kidolgozniuk.

A második javasolt lépés az, hogy a regionális szintű adatösszesítéssel kapcsolatos tapasztalatokra építve jelentősen egyszerűsíteni kell az adatfelhasználók felé történő adatszolgáltatást. Az új keretrendszer várhatóan szorosabbra fogja fűzni a tagállamok közötti együttműködést a kompatibilis, a 2007/2/EK irányelvben 14 elfogadottaknak megfelelő adattároló és adatcsere-rendszerek, illetve formátumok kifejlesztése érdekében, valamint elő fogja mozdítani az egyéb uniós jogi aktusokban (például a halászati ellenőrzési rendeletben és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben) használt adatformátumok közötti kompatibilitást. Az eszközök vagy a végeredmény előírása nélkül most lehetőség nyílik az adatlehívások okozta jelenlegi teher számottevő csökkentésére.

A fentiekben javasolt lépések teljesíteni fogják az új KHP-rendeletben 25. cikkében szereplő követelményt, valamint továbbviszik „A kék gazdaság innovációja” című bizottsági közlemény 15 gondolatmenetét: gondoskodni kell arról, hogy a kutatók és az érdekelt felek hozzáférjenek az adatokhoz, kivéve az olyan eseteket, amelyekre vonatkozóan az alkalmazandó uniós jogszabályok előírják az adatok védelemét és a titoktartást. Mivel e fejlődési folyamat eredményei csak idővel mutatkoznak meg, és az optimális rendszerfelépítésről még javában folynak az egyeztetések, az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletben csak az említett folyamat szellemének megfelelő általános rendelkezéseket kell szerepeltetni. Részletesebb rendelkezések kidolgozására egy későbbi szakaszban kerülne sor, amikor a tagállamok között konszenzus alakult ki a legmegfelelőbb megoldásokról.

4.Költségvetési hatások

Nincs olyan hatás, amelyről az ETHA ne rendelkezne.

5.Egyéb elemek

5.1.Végrehajtási tervek és nyomon követés, értékelési és jelentéstételi szabályok és más kiegészítő intézkedések

Az adatgyűjtési keretről szóló rendelet szintjén szükséges módosítások mellett a Bizottság kiválasztotta azokat a kiegészítő intézkedéseket, amelyeket a szabályozás célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében végre kell hajtani.

Először egy új koncepciót kell majd kidolgozni a többéves uniós programra vonatkozóan, amelyet a Bizottság a rendelet hatálybalépése után fog elfogadni. A jövőbeni program kevésbé lesz előíró jellegű a tagállamok számára, valamint nagyobb rugalmasságot fog biztosítani az időközi módosítások tekintetében. A többéves programba csak az alapvető, az időszak egészében stabil változók fognak kerülni, míg a további változókat és az adatgyűjtés mikéntjére vonatkozó részletes követelményeket a tagállamok regionális csoportjai fogják megvitatni, illetve tesznek rájuk javaslatot.

Másodszor, a Bizottság a többéves uniós program kidolgozása során meg fogja vizsgálni a bizonyos adatok gyűjtésével járó költségeket, valamint a szóban forgó adatok általi lefedettséget, azok részletességét és aggregációs szintjét. Szem előtt tartva a végfelhasználók igényeit a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy az adatgyűjtés végezhető-e ritkábban vagy olyan alternatív módszerekkel, amelyek esetleg jobban illeszkednek a szükséges információk típusához (például egyedi tanulmányok).

Harmadszor, az éves jelentéstétel egyszerűbbé fog válni. Az ilyen jelentéstétel eddig nehézkes volt, és nem arra használtuk, hogy a felmerült problémákra megoldást találjunk. A jelentések kevésbé lesznek narratív jellegűek, többnyire tényekről és számadatokról fognak beszámolni, valamint kevesebb ismétlődést fognak tartalmazni.

Negyedszer, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) keretében 2014 óta jelentős uniós finanszírozás áll a tagállamok rendelkezésére az adatgyűjtés javítására 16 . Mivel a programokról még folynak a megbeszélések a tagállamokkal, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy összpontosítsanak jelenlegi adatgyűjtési rendszerük javítására (különösen a szervezés ésszerűsítésére, valamint az adattárolási és -továbbítási rendszerek javítására), az adatminőség hatékonyabb ellenőrzését lehetővé tévő beruházásokra, valamint készüljenek fel az új adatszolgáltatási követelményekhez való alkalmazkodásra. Ezenkívül a regionális együttműködés további megerősítése érdekében a Bizottság már megindította a közvetlen irányítás keretében nyújtandó támogatásokat. Finanszírozás lesz elérhető a tagállamok olyan csoportjai számára, amelyek közös fellépések végrehajtását tervezik. Így kiépíthető az ahhoz szükséges kapacitás, hogy az új adatgyűjtési keretrendszer regionális együttműködéssel kapcsolatos rendelkezései hatályba lépésükkor végrehajthatók legyenek.

Végezetül, a Bizottság tevékenyen készül a tagállami végrehajtás nyomon követésének javítására. Habár a tagállamok az adatgyűjtési keretrendszer életbe lépése óta általában betartották annak szabályait, a tagállami kötelezettségek megállapítása és/vagy végrehajtása tekintetében adódtak problémák. Ez általában az adminisztratív kapacitással vagy szervezéssel kapcsolatos problémáknak tudható be.

A teljesítmény javítása érdekében különféle megoldásokhoz folyamodunk. Az ETHA keretében a tagállamoknak az előzetes feltételrendszer mechanizmusa révén kell majd bizonyítaniuk, hogy rendelkeznek az adatgyűjtési keretrendszer végrehajtásához szükséges adminisztratív kapacitással. Az ETHA emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a KHP-szabályok megszegésének eseteiben a Bizottság megszakítsa, felfüggessze vagy visszafizettesse az uniós támogatást (az adatgyűjtési keretrendszeren belül jelenleg is ez a helyzet).

De ami ennél is fontosabb, a Bizottság változtatni fog a tagállami végrehajtás nyomon követésének szemléletén: a meg nem felelés eseteinek megelőzése és a problémák korai megoldása lesz a prioritás. Ennek megvalósítása úgy fog történni, hogy nagyobb hangsúlyt kap az adatszolgáltatás elmaradásához vezető rendszerszintű problémák megoldása, továbbá szorosabb együttműködés jön létre a végfelhasználókkal a tagállami adatszolgáltatással kapcsolatos visszajelzéseik tekintetében.

Végezetül meg kell jegyezni, hogy a Bizottság szükség esetén nem fog visszaretteni kötelezettségszegési eljárások indításától.

5.2.A javaslat rendelkezéseinek részletes magyarázata

A 199/2008/EK tanácsi rendeletben foglalt szabályokat érintő változtatások a szóban forgó jogi aktus több cikkének felváltását, elhagyását, illetve módosítását teszik szükségessé. Ha e változtatások az alap-jogiaktust módosító rendelettel kerülnének megállapításra, az alkalmazandó szabályok egyrészt az eredeti jogi aktusban és másrészt a módosító aktusban szerepelnének, csak e két jogi aktus összehasonlításával lennének beazonosíthatók. Ezen túlmenően az új szabályoknak az eredeti jogi aktusba történő beillesztése túl hosszú cikkeket eredményezne, ami megnehezítené a szöveg olvashatóságát. Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy a 199/2008/EK rendeletet helyénvaló átdolgozni azért, hogy az alkalmazandó szabályok áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek. A cikkek számozását érintő esetleges változások miatt a régi és az új számozás közötti megfeleléseket a mellékletben szereplő táblázat mutatja be.

E javaslat tartalmi szempontból csak azokat a cikkeket módosítja, amelyekben a módosítások a KHP-reformja kapcsán keletkező új igények miatt létfontosságúak; elhagyja a feleslegessé váló cikkeket, illetve nem érinti azokat a cikkeket és elemeket, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján megfelelőnek és költséghatékonynak bizonyultak.

A jelenlegi rendszernek különösen a következő kulcsfontosságú rendelkezéseit kell megtartani: a többéves uniós program létrehozása, amelynek végrehajtása nemzeti adatgyűjtési tervek segítségével történik; az adatok gyűjtésére, tárolására, védelmére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó, tagállami kötelezettségvállalások formáját öltő kulcsfontosságú kötelezettségek; az adatok végfelhasználóinak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések; a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti együttműködésre, valamint a tudományos és állománygazdálkodással foglalkozó testületek közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezések.

Az adatgyűjtési keretről szóló jelenlegi rendelettel összehasonlítva a javasolt módosítások a következők:

1. cikk

Az egyértelműség és az átfedések elkerülése érdekében különbséget kell tenni az e rendelet értelmében gyűjtött és a más uniós jogszabályok értelmében gyűjtött adatok között: az előbbiek gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat ez a rendelet határozza meg, míg az utóbbiak tekintetében ez a rendelet csupán a felhasználást szabályozza. Ez a megközelítés nem újszerű, de az említett megkülönböztetést markánsabbá teszi.

Adatgyűjtés más jogi keretek alapján is történik, ide tartoznak különösen a következők: az 1224/2009/EU rendelet (a halászati tevékenységgel kapcsolatos adatok), a 295/2008/EK és a 762/2008/EK rendelet (akvakultúra-statisztikák), a 2008/56/EK irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv), a 2000/60/EK irányelv (vízügyi keretirányelv), a 2009/147/EK irányelv (madárvédelmi irányelv), a 92/43/EGK irányelv (élőhelyvédelmi irányelv), az 1921/2006/EK rendelet (kirakodási és fogási statisztikák), a 216/2009/EK, a 217/2009/EK és a 218/2009/EK rendelet (fogási statisztikák), a 26/2004/EK rendelet (flottanyilvántartás), a 812/2004 rendelet (a cetfélékről szóló rendelet), az 1100/2007/EK rendelet (az angolnákról szóló rendelet), az 1967/2006/EK rendelet (a földközi-tengeri halászatról szóló rendelet), az 1343/2011/EU rendelet (a GFCM-megállapodás átültetése), valamint a 2347/2002/EK rendelet (a mélytengeri halászathoz való hozzáférés), az 1236/2010/EU rendelet, a 717/2010/EU tanácsi határozat (az ellenőrzésre vonatkozó többoldalú megállapodások átültetése) és az 1006/2008/EK rendelet (a halászati engedélyekre vonatkozó rendelet). Ezek a rendeletek nincsenek felsorolva a cikkekben, csak egy preambulumbekezdésben történik rájuk hivatkozás példaként.

2. cikk

Ez a rendelet átveszi a hatályos rendeletből a személyes adatok védelmének tiszteletben tartását biztosítani hivatott szabályokat.

3. cikk

Noha a hobbihorgászatra vonatkozó adatgyűjtés a jelenlegi adatszolgáltatási követelmények csupán kis részét teszi ki, a jelenlegi fogalommeghatározás túl szűk értelmű, annak a hobbihorgászat minden típusát le kell fednie, nem csak a „szabadidős vagy sportolási célú” horgászatot.

A különböző jogszabályokban használt fogalommeghatározásokat a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni, például a halászhajó definícióját. Másfelől, jóllehet a KHP-rendelet meghatározta a tengeri régiókat, ez a meghatározás nem felel meg az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendelet szerinti földrajzi régióknak, mivel a tudományos megfontolásoktól eltérő megfontolásokon is alapulhat. Ezért fontos leszögezni, hogy az adatgyűjtéssel kapcsolatos együttműködés tekintetében a tengeri régiók meghatározásának a közös állományokat érintő tudományos megfontolásokon kell alapulnia.

Az adatgyűjtési keretről szóló rendeletnek a továbbiakban nem szükséges meghatároznia az adatgyűjtés terén alkalmazandó módszertan részleteit. Éppen ezért egy konkrét módszer, például a „flottaalapú mintavétel” meghatározását el kell távolítani.

4. cikk

Az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletnek kizárólag az alapvető szabályokat kell meghatároznia, valamint az arra vonatkozó kritériumokat, hogy milyen adatokat kell gyűjteni. Az egyik fő kihívást a legmegfelelőbb jogalkotási forma megtalálása jelenti, amelynek segítségével kellő egyensúlyba hozható a rugalmasság (például az adatgyűjtési programok új igényekhez való zökkenőmentes hozzáigazítása) és a kiszámíthatóság (például annak biztosítása, hogy az alapvető adatok gyűjtése kellően hosszú időszakot öleljen fel a megbízható idősorok kialakításához).

Egyfelől az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletnek elsősorban azt kell biztosítania, hogy a többéves uniós program és annak minden módosítása a KHP-rendelet 25. cikkében meghatározott elveken alapuljon. Ezeket a rendelkezéseket nem szükséges megismételni, de a preambulumbekezdésekben hivatkozásokkal meg kell teremteni a kapcsolatot.

Másfelől a pontos változókat, fajokat, szegmenseket, méreteket, beleértve a lefedettséget és az aggregációs szintet (a gyűjtött adatok köre) és a módszertanokat (a gyűjtés módja) részletesen egy felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusban kell meghatározni (a gyűjtött adatok köre) vagy előzetesen meg kell vitatni a tagállamok regionális csoportjaiban (a gyűjtés módja). Az első szempont a többéves uniós terv elsődleges funkcióját képezi, ami pedig a második szempontot illeti, a tagállami munkaterveknek tükrözniük kell a tagállamok által tett kötelezettségvállalásokat.

Az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletben jelenleg nincs olyan kritérium, amely útmutatást adna a többéves uniós program létrehozásához. A kritériumok bevezetése nagyobb átláthatóságot és ésszerű megközelítést hivatott biztosítani az adatszükségletek azonosítása tekintetében.

Mielőtt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal elfogadná a többéves uniós programot, a Bizottság konzultálni fog a regionális koordinációs csoportokkal, az uniós tagállamok szakértőivel és a HTMGB-ben dolgozó uniós kutatókkal.

5. cikk

(1) és (3) bekezdés: A többéves uniós programba azok az adatok kerülnek beillesztésre, amelyeket nem gyűjtenek más uniós jogszabályok alapján.

(2) bekezdés: Az adatszükségletek kategóriainak meghatározása. Ezeket be kell építeni a többéves uniós programba.

A halászati adatok tekintetében a pontos igények az alábbi megfontolások alapján mérhetők fel:

–az EU és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése;

–az uniós jogszabályok alapján kezelt állományokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények. Az adatszolgáltatási követelmények pontos köre (beleértve a változókat és a periodicitást) aszerint kerül kiválasztásra, hogy melyek szükségesek a vonatkozó uniós jogszabályok céljainak eléréséhez. Példaként említhetők a következők: a KHP-nak a maximális fenntartható hozam elérésére irányuló céljai, a vonatkozó hosszú távú állománygazdálkodási tervek vagy visszadobási tervek uniós, regionális vagy nemzeti szinten; a halászati lehetőségekről szóló rendeletek; az 1967/2006/EK rendelet (a Földközi-tengerre vonatkozó rendelet), a 2347/2002/EK rendelet (a mélytengeri halászathoz való hozzáférés rendszere) 17 és az 1100/2007/EK rendelet (az angolnákról szóló rendelet) alapján meghatározott legkisebb referenciaméretek; az olyan állományokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények, amelyek jelenleg nem képezik az uniós jogszabályok alapján folytatott gazdálkodás tárgyát, de jelentős társadalmi vagy gazdasági jelentőséggel bírnak. Ebben az összefüggésben az adatszolgáltatási követelmények kiterjeszthetők a hobbihorgászatra például olyan esetben, amikor az várhatóan jelentős hatást gyakorol a halászati mortalitásra, illetve amennyiben még nem vonatkozik rá az 1224/2009/EU rendelet (ellenőrzési rendelet) 55. cikke.

–a halászati ágazathoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági adatokat – amelyek nélkülözhetetlenek az ágazat teljesítményének értékeléséhez és nyomon követéséhez – elsősorban az adatgyűjtési keretrendszer révén gyűjtik;

–a halászat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatás értékeléséhez szükséges adatok. Ide tartoznak a következők: a nem célfajok járulékos fogására vonatkozó adatok, különösen a nemzetközi vagy az uniós jog által védett fajok esetében; a halászat tengeri élőhelyekre gyakorolt hatásaira vonatkozó adatok; a halászat által a táplálékhálózatokra gyakorolt hatásokra vonatkozó adatok.

A halászati tevékenységgel kapcsolatos adatok (fogások, kirakodott mennyiség, erőkifejtés és kapacitás) nélkülözhetetlenek a biológiai és gazdasági elemzések készítéséhez. A kutatók ezeket az adatokat részben az ellenőrzési rendelet keretében rögzített és gyűjtött adatokból szűrik ki. Jelenleg azonban nagy hiányosságok vannak például a kisebb flottaszegmensekre és az 50 kg alatti kirakodott mennyiségekre vonatkozó adatok terén, melyeket orvosolni kell az adatgyűjtési keretrendszer segítségével. Ez a helyzet mindaddig fenn fog állni, amíg az ellenőrzési rendelet hatálya e változókra is ki nem terjed.

Ami az akvakultúrát illeti, az akvakultúra fenntartható fejlesztésére irányuló KHP-célkitűzésre tekintettel szükség van a fenntarthatóságra vonatkozó változókra. Itt különösen az akvakultúra hatása és hatékonysága kerül előtérbe, amelyek vizsgálatához felhasználhatók a mortalitásra/elhullásra és a gyógyszerek bevitelére vonatkozó paraméterek. Az adatgyűjtési keretrendszer és a statisztikai tárgyú rendeletek között az elsődleges termelési adatok tekintetében jelenleg meglévő átfedések megszűnnek azáltal, hogy áttérünk egy olyan rendszerre, amelyben az alapvető termelési adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeket a statisztikai rendeletek szabályozzák, a további
társadalmi-gazdasági és környezeti/fenntarthatósági adatok gyűjtésére vonatkozó követelményeket pedig – szükség esetén, illetve ha ilyen adatokat nem gyűjtenek másutt – az adatgyűjtési keretrendszer fedi le. A feldolgozó ágazat tekintetében a halfeldolgozásra vonatkozó adatokat jelenleg mind az adatgyűjtési keretrendszeren belül, mind a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló rendelet (SBS) keretében gyűjtik a mezőgazdaság / élelmiszer-feldolgozás kategóriában. Az adatgyűjtési keretrendszer a jövőben csak akkor határoz meg további adatgyűjtési követelményeket, ha azok még nem szerepelnek az SBS-rendeletekben.

(4) és (5) bekezdés: Ami a kutatási felméréseket illeti, a listának – a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően – szerepelnie kell a többéves uniós programban, mivel együttműködési keretre van szükség a tagállamok és a tudományos intézmények között tekintettel arra, hogy számos felmérés nemzetközi szinten készül. A létrejövő keretben elő kell írni, hogy a felméréseket mikor kell elvégezni, ezzel szemben a többéves uniós programban a halászati tevékenység vonatkozásában megállapíthatók olyan küszöbértékek, amelyek alatt a tagállamok számára nem kötelező a részvétel.

A mintavételi program létrehozásával járó terhek és az adatok beszerzésével járó előnyök közötti egyensúly kialakítása érdekében az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletben indokolt előírni, hogy bizonyos adatok mintavétele tekintetében eltérések legyenek megállapíthatók a tagállamok számára. A többéves uniós program fogja meghatározni azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok számára engedélyezhető a mintavételi szabályoktól való eltérés.

6. cikk

(1) bekezdés: Az uniós program végrehajtásának szabályaira vonatkozó rendelkezéseket naprakésszé kell tenni, figyelemmel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU rendelet nemrégiben történt elfogadására.

2014-től az adatgyűjtési tevékenységek programozása az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) keretében megállapított szabályok alapján fog történni. A tagállamoknak be kell majd nyújtaniuk egy-egy ETHA operatív programot, amelyben többek között egy adatgyűjtésre vonatkozó szakasznak is szerepelnie kell (18. cikk (1) bekezdés p) pont). A programban le kell írni az adatgyűjtési tevékenységeket, az adattárolási módszereket, az adatkezelést és -felhasználást, valamint ismertetni kell az összegyűjtött adatok hatékony és eredményes pénzügyi és adminisztratív kezelésére való képességet. Az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakasza a fenti témakörökkel kapcsolatban általánosabb jellegű információkat fog tartalmazni, és nem lesz annyira részletes, mint a jelenlegi nemzeti programok. A programot a Bizottság fogadja el; ez a program képezi majd tagállami kötelezettségek, valamint e tevékenységek uniós társfinanszírozásának alapját. Más szóval, a nemzeti programokra vonatkozó, két egymást követő, háromévente meghozott részletes határozat helyett – amelyekhez éves finanszírozási határozatok is kapcsolódnak –, az adatgyűjtési tevékenységek programozásához csupán egyetlen, hét évre szóló stratégiai bizottsági határozatra lesz szükség.

Az ETHA operatív programot egy nemzeti munkaterv fogja kiegészíteni, amely az elvégzendő tevékenységekről részletesebben számol be. Ezt a munkatervet évente kell benyújtani, kivéve akkor, ha az előző évi munkaterv marad érvényben (21. cikk). A Bizottság ezt a munkatervet egyszerűsített eljárás keretében fogadja el. A nemzeti munkaterv benyújtására irányadó végrehajtási szabályok kidolgozása során a Bizottság felhasználja majd a korábbi tapasztalatokat, és egyszerűsíteni fogja a szóban forgó munkatervek benyújtásának és jóváhagyásának, valamint a munkatervekre vonatkozó jelentéstételnek a folyamatát annak érdekében, hogy a lehető legjobban ki lehessen aknázni az új rendszernek köszönhető egyszerűsítés előnyeit.

(2) bekezdés: A fentiek alapján a munkaterv tartalmát e rendeletnek kell meghatároznia. Az 508/2014/EU rendelet 22. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az eljárás, a formátum és az ütemezés végrehajtási aktus útján részletesebben is meghatározható.

Az 508/2014/EU rendelet 21. cikke hivatkozik a 199/2008/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésére, jóllehet e rendelet elfogadását követően célszerűbb lenne az egész 4. cikkre hivatkozni.

(3) bekezdés: Az adatgyűjtési módszertanok kidolgozása vonatkozásában új rendelkezésekre van szükség, amelyek ismertetik, hogy a tagállamoknak milyen lépéseket kell tenniük, illetve milyen szempontokat kell figyelembe venniük. Különösen fontos a koordináció az átfedések elkerüléséhez és a méretgazdaságosságból származó előnyök kihasználásához. A Bizottság beavatkozása csak annak ellenőrzésére fog kiterjedni, hogy a munkatervek megfelelnek-e a tagállami kötelezettségeknek, illetve hogy kellő lefedettséget biztosítanak-e. A munkatervek jóváhagyása előtt a Bizottság konzultálni fog a HTMGB-vel.

7. cikk

A nemzeti kapcsolattartó szerepének és feladatainak részletesebb meghatározása, amelyeket korábban a 665/2008/EK rendelet írt elő.

8. cikk

(1) bekezdés: Az adatszükségletek meghatározásának folyamata szorosan kapcsolódik a regionális együttműködéshez. A regionális koordinációs találkozók meglévő mechanizmusaira építve minden tengeri régióban indokolt elindítani egy, a regionális koordinációs csoportok által koordinált állandó folyamatot. E csoportokban tagállami és bizottsági szakértők, valamint az adatok releváns végfelhasználói vesznek részt ((2) bekezdés); az eljárási szabályzatról a résztvevők döntenek ((3) bekezdés). Annak érdekében, hogy valamennyi tengeri régióban biztosítható legyen az uniós szabályok által megállapított horizontális elvek bizonyos mértékű homogenitása és tiszteletben tartása, az összes régió szempontjából releváns adatgyűjtést a Bizottság fogja koordinálni ((4) bekezdés) 18 .

A regionális koordinációs csoportok által végzett koordinációs tevékenység eredményezhet közös ajánlásokat a regionális munkaterv tervezete formájában, amelyek az adatok gyűjtésére és kezelésére alkalmazandó eljárásokat, módszereket, minőségbiztosítási és minőségellenőrzési eljárásokat határozza meg. Ez az innováció jelentős előnyökkel járhat az adatgyűjtési folyamat harmonizálása és színvonala tekintetében, valamint elősegítheti, hogy a gyűjtött adatok jobban kiszolgálják a tudományos szakvéleményekkel kapcsolatos regionális igényeket. Az egyszerűsítés érdekében a regionális munkatervek felválthatják a nemzeti munkatervek bizonyos részeit. A regionális munkaterveket – a nemzeti munkatervekhez hasonlóan – a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően a Bizottságnak kell majd jóváhagynia ((5) és (6) bekezdés).

A többéves uniós program kidolgozásakor a Bizottság konzultálni fog a regionális koordinációs csoportokkal (vö. 3. cikk), és – ennek mintájára – a tagállamoknak munkatervük elkészítésekor először egymással kell egyeztetniük a regionális koordinációs csoportokon belül (4. cikk), valamint munkaterveiket módosítaniuk kell a regionális koordinációs csoportok ajánlásai vagy a regionális munkatervek alapján ((6) bekezdés).

A regionális koordinációra vonatkozó rendelkezések szükség esetén részletesebben is meghatározhatók végrehajtási aktusok útján ((7) bekezdés).

9. és 10. cikk

A nemzeti programokra való utalásokat a munkatervekre való utalásokkal kell felváltani, a pénzügyi rendelkezéseket pedig indokolt elhagyni, mert azokat az ETHA már lefedi.

A HTMGB-vel a tagállami munkatervekről és éves jelentésekről folytatott konzultáció sokban hasonlít a nemzeti programokról szóló jelenlegi konzultációhoz, így azt folytatni kell annak ellenőrzésére, hogy a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket.

A jelentéstételi formátumok és eszközök bizottsági végrehajtási aktus útján tovább egyszerűsíthetők.

A korábbi 8., 9., 10., 11., 12., 15., 18. és 19. cikk elhagyása

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megváltoztatta a tagállami adatgyűjtési tevékenységek pénzügyi támogatásának szerkezetét, és így a tagállamok adatgyűjtési tevékenységének egyedüli uniós finanszírozási forrásává vált. Az 199/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően ki kell igazítani, valamint el kell belőle távolítani az uniós pénzügyi támogatásra vonatkozó minden rendelkezést (ezek a korábbi 8. cikkben szerepeltek).

 Az uniós szabályoknak a továbbiakban nem kell meghatározniuk az adatgyűjtés terén alkalmazandó módszertan részleteit. A különböző adatgyűjtési módszerekre vonatkozó rendelkezéseket ezért el kell hagyni (a korábbi 9., 10., 11. és 12. cikkből). Ezeket a módszereket az uniós szakértői csoportok, a regionális koordinációs csoportok közös ajánlásai vagy a regionális munkatervek fogják részletesen kidolgozni.

A korábbi 9. cikket el kell hagyni, mert az olyan mintavételi módszereket írt elő, amelyekhez képest már léteznek jobb alternatívák, és amelyekről regionális szinten lehet dönteni.

A korábbi 10. cikk rendelkezéseit e javaslat 11. cikke tartalmazza.

A korábbi 11. cikk elhagyható, mert az (1) és (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseket e javaslat 3. és 4. cikke tartalmazza, (3) és (4) bekezdésének rendelkezései pedig e javaslat 6. cikkében szerepelnek.

A korábbi 12. cikket is el kell hagyni, mert annak rendelkezéseit a javasolt 5. cikk tartalmazza.

A korábbi 15. cikket el kell hagyni, mivel az az új 1. és 4. cikk és az (5) preambulumbekezdés miatt feleslegessé válik.

A korábbi 18. és 19. cikket el kell hagyni, mert rendelkezéseik átkerültek a 16. cikkbe.

11. cikk

Annak érdekében, hogy biztosítsuk az adatgyűjtési keretrendszer hatékony és egységes tagállami végrehajtását, alapvető követelményeket kell meghatározni az adatgyűjtők jogai, valamint a halászhajók parancsnokainak kötelezettségei tekintetében. Ezek a követelmények a 199/2008/EK rendelet meglévő rendelkezéseire épülnek, és végrehajtási aktusok útján részletesebben is meghatározhatók.

16. és 17. cikk

A 16. és a 17. cikk hivatott felváltani a korábbi 18. és 19. cikket azért, hogy biztosítható legyen az összhang a KHP-rendelet 25. cikke (2) bekezdésének e) pontjával. Így juttatható érvényre a KHP-rendeletben az adatok időben történő rendelkezésre állására és bocsátására vonatkozóan előírt elv. Amennyiben az uniós jog értelmében kötelező az adatvédelem és a titoktartás, az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendeletnek biztosítania kell az ehhez szükséges biztosítékokat.

A törzsadatok a fogalommeghatározás szerint az egyes halászhajókra, természetes vagy jogi személyekre vagy egyes mintákra vonatkozó adatok (2. cikk e) pont). A törzsadatok tartalmazhatnak közvetlenül vagy közvetetten azonosítható személyekre, például hajótulajdonosokra vonatkozó személyes adatokat. A tagállamok kötelesek biztosítani a „törzsadatok számítógépes adatbázisokban történő biztonságos tárolását”, valamint azt, hogy megoldott legyen ezen adatok „bizalmas kezelése” (12. cikk a) pont). E javaslat nem módosítja a törzsadatokra vonatkozó rendelkezéseket.

Az adatvédelmi szabályok azonban relevánsak abban az esetben is, amikor a rendszerből egy meghatározott analitikai célra kinyert részletes adatok olyan eredményt adnának, amelynek alapján egy adott természetes személy azonosítható lenne.

A részletes adatok a törzsadatokon alapuló adatok, méghozzá olyan formában, amely nem teszi lehetővé természetes vagy jogi személyek közvetlen vagy közvetett azonosítását. Az összesített adatok a törzs- vagy részletes adatok meghatározott elemzési célokból történő összesítésének eredményét képezik. A hatályos rendelet értelmében a tagállamok ezeket az adatokat kérésre kötelesek a végfelhasználók és más érdekelt felek rendelkezésére bocsátani. E javaslat 16. cikke megerősíti ezt az elvet. Általában nem valószínű, hogy ezekkel az adatokkal természetes személyek lennének azonosíthatók, kis adatkészletek esetében azonban fennáll ez az eshetőség. A javaslat ezért tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint biztosítékokat kell meghatározni olyan esetben, amikor az adatkészletek tekintetében fennáll annak a kockázata, hogy a személyes adatok közvetlenül vagy közvetve nyilvánosságra juthatnak.

Konkrétabban:

Az (1) bekezdés emlékeztet az adatszolgáltatás időszerűségének elvére és az indokolatlan korlátozások elkerülésének szükségességére. A (2) bekezdés kiegészíti a szöveget azzal a követelménnyel, amely szerint a tagállamoknak megfelelő biztosítékokról – például magasabb aggregációs szintről vagy az adatok anonimizálásáról – kell gondoskodniuk olyan esetekben, amikor az adatok azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információt tartalmaznak.

A (2) bekezdés rendelkezik arról is, hogy a szükséges biztosítékok típusát felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell meghatározni.

A (3) bekezdés előírja az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a halászati vonatkozású tudományos szakvélemények 19 készítésében részt vevő végfelhasználók viszonylag rövid határidővel megkapják az adatokat, mivel a halászati és adott esetben a környezetvédelmi döntéshozók részére időszerű szakvéleményeket kell biztosítaniuk. Más érdekelt felek számára is biztosítani kell, hogy egy meghatározott határidőn belül megkapják az igényelt adatokat; ide tartoznak például az 1380/2013/EU rendelet 43. cikke alapján létrehozott tanácsadó testületek, a tudományos közösség tagjai vagy a nyilvánosság olyan tagjai, akiknek tudományos publikációk, nyilvános viták, illetve a szakpolitika alakításában való részvétel céljából van szükségük adatokra.

A (3) és a (4) bekezdés fenntartja a 20. cikk (3) bekezdésében szereplő rendelkezést.

A 17. cikk követelményt állapít meg az adattárolási és adatcsere-rendszerek kompatibilitására vonatkozóan, hogy megkönnyítse a tagállamok, a végfelhasználók és a Bizottság közötti adatcserét. Mindeközben olyan kötelezettség is megállapításra került, amely szerint elő kell segíteni az információk más érdekelt felek felé történő terjesztését ((1) bekezdés). A rendelet nem határozza meg, hogy erre az adatcserére milyen formában kerüljön sor, mivel a technikai lehetőségeket jobban fel kell térképezni. Az ilyen adatrendszerek szereplőinek mindenesetre a személyes adatok védelméről is gondoskodniuk kell, ezért megfelelő biztosítékokat kell bevezetniük (például magasabb aggregációs szintet vagy az adatok anonimizálását) olyan esetekben, amikor az adatok azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információt tartalmaznak ((2) bekezdés).

24. cikk

Az új KHP-rendelet elfogadása nyomán a 24. cikk naprakésszé teszi a bizottság nevére történő hivatkozást, valamint egy új rendelkezést illeszt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról teendő jelentéstételről.

A korábbi 25. cikk elhagyása, a 23. cikk beillesztése, valamint a korábbi 27. (jelenleg 24.) cikk módosítása

Az adatgyűjtési keretrendszerről szóló rendelet elfogadására még a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt került sor, ezért naprakésszé kell tenni a felhatalmazási és komitológiai eljárásokra vonatkozó szabályokat.

6.Ütemezés

A 199/2008/EK rendelet időbeli hatálya nincs korlátozva, így mindaddig hatályban marad, amíg nem módosítják. A jelenlegi többéves uniós program és a 23 tagállami nemzeti program azonban 2016. december 31-én lejár. Ezért az adatgyűjtési keretrendszer módosítását fontos időben elfogadni, hogy 2016-ig lehetővé váljon a többéves uniós program és a tagállami munkatervek elfogadása, figyelemmel az előkészületekre és tagállamok között regionális szinten, illetve a tudományos testületekkel – például a HTMGB-vel – folytatott konzultációkra.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

2015/0133 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról
(átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó  Európai Unió működéséről szóló Õ szerződésre és különösen annak  43 Õ 37. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a  z Európai Õ Bizottság javaslatára,tekintettel az Európai Parlament véleményére,

 a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, Õ

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

 rendes jogalkotási eljárás keretében, Õ

mivel:

ò új szöveg

(1)A 199/2008/EK tanácsi rendelet 20 több ponton is módosításra szorul.

(2)Az egyértelműség érdekében szükség van a rendelet átdolgozására. Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 ugyanis megreformálta a közös halászati politikát. A közös halászati politika céljait és a halászati ágazatban végzett adatgyűjtésre vonatkozó követelményeket az utóbbi rendelet 2. és 25. cikke határozza meg. Ezenfelül az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 átalakította a tagállami adatgyűjtési tevékenységek pénzügyi támogatásának szerkezetét.

ê 199/2008 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet 23 előírja, hogy a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságnak (a továbbiakban: HTMGB) – többek között biológiai, gazdasági, környezeti, társadalmi és műszaki szempontok szerint – rendszeres időközönként értékelnie kell az élő vízi erőforrásokkal való gazdálkodást.

ê 199/2008 (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe és a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok védelméről és a velük való gazdálkodásról szóló megállapodás egyaránt hangsúlyozza, hogy az ágazatbeli tudományos ismeretek előmozdítása érdekében szükséges a kutatás és az adatgyűjtés fejlesztése.

ê 199/2008 (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(3)A nem közösségi  uniós Õ vizekben található élő vízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására vonatkozó közös halászati politika célkitűzéseinek megfelelően és különösen a halászati partnerségi megállapodásokban foglalt vagy a regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetek által elfogadott rendelkezésekkel összhangban a Közösségnek  az Uniónak Õ részt kell vennie a halászati erőforrások védelmére tett erőfeszítésekben.

ê 199/2008 (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Tanács 2003. január 23-án következtetéseket fogadott el a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „a környezetvédelmi követelmények közös halászati politikába történő beépítésére irányuló közösségi cselekvési terv meghatározásáról” szóló bizottsági közleményről, amely irányadó elveket, gazdálkodási intézkedéseket és munkaprogramot fogalmaz meg az ökoszisztéma-alapú megközelítésnek a halászati gazdálkodásban való előmozdítása érdekében.

ê 199/2008 (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A Tanács 2003. október 13-án következtetéseket fogadott el a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, a közösségi halgazdálkodás céljára készülő tudományos és műszaki szakvélemények javítására vonatkozó bizottsági közleményről, amely a tudományos szakvélemények tárgyában ismerteti a Közösség igényeit, meghatározza a szakvélemények kibocsátásának mechanizmusait, feltérképezi azokat a területeket, ahol a tanácsadás rendszere fejlesztésre szorul, valamint javaslatot tesz a rövid, közép- és hosszú távú lehetséges megoldásokra.

ê 199/2008 (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozásáról szóló, 2000. június 29-i 1543/2000/EK tanácsi rendeletet 24 felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy kellően figyelembe vehető legyen a halgazdálkodás flottaalapú megközelítése, az ökoszisztéma-alapú megközelítés kidolgozásának szükségessége, a halászati adatok minőségének, teljességének és hozzáférhetőségének javítása iránti igény, a tudományos szakvélemények kiadásának hatékonyabb támogatása, valamint a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása.

ê 199/2008 (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A halászati adatok gyűjtésének és kezelésének területén jelenleg hatályos rendeletek rendelkezéseket tartalmaznak a halászhajókkal kapcsolatos adatok gyűjtéséről és kezeléséről, a hajók tevékenységéről, fogásaikról és az árak ellenőrzéséről, amelyeket a közös halászati politika területén az adatgyűjtés és ezen adatok használatának egyszerűsítése és a kettős adatgyűjtés elkerülése érdekében e rendeletben figyelembe kell venni. A hatályos rendeletek a következők a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet 25 , a tagállamok által benyújtandó, az akvakultúra-termelésre vonatkozó statisztikákról szóló, 1996. április 22-i 788/96/EK tanácsi rendelet 26 , a közösségi halászflottának és halászati erőkifejtésnek a többéves orientációs programokkal kapcsolatban történő felosztásáról szóló, 1998. szeptember 30-i 2091/98/EK bizottsági rendelet 27 , a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet 28 , a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendelet 29 , az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendelet 30 , a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet 31 , a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet 32 ], a cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 812/2004/EK tanácsi rendelet 33 , a tagállamokban kirakodott halászati termékekre vonatkozó adatszolgáltatásról szóló, 2006. december 18-i 1921/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34 , a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendelet 35 és az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1100/2007/EK tanácsi rendelet 36 .

ò új szöveg

(4)Az egyértelműség és az átfedések elkerülése érdekében fontos különbséget tenni az e rendelet értelmében gyűjtött és a más uniós jogszabályok értelmében gyűjtött adatok között: az előbbiek gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat ez a rendelet határozza meg, míg az utóbbiak tekintetében ez a rendelet csupán a felhasználást szabályozza.

(5)Az egyéb jogszabályok, amelyek értelmében adatok gyűjthetők, többek között a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvfn, az 1921/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 37 , a 295/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 38 , a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39 , a 762/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 40 , a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41 , a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 , a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 43 , a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 44 , az 1236/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45 , az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 46 , a 92/43/EGK tanácsi irányelv 47 , a 2347/2002/EK tanácsi rendelet 48 , a 812/2004/EK tanácsi rendelet 49 , az 1967/2006/EK tanácsi rendelet 50 , az 1100/2007/EK tanácsi rendelet 51 , az 1006/2008/EK tanácsi rendelet 52 , az 1224/2009/EU tanácsi rendelet 53 a 26/2004/EK bizottsági rendelet 54 és a 717/2010/EU bizottsági rendelet 55 .

ê 199/2008 (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(6)Az e rendelet hatálya alá tartozó adatokhoz való hozzáféréssel összefüggő kötelezettségek nem érintik  érinthetik Õ a tagállamoknak a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 56 , valamint az környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 57 szerinti kötelezettségeit.

ê 199/2008 (8) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A tudományos értékelés céljára gyűjtött adatoknak tartalmazniuk kell többek között a flottákra és tevékenységeikre vonatkozó információkat, a fogásokra kiterjedő biológiai adatokat – a visszaengedett halállományokkal összefüggő információkat is ideértve –, a halállományokra vonatkozó felmérési adatokat és az esetlegesen a halászat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt környezeti hatással kapcsolatos adatokat. Ezen adatok körébe tartoznak továbbá az árképzésről felvilágosítást adó adatok, valamint egyéb olyan adatok, amelyek elősegíthetik a halászati vállalkozások, az akvakultúra- és feldolgozóipar gazdasági helyzetének, illetve ezekben az ágazatokban a foglalkoztatási helyzet alakulásának felmérését.

ê 199/2008 (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az élő vízi erőforrások védelme és megőrzése és fenntartható kiaknázásuk biztosítására a halgazdálkodásba fokozatosan be kell vezetni egy ökoszisztéma-alapú megközelítést. Ennek érdekében adatokat szükséges gyűjteni a halászat tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásainak értékelésére.

ê 199/2008 (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A halászati adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására irányuló közösségi programok végrehajtása a tagállamok közvetlen felelőssége. Ennek megfelelően a tagállamoknak a közösségi programmal összhangban ki kell dolgozniuk saját nemzeti programjukat.

ò új szöveg

58 59 Az adatok tárolása, feldolgozása és cseréje során mindenkor és minden szinten biztosítani kell, hogy a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletértelmében a személyes adatok védelmére vonatkozó követelmények teljesüljenek.

(8)A jogi egyértelműség érdekében ennek a rendeletnek tartalmaznia kell fogalommeghatározásokat.

(9)A „hobbihorgászatˮ meghatározásába be kell venni mindenféle nem kereskedelmi halfogási módot annak céljától függetlenül, hogy ez a fogalom lefedje a halállományokra hatást gyakorló valamennyi halászati tevékenységet.

(10)A „végfelhasználóˮ meghatározását összhangba kell hozni az 1380/2013/EU rendeletben szereplő „tudományos adatok végfelhasználójaˮ fogalommal, és annak ki kell terjednie a halászati gazdálkodás környezeti vonatkozásaival foglalkozó tudományos testületekre is.

(11)A „tengeri régiók” fogalommeghatározását tudományos szempontokra kell építeni.

(12)Ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie az Unió és tagállamai számára az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében meghatározott célok és elvek megvalósítását. Ehhez az adatgyűjtésre irányuló tagállami erőfeszítéseket összehangoló többéves uniós programra van szükség. Helyénvaló meghatározni az említett többéves uniós program létrehozására vonatkozó alapvető követelményeket és kritériumokat, valamint rendelkezni az elfogadását megelőzően elvégzendő konzultációkról.

(13)Szükséges meghatározni, hogy a végfelhasználóknak milyen adatokra van szükségük, és előírni, hogy e rendelet értelmében milyen adatok gyűjtendők. Ezen adatok között gondoskodni kell ökoszisztéma-szintű, a halászat hatásaival és az akvakultúra fenntarthatóságával kapcsolatos adatokról. Az adminisztratív teher korlátozása érdekében indokolt rendelkezni arról, hogy az e rendelet értelmében gyűjtendő adatok gyűjtését más uniós jogszabály ne írja elő.

(14)Ennek a rendeletnek célszerű lefednie az 1380/2013/EU rendelet által közvetlenül nem szabályozott halászati politikák adatszükségleteit is, például az 1100/2007/EK rendelettel és a 2347/2002/EK rendelettel kapcsolatban felmerülő adatszükségleteket.

(15)A többéves uniós programot a tagállamoknak nemzeti szinten úgy kell végrehajtaniuk, hogy fő adatgyűjtési tevékenységeiket az operatív programnak az 508/2014/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének p) pontja szerinti szakaszában határozzák meg, és ezt kiegészítik az említett rendelet 21. cikkének megfelelő munkatervvel. Az e munkaterv tartalmára vonatkozó követelményeket e rendeletnek kell meghatároznia.

(16)Helyénvaló ismertetni azokat a lépéseket, valamint azokat a szempontokat, amelyeket a tagállamoknak követniük kell a munkatervek adatgyűjtési módszertanának meghatározásakor. Annak érdekében, hogy biztosítsuk e rendelet hatékony és egységes tagállami végrehajtását, meg kell határozni a nemzeti koordinációs intézkedésekre vonatkozó alapkövetelményeket, az adatgyűjtők jogait, valamint a halászhajók parancsnokainak kötelezettségeit is.

(17)Az 508/2014/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdése, valamint 21. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak jóvá kell hagynia a tagállamok programjait, munkaterveit és azok módosításait is. Az említett rendelet 22. cikkének megfelelően a Bizottság ezek elfogadása tekintetében végrehajtási aktusok útján eljárásokat, formai követelményeket és határidőket határozhat meg.

(18)Helyénvaló rendelkezni arról, hogy a munkatervek értékelésére a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal való konzultációt követően kerüljön sor, ezáltal biztosítva, hogy e tervek megfeleljenek az ebben a rendeletben előírt minimumkövetelményeknek.

(19)A tagállamok által folytatott adatgyűjtési tevékenységek végrehajtásának ellenőrzése érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok meghatározott formátumban tegyenek jelentést a Bizottság felé.

ê 199/2008 (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(20)A tagállamoknak együtt kell működniük egymással és harmadik országokkal, továbbá az adott tengeri régió és az érintett belvizeket magukban foglaló régiók tekintetében végzett adatgyűjtések terén össze kell hangolniuk nemzeti programjaikat  munkaterveiket Õ.

ê 199/2008 (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Meg kell határozni a közösségi szintű prioritásokat és a Közösségen belüli adatgyűjtés és adatfeldolgozás eljárásait annak érdekében, hogy egy stabil többéves regionális keret kialakításával biztosítható legyen a rendszer egészének koherenciája, illetve optimalizálható legyen költséghatékonysága.

ò új szöveg

(21)A közös halászati politika azon céljának ismeretében, hogy nagyobb felelősséget kell ruházni a tagállamokra, valamint jobban be kell vonni a végfelhasználókat az adatgyűjtésbe, a regionális együttműködést egyetlen találkozóból folyamattá kell alakítani, amelyet az egyes tengeri régiók regionális koordinációs csoportja irányít.

(22)Az adatgyűjtés módját a tagállamoknak kell meghatározniuk, ugyanakkor az adatok regionális szintű összesítésének lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak regionális szinten meg kell állapodniuk az adatok minőségére, kiterjedésére és kompatibilitására vonatkozó minimumkövetelményekről. Amennyiben a módszerekről regionális szinten egyetértés alakul ki, a regionális koordinációs csoportok regionális munkatervet nyújthatnak be a Bizottsághoz elfogadásra.

(23) Az uniós jogszabályoknak a továbbiakban nem szükséges meghatározniuk az adatgyűjtés terén alkalmazandó módszertan részleteit. Ezért a különböző adatgyűjtési módszerekre vonatkozó rendelkezéseket a módszer meghatározására szolgáló eljárás leírásával kell felváltani. Az eljárás lényege a tagállamok és az adatfelhasználók közötti együttműködés a regionális koordinációs csoportok keretében, valamint a tagállamok által benyújtott munkatervek Bizottság általi jóváhagyása.

ê 199/2008 (13) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(24)Az e rendeletben említett adatokat számítógépes nemzeti adatbázisokba kell betáplálni, hogy a Bizottság számára hozzáférhetők és a z adat Õvégfelhasználók számára továbbíthatóak  rendelkezésre bocsáthatóak Õ legyenek. A tudományos közösségnek  Minden adatfelhasználónak Õ érdekében áll, hogy a személyazonosítást lehetővé nem tévő adatok  korlátozás nélkül Õ hozzáférhetők legyenek bármely olyan fél részére, amelynek érdeke fűződik ezek azok elemzéséhez.

ê 199/2008 (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25)A halászati erőforrásokkal való gazdálkodás  kezelőinek szóló tudományos tanácsadás Õ részletes adatok feldolgozását teszi szükségessé  az igényeik megválaszolása Õ a konkrét kérdések megoldása érdekében. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak továbbítaniuk kell  rendelkezésre kell bocsátaniuk Õ a tudományos elemzéshez szükséges adatokat, és biztosítaniuk kell az ehhez szükséges technikai kapacitást. Szükség esetén a részletes adatokat továbbításuk előtt a véghasználók általi megkeresésben meghatározott összesítési szinten összesíteni kell.

ò új szöveg

(26)Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében gondoskodni kell a megfelelő adatoknak és az adatok megszerzésére használt módszereknek az időszerű rendelkezésre bocsátásáról a halászati ágazatra vonatkozó adatok tudományos elemzésében kutatási vagy gazdálkodási szempontból érdekelt szervek és bármely egyéb érdekelt fél részére, kivéve azokat az eseteket, amikor az alkalmazandó uniós jog értelmében adatvédelemre és titoktartásra van szükség.

(27)Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdése e) pontjának teljes körű megvalósítása érdekében a tagállamoknak az adatok rendelkezésre bocsátásához és a más tagállamokkal, a Bizottsággal, valamint a végfelhasználókkal való együttműködéshez megfelelő folyamatokat és elektronikus eszközöket kell kialakítaniuk kompatibilis adattárolási és adatcsere-rendszerekkel együtt, figyelemmel a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 60 szereplő követelményekre. Az adatok további terjesztéséről is gondoskodni kell mind nemzeti, mind európai szinten. Amennyiben az adatok között van azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információ, mindenképpen alkalmazni kell megfelelő biztosítékokat, például az adatok magasabb szintű aggregációját vagy anonimizációját, figyelembe véve az adatok feldolgozásának célját, az adatok természetét, valamint a személyes adatok feldolgozásával járó potenciális kockázatot.

(28)Rendelkezni kell arról, hogy a végfelhasználók viszonylag rövid határidővel megkaphassák az adatokat, mivel feladatuk a halászat fenntarthatóságának naprakész tanácsadással való támogatása. Más érdekelt felek viszonylatában is biztosítani kell az adatok valamilyen határidőn belüli rendelkezésre bocsátását.

ê 199/2008 (16) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

E rendelet alkalmazásában a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 61 , valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62 szabályozza.

ê 199/2008 (17) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

A halászati adatok gyűjtésére és kezelésére irányuló nemzeti programok végrehajtása jelentős kiadásokkal jár. E programok előnyei teljes mértékben csak közösségi szinten valósíthatók meg. Ezért rendelkezni kell a Közösség által a tagállami költségekhez nyújtandó pénzügyi hozzájárulásról, összhangban a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendelettel 63 .

ê 199/2008 (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Arra az esetre, ha a Bizottság szabálytalanságokat tárna fel az érintett kiadásoknál, a 861/2006/EK rendelet 28. cikkével összhangban pénzügyi korrekciókra vonatkozó rendelkezést kell elfogadni.

ê 199/2008 (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Rendkívül fontos a nemzeti programok helyes végrehajtása, különösen a határidők tiszteletben tartása, a minőség-ellenőrzés, a gyűjtött adatok hitelesítése és továbbítása. Ezen okból a közösségi pénzügyi hozzájárulást a határidők betartásától, a minőség-ellenőrzéstől, az elfogadott minőségi szabványok tiszteletben tartásától és az adatok nyújtásáról kell függővé tenni. Ennek megfelelően, az e feltételeknek való meg nem felelés eseteire egy pénzügyi szankciórendszert kell bevezetni.

ê 199/2008 (20) preambulumbekezdés

(29)A közös halászati politika irányításához szükséges tudományos tanácsadás megbízhatóságának javítása érdekében szükséges, hogy a tagállamok és a Bizottság összehangolják tevékenységüket, és együttműködjenek a megfelelő tudományos testületek keretében.

ê 199/2008 (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Prioritásként kell kezelni annak biztosítását, hogy a megfelelő tudományos szakértők részt vegyenek a közös halászati politika irányításához szükséges tudományos értékeléseket végző szakértői csoportok munkájában.

ê 199/2008 (22) preambulumbekezdés

(30)A tudományos közösséggel konzultációt kell folytatni, a halászati ágazatban tevékenykedőket és az egyéb érdekcsoportokat pedig tájékoztatni kell az adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról. A szükséges szakvélemények gyűjtéséhez a megfelelő testületek a 2005/629/EK bizottsági határozattal 64 létrehozott a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMBG), az 1999/478/EK bizottsági határozattal 65   létrehozott a Hhalászati és Aakvakultúra-ágazati Ttanácsadó Bbizottság és a 2004/585/EK tanácsi határozattal 66  az 1380/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően létrehozott regionális tanácsadó testületek.

ò új szöveg

(31)E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a többéves uniós program elfogadása és a személyes adatok védelmét szolgáló biztosítékok tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(32)Az ebben a rendeletben foglalt, a regionális koordinációs csoportok közös ajánlásai tervezetének elfogadására vagy elutasítására vonatkozó rendelkezések végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(33)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan is: regionális koordináció, a munkatervek eredményeinek értékelése, a mintavételi helyszínekhez való hozzáférés, az adatrendszerek interoperabilitása. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 67 összhangban kell gyakorolni.

(34)Az arányosság elvét szem előtt tartva szükséges és helyénvaló, hogy az adatok minőségének, hozzáférhetőségének és rendelkezésre állásának javítására irányuló alapvető célkitűzés elérése érdekében keretrendszer jöjjön létre az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozóan. Ez a rendelet az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 199/2008 (23) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az irányítóbizottságnak biztosítania kell a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködést e rendelet megfelelő végrehajtása érdekében. Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 68 összhangban kell elfogadni.

ê 199/2008 (24) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Az eddigi tapasztalatok és az új igények alapján helyénvaló hatályon kívül helyezni az 1543/2000/EK rendeletet, és azt ezzel a rendelettel felváltani,

ê 199/2008

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

1. cikk

Tárgy  és hatály Õ

ê 199/2008

1. E rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak vonatkozásában:

a) a többéves programok keretében a halászati ágazattal kapcsolatos biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtése és kezelése;

b) a közös halászati politika keretében a halászati ágazatra vonatkozó adatoknak tudományos elemzés céljából történő felhasználása.

2. E rendelet továbbá rendelkezéseket állapít meg a közös halászati politika végrehajtásához szükséges tudományos tanácsadás javítása érdekében.

ò új szöveg

(1) Ez a rendelet a közös halászati politika keretében a halászati ágazatra vonatkozó biológiai, műszaki, környezeti, társadalmi és gazdasági adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó szabályokat állapítja meg.

(2) Azon adatok tekintetében, amelyek gyűjtése ettől eltérő jogi aktusok alapján történik, ez a rendelet csak a felhasználás szabályait határozza meg.

(3) A többéves programok keretében e rendeletnek megfelelően gyűjtött adatok, valamint a (2) bekezdésben említett adatok kiegészítését szolgáló adatok tekintetében ez a rendelet határozza meg a gyűjtésre, a kezelésre és a felhasználásra vonatkozó szabályokat.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

(4)3. Ez a rendelet nem érinti a 95/46/EK irányelv, a 45/2001/EK rendelet, a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 69 és az 1367/2006/EK rendelet 70 szerinti kötelezettségeket.

ò új szöveg

2. cikk

Személyes adatok

Az e rendelet értelmében gyűjtött, személyes adatokat tartalmazó adatok feldolgozásának, kezelésének és felhasználásának a 95/46/EK irányelvvel és a 45/2001/EK rendelettel összhangban kell történnie.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

23. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „halászati ágazat”: a kereskedelmi halászattal, a hobbihorgászattal, akvakultúrával és a halászati termékeket feldolgozó iparágakkal kapcsolatos tevékenységek;

b) „akvakultúra”: a vízi organizmusok olyan művelése vagy tenyésztése, amelyben a kérdéses organizmusok gyarapodását a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékreben gyarapító növelő technológiákat használnak; a vízi organizmus természetes vagy jogi személy tulajdonában marad a művelés vagy a tenyésztés egész időszaka alatt, beleértve a gyűjtéstbetakarítást is;

c) „hobbihorgászat”: az élő vízi erőforrások szabadidős vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

d) „tengeri régiók”: a 2004/585/EK tanácsi határozat I. mellékletében  az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében Õ meghatározott földrajzi területek és  , Õ a regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetek által megállapított területek  , vagy az 5. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási aktusban meghatározott terület Õ;

e) „törzsadatok”: az egyes halászhajókra, természetes vagy jogi személyekre vagy egyes mintákra vonatkozó adatok;

f) „metaadatok”: az összegyűjtött törzsadatokról minőségi és mennyiségi információt nyújtó adatok;

g) „részletes adatok”: törzsadatokon alapuló adatok olyan formában, amely természetes vagy jogi személyek közvetlen vagy közvetett azonosítását nem teszi lehetővé;

h) „összesített adatok”: a törzs- vagy részletes adatok meghatározott elemzési célokból történő összesítésének eredménye;

i) „végfelhasználók”: a halászati ágazatban az adatok tudományos elemzésében kutatási vagy kezelési szempontból érdekelt testületek;

j) „flottaalapú mintavétel”: biológiai, műszaki, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtése megegyezés szerinti regionális halászattípusok és flottaszegmensek alapján;

k)j) „közösségi  uniós Õ halászhajó”: a 2371/2002/EK az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkéneke (1) bekezdésének d)5. pontjában meghatározott hajó.

II. FEJEZET

ADATOK GYŰJTÉSE,  ÉS Õ KEZELÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA A TÖBBÉVES PROGRAMOK KERETÉBEN

1. szakasz

Közösségi program és nemzeti programok  Többéves uniós programok Õ

ê 199/2008

3. cikk

Közösségi program

(1) A 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban többéves közösségi program kerül meghatározásra a biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású olyan adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása céljából, amelyek az alábbiakat érintik:

a) közösségi halászhajók által folytatott kereskedelmi halászat:

i. a közösségi vizeken, ideértve a belvizeken folytatott kereskedelmi angolna- és lazachalászatot is;

ii. a közösségi vizeken kívül;

b) a közösségi vizeken folytatott hobbihorgászat, ideértve az angolna és a lazac belvizeken folytatott hobbihorgászatát is;

c) a tagállamokban és a közösségi vizeken végzett, tengeri fajokkal – többek között angolnával és lazaccal – kapcsolatos akvakultúra-tevékenységek;

d) halászati termékeket feldolgozó ipar.

(2) A közösségi programokat hároméves időszakokra kell kidolgozni. Az első időszak a 2009-től 2010-ig terjedő évekre vonatkozik.

Article 4

Nemzeti programok

1. (1) A közösségi jog értelmében fennálló adatgyűjtési kötelezettségeik sérelme nélkül a tagállamok a közösségi programmal összhangban kialakított többéves nemzeti programjuk (a továbbiakban: nemzeti program) keretében biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású törzsadatokat gyűjtenek.

(2) A nemzeti program a 2. szakaszban előírtaknak megfelelően különösen az alábbiakat foglalja magában:

a) többéves mintavételi programok;

b) szükség esetén a kereskedelmi halászat és a hobbihorgászat tengeri megfigyelésére szolgáló rendszer;

c) a tengerkutatási felmérésekre vonatkozó rendszer;

d) a tudományos elemzési céllal történő adatkezelésre és -felhasználásra vonatkozó rendszer.

(3) A nemzeti programoknak tartalmazniuk kell az adatok gyűjtése és elemzése során, valamint az adatok helytállóságának és pontosságának becslésekor alkalmazandó eljárásokat és módszereket.

(4) A tagállamok nemzeti programjukat jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak. Ezt a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság által meghatározott időpontig, formában és címre elektronikus úton elküldve teszik meg.

(5) Az első nemzeti program a 2009. és 2010. évre tervezett tevékenységeket tartalmazza.

5. cikk

Koordináció és együttműködés

(1) A tagállamok nemzeti programjukat összehangolják az ugyanabban a tengeri régióban található többi tagállam programjával, és minden erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységüket egyeztessék olyan harmadik országokkal, amelyek az adott tengeri régióban a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizekkel rendelkeznek. E célból a Bizottság regionális koordinációs találkozókat rendezhet annak érdekében, hogy a tagállamokat nemzeti programjaik összehangolásában, valamint az adatok adott régióban való gyűjtésében, kezelésében és felhasználásában segítse.

(2) A regionális koordinációs találkozókon tett, regionális szintű ajánlások figyelembevétele érdekében a tagállamok a programozási időszakban adott esetben módosításokat nyújthatnak be nemzeti programjukra vonatkozóan. E módosításokat a Bizottságnak kell elküldeni legkésőbb két hónappal a végrehajtás éve előtt.

(3) E cikk részletes alkalmazási szabályait a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

ò új szöveg

4. cikk

A többéves uniós programok létrehozása

(1)    A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a halászati ágazattal kapcsolatos biológiai, műszaki, környezeti, társadalmi és gazdasági adatok gyűjtését és kezelését szolgáló a többéves uniós programok létrehozásáról.

(2)     A többéves uniós programok létrehozását a 8. cikkben említett regionális koordinációs csoportokkal, a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottsággal (HTMGB) és bármely más releváns tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultáció előzi meg.

(3)    A többéves uniós programok létrehozásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)a közös halászati politika irányításához szükséges információk;

b)a halászati gazdálkodással, valamint az ökoszisztémák, ezeken belül a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelmével kapcsolatos döntésekhez szükséges és fontos adatok;

c)a szakpolitikai intézkedések hatásvizsgálatainak alátámasztása;

d)költség és haszon;

e)meglévő idősorok;

f)az egymást átfedő adatgyűjtések elkerülése;

g)regionális sajátosságok;

h)az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei.

5. cikk

A többéves uniós programok tartalma

(1)    A többéves uniós programok a következőkről rendelkeznek:

a)az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkében említett célkitűzések eléréséhez szükséges adatok;

b)a kötelező kutatási felmérések jegyzéke;

c)azok a küszöbök, amelyek alatt egy tagállamnak a halászati tevékenysége alapján nem kötelező sem adatokat gyűjtenie, sem kutatási felméréseket végeznie.

(2)    Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok kiterjednek a következőkre:

a)az Uniós és a külső vizeken uniós kereskedelmi halászat vagy adott esetben hobbihorgászat keretében halászott vagy járulékosan fogott halak állományaira vonatkozó biológiai adatok, amelyek rendeltetése az ökoszisztéma-alapú állománygazdálkodás és -védelem elősegítése a közös halászati politika alkalmazásának keretében;

b)az uniós halászat által az uniós és a külső vizeken kifejtett hatások felmérését lehetővé tévő ökoszisztéma-adatok, többek között a nem célfajok, különösen a nemzetközi vagy az uniós jog értelmében védett fajok járulékos fogásaira vonatkozó adatok, valamint a halászat által egyrészt a tengeri élőhelyekre, másrészt a táplálékhálózatokra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos adatok;

c)az uniós hajók által az uniós és a külső vizeken folytatott tevékenységekkel kapcsolatos adatok, ideértve az uniós flotta halászati tevékenységének szintjét, halászati erőkifejtését és kapacitását;

d)az uniós halászati ágazat társadalmi-gazdasági teljesítményének felmérését lehetővé tévő, a halászattal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok;

e)az uniós akvakultúra-ágazat társadalmi-gazdasági teljesítményének és fenntarthatóságának felmérését lehetővé tévő, akvakultúrával kapcsolatos társadalmi-gazdasági és fenntarthatósági adatok, ideértve a környezeti hatásokat is;

f)az uniós halfeldolgozó ágazat társadalmi-gazdasági teljesítményének értékelését lehetővé tévő, az említett ágazattal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok.

(3)    Az (1) bekezdés a) pontjában említett adatokat csak akkor szükséges e rendelet értelmében gyűjteni, ha más uniós jogi keret nem rendelkezik a gyűjtésükről.

(4)    Az (1) bekezdés b) pontjában említett kötelező kutatási felmérések jegyzékét a következő követelmények szem előtt tartásával kell összeállítani:

a)a közös halászati politika irányításához szükséges információk;

b)a nemzetközi szinten zajló koordinációhoz és harmonizációhoz szükséges információk;

c)az állománygazdálkodási tervek értékeléséhez szükséges információk, ideértve az ökoszisztéma-változók nyomon követését is;

d)a halállományok elterjedési területeinek lefedéséhez szükséges információk;

e) a felmérések közötti átfedések elkerülése; valamint

f) a felmérési adatok folytonosságának biztosítása.

(5)Az (1) bekezdés b) pontjában említett kutatási felmérésekben az egyes tagállamok az állományok általuk történő kiaknázásának mértékével arányosan vesznek részt.

2. szakasz
A többéves uniós program tagállamok általi végrehajtása

6. cikk

Nemzeti munkatervek

(1)    A tagállamok az uniós jog értelmében jelenleg fennálló adatgyűjtési kötelezettségeiktől függetlenül adatokat gyűjtenek az 508/2014/EU rendelet 18. cikke szerinti operatív program keretében, valamint a többéves uniós programnak és az 508/2014/EU rendelet 21. cikkének megfelelően kidolgozott munkaterv keretében.

(2)    A tagállami munkatervek részletesen ismertetik a következőket:

a)az adatgyűjtés gyakorisága;

b)az adatok forrása, valamint az adatok gyűjtésének és a végfelhasználók rendelkezésére bocsátandó adatsorokká történő feldolgozásának eljárásai és módszerei;

c)az a minőségbiztosítási és minőségellenőrzési keret, amely a 13. cikkel összhangban biztosítja az adatok megfelelő minőségét;

d)hogyan és mikor lesz szükség az adatokra;

e)az e rendelet céljainak elérése érdekében létrejött nemzetközi és regionális, többek között két- és többoldalú együttműködési megállapodások; valamint

f)az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségei figyelembevételének módja.

(3)    A tagállamok munkatervük kidolgozása során összehangolják erőfeszítéseiket, különösen az ugyanazon tengeri régióban érdekelt más tagállamokkal, hogy ezáltal biztosítsák a kellő és hatékony lefedettséget, illetve elkerüljék az adatgyűjtési tevékenységek közötti átfedéseket.

(4)    Minden tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy munkaterve megfeleljen a regionális koordinációs csoport által megfogalmazott alkalmazandó közös ajánlásoknak, amennyiben azokat a Bizottság a 8. cikknek megfelelően regionális munkaterv formájában jóváhagyta.

7. cikk

Nemzeti kapcsolattartók

(1)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartót, és arról értesíti a Bizottságot. A nemzeti kapcsolattartón keresztül valósul meg a munkaterv kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos információk cseréje a Bizottság és az adott tagállam között.

(2)A nemzeti kapcsolattartó ezenkívül a következő feladatokat is ellátja:

a)koordinálja a 10. cikkben említett éves jelentés elkészítését;

b)gondoskodik az információk tagállamon belüli továbbításáról; valamint

c)biztosítja a megfelelő szakértők részvételét a Bizottság által szervezett találkozókon, valamint a 8. cikkben említett regionális koordinációs csoportokban.

(3)Amennyiben egy tagállamon belül több szerv is részt vesz a munkaterv végrehajtásában, a nemzeti kapcsolattartó feladata ezek munkájának összehangolása.

8. cikk

Koordináció és együttműködés

(1)     Az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkével összhangban a tagállamok egyeztetik adatgyűjtési tevékenységeiket a többi tagállammal, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy tevékenységeiket összehangolják az ugyanazon régió vizei felett szuverenitással vagy joghatósággal rendelkező harmadik országokkal. Ebből a célból a tagállamok regionális koordinációs csoportot hoznak létre minden tengeri régió vonatkozásában.

(2)    A regionális koordinációs csoportokban tagállami és bizottsági szakértők, valamint az adatok releváns végfelhasználói vesznek részt.

(3)    A regionális koordinációs csoportok összeállítják és elfogadják a tevékenységeikre irányadó eljárási szabályzatokat.

(4)    A több tengeri régiót is érintő kérdésekről a regionális koordinációs csoportok egymással és a Bizottsággal is egyeztetnek.

(5)    A regionális koordinációs csoportok a regionális munkaterv tervezete formájában készíthetnek közös ajánlásokat, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja, valamint (4) bekezdése szerinti adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó eljárásokat, módszereket, minőségbiztosítást és minőségellenőrzést, valamint a regionálisan összehangolt mintavételi módszereket határozzák meg. E közös ajánlások kidolgozása során a regionális koordinációs csoportok figyelembe veszik a HTMGB témába vágó szakvéleményeit. A szóban forgó ajánlásokat be kell nyújtani a Bizottsághoz, hogy az meggyőződjön arról, hogy a közös ajánlások összeegyeztethetők-e e rendelet előírásaival és a többéves uniós tervvel, és adott esetben végrehajtási aktusok révén jóváhagyja a regionális munkatervet.

(6)    Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a regionális munkatervet, az fölülírja az egyes tagállamok által készített munkatervek megfelelő részeit. A tagállamok ennek megfelelően naprakésszé teszik munkatervüket.

(7)    A regionális munkatervek (5) bekezdés szerinti benyújtása és jóváhagyása tekintetében alkalmazandó eljárásokat, formátumokat és határidőket a Bizottság végrehajtási aktusok révén állapíthatja meg.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

69. cikk

Nemzeti programok  A munkatervek Õ értékelése és jóváhagyása

(1) A halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) értékeli:

a) a nemzeti programok  munkatervek Õ és módosításaik 46. és 58. cikknek való megfelelését; valamint

b) az 1. cikk (1) bekezdésében megállapított célkitűzésekre fényében a nemzeti programok  munkaprogramok Õ hatálya alá tartozó adatok tudományos helytállóságát relevanciáját és a javasolt módszerek és eljárások minőségét.

(2) Amennyiben a HTMGB (1) bekezdésben említett értékelése azt mutatja, hogy egy adott nemzeti program  munkaterv Õ nem felel meg a 46. és a 58. cikknek, vagy nem garantálja az adatok tudományos helytállóságát relevanciáját vagy a javasolt módszerek és eljárások megfelelő minőségét, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, és módosításokat javasol a programhoz  munkatervhez Õ. Ezt követően az érintett tagállam felülvizsgált nemzeti programot  munkatervet Õ nyújt be a Bizottságnakhoz.

(3) A Bizottság a HTMGB értékelése és a saját szolgálatai által elvégzett költségfelmérés alapján hagyja jóvá a nemzeti programokat  munkaterveket Õ és az azokon az 85. cikk (2) bekezdésével összhangban végzett módosításokat.

710. cikk

A nemzeti programok  munkatervek Õ eredményeinek értékelése és jóváhagyása

(1) A tagállamok évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnakhoz nemzeti programjaik  munkaterveik Õ megvalósításáról.  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a benyújtási eljárás és formátum, valamint az éves jelentések benyújtása és jóváhagyása vonatkozásában alkalmazandó ütemezés meghatározása érdekében. Õ Ezt végrehajtási aktusokat a 2724. cikk (2) bekezdésében említett  vizsgálóbizottsági Õ eljárásnak megfelelően  kell elfogadni Õ .a Bizottság által meghatározott időpontig, formában és címre elküldve teszik meg.

(2) A HTMGB értékeli:

a) a Bizottság által a 6. cikk (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott nemzeti programok  munkatervek Õ végrehajtását; valamint

b) a tagállamok által gyűjtött adatok minőségét.

(3) A Bizottság az alábbiak alapján értékeli a nemzeti programok  munkatervek Õ végrehajtását:

a) a HTMGB értékelése;

b) a megfelelő regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetekkel – amelyekben a Közösség szerződő fél vagy megfigyelő –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervekkel folytatott konzultáció.; valamint

c) a saját szolgálatai által végzett költségfelmérés.

ê 199/2008

8. cikk

Közösségi pénzügyi támogatás

(1) A nemzeti programokra irányuló közösségi pénzügyi támogatást a 861/2006/EK rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kell végrehajtani.

(2) A 861/2006/EK rendelet 9. cikkében említett alapadatok a tagállamok nemzeti programjának csak azon részeire terjednek ki, amelyek a közösségi programot hajtják végre.

(3) Nemzeti programok számára kizárólag az e rendeletben megállapított szabályok teljes mértékű tiszteletben tartása esetén nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

(4) A Bizottság – azt követően, hogy lehetőséget adott az érintett tagállam meghallgatására – felfüggesztheti és/vagy visszatéríttetheti a közösségi pénzügyi támogatást a következő körülmények fennállása esetén:

a) a 7. cikkben említett értékelésből az derül ki, hogy a nemzeti program végrehajtása nem felel meg e rendeletnek; vagy or

ê Korrigendum, HL L 96., 2010.4.16., 8. o.

b) a 7. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett konzultáció rámutat, hogy a tagállamok nem bocsátották rendelkezésre az adatokat a 16. cikk (4) bekezdése és a 20. cikk (1) bekezdése szerint; vagy or

ê 199/2008

c) nem került sor az adatoknak a 14. cikk (2) bekezdése szerinti minőség-ellenőrzésére és a 17. cikk szerinti feldolgozására.

(5) A (3) bekezdés sérelme nélkül a Bizottság – azt követően, hogy lehetőséget adott az érintett tagállam meghallgatására – az alábbi körülmények esetén is csökkentheti a közösségi pénzügyi támogatást:

a) ha 4. cikk (4) bekezdésével összhangban megállapított időpontig nem nyújtottak be a Bizottságnak nemzeti programot;

b) ha a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított időpontig nem nyújtottak be a Bizottságnak jelentést;

c) ha valamely végfelhasználó adatok iránti hivatalos kérelmet nyújtott be, az adatokat azonban nem bocsátották az érintett végfelhasználó rendelkezésére a 20. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban, vagy az adatok minőség-ellenőrzése és feldolgozása nem felelt meg a 14. cikk (2) bekezdésének, illetve a 17. cikknek.

(6) A közösségi pénzügyi támogatás (4) és (5) bekezdésben említett csökkentésének arányban kell állnia a megfelelés hiányának mértékével. A közösségi pénzügyi támogatás (5) bekezdésben említett csökkentése alkalmazásának fokozatosnak kell lennie, és mértéke nem haladhatja meg a nemzeti program teljes éves költségének 25 %-át.

(7) A (6) bekezdésben említett csökkentés alkalmazásának részletes szabályait a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

23. SZAKASZ

Az adatgyűjtési eljárásra vonatkozó előírások követelmények

9. cikk

Mintavételi programok

(1) A tagállamok többéves nemzeti mintavételi programokat hoznak létre.

(2) A nemzeti mintavételi programok többek között az alábbiakra terjednek ki:

a) adott esetben a hobbihorgászatot is magában foglaló, biológiai adatokra vonatkozó mintavételi terv, amely halászflotta alapú mintavételre épül;

b) a halászati ágazat által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatások felmérését lehetővé tevő és a tengeri ökoszisztéma állapotának ellenőrzését elősegítő, az ökoszisztémával kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi terv;

c) a gazdasági és társadalmi vonatkozású adatokkal kapcsolatos mintavételi terv, amely lehetővé teszi a halászati ágazat gazdasági helyzetének felmérését, illetve amelynek segítségével hosszú távon elemezhető az ágazat teljesítménye és elvégezhető a meghozott vagy javasolt intézkedések hatásvizsgálata.

(3) A nemzeti mintavételi tervek kidolgozására alkalmazott eljárásokat és módszereket a tagállamok határozzák meg, úgy, hogy – amennyire lehetséges – azok:

a) hosszú távon változatlanok legyenek;

b) a régiókon belül szabványosítottak legyenek;

c) a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetek – amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervek által megállapított minőségi szabványoknak megfeleljenek.

(4) Az összegyűjtött adatok helytállóságát és pontosságát szükség szerint rendszeresen vizsgálni kell.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

1011. cikk

A mintavételi helyszínekhez való hozzáférés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy  az adatgyűjtők Õ a nemzeti program végrehajtásáért felelős szerv által kijelölt mintavevő személyek feladataik teljesítése érdekében hozzáférhessenek  minden fogáshoz, hajóhoz és egyéb mintavételi helyszínhez, üzleti nyilvántartáshoz és bármely szükséges adathoz. Õ :

a) valamennyi kirakodott fogáshoz, ideértve – adott esetben – az átrakodott és az akvakultúra-létesítményekbe átszállított halmennyiséget is;

b) a hajókra és vállalkozásokra vonatkozóan a gazdasági adatok gyűjtéséért felelős közigazgatási szervek által vezetett nyilvántartásokhoz;

c) a halászattal kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozások gazdasági adataihoz.

11. cikk

A kereskedelmi halászat és a hobbihorgászat tengeri megfigyelése

(1) A tagállamok a kereskedelmi halászat és a hobbihorgászat tengeri megfigyelésére vonatkozó programokat dolgoznak ki és vezetnek be, amennyiben a nemzeti programok keretében történő adatgyűjtés céljából arra szükség van.

(2) A tengeri megfigyeléssel kapcsolatos feladatokat a tagállamok határozzák meg.

3.(2) Az uniós Õ A közösségi halászhajók kapitányai parancsnokai felveszik a fedélzetre a tengeri megfigyelési rendszer keretében működő és az adott nemzeti program végrehajtásáért felelős szerv által kijelölt mintavevő személyeket  a tudományos megfigyelőket Õ, és együttműködnek velük annak érdekében, hogy a  z uniós Õ közösségi halászhajók fedélzetén való tartózkodásuk ideje alatt elvégezhessék feladataikat  a nemzetközi kötelezettségek sérelme nélkül Õ .

ò új szöveg

(3)    A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében:

a)azok a mintavételi helyszínek és adatok, amelyekhez a tagállamoknak az (1) bekezdésnek megfelelően hozzáférést kell biztosítaniuk az adatgyűjtők részére;

b)azok a feltételek, amelyek mellett az uniós halászhajók parancsnokai a (2) bekezdésnek megfelelően kötelesek felvenni a fedélzetre a tudományos megfigyelőket, valamint az alternatív adatgyűjtési módok, továbbá az e feltételek és módszerek tagállami nyomon követésére és a azokról szóló jelentéstételre irányadó szabályok.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

(4) A közösségi halászhajók kapitányai csak a nyilvánvaló helyhiány indokával vagy a nemzeti jogszabályok szerinti biztonsági okokból utasíthatják el a tengeri megfigyelési rendszer keretében működő mintavevő személyek fedélzetre való felvételét. Ilyen esetekben az adatokat a nemzeti program végrehajtásáért felelős szerv által kidolgozott és ellenőrzött önmintavételi program keretében kell összegyűjteni, amelyet a közösségi halászhajó személyzete végez el.

12. cikk

Tengerkutatási felmérés

(1) A tagállamok – a kereskedelmi halászati vállalkozások által szolgáltatott adatoktól függetlenül – tengerkutatási felméréseket végeznek az állományok méretének és eloszlásának értékelése, valamint a halászati tevékenység környezetre kifejtett hatásának felmérése céljából.

(2) A közösségi támogatásra jogosult tengerkutatási felméréseket a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

III. FEJEZET

4. szakasz
Adatkezelési eljárás

1312. cikk

Az adatok tárolása

A tagállamok:

a) biztosítják a nemzeti programok  munkatervek Õ keretében gyűjtött törzsadatok számítógépes adatbázisokban történő biztonságos tárolását, és minden szükséges lépést megtesznek azok bizalmas kezeléseük érdekében;

b) biztosítják a nemzeti programok  munkatervek Õ keretében gyűjtött társadalmi és gazdasági vonatkozású törzsadatokkal kapcsolatos metaadatok számítógépes adatbázisokban történő biztonságos tárolását;

ê 199/2008

c) minden szükséges technikai intézkedést meghoznak az ilyen adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéstől, véletlen elvesztéstől, romlástól, terjesztéstől vagy az azokhoz történő jogosulatlan hozzáféréstől való védelme érdekében.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

1413. cikk

Az adatok minőség-ellenőrzése és validálása

(1) A tagállamok felelősek a nemzeti programok  munkatervek Õ keretében összegyűjtött törzsadatok, valamint az ezeken alapuló, a végfelhasználóknak továbbítandó részletes és összesített adatok minőségéért és teljességéért.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) a nemzeti programok  munkatervek Õ keretében gyűjtött törzsadatokat a megfelelő minőség-ellenőrzési eljárások segítségével kellően ellenőrizzék a hibák kiszűrése érdekében;

b) a nemzeti programok  munkatervek Õ keretében gyűjtött, törzsadatok alapján kapott részletes és összesített adatokat a végfelhasználóknak történő elküldésük előtt validálják;

c) az a) és b) pontban említett törzs-, részletes és összesített adatokra alkalmazandó minőségbiztosítási eljárásokat a nemzetközi tudományos testületek, a regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetek, és a HTMGB  és a 8. cikkben említett regionális koordinációs csoportok Õ által elfogadott eljárásokkal összhangban dolgozzák ki.

IVIII. FEJEZET

A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA KERETÉBEN GYŰJTÖTT ADATOK FELHASZNÁLÁSA

ê 199/2008

15. cikk

A rendelkezés hatálya alá tartozó adatok

(1) Ez a fejezet az alábbiak alapján gyűjtött valamennyi adatra alkalmazandó:

a) a 2847/93/EK, a 788/96/EK, a 2091/98/EK, a 104/2000/EK, a 2347/2002/EK, az 1954/2003/EK, a 2244/2003/EK, a 26/2004/EK, a 812/2004/EK, az 1921/2006/EK, az 1966/2006/EK, valamint az 1100/2007/EK rendelet;

b) az e rendelet keretében:

i. a hajók tevékenységére vonatkozó, megfelelő formátumú adatok, amelyek műholdas megfigyelésből és egyéb felügyeleti rendszerekből származó információkon alapulnak;

ii. állományok szerinti bontásban a regionális halászattípusokként és flottaszegmensekként, földrajzi területenként és időszakonként kifogott halak – adott esetben a visszaengedett halállományt is beleértve – összmennyiségének megbízható becslését lehetővé tévő adatok;

iii. a kiaknázott állományok állapotának felméréséhez szükséges valamennyi biológiai adat;

iv. a halászati tevékenységek által a tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatás értékeléséhez szükséges, az ökoszisztémával kapcsolatos adatok;

v. a halászati ágazat gazdasági és társadalmi vonatkozású adatai.

2. A tagállamoknak az (1) bekezdésben említett adatgyűjtés során el kell kerülniük minden átfedést.

1614. cikk

A törzsadatokhoz való hozzáférés és azok továbbítása

(1) A 64. cikk (1) bekezdésével összhangban gyűjtött, társadalmi és gazdasági vonatkozású adatoktól eltérő törzsadatok meglétének ellenőrzése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság hozzáférjen a 1312. cikk a) pontjában említett nemzeti számítógépes adatbázisokhoz.

(2) A 64. cikk (1) bekezdésével összhangban gyűjtött társadalmi és gazdasági vonatkozású adatok ellenőrzése céljából a tagállamok biztosítják, hogy a Bizottság hozzáférjen a 1312. cikk b) pontjában említett nemzeti számítógépes adatbázisokhoz.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

(3) A tagállamok megállapodást kötnek a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság eredményesen és akadálytalanul hozzáférjen az (1) és (2) bekezdésben említett nemzeti számítógépes adatbázisaikhoz, az egyéb közösségi  uniós Õ szabályok által megállapított kötelezettségek sérelme nélkül.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tengerkutatási felmérésekre vonatkozó programok keretében gyűjtött törzsadatokat a Közösség  az Unió Õ és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel összhangban továbbítsák a nemzetközi tudományos szervezeteknek és a regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetek keretében működő megfelelő tudományos szerveknek.

ê 199/2008

1715. cikk

A tTörzsadatok feldolgozása

(1) A tagállamok a törzsadatokat a feldolgozás során részletes vagy összesített adatokká alakítják át a következőkkel összhangban:

a) a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, amennyiben ilyenek léteznek;

b) a nemzetközi vagy regionális szinten elfogadott eljárásokkal, amennyiben ilyenek léteznek.

(2) A tagállamok szükség esetén biztosítják a végfelhasználók és a Bizottság számárarendelkezésére bocsátják a kért adatok feldolgozásához alkalmazott módszerek leírását és statisztikai jellemzőiket.

ê 199/2008

18. cikk

A részletes és összesített adatok benyújtása

(1) A tagállamok a végfelhasználók rendelkezésére bocsátják a részletes és összesített adatokat azzal a céllal, hogy támogassák a tudományos elemzéseket:

a) mint a halgazdálkodásra vonatkozó tanácsadás alapját, beleértve a regionális tanácsadó testületeket is;

b) a nyilvános viták és az érdekelt feleknek a szakpolitika alakításában való részvétele érdekében;

c) tudományos értekezés céljából.

(2) Amennyiben szükséges, a névtelenség biztosítása érdekében a tagállamok visszautasíthatják a hajók tevékenységére vonatkozó, a műholdas hajómegfigyelési rendszerből származó információkon alapuló adatok szolgáltatását végfelhasználók számára az (1) bekezdés b) pontjában említett célokra.

19. cikk

A részletes és összesített adatok továbbítása

A tagállamok a részletes és összesített adatokat biztonságos elektronikus formátumban továbbítják.

20. cikk

A részletes és összesített adatok továbbításának eljárása

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó részletes és összesített adatokat – a Közösség és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel összhangban – rendszeresen és időben megküldjék a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetnek, amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként részt vesz, valamint az érintett nemzetközi tudományos szerveknek.

(2) A részletes és összesített adatok konkrét tudományos elemzés céljából való kérelme esetén a tagállamok biztosítják, hogy az adatok a végfelhasználók rendelkezésére álljanak:

a) a 18. cikk (1) bekezdése a) pontjában említett célra az adatkérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül.

b) a 18. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett célra az adatkérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

(3) A részletes és összetett adatoknak a 18. cikk (1) bekezdése c) pontjában említett tudományos értekezés céljából való kérelme esetén a tagállamok:

a) az adatgyűjtők szakmai érdekeinek védelme céljából az adatok gyűjtése időpontjától számított három évig visszatarthatják az adatok végfelhasználók számára való továbbítását. A tagállamok bármilyen ilyen döntésről tájékoztatják a végfelhasználókat és a Bizottságot. Kellően indokolt esetben a Bizottság engedélyezheti az említett időszak meghosszabbítását;

b) e hároméves időszak lejárta esetén gondoskodnak arról, hogy az adatok a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az adatkérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül.

(4) A tagállamok a részletes és összesített adatok továbbítását csak az alábbi esetekben tagadhatják meg:

a) ha fennáll a természetes vagy jogi személyek azonosításának a veszélye, amely esetben az adott tagállam a végfelhasználók igényeinek kielégítésére javaslatot tehet olyan alternatív megoldásokra, amelyek biztosítják az anonimitást;

b) a 22. cikk (3) bekezdésében említett esetekben;

c) ha ugyanezek az adatok más formában, illetve formátumban, a végfelhasználók számára könnyen hozzáférhető módon már rendelkezésre állnak.

(5) Azokban az esetekben, amikor a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetektől – amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt – és érintett nemzetközi tudományos szervektől eltérő végfelhasználók által kért adatok különböznek a korábban már a megfelelő regionális halgazdálkodási szervezetek – amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt – és érintett nemzetközi tudományos szervek rendelkezésére bocsátott adatoktól, a tagállamok az adattovábbítás előtt a végfelhasználóknak felszámíthatják az adatok kivonatolásának és – amennyiben szükséges – összesítésének tényleges költségeit.

ò új szöveg

Article 16

A részletes és összesített adatok rendelkezésre állásának biztosítása

(1)    A tagállamok létrehozzák az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének hatékony végrehajtásához szükséges megfelelő folyamatokat és elektronikus technológiai hátteret, és tartózkodnak attól, hogy a részletes és összesített adatok széles körű terjesztését szükségtelen korlátozásokkal akadályozzák.

(2)    A tagállamok megfelelő biztosítékokról gondoskodnak azokban az esetekben, amikor az adatok azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információt tartalmaznak. A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazást kap az ilyen információk kezelésekor alkalmazandó biztosítékokat előíró felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)    A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végfelhasználók az erre irányuló kérelmük időpontjától számított egy hónapon belül releváns és naprakésszé tett részletes és összesített adatokat kapjanak. Más érdekelt felektől érkező kérelmek esetében a tagállamoknak a kérelem időpontjától számított két hónapon belül kell naprakésszé tenniük és rendelkezésre bocsátaniuk az adatokat.

(4)    Amennyiben tudományos publikációhoz kérnek részletes adatokat, a tagállamok az adatgyűjtők szakmai érdekeinek védelmében kiköthetik, hogy az adatok csak az attól az időponttól számított 3 év elteltével tehetők közzé, amelyre vonatkoznak. A tagállamok tájékoztatják a végfelhasználókat és a Bizottságot bármilyen ilyen döntésről és annak okairól.

17. cikk

Kompatibilis adattárolási- és adatcsere-rendszerek

(1) A költségek csökkentése, valamint a végfelhasználók és más érdekelt felek adatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a tagállamok, a Bizottság, a tudományos tanácsadó testületek és adott esetben a megfelelő végfelhasználók együttműködnek kompatibilis adattárolási- és adatcsere-rendszerek kidolgozása érdekében, figyelembe véve a 2007/2/EK irányelv előírásait. E rendszereknek támogatniuk kell az információk más érdekelt felek felé történő terjesztését is. A 8. cikk (6) bekezdésében említett regionális munkatervek megfelelő alapot szolgáltathatnak az ilyen rendszerekről való megállapodásokhoz.

(2)    Amennyiben az (1) bekezdés szerinti adattárolási- és adatcsere-rendszerek azonosított vagy azonosítható természetes személyre utaló információkat tartalmaznak, gondoskodni kell a megfelelő biztosítékokról. A Bizottság a 23. cikkel összhangban felhatalmazást kap az ilyen információk kezelésekor alkalmazandó biztosítékokat meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktusokat fogadjon el az adattárolási- és adatcsere-rendszerek kompatibilitásának biztosítását szolgáló eljárásokra, formátumokra, kódokra és menetrendekre vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

2118. cikk

Az adatszolgáltatás megtagadásának felülvizsgálata

(1) Ha valamely tagállam a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontja  16. cikk (4) bekezdése Õ alapján megtagadja az adatszolgáltatást, a végfelhasználó kérheti a Bizottságtól az elutasítás felülvizsgálatát. Amennyiben a Bizottság megítélése szerint az adatszolgáltatás megtagadása nem kellően indokolt, megkövetelheti a tagállamtól, hogy az adatokat egy hónapon belül bocsássa a végfelhasználó rendelkezésére.

(2) Amennyiben a tagállam az említett adatokat az (1) bekezdésben említett időszakon belül nem adja meg, a 8. cikk (5) és (6) bekezdése alkalmazandó.

2219. cikk

Az adat ÕA végfelhasználók kötelezettségei

(1)  Az adat Õ A végfelhasználók:

a) az adatokat kizárólag a  az adatok iránti Õ kérelmükben megjelölt célra használják fel a 18  16 Õ . cikkel összhangban;

ê 199/2008

b) kellően megjelölik az adatok forrásait;

c) felelnek az adatoknak a tudományos etika tekintetében való szempontjából helyes és megfelelő felhasználásáért;

d) a Bizottságot és az érintett tagállamokat tájékoztatják az adatokkal kapcsolatos bármilyen feltételezett problémákról;

e) az érintett tagállamokat és a Bizottságot tájékoztatják az adatok felhasználásának eredményeiről;

f) a kért adatokat az érintett tagállam beleegyezése nélkül nem továbbítják harmadik felek részére;

g) az adatokat nem adják el harmadik feleknek.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan esetben, ha amikor a  az adat Õvégfelhasználók nem tartják be az előírásokat.

(3) Ha valamely vég adat Õfelhasználó nem tartja be az (1) bekezdésben megállapított követelményeket, a Bizottság engedélyezheti, hogy az érintett tagállam az említett vég adat Õfelhasználó esetében korlátozza vagy megtagadja az adatokhoz való hozzáférést.

VIV. FEJEZET

A TUDOMÁNYOS TANÁCSADÁS TÁMOGATÁSA

2320. cikk

A nemzetközi testületek ülésein való részvétel

A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti szakértőik részt vegyenek azon regionális halászati gazdálkodásihalgazdálkodási szervezetek megfelelő ülésein,– amelyekben a Közösség  az Unió Õ szerződő félként vagy megfigyelőként részt veszvesz részt –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervek vonatkozó megfelelő ülésein.

2421. cikk

Koordináció és együttműködés

(1) A tagállamok és a Bizottság összehangolják erőfeszítéseiket és együttműködnek annak érdekében, hogy tovább javítsák a tudományos tanácsadás megbízhatóságát, a munkaprogramok minőségét, valamint a regionális halgazdálkodási szervezetek – amelyekben a Közösség szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt –, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervek munkamódszereit  az adatok minőségét, időszerűségét és az általuk biztosított lefedettséget, ezáltal továbbfejlesztve Õ a tudományos tanácsadás megbízhatóságát, a nemzetközi tudományos szervek és azon regionális halászati gazdálkodási szervezetek munkaprogramjainak minőségét és munkamódszereit, amelyekben a Közösség  az Unió Õ szerződő félként vagy megfigyelőként vesz részt–, valamint az érintett nemzetközi tudományos szervek .

ê 199/2008

(2) Az ilyen egyeztetés és együttműködés a nyílt tudományos vita sérelme nélkül történik, és célja az elfogulatlan tudományos tanácsadás előmozdítása.

VIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

25. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 27. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

2622. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság a HTMGB-vel együtt az 1380/2013/EU 2371/2002/EK rendelet 3047. cikkével létrehozott Hhalászati és Aakvakultúraágazati Bbizottság (a továbbiakban: a bizottság) keretében nyomon követi a nemzeti programok  munkatervek Õ előrehaladását.

ò új szöveg

(2) E rendelet hatálybalépése után öt évvel a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról és működéséről.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)    A Bizottságnak a 4., a 16. és a 17. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., a 16. és a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)    A 4., a 16. és a 17. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a jogi aktusról szóló értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

2724. cikk

Halászati és akvakultúra-ágazati bizottság  Bizottsági eljárás Õ

(1)  E rendelet végrehajtása során Õ Aa Bizottság munkáját  az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.Õ

2. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén  a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét Õ az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeit kell alkalmazni.

3. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében említett határidő egy hónap.

2825. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1543/2000  199/2008 Õ/EK rendelet 2009. január 1-j  […..] Õ-án/-én hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendelkezéseket azonban továbbra is alkalmazni kell a  az e rendelet hatálybalépése Õ2008. december 31. előtt elfogadott nemzeti programok vonatkozásában.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

2926. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) A Tanács 2000. június 29-i 1543/2000/EK rendelete a közös halászati politika irányításához szükséges adatok gyűjtésére és kezelésére vonatkozó közösségi keret létrehozataláról.

(2) A Tanács 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról.

(3) COM(2014) 910 final.

(4)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. HL L 354., 2013.12.28., 22. o.

(5) A Tanács Főtitkársága által az Állandó Képviselők Bizottságának küldött, 2013. június 11-i 10629/13. sz. feljegyzés I. melléklete.

(6) Az Európai Parlament 2013-ban közzétett jelentése is ezt az ajánlást fogalmazza meg: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2013/495865/IPOL-PECH_ET(2013)495865_EN.pdf

(7) A halászati ágazatban az adatok tudományos elemzésében kutatási vagy állománygazdálkodási szempontból érdekelt testületek.

(8) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 762/2008/EK rendelete a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról és a 788/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.   Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1921/2006/EK rendelete a tagállamokban kirakodott halászati termékekre vonatkozó adatszolgáltatásról és az 1382/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 216/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (átdolgozás).Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 217/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás).Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 218/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás).Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (átdolgozás).

(10) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32008L0056  

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (INSPIRE).

(12) Nemzetközi Tengerkutatási Tanács.

(13) Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve.

(15) http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=COM:2014:254:REV1&from=HU . A közlemény szerint a tengerekkel kapcsolatos ismeretek hiányossága azon tényezők közé tartozik, amelyek jelenleg gátolják a kék gazdaság innovációját.

(16) Az Európai Parlamenti és a Tanács 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (ETHA). A tagállamoknak az adatgyűjtési keretrendszeren belül végzett adatgyűjtési tevékenységét megosztott irányítással társfinanszírozzák 80 %-ban, ami növekedést jelent a 2007–2013-as szabályok szerinti 50 %-hoz képest. A 2014–2020-as időszakra rendelkezésre álló költségvetés 520 millió EUR, ami annyit jelent, hogy nagyobb összeg lesz fordítható adatgyűjtésre, mivel az összes közkiadás (EU és tagállamok együtt) 7 évre 650 millió EUR összeget fog kitenni. A tagállamok hozzájárulása jelentősen csökkenni fog, az évi hozzávetőleg 30 millió EUR-ról évi 18,5 millió EUR-ra.

(17) A 19. cikkben és a II. mellékletben említett adatgyűjtési rendelkezések vonatkozásában az e javaslathoz kapcsolódó igényeket össze kell majd hangolni a mélytengeri halászathoz való hozzáférés rendszeréről szóló javaslattal, amelyet az Európai Parlament és a Tanács jelenleg vitat meg ( http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2012:0371:FIN:HU:PDF )

(18) Az uniós szintű koordinációt az adatgyűjtéssel foglalkozó uniós szakértői csoport fogja ellátni, amely többek között átveszi a gazdasági kérdésekkel foglalkozó tervezési csoport jelenlegi feladatait.

(19) Meg kell említeni, hogy a tudományos szakvélemények nem csak állományvédelmi útmutatásokat tartalmaznak, hanem kitérnek az ökoszisztéma-alapú halászatra is, és környezeti hatásvizsgálatot is magukban foglalnak.

(20) A Tanács 2008. február 25-i 199/2008/EK rendelete a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (HL L 60., 2008.3.5., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013.december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).  

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o).

(23) HL L 358., 2013.5.27., 59. o. A legutóbb a 865/2007/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 192, 2007.7.24, 1. o.).

(24) HL L 176., 2000.7.15., 1. o.

(25) HL L 261., 2013.5.27., 1. o. A legutóbb az 1098/2007/EK rendelettel (HL L 248, 2007.9.22., 1. o.) módosított rendelet.

(26) HL L 108., 1996.5.1., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(27) HL L 266., 1998.10.1., 36. o.

(28) HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb az 1759/2006/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 335, 2006.12.1, 3. o.).

(29) HL L 351., 2002.12.28., 6. o. A legutóbb a 2269/2004/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 396, 2004.12.31, 1. o.).

(30) HL L 289., 2003.11.7., 1. o.

(31) HL L 333., 2013.12.20., 17. o.

(32) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. A legutóbb az 1799/2006/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 341, 2006.12.7, 26. o.).

(33) HL L 150., 2005.4.30., 12. o.; helyesbítve: HL L 185., 2004.5.24., 4. o. A legutóbb a 809/2007/EK rendelettel módosított rendelet (HL L 182, 2007.7.12, 1. o.).

(34) HL L 403., 2006.12.30., 1. o.

(35) HL L 409., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítve: HL L 36., 2007.2.8., 3. o.

(36) HL L 248., 2007.9.22., 17. o.

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1921/2006/EK rendelete a tagállamokban kirakodott halászati termékekre vonatkozó adatszolgáltatásról és az 1382/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 403., 2006.12.30., 1. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. március 11-i 295/2008/EK rendelete a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/56/EK irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 762/2008/EK rendelete a tagállamok által benyújtandó, akvakultúrára vonatkozó statisztikákról és a 788/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 216/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 1. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 217/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 42. o.).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 218/2009/EK rendelete az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/147/EK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(45) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. december 15-i 1236/2010/EU rendelete az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény területén alkalmazandó ellenőrzési és végrehajtási rendszer meghatározásáról és a 2791/1999/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2010.12.31., 17. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. december 13-i 1343/2011/EU rendelete a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).

(47) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(48) A Tanács 2002. december 16-i 2347/2002/EK rendelete a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról. (HL L 351., 2002.12.28., 6. o.).

(49) A Tanács 2004. április 26-i 812/2004/EK rendelete a cetféléknek a halászat során történő esetleges járulékos kifogására vonatkozó intézkedések megállapításáról és a 88/98/EK rendelet módosításáról (HL L 150., 2004.4.30., 12. o.).

(50) A Tanács 2006. december 21-i 1967/2006/EK rendelete a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(51) A Tanács 2007. szeptember 18-i 1100/2007/EK rendelete az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(52) A Tanács 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK rendelete a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és az 1624/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).

(53) A Tanács 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(54) A Bizottság 2006. február 6-i 204/2006/EK rendelete az agrárgazdaságok gazdaságszerkezetére vonatkozó 2007. évi közösségi felmérés megszervezése tekintetében az 571/88/EGK tanácsi rendelet kiigazításáról és a 2000/115/EK bizottsági határozat módosításáról (HL L 34., 2006.2.7., 3. o.).

(55) A Bizottság 2010. augusztus 6-i 717/2010/EU rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 210., 2010.8.11., 24. o.).

(56) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

(57) HL L 264., 2006.9.25., 13. o.

(58) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(59) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. December 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(61) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(62) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(63) HL L 160., 2006.6.14., 1. o.

(64) HL L 225., 2013.5.27., 18. o.

(65) HL L 187, 1999.7.20., 70. o., A legutóbb a 2004/864/EK határozattal (HL L 370, 2004.12.17., 91. o.) módosított határozat.

(66) HL L 256., 2013.5.27., 17. o. A 2007/409/EK határozattal (HL L 155., 2007.6.15., 68. o.) módosított határozat.

(67) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(68) OJ L 184, 17.7.1999, p. 23. Decision as amended by Decision 2006/512/EC (OJ L 200, 22.7.2006, p. 11).

(69) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(70) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.6.18.

COM(2015) 294 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (átdolgozás)

{SWD(2015) 118 final}

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete

a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról (átdolgozás)

ê 199/2008 (kiigazított szöveg)

MELLÉKLET

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat