EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.6.2.

COM(2015) 232 final

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről
(Finnország kérelme: EGF/2015/001 FI/Broadcom)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

1.Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: EGAA-rendelet) határozza meg.

2.A Broadcom Communications Finland vállalatnál, valamint két, azzal kapcsolatban álló finnországi beszállítónál vagy továbbfeldolgozó vállalatnál történt elbocsátásokat 2 követően Finnország 2015. január 30-án „EGF/2015/001 FI/Broadcom” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt.

3.A kérelem értékelése után a Bizottság az EGAA-rendelet valamennyi vonatkozó rendelkezése alapján megállapította, hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltételei teljesülnek.

A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA

A KÉRELEM ÉRTÉKELÉSE

Az eljárás

4.Finnország 2015. január 30-án kérelmet nyújtott be „EGF/2015/001 FI/Broadcom” referenciaszámon, 12 héten belül attól az időponttól számítva, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkében meghatározott beavatkozási kritériumok teljesültek. A Bizottság a kérelem benyújtásától számított két héten belül, 2015. február 13-án visszaigazolta a kérelem átvételét, és még ugyanazon a napon kiegészítő információkat kért Finnországtól. Finnország a kéréstől számított hat héten belül megküldte a szóban forgó kiegészítő információkat. A teljes kérelem kézhezvételétől számított 12 hetes határidő, amelyen belül a Bizottságnak le kell zárnia annak értékelését, hogy a kérelem megfelel-e a pénzügyi hozzájárulás feltételeinek, 2015. június 19-én jár le.

A kérelem elfogadhatósága

Az érintett vállalatok és kedvezményezettek

5.A kérelem 568 munkavállalóra vonatkozik, akiket a Broadcom Communications Finland és két beszállító, illetve továbbfeldolgozó vállalat bocsátott el. Az elsődlegesen érintett vállalat a NACE Rev. 2. rendszer szerinti gazdasági ágazatok közül a 46. ágazatban [„Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)”] működött. A vállalatoknál történt elbocsátásokra Finnország valamennyi NUTS 5 2. szintű régiójában sor került (Åland kivételével), amelyek közül Észak-Ostrobothnia (FI1A) a leginkább érintett régió.

Beavatkozási kritériumok

6.Finnország kérelmét az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti beavatkozási kritériumok alapján nyújtotta be, amely a támogatást a következőkhöz köti: legalább 500 elbocsátott munkavállaló egy négyhónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállatok körében elbocsátott munkavállalókat és/vagy a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is.

7.A kérelemmel összefüggő négyhónapos referencia-időszak 2014. augusztus 11-től 2014. december 11-ig tartott.

8.A referencia-időszak alatt bekövetkezett elbocsátások megoszlása a következő volt:

–563 munkavállalót a Broadcom Communications Finland vállalattól bocsátottak el,

–5 munkavállalót a Broadcom két beszállítójától, illetve továbbfeldolgozó vállalatától bocsátottak el.

Az elbocsátások és a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozók számának kiszámítása

9.A referencia-időszak alatt bekövetkezett elbocsátásokat a következőképpen vették figyelembe:

–563 elbocsátást a munkáltató által a munkavállaló elbocsátásáról vagy a munkaszerződésének megszüntetéséről adott személyre szóló értesítés időpontjától,

–5 elbocsátást a munkaszerződés tényleges megszüntetésének vagy lejáratának időpontjától.

Támogatható kedvezményezettek

10.A támogatásra jogosult kedvezményezettek száma tehát összesen 568.

Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat

11.Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat alátámasztására Finnország azzal érvel, hogy a becslések szerint 2005-ben a lapkakészlet- (chipset-) fejlesztés (azaz a Broadcom Communications Finland működési területe) mintegy 5 000 embernek adott munkát Európában. Míg az ágazat termékfejlesztéssel foglalkozó munkavállalóinak száma világszerte (különösen Ázsiában és az Egyesült Államokban) emelkedett, addig Európában meredeken csökkent, és 2014-re már csak néhány száz embert jelentett.

12.A mobiltelefonokban alkalmazott lapkakészletek fejlesztése néhány vállalat kezében van, melyek közül a Qualcomm (USA) messze a legnagyobb (piaci részesedése 2014. első negyedévében a Strategy Analytics 6 szerint mintegy 66 % volt). A méretben utána következő vállalatok a tajvani MediaTek, a kínai Spreadtrum, valamint az egyesült államokbeli Marvell és Intel.

13.A Broadcomnál bekövetkezett elbocsátások a finn elektronikai ágazat egészét érintő tendenciával függnek össze, amely a Nokia által 2011-ben bejelentett tömeges elbocsátásban kulminált. A Nokia először 1 000 főt bocsátott el 2012-ben a saloi üzeméből (EGF/2012/006 FI/Nokia Salo), majd további 3 700 főt 2012 végén és 2013 tavaszán (EGF/2013/001 FI/Nokia). Egy széleskörű termékfejlesztési programot és azzal együtt jelentős számú munkahelyet szüntettek meg.

14.A 2000-es évek elején a finn elektronikai és villamosipari ágazatnál Finnországban és a külföldi leányvállalatoknál foglalkoztatottak száma egyenletesen fejlődött, de 2007-től kifejezett változás kezdődött: míg külföldön továbbra is nőtt a létszám, addig Finnországban folyamatosan csökkenni kezdett.

15.A 2000-es években a finn leányvállalatok személyzetének létszáma minden kontinensen nőtt, de a 2004. évtől kezdődően egyértelműen Ázsia lett a legnagyobb munkaadó az elektronikai és a villamosipari ágazatban. A személyzet száma Európában 2008-ig folyamatosan nőtt, majd csökkenésnek indult.

16.A NACE Rev. 2. rendszer szerinti 46. ágazat [„Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)”] mostanáig két EGAA-kérelem tárgyát képezte (a másik az „EGF/2010/012 NL/Noord Holland ICT” referenciaszámú kérelem), amelyek egyaránt az ikt-ágazattal és a kereskedelemhez kapcsolódó globalizációval függtek össze.

Az elbocsátásokhoz és az önálló vállalkozók tevékenységének megszűnéséhez vezető események

17.A Broadcomnál bekövetkezett elbocsátásokhoz az vezetett, hogy döntés született a vállalat mobil alapsávüzletágának leépítéséről, amely világszinten 3 000 főt érintett, közülük 600-at Finnországban. A Broadcom minden tevékenységét megszünteti Finnországban; a mobil lapkakészletek tervezését áthelyezi, és a tervek szerint az Egyesült Államokban és Ázsiában folytatja.

18.Európában 2005-ben négy nagy gyártó állított elő lapkakészleteket mobiltelefonokhoz. A Nokia és a Philips saját maguk tervezték a lapkakészleteket, az Ericsson Mobile Platforms (EMP) elsősorban a Sony-Ericsson számára tervezett, az Infineon pedig kereskedelmi alapon állított elő lapkakészleteket a telefongyártók számára. A Nokia a nyolcvanas évek óta tervez lapkakészleteket a saját mobiltelefonjaihoz. A vállalat a tervezés nagy részét saját maga végezte, míg a lapkakészletek tényleges előállítása a Texas Instruments (TI) és az STMicroelectronics (STM) üzemeiben folyt. A Nokia 2007-ben úgy döntött, hogy beszünteti a lapkakészletek házon belüli fejlesztését, és fejlesztőegységeit eladta az STMicroelectronics-nek.

19.Ekkor még mindig a Nokia kezében volt a vezeték nélküli modemek tervezése, amelynek az eredményeit licencbe adta a lapkakészletgyártóknak, többek között az STM-nek. A Nokia a modemek tervezését 2010-ben fejezte be, amikor eladta ezt az üzletágat a japán Renesas Mobile Corporation (RMC) vállalatnak, amely a Renesas Electronics (REC) leányvállalata. Ezzel az ügylettel összefüggésben a Nokia mintegy 1 100 terméktervezője került új munkaadóhoz.

20.A REC jelentős hosszú távú veszteségei miatt 2013-ban az RMC bezárásáról született döntés. 2013 őszén a REC a modemüzletágának LTE 7 területét értékesítette a Broadcomnak (BCM), és mintegy 800 fő, akit korábban a Renesas alkalmazott, onnantól a Broadcomnak dolgozott. Alig néhány hónap elteltével a Broadcom jelentette be, hogy teljes mobil alapsávüzletágát felszámolja. Ekkor már lehetetlen volt új vevőket találni.

Az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos gazdaságra és foglalkoztatásra

21.Az elbocsátások súlyos csapást jelentettek különösen (az FI1A NUTS 2. szintű régió részét képező) Észak-Ostrobothnia regionális gazdaságára, ahol az összesen 568-ból 424 elbocsátás történt. Ebben a régióban a munkanélküliségi ráta néhány százalékponttal mindig magasabb az országos átlagnál. Míg 2014. augusztusában az országos munkanélküliségi ráta 12,2 % volt, addig Észak-Ostrobothniában 14,1 %, a leginkább sújtott Oulu városban pedig 16,1 % volt.

22.Észak-Ostrobothniában jelenleg mintegy 1 250 szakosodott egység létezik az ikt-ágazatban, és ezek többsége Ouluban található. Az ágazat évek óta küzd a nemzetközi gazdasági recesszió hatásaival, de különösen a meghatározó nagyvállalatok jelentős mértékű belső szerkezetváltása jelentett számára nagy csapást, amelyek a verseny fokozódására válaszul felülvizsgálták stratégiáikat, működésüket más piaci területekre helyezték át, és racionalizálták termelésüket. Évek óta az ikt-ágazat volt az Oulu alrégió gazdaságának támasza. Az alrégióban meglévő munkahelyek mintegy 12 %-a tartozik az informatikai ágazatba, ami Finnországon belül csak a helsinki nagyvárosi régióval vethető össze.

23.Az ágazat nehézségei és az új vállalati politikák következtében számos elbocsátás történt a magánszektorban. Míg 2008-ban az ikt-ágazatba tartozó vállalatok közel 13 000 embernek adtak munkát a régióban, ez a szám 2012-re mintegy 10 500-ra csökkent. Még azóta is történtek további elbocsátások, és a jelenlegi becslés szerinti szám már a 10 000-et sem éri el. A vállalatok a gyártásról a tartalomszolgáltatásra, a globális nagy ipari ágazatról pedig a kisebb egységekben való működésre állnak át. A vállalatok mellett a közszféra is jelentős mértékben foglalkoztat informatikai szakembereket. A közszféra a vonatkozásában kitűzött megtakarítási célok miatt már nem kínál annyi munkahelyet, mint korábban, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.

24.Az oului alrégió egyik sajátos jellemzője, hogy a munkanélküliek kétharmada felsőfokú végzettséggel és magas színvonalú munkatapasztalattal rendelkező szakember. Az oului alrégió hosszú ideje az ikt-ágazat jelentős kutatási és termékfejlesztési központja, amely a mérnöki tudományok és az adatfeldolgozás különféle területein jártas szakembereknek ad munkát.

25.A ikt-ágazat munkavállalóinak kor szerinti összetétele a fiatalok irányába tolódik el. A jelenleg munkanélküli álláskeresők fele 40 évnél fiatalabb. Különösen az idősebb munkavállalók számára okoz nehézséget, hogy új munkahelyet találjanak, és fokozódik a tartós munkanélküliség. Észak-Ostrobothniában az informatikai háttérrel rendelkező munkanélküliek körülbelül felének (450 fő) több mint egy éve nincs munkája; ezek közül a munkanélküli álláskeresők közül mintegy 300 magas szintű végzettséggel rendelkezik.

26.A Broadcomnál történt elbocsátások jelentős mértékben növelik a munkanélküliségi számadatokat Ouluban. Az elbocsátások különösen a munkanélküli vezető szakértők számát fogják növelni. Oulu alrégióban aktívan dolgoznak a növekedést mutató új ágazatok fejlesztésén, amelyekbe biztosítani kell a munkanélküli ikt-szakértők bevonását. Sokuk komoly tapasztalattal rendelkezik a tervezés és a termékfejlesztés terén, amelyből a jövőben mind az ikt-ágazatban, mind az ikt-t alkalmazó ágazatokban meríthetnek.

A megcélzott kedvezményezettek és a javasolt intézkedések

A megcélzott kedvezményezettek

27.Az intézkedésekben várhatóan részt vevő elbocsátott munkavállalók becsült száma 500. E munkavállalók adatai nemek, állampolgárság és életkor szerinti bontásban:

28.Az intézkedésekben várhatóan részt vevő megcélzott kedvezményezettek becsült száma összesen 500.

A javasolt intézkedések támogathatósága

29.Finnország háromféle intézkedést tervez a kérelem által érintett, elbocsátott munkavállalók érdekében: i. segíteni nekik új munkát találni; ii. segíteni nekik saját vállalkozást indítani; és iii. képzést vagy oktatást biztosítani számukra. Az alábbi intézkedések együttesen összehangolt csomagot alkotnak, amely az elbocsátott munkavállalóknak a foglalkoztatásba történő visszailleszkedését célzó, személyre szabott szolgáltatásokból áll:

30.Tanácsadás (coaching) és egyéb előkészítő intézkedések: Az elbocsátott munkavállalók a következő formában részesülnek támogatásban: álláskeresési technikák megosztása, tanácsadás és útmutatások, állásbörzék látogatása, továbbá álláspályázatok és önéletrajzok megírásához nyújtott segítség. Ezeket a szolgáltatásokat különféle méretű csoportoknak fogják biztosítani. A csoporttól függően a képzés időtartama 5 és 20 nap között változhat. A csoportok részletes karrier-tanácsadásban is részesülnek, amely különös hangsúlyt helyez az interakcióra és a szakmai gyakorlatra. Ez a tanácsadás (coaching) legfeljebb 40 napig tarthat. A szakmai tanácsadók egyéni vagy csoportos tanácsadást nyújthatnak, „edzőtársak” lehetnek az álláskeresés ideje alatt, majd az új állásban eltöltött első időszak során mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók felett mentorkodhatnak. Egy-egy álláskereső évente legfeljebb 50 órás tanácsadásban (coaching) részesülhet.

31.Az álláskeresők egy sor szakértői értékelést is igénybe vehetnek, amelyek többek között a következőket mérik fel: egyéni munkaképesség, az egészségügyi szempontokat is beleértve, a szakértelem és a szakképzettség, illetve az álláskereső vállalkozói készségei és potenciálja.

32.Foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások a szolgáltató pontokon: Az elbocsátott munkavállalók számára szolgáltató pontokat jelölnek ki, amelyek gondoskodnak róluk a megvalósítási szakaszban. A szolgáltató pontok a kezdetektől tanácsokat adnak az érintett munkavállalóknak, sokkal személyesebb és alaposabb szolgáltatást nyújtva számukra, mint amilyenre az állami foglalkoztatási hivatal rendszerint képes. Ha a célcsoport nem talál ésszerű időn belül új munkahelyet, az ikt-ágazatban járatos mentort neveznek ki mellé. A mentor egyedi álláskeresési technikák megosztásával fog tudni segítséget nyújtani a munkavállalóknak, vagy felkészíti őket saját vállalkozás alapítására.

33.Képzés és átképzés: A képzési intézkedések célja alap- vagy szakképzettség megszerzése egy olyan ágazatban, amelyben nagyarányú a foglalkoztatottság; továbbképzés vagy felsőoktatási képzés a meglévő kompetenciák megerősítése révén, illetve munkaerő-piaci orientációs/felkészítő képzés azon személyek számára, akiknek nincsenek jövőbeni pályájukra vonatkozó terveik. A képzés a célcsoportra szabott, és tárgya lehet többek között az ikt-ágazattal kapcsolatos kompetenciák bővítése, projektmenedzsment, minőségirányítás és pénzgazdálkodás, valamint az üzleti készségek fejlesztése. A széleskörű vállalatfejlesztési képzés (az úgynevezett KEKO-képzés) egy konkrét vállalatfejlesztési projekt irányításához szükséges ismeretekkel vértezheti fel a résztvevőket.

34.A szolgáltatók a fizetés részeként pénzügyi ösztönzőket (fizetési támogatást) folyósíthatnak a megcélzott munkavállalókkal létrehozott munkaviszonyok után. 2015-től a fizetési támogatás a megfelelő bérköltség 30–50 %-ának felel majd meg attól függően, hogy a támogatásban részesülő, felvételre kerülő személy mennyi ideig volt munkanélküli. A támogatott időszak időtartamát az adott személy egyedi szükségletei (pl. az új munkakörhöz szükséges kompetenciák) alapján fogják meghatározni.

35.Vállalkozásra ösztönzés és szolgáltatások új vállalkozók számára: A vállalkozásösztönzéssel összefüggő lépéseket üzleti inkubátor típusú képzésként és a munkaerő-politikával összefüggő vállalkozói ismeretek oktatásaként valósítják meg. Ezen túlmenően az új vállalkozóknak tanácsadást, konzultációs lehetőséget és támogatást nyújtanak. Az új vállalkozások létrehozásához a szubregionális üzleti szolgáltatási hálózatok és az MEE Corporation üzleti ügyféltervezése révén fognak támogatást nyújtani. Az üzleti inkubátor koncepció alapján diverzifikált munkaerő-piaci képzést és csapatmunkán alapuló feladatokat fognak végrehajtani a képzési szervezet irányítása alatt.

36.Vállalkozásindítási támogatás: A vállalkozásindítási támogatás legfeljebb 18 hónapig jövedelmet biztosít a kezdő vállalkozóknak a teljes munkaidős foglalkoztatást biztosító vállalkozás elindításához és bevezetéséhez szükséges becsült időtartam alatt. A vállalkozásindítási támogatás két részből áll: alapjuttatásból és kiegészítésből. 2014-ben az alapjuttatás napi 32,66 EUR volt. A kiegészítés legmagasabb mértéke az alapjuttatás 60 %-a. Az átlagos vállalkozásindítási támogatás becsült összege 6 000 EUR, de ezt az összeget minden egyes kedvezményezett esetében egyénenként fogják megállapítani.

37.Utazási, szállás- és költözési költségtérítés: A munkakeresők juttatásban részesülhetnek, amelyet munkakeresés esetén az utazási és szállásköltségekre, a foglalkoztatás elősegítését célzó képzésben való részvétel esetén az utazási és szállásköltségre, a bejárási távolságon kívül eső munkalehetőség elfogadása esetén pedig a költözési költségekre fordíthatnak. E juttatások arra ösztönzik a kedvezményezetteket, hogy nagyobb földrajzi területen keressenek munkát.

38.A vállalatok körében végzett felmérések és a vállalatoknál tett látogatások: A projekt célja, hogy a vállalatok körében végzett felmérések és a vállalatoknál tett látogatások révén a regionális ikt-ágazatra vonatkozó előrejelzések készítésével növelje az ikt-ágazatra vonatkozó ismereteket. A projekt a célcsoport igényeire méretezett személyre szabott szolgáltatások megtervezésére és a célcsoport foglalkoztatását támogató szolgáltatások igénybevételével összefüggő készségek javítására szolgál majd. Az ikt-ágazatra vonatkozó előrejelzések azon álláskeresők számára is támpontot adnak majd, akik vállalkozás indítását fontolgatják. Ezek az erőfeszítések egy korábbi EGAA-kérelem (EGF/2013/001 FI/Nokia) keretében elvégzett munka folytatását képezik, amelynek során jelentéseket és statisztikákat állítottak össze a vállalkozásokkal folytatott telefonos interjúk alapján.

39.Az itt leírt javasolt intézkedések az EGAA-rendelet 7. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. Ezek a tevékenységek nem helyettesítik a passzív szociális védelmi intézkedéseket.

40.Finnország megadta a szükséges információkat a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében az érintett vállalatra nézve kötelező intézkedésekről. Megerősítette, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti ezeket az intézkedéseket.

Becsült költségvetés

41.A költségek teljes becsült összege 2 275 000 EUR, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 2 172 000 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre szánt 103 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában.

42.Az EGAA-ból igényelt teljes pénzügyi hozzájárulás összege 1 365 000 EUR (az összköltségek 60%-a).

43.A fenti táblázatban az EGAA-rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelő intézkedésként meghatározott intézkedések költsége nem haladja meg a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja összköltségének 35 %-át. Finnország megerősítette, hogy ezen intézkedések a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő megcélzott kedvezményezettek tevékeny részvételétől függnek.

44.Finnország megerősítette, hogy az önálló vállalkozáshoz, vállalkozásalapításhoz, valamint a vállalkozás alkalmazottak által történő átvételéhez kapcsolódó beruházás költsége kedvezményezettenként nem haladja meg a 15 000 EUR-t.

A kiadások támogathatóságának időszaka

45.Finnország 2014. augusztus 11-en kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a megcélzott kedvezményezettek részére. A 29–39. pontban említett intézkedésekkel kapcsolatos kiadásokhoz ezért 2014. augusztus 11-től 2017. január 30-ig nyújtható pénzügyi támogatás az EGAA-ból, kivéve a felsőoktatást (amennyiben igénybe veszik), amely 2014. augusztus 11-től 2017. július 30-ig lesz támogatható.

46.Finnország számára 2014. augusztus 11-én merült fel először az EGAA végrehajtásához kapcsolódó igazgatási kiadás. Az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadásokhoz ezért 2014. augusztus 11. és 2017. július 30. között nyújtható támogatás az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból.

A nemzeti vagy uniós forrásokból finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jelleg

47.A tagállami előfinanszírozást vagy társfinanszírozást főként a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium közigazgatási ága állami foglalkoztatási szolgálatának költségvetési sorából fogják biztosítani. Egyes szolgáltatásokat a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok (ELY központok), valamint a Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Hivatalok működési költségvetéséből is fognak finanszírozni. A technikai támogatási feladatok finanszírozása a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium, valamint a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok működési költségvetéséből fog történni. A finn hatóságok erőfeszítést fognak tenni valamennyi intézkedés és feladat tagállami előfinanszírozásának biztosítása érdekében, hogy az EGAA-támogatásban részesülő tevékenységeket minél gyorsabban és hatékonyabban el lehessen indítani.

48.Finnország jelenleg készíti a később a Microsoftnál történt elbocsátásokra vonatkozó EGAA-kérelmet. A Broadcomtól elbocsátottakhoz hasonlóan a Microsoft által elküldött munkavállalókat is a Nokia foglalkoztatta korábban ugyanazokon a helyszíneken: Ouluban, Tamperében, Salóban és a helsinki nagyvárosi régióban. A végrehajtók igyekezni fognak kiaknázni a két projekt közötti szinergiákat.

49.A Broadcom EGAA-projektje Az európai munkaerő-piaci mobilitás (2014–2020) projekttel is együtt fog működni, amely a nemzeti EURES szolgálat fejlesztési projektje. Ezt a projektet 2015 elején fogják elindítani az ESZA finanszírozásának segítségével, és Észak-Karélia Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központja (ELY központ) fogja koordinálni.

50.Az ESZA új programozási időszakában folyamatban van „A felvevő vállalat és a leépítő vállalat közötti kapcsolatminták” című tagállami intézkedéscsomag kidolgozása. Az intézkedéscsomagnak a célja az, hogy a változás közepette kiegészítse és továbbfejlessze a nemzeti strukturális változásokhoz és biztonsághoz kapcsolódó tevékenységeket. Célja a közös termékfejlesztés előmozdítása, a jó és a rossz gyakorlatok meghatározása, a kommunikáció javítása, illetve a projektek jó eredményeinek rögzítése.

51.Finnország megerősítette, hogy a fentiekben ismertetett, az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásban részesülő intézkedések nem részesülnek pénzügyi támogatásban egyéb uniós pénzügyi eszközökből.

A megcélzott kedvezményezettekkel vagy képviselőikkel, a szociális partnerekkel, illetve a helyi és regionális hatóságokkal folytatott konzultáció során követett eljárások

52.Finnország jelezte, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját a megcélzott kedvezményezettek képviselőivel és a szociális partnerekkel egyeztetve dolgozták ki. 2014. október 1-jén megbeszélésre került sor, melynek célja a regionális EGAA-projektek keretébe felveendő intézkedések megtervezése volt. A megbeszélésen a megcélzott kedvezményezettek és az elbocsátó vállalat képviselői, valamint számos egyéb érdekelt fél vett részt. A rendezvényen az oului régióban végrehajtandó EGAA-projektekre vonatkozó javaslatokat fogadtak el, amelyek be is kerültek a kérelembe.

53.A Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium összehívott egy, az érdekelt felek szélesebb körét tömörítő csoportot, amely a Broadcomnál történt elbocsátásokkal foglalkozik, és részt vett az EGAA-kérelem elkészítésében. Ebben a munkacsoportban a központi kormányzat regionális végrehajtási és fejlesztési feladatait ellátó érintett Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Központok (ELY központok) képviselői, valamint szociális partnerek, a Broadcom képviselői és más érdekelt felek vesznek részt.

54.A foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hatóság ügyfélszolgálati központja, valamint a Gazdaságfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi központok más érdekelt felekkel is együttműködnek. Ennek az együttműködésnek a célja az állami foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások megvalósítása, tervezése és fejlesztése. Ennek érdekében egy foglalkoztatási és üzleti szolgáltatási tanácsadó testület (TY tanácsadó testület) együttműködik a foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatallal.

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

55.A kérelem tartalmazza az irányítási és ellenőrzési rendszer leírását, amely meghatározza az érintett szervek felelősségi körét. Finnország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást a Foglalkoztatási és Gazdasági Minisztérium kezeli majd, amely az ESZA-finanszírozás kezelését is végzi. Ugyanez a minisztérium jár el igazoló hatóságként is. Az e két funkcióért felelős szervezeti egységek feladatait és jelentéstételi viszonyait szigorúan elválasztják. Az EGAA-hoz kapcsolódó irányítási funkciókat a Foglalkoztatási és Vállalkozási Osztályhoz rendelték hozzá, míg az ESZA-hoz kapcsolódó irányítási funkciókat a Regionális Osztály látja el. Mindkét alap igazoló funkcióit az Emberi Erőforrásokkal és Igazgatással Foglalkozó Egység látja el. A minisztérium kézikönyvet készített, amely részletesen ismerteti a követendő eljárásokat.

56.Az ellenőrzésért felelős szerv a Belső Ellenőrzési Osztály, amely a minisztérium közigazgatási államtitkárának irányítása alatt működik. A felügyelettel és az ellenőrzéssel kapcsolatos funkciók mind az irányító, mind pedig az igazoló hatóságok tevékenységi körében is szerepelnek.

Az érintett tagállam által vállalt kötelezettségek

57.Finnország minden szükséges biztosítékot megadott az alábbiak tekintetében:

–a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok megvalósítása során tiszteletben tartják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét,

–a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámcsökkentések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek,

–a Broadcom Communications Finland, amely a leépítések után folytatja tevékenységét, eleget tesz az elbocsátásokra vonatkozó jogi követelményeknek és a munkavállalóival szemben is ennek megfelelően jár el,

–a javasolt intézkedések nem részesülnek egyéb uniós alapok vagy pénzügyi eszközök pénzügyi támogatásában, és megtették a szükséges intézkedéseket a kettős finanszírozás megelőzésére,

–a javasolt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket,

–az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás megfelel az állami támogatásra vonatkozó uniós eljárási és anyagi szabályoknak.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Költségvetési javaslat

58.Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 9 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

59.Miután megvizsgálta a kérelmet az EGAA-rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek szempontjából, valamint figyelembe vette a megcélzott kedvezményezettek számát, a javasolt tevékenységeket és a becsült költségeket, a Bizottság azt javasolja, hogy a javasolt intézkedések összköltségének 60 %-át kitevő 1 365 000 EUR összeget folyósítsanak az EGAA-ból a kérelemben igényelt pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében.

60.Az EGAA igénybevételére vonatkozó javasolt határozatot az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 10 13. pontja értelmében.

Kapcsolódó jogi aktusok

61.A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatának benyújtásával egyidejűleg javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 1 365 000 EUR összegnek az érintett költségvetési sorba történő átcsoportosításra is.

62.A Bizottság az EGAA igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslatával egyidejűleg végrehajtási jogi aktus formájában egy pénzügyi hozzájárulásról szóló határozatot is elfogad, amely abban az időpontban lép hatályba, amikor az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az EGAA igénybevételéről szóló határozatjavaslatot.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről
(Finnország kérelme: EGF/2015/001 FI/Broadcom)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 11 és különösen annak 15. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra 12 és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) célja, hogy támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások miatt, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság elhúzódása, illetve egy újabb globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak és tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 13 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

(3)A Broadcom Communications Finland vállalatnál, valamint két, azzal kapcsolatban álló finnországi beszállítónál vagy továbbfeldolgozó vállalatnál történt elbocsátásokat követően Finnország 2015. január 30-án „EGF/2015/001 FI/Broadcom” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt. A kérelmet az 1309/2013/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. A kérelem eleget tesz a szóban forgó rendelet 13. cikkében az EGAA-ból folyósított pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(4)Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Finnország által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 1 365 000 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéhez szükséges idő minimálisra csökkentése érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2015. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 1 365 000 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a határozatot [the date of its adoption]*-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2) Az EGAA-rendelet 3. cikkének értelmében.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1893/2006/EK rendelete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(4) Az 1309/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján.

(5) A Bizottság 2012. november 8-i 1046/2012/EU rendelete az új regionális bontásra vonatkozó idősorok továbbítása tekintetében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 310., 2012.11.9., 34. o.).

(6) https://www.strategyanalytics.com/default.aspx?mod=pressreleaseviewer&a0=5482

(7) Az LTE (a Long-Term Evolution rövidítése) a mobiltelefonok és adatterminálok vezeték nélküli nagysebességű adatátviteli szabványa.

(8) Kerekített számadat.

(9) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(10) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(11) HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(12) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(13) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).