EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52015DC0686
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL AND THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE The annual Union work programme for European standardisation for 2016
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2016. évi munkaprogramja
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2016. évi munkaprogramja
COM/2015/0686 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.1.8.
COM(2015) 686 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
Az Európai Unió európai szabványosításra vonatkozó 2016. évi munkaprogramja
{SWD(2015) 301 final}
1.Bevezetés
Az európai szabványosítás a belső piac működésének sarokköve. A szabványosítás pozitív hatásai köztudottak és elismertek. Az egységes piaci stratégia 1 egyik kulcsfontosságú intézkedése, és részét képezi számos más szakpolitikai kezdeményezésnek, beleértve az iparpolitikát 2 , valamint a digitális egységes piaci stratégiát 3 .
A Bizottság a szabványokról szóló közleményében 4 meghatározta az európai szabványosítás stratégiai jövőképét, a 2013. január 1-jén hatályba lépett, az európai szabványosításról szóló rendeletben 5 (a továbbiakban: a rendelet) pedig a jogi keret került megállapításra.
A rendelet egyik újítása, hogy előírja a Bizottság számára az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramjának elfogadását, amely a Bizottság tervezési munkája során meghatározott szakpolitikai célkitűzések alapján meghatározza az európai szabványosítás stratégiai prioritásait.
Az éves uniós munkaprogram a Bizottság és az európai szabványosítási rendszer (ESS) közötti együttműködés javítására szolgáló eszköz, amely a szabványosítással kapcsolatban megállapítja a Bizottságnak a következő évre vonatkozó elképzeléseit és terveit: ezirányú intézkedéseket javasol az ESS szereplői számára.
Amint azt az egységes piaci stratégia hangsúlyozza, a szabványosítás kulcsfontosságú a Bizottság prioritásainak hatékony támogatásához, különösen a következő prioritások esetén: a gazdaság számára növekedés elérése és a polgárok számára munkahelyek teremtése, az összekapcsolt digitális piac erősítése, ellenállóképes energiaunió kialakítása, a megerősített iparon alapuló belső piac továbbfejlesztése, az Unió erősítése globális szereplőként, valamint egy ésszerű és kiegyensúlyozott EU-USA kereskedelmi megállapodás tárgyaló feleként.
Annak érdekében, hogy a szabványosítás megfelelően támogassa ezeket a prioritásokat a következő években, a szabványok kidolgozására történő rendszeres felkérések mellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az európai szabványosítási rendszerrel való együttműködést az érdekelt felek (ipar, kkv-k, fogyasztók, környezetvédelmi szervezetek, munkavállalók stb.) megfelelő részvételének biztosítása érdekében.
A Bizottság 2015-ben több fontos elemzési és értékelési tevékenységet is megvalósított a szabványosítási keretrendszerre vonatkozóan. Ezért a 2016. évre vonatkozóan az éves uniós munkaprogram először beszámol a rendelet végrehajtásának javítását célző különböző tevékenységek és intézkedések eredményeiről (2. szakasz). Ezután bemutatja a 2016-ra tervezett szabványosítási kérelmeket, feltüntetve azt, miként járulnak hozzá a Bizottság szakpolitikai prioritásainak megvalósításához (3. szakasz): a kérelmek részletes leírását a melléklet tartalmazza. Végezetül a munkaprogram a rendeletből következő és a korábbi éves munkaprogramokban is szereplő több fontos témával foglalkozik és naprakész információkat nyújt azok tartalmáról, így az inkluzivitásról, a nemzetközi együttműködésről, a szellemitulajdon-jogokról és a kutatásról, valamint pénzügyi és működési kérdésekről. Ezeken a területeken a Bizottság meghatároz bizonyos olyan elemeket, amelyekkel kapcsolatban az európai szabványosítási közösség más tagjainak fokozottabb részvételére lenne szükség.
A munkaprogramban jelzett iránymutatásoknak a 2016. évre már előirányzottakon felül nincs további költségvetési hatása.
2.A rendelet végrehajtása
2.1.A rendelet 24. cikke
A rendelet 24. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy 2015. december 31-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet végrehajtásáról.
A Bizottságnak különösen azt kell figyelembe vennie, hogy a rendelet 24. cikke az uniós finanszírozásban részesülő európai szabványügyi szervezetek és európai érdekcsoportok szervezetei számára számos jelentés benyújtását írja elő a szabványosítással foglalkozó tágabb közösség átláthatóságának és nagyobb részvételének biztosítása érdekében.
|
A 24. cikk (3) bekezdése által előírt jelentés alapján a Bizottság értékeli a lehetséges új intézkedéseket, amelyek célja az európai szabványosítás finanszírozásának egyszerűsítése és az európai szabványügyi szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése. |
2.1.1.Az európai szabványosítási rendszer független felülvizsgálata 6
A szabványokról szóló közlemény4 29. intézkedése alapján a Bizottság elvégzi az európai szabványosítási rendszer független felülvizsgálatát, amellyel egy független külső tanácsadót (Ernst & Young, E&Y) bíztak meg. A független felülvizsgálat átfogó célja annak felmérése és elemzése, hogy a közlemény öt stratégiai célkitűzése (az eljárás gyorsasága, a versenyképesség eszköze, az uniós szakpolitikák támogatása, inkluzivitás a társadalmi érdekeltek tekintetében és a globális szintű hatás) megvalósul-e, valamint az európai szabványosítási rendszer teljesítményének értékelése, és a jelenlegi rendszer fejlesztésére irányuló ajánlások elfogadása.
|
A független felülvizsgálat eredményeit nyilvánosan megvitatták és közzétették: a megbeszélések eredményeit a Bizottság figyelembe veszi a rendelet 24. cikke szerinti jelentés elkészítése során. |
2.2.Közös szabványosítási kezdeményezés
Az egységes piaci stratégia előírja a szabványosítási rendszer korszerűsítését, amelynek érdekében a Bizottság egy közös szabványosítási kezdeményezésre vonatkozó javaslatot terjeszt elő, melynek elfogadására a szabványosítással foglalkozó európai közösséggel egyetértésben kerül sor. A közös kezdeményezésben résztvevő állami és magán felek közösen kötelezettséget fognak vállalni arra vonatkozóan, hogy milyen eredményeket érjenek el, mikor és hogyan, a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság prioritásainak támogatása érdekében. A Bizottság foglalkozni fog olyan kérdésekkel, mint a kiemelt területek a szabványok kidolgozását illetően (ikt, szolgáltatások, energia, mobilitás stb.), a szabványok létrehozásának új és együttműködésen alapuló módszerei, a szabványok elfogadásának átlátható és inkluzív eljárásai, az állami szféra következetes és erős támogatása a szabványosítási folyamat során, jobb tudásmenedzsment a szabványosítási folyamat során, közös stratégia annak elérése érdekében, hogy Európa a szabványosítás egyik globális központjává váljon, valamint a szolgáltatások és a szolgálatosodás területén a piac széttöredezettségéből adódó problémák kezelése. Emellett a közös kezdeményezés össze fogja kapcsolni a kutatás és az innováció prioritásait a szabványosítási folyamattal annak érdekében, hogy a szabványosítás időben megkezdődjön. A közös kezdeményezés létrehozására várhatóan 2016 első félévében kerül sor.
2.3.Vademecum az európai szabványosításról
A Bizottság 2015-ben felülvizsgálta az európai szabványosításról szóló Vademecumot, hogy összehangolja azt a szabványokról szóló közlemény4 és a rendelet által meghatározott reformokkal.
A Vademecum iránymutatásokat is megállapít az európai szabványügyi szervezetek részére, hogy biztosítsa a megfelelő átláthatóságot és az inkluzivitást a Bizottság felkéréseinek teljesítése során.
|
A Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy ismertessék meg műszaki testületeikkel ezeket az új iránymutatásokat azok – különösen a harmonizált szabványok kidolgozásakor és felülvizsgálatakor történő – gyakorlati végrehajtásának biztosítása érdekében. |
3.Az európai szabványosítás stratégiai prioritásai
3.1.Ikt-szabványosítás
A digitális egységes piaci stratégiáról szóló, 2015. május 6-i közlemény tartalmaz egy „a kulcsfontosságú ikt-szabványokra irányuló terv” elfogadását, amelyben a digitális egységes piac számára kulcsfontosságúnak ítélt technológiákra és területekre – beleértve az alapvető ágazati interoperabilitást és szabványokat – összpontosítva azonosítja és meghatározza az ikt-szabványosítás fő prioritásait. A terv elfogadására 2016 első félévében kerül sor.
A kulcsfontosságú ikt-szabványokra irányuló terv kiegészíti az éves uniós munkaprogramot.
A megfelelő időben történő ikt-szabványosítás várhatóan csökkenti a piac széttöredezettségét a termékek, rendszerek és szolgáltatások interoperabilitásának javításával, ezáltal segíti a különböző méretű európai vállalkozások – többek között a kkv-k – versenyképességét.
Az egységes piac kiaknázása megkönnyítheti a globális piacokhoz való hozzáférést azáltal, hogy világszerte támogatja az európai szabványok alkalmazását, amint azt a GSM, a digitális televíziós műsorszórás (Digital Video Broadcasting) és más sikeres megoldások mutatják.
A digitális egységes piaci közleményben foglaltak szerint fokozni kell erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy a szabványosítás mértéke lépést tartson a technológiai változással.
Az ikt-szabványosítás következő lépése:
- a digitális egységes piac szempontjából döntő fontosságú ágazatok és technológiák azonosítására szolgáló hatékony és eredményes módszerek azonosítása és
- ezekben az ágazatokban és technológiákban a szükséges kulcsfontosságú ikt-szabványosítási tevékenységek kiválasztása.
A Bizottság lépéseket tesz e célok elérése érdekében, és konzultációkat kezdeményezett az érdekelt felekkel.
Számos már meglévő eszköz támogatja ezt a megközelítést. Az ikt-szabványosítás uniós gördülőterve egy tárgykörönként kialakított munkaprogram, amely összekapcsolja az uniós szakpolitikákat a szabványosítási tevékenységekkel. A tervet az ikt-szabványosítással foglalkozó, több érdekelt felet tömörítő európai platformmal együttműködve dolgozzák ki, amely a szabványosításban érdekelt európai és nemzetközi felekből áll, és mutatja az ikt-szabványosítás átfogó és pontos helyzetét.
Az ikt-szabványosítás uniós gördülőterve összhangban van ezzel az éves uniós munkaprogrammal, és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság teszi közzé évente a honlapján 7 .
3.2.A szolgáltatások szabványosítása
A termék- és az ikt-szabványoktól eltérően a szolgáltatási szabványok kidolgozására uniós szinten korlátozott mértékben került sor. Ennek eredményeként a szolgáltatási szabványok az európai szabványoknak mindössze 2 %-át teszik ki.
Az európai szolgáltatási szabványok fokozottabb felhasználásában azonban rejlenek lehetőségek. Az önkéntes szolgáltatási szabványok segíthetnek feltárni az uniós gazdaság szolgáltatási ágazatában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket azáltal, hogy javítják a szolgáltatások teljesítményét és minőségét, biztosítják az interoperabilitást, és elősegítik a gazdasági szereplők közötti együttműködést.
Az európai szolgáltatási szabványok jelentősége továbbá valószínűleg növekedni fog a következő években, ahogy a termékek és a szolgáltatások közötti határvonal elmosódik (szolgálatosodás). Ezekben az esetekben a termék vagy a szolgáltatás nyújtásának korlátozása a gyakorlatban az egésznek az értékesítését korlátozza. E korlátozás elkerülése érdekében az európai szolgáltatási szabványokra lehet szükség a termékszabványok kiegészítése érdekében.
Ezenkívül, mivel a nemzeti szolgáltatási szabványok teljes száma növekszik, és a kötelező tanúsítási követelmények országonként különböznek, az európai szolgáltatók egyre több akadállyal néznek szembe. Az európai szolgáltatási szabványok nagyobb mértékű alkalmazása segítheti a vállalkozások tevékenységét a külföldi piacon azokban az esetekben, amikor az engedélyezési eljárások során nemzeti tanúsítványokat írnak elő.
Az európai szolgáltatási szabványok kidolgozása terén azonban léteznek kihívások, például az érdekelt felek, mint például a kkv-k, a szociális és társadalmi szereplők megfelelő képviseletének és elköteleződésének biztosítása.
Ezenkívül a szolgáltatási ágazatok igényei jelentősen különböznek, és a szolgáltatások teljesítményének mérése különbözik az árukétól.
Az áruktól eltérően a szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok ritkán ágazatspecifikusak, és nem hivatkoznak rendszeresen a szabványokra mint a megfelelőség vélelmét megalapozó eszközökre. A szolgáltatási szabványoknak teljes mértékben önkénteseknek kell maradniuk és a piaci igényekhez kell igazodniuk, továbbá, amint azt az egységes piaci stratégia rögzíti, a Bizottság iránymutatást fog adni a szolgáltatási szabványokhoz kapcsolódó kérdéseket illetően, ezáltal felhívja a figyelmet a szolgáltatási szabványok sajátosságaira és azonosítja az alkalmazásukat elősegítő lehetőségeket. Az iránymutatásban meghatározott megközelítést a jövőben az éves uniós munkaprogramok fel fogják használni.
3.3.Stratégiai prioritási területek 2016-ban
A Bizottság az alábbi területeken határozta meg az európai szabványosítás stratégiai prioritásait, amelyek vonatkozásában fel kívánja kérni az európai szabványügyi szervezeteket szabványok kidolgozására. Ezek a területek közvetlenül kapcsolódnak a Bizottság következő prioritásaihoz: összekapcsolt digitális egységes piac; ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika; megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac.
Az összekapcsolt digitális egységes piac terén a javasolt intézkedések célja a digitális technológiák és az online szolgáltatások alkalmazásának növelése, lefedve a gazdaság és a közszféra különböző ágazatait:
közlekedési információs rendszerek, amelyek célja a közlekedés terén az információk áramlásának, az azokhoz való hozzáférésnek és felhasználásának megkönnyítése a közlekedési tevékenységek hatékonyságának növelése és költségeinek csökkentése érdekében
az Unió tengeri területeinek felügyeletét biztosító közös információ-megosztási környezet, amelynek célja a tengeri felügyeletben, beleértve a védelmet is, részt vevő nemzeti hatóságok közötti automatikus információcsere erősítése
az e-kereskedelem céljára alkalmas címkézési és jelölési rendszerek
mobiltelefonok és más hordozható eszközök töltői
e-egészségügy a határon átnyúló egészségügyi ellátás során a betegjogok támogatása érdekében
Galileo időmérő szolgáltatás és Galileo kutatási és mentési visszajelző szolgáltatás: lehetővé teszi, hogy a felhasználói vevőkészülékek összetevői pontos időmérési termékeket kaphassanak
helymeghatározás hitelesítése a Galileótól
a közigazgatási szervek honlapjainak hozzáférhetősége
hozzáférés a járműbe épített eszközök adataihoz
Az ellenállóképes energiauniót és a jövőbe mutató éghajlat-politikát illetően a javasolt intézkedések célja az infrastruktúráink ötvözése, az energiaforrásaink diverzifikálása, az energiafogyasztás csökkentése és a környezetbarát technológiák támogatása:
az alternatív, környezetbarát technológiák szélesebb körű elterjedésének lehetővé tétele
környezetbarát infrastruktúra, amelynek célja a közbeszerzések támogatása és általánosságban a piac erre való ösztönzése
csaptelepek, zuhanyzók, televíziók, intelligens készülékek, szerszámgépek, hegesztő berendezések környezetbarát tervezése és az energiafogyasztásukat jelző címkézése
az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése és a felhasználóknak szóló azon információk egyszerűsítése, amelyek a járműveiknek az üzemanyagokkal vagy az elektromos töltőállomásokkal való kompatibilitására vonatkoznak
a higany- és formaldehid-kibocsátás nyomon követése
A megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piac támogatása érdekében a Bizottság számos intézkedésre tesz javaslatot a biztonsági és az interoperabilitási követelmények erősítése érdekében, amelyek a termékek belső piacának megvalósításához szükségesek, a nagy teljesítményű európai ipar fenntartásával kezdve:
otthon komposztálható műanyag csomagolás
a levegő minőségének értékelésére használható modellezési technika
a légszennyezés forrásainak azonosítására és számszerűsítésére szolgáló módszertan
a szoftverirányítású rádió nagyobb biztonsága és megfelelősége
egyéni védőeszköz (védőruha)
kötélpályák
gázüzemű berendezések
az általános termékbiztonsági irányelv hatálya alá tartozó fogyasztási cikkek (például gyertyák, grillsütő, gyermekcipők, babakocsik)
bíróságon kívüli (alternatív) vitarendezési ügyek támogatására szolgáló ügykezelési rendszerek interoperabilitása
élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak
építési termékek és határértékek/kategóriák bevezetése az építési termék teljesítményének mérésére
vasúti műszaki előírások interoperabilitása
4.Inkluzivitás
Az elmúlt két évben nagy erőfeszítéseket tettünk annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kkv-k, a szociális és a társadalmi érdekeltek hatékonyan részt vehessenek a szabványosítási tevékenységekben. A rendeletnek az európai érdekcsoportok finanszírozásáról szóló rendelkezéseivel 8 összhangban a Bizottság nyilvános ajánlattételi felhívásokat követően partnerségi megállapodásokat kötött a III. melléklet szerinti szervezetekkel (SBS 9 , ANEC 10 , ECOS 11 és ETUC 12 , amelyek a kkv-k, a fogyasztók, a dolgozók és a környezetvédelem érdekeit képviselik a szabványosítás során), biztosítva ezzel a koherenciát és a stabilitást a finanszírozás és az irányítás szempontjából, valamint a rendeletben meghatározott négy területen az érdekeltek érdekeinek folyamatos képviseletét.
Amint azt a független felülvizsgálat is mutatja, még mindig vannak megoldást igénylő kihívások a III. melléklet szerinti szervezetek megfelelő részvételének biztosítása terén. Először is, még mindig nem ismerik, illetve nem ismerik el a III. melléklet szerinti szervezeteket és az európai szabványosítási rendszerben betöltött szerepüket. Másodszor, az érdekcsoportok szervezetei még mindig nehézségekbe ütköznek a technikai munkához szükséges dokumentumokhoz való hozzáférés során. Harmadszor, a nemzeti szabványügyi testületekkel való együttműködés nem mindig elegendő ahhoz, hogy hasznos támogatást biztosítson e szervezetek számára. Negyedszer, a III. melléklet szerinti szervezeteknek továbbra is nehéz eligazodni a számos munkacsoport különböző munkafolyamatai között, ami sokszor további szükségtelen adminisztratív terhet jelent a technikai munka mellett.
A Bizottság 2016-ban szorosan figyelemmel fogja kísérni a rendelet rendelkezéseinek végrehajtása és az európai szabványosítási rendszer inkluzivitásának növelése tekintetében elért további eredményeket.
|
A Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, a nemzeti szabványügyi testületeket és a III. melléklet szerinti érdekcsoportok szervezeteit, hogy tegyenek lépéseket a fentebb ismertetett kihívások megoldása és együttműködésük további erősítése érdekében. Ezenkívül a Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy belső szabályaik és eljárásaik módosításával folytassák és fokozzák a III. melléklet szerinti szervezetek tevékenységének megkönnyítésével kapcsolatos erőfeszítéseiket, amint azt a független felülvizsgálat is ajánlja, különös figyelemmel a nemzetközi szinten végzett tevékenységre. |
5.Nemzetközi együttműködés
|
A Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy továbbra is közösen mozdítsák elő a nemzetközi és európai szabványokat a világ azon régióiban, ahol az európai ipar ki tudja használni a szabványosítás terén fennálló kapcsolatos megerősítéséből és a könnyebb piacra jutásból származó előnyöket. |
Annak érdekében továbbá, hogy nemzetközi szinten jobban elfogadják az európai kezdeményezéseket, az európai szabványosítási rendszernek egységesen kell fellépni a megfelelő szervek előtt.
A harmadik országok vonatkozásában a Bizottság folytatja a meglévő számos politikai párbeszédet, a láthatóvá tételre irányuló és figyelemfelhívó intézkedéseket (Indiába kirendelt európai szabványügyi szakértő – SESEI, Kínába kirendelt európai szabványügyi szakértő – SESEC, Kína-Európa szabványosítási információs platform – CESIP), amelyek tekintetében az európai szabványügyi szervezetek támogatása alapvető fontosságú (lásd az éves működési támogatásokat).
A közös munka tekintetében a viszonyítási alapot az Egyesült Államokkal folytatott jelenlegi együttműködés és információcsere jelenti.
A Bizottság, amely technikai szempontból már hozzájárul bizonyos nemzetközi szabványosítási tevékenységekhez, várhatóan nagyobb mértékben vesz részt az európai és a nemzetközi szabványosítás folyamatában, hogy a jelenlegi hivatalos megfigyelői státuszában rejlő lehetőségeket teljes körűen kiaknázza a nemzetközi szabványok elsőbbsége melletti elkötelezettsége jobb megvalósítása érdekében.
6.A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a kutatás
6.1.Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok a szabványosításban
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a szabványosítás szorosan összefüggenek egymással annak ellenére, hogy alapvetően eltérőek. A tulajdonjoggal, a szabadalmakkal, a szerzői joggal és a kapcsolódó szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos szakpolitikák egyre jelentősebb szerepet játszanak a szabványosításban. Ez nyilvánvaló az ikt területén, de hatással lehet más, az interoperabilitás módjai által érintett ágazatokra. Ebben az összefüggésben különösen a szabadalmak fognak egyre nagyobb szerepet játszani minden olyan területen, ahol a szabadalmaztatható megoldások jelentős értéket adnak hozzá a szabványokhoz.
A C-170/13. sz. ügyben 13 az Európai Unió Bírósága elsősorban azt a – mindkét fél (a szabadalom jogosultja és az előállító) számára kötelező lépéseket tartalmazó – folyamatot határozza meg, amelyet az abbahagyásra kötelezés iránti kereset benyújtása, illetve megakadályozása érdekében követni kell.
A szabványhoz nélkülözhetetlen szabadalom (SZNSZ) jogosultjának a következőket kell tennie (az abbahagyásra kötelezés iránti keresetindítás előtt):
- egyrészt figyelmeztetnie kell az állítólagos szabadalombitorlót a vele szemben kifogásolt szabadalombitorlásra, megjelölve az adott szabadalmat, és kifejtve, hogy azt milyen módon bitorolták, és
- másrészt, miután az állítólagos szabadalombitorló kifejezte azt a szándékát, hogy tisztességes, ésszerű és hátrányosmegkülönböztetés-mentes („fair, reasonable and non-discriminatory” – FRAND) feltételek mellett licenciaszerződést kössön, e feltételek mellett konkrét és írásbeli licenciaajánlatot kell eljuttatnia e szabadalombitorlóhoz, megjelölve különösen a hasznosítási díjat és annak számítási módszerét.
Az abbahagyásra kötelezés iránti kereset elleni sikeres antitröszt védekezés érdekében az SZNSZ jogosultjának a FRAND-feltételek mellett adott ajánlatára válaszul az állítólagos szabadalombitorlónak gondosan, az adott tárgykörben elfogadott kereskedelmi szokásokkal összhangban és jóhiszeműen meg kell fontolnia ezt az ajánlatot, amit objektív körülmények alapján kell meghatározni, különösen pedig mentesnek kell lennie minden halogató taktikától. Amennyiben az állítólagos szabadalombitorló nem fogadja el az ajánlatot, az érintett SZNSZ jogosultjának rövid határidőn belül és írásban olyan konkrét ellenajánlatot kell tennie, amely megfelel a FRAND-feltételeknek.
Ezenkívül abban az esetben, ha az állítólagos szabadalombitorló az SZNSZ tartalmát már azt megelőzően hasznosítja, hogy licenciaszerződést kötnének, az ellenajánlata visszautasításának időpontjától kezdve az adott tárgykörben elfogadott kereskedelmi szokásokkal összhangban megfelelő biztosítékot kell nyújtania, például bankgarancia nyújtása vagy a szükséges összegek zárolása útján. E biztosíték számításának magában kell foglalnia különösen az SZNSZ múltbeli hasznosítási cselekményeinek számát, amelyekkel az állítólagos szabadalombitorlónak el kell tudnia számolni.
Másfelől, ha az állítólagos szabadalombitorló ellenajánlatát követően a részletekről nem sikerül FRAND-feltételek mellett megállapodást kötni, a feleknek közös megegyezéssel lehetőségük van azt kérni, hogy a hasznosítási díj összegét rövid határidőn belül eljárva független harmadik személy határozza meg.
Végül, az állítólagos szabadalombitorlóval szemben nem kifogásolható akár az, hogy a hasznosítási engedélyek megadására irányuló tárgyalásokkal párhuzamosan vitatja e szabadalmak érvényességét és/vagy az azokon alapuló szabványhoz való nélkülözhetetlenségét és/vagy a tényleges hasznosításukat, akár pedig az, hogy ennek lehetőségét a jövőre nézve fenntartja magának 14 .
Általános egyetértés áll fenn a tekintetben, hogy az átláthatóság és a szabadalmi bejelentések minőségének javítása erősíteni fogja a jelenlegi keretrendszert.
|
Az európai szabványügyi szervezeteknek tovább kell fejleszteniük a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos politikáikat, és méltányos egyensúlyt kell találniuk a technológia tulajdonosai és a technológia felhasználóinak érdekei között. |
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos keret esetleges módosításait alaposan elemezni kell és valamennyi érdekelt fél bevonásával alaposan meg kell vizsgálni.
6.2.„Horizont 2020” keretprogram – Kutatás és innováció
A kutatási és innovációs menetrendek kidolgozása és végrehajtása – többek között szabványosítás révén – olyan szempont, amely nélkül a versenyképesség kérdése érdemben nem tárgyalható. A „Horizont 2020” keretprogram erőteljes támogatást fog nyújtani az innováció piaci elterjedéséhez, különösen a kutatás keretében folyó szabványosításhoz és a tudományos eredmények szabványokba való átültetéséhez. A szabványosítási tevékenységek megkerülhetetlen csatornái a kutatási eredmények – többek között a „Horizont 2020” keretprogram Euratommal kapcsolatos részéből származó kutatási eredmények – piaci elterjedésének és az újítások terjesztésének.
|
Az európai szabványügyi szervezeteknek műszaki szinten ösztönözniük kell és meg kell könnyíteniük azon jogi személyek megfelelő képviseletét a szabványosítási tevékenységek során, amely jogi személyek az adott területtel kapcsolatos és az Unió által, egy kutatási, innovációs és technológiai fejlesztési tevékenységekre vonatkozó, többéves keretprogram keretében finanszírozott projektben vesznek részt. |
7.Működési és pénzügyi keretek
7.1.Új módszertan a működési támogatások vonatkozásában
A Bizottság kidolgozott egy módszertant a működési és intézkedési támogatások közötti költségvetés megosztására vonatkozóan. Az európai szabványosítás működési támogatásra fordítható éves költségvetése a következők szerint kerül felosztásra az egyes európai szabványügyi szervezetek között:
az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) esetében a működési támogatásra fordítható éves költségvetés legfeljebb 53,64 %-a;
az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) esetében a működési támogatásra fordítható éves költségvetés legfeljebb 9,23 %-a; és
az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) esetében a működési támogatásra fordítható éves költségvetés legfeljebb 37,13 %-a.
7.2.A szabványok uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak való megfelelésének értékelése
A Bizottság arra törekszik, hogy összehangolja a Bizottság felkérése alapján készült dokumentumok megfelelőségének értékelésére foglalkoztatott szakértők (például a jelenleg a CEN és a CENELEC irányítása alá tartozó, új megközelítéssel foglalkozó tanácsadók) feladatait és erősítse függetlenségüket, az ilyen értékelési szolgáltatás folyamatos és hosszú távú rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. Különböző forgatókönyveket fogunk vizsgálni annak érdekében, hogy a tényleges igények alapján megtaláljuk az ilyen szolgáltatás nyújtásának legjobb megoldásait, például az informális, eseti alapon történő közvetítést.
7.3.Folyamatban lévő megbízások
A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy a rendelet hatálybalépése előtt adott megbízások közül melyek vannak továbbra is érvényben.
|
A Bizottság felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy számoljanak be a rendelet hatálybalépése előtt adott megbízások alapján folyamatban lévő tevékenységeikről. A Bizottság dönteni fog arról, hogy e korábban adott megbízások közül melyeket tartja fenn továbbra is. |
