5.4.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 120/6

1.

hangsúlyozza, hogy az idősek közösségén belül meg kell különböztetni a különféle csoportokat, és fel kell térképezni ezek piaci preferenciáit és szükségleteit, hogy testre szabott üzleti terveket lehessen kidolgozni, melyekkel gondoskodhatunk arról, hogy minél jobban fejlődjön az EU-ban az idősbarát turizmus, mind a csoportos, mind az egyéni utazási kínálat tekintetében. Kiemeli, hogy azokat az akadályokat is fel kell térképezni, amelyekkel az idősebb turisták szembesülhetnek (például nyelvhasználat, az információ elérhetősége, szervezési problémák, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés, az egészségügyi és sürgősségi ellátás rendelkezésre állása, utazási biztosítás stb.), és módszereket, eszközöket kell javasolni ezeknek az akadályoknak a leküzdésére;

2.

hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a jövőben egyetlen életkorhatárt, illetve egyetlen definíciót használjanak az időskori turizmus vonatkozásában, mivel ez lehetővé teszi a folyamat figyelemmel kísérését és egybevethető tanulmányok készítését az ebben a növekvő piaci szegmensben rejlő lehetőségek optimális kiaknázása érdekében;

3.

hangsúlyozza annak alapvető fontosságát, hogy Európában megvalósuljon a szélessávú internet átfogó kísérleti piaca, illetve kiindulási alapja (kiépítése), hogy az érdekelt régiók minden esélyt megkapjanak egy stratégiailag fenntartható (idegenforgalmi) versenyképességi előny létrehozására és megvalósítására. Ebből elsősorban a turisztikai kis- és középvállalkozások profitálhatnak;

4.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai digitális menetrendben biztosítson kiemelt helyet az idősturizmusnak mint olyan mechanizmusnak, amely segít a digitális szakadék áthidalásában;

5.

úgy véli, hogy az idősturizmus politikájához integrált megközelítésre van szükség. Konkrétabban a helyi és regionális önkormányzatoknak egy olyan ágazatközi megközelítést kellene mérlegelniük, amelynek keretében különböző, például az egészségügyi ellátás, a fizikai akadálymentesítés vagy a közlekedés terén aktív szerepet játszó szervezeteket vonnak be a folyamatba;

6.

elismeri egy európai adatbázis létrehozásának fontosságát, amely adatokat tartalmaz nagyrészt önellátó idősek tőkeerős csoportjáról. Ezen a rendszerkereten belül elemzéseket és mutatókat lehet kidolgozni, hogy hatékonyan megválaszolhassuk azt a kérdést, hogy az idősek növekvő száma mit jelent a turisztikai szolgáltatók kínálata számára a következő területeken: turisztikai célpontok, közlekedési társaságok, turisztikai látványosságok, szálláslehetőségek, kereskedelmi infrastruktúrák, valamint információszolgáltatók és média, amelyek olyan ötletekkel és ismeretekkel látják el a turistákat, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a személyes turisztikai élmény gazdagításához. Az idősturizmus növekedésére való tekintettel ez az adatbank egyre fontosabb szerepet kap majd;

7.

utal az EU idegenforgalmi politikájának 2010-es céljaira (1), azaz a „fenntartható, felelősségteljes, minőségi és következetes turizmus”, valamint a kapcsolódó uniós foglalkoztatás és társadalmi fejlődés előmozdítására;

8.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF) keretében – és miután értékelte a helyi és regionális önkormányzatok szükségleteit – biztosítson több teret a turisztikai célú fejlesztéseknek. Emellett a Bizottság pénzügyi támogatást biztosíthat azáltal is, hogy folytatja a Calypso-programot, a COSME alapok keretében kiemelt figyelmet szentel a turisztikai vállalkozásoknak és egy Erasmus+ alapot hoz létre idősek számára. Tekintettel a szektor által kínált potenciális foglalkoztatásra, fontos, hogy a turizmus támogatása – főképpen a kkv-kat illetően – a 2021 utáni időszakra vonatkozó többéves keret prioritásai közé tartozzon;

9.

kiemeli, hogy az idegenforgalmi tevékenységek olajozott működéséhez alapvetően fontos a hozzáférhetőség, különösen az idősek számára, hiszen az idősek attól teszik függővé az utazást, hogy a turisztikai célpontokat és az őket érdeklő helyeket (szállókat, gyógyfürdőket stb.) el tudják-e érni fenntartható, kényelmes és megfizethető, egyben az életkorukból adódó szükségleteikhez igazodó közlekedési eszközökkel. Ezért érdemes arra ösztönözni a személyszállítással foglalkozó szolgáltatókat – például a légitársaságokat, a személyhajózási, busz- és vasúttársaságokat és a körutazást kínáló hajótársaságokat –, hogy fogjanak össze, és biztosítsák az intermodalitást a különféle közlekedési módok között annak érdekében, hogy az idősek könnyen és kényelmesen elérhessék a turisztikai célpontokat, köztük a távoli területeket;

10.

támogatja ebben az összefüggésben az Európai Parlament európai turizmus fejlesztéséért felelős közös munkacsoportjának azon javaslatát, mely szerint 2018-at a „turizmus európai évévé” kellene nyilvánítani. Ennek során kiemelt figyelmet kellene fordítani az idősek szükségleteit ellátó infrastruktúrákra, valamint a turizmus főszezonon kívüli ösztönzésére;

11.

hangsúlyozza, hogy a bevételekre és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatásra való tekintettel az idegenforgalmi ágazat számos európai régió számára nagy jelentőséggel bír, egyes régiók számára pedig nélkülözhetetlen a versenyelőny ösztönzéséhez és megszilárdításához. Az idegenforgalom jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, és közvetve vagy közvetlenül számos gazdasági, társadalmi és kulturális ágazathoz kapcsolódik. Az idegenforgalom sokszor motorja a régióbeli versenyképesség integrált, stratégiai és fenntartható módon történő fejlesztésének és fokozásának is. A helyi és regionális önkormányzatoknak ebben kulcsfontosságú szerepük van, ezért alapvető fontosságú, hogy a helyi és regionális együttműködés európai szintű ösztönzése révén optimálisan hasznosítsuk tudásukat és tapasztalataikat;

12.

megismétli, hogy az idősek jelentős mértékben hozzájárulnak az európai idegenforgalmi ágazathoz, és hatalmas piaci potenciált képviselnek. Ráadásul több mint 3 000 milliárd euro a 65 év feletti európaiak elkölthető jövedelme, és a 2005. évi 68 millióról 2020-ra 84 millióra fog emelkedni az életkorral összefüggő egészségkárosodással élők száma. Jelenleg az Európai Unióban több mint 128 millió 55 és 80 év közötti polgár él, ez az össznépesség kb. 25 %-ának felel meg. Ezzel szemben a 28 tagállam polgárainak 41 %-a sosem lépte még át saját országának határát, míg az időskorúak közül 10-ből 7 kizárólag belföldi utazásokra indul;

13.

megjegyzi, hogy ez a demográfiai fejlemény jelentős hatást gyakorol az idegenforgalmi keresletre és a munkaerőpiacra. Az idegenforgalmi ágazat a vártnál sokkal ellenállóbbnak bizonyult a külső sokkhatásokkal, illetve válságokkal szemben. A jelenlegi gazdasági környezetben a pihenésre és turizmusra fordított kiadások továbbra is jelentősek. A turizmus nagyon munkaerő-igényes ágazat, jelentősen hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a társadalmi fejlődéshez, és több figyelmet érdemel a következő többéves keretben;

14.

utal arra, hogy a turizmus számos kihívás előtt áll, például: a) demográfiai változások, b) digitális technológiák és c) az idegenforgalmi kínálat diverzifikációja. A globális verseny felborítja a hagyományos marketingstratégiák rendszerét, amelyek helyébe olyan stratégiák lépnek, amelyek rugalmasabb keretek között könnyebben elérhető szolgáltatásokat nyújtanak a turisták számára;

15.

meggyőződése, hogy az idősbarát turizmus fejlesztésében a magas színvonal, a fenntarthatóság, a folytonos innováció és a jól képzett személyzet központi szerepet játszik;

16.

ezért azt ajánlja, hogy a regionális operatív programok keretében mérjék fel, melyek a nemzeti és regionális érdekek a demográfiai kihívás kontextusában. Ezek a programok többek között a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességére, a foglalkoztatásra, a munkaerőpiacra és a társadalmi beilleszkedésre vonatkoznak. Ez fontos a szezonális munkanélküliség elleni küzdelemben és az idegenforgalmi ágazat munkahelyeinek élénkítő hatását illetően is;

17.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális idegenforgalmi szezon meghosszabbítása érdekében a politikai döntéshozóknak bizonyos korcsoportokon belül és azok mellett olyan speciális csoportokra is figyelniük kellene, melyeket közös érdeklődésük (például a kulturális örökség, a történelem, az oktatás, a vallás, a sport vagy a kikapcsolódás) motivál;

18.

megjegyzi, hogy az egészségturizmus egyre fontosabb helyet tölt be az EU idegenforgalmi ágazatában, és mindkét dimenziója (gyógyászati és wellnessturizmus) támogatást érdemel. Főként regionális szempontból nagyon fontos, hogy támogassuk a versenyképességet, és az európai úti célokat olyan célterületekké fejlesszük, melyeket magas hozzáadott értékkel rendelkező, kiváló egészséggondozási kínálatok jellemeznek. Az egészségturizmus lassan a leggyorsabban növekvő piaci szegmenssé válik a turisztikai ágazaton belül, különösen az időseket tekintve, akik számára az egészségügyi ellátás az egyik legfontosabb ösztönző az utazáshoz;

19.

meggyőződése, hogy a digitális technológiáknak az infokommunikációs technológiákhoz való gyorsabb hozzáférés megvalósítása érdekében történő fejlesztése több célt szolgál, ideértve az „idősbarát turizmust” is, és összekapcsolható az EU számára fontos prioritásokkal. A technológiai infrastruktúrához való hozzáférés megkönnyítése jelentős mértékben hozzájárul majd a rendelkezésre álló vásárlóerő tényleges felhasználásához. Ez a vásárlóerő jelenleg nagyrészt az 50 év felettiek kezében van (az „ezüst gazdaság” gazdasági potenciálja);

20.

hangsúlyozza, hogy a fenntartható munkahelyek létrehozása, a regionális növekedés és a kohézió szempontjából nagyon fontos a gasztronómiai turizmus, hiszen a turisták pénzük több mint egyharmadát étkezésre költik;

21.

a helyi és regionális önkormányzatoknak azt ajánlja, hogy fordítsanak figyelmet az operatív programok keretében megvalósított következő intézkedésekre: részvételi szerep vállalása, a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) ösztönzése, hálózatok kiépítése és az idősbarát turizmus támogatása és fejlesztése. Ezért az idősbarát turizmus piacrészesedési potenciáljára való figyelemfelkeltést ösztönző kommunikációs tevékenységek is fontos szerepet kell, hogy kapjanak a helyi és regionális önkormányzatok menetrendjében;

22.

megjegyzi, hogy az időskori turizmus nem alkot homogén piacot. Éppen ellenkezőleg: az időskorúak csoportja meglehetősen heterogén, különböző igényű, motivációjú és elvárású egyénekből áll. Az időskorúakat a társadalmi elszigeteltség kockázata fenyegeti; az idősbarát turizmus lehetőségeket kínál az idősek számára arra, hogy új társadalmi kapcsolatokat hozzanak létre. Kutatások bizonyítják, hogy a turisztikai tevékenységekben részt vevő idősek nemcsak egészségesebbek, és ezért kevésbé függnek az egészségügyi szolgáltatásoktól, de szándékosan úgy is választják meg úti céljaikat, hogy minőségi egészséggondozási és jólléti szolgáltatásokban lehessen részük;

23.

azt ajánlja, hogy szilárdítsák meg az egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséggel (EIP) fennálló kapcsolatot a mobilitásnak, a biztonságnak, a közterületek akadálymentességének, valamint az egészségügyi és szociális ellátásnak a támogatását illetően;

24.

emlékezteti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az olyan ágazati szakpolitikák koordinációjában, mint például a közlekedés, az ellátás, a várostervezés és a vidékfejlesztés. Ezek az ágazatok a maguk részéről közvetlen vagy közvetett hatást gyakorolnak a helyi turizmusra, amely kis és közepes családi vállalkozásokból tevődik össze;

25.

egyetért azzal, hogy a helyi önkormányzatoknak ki kell használniuk azokat az esélyeket, amelyeket az idegenforgalom kínál az „intelligens” városok fejlesztésére, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyéni kompetenciáira kell támaszkodniuk, és támogatniuk kell ezeket a vállalkozásokat. E támogatást illetően számos intézkedésnek lehet figyelemfelkeltő hatása. Gondolhatunk itt például a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásukat szolgáló kapacitások kiépítésére; az európai projektekre vonatkozó partnerségek ikerintézményi programok révén történő koordinációjára és közös vállalkozások létrehozására az információkhoz való könnyebb hozzáférésre és az összes korcsoport szükségleteire szabott közlekedési infrastruktúrákra és termékekre vonatkozó helyi és regionális gyakorlatok példái között;

26.

sürgeti a politikai döntéshozókat, hogy hozzák létre az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a turisztikai ágazat:

27.

megjegyzi, hogy a helyfoglalási rendszerek, a közösségi média és az elektronikus piactér csak néhány példa az internetet jelenleg uraló turisztikai alkalmazások közül. A helyi önkormányzatok modern kommunikációs technológiák – például keresőmotorok – hasznosítását is megfontolhatják, amelyek átláthatóságot biztosítanak a felhasználóknak, így az időskorúak megtudhatják, hogy milyen árért milyen minőségre számíthatnak. Vannak azonban olyan időskorú polgárok, akik kevésbé jártasak az online helyfoglalási rendszerekben és az utazók értékeléseit tartalmazó honlapok böngészésében. A digitális szakadék miatt az időskorúak inkább a hagyományos helyfoglalási módszereket, és – például az utazási irodákkal való – személyes kapcsolatfelvételt részesítik előnyben. Ahhoz, hogy az idősebb nemzedék is kihasználhassa a digitális lehetőségeket, a helyi és regionális önkormányzatok például képzéseket kínálhatnának számukra;

28.

úgy véli, hogy a kapcsolatteremtés másokkal „segíthet az idősebb embereknek abban, hogy egészségesek, függetlenek és munkájukban vagy közösségükben aktívak maradjanak”. Ezt a szociális hálózatok támogatásával és az érdekelt feleknek (például kutatóközpontoknak és intézeteknek, informatikai magánvállalkozásoknak, a civil társadalomnak, a helyi közösségnek stb.) a technológiai felületek, illetve egy idősbarát közösségekre vonatkozó egyetemes koncepció tervezésében és kidolgozásában való részvételével lehet megvalósítani;

29.

tudatában van annak, hogy az érdekelt felek közötti digitális kapcsolatok hatásának jellege jelentősen megváltozott, és utal egy európai adatbázis létrehozásának fontosságára. A meglévő eszközök lehető leghatékonyabb hasznosítása érdekében az időskori turizmusra vonatkozó adatbázist a virtuális idegenforgalmi megfigyelőközpont keretében lehetne kezelni, azt azonban még meg kell határozni, hogy ki dolgozza ki a modellt, és ki gyűjtse össze az adatokat a mutatókhoz;

30.

utal arra, hogy az egészségügyi ellátás toronymagas költségei ráirányították a figyelmet az öregedésre és az ágazatokon átívelő partnerségek létrehozására. Ezért az e-egészségügyi program különösen kedvező hatással lehet az idősbarát turizmus alakulására. Az egészséget az idősek rendszerint otthon maradásuk második leggyakoribb okaként említik. Ha az idősek (elektronikus úton) hozzájuthatnának minőségi egészségügyi ellátáshoz otthonuktól távol, azzal enyhíthetők, illetve megszüntethetők lennének félelmeik, és így szabadidejük eltöltésében is bátrabbakká válhatnának. Az utazás ráadásul a kedvezőbb éghajlatnak, az új élményeknek és a napi rutinból való kiszakadásnak köszönhetően az egészségre is jó hatást gyakorolhat;

31.

hangsúlyozza a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv jelentőségét, és sürgeti a helyi és nemzeti hatóságokat, hogy javítsák az idős polgárok külföldi egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférését, mivel ez lehetővé teszi számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a gyógyászati és egészségügyi ellátási eljárásokkal kapcsolatban, és egészségügyi gondok nélkül utazzanak az EU-n belül;

32.

ajánlja a mobilitás javítását, biztonsági kezdeményezések létrehozását, valamint a közterületek általános akadálymentesítésének javítását valamennyi korcsoport számára. Fontos, hogy szorosan összekapcsoljuk egyrészről az időskori turizmust, másrészről pedig a tevékeny és egészséges időskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerséget;

33.

támogatja azt az elképzelést, hogy létrejöjjön az európai polgármesterek demográfiai változásokkal foglalkozó szövetsége, és szorgalmazza, hogy a turizmust olyan fontos szakpolitikai területként ismerjék el, amely hozzájárulhat az innováció fellendítéséhez, az egészséges és tevékeny élet elősegítéséhez és a generációk közötti szolidaritás támogatásához.