52015DC0510

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

I.Bevezetés

Az év első kilenc hónapjában több mint 710 000 ember 1 – menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és más migránsok – érkezett Európába, és ez a tendencia folytatódni látszik. Ez próbára teszi az Európai Uniót. Az Európai Bizottság által 2015. májusban 2 előterjesztett európai migrációs stratégia megállapította, hogy a migrációkezelés átfogó megközelítésére van szükség. Azóta több fontos intézkedésre került sor – ideértve két szükséghelyzeti program elfogadását, amelyek értelmében 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznek át a leginkább érintett tagállamokból más uniós tagállamokba. A folyamatban lévő menekültügyi válság miatt azonban további azonnali lépésekre van szükség.

Ezért az Európai Bizottság szeptember 23-án részletesen ismertette az európai migrációs stratégia végrehajtása céljából a következő hat hónapban meghozandó kiemelt intézkedésekből álló csomagot 3 , amely a jelenlegi helyzet stabilizálására irányuló rövid távú intézkedéseket, valamint egy, az idők próbáját kiálló, erőteljes rendszer létrehozására irányuló hosszabb távú intézkedéseket is tartalmazott.

A kiemelt intézkedések felsorolása meghatározta a haladéktalanul szükséges, legfontosabb intézkedéseket az alábbiak tekintetében: i. operatív intézkedések; ii. költségvetési támogatás, valamint iii. az uniós jog végrehajtása.

Az állam-, illetve kormányfők 2015. szeptember 23-i nem hivatalos ülése jóváhagyta a felsorolást 4 .

Három hét elteltével e közlemény felméri a kiemelt intézkedések végrehajtása terén folyamatban lévő előrehaladást (lásd az 1. mellékletet). Az e heti Európai Tanács lehetőséget nyújt az állam-, illetve kormányfők számára, hogy világos és egyértelmű kötelezettségvállalást tegyenek a menekültügyi válságra vonatkozó uniós reagálás új szakaszának – a gyors és határozott végrehajtásnak – az elindítására.

II.Operatív intézkedések

Ahhoz, hogy, a schengeni közös külső határ egyes szakaszain hatékonyan kezeljük a migrációs áramlás okozta nyomást, minden tagállam felelősségvállalására és szolidaritására szükség van. Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció gyors kiépítése támogatást nyújt a leginkább érintett tagállamoknak az érkezők megfelelő fogadásához, azonosításához és kezeléséhez. Ezzel egyidejűleg a Bizottság javaslata alapján a Tanács intézkedéseket fogadott el 160 000, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezése érdekében. Ezzel jelentősen – hacsak részben is – enyhülhet a leginkább érintett tagállamokra nehezedő nyomás. Döntő fontosságú, hogy most végrehajtásra kerüljenek az említett párhuzamos intézkedések, továbbá az alábbiak: ujjnyomatvétel az összes migránstól, a menedékkérők gyors kiválasztása és áthelyezése, a megfelelő befogadási kapacitások kialakítása, amit a másodlagos migrációs mozgások megelőzésére, valamint a más tagállamban megtalált, áthelyezett személyeknek az áthelyezési célországba való azonnali visszaküldésére szolgáló lépések kísérnek. Továbbá lényeges elem a nemzetközi védelemre nem szoruló, és ezért áthelyezésre nem jogosult személyek gyors önkéntes vagy kötelező visszatérésének biztosítása. A Bizottság által meghatározott, kiemelt intézkedések nagy hangsúlyt fektettek az említett intézkedések operatív működésére.

II.1 Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása

A legnagyobb nyomás alatt álló külső határokon megfelelően működő és hatékony migrációkezelés alapvetően fontos az egész rendszer, és különösen a belső határellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító schengeni térség iránti bizalom helyreállításához. Az uniós stratégia és hitelesség szempontjából központi kérdés annak igazolása, hogy vissza lehet állítani a migrációs rendszer megfelelő működését, kiváltképpen azáltal, hogy migrációs csomópontokra kiküldött migrációkezelési támogató csoportokat 5 alkalmaznak abból a célból, hogy segítséget nyújtsanak a legintenzívebb nyomás alatt álló tagállamoknak kötelezettségeik és feladataik teljesítéséhez. A támogató csoportoknak munkájukhoz szükségük van az uniós ügynökségek nyújtotta szilárd bázisra, az olasz és görög hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre, továbbá a többi tagállam támogatására.

A Bizottság különmegbízottakat küldött Olaszországba és Görögországba, hogy gyakorlati koordinációt és támogatást biztosítsanak. Görögországban az e célra létrehozott csoport a Strukturálisreform-támogató Szolgálat bizottsági főigazgatójának irányítása alatt dolgozik, aki közvetlenül az elnöknek számol be. E csoport fokozatos megközelítést fogadott el a migrációs csomópontok azonosítása, a támogató csoportok kiküldése, az áthelyezések megkezdése, a visszatérések újraindítása, valamint a határ megerősítése tekintetében. A közvetlen, valós idejű támogatás és koordináció hasonló modellje működik Olaszországban. A Bizottság említett intenzív, teljes időráfordítással nyújtott támogatása valódi eredményeket ért el az áthelyezés végrehajtási szakaszára való áttéréshez a két tagállamnak nyújtott segítség tekintetében (lásd a 2. és a 3. mellékletet).

Miután az európai migrációs stratégiában meghatározottaknak megfelelően sor került az ügynökségek fokozott mozgósítására, az európai regionális munkacsoportok Görögországban és Olaszországban egyaránt felállítják és koordinálják a migrációkezelési támogató csoportokat. A Frontex, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), valamint az Eurojust egyaránt részt vesz ebben 6 . Ennek következtében azonnal reagálni tudnak az Olaszország és Görögország által előterjesztett ütemtervekben azonosított szükségletekre.

Mindazonáltal munkájuk során nagymértékben rászorulnak a tagállamok támogatására. A Frontex és az EASO egyaránt hozzájárulás-igénylési felhívást tett közzé abból a célból, hogy humán erőforrásokat és műszaki felszerelést kérjen a tagállamoktól. E felhívások mindkét esetben az ügynökségek korábbi igényléseihez képest példa nélküli számokat tartalmaznak, ami a leginkább érintett tagállamok előtt álló nehézségek kivételes jellegét tükrözi: rendkívül lényeges, hogy a többi tagállam pozitív, konkrét és gyors választ adjon ezekre a felhívásokra.

A Frontex legutóbbi felhívása 775 további határőrt, szűrő-ellenőrző és kikérdezési szakértőt és tolmácsot igényelt – ezek a feladatok egyaránt nélkülözhetetlenek az Európai Unió külső határainak hatékony igazgatásához. A felhívást ketté bontották 670 tisztviselőre, akik főként az Olaszországban és Görögországban alkalmazandó, uniós fogadóállomási rendszer közvetlen támogatását szolgálják, és 2016. január végéig fedezik a becsült igényeket, valamint 105 kiküldött határőrre, akiket az Európai Unió különböző külső szárazföldi határain fognak bevetni.

Az EASO legutóbbi felhívása több mint 370 szakértőre vonatkozik, akik révén az olaszországi és görögországi igényeket kívánják fedezni 2017 harmadik negyedévéig. Ezek a szakértők támogatást nyújtanának a két tagállam menekültügyi hatóságainak a regisztrációs folyamat, az áthelyezéssel kapcsolatos tájékoztatási feladatok, valamint az esetleges hamisított okmányok felderítése során.

Az uniós állam-, illetve kormányfők szeptemberi nem hivatalos ülésén kifejezetten elismerték a személyzet és a felszerelés iránt igényt – és novemberi határidőt szabtak meg ezen szükségletek kielégítéséhez.

A tagállamok mostanáig tett kötelezettségvállalásai azonban elmaradnak a valós szükségletektől. Október 8-ig csupán hat tagállam 7 válaszolt az EASO hozzájárulás-igénylési felhívására, és a 374 szükséges szakértő közül 81-et ajánlottak fel. Mostanáig hat tagállam 8 válaszolt a Frontex felhívására, 48 határőr tisztviselő felajánlásával. A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az ügynökségek igényfelmérésének.

Olaszország a következő migrációs csomópontokat azonosította: Augusta, Lampedusa, Porte Empedocle, Pozzallo, Taranto és Trapani (lásd az 5. mellékletet). Lampedusában létrejött és működik az első migrációkezelési támogató csoport. Ez a 2015 júniusában, a szicíliai Cataniában felállított európai regionális munkacsoportra épül 9 . A támogató csoport jelenleg a Frontex két kikérdező csoportjából, valamint a migrációs csomóponton és az áthelyezéshez használt közeli befogadóállomáson dolgozó EASO szakértőkből áll. A Frontex már mozgósított 42 kiküldött határőrt, az EASO pedig 6 szakértőt.

Ahhoz, hogy az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció hatékony legyen, rendkívül lényeges a befogadási kapacitások növelése annak érdekében, hogy áthelyezésük előtt fogadják a menedékkérőket. Megfelelő kapacitás szükséges ahhoz is, hogy a visszatérést elrendelő határozat végrehajtása előtt őrizetben tartsák az irreguláris migránsokat. Olaszország kibővítette befogadási kapacitásait, és mostanra rendelkezik – a négy azonosított migrációs csomóponton található – érkezési befogadóállomásokkal, amelyek mintegy 1 500 személyt képesek elszállásolni. Az év végéig tovább bővítik a kapacitást, hogy további 1 000 helyet biztosítsanak, és így 2 500-ra növelik az érkezési befogadási kapacitást.

Görögország a következő öt migrációs csomópontot azonosította: Leszbosz, Hiosz, Lerosz, Számosz és Kosz (lásd a 4. mellékletet). A pireuszi székhelyű európai regionális munkacsoport teljes mértékben működőképes. Az első migrációkezelési támogató csoport a leszboszi migrációs csomópont közelében fog állomásozni. A Frontex már kiküldött 53 szakértőt; az EASO-nak jelenleg egy munkatársa tartózkodik állandó jelleggel Görögországban, hogy segítséget nyújtson az EASO-szakértők kiküldésének megszervezéséhez.

Görögország bővítette befogadási kapacitásait, és jelenleg hét érkezési befogadóállomással, szűrő-ellenőrző állomással és ideiglenes létesítménnyel rendelkezik négy, azonosított migrációs csomópont (Leszbosz, Hiosz, Számosz és Lerosz) területén, amelyek mintegy 2 000 embert képesek elszállásolni. A kapacitást tovább bővítik 10 .

A migrációs csomópontok fogadási szükségleteinek egy része azoknak az irreguláris migránsoknak az azonosításához és regisztrálásához kapcsolódik, akik nem szorulnak egyértelműen nemzetközi védelemre, és így nem jogosultak az áthelyezésre. Ez szükségessé teszi, hogy elegendő kapacitás álljon rendelkezésre a létesítményekben az irreguláris migránsok szökésének megakadályozásához.

II.2 Az áthelyezési program fokozatos megvalósítása

A Tanács szeptember 14-én elfogadta a Bizottság határozatra irányuló javaslatát 11 , amely 40 000, Olaszországban és Görögországban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. Ezt egy héttel később követte az a (szintén a Bizottság javaslatán alapuló) határozat 12 , amely 120 000, Olaszországban és Görögországban és a menekültügyi válság által közvetlenül érintett más tagállamokban tartózkodó, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menekült áthelyezéséről rendelkezik. A migrációkezelési támogató csoportok eszközként szolgálnak ahhoz, hogy az említett áthelyezés megvalósulhasson az Unió külső határainál.

Mindkét határozat azonnali nyomon követést tesz szükségessé az uniós intézmények, a nyomás alatt álló tagállamok, valamint az áthelyezett személyek befogadására kötelezettséget vállaló tagállamok részéről.

Az Európai Bizottság – a gyakorlati végrehajtás előre vitele céljából – október 1-jén egy áthelyezési és áttelepítési fórum keretében összehívta a tagállamok, az uniós ügynökségek, a Nemzetközi Migrációs Szervezet, valamint az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa (UNHCR) több mint 80 küldöttjét. Olaszország és Görögország a fórumon bemutatták áthelyezési ütemterveiket – körvonalazva a menedékjogra, az érkezési befogadásra és a visszatérésre vonatkozó intézkedéseket, valamint azt, hogy milyen lépéseket kívánnak tenni az elkövetkező hetek során az áthelyezési program teljes körű megvalósítása érdekében.

Sor került az első, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésére, azonban még sok munkára van szüksége ahhoz, hogy ezt gyorsan kövesse a havonta több száz áthelyezéssel járó komoly áramlás. Minden tagállamot felkértek arra, hogy az országon belül határozzák meg a nemzeti kapcsolattartó pontokat: mostanáig 21 tagállam állapította meg nemzeti kapcsolattartó pontját 13 . A tagállamok arra is felkérést kaptak, hogy adott esetben küldjenek összekötő tisztviselőket Olaszországba és Görögországba. Eddig 22 tagállam rendelt ki ilyen tisztviselőket 14 .

Az áthelyezési lánc lényeges részét képezi, hogy a befogadó tagállamban megfelelő befogadási kapacitás legyen az áthelyezett személyek elszállásolására. Mostanáig csupán hat tagállam jelentette be az áthelyezett személyek befogadása céljából rendelkezésre bocsátott, említett befogadási kapacitást 15 . Október végéig mindegyik tagállamnak el kell küldenie ezt az értesítést.

Az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyek első tényleges áthelyezése

2015. október 9-én Rómából felszállt az első repülő, fedélzetén 19 eritreaival, akik Svédországban kezdenek új életet. Dimitriosz Avramopulosz migrációs ügyekért és uniós belügyekért felelős európai biztos, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter és Angelino Alfano olasz belügyminiszter jelenlétében öt nő és 14 férfi szállt fel a Ciampino repülőtérről. Ez a fontos, szimbolikus esemény a menedékjog iránti kérelmek kezelésére vonatkozó új európai megközelítés kezdetét jelezte. Mindazonáltal a szimbólumokon túl jelenleg arra van szükség, hogy az áthelyezések rendszeres, rutinszerű gyakorlattá váljanak Olaszországban és Görögországban.

Az első járat annak eredményeként indulhatott el, hogy az olasz és a svéd hatóságok, a Frontex és más uniós ügynökségek, helyi nem kormányzati szervezetek, valamint az Európai Bizottság kiküldött különmegbízottja intenzív helyszíni előkészítő munkát végeztek. Lankadatlan erőfeszítések biztosították a rendszer működőképességét, valamint azt, hogy a folyamat minden állomásánál elvégezhessék a szükséges regisztrálást és kezelést.

Az eritreai közösség bevonása döntő fontosságú volt az első művelet sikerének biztosításához. A menedékkérők kezdetben vonakodtak a regisztrációtól, mivel nem bíztak a rendszerben. A Bizottság helyszíni küldöttjei – az UNHCR-rel és a helyi nem kormányzati szervezetekkel együttműködve – sok erőfeszítést tettek az elmúlt hetek folyamán azért, hogy meggyőzzék az érintettek első csoportját arról, hogy valóban áthelyezik őket.

A rendszer iránti bizalom azonban különösen azóta növekszik, hogy az első áthelyezést végrehajtották. Jelenleg Lampedusában és Villa Sikaniában sorokban állnak azok az emberek, akik regisztrálni szeretnének. Már több mint 100 eritreait azonosítottak áthelyezendő személyként.

Most nagyon fontos, hogy további áthelyezések kövessék az első példáját, és elkerüljék az áthelyezendő személyek feltorlódásával kialakuló szűk keresztmetszeteket.

Az áthelyezési program keretében érintettek első csoportjainak sikeres átadása fontos első lépést jelent. Ezeket az áthelyezéseket most kellő nagyságrendű, szilárd és folyamatos gyakorlattá kell tenni. Itt az ideje, hogy minden tagállam eljutassa a Bizottsághoz arra vonatkozó egyértelmű kötelezettségvállalását, hogy – szem előtt tartva a feladat sürgősségét – mostantól fogva az év végéig hány személyt fog áthelyezni.

II.3 Áttelepítés

A nemzetközi védelemre szoruló személyeknek közvetlenül harmadik országokból történő áttelepítése megfelel az Unió humanitárius kötelezettségeinek, és biztonságos alternatívát nyújt a menekülteknek ahhoz képest, mintha saját maguk vállalkoznának az Európába irányuló veszélyes utazásra. Az október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórumon a tagállamok megerősítették azt a júliusban vállalt kötelezettségüket, hogy a következő két évben több mint 20 000 menekültet fogadnak be ilyen módon. Az október 2-i áttelepítési munkaértekezlet gyakorlati megoldásokat dolgozott ki az áttelepítés eredményes alkalmazására. Mostanra sor került az első áttelepítésekre. 16 A tagállamoknak most tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy hány személyt, és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban..

II.4 Visszatérés és visszafogadás

Az uniós menekültügyi rendszert alkotó, összefonódó mechanizmusok egyik alapvető elemét jelenti annak biztosítása, hogy hatékonyan gondoskodjanak a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszatéréséről. Jelenleg rendkívül kevés visszatérést elrendelő határozatot hajtanak végre a gyakorlatban, és az embercsempész hálózatok ezt arra használják ki, hogy vonzást gyakoroljanak a nemzetközi védelemre nem szoruló migránsokra. Minél hatékonyabbá válik a visszatérési rendszer, annál kevesebb az esélye, hogy az embercsempészek meg tudják győzni az embereket arról, hogy átcsúszhatnak a hálón, ha nemzetközi védelemre nem szoruló személyként azonosítják őket.

A 2015. októberi IB Tanácson a tagállamok jóváhagyták a Bizottság által javasolt, visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet 17 . Jelenleg a gyors és hatékony nyomon követésen van a hangsúly.

Olaszország a közelmúltban két visszatérési intézkedést hajtott végre – gondoskodott 28 tunéziai állampolgár Olaszországból Tunéziába, és 35 egyiptomi állampolgár Egyiptomba való visszatéréséről. Októberre Olaszországból egy, Görögországból pedig két, a Frontex által koordinált, közös visszatérési műveletet irányoztak elő. Az ilyen műveletek gyakoriságát növelni kell.

A hatékony visszatérés biztosítása lényeges részét képezi a migrációs csomópontok területén tevékenykedő migrációkezelési támogató csoportok munkájának.

Ehhez arra is szükség van, hogy hatékony rendszerek jöjjenek létre az Unión belül a visszatérést elrendelő határozatok kiadása és végrehajtása érdekében. Az előző hónapban konkrét lépéseket tettek az integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozására, valamint arra, hogy a visszatérést elrendelő határozatokat és a beutazási tilalmakat belefoglalják az uniós információcsere-rendszerekbe. A tagállamok visszatéréssel foglalkozó intézményeinek szintén meg kell kapniuk a szerepük ellátásához szükséges forrásokat.

A visszatérések kizárólag akkor hajthatók végre, ha a származási országok beleegyeznek abba, hogy visszafogadják az érintett személyeket. A visszafogadás a hatékony migrációs politika nélkülözhetetlen eleme. A visszatérőket vissza kell fogadni származási országukba. Ehhez szoros partnerséget kell kialakítani a harmadik országokkal, a rendelkezésünkre álló valamennyi eszköz felhasználásával. A tagállamoknak és a Bizottságnak együtt kell működniük ahhoz, hogy a visszatérések számának növelése érdekében megtalálják a nyomásgyakorlás és az ösztönzők közötti kényes egyensúlyt a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokban. E folyamat elősegítése érdekében megállapodás született arról, hogy a tagállamok 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenek tizenegy országba, de erre a kiküldésre még nem került sor 18 . A főképviselő/alelnök elindította az első magas szintű párbeszédet az irreguláris migráció fő származási országaival, és ezt különféle, szélesebb körű párbeszédek fogják követni Etiópiával, Szomáliával, az Afrikai Unióval és a Száhil öv országaival. A közvetlen prioritás a meglévő visszafogadási megállapodások hatékony gyakorlati alkalmazásának biztosítása.

A visszafogadás működőképessé tétele: gyakorlati együttműködés Pakisztánnal

Az Uniónak 2012 óta van visszafogadási megállapodása Pakisztánnal. A nagyszámú érintettre tekintettel (lásd a 9. mellékletet) – Pakisztán hosszú évek óta az Unióba irreguláris módon érkező harmadik országbeli állampolgárok negyedik legnagyobb kibocsátó országa – ez a megállapodás különösen fontos. Azonban a becslések szerint azon pakisztáni állampolgárok közül, akikkel szemben visszatérést elrendelő határozatot adtak ki az Unión belül, csupán 54% esetében gondoskodtak a visszatérésről. A megállapodás végrehajtásának hatékonysága tagállamonként igen eltérő. Rendkívüli elakadást azonosítottak Görögországban, a dokumentációval kapcsolatos vitákból kifolyólag. Az e hónapban a Bizottság, Görögország és a pakisztáni hatóságok között lefolytatott, e témával foglalkozó visszafogadási megbeszélések célja a visszatérési folyamat újraindítása:

Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás alkalmazásáról szóló megbeszélésekre Athénban került sor bizottsági, görög és pakisztáni tisztviselők részvételével;

Az iszlámábádi uniós küldöttség és a pakisztáni külügyminisztérium között ugyanazon a napon történtek kapcsolatfelvételek;

Avramopulosz biztos október 29-én Iszlámábádba utazik a migrációra vonatkozó együttes terv megvitatása céljából.

Az alábbi eredményt kell elérni:

Közös egyetértés a Görögország és Pakisztán közötti uniós visszafogadási megállapodás alkalmazásáról;

A Frontex novemberben pakisztániakra vonatkozó közös visszatérési intézkedést fog végrehajtani Görögországból;

A Bizottság operatív cselekvési tervet terjeszt majd elő a Pakisztánnal közös migrációkezelés javítása érdekében.

II.5 A tagállamok támogatásának más módjai

A tagállamoknak több egyéb lehetőségük is van arra, hogy uniós támogatást igényeljenek a határigazgatás és a migrációkezelésez történő segítségnyújtás céljából, azonban ezeket még mindig nem használják ki teljes mértékben.

A tagállamok sürgős vagy kivételes migrációs nyomás esetén, az azonnali határőrségi támogatás érdekében kérhetik gyorsreagálású határvédelmi csapatok (Rabit) telepítését. A Bizottság úgy véli, hogy azok a körülmények, amelyek az elmúlt néhány hónapban Görögországban kialakultak, pontosan megfelelnek a csoportok létrehozásának alapjául szolgáló feltételeknek. Mostanáig sem Görögország, sem Olaszország nem kérte a mechanizmus beindítását.

Az uniós polgári védelmi mechanizmust 19 akkor aktiválhatja egy adott ország, ha úgy ítéli meg, hogy önmagában nem képes megbirkózni a válsággal. A mechanizmus a tagállamok önkéntes hozzájárulásaira támaszkodik (ideértve a szakértőket, berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést). A múlt hónapban felkérték a tagállamokat, hogy közöljék a Bizottsággal, milyen eszközöket tudnak készenlétbe helyezni a menekültek segélyezéséhez történő mozgósítás céljából. Mindössze nyolc tagállam 20 küldött értesítést arról, hogy rendelkeznek olyan – korlátozott mennyiségű – polgári védelmi eszközzel vagy szakértővel, amelyeket/akiket kérés esetén még az idén készek volnának kiküldeni. A Bizottság ismételten hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok lényeges hozzájárulásokkal támogassák a mechanizmust.

A mechanizmust 2015-ben kétszer aktiválták, hogy Magyarországnak 21 , egyszer pedig, hogy Szerbiának 22 nyújtsanak segítséget a menekültek és migránsok példa nélküli áramlása által okozott sürgős szükségletek kielégítésére.

Továbbá emlékeztetni kell rá, hogy a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek révén a tagállamoknak nyújtott támogatás továbbra is mindennapi segítséget biztosít a külső határok igazgatásához, és ennek során migránsok és menekültek ezreit menti meg. Jelenleg 17 tagállam biztosít eszközöket a Tritón, 18 pedig a Poszeidón művelethez 23 . Ugyanakkor a rendelkezésre bocsátott eszközök még mindig elmaradnak a szükségestől.

Az elért haladás

Az első működő uniós fogadóállomás Lampedusán (Olaszország).

Az első leszboszi (Görögország) uniós fogadóállomás az elkövetkező napokban válik működőképessé.

Megkezdődtek a más tagállamokban való áthelyezések.

A migrációkezelési támogató csoportok működőképesek.

Sor került az első áttelepítésekre.

A Frontex támogatja a visszatérési műveleteket.

Következő lépések

Az év végéig összesen hat uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Olaszországban.

Az év végéig összesen öt uniós fogadóállomást kell működőképessé tenni Görögországban.

A tagállamoknak eleget kell tenniük a szakértők és felszerelés igénylésére irányuló felhívásoknak, hogy támogatást nyújtsanak a migrációkezelési támogató csoportoknak, lehetővé téve a csoportok teljes körű telepítését.

A tagállamoknak értesítést kell adniuk, hogy hány áthelyezési és áttelepítési helyet biztosítanak, és meg kell határozniuk befogadási kapacitásukat.

Újra kell kezdeni a Görögországból Pakisztánba történő visszatéréseket.

A tagállamoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveleteknek.

III.Költségvetési támogatás

A Bizottság három héttel ezelőtt kötelezettséget vállalt a pénzügyi támogatás azonnali megerősítésére. Azóta a Bizottság költségvetés-módosítást javasolt, hogy 2015-re és 2016-ra vonatkozó további 1,7 milliárd EUR-ral emelje a menekültügyi válság kezelésére szánt pénzügyi forrásokat.

Ez az alábbiakat foglalja magába:

A Menekültügyi és Migrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap határigazgatást támogató eszköze keretében már 2015-ben további szükséghelyzeti segítségnyújtás (100 millió EUR) (lásd a 8. mellékletet);

A három legfontosabb ügynökség 120 álláshellyel történő megerősítése (60 álláshely a Frontex, 30 az EASO, és 30 az Europol számára);

További finanszírozás az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz számára (300 millió EUR), valamint további uniós pénzeszközök átcsoportosítása, hogy a Madad alap idén legalább 500 millió EUR-s finanszírozáshoz juthasson;

A humanitárius segély finanszírozásának 500 millió EUR-val történő emelése (200 millió EUR 2015-ben, és 300 millió EUR 2016-ban), hogy közvetlenül segélyezzük a menekülteket, különösen az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más érintett szervezetek útján, segítve a menekültek alapvető szükségleteinek, például az élelmiszer és a szállás iránti igények kielégítését;

600 millió EUR 2016-ra vonatkozó kiegészítő kötelezettségvállalás a migrációs kérdések szükséghelyzeti finanszírozásának növelése (94 millió EUR), az áthelyezési csomag támogatása (110 millió EUR), a Frontex, az EASO és az Europol megnövekedett humán és finanszírozási forrásai (mintegy 86 millió EUR a visszatérések és a migrációs csomópontok támogatására, továbbá az ügynökségek megerősítésére), valamint további finanszírozás a menekültügyi válság által leginkább érintett tagállamok segítésére (310 millió EUR).

Ez összességében véve azt jelenti, hogy 2015-ben és 2016-ban 9,2 milliárd EUR összegű finanszírozás áll majd rendelkezésre a menekültügyi válság kezelése céljából.

Az Európai Parlament és a Tanács gyorsan járt el a 2015-ös költségvetés változtatásainak elfogadása érdekében. A Bizottság most fogadta el a 2016-os költségvetés módosításait, és felkéri a költségvetési hatóságot, hogy tegyen hasonló kötelezettségvállalást a 2016-os költségvetés gyorsított eljárásban történő elfogadására.

Döntő fontosságú, hogy mostantól nemzeti kiadásokat mozgósítsanak az átfogó európai erőfeszítések erősítésére azon felül, hogy az uniós költségvetés keretén belül sor került a migrációval kapcsolatos kiadások említett lényeges megerősítésére. Ezt elismerte az uniós állam-, illetve kormányfők szeptember 23-i ülése is, amely kiemelte annak szükségességét, hogy a tagállami kormányok járuljanak hozzá és hasonló összeggel egészítsék ki az uniós finanszírozást az alábbi erőfeszítések tekintetében:

A menekültek sürgős szükségleteire vonatkozó támogatás az UNHCR, az Élelmezési Világprogram 24 és más ügynökségek útján, hogy annak összege legalább 1 milliárd EUR-t érjen el. Az uniós költségvetés idén 200 millió EUR, jövőre pedig 300 millió EUR kiegészítő támogatást nyújt, ehhez 500 millió EUR-s kötelezettségvállalásra van szükség a nemzeti költségvetésekből.

Szeptember 23. óta tíz tagállam 25 vállalt kötelezettséget arra hogy további hozzájárulást nyújt, amelynek összértéke eléri a mintegy 275 millió EUR-t. Valójában azonban ennek több mint 80 %-át mindössze két tagállam – az Egyesült Királyság és Németország ajánlotta fel. Ez még mindig 225 millió EUR-ral elmarad a szükségestől.

A szíriai válságra reagáló uniós regionális vagyonkezelői alap jelentős emeléséhez nyújtott támogatás. A Bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy hasonló összeggel egészítsék ki az uniós költségvetésből származó 500 millió EUR-t.

Annak ellenére azonban, hogy Szíria áll a jelenlegi válság középpontjában, továbbá hogy az említett vagyonkezelői alap rugalmas és gyors megvalósítási eszközt kínál, a tagállamok mostanáig minimális mértékben reagáltak, mindössze két tagállam tett felajánlást – Olaszország 3 millió EUR, Németország pedig 5 millió EUR összegben. Ez összesen közel 492 millió EUR-val elmarad a szükségestől.

Az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alap támogatása nemzeti hozzájárulásokkal. A Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti hozzájárulásoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük az 1,8 milliárd EUR-s uniós finanszírozást. Az eddig vállalt támogatás ismételten elhanyagolható, jelenleg csak három tagállam – Luxemburg, Németország és Spanyolország – ígér egyenként 3 millió EUR-t. Hat tagállam 26 nem hivatalosan megerősítette a hozzájárulását, de nem közölt egyértelmű számokat. Négy másik 27 azt nyilatkozta, hogy „nagy valószínűség szerint” hozzá fog járulni, négy 28 pedig még mérlegeli ezt. Két nem uniós ország 29 nem hivatalosan azt közölte, hogy összesen mintegy 9 millió EUR-t ajánlhatnak fel. Ez jelentős mértékben, 1 791 millió EUR-val elmarad a szükségestől.

A pénzügyi források annak a módszernek a nélkülözhetetlen részét képezik, ahogyan egyaránt foglalkozni tudunk a menekültek pillanatnyi szorult helyzetével, és megkezdhetjük a kiváltó okok kezelését. Elengedhetetlen, hogy gyorsan orvosoljuk az Európai Tanács által megállapított szükségletek, valamint azon realitás közötti eltérést, hogy mostanáig csupán néhány tagállam tett felajánlást(lásd a 7. mellékletet).

Az elért haladás

A menekült és migrációs politika 800 millió EUR-s, a Bizottság javaslatának megfelelő 2015. évi megerősítésének az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadása.

Jelenleg a költségvetési hatóság előtt van a 2016-ra vonatkozó, 900 millió EUR-s további erősítés.

Következő lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a 2016-os költségvetés Bizottság által javasolt változtatásait.

A tagállamoknak hasonló összeggel kell kiegészíteniük a menekülteknek nyújtott humanitárius segély támogatására vonatkozó 500 millió EUR-s felajánlást, hogy annak összege elérje az 1 milliárd EUR-t.

A tagállamoknak hozzá kell járulniuk az uniós költségvetésből a Madad alaprészére nyújtott 500 millió EUR-s finanszírozáshoz, valamint az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alap részére nyújtott 1,8 milliárd EUR-s finanszírozáshoz.

Ezzel összefüggésben kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében milyen bánásmódot biztosítanak a menekültügyi válság kezelése tekintetében felmerült kiadásoknak. A Bizottság megerősítette, hogy a tagállamoktól érkező konkrét kérés esetén megvizsgálja, hogy ezt figyelembe lehetne-e venni a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai alapján, és ha igen, hogyan. Ez többek között az előre nem látható körülményekre és szokatlan eseményekre való reagálás céljából a Paktumba épített rugalmasság révén történhet.

Az említett értékelést eseti alapon, a nemzeti szintű költségvetési dokumentumok elemzésének keretében kellene elvégezni. A felmerült nettó költségekre vonatkozó bizonyítékokra kellene alapozni, összhangban a Paktum alkalmazására vonatkozó, elfogadott módszertannal.

IV.Az uniós jog végrehajtása

A közös európai menekültügyi rendszer arra épül, hogy segítséget nyújtanak a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek, és visszatérítik azokat a migránsokat, akiknek nincs joguk az Unió területén tartózkodni. Ennek valóra váltása érdekében az Unió jelenleg szilárd közös szabályrendszerrel rendelkezik a menekültügy és az irreguláris migráció tekintetében. Ugyanakkor helyesen kell alkalmazni ezeket a szabályokat.

A visszatérés terén történő hatékony végrehajtás előmozdítására szolgáló bizottsági erőfeszítések egyik példája, amikor a Bizottság segíti a tagállamokat a szabályok következményeinek megértésében. A Bizottság a témának szentelt párbeszédeket folytatott a tagállamokkal, hogy kiemelje azokat a lépéseket, amelyeket meg kell tenniük a visszatérés végrehajtására vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az irreguláris migránsok fizikailag elérhetők legyenek a visszatérés céljából, és az őrizet törvényes végső eszközként történő alkalmazásáról, amennyiben az irreguláris migránsok szökésének elkerülése érdekében szükséges. Egészen addig, amíg ésszerűen valószínűsíthető, hogy kitoloncolásra kerül sor, annak végrehajthatóságát nem szabad veszélyeztetni az őrizet idő előtti megszüntetésével. Végezetül a döntéshozatal sebessége, valamint a személyzet és a megfelelő őrizeti kapacitás rendelkezésre állása egyaránt lényeges hatást gyakorolhat a visszatérést elrendelő határozatok végrehajtására.

A Bizottság augusztus óta öt tagállamnak küldött adminisztratív levelet az ujjnyomatvételről szóló Eurodac-rendelet, tíznek pedig a visszatérési irányelv helyes végrehajtása tekintetében. Minden érintett tagállam válaszolt az Eurodac-rendeletre vonatkozóan, és a Bizottság jelenleg értékeli a válaszokat, megvizsgálva, hogy azok kielégítőek-e, vagy kötelezettségszegési eljárást kell-e indítani. A visszatérési irányelvvel kapcsolatban mostanáig mindössze egy válasz 30 érkezett: a Bizottság várja a fennmaradó válaszokat, és gyorsan értékeli majd a helyzetet. További adminisztratív levelet intéztünk egy tagállamhoz a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv, a befogadási feltételekről szóló irányelv, valamint a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex betartásával kapcsolatban.

A Bizottság mostanáig semmilyen választ sem kapott a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint a kvalifikációs irányelvvel kapcsolatos 40 lehetséges vagy tényleges kötelezettségszegési határozatra vonatkozó, szeptemberben elfogadott döntésre, amely a korábban megindított 34 ügyet egészíti ki. Az említett jogszabályok kiemelt fontosságára tekintettel sürgetjük a tagállamokat, hogy a két hónapos határidőn belül a lehető leghamarabb adjanak választ.

A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja majd a kötelezettségszegési eljárásokat annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós jogszabályoknak való maradéktalan megfelelést ezen a területen (lásd a 6. mellékletet).

A szeptemberben meghatározott, kiemelt intézkedések hangsúlyozták annak szükségességét, hogy kitüntetett figyelmet szenteljenek Görögországnak. A tagállamok 2010 novembere óta nem tudtak menedékkérőket visszaküldeni Görögországba. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2010-ben határozatot hozott arról, hogy számos esetben megsértették az emberi jogok európai egyezményét. Az Európai Unió Bírósága megerősítette, miszerint nem vélelmezhető, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a menedékkérők alapvető jogait, ha a dublini rendszer alapján intézkednek a Görögországba való visszatérésről.

Amint említettük a Bizottság jelentős forrásokat fordított Görögország támogatására. A tagállamok most kezdik meg az említett erőfeszítések kiegészítését. Rövid időszak alatt jelentős haladás történt. A migrációkezelési támogató csoportok létrehozása és működésük megkezdése révén orvosolják a dublini átadások tényleges felfüggesztését okozó legfontosabb hiányosságokat – kibővítik a befogadólétesítményeket és a menekültügyi eljárások erőteljes rendszere alapján intézkednek a visszatérésről.

A mostanáig elért haladás reménykeltő, és folytatódnia kell. Ennek alapján a Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a helyzetet, és valamennyi feltétel teljesülése esetén 2015 decemberében vagy 2016 márciusában javaslatot tesz az Európai Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának megerősítése céljából.

Több tagállam a közelmúltban a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján élt a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának lehetőségével. Ez rendkívüli válsághelyzetekben lehet indokolt, különösen egy adott tagállam közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély esetén. Azonban semmilyen esetben sem jelenthet többet a helyzet stabilizálódását megelőző, rövidtávú intézkedésnél.

A Bizottság jelenleg véglegesíti a helyzetre vonatkozó értékelését annak révén, hogy véleményt fogad el az ideiglenes határellenőrzés meghosszabbításáról, amit Németország, Ausztria és Szlovénia vezetett be a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex alapján.

Az elért haladás

A Bizottság orvosolja az uniós jog teljes körű átültetésével és végrehajtásával kapcsolatos hiányosságokat.

Görögországban kibővítik a befogadólétesítményeket, és megteremtik a helyes menekültügyi rendszer és menekült kezelés feltételeit.

A következő lépések

A Bizottság gondoskodni fog a menekültügy és a visszatérés terén folytatott valamennyi kötelezettségszegési eljárás aktív és gyors nyomon követéséről.

A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli a Görögországba irányuló dublini átadásokkal kapcsolatos helyzetet.

V.A külső dimenzió

Az európai migrációs stratégia hangsúlyozta, hogy a sikeres migrációs politikának kikerülhetetlenül kell működnie az Unión kívül és belül egyaránt. Európának mindig be kell fogadnia a védelemre szorulókat. Mindenkinek érdekében áll azonban, hogy a gyökereiknél kezeljék azokat a válságokat, amelyek otthonuk elhagyására és rendkívül veszélyes utazásra kényszerítik a menekülteket.

A kiemelt intézkedéseknek, valamint Bizottság és a főképviselő/alelnök múlt hónapi közös közleményének 31 az állt a középpontjában, hogy a migrációt az Unió legfontosabb külső szempontjai közé emelje. A fentiekben ismertetett plusz finanszírozásra vonatkozó kötelezettségvállalás is ezt tanúsította. Ugyanakkor a jelenleg folyamatban lévő diplomáciai offenzíva szintén a migrációt helyezte a kétoldalú, regionális és többoldalú párbeszéd középpontjába.

Törökország kulcsfontosságú partner. Libanonnal és Jordánival együtt ez az ország viseli a szíriai menekültek befogadásával kapcsolatos humanitárius erőfeszítés terheinek oroszlánrészét. Földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag a Nyugat-Balkánra érkező migránsok legfontosabb csatornáját jelenti. Törökország tanúságot tett arról, hogy képes döntő jelentőségű intézkedést tenni az embercsempészés elleni küzdelemben. A Juncker elnök által Erdoğan elnöknek október 5-én átadott részletes migrációs cselekvési terv egy sor olyan konkrét intézkedést ismertet, amelyek egyaránt lefedik a menekültek, a migránsok és a befogadó közösségek támogatását, valamint az irreguláris migráció megelőzésére szolgáló együttműködés erősítését. A dokumentum rövid, közép és hosszabb távú intézkedéseket határoz meg. A Bizottság jelenleg aktív megbeszéléseket folytat a török hatóságokkal a cselekvési terv véglegesítése érdekében.

A Törökországgal való együttműködés szintén fontos téma volt a főképviselő/alelnök és a luxemburgi elnökség által október 8-án összehívott, a Földközi-tenger keleti térségében és a Nyugat-Balkánban húzódó útvonalról szóló magas szintű konferencián. Ezen az ülésen egy sor gyakorlati lépésről állapodtak meg az útvonalakon található partnerországokkal való együttműködés előmozdítására, többek között az első menedék szerinti és tranzitországok támogatása, valamint a kiváltó okok kezelésével és embercsempészés elleni küzdelemmel kapcsolatos tágabb kérdések hangsúlyozása révén. 32

A főképviselő/alelnök kiterjedt diplomáciai érintkezést folytatott, hogy megállapodásra jussanak a líbiai válságról. Ezeket a politikai és pénzügyi erőfeszítéseket annak érdekében fejtette ki, hogy támogatást nyújtson az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének, Bernardino Léonnak, aki október 8-án bemutatta a líbiai politikai megállapodás végleges szövegét a politikai párbeszéd valamennyi részvevőjének. Most azon van a hangsúly, hogy a felek támogassák ezt a megállapodást. Ebben az esetben az Unió készen áll arra, hogy olyan jelentős és azonnali támogatási csomagot nyújtson a nemzeti egységkormánynak, amelynek a líbiai lakosság lesz a haszonélvezője. A Külügyek Tanácsa október 12-én erre vonatkozó következtetéseket fogadott el.

Az Uniónak a Földközi-tenger déli részén folytatott katonai művelete – az EUNAVFOR MED Sophia művelet október 7-én második szakaszába lépett a nemzetközi vizeken, miután sikeresen elérte az 1. szakasz céljait (az embercsempész és emberkereskedő hálózatok felügyelete és értékelése), valamint hozzájárult több mint 3 000 ember megmentéséhez. Mostantól lehetőség lesz a nyílt tengeren a gyaníthatóan embercsempészet vagy emberkereskedelem céljára használt hajók fedélzetére lépésre, a hajó átkutatására, lefoglalására és átirányítására, valamint az embercsempészéssel gyanúsított személyek bíróság elé állításának elősegítésére. Ez olyan lényeges előrelépést jelent az emberkereskedők/embercsempészek tevékenységi struktúrájának felbomlasztása terén, ami fontos politikai támogatást kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 9-én elfogadott 2240. számú határozata révén.

A Külügyek Tanácsa – az alelnök/főképviselő elnökletével – október 12-én Szíriára vonatkozó következtetéseket fogadott el, amelyek alapján az Unió fokozza részvételének szintjét a konfliktus politikai megoldásának elérésére irányuló, az ENSZ vezette nemzetközi erőfeszítések támogatásában. A főképviselő/alelnök aktív párbeszédet folytatott az összes lényeges regionális és nemzetközi szereplővel, többek között Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Szaúd-Arábiával, Iránnal, Törökországgal és Irakkal. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) intézkedéseket hozott, hogy megerősítse – az átmenet részes feleként – a Szírián belüli és kívüli politikai ellenzéknek nyújtott támogatást, továbbá hogy folytassa a számos politikai és katonai frakció közös stratégia keretében történő közelítésének és egyesítésének elősegítését. Az EKSZ és Staffan de Mistura ENSZ különmegbízott szeptember 7-én és 9-én részletes konzultációkat folytatott orosz, iráni, egyiptomi, és Szaúd-arábiai közvetítési szakemberekkel, valamint a tagállamok szíriai különmegbízottaival. Az Unió emellett aktív szerepet játszik a Dáis elleni nemzetközi koalíció tagjainak szűkebb köre által létrehozott munkacsoportokban, különösen azokban, amelyek a stabilizációval, a külföldi terrorista harcosokkal, és a finanszírozás megakadályozásával foglalkoznak. Folyamatban van a Szíriára és Irakra, valamint a Dáis fenyegetésére vonatkozó uniós regionális stratégia végrehajtása.

Az uniós intézmények és a tagállamok képviselői az Egyesült Nemzetek Szervezetének szeptember végi 70. Közgyűlésén kulcsfontosságú témaként vitatták meg a migrációt. Ennek keretében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösség részéről aktívabb reagálás és fokozott szerepvállalás szükséges a migráció és az emberi mobilitás támasztotta kihívások kezeléséhez, különösen a szíriai menekültügyi válság tekintetében.

Jelenleg hajtják végre a májusban 33 előterjesztett, migránscsempészés elleni uniós cselekvési tervet – valamint az Unión belüli és kívüli bűnüldözési műveleteket – például kampányok folynak Etiópiában és Nigerben az embercsempészésnek a forrásnál történő megelőzése céljából.

A jövő hónapban komoly hangsúlyt kapnak majd a migrációs kérdések új prioritásai a migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozón (november 11-12.). E csúcstalálkozóra vonatkozó intenzív előkészületek folynak az afrikai partnerekkel. Ez lehetőséget nyújt majd annak bemutatására, hogy az Unió és afrikai partnerei egyaránt kézzelfogható lépést tehetnek az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint az emberek rendezett, biztonságos és felelős migrációjának és mobilitásának biztosítására. Az ilyen partnerségek tekintetében alapvetően fontos, hogy az Uniónak támogatnia kell partnereit – pénzügyi támogatás, szakértelem és az együttműködés iránti bizalom révén – valamint tanúságot kell tennie a közös erőfeszítésről. Így annak sikere elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alaphoz nyújtandó jelentős pénzügyi hozzájárulásra irányuló közös erőfeszítéssel (lásd a fenti III. szakaszt).

Az elért haladás

A főképviselő/alelnök és a Bizottság egy sor magas szintű ülése jelentéssel töltötte ki a migrációra vonatkozó új diplomáciai offenzíva fogalmát.

Az EUNAVFOR MED Sophia művelet teljesítette az 1. szakasz célkitűzéseit.

Következő lépések

A cselekvési terv véglegesítése Törökországgal.

A főképviselő/alelnök által, október 20–21-re előirányzott magas szintű párbeszédek Etiópiával, az Afrikai Unióval és Szomáliával.

Az EUNAVFOR MED Sophia művelet 2. szakaszának végrehajtása.

Az Uniónak támogatnia kell az új líbiai egységkormányt.

Az Uniónak fokoznia kell részvételét a ENSZ által irányított azon nemzetközi erőfeszítések támogatásában, amelyek célja, hogy politikai megoldást érjenek el a szíriai konfliktusban.

A migrációval foglalkozó vallettai csúcstalálkozó.

VI.Következtetés

A fentiekben kifejtett operatív és költségvetési lépéseket úgy alakították ki, hogy biztosítsák a szükséges támogatást ahhoz, hogy az uniós migrációs rendszert visszavezessék egy olyan rendezett megközelítéshez, amelyben megfelelően alkalmazzák a szabályokat, és a rendszer eléggé erőteljes ahhoz, hogy reagáljon a migráció elkerülhetetlen csúcsértékeire. A stabilitás visszaállításának nélkülözhetetlen része a külső határ. Ez a lényege a Bizottság azon kötelezettségvállalásának, hogy az év végéig javaslatokat terjeszt elő a teljes mértékben működőképes Európai Határ- és Parti Őrség kialakítására, elismerve, hogy erőteljesebb támogatást kell nyújtani a tagállamoknak az Európa külső határainak igazgatása terén jelentkező kihívás tekintetében.

A konkrét következtetések összefoglalása

A tagállamoknak gyorsan el kell juttatniuk hozzájárulásukat, hogy megfeleljenek az uniós ügynökségek uniós fogadóállomási rendszerrel kapcsolatos igényfelmérésének;

Olaszországnak és Görögországnak növelniük kell befogadási kapacitásaikat;

A tagállamoknak értesítést kell adniuk az áthelyezett személyek befogadására vonatkozó befogadási kapacitásukról;

A tagállamoknak egyértelmű kötelezettséget kell vállalniuk arra nézve, hogy mostantól az év végéig hány személyt fognak áthelyezni;

A tagállamoknak most kell tájékoztatniuk a Bizottságot arról, hogy hány személyt és honnan fognak áttelepíteni a következő hat hónapban;

A tagállamoknak gyorsan végre kell hajtaniuk a visszatérésre vonatkozó, a Bizottság által javasolt uniós cselekvési tervet, az uniós szintű, hatékony visszatérési rendszer érdekében;

Az Uniónak 2015 végéig európai migrációs összekötő tisztviselőket kell küldenie tizenegy harmadik országba;

A tagállamoknak jelentős hozzájárulással kell támogatniuk az uniós polgári védelmi mechanizmust;

A tagállamoknak elegendő eszközt kell rendelkezésre bocsátaniuk a Tritón és Poszeidón Frontex közös műveletek számára;

A tagállamoknak hozzájárulást és hasonló összegű kiegészítést kell nyújtaniuk az UNHCR, az Élelmezési Világprogram és más nemzetközi szervezetek, valamint a Szíriáért és az Afrikáért létrehozott Uniós Szükséghelyzeti Alapok támogatására tett erőfeszítések uniós finanszírozásához;

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak el kell fogadniuk a Bizottság által javasolt, 2016-ra vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetet;

A Bizottság szükség esetén gyorsan és hatékonyan folytatja a kötelezettségszegési eljárásokat a menekültügy és a visszatérés terén meglévő vívmányokkal való maradéktalan összhang biztosítása érdekében;

A Bizottság 2015. november 30-ig értékeli, hogy valamennyi feltétel teljesült-e ahhoz, hogy 2015 decemberében vagy 2016 márciusában ajánlást tegyen az Európai Tanácsnak a Görögországba irányuló dublini átadások visszaállításának megerősítésére;

A Bizottság véglegesítnie fogja a véleményét az ideiglenes határellenőrzés Németország, Ausztria és Szlovénia általi, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexen alapuló meghosszabbításáról;

A Bizottság véglegesíteni fogja a cselekvési tervet Törökországgal.

Mellékletek felsorolása

1. melléklet: A kiemelt intézkedések végrehajtási táblázata

2. melléklet: Görögország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

3. melléklet: Olaszország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

4. melléklet: A Görögországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

5. melléklet: Az Olaszországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

6. melléklet: A közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása

7. melléklet: A tagállamok pénzügyi felajánlásai a migránsok szükségleteinek támogatására

8. melléklet: Pénzügyi támogatás a tagállamok számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében

9. melléklet: Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás működése 2012 és 2014 között

(1)

A Frontex 2015. október 13-án közzétett adatai.

(2)

COM(2015) 240 final.

(3)

COM(2015) 490 final.

(4)

A nyilatkozat elérhető az alább internetcímen: http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2015/09/23-statement-informal-meeting/ .

(5)

A „migrációs csomópont” az uniós külső határ azon szakasza vagy olyan régió, amelyre rendkívüli nyomás nehezedik, ami sürgetővé teszi az uniós ügynökségek megerősített és összehangolt támogatását.

(6)

Az említett ügynökségek képviselői együtt dolgoznak a kikötőkben vagy az egyes befogadóállomásokon lévő közös irodahelyiségekben, hogy összehangolják a nemzeti hatóságoknak az alábbiakhoz nyújtott uniós támogatást: azonosítás, regisztrálás és visszatérés, valamint az információk és hírszerzési értesülések gyűjtése, megosztása és elemzése az embercsempész hálózatokkal szembeni bűnügyi nyomozások elősegítése céljából.

(7)

Ausztria, Belgium, Hollandia, Románia, Szlovákia és Spanyolország.

(8)

Belgium, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Portugália, Románia és Svédország.

(9)

A munkacsoport a Frontex, az EASO, az Europol, az EUNAVFORMED-SOPHIA uniós tengeri művelet, valamint az olasz hatóságok bevonásával működik.

(10)

Például az év végéig 300–400 férőhelyes ideiglenes létesítménnyel Kosz szigetén.

(11)

A Tanács (EU) 2015. szeptember 14-i 2015/1523 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 239., 2015.9.15., 146. o.).

(12)

A Tanács (EU) 2015. szeptember 22-i 2015/1601 határozata a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 80. o.).

(13)

Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.

(14)

Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, Ciprusról, a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Írországból, Lettországból, Litvániából, Luxemburgból, Máltáról, Hollandiából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Spanyolországból, Szlovákiából, Svédországból Olaszországba, Szlovéniából pedig Olaszországba és Görögországba is.

(15)

Ausztria, Franciaország, Németország, Luxembourg, Svédország és Spanyolország.

(16)

A 2015. július 20-án elfogadott program keretében a szomszédos országokban tartózkodó 132 szíriait már áttelepítettek a Cseh Köztársaságba (16), Olaszországba (96) és Liechtensteinbe (20).

(17)

COM(2015) 453 final.

(18)

A 2015. október 8-i tanácsi következtetések: „A visszaküldési műveletek sikerének kulcsa a származási és a tranzitországokkal folytatott együttműködés. Az EU rövidesen megvizsgálja a helyszínen – az Unió küldöttségein és különösen a tervek szerint 2015 vége előtt Egyiptomba, Marokkóba, Libanonba, Nigerbe, Nigériába, Szenegálba, Pakisztánba, Szerbiába, Etiópiába, Tunéziába, Szudánba, Törökországba and Jordániába kiküldendő európai migrációs összekötő tisztviselőkön keresztül – folytatott uniós diplomáciában rejlő szinergiákat.”

(19)

A mechanizmus különféle típusú természetbeni támogatást mozgósíthat, beleértve a szakértőket, berendezéseket, szállást és orvosi felszerelést.

(20)

Belgium, Ciprus, Finnország, Svédország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Lettország.

(21)

Ezeket a kérelmeket mostanra lezárták.

(22)

Ez a kérelem még nyitott.

(23)

Málta, Portugália, Hollandia, Franciaország, Norvégia, Spanyolország, Görögország, Lengyelország, Románia, az Egyesült Királyság, Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Bulgária és Lettország a Tritón esetében, Dánia, a Cseh Köztársaság, Norvégia, Svédország, Portugália, Lengyelország, Lettország, Németország, Horvátország, Hollandia, Finnország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, az Egyesült Királyság és Románia a Poszeidón esetében.

(24)

Négy tagállam – az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia és Svédország – 2015-ben az Élelmezési Világprogram 10 legnagyobb donora között szerepel (forrás: Élelmezési Világprogram, 2015. október 6.).

(25)

Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság.

(26)

Belgium, Dánia, Franciaország, Olaszország, Málta és az Egyesült Királyság.

(27)

Ausztria, Hollandia, Finnország és Svédország.

(28)

A Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország és Görögország.

(29)

Norvégia és Svájc.

(30)

Olaszország.

(31)

JOIN(2015) 40, 2015. szeptember 9.

(32)

Ez a dokumentum az alábbi internetes oldalon található: http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2015/10/08-western-balkans-route-conference-declaration/

(33)

COM(2015) 285 final.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

1. MELLÉKLET

A KIEMELT INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE

A helyzet állása 2015. október 14-én

OPERATÍV INTÉZKEDÉSEK AZ UNIÓN BELÜL

A Bizottság és az uniós ügynökségek intézkedései

Tagállami intézkedések

Következő lépések

Az uniós fogadóállomási koncepció és az áthelyezésről szóló döntések végrehajtása

-Helyszíni koordináció:

-A Bizottság által szervezett, az ügynökségek és Olaszország/Görögország közötti szakmai megbeszélések.

-Koordináció a helyszínen működő nemzetközi szervezetekkel (IOM és UNHCR), bizottsági különmegbízott kiküldése Olaszországba és Görögországba az uniós fogadóállomási rendszer végrehajtásának és az áthelyezések megszervezésének koordinálása céljából.

-Migrációkezelési támogató csoportok felállítása:

-Olaszország: Uniós regionális munkacsoport (EURTF) felállítása Cataniában, a Frontex Tritón elnevezésű közös művelete, amely magában foglalja előzetes szűrést és ellenőrzést valamint kikérdezést végző csoportok Szicíliába és Lampedusába történő kiküldését is, EASO szakértők helyszíni alkalmazása az információnyújtás és az áthelyezési eljárás terén történő segítségnyújtás céljából.

-Görögország: Uniós regionális munkacsoport létrehozása; FRONTEX Poszeidón közös művelet, magában foglalja előzetes szűrést, valamint kikérdezést végző csoportok kiküldését is az égei-tengeri szigetekre. EASO-szakértők rövid időn belüli való kiküldése tájékoztatással és a kérelmek feldolgozásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából.

Ügynökségek

-Az előzetes szűrés valamint kikérdezés végzése céljából kihelyezett Frontex csoportok azon tagállam közreműködésével végzett közös művelet részeként végzik tevékenységüket, ahol a fogadóállomási rendszer végrehajtásra kerül.

-2015. október 2-án mind a Frontex, mind az EASO szakértőket és felszerelést igényelt a migrációkezelési támogató csoportok további erősítse céljából Olaszországban és Görögországban.

- Olaszországban az Eurojust támogatja a cataniai operatív regionális Front ex-csoportot (OFRT) a kölcsönös jogsegély iránti kérelmek tagállamok közötti koordinációjának elősegítése terén. Görögországban a pireuszi fellebbviteli bíróság két ügyészét kinevezték Eurojust kapcsolattartónak, akik azonnal tájékoztatják az Eurojustot, ha uniós szintű igazságügyi nyomon követés és koordináció válik szükségessé.

-Kapcsolattartás a tagállamokkal az áthelyezések gyakorlati követelményeinek meghatározása érdekében:

-A Bizottság valamennyi tagállamhoz levelet intézett, amelyben ismételten hangsúlyozta az összekötő tisztviselők kinevezésének szükségességét, valamint felkérte a tagállamokat a közeljövőben várható áthelyezési kérelmek számának közlésére.

-Kétoldalú kapcsolatok az Olaszországból és Görögországból történő első áthelyezés előtt.

-A 2015. október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórum:

-a tagállamok tájékoztatása az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok végrehajtásának jelenlegi állásáról.

-Olaszország és Görögország előterjesztette ütemtervét, a tagállamok pedig tisztázó kérdéseket tettek fel.

-megállapodás a folyamatábra, és az áthelyezésről szóló 2015.szeptember 21-i munkaértekezleten az áthelyezési programok végrehajtási módja tekintetében elfogadott operatív következtetések használatáról.

-A Bizottság megvilágította az áthelyezési és áttelepítési programok pénzügyi vonatkozásait.

A 2015. október 9-én végrehajtották az első áthelyezéseket

Olaszország

A 2015. október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórumon bemutatott ütemterv végrehajtása folyamatban van.

Lampedusán létrehozták az első támogató csoportokat.

Készen áll másik három szicíliai helyszínen található befogadóállomás, és a támogató csoportok várhatóan hamarosan megkezdik a munkájukat.

Irodahelyiségeket bocsátottak rendelkezésre Villa Sikaniában és Cataniában.

Összekötő tisztviselői irodák kerültek kijelölésre az összes érintett nemzeti és helyi kormányzati ügynökségen belül.

Az ütemterv tartalmazta a migrációkezelési támogató csoportok személyzeti igényének felmérését

Olaszország, munkájának segítése érdekében, 10 ujjlenyomat-szakértő kirendelését kérte a Frontextől.

Görögország

A 2015. október 1-jei áthelyezési és áttelepítési fórumon bemutatott ütemterv végrehajtása folyamatban van.

Támogató csoportok kerültek felállításra Leszboszon, négy másik szigeten (Híosz, Számosz, Kósz és Lérosz) pedig hamarosan létrehozzák azokat, a Frontex öt szigeten van jelen, az EASO szakértők pedig rövidesen kirendelésre kerülnek.

Az uniós regionális munkacsoport számára irodahelyiséget jelöltek ki a Frontex összekötő tisztjének pireuszi hivatalában.

Összekötő tisztviselők kerültek kijelölésre az összes érintett nemzeti és helyi kormányzati ügynökségen belül.

A migrációkezelési támogató csoportok igényfelmérése 2015. október 5-én benyújtásra került a Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottsághoz, és azt az Unió görögországi megbízottja megküldte a Bizottság részére.

Más tagállamok

A nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának kijelölése és összekötő tisztviselők küldése Olaszországba és Görögországba.

20 tagállam jelölt ki kapcsolattartó pontot; Eddig 22 tagállam nevezett ki összekötő tisztviselőt Olaszországban, közülük egy tagállam Olaszországban és Görögországban is kinevezett összekötő tisztviselőt.

Egyes tagállamok jelezték Olaszország, Görögország, és az EASO felé, hogy hány személyt tudnának rövid idő alatt áthelyezni.

Az ügynökségek felhívásaira adott válaszok

A szakértők küldése iránti igényekre válaszul nemzeti szakértők kirendelése a migrációkezelési támogató csoportokhoz, a Frontex-tól (670 szakértő 2016. január végéig) és az EASO-tól szakértőinek felhívása nyomán (370 szakértő 2017 harmadik negyedévéig):

Olaszország részére: (1) Frontex – 18 egységnyi technikai felszerelés (hajók, járőrkocsik stb.) és 42 kiküldött határőr.

Görögország részére: (1) Frontex – 27 egységnyi technikai felszerelés, valamint 53 szakértő kirendelése (a szárazföldi és tengeri határokhoz kirendelt szakértők száma összesen 95, a görög tisztviselőket is ide értve)

-Áthelyezés: A tagállamok előzetesen meghatározzák, hogy az év végéig hány áthelyezést fogadnak.

-A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében megvalósítandó nemzeti programok felülvizsgálata annak érdekében, hogy szétosztásra kerüljenek a tagállamok között az áthelyezett személyek után járó átalányösszegeknek megfelelő kiegészítő összegek. A felülvizsgálat megkezdésére azt követően kerül sor, hogy a tagállamok 2015. július 20-i vállalásaikat 2015. október 30-áig hivatalosan megerősítették.

-Görögország támogatása a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból nyújtott sürgősségi segéllyel a regisztrált személyeknek a keleti égei-szigetekről Görögország szárazföldi részére történő belföldi szállításával kapcsolatos költségek fedezésére (AMIF sürgősségi segély 5,99 millió EUR folyósításához; a támogatási megállapodás elkészítése folyamatban van)

-Annak értékelése, hogy szükséges-e Olaszország támogatása a regisztrált személyeknek Lampedusa szigetéről Olaszország szárazföldi részére történő belföldi szállításával kapcsolatos költségek fedezése tekintetében.

-A tagállamok rendszeresen naprakésszé teszik a gyors áthelyezésre alkalmas személyek számára vonatkozó információkat.

-A tagállamok lezárják a nemzeti kapcsolattartó pontok és összekötő tisztviselők kijelölésének folyamatát.

-A Frontex és az EASO szakértőkre vonatkozó felhívása:

A tagállamok válaszainak a Frontex felhívására legkésőbb 2015. október 16-ig meg kell érkezniük.

A Frontex TRITÓN és POSZEIDÓN elnevezésű közös műveleteinek támogatása

-A Tritón és Poszeidón közös műveletek fokozatos megerősítésére került sor (a fogadóállomási rendszer olaszországi és görögországi alkalmazásával egyidejűleg).

-Tritón közös művelet: a járőrözéshez használt eszközök számának növelése, valamint az előzetes szűrést és kikérdezést végző csoportok számának növelése (18 egységnyi technikai felszerelés (hajók, járőrkocsik stb.) és 42 kiküldött határőr)

-Poszeidón közös művelet: A Frontex növelte az eszközök, az előzetes szűrést és kikérdezés végző szakértők valamint a tolmácsok számát (27 egységnyi technikai felszerelés és 53 szakértő helyszínre küldése). A Frontex felajánlotta további 104 kiküldött határőr rendelkezésre bocsátását és 31 csoportvezető társfinanszírozását a görög rendőrség keretén belül.

-A Frontex 2015. október 2-án nyílt felhívást tett közzé a Tritón és Poszeidón közös műveletek szükségleteit is fedező kiegészítő hozzájárulásokra vonatkozóan.

-Az Olaszország és Görögország számára a Tritón és Poszeidón közös műveletek keretében nyújtott operatív támogatás fokozása, különösen a szűrési és kikérdezési tevékenységek megerősítése azáltal vált lehetővé, hogy a tagállamok elérhetővé tették a rendelkezésükre álló forrásokat.

-Tritón közös művelet: Az alábbi 26 tagállam és schengeni társult államok részvételével: Ausztria, Belgium, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Svájc, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság. Jelenleg közülük 17 állam vesz részt eszközökkel és/vagy kiküldött határőrökkel: MT, PT, NL, FR, NO, ES, EL, PL, RO, UK, DE, DK, CZ, BG, LV,

-Poszeidón közös művelet: 25 tagállam részvételével (Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság) Jelenleg közülük 18 állam vesz részt eszközökkel és/vagy kiküldött határőrökkel (DK, CZ, NO, SE, PT, PL, LV, DE, HR, NL, FI, IT, FR, ES, BE, UK, BG, RO)

-A tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy fenntartják vagy növelik az Olaszországban és Görögországban folyamatban lévő közös műveletek támogatási szintjét. Ennek megfelelően minden tagállamnak pozitívan kell reagálnia a Frontex 2015. október 2-i felhívására.

-A Frontex és Görögországot további kiküldött határőrök telepítését vállalja.

Befogadási kapacitás és feltételek

-A befogadási feltételek és kapacitás nyomon követése, és szükség esetén kötelezettségszegési eljárások indítása.

-Olaszország és Spanyolország erőfeszítéseket tesz a befogadási kapacitás növelésére. Olaszország jó úton halad afelé, hogy az év végéig 2 500-ra növelje az érkezési befogadási kapacitását, Görögország 2,000 férőhelyes befogadási kapacitása is bővítés alatt van.

-További iránymutatás a befogadási feltételekre vonatkozó normákhoz (EASO)

-A válság által érintett valamennyi tagállam, és különösen Görögország: az európai strukturális és beruházási alapok/Európai Regionális Fejlesztési Alap/Európai Beruházási Bank által nyújtott jelentős pénzügyi támogatás felhasználásának megkezdése a befogadási kapacitások növelése céljából.

Visszatérés

-Sor került az első visszatérésekre a migrációkezelési támogató csoport égisze alatt 2015. október 10-én.

-2015. október 5-én megkezdték a Schengeni Információs Rendszer értékelését annak érdekében, hogy minden a visszatérést elrendelő határozatot és beutazási tilalmat bevigyenek a SIS-be s;

-Európai migrációs összekötő tisztviselők: a 2015. szeptember 15-én ismertetett koncepció a visszatéréssel kapcsolatos konkrét feladatokat is tartalmazott.

-Integrált visszatérés-kezelési rendszer kidolgozása: a Bizottság, az ügynökségek (a Frontex és az EASO) és az érintett hálózatok által 2015/9/15-én megkezdett folyamat.

-Az ausztriai, belgiumi, németországi, hollandiai visszatérési rendszer schengeni értékelése, valamint kérdőíven alapuló értékelés (Litvánia).

-A tagállamoktól érkezett reakciók megerősítették a visszatérés fontosságát

-A jelenlegi hálózatokban részt nem vevő tagállamok (és társult országok) felkérése a részvétel vagy társulás ismételt megfontolására.

-Az első európai migrációs összekötő tisztviselők toborzása és kiküldése 2015 végéig.

-A Frontex által szervezett operatív nyomon követési találkozó 2015. október 28-án.

-Hat tagállam visszatérési rendszerének értékelése 2016-ban (IT, EL, LU, FR, MT, HR).

Áttelepítés

A 2015. október 1-jei áttelepítési és áthelyezési fórum:

-Az UNHCR 2016-ra vonatkozó áttelepítési tendenciákat és prioritásokat ismertetett, és megjelölte azokat a területeket, ahol együttműködésre van szükség az áttelepítési céltagállamokkal.

-A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bemutatta az áttelepítési folyamatban releváns szakterületeket, valamint ismertette, hogy milyen segítséget tud nyújtani az áttelepítési céltagállamok számára.

-A Bizottság ismertette a pénzügyi támogatásra vonatkozó iránymutató feljegyzést.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2015. október 2-i áttelepítési munkaértekezlete:

-Az UNHCR ismertette az égisze alatt zajló áttelepítési folyamat különböző lépéseit

-Olaszország, Hollandia és Svédország a bevált módszerek megosztása céljából ismertette áttelepítési programja különböző vetületeit.

-Az áttelepítés és a menekültek befogadásának megkönnyítését célzó EU-FRANK áttelepítési projekt bemutatása az ismeretek megosztása céljából

-Az ICMC ismertetője az integrációs gyakorlatról

-A tagállamok operatív igényeinek feltérképezése az áttelepítés terén és az e szükségletek kielégítését célzó operatív támogatási intézkedések meghatározása

-A 2015. október 1-jei áttelepítési és áthelyezési fórum:

-Valamennyi tagállam megerősítette 2015. július 20-i kötelezettségvállalásait, sokuk kifejezetten jelezte, hogy szorosan együttműködik az ENSZ menekültügyi Főbiztosának hivatalával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel is.

-Valamennyi tagállam megerősítette, hogy tiszteletben tartja az áttelepítés szempontjából kijelölendő forrásrégiók vonatkozásában elfogadott prioritásokat, amelyek legtöbbje a Libanon, Jordánia és Törökország által befogadott szíriai menekültekre összpontosít. Néhány tagállam azt is jelezte, hogy más régiókból vállalnának áttelepítést, például az Afrika szarva régióból (Szudán) és Észak-Afrikából (Egyiptom).

-Néhány tagállam korlátozott mértékben már megkezdte a program szerinti áttelepítést (IT, CZ), Liechtenstein pedig azt jelezte, hogy már eleget tett annak a kötelezettségvállalásának, hogy Törökországból áttelepít 20 szíriai menekültet.

-Egyes tagállamok közölték, hány olyan személy van a teljes kötelezettségvállalásukon belül, akiket 2016-ben illetve 2017-ben terveznek áttelepíteni.

-2015. október 30-án a tagállamok hivatalosan megerősítik a Bizottság felé a 2015. július 20-i áttelepítési program keretében vállalt létszámnak megfelelően áttelepíteni tervezett személyek számát.

-Ennek alapján a Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében megvalósítandó nemzeti programokat.

-A tagállamok együttműködése az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával az áttelepítendő személyek kijelölése céljából.

Migránscsempészés

-A migránscsempészéssel kapcsolatos legfontosabb információs platformnak számító „Mare” elnevezésű közös operatív csapat (JOT MARE) bevetése a tagállamoknak a migránscsempészek elleni nyomozásokban és büntetőeljárásokban való támogatása céljából.

-XX nyomozás és a migránscsempészek elleni XX közös művelet támogatása XX tagállamban

-XX kiküldése XX tagállam által a JOT MARE céljaira

-A migránscsempészettel kapcsolatos, ügynökségek közötti együttműködés további megerősítése

-Közös nyomozócsoportok és közös műveletek további igénybe vétele a migránscsempészet területén

Polgári védelem

-A Bizottság 2015. szeptember 24-én valamennyi tagállamhoz levelet intézett, és arra kérte őket, jelöljék meg konkrétan, milyen eszközöket tudnának rendelkezésre bocsátani a mechanizmus aktiválása esetén a menekültügyi válság megoldásában.

-A legutóbbi, 2015. október 8-án tartott koordinációs ülés

-Ez idáig 19 tagállam válaszolt a levélre, közülük 8 pozitív választ adott (BE, CY, FI, LT, SE, SK, CZ, LV). Négy másik (AT, BG, SI, UK) eseti alapon válaszolhat.

-Magyarország 2015. június 18-án és 2015. szeptember 11-én aktiválta hozta a polgári védelmi mechanizmust

-Szerbia 2015. szeptember 21-én aktiválta a polgári védelmi mechanizmust

-Azok a tagállamok, amelyeknek szükségük van rá, aktiválhatják a mechanizmust.

-A tagállamok készenléti terveket készítenek arra vonatkozóan, hogy különböző forgatókönyvek esetén a polgári védelem milyen feladatokra vehető igénybe; valamint, hogy milyen eszközöket tudnak biztosítani.

Gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT)

-A Frontex 2015. szeptember 18-án levelet küldött az ügynökség igazgatótanácsának, hangsúlyozva, hogy kész reagálni bármely olyan kérelemre, amelyet valamely, a külső határain tapasztalt illegális bevándorlás miatt hirtelen és különleges nyomás alá kerülő tagállam terjeszt elő, és amely ilyen támogatás kérésére, valamint a folyamatban lévő megerősített közös műveletek végrehajtására irányul.

-A Bizottság a menekültügyi válság kezeléséről szóló közleményében felhívta a figyelmet a gyorsreagálású határvédelmi csapatok aktiválásának lehetőségére.

-13 tagállam válaszolt az ügyvezető igazgató levelére.

-Ezidáig (2015. október 7-ig) egyetlen tagállam sem kérte a Frontex gyors beavatkozását.

-6 tagállam jelezte, hogy kész még ebben az évben rendelkezésre bocsátható humán vagy technikai forrásokat biztosítani [erre irányuló kérés esetén].

-Bármely tagállam, amely sürgős vagy kivételes nyomással járó helyzetbe kerül a területére illegálisan belépni próbáló migránsok olyan nagy száma miatt, ami meghaladja az érintett tagállam befogadási kapacitását, aktiválhatja a Frontex által koordinált gyorsreagálású műveletet.

-A Frontexnek, a tagállamokkal együttműködésben, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a helyzet alakulását az EU külső határain, elsősorban azon tagállamok tekintetében, amelyekre különleges és aránytalan nyomás nehezedik.

AZ UNIÓ HATÁRAIN BELÜLI INTÉZKEDÉSEK KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSA

Uniós fellépés

Tagállami intézkedések

Következő lépések

A migrációkezelés megnövelt pénzügyi támogatása: határellenőrzések, menekültügyi rendszer, befogadás, visszatérés (a 7 2015. sz. költségvetés-módosításban, valamint a 2 2016. sz. módosító indítványban foglaltaknak megfelelően).

- További 100 millió EUR sürgősségi segély a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében 2015-ben, a Bizottság által javasolt módosítás szerint, és költségvetési hatóság által gyorsított eljárásban elfogadva

-A 120 000 menekült áthelyezésére irányuló második javaslat költségvetési hatása (beleértve az átszállítási költségeket is) összesen 780 millió EUR a 2016. évre, a 2. sz. módosító indítványban szerepel, amelyet a Bizottságnak 2015. október 14-én kell elfogadnia;

-Szintén a 2. sz. módosító indítványban szerepel egy másik bizottsági javaslat a 2016. évben összesen 600 millió EUR kiegészítő támogatásra vonatkozóan, amely a következőket tartalmazza:

-310 millió EUR strukturáltabb középtávú intézkedésekre és az érkezési befogadással kapcsolatos tevékenységekre a leginkább érintett tagállamokban;

-További 94 millió EUR további sürgősségi segélyek nyújtása céljából;

-110 millió EUR az első (40 000 menekültet érintő) áthelyezési csomag költségvetésének a másodikra tekintettel történő kiigazítása céljából

-További források az ügynökségek számára (lásd alább).

Folyamatban lévő sürgősségi segélyek:

-Ausztria 6,3 millió EUR sürgősségi segélyben részesült a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból október 5-én, míg Magyarország, Németország, Görögország, és Horvátország kérelme összesen több mint 60 millió EUR vonatkozásában még elbírálás alatt van.

-A Belső Biztonsági Alap határigazgatási forrásaiból Görögország 10,7 millió EUR, Franciaország 1,7 millió EUR összegű támogatásban részesült október elején. Görögország és Horvátország által benyújtott összesen több mint 8 millió EUR értékű további finanszírozási kérelmek még elbírálás alatt vannak.

-A tagállamok (és három schengeni társult ország) kijelölték az illetékes hatóságokat.

-A tagállamok 75%-a kialakította végrehajtási struktúráját, és megkezdte nemzeti programja végrehajtását.

-A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból Olaszország nemzeti programjaira elkülönített összegek 560 millió EUR-t tesznek ki a 2014 – 2020 közötti időszakra. Az első, mintegy 39 millió EUR összegű előfinanszírozási kifizetésekre 2015 augusztusában került sor. Ezenkívül Olaszország 2015-ben 19,12 millió EUR összegű sürgősségi segélyben részesül.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból és a Belső Biztonsági Alapból Görögország nemzeti programjaira elkülönített összegek 474 millió EUR-t tesznek ki a 2014 – 2020 közötti időszakra. Az első, mintegy 33 millió EUR összegű előfinanszírozási kifizetésekre 2015 szeptember közepén került sor. Ezenkívül Görögország 2015-ben 19,5 millió EUR összegű sürgősségi segélyben részesül (beleértve az UNHCR-támogatást is).

-A tagállamoknak fel kell használniuk a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap keretében a nemzeti programokon keresztül nyújtott, rendelkezésre álló finanszírozást. Ennek érdekében azoknak a tagállamoknak is, amelyek ezt még nem tették meg, ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat.

-A Bizottság felméri a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a Belső Biztonsági Alap határigazgatási forrásaiból megvalósuló tagállami programok felülvizsgálatának szükségességét annak ellenőrzése érdekében, hogy e programok összhangban vannak-e a jelenlegi helyzettel olyan területeken, mint például a befogadási kapacitás.

-A Bizottság szorosan együttműködik a legnagyobb nyomás alatt álló tagállamokkal a szükségletek értékelésének véglegesítése valamint egy olyan strukturált megközelítés (intézkedések, időzítés) biztosítása céljából, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetek kezelhetők legyenek a nemzeti programok és sürgősségi segítségnyújtás által.

-Kilenc, még jóvá nem hagyott nemzeti programot november végéig el kell fogadni.

-Az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa ülést tart novemberben, hogy megvitassa a menekültekkel kapcsolatos projektekre vonatkozó különleges feltételeket; november végéig sor kerül a szükségletek felmérésére

Az Uniós ügynökségeknek nyújtott támogatás

-Az ügynökségek emberi erőforrásainak erősítése 2015-ben és 2016-ban

-60 álláshely létrehozása a Frontexnél,

-30 álláshely létrehozása az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnál (EASO)

-30 álláshely létrehozása az Europolnál.

-50 millió EUR a Frontex visszatéréssel kapcsolatos tevékenységének támogatására 2016-ban, és 20 millió EUR a fogadóállomásokkal kapcsolatos műveletekre].

-A Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal műveleteihez nyújtott tagállami támogatás

-A 2016. évi költségvetésből javasolt támogatás

OPERATÍV ÉS KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZKEDÉSEK: KÜLSŐ TEVÉKENYSÉG

	Uniós fellépés	Tagállami intézkedések	Következő lépések
A migrációra vonatkozó diplomáciai offenzíva	-Magas szintű konferencia a keleti földközi-tengeri/nyugat-balkáni útvonal tárgyában, Luxemburg, 2015. október 8. Öt alapvető fontosságú intézkedési terület került megjelölésre (nyilatkozatban): 1) Jordánia, Libanon, Törökország támogatása; 2) a tranzitországok támogatása; 3) a szervezett bűnözés/embercsempészés elleni küzdelem; 4) a kiváltó okok kezelése; 5) az irreguláris migránsok származási országainak bevonása -Törökország – az EU-Törökország migrációs cselekvési terv került átadásra, amely intézkedéseket tartalmaz többek között a menekültügyi válság által sújtott Törökország támogatására, valamint a migránsok irreguláris kiutazásának csökkentésére. -.	-Németország bejelentette, hogy magas szintű párbeszédet kezdeményez a migrációról Törökországgal.	Magas szintű konferencia - A meglévő kétoldalú és regionális keretek kihasználása párbeszéd és együttműködés céljából; - Megállapodás a végrehajtásra vonatkozó cselekvési tervekről; - Együttműködés az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel - EU-Nyugat-Balkán bel- és igazságügyi miniszteri fórum (2015 végéig); Nyomon követés: Vezető tisztviselők ülése 2016 elején - a konferencián elfogadott nyilatkozat végrehajtásáról. Vallettai csúcstalálkozó 2015. november 11-12 -Politikai nyilatkozat és cselekvési terv -Az intézkedések nyomon követése a célzott segítségnyújtás, legális migráció, az embercsempészéssel szembeni fellépés terén, valamint a visszatérés és visszafogadás terén kézzelfogható eredmények elérése érdekében -A tagállamok hozzájárulása az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció és a lakóhelyelhagyás okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti uniós alaphoz EU – Africa: - A főképviselő/alelnök tervezett látogatása Etiópiában és az Afrikai Unió Bizottságánál (2015. október 20) a migráció tárgyában folytatott magas szintű párbeszéd kezdeményezése céljából. A közös migrációs és mobilitási program megindítására, az Etiópiára vonatkozó migrációs tevékenységekre és a visszatérés tárgyában megerősített együttműködésre irányuló kötelezettségvállalások érdekében. -A főképviselő/alelnök tervezett részvétele a Száhil öv országainak következő miniszteri fórumán -Az Unió Száhil övre vonatkozó regionális cselekvési terve (2015 – 2020) migrációval kapcsolatos pillérének végrehajtása. Törökország: -Cselekvési terv – még véglegesíteni kell.
Visszafogadás harmadik országokba	-Visszafogadási kapacitásépítési eszköz létrehozása (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 2015. évi munkaprogramja keretében)	-	-A tagállamok javasoljanak projekteket az eszköz keretében biztosított támogatáshoz, valamint ajánljanak fel forrásokat az önkéntes visszatéréshez nyújtott támogatásokhoz -Konkrét projektek meghatározása a visszafogadás terén a kulcsfontosságú partnerekkel való együttműködés megerősítése érdekében. Megfelelő pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának biztosítása a harmadik országokban teendő újrabeilleszkedési és visszatérési intézkedések vonatkozásában
	-Brüsszelben visszafogadási műhelytalálkozó megtartására került sor az AKCS-országokkal (2015. szeptember 28-29).	-A tagállamok részvétele a műhelytalálkozón.	-Nemzeti kapcsolattartó pontok létrehozása az EU-AKCS országokba való visszafogadással összefüggésben
	-Európai migrációs összekötő tisztviselők kijelölése.	-A kulcsfontosságú országokban lévő uniós küldöttségekre kihelyezendő európai migrációs összekötő tisztviselők megbízatására vonatkozó általános megállapodás	-Felkészülés európai migrációs összekötő tisztviselők esetleges kiküldésére Egyiptomba, Libanonba, Nigerbe, Nigériába, Szenegálba, Pakisztánba, Szerbiába, Etiópiába, Tunéziába, Szudánba, Törökországba és Jordániába (álláshirdetések, kiválasztási eljárás,
			tényleges kiküldés előkészítése).
	-A visszafogadás tárgyában tartott kétoldalú találkozók a Szaharától délre fekvő országokkal és/vagy egyéb származási országokkal -A Száhil öv G 5 országaival – 2015. június 17. -Találkozók Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád külügyminisztereivel -A főképviselő/alelnök látogatása Algériában 2015. szeptember 17-én, a 2015. szeptember 9-10-én Algírban tartott bizottsági tájékoztató értekezletet követően -A főképviselő/alelnök látogatása Nigerben 2015. szeptember 18-án	-Olaszország – a regionális fejlesztési és védelmi program észak-afrikai konzorciumának vezetője. A Kommunikációs Főigazgatóság további támogatása szükséges az algériai hatóságokkal folytatott párbeszéd során.	-Magas szintű párbeszédekre van szükség. Előirányzott találkozók: -Szenegál – 2015. október 19-21. -Etiópia – 2015. október 20. - A főképviselő/alelnök Nigeri látogatásának nyomon követése: Niger új intézkedéscsomagot fog előterjeszteni a vallettai csúcstalálkozón; -Személyre szabott „eszközöket és ösztönzőket” kell kialakítani olyan érintett harmadik országok vonatkozásában, amelyek nem működnek együtt teljes körűen a visszafogadás terén; -A tárgyalások újraindításának nyomon követése az észak-afrikai országokkal való visszafogadási megállapodások megkötése céljából; -Esetleg új tárgyalások megkezdése más országokkal.
	- Pakisztán: Találkozó a visszafogadás tárgyában Pakisztán, Görögország és a Bizottság részvételével. 2014-ben és 2015-ben három visszafogadási vegyes bizottsági ülésre került sor, ahol többek között megvitatásra került az a 2015 júniusában elfogadott cselekvési terv is, amelynek célja annak lehetővé tétele, hogy Pakisztáni teljesítse vállalt kötelezettségeit. -Az Athénban 2015. október 8-án tartott különleges találkozókon a görög hatóságok és Pakisztán nagykövetsége megjelölte a konkrét problémákat, és megállapodásra jutottak azok megoldásáról.	-	- Pakisztán: A találkozók nyomon követése - a visszafogadási vegyes bizottság által 2014-ben és 2015-ben elfogadott további kötelezettségvállalások teljesítése. Lehetséges EU-Pakisztán migrációs cselekvési terv a visszafogadás és a migránscsempészés elleni küzdelem tárgyában, a támogatások megvitatása Avramopoulos biztos október 29-i látogatása során -A következő visszafogadási vegyes bizottsági ülésre 2016 első felében kerül sor Brüsszelben.
Humanitárius segély	-Európai Tanács kötelezettségvállalása legalább 1 milliárd EUR összegű, az uniós és nemzeti költségvetésekből származó kiegészítő finanszírozás nyújtására a menekültek sürgős szükségletei kielégítésének céljaira, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, az Élelmezési Világprogramnak és más humanitárius szervezeteknek a támogatása által. -A Bizottság már javaslatot tett arra, hogy ebben az évben 200 millió eurót biztosít a menekültek részére történő humanitárius segítségnyújtás céljaira; majd 2016-ban további 300 millió eurót humanitárius segítségnyújtás céljából. -Költségvetési hatóság: Az Európai Parlament és a Tanács gyorsított eljárás keretében -előfinanszírozásra jóváhagyott ENSZ-ügynökségekkel és egyéb humanitárius szervezetekkel (például Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, stb.) kötött szerződéseket 50 millió EUR értékben.	-Szeptember 23-a óta közel 275 millió EUR-t ajánlottak fel.	-A tagállamoknak ki kell egészíteniük a humanitárius segítségnyújtás céljából nyújtott uniós finanszírozást. -A 200 millió EUR értékű humanitárius segélyre vonatkozó szerződéseket november végéig meg kell tárgyalni.
Vagyonkezelői alapok	Szükséghelyzeti Alap Afrikáért: -Bizottsági javaslat 1,8 milliárd EUR uniós finanszírozás nyújtására (uniós költségvetési eszközök + Európai Fejlesztési Alap) a stabilitás elősegítésére és az irreguláris migráció, valamint a lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére Afrikában. A földrajzi lefedettség kilenc ország a Száhil övben és a Csád-tó térségében; kilenc ország az Afrika szarva térségben; és öt észak-afrikai ország.	- Jelenleg három tagállam összesen 9 millió EUR-t ajánlott fel (ES, DE és LU). Más tagállamok jelezték hozzájárulási szándékukat, szintúgy NO és CH. - Az EFA-bizottság kedvező véleménye	-A vagyonkezelői alapra vonatkozó bizottsági határozatokat el kell fogadni a vallettai csúcstalálkozót megelőzően. -Biztosítani kell az uniós tagállamok és más nemzetközi partnerek által az uniós finanszírozást kiegészítő , az alaphoz történő lényegi és következetes hozzájárulást
	A szíriai válság kezelésére létrehozott uniós vagyonkezelői alap: -500 millió EUR az uniós költségvetésből	- Két tagállam összesen 8 millió EUR összegű kiegészítő támogatást ajánlott fel (Olaszország 3 millió EUR-t, és Németország 5 millió EUR-t)
Kapacitásépítés	-Törökország – cselekvési terv (lásd fent) -Szerbia/Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: 10 millió EUR értékű különleges intézkedés. A kapacitásépítés támogatása mindkét országban (beleértve a felszereléseket), valamint humanitárius segítségnyújtás a menekültek részére -Az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) regionális program keretében folyamatban van egy 8 millió EUR értékű program kidolgozása. Célja a kapacitások növelése (ide értve a menekültek regisztrációját is) a Nyugat-Balkánon. - Afrika – Niger: Az agadezi többcélú központ megerősítése, amely közvetlen segítséget és információt nyújt a migránsok részére illetve a regisztráláshoz, valamint, a származási országokkal együttműködve, lehetővé teszi a biztonságos és önkéntes visszatérést és a visszailleszkedést. Magában foglalja a helyi közösségek részére nyújtott támogatást (az első szakasz finanszírozása a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből – 1,5 millió EUR)	- -Közös nyomozócsoport indítása Nigerben (uniós finanszírozással, Spanyolország és Franciaország végrehajtásában) az irreguláris migráció elleni küzdelem terén a nigeri kapacitások növelése céljából	-Törökország – cselekvési terv (lásd fent) -. -Szerbia/Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: A szerződések készítése folyamatban van, kifizetés és végrehajtás a következő hetekben. -Projekt indítása az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni küzdelem terén a kelet-afrikai országok kapacitásának növelése érdekében, – tervezett kezdet: 2016. januárja -Az Afrika szarva régióra kiterjedő uniós regionális fejlesztési és védelmi program előkészítése Kenya, Etiópia és Szudán kapacitásának növelése érdekében a menekültek védelme és befogadási kapacitás terén -Projekt indítása a visszatérés és a tartós visszailleszkedés terén a kormányok kapacitásának növelése érdekében, a fő migrációs folyosók mentén (Afrikára összpontosítva) – tervezett kezdet: 2016. januárja -Támogató projekt elindítása és az Afrikai Unió és az EU közötti migrációs és mobilitási párbeszéd, a rabati folyamat és a kartúmi folyamat támogatása érdekében – tervezett kezdet: 2015 decembere. -Mobilitási partnerségi nyilatkozat kidolgozása a Libanonnal folytatandó párbeszéd elindításáról. Proaktívabb megközelítés a tagállamok részéről a létező EU-Jordánia mobilitási partnerség és a jövőbeni EU-Libanon megállapodás végrehajtásának biztosítása érdekében. -Új regionális fejlesztési és védelmi program kidolgozása és végrehajtása Észak-Afrikára és az Afrika szarva régióra vonatkozóan 2016 elején.

AZ UNIÓS JOG VÉGREHAJTÁSA

Eszköz	Uniós fellépés	Tagállami intézkedések	Következő lépések
A menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelv	-18 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az átültető intézkedések Bizottsággal való közlésének teljes vagy részleges elmulasztása miatt; A Bizottság felszólító levelet intézett a tagállamokhoz; -6 tagállam esetében a meg nem felelés/helytelen végrehajtás miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás a felszólító levéllel történő bejelentés szakaszában van -Adminisztratív levél került kiküldésre annak a tagállamnak, amelynek kétségei voltak a közelmúltbeli jogszabályok említett eszközzel való összhangját illetően	Egy tagállam az irányelv maradéktalan átültetését jelentette be. Az értesítés értékelése folyamatban van (FR)	-Ha a tagállamok nem ültetik át maradéktalanul az irányelvet, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet. -Ha a tagállamok nem teljesítik az irányelvből eredő kötelezettségeiket, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet.
A befogadási feltételekről szóló 2013/33/EU irányelv	-19 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az átültető intézkedések Bizottsággal való közlésének teljes vagy részleges elmulasztása miatt; A Bizottság felszólító levelet intézett a tagállamokhoz; -8 tagállam esetében a meg nem felelés/helytelen végrehajtás miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás a felszólító levéllel történő bejelentés szakaszában van -Adminisztratív levél került kiküldésre annak a tagállamnak, amelynek kétségei voltak a közelmúltbeli jogszabályoknak a jelen eszközzel való összhangját illetően	Két tagállam az irányelv maradéktalan átültetését jelentette be. Az értesítések értékelése folyamatban van (FR/ES)	-Ha a tagállamok nem ültetik át maradéktalanul az irányelvet, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet. -Ha a tagállamok nem teljesítik az irányelvből eredő kötelezettségeiket, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet.
2011/95/EU kvalifikációs irányelv	-13 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az átültető intézkedések Bizottsággal való közlésének teljes vagy részleges elmulasztása miatt; -A Bizottság 11 tagállamhoz intézett felszólító levelet; -2 tagállamhoz intézett indokolással ellátott véleményt; -1 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárás van folyamatban meg nem felelés/helytelen végrehajtás miatt		-Ha a tagállamok nem ültetik át maradéktalanul az irányelvet, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet. -Ha a tagállam nem teljesíti az irányelvből eredő kötelezettségeiket, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet.
604/2013/EU Dublini Rendelet	-1 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt; A Bizottság felszólító levelet intézett a tagállamhoz;		-Ha a tagállam nem teljesíti az irányelvből eredő kötelezettségeit, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet.
603/2013/EU Eurodac-rendelet	Adminisztratív levél került kiküldésre annak az 5 tagállamnak, amelyek jogértelmezést kérnek az ujjlenyomatok továbbítására vonatkozó szabályoknak való megfelelés tekintetében	A tagállamok válaszoltak az adminisztratív levélre	-Az adminisztratív levélre érkezett válaszok értékelése eredményének függvényében hivatalos kötelezettségszegési eljárások indítására kerülhet sor.
A huzamos tartózkodásról szóló 2011/51/EU irányelv	-7 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban az átültető intézkedések Bizottsággal való közlésének teljes vagy részleges elmulasztása miatt; A Bizottság felszólító levelet intézett a tagállamokhoz;		-Ha a tagállamok nem ültetik át maradéktalanul az irányelvet, indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet.
2008/115/EK visszatérési irányelv	-4 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt; A Bizottság felszólító levelet intézett a tagállamokhoz; adminisztratív levelet küldött 3 olyan tagállamnak, amely jogértelmezést kért a szabálytalanul a területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni, visszatérést elrendelő határozatok meghozatalával kapcsolatban; -Adminisztratív levelet küldött 7 olyan tagállamnak, amely jogértelmezést kért az szabálytalanul a területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni, visszatérést elrendelő határozatok végrehajtásával kapcsolatban, adminisztratív levelet küldött annak a tagállamnak, amelynek kétségei voltak a közelmúltbeli jogszabályok jelen eszközzel való összhangját illetően	-	-Ha a tagállamok nem teljesítik az irányelvből eredő kötelezettségeit, a felszólító levelet követően indokolással ellátott vélemény kiadására és a Bíróság elé utalásra is sor kerülhet; -Az adminisztratív levélre érkezett válaszok értékelése eredményének függvényében hivatalos kötelezettségszegési eljárások indítására kerülhet sor.
Az 562/2006/EK rendelet – a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex	-A Bizottság adminisztratív levelet küldött annak a tagállamnak, amelynek kétségei voltak a közelmúltbeli jogszabályok jelen eszközzel való összhangját illetően	-	-Az adminisztratív levélre érkezett válaszok értékelése eredményének függvényében hivatalos kötelezettségszegési eljárások indítására kerülhet sor.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

2. melléklet: Görögország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

I. Uniós fogadóállomások

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.A görög hatóságok és a Frontex tovább növelte a személyzet létszámát a leginkább érintett szigeteken (Leszbosz, Hiósz, Számosz, Kosz és Lérosz).

2.Leszbosz lényegesen növelte az érkezési befogadási kapacitását (1480 szálláshely az érkezési befogadóállomáson, a szűrő-ellenőrző állomáson, és a karatepei ideiglenes létesítményben) és várhatóan rövid időn belül teljes mértékben működőképes lesz.

3.A Frontex és az ESAO további személyzetre és felszerelésre vonatkozó hozzájárulás-igénylési felhívást tett közzé az áthelyezésre és migrációs csomópontokra vonatkozó görög ütemterv alapján. Ezek a felhívások a júliusban közzétett, további Eurodac-felszerelésre vonatkozó hozzájárulás-igénylési felhívást egészítik ki.

4.A Frontex és az EU-Lisa kísérleti projektet indított a regisztrációs és adatátviteli kapacitás növelésére.

5.A Bizottság és az uniós ügynökségek állandó kapcsolatban állnak a tagállamokkal a természetbeni támogatások tekintetében (szakértők és felszerelések). Mindezidáig, a tagállamok a kért támogatások [3%-ára] vállaltak kötelezettséget [az Európai Tanács előtt véglegesíteni]. Valamennyi támogatást a kijelölt uniós struktúrákon (Európai Unió regionális akciócsoport) keresztül kell mozgósítani.

6.A Bizottság előfinanszírozási kifizetéseket eszközölt a vonatkozó uniós alapokból (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap), beleértve a sürgősségi segítségnyújtást.

7.Görögország fokozta az Eurodac igénybe vételét, gépeknek a szárazföldi szolgálatoktól a leginkább érintett szigetekre történő átszállításával.

8.Görögország a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap kezelésért felelős hatóságok felállításával megkezdte az e célra előirányzott uniós források felhasználásával kapcsolatos belső akadályozó tényezők kezelését.

Melyek a további teendők?

1.Görögországnak 2015. november végéig végre kell hajtania a fennmaradó uniós fogadóállomások kiépítésére vonatkozó cselekvési tervet.

2.Görögországnak tovább kell javítania regisztrációs kapacitását az Eurodac-rendszeren belül, a Frontex/EU-Lisa kísérleti projekt megállapításai alapján.

3.A tagállamoknak válaszolniuk kell a Frontex jelenlegi, Eurodac-gépekre vonatkozó hozzájárulási felhívására.

4.Görögországnak tovább kell fokoznia az átmeneti szálláshelyekre vonatkozó kapacitását az uniós fogadóállomásokon.

5.Görögországnak biztosítania kell, hogy az uniós fogadóállomások rendelkezzenek a szükséges személyzettel, megvizsgálva a személyzet közszolgálaton belüli belső átcsoportosításának lehetőségeit.

6.Görögországnak javítania kell az érkezési befogadás és a regisztráció hatékonyságát Leszboszon, további regisztrációs egységek felállításával a partra érési helyszínek közelében.

7.Görögországnak ki kell alakítania egy válságkezelési irányítási struktúrát, az uniós fogadóállomások és az áthelyezések mindennapos nyomon követésének biztosítására.

8.A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamok hozzájárulásait a meglévő uniós struktúrákon keresztül csatornázzák (pl. Európai Unió regionális akciócsoport)

9.A tagállamoknak haladéktalanul válaszolniuk kell a Frontex és az EASO felhívásaira a migrációs csomópontok területén további személyzet kiküldésére vonatkozóan.

II. Visszatérések

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.A Frontex kitoloncolásra szolgáló közös légi járatot szervezett, amely október 15-én indul Nigériába, elsőként a visszatérési program 2015. június 30-i megszakítását követően.

2.A Bizottság támogatta Görögországot, hogy megállapodásra jusson az athéni pakisztáni nagykövetséggel az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás szerinti visszatérési eljárások pontosítása és egyszerűsítése terén.

3.A Belső Biztonsági Alap által finanszírozott visszatérési program újrakezdésére vonatkozó pályázati felhívást tesznek közzé e hét végéig.

4.Egy további, a Frontex által szervezett, kitoloncolásra szolgáló közös légi járatot terveztek Pakisztánba. A pakisztáni nagykövetség kötelezettséget vállalt arra, hogy kibocsátja a vonatkozó úti okmányokat 26 állampolgára számára.

5.Görögország jelenleg a kitoloncolás előtti őrizetre vonatkozóan elegendő kapacitással rendelkezik a kötelező visszatérési program végrehajtására.

Melyek a további teendők?

1.Görögországnak mielőbb le kell zárnia a visszatérésekre vonatkozó pályázati felhívást és haladéktalanul újra kell kezdenie a visszatérési programot.

2.A Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell Görögországot a visszafogadási megállapodással kapcsolatosan a származási országok felé tett diplomáciai lépéseiben.

III. Áthelyezések

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.A Bizottság támogatta Görögországot az áthelyezési határozatok hatékony végrehajtásához szükséges adminisztratív eljárások kialakításában.

2.Görögország megkezdte a tájékoztató intézkedéseket, hogy az áthelyezési program előnyeit ismertesse a jogosult menedékkérőknek.

3.A 30 szíriai állampolgár áthelyezésére szolgáló első légi járat Luxemburg felé most van szervezés alatt.

4.Görögország 2015. június óta 30%-kal növelte Idegenrendészeti Igazgatóságának személyzeti kapacitását, elsősorban határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkatársak EGT-projekttámogatás alapján történő felvételével.

5.Görögország külön szervezeti egységet hozott létre az Idegenrendészeti Igazgatóságon belül az áthelyezési eljárások kezelésére.

6.Az Idegenrendészeti Igazgatóság és az EASO megegyezett egy műveleti tervben, amely előírja az együttműködés feltételeit a migrációs csomópontokon és az áthelyezési programban.

Melyek a további teendők?

1.Görögországnak fokoznia kell kommunikációs erőfeszítéseit az áthelyezési programjáról.

2.A tagállamoknak haladéktalanul ki kell nevezniük összekötő tisztviselőket Görögországba.

3.A tagállamoknak megfelelő tájékoztató csomagot kell kidolgozniuk és biztosítaniuk, hogy növeljék a jelöltek tudatosságát a programmal kapcsolatban.

4.A tagállamoknak megfelelő befogadási struktúrákat és integrációs intézkedéseket kell kialakítaniuk (lakhatás és elszállásolás, egészségügyi ellátás, iskoláztatás, nyelvtanfolyamok, stb.), a megosztott irányítású eszközök teljes körű igénybe vételével ezen erőfeszítések támogatására (Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, Európai Szociális Alap, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap).

5.Görögországnak növelnie kell a nyitott befogadó létesítmények kapacitását.

6.Görögországnak tovább kell növelnie Idegenrendészeti Igazgatósága feldolgozási kapacitását a személyzet EASO és UNHCR általi megerősítése révén.

IV. Középtávú intézkedések

1.Görögországnak, a Bizottság és a tagállamok technikai segítségnyújtásával biztosítania kell, hogy az elkövetkező hat hónapban fenntartható módon kezeli migrációs és menekültügyi rendszerének rendszerszintű és strukturális hiányosságait.

2.Görögországnak javítania kell kormányzásának koordinációját a közigazgatás valamennyi szintjén, beleértve a decentralizált közigazgatást.

3.Görögországnak tovább kell javítania kapacitását az erre a célra létrehozott uniós források hatékony felhasználására.

4.Görögországnak tovább kell erősítenie a szálláshelyekre vonatkozó kapacitását, mind az első vonalban és a szárazföldön az érkezések hullámaira való felkészülés érdekében.

5.A Bizottság és a tagállamok támogatják Görögországot, hogy növelje az érintett minisztériumok és hivatalok kapacitását, beleértve a források abszorpcióját, a Bizottság technikai segítségnyújtására alapozva.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

3. melléklet: Olaszország – 2015. október 11-i helyzetjelentés

I. Uniós fogadóállomások

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.Az olasz hatóságok két hete Lampedusán megnyitották az első uniós fogadóállomást. A fogadóállomás teljes körűen működik az EASO és a Frontex részvételével. Az uniós fogadóállomásokon annak ellenére nőtt az ujjnyomatvétel teljesítése, hogy a migránsok számos esetben továbbra is ellenállnak az ujjnyomatvételnek.

2.Már kijelölték az összes többi uniós fogadóállomást. A legtöbb az elkövetkező hetekben megkezdheti működését. Kettő közülük, Taranto és Augusta, csak 2015 végén lesz működőképes.

3.Valamennyi uniós fogadóállomáson a Frontex 10 ujjnyomatvételi szakértőjének, 2 kikérdezési szakértői csoportnak és 2 ellenőrző- szűrő szakértői csoportnak, valamint 3, EASO információs szakértőből álló csoportnak kell állandóan rendelkezésre állnia. A Frontex és az EASO folyamatban lévő felhívásainak lehetővé kell tenniük, hogy ez valamennyi uniós fogadóállomásra kiterjedjen, feltéve, hogy a tagállamok kötelezettséget vállalnak elegendő számú szakértőre.

4.Az Európai Unió regionális akciócsoportja már július óta folytatja munkáját Cataniában és teljes mértékben működik az összes ügynökség részvételével. Szükség van azonban az Europol munkájának az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepcióba történő jobb integrálására, különösen az olasz ügyészektől és bűnüldöző szervektől az Europol felé irányuló információcsere fokozására.

5.Az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció teljes mértékű működésének támogatása érdekében, az olasz hatóságok jelenleg összesítik szükségleteiket egy átfogó igényfelmérés keretében, hogy támogatási csomagot igényeljenek az uniós alapokból. Október 16-ra egy külön e célból szervezett technikai ülést terveznek a Bizottsággal.

Melyek a további teendők?

1.A további uniós fogadóállomásokat az ütemtervnek megfelelően működőképessé kell tenni, hogy biztosítsák a rendszer teljes körű működését és csökkentsék a Lampedusára nehezedő nyomást. A migránsok beáramlásának és a kiáramlásának helyzetét állandóan nyomon kell követni a további uniós fogadóállomásokra vonatkozó lehetséges igények értékelése céljából.

2.Olaszországnak biztosítania kell az őrizettel kapcsolatos meglévő kapacitásának teljes körű kihasználását az azonosításra vonatkozó szabályoknak való megfelelés érdekében, valamint újabb helyeket kell kialakítania az őrzött szálláshelyeken a hatékony azonosítási és visszatérési eljáráshoz szükséges kapacitás biztosítására.

3.A tagállamoknak gondoskodniuk kell a szakértők azonnali rendelkezésre állásáról a Frontex és az EASO által közzétett felhívásokkal kapcsolatosan. Az ilyen szakértőknek hosszú távú, a lehető legnagyobb mértékben operatív bevetésre kell rendelkezésre állniuk.

4.Olaszországnak meg kell fontolnia az őrizetre vonatkozó meglévő normák reformját, hogy lehetővé tegye a hosszabb távú őrizetet, amennyiben ez nehéz esetekben lényeges az azonosítás elvégzéséhez.

5.Az olasz hatóságoknak a Bizottság által kiadott tájékoztatás alapján további iránymutatást kell kiadniuk az erőszak arányos mértékű alkalmazására vonatkozóan azokban az esetekben, amikor a migránsok elutasítják az azonosítást.

6.A migránsoknak az uniós fogadóállomásról a másodvonalbeli befogadólétesítményekbe, vagy őrzött szállásokra történő gyors átszállítása érdekében valószínűleg hamarosan megkeresik Bizottságot, a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) repülőgépek bérlésére kijelölt keretmegállapodásának mobilizálása révén történő logisztikai támogatásért.

II. Visszatérés

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.Az olasz hatóságok jelentős forrásokat használtak fel a visszatérés terén és az eljárás mostanra számos esetben a gyakorlatban is bevált (egyiptomiak, tunéziaiak esetében). Az év eleje óta 72 kitoloncolásra szolgáló légi járatot szerveztek meg.

2.Olaszország jelenleg operatív megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytat számos szubszaharai országgal, hogy biztosítsák a harmadik országbeli állampolgárok gyors visszatérését (különösen Nyugat-Afrikában). Megállapodást sikerült elérni Gambiával, miközben javaslatot tettek erre más harmadik országoknak. A Nigériával folytatott együttműködés is erősödött.

3.Olaszország rendszeresen részt vesz a Frontex által szervezett, kitoloncolásra szolgáló közös légi járatokban.

Melyek a további teendők?

1.Olaszországnak fokoznia kell erőfeszítéseit a szubszaharai országokból érkezett illegális migránsok visszatérése érdekében. A Bizottságnak és az EKSZ-nek támogatnia kell az olasz hatóságokat operatív megállapodások megkötésében a szubszaharai országokkal, hogy biztosítsák az irreguláris migránsok hatékony és eredményes visszatérését. Ez magában foglalhatja az Olaszország és a szubszaharai országok közötti, visszafogadással kapcsolatos együttműködésre nyújtott pénzügyi támogatást.

2.Olaszországnak ki kell alakítania a kitoloncolásra szolgáló távoli légi járatokra (Szubszaharai-Afrika) vonatkozó keretmegállapodást, amelyhez 250 000 EUR felett szükség van közbeszerzési eljárásra. A Bizottság támogathatja az ilyen járatokat és a Frontex kitoloncolásra szolgáló légi járatai is felhasználhatóak erre a célra.

3.Olaszországnak biztosítania kell az olyan menedékkérelmek gyors elbírálását, amelyek egyértelműen a visszatérési erőfeszítések meghiúsítására történő kísérletnek minősülnek. Ezt az ilyen esetekre kijelölt feldolgozási kapacitás biztosításával lehet elérni. Meg lehetne fontolni a nyilvánvalóan megalapozatlan esetekre vonatkozó halasztó hatályú jogorvoslat lehetséges reformját is.

4.Olaszországnak a 2016. október 16-i technikai megbeszélésre időben be kell nyújtania a Frontex és a Bizottság felé a visszatérés területére vonatkozó egyértelmű igényfelmérést.

5.A Frontex kitoloncolásra szolgáló közös légi járatainak megfelelő esetben biztosítania kell a közbülső leszállást Olaszországban, különösen a szubszaharai országok járatai számára.

III. Áthelyezés

Milyen lépésekre került sor eddig?

1.Az első áthelyezésre szolgáló járatra Svédország felé 19 eritreaival a fedélzetén október 9-én került sor. A járat annak a kézzelfogható megnyilvánulása, hogy az eljárások már rendelkezésre állnak az áthelyezési rendszer bevezetésére.

2.Olaszország erre a célra szolgáló központokat jelölt ki azon személyek számára, akik jogosultak az áthelyezésre. Egy ilyen központ Villa Sikania-ban már működőképes, ahol az EASO munkatársai állnak rendelkezésre az áthelyezési interjúk lefolytatására. Két másik központot, Crotoneban és Bariban, haladéktalanul működőképessé kell tenni.

3.A Bizottsággal együtt találkozókat szerveztek a Rómában állomásozó összekötő tisztviselőkkel és más uniós dublini egységekkel, hogy megkönnyítsék az eljárást és ismertessék a tagállamokkal a folyamat technikai jellemzőit.

4.A meglévő ügyhátralékok feldolgozásának biztosítása érdekében EASO csapatok kiküldésére került sor a jelentősebb tranzitvárosokban (Róma és Milánó), hogy támogassák az olasz hatóságokat az áthelyezést kérelmezők nyilvántartásba vételében.

5.Az EASO szakértők iránti igényre vonatkozó felhívást tett közzé, hogy megerősítse az olaszországi dublini egységet (mostanáig 10 felkért szakértőt küldtek ki, 2 további kiküldésére pedig hamarosan sor kerül).

6.Egy erre a célra szánt körlevelet adtak ki valamennyi olasz prefektúrának, hogy tájékoztassák őket az áthelyezési folyamat kezdetéről és Olaszország-szerte biztosítsák az információkat, mielőtt a magánszemélyek megkeresik a hatóságokat.

Melyek a további teendők?

1.Valamennyi tagállamnak részletesen ismertetnie kell, hogy hány áthelyezési helyet biztosítanak az év végéig. A felajánlásoknak kezdetben korlátozottnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az átadások fokozatos növelését, mielőtt az teljes körűen működne.

2.Olaszországnak biztosítania kell, hogy az áthelyezési eljárás, amelyet először Svédországgal közösen hajtottak végre, mostanra az ország egész területén követett standard operatív eljárássá kristályosodjon ki, valamint meg kell erősítenie dublini egységét, hogy lehetővé tegye az eljárás gyors bevezetését.

3.Olaszországnak a dublini egységben erre a célra kijelölt adatbázist kell létrehoznia, hogy támogassa az egyeztetési eljárást és biztosítsa a szükséges informatikai frissítések gyors bevezetését.

4.Olaszországnak meg kell nyitnia az áthelyezésre meghatározott két további központot és az EASO-nak mihamarabb ki kell oda küldenie a szakértőket.

5.Olaszországnak az EASO és az UNHCR támogatásával ki kell alakítania a lehetséges áthelyezendő személyeket célzó információkat. A Bizottság támogathatná ezt az erőfeszítést, például az erre kijelölt kulturális közvetítői bázis finanszírozásával.

6.A tagállamoknak meg kell fontolniuk egy erre a célra tervezett információs csomag elkészítését az áthelyezendő személyek számára.

IV. Középtávú intézkedések

Olaszországnak kiemelt kérdésként meg kell fontolnia annak lehetséges módjait, hogy növelje menekültügyi eljárásának átfogó hatékonyságát, valamint biztosítsa azon személyek ügyének gyors intézését, akik nem jogosultak az áthelyezésre, továbbá biztosítsa a meghozott határozatok következetességét. Ez magában foglalhatná a fellebbezési rendszert is, annak egyszerűsítése és a másodfokú határozatok kiadásának gyorsítása érdekében.

Olaszországnak emellett meg kell fontolnia, hogy miként biztosítsa a befogadási feltételek egységesebb minőségét az ország egész területén, annak érdekében, hogy a számos régióban meglévő bevált gyakorlatokra építsen és kiterjessze azokat más területekre is.

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

4. melléklet – A Görögországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

5. melléklet – Az Olaszországban kijelölt uniós fogadóállomások térképe

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

6. melléklet – A közös európai menekültügyi rendszer végrehajtása

	A menekültügyi eljárásokról szóló (2013/32/EU) irányelv	A befogadási feltételekről szóló (2013/33/EU) irányelv	A kvalifikációs (2011/95/EU) irányelv	Eurodac-rendelet (603/2013/EU)	A visszatérési (2008/115/EK) irányelv
	Az eljárás szakasza	Az eljárás szakasza	Az eljárás szakasza	Az eljárás szakasza	Az eljárás szakasza
Ausztria		Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Részleges átültetés közlése
Belgium	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)			Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Bulgária	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Indoklással ellátott vélemény (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)		Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Ciprus	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Részleges átültetés közlése	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Részleges átültetés közlése		Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett
Horvátország
Cseh Köztársaság	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)			Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Dánia	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó
Észtország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Finnország
Franciaország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Az irányelv teljes körű átültetését közölték – vizsgálat alatt	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Az irányelv teljes körű átültetését közölték – vizsgálat alatt			Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Németország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)		Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett	Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Görögország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)		Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett	Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
	Második kiegészítő felszólító levél (a szabályok helytelen alkalmazása)
Magyarország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)		Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett
	Adminisztratív levél az újonnan elfogadott jogszabályok megfelelésére vonatkozóan
Írország	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó		Nem alkalmazandó
Olaszország				Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett	Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés) A válasz megérkezett
Lettország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Litvánia	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Luxemburg	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Málta	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)			Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Hollandia					Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Lengyelország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Portugália					Adminisztratív levél (az alkalmazásra vonatkozó információkérés)
Románia	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Szlovákia
Szlovénia	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Spanyolország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Az irányelv teljes körű átültetését közölték – vizsgálat alatt	Indoklással ellátott vélemény (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt) Részleges átültetés közlése
Svédország	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)	Felszólító levél (az átültető intézkedések közlésének elmulasztása miatt)
Egyesült Királyság	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó		Nem alkalmazandó

40 új határozat 2015. szeptember 23-ától kezdődően

Felszólító levél

Indokolással ellátott vélemény

Megjegyzés: a frissítések a 2015. szeptember 24. és október 10. közötti időszakra vonatkoznak

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

7. melléklet: A tagállamok pénzügyi felajánlásai 2015. szeptember 23. óta millió EUR-ban

	Tagállamok	Madad Alap	Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért	Humanitárius segítségnyújtásra 2015. szeptember 23. óta érkezett felajánlások					Összesen
				Élelmezési Világprogram		UNHCR	Egyéb
	CY			0,02					0,02
	CZ			0,20					0,20
	DE	5,00	3,00	40,00	60,00				108,00
	ES		3,00	3,50					6,50
	FI							7,60	7,60
	IT	3,00		1,00				22,21	26,21
	LU		3,00	0,20	0,10			0,76	4,06
	LV			0,05					0,05
	PL			1,00	1,00				2,00
	UK			137,00					137,00
Felajánlások összesen		8	9	274,64					291,64
Uniós kiegészítő hozzájárulás		500	1800	500,00
Szükséges összesen		1000	3600	1000,00
Hiányzó összeg		492	1791	225,36

Megjegyzés: 2015. október 12-e óta bejelentett egyedi kötelezettségvállalások

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

8. MELLÉKLET

Pénzügyi támogatás a tagállamok számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, valamint a Belső Biztonsági Alap keretében

	Hosszú távú finanszírozás 2014–2020 a közötti időszakra				A hosszú távú finanszírozás első kifizetései 2015-ben		Szükséghelyzeti finanszírozás
	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetési juttatás	Belső Biztonsági Alap – Határok költségvetési juttatás	Belső Biztonsági Alap – Rendőrség költségvetési juttatás	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap költségvetési juttatás ÖSSZESEN	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap első előfinanszírozási kifizetés (Zöld = kifizetett)	Belső Biztonsági Alap első előfinanszírozási kifizetés (Zöld = kifizetett)	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: sürgősségi segély	Belső Biztonsági Alap – Határok: sürgősségi segély
Ausztria	70 533 977 €	14 383 227 €	12 162 906 €	97 080 110 €	4 937 378,39 €	1 858 229,31 €	6 280 000 €
Belgium	98 264 742,12 €	21 317 321 €	17 903 270 €	137 485 333,12 €	6 878 531,95 €	2 745 441,37 €
Bulgária	10 006 777 €	40 757 630 €	32 002 293 €	82 766 700 €	700 474,39 €	5 093 194,61 €	4 100 000 €
Horvátország	17 133 800 €	35 609 771 €	19 095 426 €	71 838 997 €	1 199 366,00 €	3 829 363,79 €	További, függőben levő kérelmek	További, függőben levő kérelmek
Ciprus	32 308 677 €	34 507 030 €	8 117 257 €	74 932 964 €	2 261 607,39 €	2 983 700,09 €	74,932,964 €
Cseh Köztársaság	27 685 177 €	15 155 484 €	17 029 012 €	59 869 673 €	1 937 962,39 €	2 252 914,72 €
Dánia	Nem alkalmazandó	10 322 133 €	Nem alkalmazandó	10 322 133 €	Nem alkalmazandó	722 549,31 €
Észtország	10 156 577 €	21 781 752 €	13 480 269 €	45 418 598 €	710 960 39 €	2 468 341,47 €
Finnország	44 138 777 €	37 294 528 €	15 682 348 €	97 115 653 €	3 089 714,39 €	3 708 381,32 €
Franciaország	286 590 577 €	107 049 342 €	70 114 640 €	463 754 559 €	20 061 340,39 €	12 401 478,74 €	8 980 000 €	1 730 000 €
Németország	221 416 877 €	54 948 437 €	79 504 401 €	355 869 715 €	15 499 181,39 €	9 411 698,66 €	7 030 000 € További, függőben levő kérelmek

Görögország	259 348 877 €	194 354 388 €	20 489 650 €	474 192 915 €	18 154 421,39 €	15 039 082,66 €	1 180 000 € További, függőben levő kérelmek	18 300 700 € További, függőben levő kérelmek

	Hosszú távú finanszírozás 2014–2020 a közötti időszakra				A hosszú távú finanszírozás első kifizetései 2015-ben		Szükséghelyzeti finanszírozás
	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetési juttatás	Belső Biztonsági Alap – Határok költségvetési juttatás	Belső Biztonsági Alap – Rendőrség átcsoportosítás	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és Belső Biztonsági Alap költségvetési juttatás ÖSSZESEN	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap első előfinanszírozási kifizetés (Zöld = kifizetett)	Belső Biztonsági Alap első előfinanszírozási kifizetés (Zöld = kifizetett)	Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap: sürgősségi segély	Belső Biztonsági Alap – Határok: sürgősségi segély
Magyarország	24 113 477 €	40 829 197 €	20 663 922 €	85 606 596 €	1 687 943,39 €	4 304 518,33 €	5 210 000 € További, függőben levő kérelmek	1 490 000 €
Írország	22 679 077 €	Nem alkalmazandó	9 243 080 €	31 922 157 €	1 587 535,39 €	647 015,60 €
Olaszország	315 355 777 €	188 256 897 €	56 631 761 €	560 244 435 €	22 074 904,39 €	17 142 206,06 €	13 660 000 €	5 460 000 €
Lettország	13 751 777 €	15 971 704 €	16 941 431 €	46 664 912 €	962 624,39 €	2 303 919,45 €
Litvánia	9 632 277 €	179 829 873 €	16 120 656 €	205 582 806 €	674 259,39 €	13 716 537,03 €
Luxemburg	7 960 577 €	5 400 129 €	2 102 689 €	15 463 395 €	557 240,39 €	525 197,26 €
Málta	17 178 877 €	65 698 597 €	8 979 107 €	91 856 581 €	1 202 521,39 €	5 227 439,28 €
Hollandia	127 724 077 €	34 119 543 €	31 540 510 €	193 384 130 €	8 940 685,39 €	4 596 203,71 €	2 090 000 €
Lengyelország	69 393 621,20 €	73 268 980 €	39 294 220 €	181 956 821,20 €	4 857 553,48 €	6 188 514,71 €
Portugália	33 856 377 €	19 956 048 €	18 693 124 €	72 505 549 €	2 369 946,39 €	2 631 520,29 €
Románia	24 430 877 €	61 331 568 €	37 150 105 €	122 912 550 €	1 710 161,39 €	6 893 717,11 €
Szlovákia	13 076 477 €	10 092 525 €	13 891 478 €	37 060 480 €	915 353,39 €	1 678 880,21 €
Szlovénia	14 725 477 €	31 304 143 €	9 882 037 €	55 911 657 €	1 030 783,39 €	2 883 032,60 €
Spanyolország	259 701 877 €	207 894 875 €	54 227 207 €	521 823 959 €	18 179 131,39 €	18 348 545,74 €
Svédország	154 146 877 €	11 518 706 €	21 057 201 €	186 722 784 €	10 790 281,39 €	2 280 313,49 €
Egyesült Királyság	392 625 577 €	Nem alkalmazandó	Nem alkalmazandó	392 625 577 €	27 483 790,39 €	Nem alkalmazandó
ÖSSZESEN	2 577 937 911,32 €	1 532 953 828 €	662 000 000 €	4 772 891 739,32 €	180 455 653,79 €	151 881 858,67 €	49 470 000 €	26 980 700 €

Top

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.10.14.

COM(2015) 510 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A menekültügyi válság kezelése: Az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt intézkedések végrehajtásának helyzete

9. melléklet: Az EU–Pakisztán visszafogadási megállapodás működése 2012 és 2014 között

	Pakisztáni állampolgárokra vonatkozó visszatérést elrendelő határozat				Pakisztáni állampolgárok tényleges visszatérése				Pakisztáni állampolgárok visszatérési aránya
	2012	2013	2014	Összesen	2012	2013	2014	Összesen	2012	2013	2014	Átlag
EU összesen	35 460	25 360	19 945	80 765	13 565	13 705	10 725	37 995	38,3	54,0	53,8	47,0
Egyesült Királyság	7 125	8 240	9 790	25 155	5 625	6 210	5 605	17 440	78,9	75,4	57,3	69,3
Görögország	18 010	7 620	3 525	29 155	5 135	4 835	3 565	13 535	28,5	63,5	101,1	46,4
Franciaország	1 915	2 180	2 240	6 335	505	555	590	1 650	26,4	25,5	26,3	26,0
Belgium	1 420	1 535	1 005	3 960	125	175	145	445	8,8	11,4	14,4	11,2
Spanyolország	2 540	1 370	1 800	5 710	220	155	125	500	8,7	11,3	6,9	8,8
Ausztria	1 205	1 035	:	2 240	80	230	:	310	6,6	22,2	:	13,8
Magyarország	790	665	90	1 545	690	585	95	1 370	87,3	88,0	105,6	88,7
Németország	375	545	810	1 730	220	185	170	575	58,7	33,9	21,0	33,2
Olaszország	400	520	330	1 250	35	30	25	90	8,8	5,8	7,6	7,2
Hollandia	280	390	:	670	70	60	:	130	25,0	15,4	:	19,4
Ciprus	295	330	240	865	415	290	165	870	140,7	87,9	68,8	100,6
Svédország	220	255	215	690	55	100	100	255	25,0	39,2	46,5	37,0
Horvátország	:	185	85	270	:	55	75	130	:	29,7	88,2	48,1
Portugália	235	105	100	440	25	5	10	40	10,6	4,8	10,0	9,1
Dánia	90	85	110	285	60	45	60	165	66,7	52,9	54,5	57,9
Írország	190	70	45	305	55	20	10	85	28,9	28,6	22,2	27,9
Bulgária	60	65	220	345	25	30	40	95	41,7	46,2	18,2	27,5
Lengyelország	95	45	45	185	45	20	35	100	47,4	44,4	77,8	54,1
Románia	100	35	30	165	90	50	30	170	90,0	142,9	100,0	103,0
Finnország	15	30	25	70	10	5	5	20	66,7	16,7	20,0	28,6
Szlovénia	50	25	45	120	55	45	30	130	110,0	180,0	66,7	108,3
Litvánia	5	10	10	25	5	5	5	15	100,0	50,0	50,0	60,0
Cseh Közt.	5	5	5	15	–	–	–	–	–	–	–	–
Észtország	10	5	–	15	5	5	–	10	50,0	100,0	Nem fordult elő	66,7
Málta	25	5	–	30	–	5	–	5	–	100,0	Nem fordult elő	16,7
Lettország	5	–	10	15	5	–	10	15	100,0	Nem fordult elő	100,0	100,0
Szlovákia	–	–	10	10	–	–	–	–	Nem fordult elő	Nem fordult elő		100,0

Forrás: Eurostat, 2015.

Top

All