EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.6.3.

COM(2015) 279 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK

Összefoglaló jelentés a Bizottság 2014-ben elért irányítási eredményeiről

Bevezetés

Ez az összefoglaló jelentés a 2014. november 1-jén hivatalba lépett Bizottság első összefoglaló jelentése. A Jean-Claude Juncker elnök által meghatározott politikai prioritásokkal összhangban az új Bizottság fókuszáltabb menetrendet követ, amely kiemelt fontosságot tulajdonít a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

A Bizottság tagjainak küldött megbízóleveleiben Jean-Claude Juncker elnök nyomatékosan hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a felelősségi körükbe tartozó programok területén a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és kiemelte, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében valamennyi szükséges intézkedést végre kell hajtani. Állást foglalt továbbá amellett, hogy erősíteni kell a teljesítménykultúrát és ismét hangsúlyosabban középpontba kell helyezni az uniós költségvetés hozzáadott értékét.

Ez a jelentés ennek fényében ismerteti a Bizottság 2014-ben az irányítás terén elért eredményeit, továbbá elemzi és összefoglalja az egyes bizottsági szolgálatok által elkészített éves tevékenységi jelentésekben szereplő információkat.

Ezen összefoglaló jelentés elfogadásával a Bizottság átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért.

1    A megerősített teljesítménykeret

A Bizottság által a tavalyi összefoglaló jelentésben előirányzott, irányításra vonatkozó megerősített teljesítménykeret meghozta első eredményeit. A szakpolitikai eredményekről, és azok uniós polgárok számára nyújtott hozzáadott értékéről való jelentéstétel javítása révén immár nagyobb hangsúllyal szerepel a teljesítmény. Az új Bizottság megújította az ezzel kapcsolatban tett vállalását, és támogatja az eredményekre nagyobb hangsúlyt fektető további kezdeményezéseket.

1.1Szakpolitikai eredmények

A stratégiai tervezési és programozási ciklus két kulcseszközre, az éves irányítási tervre és az éves tevékenységi jelentésekre épül. Ezek részletes információt nyújtanak a vezetés számára a Bizottság szolgálatainak teljesítményéről. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők az elmúlt években jelentéseikben részletesebben ismertették egyfelől azt, hogy miként használták fel a rendelkezésükre bocsátott pénzügyi forrásokat és emberi erőforrásokat a biztosok testülete által meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítására, másfelől azt, hogy a szakpolitikák általuk való végrehajtása hogyan teremt hozzáadott értéket az uniós társadalom számára. A Bizottság felhívja a figyelmet az utóbbi években a szakpolitikai eredményekről való jelentéstétel terén elért jelentős haladásra, valamint a programirányítás terén elért eredményekre. Ezen túlmenően az egyes évekre vonatkozó éves tevékenységi jelentések portfóliója most már bőven tartalmaz hasznos információt a szakpolitikai célkitűzésekről, az elért eredményekről, és azoknak az európai polgárokra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásairól.

Az 1. melléklet a fő teljesítménymutatók összefoglalását tartalmazza; a teljesítménymutatók alapján megállapítható, hogy mennyire valósultak meg a Bizottság céljai. A legtöbb mutató azt jelzi, hogy a Bizottság jó úton halad többéves célkitűzéseinek elérése felé.

A teljesítmény javítása érdekében számos további intézkedést hoztak:

I.különböző forrásokból – például értékelésekből, tanulmányokból, ellenőrzésekből és hatásvizsgálatokból – származó, teljesítményre vonatkozó, átfogóbb információk figyelembevétele;

II.a programok uniós hozzáadott értékének szemléltetése reprezentatív példákkal;

III.az irányítási tervek jobb hozzáigazítása az éves tevékenységi jelentésekhez (például a célkitűzések és a mutatók tekintetében azonos sablonok használata a jelentéstételhez); és

IV.az éves tevékenységi jelentéseknek az irányítás hatékonyságának és gazdaságosságának javítását célzó erőfeszítéseket ismertető példákat kell tartalmazniuk.

1.2A teljesítménykeret további megerősítését célzó kezdeményezések

1.2.1Eredményközpontú uniós költségvetés

Az új Bizottság az uniós költségvetés tekintetében erősebb teljesítménykultúrát kíván előmozdítani. Az új Bizottság egyik kiemelt prioritása annak biztosítása, hogy a költségvetés a polgárok javát szolgáló, kézzelfogható eredményeket valósítson meg („eredményközpontú uniós költségvetés”). Ebből a célból biztosokból álló hálózatot állítottak fel. Ez a hálózat biztosítja a költségvetés teljesítményének javítását szolgáló intézkedések politikai irányítását, vezetését és koordinációját, valamint az ár-érték arány biztosítását.

A hálózat 2015. március 4-én tartott első ülésén közös megközelítést hagytak jóvá a költségvetés végrehajtási ciklusának elemzésére és javítására, melynek keretében megállapítják, hogy mely területeken kerül sor kiadásokra (költségvetési allokáció), a forrásokat hogyan költik el (költségvetés végrehajtása) és hogyan történik a Bizottság értékelése (mentesítési eljárás). A megközelítés hat központi területet határoz meg, amelyekre a Bizottság szolgálatai a stratégia végrehajtása érdekében a testület mandátumának ideje alatt koncentrálni fognak:

I.egyszerűsítés: az adminisztratív terhek csökkentése és a betartandó követelmények egyszerűsítése a különböző szakpolitikai területeken, melynek célja az eredményközpontúbb programvégrehajtás elősegítése, a jogszerűség és a szabályszerűség egyidejű megőrzése mellett,

II.költségvetési eljárás: a költségvetés-allokáció szempontjából hasznos, és a programvégrehajtási rátákra épülő döntéshozatalt lehetővé tevő, teljesítményre vonatkozó információk szolgáltatása; ez az intézkedés hozzájárul a kiadások hatékonyságához és az eredmények eléréséhez,

III.a kontrollok költséghatékonysága: a kontrollok ésszerűsítése és egyszerűsítése, az erőforrások azon kontrollokhoz való átirányítása, amelyek a szabályozási kereten belül a legmegfelelőbbek a jogszerűségi és szabályszerűségi kockázatok kezelésére,

IV.megbízhatósági nyilatkozat és mentesítés: költségvetésvédelmi mechanizmusok – mint pl. a visszafizettetések és a pénzügyi korrekciók – egyszerűsítéssel és költséghatékony kontrollokkal való kombinálása, amelynek célja a kockázatkezelés, valamint a szakpolitikai eredmények elérése, a kontrollok költségei és a pénzügyi szabályoknak való megfelelés közötti egyensúly javítása,

V.projektadatbázis: a polgárok projekteredményekhez való hozzáférésének javítása kulcsfontosságú területeken, amelynek célja az uniós finanszírozású kezdeményezések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javítása, és annak jobb szemléltetése, hogy az uniós kiadások milyen különböző módokon járulnak hozzá a társadalomhoz, és

VI.kommunikáció: a költségvetés tervezésében, végrehajtásában és a mentesítésben résztvevő szereplők, valamint a nyilvánosság közötti kommunikáció és együttműködés javítása az elvárások összehangolása, a végrehajtás terén szerzett tapasztalatok megosztása és az eredmények eléréséről való jelentéstétel révén.

Az egyik megvalósítandó intézkedés a teljesítményalapú költségvetés-tervezéssel foglalkozó intézményközi munkacsoport létrehozása, amely a költségvetési folyamatban résztvevő intézményekből (Bizottság, Európai Parlament, Tanács és Számvevőszék) áll, és célja, hogy előmozdítsa a teljesítményalapú költségvetés-tervezés fogalmának, fő elemeinek, valamint az uniós intézményeknek és a tagállamoknak az uniós költségvetés hatékony végrehajtásában játszott szerepének és felelősségének közös értelmezését. A meglévő jogi és szabályozási keretre építve a munkacsoport azonosítani fogja az uniós költségvetésre jelenleg alkalmazott, teljesítményalapú költségvetési modell javítására szolgáló intézkedéseket, és ezek végrehajtására meghatározza a megfelelő ütemtervet.

1.2.2A kontrollintenzitás összehangolása a kockázattal

Az „eredményközpontú uniós költségvetés” stratégia célkitűzéseinek egyike az irányítási és kontrollrendszerek költséghatékonyságának növelése. A nem hatékony kontrollrendszerek jelentős erőforrásokat nyelnek el, amelyek más módon hozzájárulhatnának eredmények eléréséhez. Emellett a kedvezményezetteknél jelentős adminisztratív terhet okoznak és visszafoghatják a programokban való részvételt.

A felülvizsgált költségvetési rendelet 1 szerint a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők kötelesek figyelembe venni a kockázatokat és a költséghatékonyságot a belső kontrollrendszerek kialakítása során (a költségvetési rendelet 66. cikkének (2) bekezdése), és jelentést kell tenniük az éves tevékenységi jelentésben a kontrollok költségeiről és hasznairól (a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdése). A kontrollok költséghatékonyságát vizsgáló értékelés elsődleges célja, hogy segítse a vezetőséget a kontrollrendszerek kialakításában és a kapcsolódó források elosztásában. A kontrollstratégiáknak és kontrollrendszereknek a kockázatosabb területeken intenzívebb és gyakoribb ellenőrzéseket kell biztosítaniuk, és gondoskodniuk kell arról, hogy a kontrollok hozzáadott értéket teremtsenek.

2014-ben javult a költséghatékonyságról szóló jelentéstétel. A 49 szolgálatból 42 következtetéseket vont le az irányítási és kontrollrendszereik költséghatékonyságáról. A többi szolgálat ezt nem tudta megtenni, elsősorban azért, mert hiányoztak a múltbeli adatok vagy referenciaértékek, és nehézségekbe ütközött a kontrollokkal járó hasznok becslése. Egyre több főigazgatóság tudott részletesebb adatokat szolgáltatni, amelyek a kontrollstratégia összes szakaszára vagy azok egy részére vonatkoztak.

2014-ben két kezdeményezés született a szolgálatok által azonosított legfontosabb problémák megoldására:

a kontrollok eredményeinek rögzítését szolgáló funkció kidolgozása az eredményszemléletű számviteli rendszeren 2 (ABAC) belül,

a kontrollok költségeit és hasznait mérő, egyszerűsített mutatók meghatározása.

Valamennyi szolgálat, amely következtetéseket vont le, azt nyilatkozta, hogy belső kontrollrendszerük költséghatékony, mert a számszerűsíthető hasznok meghaladják a költségeket, vagy a nem számszerűsíthető hasznok miatt, és/vagy a hatékonysági mutatók stabilitása vagy az azokban bekövetkező pozitív trend miatt.

1.2.3A teljesítményjelentések formáinak feltérképezése

A 2013-as összefoglaló jelentés felszólította a központi szolgálatokat, hogy elemezzék a jövőbeli éves tevékenységi jelentésekben az eredményekről való jelentéstétel különböző formáit. A 2014. évre vonatkozóan megállapították, hogy:

a teljesítményjelentést az éves tevékenységi jelentés I. része tartalmazza;

az éves értékelő jelentés (a 318. cikk szerinti jelentés) teljesítménnyel kapcsolatos információt tartalmaz arról, hogy hogyan járultak hozzá a legfontosabb pénzügyi programok a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, adott esetben az Európa 2020 stratégia vonatkozásában is;

az összefoglaló jelentésnek kiválasztott fő teljesítménymutatókat kell tartalmaznia, amelyek alapján jelentés tehető a kiadásokokkal nem járó programokról, és további elemzés céljából utalniuk kell az éves tevékenységi jelentésekre,

az Európa 2020 stratégiáról szóló további jelentések hozzáférhetők kijelölt csatornákon keresztül, és

egyszerűsíteni kell a kiemelt kezdeményezésekről való jelentéstételt és annak a legfőbb szakpolitikai területeket kell átfognia. A külön jelentéstétel nem ajánlott, mert azt nem teszi lehetővé az új többéves pénzügyi keret szerinti programokra előírt monitoring és jelentéstétel.

2    Az erőforrásokkal való gazdálkodást érintő kihívások

Az erőforrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás a bizottsági szakpolitikák eredményes végrehajtásának alapja. 2014-ben a Bizottság jelentős kihívásokkal találta magát szemben ezen a területen. Néhány esetben a felmerült problémákat bizonyos körülmények okozták, pl. a Bizottság szolgálatainak rendelkezésére álló kifizetési előirányzatok nem voltak elegendők, más esetekben ismétlődő problémák merültek fel. Az a tény, hogy egyre nagyobb mértékben ruháznak át feladatokat ügynökségekre, közös vállalkozásokra és más megbízott szervezetekre, arra késztette a Bizottságot, hogy felülvizsgálja az alkalmazandó felügyeleti mechanizmusokat. A másik terület, amelyik figyelmet igényel, a tagállamok által szolgáltatott adatok megbízhatósága. A Bizottság minden egyes kihívásra vonatkozóan enyhítő vagy korrekciós intézkedéseket hozott az azonosított kockázatok csökkentése érdekében.

2.1Szűkös kifizetési előirányzatok

A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret az első olyan keret, amely az elődjeihez képest kevesebb költségvetési eszközt bocsát rendelkezésre. A korábbi többéves pénzügyi keretekhez képest jóval nagyobb nyomás nehezedik a kifizetési előirányzatok felső korlátjára. Ennek két oka van:

a 2007–2013 közötti programok még teljesítendő kötelezettségvállalásai nagy terhet jelentenek a 2014–2020 közötti keret kezdetekor (az időszakra vonatkozó kifizetések felső határának 21,7%-a), és

a kifizetések felső határának különösen nagymértékű (a 2013. évi költségvetésbe beállított összeghez képest kb. 9 milliárd EUR-val való) csökkentése 2014-ben és 2015-ben.

Ennek fényében a Bizottság azzal a kihívással nézett szembe (különösen 2014-ben), hogy eleget tegyen a korábbi kötelezettségvállalásokból származó jogi kötelezettségeinek, a programok új generációjának ezzel egyidejű elindítása mellett.

A Bizottság szolgálatai szorosan nyomon követték a költségvetés végrehajtását. A szolgálatok olyan intézkedéseket hoztak, amelyek biztosítják a szűkös kifizetési előirányzatok körültekintő felhasználását a késedelmi kamatok minimalizálása mellett, és figyelembe veszik a harmadik felekre gyakorolt negatív hatásokat. Ennek során elsőbbséget élveztek pl. a pénzügyileg gyenge olyan kedvezményezettek, mint a pénzügyi segélyben részesülő tagállamok, kkv-k és NGO-k 3 .

A Bizottság folyamatosan tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés végrehajtásának helyzetéről. A Bizottság már 2014 májusában költségvetés-módosítási tervezetet javasolt a 2007–2013 közötti kohéziós programokra 2013 utolsó heteiben beérkezett, váratlanul sok kifizetési kérelem fedezésére. A költségvetés-módosításról 2014. december 17-én született megállapodás, mely megemelte a 2014. évi költségvetésben a kifizetési előirányzatok szintjét, nevezetesen a kifizetésekre igénybe vett rendkívüli tartalék révén. Ennek köszönhetően az év utolsó négy munkanapján igen nagy volumenben lehetett kifizetéseket teljesíteni, és 2014 végén csökkenthető volt az elmaradás a kifizetetlen számlák terén.

Azonban a meghozott intézkedések és az év végén igénybe vett további kifizetési előirányzatok ellenére a Bizottság néhány esetben nem tudta megakadályozni a kifizetések és a szerződéskötések terén bekövetkező késedelmet, aminek hatása volt az új programok kifizetéseire.

A Bizottság értékelte, hogy ezek a problémák milyen hatást gyakoroltak a célkitűzések elérésére és megállapította, hogy figyelembe véve a jelentéstételi évben rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok aktív irányítását, kellően enyhítették e helyzet pénzügyi és hírnévkockázati hatását.

A pénzügyi hatást illetően a Bizottság több szolgálata jelentős irányítási és működési kihívásokkal találta magát szemben; néhány kiadási program esetében már az év vége előtt több hónappal kimerültek a kifizetési előirányzatok. E programok tekintetében kimerültek a költségvetési sorok közötti átcsoportosítások lehetőségei, egészen addig, amíg jóváhagyták a költségvetés-módosításban szereplő, további kifizetési előirányzatok iránti kérelmeket.

2014-ben a késedelmi kamatok majdnem ötszörösükre, a teljes költségvetés tekintetében kb. 3 millió EUR-ra nőttek. E növekedés ellenére a kamatok abszolút összege viszonylag mérsékelt a 2014 végén kifizetetlen számlák szintjéhez képest. Ezek túlnyomórészt a kohéziós politika területére koncentrálódtak (24,7 milliárd EUR), ahol a tagállami hatóságok kérelmeinek visszatérítése függ a források rendelkezésre állásától, és nem alkalmaznak kamatot a késedelmes kifizetésekre, ami jelentősen korlátozza az uniós költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatást. Nem jeleztek a késedelmes kifizetések miatti peres ügyeket.

A hírnévkockázati hatást illetően a szolgálatok aktívan kezelték a rendelkezésre álló előirányzatokat, több módon:

a jogosulatlan összegek proaktív visszafizettetése,

az előfinanszírozási arány csökkentése,

a kifizetési határidők lehető legjobb betartása,

ajánlattételi felhívások/tenderek és az ezekhez kapcsolódó szerződéskötési tevékenységek elhalasztása, ennek eredményeként több esedékesség 2015-re került át. Ez csökkentette ugyan az uniós költségvetésre gyakorolt negatív hatást, azonban érintette az érdekeltek jogos elvárásait is, akiknek valószínűleg el kellett halasztaniuk a projektjük elkezdését és/vagy átmenetileg nagyobb arányú társfinanszírozást kellett találniuk. Ennek ellenére – az alapos értékelésnek köszönhetően – ez idáig sikerült korlátozni a hírnévkockázati kárt, hogy csökkenjen a kulcstevékenységekre gyakorolt hatás.

2.2A megbízott szervezetek hatása a megbízhatósági láncra

A Bizottság egyre több esetben bíz meg az uniós források kezelésével más szervezeteket (lásd a 4. mellékletet), ezek közül néhányra a Bizottságétól eltérő mentesítési eljárás vonatkozik. Ezen eljárás keretében a megbízott szervezet vezetőségének kell elszámolnia a források végrehajtásának helyzetéről, másfelől a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek biztosítania kell a szervezet arányos, de hatékony felügyeletét. Mivel a kiadás a megbízhatósági nyilatkozat alkalmazási körébe esik, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek jelentenie kell az éves tevékenységi jelentésekben a felügyeleti kontrolljainak eredményeit, és adott esetben azokat a lényegi hiányosságokat, amelyek fenntartásokra adhatnak okot.

A 2014–2020 közötti programozási időszakban a megbízott szervezetek várhatóan egyre fontosabb szerepet töltenek be a költségvetés irányításában. Ez 2014-ben, az új programok végrehajtásának első évében vált nyilvánvalóvá, és ez a trend figyelhető meg a 2014-es éves tevékenységi jelentésekben. Például, az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW, korábban DG ENTR) a költségvetésük 95%-át, illetve 89%-át hajtják végre úgy, hogy az irányítási feladatokkal más szervezeteket bíznak meg. A Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) és a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA, korábban DG MARKT) esetében ez az arány meghaladja az 50%-ot.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő azon képessége, hogy felügyelje a megbízott szervezeteket és megalapozott bizonyosságot szerezzen, nagy mértékben függ az egyes megbízott szervezetekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokban meghatározott elszámoltathatósági struktúráktól és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezésektől. Lényegét tekintve a kontrollstratégia annak biztosítását célozza, hogy a hatáskör-átruházási megállapodások a következőket előíró rendelkezéseket tartalmazzák:

I.a szervezetek megbízhatóan és átláthatóan tegyenek jelentést kontrolljaik eredményeiről, és

II.a szervezetek elszámoltathatósági struktúráinak megfelelő felügyelete.

A 2014–2020 közötti programok tekintetében minden egyes főigazgatóság elszámoltathatóvá vált a szakpolitikai területéhez tartozó pénzügyi eszközöket illetően. A Bizottság pénzügyi és igazgatási keretmegállapodásokat kötött az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és az Európai Beruházási Alappal (EBA). E keretmegállapodások várhatóan csökkentik az igazgatási költségeket, megerősítik az elszámoltathatóságot és biztosítani fogják a koherenciát. A Bizottság sablont dolgozott ki annak biztosítására, hogy az adott szolgálatokkal kötött hatáskör-átruházási megállapodások tartalmazzák az irányításra, a kontrollra és a jelentéstételre vonatkozó kulcsfontosságú követelményeket.

2014-ben javították az éves tevékenységi jelentések felépítését, amivel biztosították, hogy azok tartalmazzák a megbízott szervezetek általi forráskezelés összes formáját és előfordulását, adott esetben a fenntartásokban is.

2.3A tagállamok által jelentett kontrolleredmények megbízhatósága

Továbbra is kihívást jelent a tagállamok kontrolljelentéseinek megbízhatósága. Megosztott irányítás esetében a tagállamok kötelesek megbízható irányítási és kontrollrendszereket létrehozni és fenntartani.

Az erre vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy bizonyos feltételek mellett a tagállamok ellenőrző hatóságai által elvégzett munkára támaszkodjon a megbízhatóság megítélésekor. A kohéziós politika terén a Bizottság az ellenőrző hatóságok munkájára támaszkodik, amikor bizonyosságot szerez az irányítási és kontrollrendszerek hatékony működésével, valamint az igazolt kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban. A közös agrárpolitika (KAP) tekintetében független igazoló szervek hoznak véleményt az elvégzett helyszíni ellenőrzések minőségéről és az egyes kifizető ügynökségektől beérkezett kontrolladatok pontosságáról.

Továbbá, a hibák esetében a Bizottság által alkalmazott nettó korrekciós rendszer 4 (lásd a 2.4. szakaszt) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a hibák feltárására irányuló erőfeszítéseiket. E rendszernek bátorítania kell a tagállamokat, hogy nyilvánítsák ki az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozása melletti elkötelezettségüket, szükség esetén az ellenőrzési intézkedések megerősítésével – különösen az első szinten elvégzett irányítási ellenőrzések tekintetében, még mielőtt a kiadásokat igazolnák a Bizottság felé –, valamint a hibakockázat csökkentése céljából egyértelmű támogathatósági szabályok elfogadásával.

A Bizottság e tekintetben utal az esb-alapok 2014–2020 közötti időszak programozására vonatkozó, közös rendelkezésekről szóló rendeletre 5 , amely javítások egész sorát tartalmazza az irányítási rendszerekre és a jelentéstételi követelményekre vonatkozóan. Bár a jogalkotási eljárás során további kivételeket és szigorúbb feltételeket emeltek be, ami azt jelenti, hogy a Bizottságnak kell mérsékelnie a kapcsolódó kockázatokat, ezek várhatóan javítani fogják a tagállamok elszámoltathatóságát, és jobban lehet majd kezelni a hibákat és biztosítani az általuk ellenőrzött vagy irányított tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét. Ezek közé különösen a következők tartoznak: előzetes feltételek, harmonizált és egyszerűsített elszámolhatósági szabályok, az elszámolható költségek bejelentésének egyszerűsített módjai, valamint új éves megbízhatósági csomag, mely tartalmazza az éves beszámolókat, az ellenőri véleményt és a kontrolljelentést.

Az érintett főigazgatóságok meghatároztak egy egységes ellenőrzési stratégiát és egy közös ellenőrzési tervet, hogy megalapozott bizonyosságot szerezzenek a kontrollrendszerek megfelelőségéről és hatékony működéséről. Az általános megbízhatóság-ellenőrzési eljárás az egységes ellenőrzési koncepciót követő kontrollstruktúrára épül, amely szerint a bizottsági szinten elvégzett kontrolltevékenység a más szervezetek által már elvégzett munkára támaszkodhat (a programokat ellenőrző tagállami hatóságok).

A mezőgazdaságot illetően az új külön horizontális rendelettel 6 bevezetett változtatások szerint a független igazoló szerveknek 2015-től ellenőrizniük kell a kifizető ügynökségek által elvégzett helyszíni ellenőrzéseket, mégpedig ezen ellenőrzéseknek egy reprezentatív minta alapján történő újbóli elvégzése révén, és ellenőri véleményt kell meghozniuk a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Míg ez várhatóan javítani fogja a tagállamok által elvégzett helyszíni ellenőrzések minőségét, a cél valójában az, hogy a független igazoló szervek által validált hibaarányt használják.

A kohéziós politikai kiadásokért felelős szolgálatok ellenőrizték a tagállamok által benyújtott adatok pontosságát 7 . Ennek során célzott ellenőrzések révén értékelték a 2007–2013 közötti időszakban a magas kockázatú programok tekintetében elvégzett első szintű kontrollokat. Ezek célja elsősorban az irányítási ellenőrzések terén tapasztalható gyenge megbízhatóság fő okainak feltárása volt. A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO) és a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) azt is elhatározták, hogy a következő években kiszélesítik az ellenőrzések alkalmazási körét a tagállamok által a visszavont összegekre és visszafizettetésekre vonatkozóan bejelentett adatokra, és hogy felhasználják az ellenőrző hatóságoktól beérkezett, összes rendelkezésre álló adatot, hogy növeljék a kumulatív fennmaradó kockázat számításához használt, bejelentett adatok megbízhatóságát. 8

A 2014. pénzügyi évet vizsgáló ezen értékelés eredményei a következők:

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó ERFA és KA kiadások: A DG REGIO szerint a bejelentett hibaarányok 96%-a megbízható forrásból származott, és így a nemzeti ellenőrző hatóságok által bejelentett 1,8%-os átlagos hibaarányt 2,6%-ra emelte;

Európai Szociális Alap (ESZA) 2007–2013: A DG EMPL szerint a bejelentett hibaarányok 88,1%-a megbízható forrásból származott, és így a nemzeti ellenőrző hatóságok által bejelentett 1,9%-os átlagos hibaarányt 0,9%-kal 2,8%-ra emelte; és

a KAP: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) által a kifizető ügynökségtől származó adatokra épülő hibaarányokon elvégzett kiigazítások a közvetlen kifizetések tekintetében 1,99%-os emelést (0,55%-ról 2,54%-ra) és a vidékfejlesztés tekintetében 3,57%-os emelést (1,52%-ról 5,09%-ra) eredményeztek.

A nemzeti hatóságoktól beérkezett ellenőrzési információkat és eredmények pontosságát és megbízhatóságát vizsgáló bizottsági értékelés eredményeit a 2014-es éves tevékenységi jelentések tartalmazzák. Ezek a minden egyes operatív program vagy kifizetési ügynökség tekintetében elvégzett értékelés részletes, kvantitatív eredményeit tartalmazzák, ideértve a jelentett hibaarányok Bizottság által elvégzett későbbi lehetséges kiigazítását vagy becslését. Azon operatív programok vagy kifizetési ügynökségek esetében, amelyekre vonatkozóan fenntartás van érvényben, az éves tevékenységi jelentések ismertetik a feltárt rendszerszintű hiányosságok megszüntetésére elfogadott cselekvési terveket is.

Fontos hangsúlyozni, hogy:

I.a tagállamok ellenőrzési kontrolljelentéseinek többsége megbízható, és

II.a Bizottság nemcsak az eredményekre támaszkodik, hanem értékeli azokat, hogy azokból a megbízhatóság megítélése során következtetéseket vonhasson le.

Adott esetben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők bármilyen további információ alapján kiigazítják a jelentett hibaarányokat vagy kontrolladatokat, illetve átalánykorrekciót alkalmaznak, amennyiben a tagállam által szolgáltatott információ nem tekinthető elég megbízhatónak.

2.4A kockáztatott összeg és a kontrollrendszerek korrekciós kapacitása

A Számvevőszék (a 2013-as éves jelentésében) és az Európai Parlament (a mentesítési állásfoglalásában) úgy vélték, hogy néhány éves tevékenységi jelentésben előfordulhat, hogy azok alulbecsült „kockáztatott összeget” tartalmaznak, ezért javasolták az ilyen összegek kiszámításának pontosítását és a korrekciós mechanizmusok ezen összegekre gyakorolt hatására vonatkozó becslés elkészítését.

Ezen észrevételek figyelembevétele érdekében a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők a 2014-es éves tevékenységi jelentéseikbe első alkalommal építették be a felelősségi körükbe tartozó teljes költségvetés tekintetében a teljes kockáztatott összegre 9 vonatkozó legjobb becslésüket. Az előző években ezt a becsült összeget csak a fenntartások tárgyát képező kiadásokra számították ki. Ez a legjobb becslés olyan kiadásokra vonatkozik, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a kifizetés teljesítése idején – vagyis a hibák és szabálytalanságok megelőzését célzó előzetes kontrollok elvégzése után – alkalmazandó szabályozási és szerződéses követelményeknek.

Továbbá, a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők jelezték a becsült jövőbeni korrekciókat, vagyis az általuk elvégzendő jövőbeni kontrollok eredményeként várható pénzügyi korrekciókra és visszafizettetésekre vonatkozó becsléseiket. A becslések a 2009 óta elvégzett korrekciók átlagos összegére 10 épültek, mivel ez a legjobban rendelkezésre álló adat az utólagos kontrollok korrekciós kapacitására vonatkozóan.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők az évre vonatkozó teljes kockáztatott összeget jelentették, egyetemben a jövőben kiigazítható hibák és szabálytalanságok volumenére vonatkozó legjobb becslésükkel. Ez a pénzügyi év végén ésszerű, számszerűsített pillanatfelvételt ad a kontrollrendszerek teljesítményéről, és figyelembe veszi a kontrollciklus többéves jellegét és a jövőben végrehajtandó további korrekciós intézkedéseket. Fontos megemlíteni, hogy a kockáztatott összeg a szabályozási és szerződéses rendelkezések be nem tartására vonatkozik. Az ilyen esetek jelentős része nem vezet jogellenes kifizetésekhez, ezért nem vonnak maguk után visszafizetési felszólításokat vagy pénzügyi korrekciókat 11 .

Az éves tevékenységi jelentések szakértői értékelésében és a koherencia biztosítása érdekében külön figyelmet szenteltek a kockáztatott összegek bármilyen alulbecslésének, a korrekciós kapacitás túlbecslésének, valamint a hibákkal kapcsolatos koncepciók következetes alkalmazásának. Az alkalmazott meghatározásokat a 3. melléklet, a részletes adatokat a 2. melléklet tartalmazza. Az alábbi 1. táblázat a szolgálatok „családjai” szerint aggregált adatokat tartalmazza.

Néhány szolgálat a saját különleges helyzete fényében kiigazította a becsléseit. Emiatt az éves tevékenységi jelentések visszafogottabb becsléseket tartalmaztak.

1. táblázat:    A teljes kockáztatott összeg és a becsült jövőbeli korrekciók 2014-ben (millió EUR)

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL), a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG REGIO), a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE), a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME), az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR, korábban DG ELARG), a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO), a Környezetvédelmi Főigazgatóság (DG ENV), a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW, korábban DG ENTR), a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE), az Energiaügyi Főigazgatóság (DG ENER) és az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) esetében a becsült korrekciós kapacitás meghaladja a teljes kockáztatott összeg legkisebb értékét. A kohéziós politika területén ez elsősorban annak tudható be, hogy a korrekciós kapacitás egy hatéves átlagra épül, míg a kockáztatott összeg a 2014-ben becsült hibaszintnek felel meg, mely a korábbi évekhez képest alacsonyabb volt. Más esetekben ezt a régebbi programok tevékenységeiből származó korrekciók magas szintje okozza.

Következésképpen, az adatok alapján a Bizottság egészére vonatkozóan a 2014. évi teljes kockáztatott összeg legjobb becslése 3 651 és 5 036 millió EUR között mozog. A korábbi tapasztalatok alapján a Bizottság abból indul ki, hogy az általa a következő években elvégzendő kontrollok által feltárt és korrigált hibák kb. összesen 2 700 millió EUR-t tesznek ki.

2014-ben a Bizottság javította továbbá a pénzügyi korrekciókra és a visszafizettetésekre vonatkozó tagállami adatok minőségét. A Bizottság előmozdította a legjobb gyakorlatok alkalmazását, hogy javítsa a visszafizettetési mechanizmusokat tagállami és uniós szinten.

Az előzetes konszolidált pénzügyi kimutatások (lásd az uniós költségvetés védelméről szóló 6. megjegyzést) a 2014-ben az összes szakpolitikai területet érintően visszaigazolt/kiszabott és végrehajtott pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket tartalmazzák. Ezek összesen 2 980 millió EUR-t tettek ki (szemben a 2013. évi 3 362 millió EUR-val, a 2012. évi 4 419 millió EUR-val és a 2011. évi 1 840 millió EUR-val). Az összeg szakpolitikai területenkénti bontását a 2. és a 3. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: 2014-ben visszaigazolt/kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések (millió EUR)

3. táblázat:    2014-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések (millió EUR)

A jogosulatlanul kifizetett összegek korrekciója a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás egyik fontos szempontja. Az uniós költségvetés védelme, valamint az irányítási és kontrollrendszereikben fennmaradó hiányosságok orvoslása érdekében a Bizottság minden lehetőséget megragad a tagállami hatóságok arra való bátorítására, hogy maradéktalanul igénybe vegyék a megosztott irányítás alá tartozó valamennyi program tekintetében a hibák megelőzése, valamint hatásköreik ellátása és kötelezettségeik végrehajtása céljából rendelkezésre álló valamennyi eszközt.

Továbbá, ami a csalást illeti, a Bizottság valamennyi szolgálata erőfeszítéseket tett arra, hogy megerősítsék a belső kontrollrendszereiket a csalás kockázatának csökkentése érdekében. Valamennyien csalás elleni stratégiát fogadtak el és e tekintetben megfelelnek a Bizottság csalás elleni stratégiájának.

3    A főigazgatók megbízhatósági nyilatkozatai

Az 1. és a 2. szakasz azt ismertette, hogy a Bizottság szolgálatai hogyan javították a szakpolitikai teljesítményről és az erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos kihívásokról szóló jelentéstételt. Ez a szakasz a főigazgatók megbízhatósági nyilatkozataival és a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) átfogó véleményével foglalkozik, melyek alapján a Bizottság politikai felelősséget vállal a költségvetés irányításáért.

3.1Az éves tevékenységi jelentések alapján szerzett bizonyosság

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők értékelték a kontrolleredményeket és mindazokat a releváns elemeket, amelyek alapján meggyőződhetnek a kontrollok célkitűzéseinek eléréséről. Ennek során figyelembe vették az összes jelentős, azonosított hiányosságot és mind mennyiségi, mind minőségi szempontok alapján értékelték azok átfogó bizonyosságra gyakorolt kumulatív hatását annak eldöntése céljából, hogy ez a hatás lényegi-e. Ennek eredményeként megbízhatósági nyilatkozataikban összesen 25 fenntartást fogalmaztak meg, ezekből 20 volt számszerűsíthető, 5 nem volt számszerűsíthető, ez utóbbiak hírnévkockázati megfontolásokból születtek. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők a bevételi műveletekre pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adtak ki.

2013-hoz képest nőtt az éves tevékenységi jelentésekben szereplő fenntartások száma (2013-ban 21). Négy 16 új fenntartást fogalmaztak meg, egyet 17 visszavontak 18 . Az egyik ismétlődő fenntartást két külön fenntartásra osztották 19 , mindkettőhöz külön cselekvési terv készült,

A fenntartások számának növekedése ellenére a számszerűsíthető fenntartások által érintett kiadások 6 856 millió EUR-val csökkentek (a 2013. évi 51 248 millió EUR-ról 44 392 millió EUR-ra), vagyis a 2014-ben irányított összkiadás 20 kb. 31%-ára. Ez annak tudható be, hogy csökkent azoknak a kiadásoknak a köre, amelyekkel kapcsolatban a kutatáspolitikai terület, valamint a DG AGRI, a DG REGIO és a DG EMPL fenntartásokat tettek. Az új fenntartások nem érintik a legnagyobb kiadási programokat, ami nem eredményezte a fenntartások által érintett összegek jelentős növekedését. A fenntartások által érintett kiadások esetében a kockáztatott összeg 21 , figyelembe véve a máig eszközölt visszafizettetéseket és pénzügyi korrekciókat, a becslések szerint 2 285 millió EUR. Az eredmények szakpolitikai területenkénti bontását a 4. táblázat tartalmazza. A részletes eredményeket szolgálatonkénti bontásban a 2. melléklet tartalmazza.

4. táblázat:    A 2014. évi fenntartások által érintett összegek és a kockáztatott összeg (millió EUR)

Ezek a fenntartások az összes fő kiadási területet érintik (mezőgazdaság, strukturális és kohéziós alapok, külkapcsolatok, kutatás és egyéb belső politikák). Mindegyik esetben az érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők cselekvési terveket fogadtak el a hiányosságok felszámolására és a hiányosságokból fakadó kockázatok csökkentésére.

Amennyiben valamelyik területen folyamatosan magasak a hibaszintek, a költségvetési rendelet előírja, hogy a Bizottság azonosítsa a hiányosságokat a jogszabályokban és/vagy a kontrollrendszerben, elemezze a lehetséges korrekciós intézkedések költségeit és hasznait és hozzon vagy javasoljon megfelelő intézkedéseket. A 2014–2020 közötti időszak programjaiban jelentősen megváltoztak az irányítási és kontrollrendszerek. Ezek megvalósítása csak most kezdődött, és a Bizottság csak egy bizonyos idő eltelte után fogja tudni meghatározni az új intézkedések hibaszintre gyakorolt hatását.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők meghatározták azokat a fő okokat, amelyek a fenntartásokhoz vezettek, és meghatározták a hiányosságok felszámolására hozandó intézkedéseket.

3.1.1Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

2013-ban a hetedik kutatási keretprogramot (FP7) végrehajtó négy főigazgatóság és két végrehajtó ügynökség nem vonta vissza a költségigénylések visszatérítése kapcsán kifizetett támogatások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos fenntartását. A közös reprezentatív ellenőrzési mintában megállapított hibaarány a 2014-es évre vonatkozóan továbbra is kb. 5%-os (mint 2013-ban), a fennmaradó hibaarány 3% körüli.

Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) és a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) nem fogalmazott meg fenntartást két részsokasággal (az „Ötletek” program és az „Emberek” program) kapcsolatban, mivel elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezeknél a programoknál a hibaarányok alacsonyabbak voltak a lényegességi küszöbnél.

A REA igazgatója nem vonta vissza fenntartását a kis- és középvállalkozások támogatási program részsokaságával (kkv-projektekkel) kapcsolatban, mivel a kkv-k támogatással kapcsolatos elszámolásához viszonylag magasabb kockázati profil és specifikus kockázatok kapcsolódnak. E kockázatok csökkentése érdekében külön cselekvési terv készült.

Az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) nem vonta vissza az egész életen át tartó tanulás programját illetően megfogalmazott fenntartását, mivel ezen a területen a fennmaradó hibaarány (4,1%). A hibákat elsősorban az okozza, hogy néhány kedvezményezettnek nehézséget jelent a megfelelő igazoló dokumentumok előállítása és az, hogy nem felelnek meg bizonyos támogathatósági szabályoknak. Az EACEA jelenleg elemzi a leggyakoribb hibákat és a költségek és hasznok figyelembevétele mellett adott esetben további korrekciós intézkedéseket hoz. A könyvvizsgálói igazolások kedvezményezettek általi kötelező használata, valamint a pénzügyi kötelezettségekről való tájékoztatás javítása várhatóan tovább fogja csökkenteni a fennmaradó hibaarányt.

A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának (DG CNECT) főigazgatója új fenntartást fogalmazott meg a versenyképességi és innovációs keretprogramból finanszírozott, információs és kommunikációs technológiai szakpolitikai támogató program (PSP) költségigényléseinek pontosságával kapcsolatos fennmaradó hibaarány (2014-ben 2,94%) tekintetében. Tekintettel a kumulatív és fennmaradó hibaarányok meghatározására elvégzett ellenőrzések alacsony számára (a kért uniós hozzájárulás 1,6%-ának megfelelő, 10,9 millió EUR-ra kiterjedő 18 utólagos ellenőrzés), az eredményeket óvatossággal kell kezelni. Mindazonáltal az utóbbi években feltárt hibaarányok (2014-ben 5,29%, 2013-ban 2,82%) növekednek és várhatóan nem fog megvalósulni a versenyképességi és innovációs keretprogram programozási időszakának végére megcélzott 2 %-os fennmaradó hibaarány. Az IKT PSP fennmaradó hibaarányának további csökkentése érdekében a főigazgatóság további utólagos ellenőrzéseket fog végezni, összhangban a nem kutatási kiadásokra vonatkozó utólagos kontrollstratégiájával (2014-ben indított 42 ellenőrzés), továbbá útmutatást és visszajelzést ad a résztvevőknek és a hitelesítést végző könyvvizsgálóknak a hibák megelőzése céljából.

3.1.2Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

A regionális és várospolitikáért felelős főigazgató fenntartásokkal élt bizonyos operatív programok irányítási és kontrollrendszerei kulcsfontosságú elemeinek súlyos hiányosságaival kapcsolatban.

Egy pénzügyi fenntartás 12 tagállamot érintően a 2007–2013 közötti időszak ERFA és Kohéziós Alap 77 operatív programjának irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatban. A fenntartás számszerűsítve a 2014. évi ERFA/Kohéziós Alap időközi kifizetések 0,5%-ának felel meg.

Egy másik pénzügyi fenntartás két IPA-program (Törökország és Adria) tekintetében, a 2014. évi időközi kifizetések 7%-a; és

Egy hírnévkockázati fenntartás a 2000–2006-os ERFA/KA 2014-es irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatban három (kettő olaszországi és egy írországi) program és a közlekedési ágazatban a kohéziós alapból finanszírozott kettő kezdeményezés (Románia és Bulgária) esetében, azonban pénzügyi hatás nélkül.

Mindegyik esetben specifikus intézkedéseket hoztak vagy terveztek azt biztosítandó, hogy végrehajtották a szükséges korrekciós intézkedéseket. Ezek a korrekciós intézkedések az uniós források védelmében tett megszakítások és felfüggesztések szigorú politikájára épülnek. A kifizetéseket csak akkor folytatják, ha bizonyítható, hogy teljes mértékben végrehajtották a korrekciós intézkedéseket, ideértve az adott esetben szükséges pénzügyi korrekciókat is. A 2000–2006 közötti programozási időszak tekintetében mindegyik esetben specifikus intézkedéseket hoztak, és folyamatban van a pénzügyi korrekciós eljárás a lezárási folyamat részeként.

A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának (DG EMPL) főigazgatója nem vonta vissza a bizonyos operatív programok irányítási és kontrollrendszerei kulcsfontosságú elemeinek súlyos hiányosságaival kapcsolatos két fenntartást.

A 2014-re vonatkozó legfőbb fenntartás a 2007–2013 közötti ESZA-ra vonatkozó pénzügyi fenntartás. A fenntartás 11 tagállam (Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és az Egyesült Királyság) 36 operatív programját érinti. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó fenntartás esetében a becsült kockáztatott összeg a 2007–2013 közötti ESZA 2014. évi időközi kifizetéseinek 1,7%-a;

A 2014-re vonatkozó másik fenntartás a 2000–2006 közötti ESZA-ra vonatkozó hírnévkockázati fenntartás. A fenntartás Franciaország, Olaszország és Spanyolország hét operatív programját érinti.

A 2000–2006 közötti programozási időszakot illetően nem áll fenn pénzügyi kockázat, mivel a végső kifizetéseket nem hatják végre egészen addig, amíg nem orvosolták az összes problémát, és sikerült megállapodni a tagállamokkal az alkalmazandó pénzügyi korrekció szintjéről. A Bizottság minden egyes program esetében specifikus intézkedéseket hozott, amelyekkel bizonyosságot kíván szerezni arról, hogy végrehajtják az előírt korrekciós intézkedéseket. Ezek az intézkedések az uniós források érdekében tett megszakítások és felfüggesztések szigorú politikáján, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók végrehajtásán alapulnak, de a Bizottság továbbra is aktívan fogja hirdetni az ESZA esetében az egyszerűsített költségelszámolás használatával járó előnyöket.

2014-ben a legfontosabb új fenntartás Görögországot érinti, ahol a négy ESZA operatív program esetében a hibaarány az előzetes becslések szerint 5%. Jelenleg az összes görög program szerepel a fenntartások listáján, és elővigyázatossági okokból nem kerül sor kifizetésekre egészen addig, amíg le nem zárják az Európai Számvevőszékkel és a görög hatóságokkal folyamatban levő egyeztetéseket.

3.1.3Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság (DG AGRI) főigazgatója nem vonta vissza a következőkkel kapcsolatos fenntartásait:

bizonyos EMGA piaci intézkedések hat tagállam (Ausztria, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) támogatási programjaiban, míg Franciaország (további intézkedés) és Románia tekintetében új fenntartást fogalmaztak meg. A kockáztatott összeg a teljesített kifizetések 3,13%-ának felel meg. Az intézkedések többségét illetően a Bizottság a helyszíni ellenőrzések során állapította meg a hiányosságokat. A franciaországi iskolatej-programok tekintetében a tagállami hatóság által jelentett magas hibaszint miatt fogalmaztak meg fenntartást. Mindegyik esetben már meghatározták a szükséges korrekciós intézkedéseket és értesítették a tagállamokat;

közvetlen EMGA kifizetések 15 kifizető ügynökségen keresztül hat tagállamban (Spanyolország (10), Franciaország, az Egyesült Királyság (Anglia), Görögország, Magyarország és Portugália). A kockáztatott összeg a teljesített kifizetések 2%-ának felel meg. Mivel a hiányosságokat maga a Bizottság állapította meg, már meghatározták a szükséges korrekciós intézkedést és értesítették a tagállamokat;

EMVA-kiadások 14 tagállam 22 kifizető ügynöksége tekintetében, miközben hat új fenntartás született. 2014-ben összesen 28 fenntartás van érvényben 16 tagállamban (Bulgária, Németország (3), Dánia, Spanyolország (6), Franciaország (2), az Egyesült Királyság (2), Görögország, Magyarország, Olaszország (4), Litvánia, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Svédország). A kockáztatott összeg a teljesített kifizetések 4,76%-ának felel meg. Mivel a hiányosságokat maga a Bizottság állapította meg, már meghatározták a szükséges korrekciós intézkedést és értesítették a tagállamokat; és

a vidékfejlesztést célzó előcsatlakozási támogatási eszközből (IPARD) származó törökországi kiadás. A kockáztatott összeg az összes IPARD-kiadás 3,2%-ának felel meg. Már meghatározták a szükséges korrekciós intézkedést és értesítették a török hatóságokat. A DG AGRI, ahol szükséges, javító intézkedésként nettó pénzügyi korrekciókat fog kiszabni a nem elszámolható kiadások visszakövetelése érdekében.

Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója nem vonta vissza az Európai Halászati Alap (EHA) irányítási és kontrollrendszereivel kapcsolatban tett fenntartását (Németország [Mecklenburg-Előpomeránia], Olaszország, Hollandia és Románia által bejelentett kiadások elszámolhatósága). Az öt érintett program tekintetében megszakították a kifizetéseket. Mindegyik esetben folyamatban van egy cselekvési terv kidolgozása, mely meghatározza a hibákat okozó hiányosságok megszüntetését szolgáló intézkedéseket és ütemterveket. A kifizetéseket kizárólag akkor folytatják, ha az említett problémákat kielégítően orvosolták. E programok esetében a kockáztatott összeg csupán a 2014. évi összes EHA-kifizetés 1,26%-át teszi ki.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) főigazgatója nem vonta vissza az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) nyilvántartásában megállapított, fennmaradó súlyos biztonsági hiányosságokkal kapcsolatban hírnévkockázati okokból megfogalmazott fenntartását. A néhány nemzeti nyilvántartás ellen 2010 novembere és 2011 januárja között elkövetett szervezett informatikai támadásokat követően az egyik üzemeltető a Bizottság ellen keresetet nyújtott be a Bírósághoz ellopott kibocsátási egységek miatt. Ennek következtében 16,2 millió EUR-s függő kötelezettséget tüntettek fel az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság könyvelésében. A bírósági eljárás még folyamatban van.

Az EU ETS nyilvántartás előzetes kockázatértékelése keretében a DG CLIMA, a DG DIGIT és a DG HR által meghatározott biztonsági intézkedéseket jelenleg csak részben hajtották végre. A 2014-ben elvégzett formális részletes kockázatértékelés keretében meghatározták a kockázatot elfogadható szintre csökkentő, kiegészítő intézkedéseket. Amennyiben időben és sikeresen végrehajtásra kerül az EU ETS rendszer irányításáról és biztonságáról szóló IAS ellenőrzési jelentést követően elfogadott cselekvési terv, úgy 2016-tól megalapozott bizonyossággal elfogadható szintre lehet csökkenteni bármilyen sikeres informatikai támadás fennmaradó kockázatát.

3.1.4Biztonság és polgárság

Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság főigazgatója visszavonta fenntartását, mely a tagállamok állatbetegségek felszámolására és felügyeletére irányuló programok keretében az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szakpolitika területén benyújtott költségigénylésének pontosságára vonatkozott. A főigazgató számos enyhítő intézkedést tett ezen a területen a hibaarány csökkentése érdekében. Az összes intézkedés kumulatív hatása a hibaarányt a 2%-os küszöb alá szorította.

3.1.5Globális Európa

A Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI) új fenntartást fogalmazott meg a Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) területének 2,13%-os fennmaradó hibaaránya tekintetében. Az elvégzett utólagos kontrollok alapján úgy találták, hogy a KKBP nonproliferációs és leszerelési költségvetését magas hibaarány érinti.

Az FPI jelenleg elemzi annak lehetőségét, hogy visszafizettesse a jogosulatlan összeget két kedvezményezettől, tekintettel arra, hogy a projektjeiket amúgy sikeresen befejezték. Az FPI azt is elemzi, hogy a jövőben hogyan kerülheti el a hasonló hibákat, pl. a támogatási megállapodások mintáinak javítása révén, különös tekintettel az igazoló dokumentumokra vonatkozó követelményekre és az utazást igazoló beszállókártyák bekérésére.

A Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság – EuropeAid (DG DEVCO) főigazgatója nem vonta vissza átfogó – vagyis valamennyi tevékenységre és irányítási ciklusra vonatkozó – fenntartását, mivel az alapul szolgáló ügyletek jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében az átfogó fennmaradó hibaarány 2014-ben 2,81% volt (2013-ban 3,35% és 2012-ben 3,63%). A DG DEVCO az Európai Fejlesztési Alap (EFA) mellett hat különböző eszközt irányít, melyekre különböző jogalapok, referencia-jogszabályok és irányítási megállapodások vonatkoznak: közvetlen irányítás (a központból vagy a képviseletekről) és közvetett irányítás (nemzetközi szervezetekkel vagy más ügynökségekkel és szervekkel). A műveletek közé tartoznak a támogatások, a beszerzés, vagyonkezelői alapok, valamint az igazgatási támogatási kiadások. A földrajzi tényezővel együtt (műveletek az alacsony fejlettségi szintű, hiányos infrastruktúrával és gyenge kormányzással rendelkező országokban és régiókban) ez egy összetett mátrixot eredményez, mely meghatározza a pénzügyi műveletek minden egyes alcsoportjának kockázati profilját és a hatékony megelőző kontrollok iránti igényt.

Bár a DG DEVCO a kontrollstratégiáját a műveletek általános jellemzőihez igazítja és felhasználja a kontrollok eredményeit abból a célból, hogy részletesebb hibaadatokat szerezzen a különböző eszközökről és területekről, ez nem nyújt differenciált megbízhatóságot. Ennek a helyzetnek az lett az eredménye, hogy a DG DEVCO az utóbbi három évben fenntartást fogalmazott meg az összes műveletére vonatkozóan.

A Bizottság attól tart, hogy ez a valamennyi műveletre vonatkozó, átfogó fenntartás hatással lehet a DG DEVCO megbízhatósági nyilatkozatának általános megbízhatósági szintjére.

Az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos két új fenntartást fogalmazott meg a következőkkel kapcsolatban:

a kedvezményezett országok által végzett közvetett irányításra (IBMC) vonatkozó fennmaradó hibaarány, mely túllépte a 2 %-os lényegességi küszöböt (2,67%). A főigazgatóság visszafizetteti a hibák és a szabálytalanságok által érintett összegeket. A Számvevőszék ajánlásának megfelelően a főigazgatóság jelentősen csökkentette a kedvezményezett országoknak nyújtott előfinanszírozás szintjét. Ez különösen a közvetett irányítási módot érinti és csökkenteni fogja a pénzügyi kitettséget; továbbá

a megbízott szervezet által végzett közvetett irányítás keretében felmerülő időközi költségek azonosítását szolgáló eljárásokban feltárt hiányosságok negatívan érintik a Bizottság hírnevét. A belső ellenőrzések rámutattak arra, hogy néhány esetben a megbízott szervezetek közvetett irányítása alá tartozó szerződések vállalkozói által jelentett költségeket nem rögzítették szisztematikusan költségként az eredményszemléletű számviteli rendszerben. A belső kontrollrendszer hiányossága miatt a könyvelésben lényegesen kisebb közbenső költségeket adtak meg. Korrekciós intézkedésként 2015-ben képzéseket tartanak az összes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő és beosztottjaik számára, melynek keretében ismertetik az időközi költségek azonosítását és az előfinanszírozás elszámolását. Az érintett összeg a becslések szerint 150 millió EUR. Ugyanakkor nem volt hatás a számlák megbízhatóságára, mivel az év végén a könyvelésben megtették a szükséges kiigazításokat).

3.1.6Igazgatás

A Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság (DG HR) főigazgatója nem vonja vissza a hírnévkockázati okokból megfogalmazott fenntartását, melyet a Számvevőszéknek az Európai Iskolák 2012. évi éves beszámolóira vonatkozó megállapításai, valamint az iskolák egyike tekintetében a lehetséges csaláshoz kapcsolódó szabálytalanságok megállapítása nyomán tett.

A DG HR már hozott intézkedéseket a jelenlegi irányítási kereten belül, és folyamatosan hangsúlyozza a Számvevőszék is az IAS ajánlásainak azonnali végrehajtását.

A 2014-ben meghozott specifikus intézkedés a következőkből áll:

tanácsadás az Európai Iskolák számára a költségvetési rendelet szükséges módosításairól az eredményszemléletű számviteli rendszer végrehajtását szolgáló szabályozási keret létrehozása, a beszerzési és kifizetési szabályok aktualizálása, a belső kontrollrendszer javítása és annak biztosítása céljából, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörrel rendelkezzen az Európai Iskolák rendszerében, és

bizottsági tisztviselő kirendelése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony számviteli rendszerek végrehajtásának támogatása céljából.

3.2A belső ellenőrzés keretében szerzett bizonyosság

A Bizottság a bizonyosságszerzésében a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) és a belső ellenőrzési részlegek munkájára, azok alapvető megállapításaira és ajánlásaira, valamint az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottságtól beérkezett információkra támaszkodott. Az Ellenőrzés-felügyeleti Bizottság támogatja a Bizottságot a belső ellenőr függetlenségének biztosításában, valamint abban, hogy megfelelően figyelembe vegye az ellenőrzési ajánlásokat és azokat megfelelően nyomon kövesse.

Az IAS a költségvetési rendelet 99. cikkének (3) bekezdése szerinti, 2014-es belső ellenőrzési jelentésében következtetéseket vont le a 2014-ben lezárt teljesítmény-ellenőrzésekkel kapcsolatban, utalt a pénzügyi irányítással kapcsolatban megfogalmazott 2014. évi átfogó véleményre és ismertette az ellenőrzési ajánlásai végrehajtása terén elért eredményeket.

2014 végére az ellenőrzöttek szerint a 2010–2014 közötti időszakban elfogadott ajánlásokból 689-et (78%) hajtottak végre. A még folyamatban levő 195 ajánlásból (22%) egyik sem minősül kritikusnak, viszont 87 ajánlás nagyon fontos. A nagyon fontosnak minősített 87 ajánlásból 17 ajánlás 2014 végén több mint hat hónapot késett, ezek az utóbbi öt év összes elfogadott ajánlásának 2%-át teszik ki. A Belső Ellenőrzési Szolgálat nyomonkövetési tevékenysége megerősítette, hogy az ajánlások végrehajtása összességében kielégítő, és javul az ellenőrzött szolgálatokon belüli kontrollrendszerek minősége. Az IAS megállapította, hogy az ebben az időszakban nyomon követett ajánlások 95%-át eredményesen végrehajtották az ellenőrzöttek.

Az IAS ezen túlmenően teljesítmény-ellenőrzéseket is végzett a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret 28 , az új gazdasági kormányzás (a Bizottság szolgálatain belül) 29 , a külső segélyek és az információs technológiák tekintetében 30 .

A Bizottság belső ellenőre átfogó véleményt is benyújtott, amely főként saját munkáján, valamint a belső ellenőrzési részlegek munkáján alapult, és a pénzgazdálkodásra összpontosult. A vélemény szerint 2014-ben a Bizottság olyan irányítási, kockázatkezelési és belső ellenőrzési eljárásokat vezetett be, amelyek együtt alkalmasak arra, hogy megalapozott bizonyosságot szolgáltassanak a Bizottság pénzügyi célkitűzéseinek megvalósítását illetően. Az átfogó vélemény azonban korlátozott a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők által az éves tevékenységi jelentéseikben megfogalmazott fenntartások tekintetében.

Az IAS a véleményében az éves tevékenységi jelentésekben szereplő, becsült kockáztatott összegek és a múltbeli pénzügyi korrekciók és visszafizettetések által igazolt korrekciós kapacitás együttes hatását vizsgálta. Tekintettel a múltbeli pénzügyi korrekciókra és visszafizettetésekre, és feltételezve, hogy a 2014-es kifizetések korrekciói hasonló szintűek lesznek, az uniós költségvetés egészében (de nem feltétlenül az egyes szakpolitikai területeken) és hosszú távon (gyakran több évvel később) megfelelően védett.

Ezenfelül a belső ellenőr egy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmazó bekezdéssel egészítette ki a véleményt, és ebben kiemel három olyan kérdést, amelyre különös figyelmet kell fordítani:

I.A 2007–2013 közötti kutatási keretprogramok költségvetési végrehajtásának belső kontrollrendszereit meg kell erősíteni, nevezetesen a közös vállalkozások és az EUMSZ 185. cikke szerinti szervezetek felügyelete terén jelentkező kihívások jobb kezelése és a potenciális csalás hatékonyabb megelőzése és feltárása érdekében. Ezt a követelményt a hetedik keretprogram tekintetében a következő években teljesítendő kifizetések fényében, valamint a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret „Horizont 2020” programjának végrehajtása fényében kell szemlélni, amely megnövelt költségvetést irányoz elő a megbízott közös vállalkozások és az EUMSZ 185. cikke szerinti szervezetek részére, akikért végső soron továbbra is a Bizottság felelős. A követelmény fontos továbbá a Bizottság által továbbra is prioritásként kezelt csalás elleni küzdelem tekintetében.

II.A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret új jogszabályaiban előirányzott elszámolhatósági szabályok jellegüket tekintve továbbra is összetettek és többszintűek, ami a tagállamokban értelmezési problémákat okozhat, ami végső soron növeli a hibakockázatot. Az IAS már a programozási időszak első szakaszában azonosította a főigazgatóságok irányítási és felügyeleti rendszereinek javításra szoruló fő területeit és 2015-ben és az azt követő években célzott ellenőrzésekkel szorosan nyomon fogja követni az előrelépéseket.

III.A pénzügyi eszközök igen összetettek. Ahhoz, hogy a tagállamok számára vonzóak legyenek, jelentős erőfeszítéseket kell tenni a kapacitásépítésre abból a célból, hogy bizottsági és tagállami szinten egyaránt fejleszteni lehessen a szakismereteket. A főigazgatóságoknak csökkenteniük kell továbbá bizonyos, többféleképpen értelmezhető jogszabályok gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó kockázatokat azáltal, hogy útmutatást adnak az alkalmazottak és a tagállamok részére, valamint ellenőrzési és kontrollstratégiák révén.

A felülvizsgált költségvetési rendelet 99. cikke (5) bekezdésének megfelelően a belső ellenőr munkájáról készült összefoglaló jelentést továbbítják a mentesítésért felelős hatóság számára.

4    Következtetés

(1) A felülvizsgált költségvetési rendelet 2013 januárjában lépett hatályba.Költségvetési rendelet: Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).Alkalmazási szabályok: A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(2) Az ABAC a Bizottságban alkalmazott eredményszemléletű számviteli rendszer.

(3) kkv-k: kis- és középvállalkozások;
NGO-k: nem kormányzati szervezetek,

(4) A kohéziós politika nettó pénzügyi korrekciói csak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkoznak.

(5) Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok), melyek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA), a Kohéziós Alapból (KA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549–607. o.).

(7) A DG REGIO vonatkozásában az ellenőrzés a nemzeti ellenőrzési eredmények és a bejelentett hibaarányok megbízhatósága mellett (az „Ellenőrző hatóságok felülvizsgálata” című felmérés és dokumentumalapú értékelés alapján) a bejelentett, visszavont összegek és visszafizettetések megbízhatóságát értékelte (kockázatalapú helyszíni ellenőrzések és a koherenciát vizsgáló, dokumentumalapú értékelések révén).

(8) E munka eredményeként a DG REGIO úgy vélte, hogy a tagállamok által bejelentett visszavont összegek és a visszafizettetések kb. 15%-a nem megbízható és azokat ezért nem vették figyelembe a 2014-es éves tevékenységi jelentésben szereplő kumulatív fennmaradó kockázat számításakor.

(9) Lásd a 3. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat.

(10) Ezek a pénzügyi kimutatások 6. megjegyzésében jelentett adatokra épülnek („Az uniós költségvetés védelme”). Annak biztosítása érdekében, hogy a becsült jövőbeni korrekciók csak a kifizetés teljesítése után elvégzett kontrollokra vonatkozzanak, több szolgálat kiigazította ezeket az adatokat azáltal, hogy megtisztította az adatokat azoktól a korrekcióktól és visszafizettetésektől, amelyek nem utólagos kontrollok eredményei voltak. A mezőgazdaság esetében a kölcsönös megfeleltetést kizáró három éves bázist alkalmaztak, mivel ezt az időszakot ítélték meg a legrelevánsabb referenciaidőszaknak.

(11) Például abban az esetben, amikor egy kedvezményezett rossz beszámolási időszakban jelent be kiadást, vagy amikor a kedvezményezett nem elszámolható kiadást nyújt be, holott az elszámolható bejelentett költségek összege már eleve meghaladja az uniós hozzájárulás felső határát (és ezért nincsen pénzügyi hatás).

(12) A 2. melléklet táblázatai tartalmazzák az egyes szakpolitikai területek szolgálatainak felsorolását és a vonatkozó összegeket. Az összkiadás a 2014-évben teljesített kiadásokon alapul, lásd az éves tevékenységi jelentések 3. mellékletét (2. táblázat). Ezek a számok a 2015. március 31-én rendelkezésre álló, 2014. évi előzetes számviteli adatokból származnak, melyek adott esetben még felülvizsgálhatók. A kiadások szolgálatok közötti elosztása a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a Bizottság belső szabályai szerinti hatásköreinek megfelelően történik.

(13) Több szolgálat az évre vonatkozó, teljes kockáztatott összegre adott becslését számtartományban adta meg, az adatok rendelkezésre állásától és az alkalmazott módszertől függően. Lásd a különböző éves tevékenységi jelentéseket.

(14) Beleértve: DG HOME

(15) A DG DEVCO esetében az összes kiadás tartalmazza az uniós költségvetési (3 844 millió EUR) és az EFA-kiadásokat (3 671 millió EUR). A DG DEVCO jelezte, hogy a kockáztatott összegre és a korrekciós kapacitásra vonatkozó becslést felfelé korrigálták a 2009-től számított átlagos korrekciós kapacitás 2014-es kiadásokra való alkalmazása miatt.

(16) Az új fenntartások a következő területekre vonatkoznak: Közös Kül- és Biztonságpolitika (melyet a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat – az FPI – irányít), IPA/CARDS/PHARE – a kedvezményezett országok által végzett közvetett irányítás (IMBC) és az egyéb megbízott szervezetek által végzett közvetett irányítás (IMEE) (mindkettőt a DG ELARG irányítja), valamint a versenyképességi és innovációs ikt-politika-támogató program (melyet a DG CNECT irányít).

(17) A DG SANCO visszavonta az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó szakpolitika területén az állatbetegségek felszámolására és felügyeletére irányuló programokkal kapcsolatos fenntartását.

(18) A fenntartás visszavonása érdekében felkérték a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőket annak igazolására, hogy a hiányosságokat eredményesen orvosolták.

(19) A DG REGIO az ERFA-ra/Kohézióra/IPA-ra vonatkozó fenntartását a könnyebb érthetőség végett két fenntartásra osztotta fel: egy ERFA/Kohézió-fenntartásra és egy IPA-fenntartásra.

(20) Beleértve az EFÁ-t.

(21) A megosztott irányítás kivételével, ahol a bejelentett összegek nem tartalmaznak pénzügyi korrekciókat és visszafizettetéseket.

(22) A 2. melléklet táblázatai tartalmazzák az egyes szakpolitikai területek szolgálatainak felsorolását és a vonatkozó összegeket. Az összkiadás a 2014-évben teljesített kiadásokon alapul, lásd az egyes éves tevékenységi jelentések 3. mellékletét (2. táblázat). Ezek a számok a 2015. március 31-én rendelkezésre álló, 2014. évi előzetes számviteli adatokból származnak, melyek adott esetben még felülvizsgálhatók. A kiadások szolgálatok közötti elosztása a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a Bizottság belső szabályai szerinti hatásköreinek megfelelően történik.

(23) A fenntartások körébe a jelentett hiányosságok által érintett irányítási és kontrollrendszerek révén végrehajtott kiadások tartoznak.

(24) A teljes kockáztatott összeg az összes kiadásra vonatkozó kockáztatott összeg becslése: tartalmazza a fenntartás által érintett kockáztatott összeget és a fenntartások által nem érintett kiadások hibájának becslését. Ez a szám az adott helyzettől vagy programtól függően legfeljebb 2%.

(25) A jelzett 27 255 millió EUR-s összeg az irányítási és kontrollrendszerek alá tartozó olyan kiadásokat jelenti, amelyekkel kapcsolatban fenntartásokat fogalmaztak meg, és amelyek esetében az irányítási és kontrollrendszereket a DG AGRI alapos vizsgálatnak vetette alá. Ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében folyamatban vannak a szabályszerűségi záróelszámolások, és a tagállamok által adott esetben hozandó javító intézkedések DG AGRI általi nyomon követése.

(26) Beleértve: DG HOME

(27) A DG DEVCO esetében az összes kiadás tartalmazza az uniós költségvetési (3 844 millió EUR) és az EFA-kiadásokat (3 671 millió EUR).

(28) Az IAS megállapította, hogy a különböző programokra vonatkozó jogszabályok kockázatokat tartalmaznak, melyek a jogalkotási eljárás miatt keletkeztek. E kockázatokat a főigazgatóságoknak kell csökkenteniük az irányítási és kontrollrendszereik kialakításában és végrehajtásában.

(29) Az IAS pozitívnak értékelte az elvégzett ellenőrzéseket és csupán arra utalt, hogy néhány területen további javításokat lehetne tenni.

(30) Az IAS megállapította, hogy a Bizottság szolgálatainak biztosítaniuk kell, hogy megfelelően azonosítják a felhasználói igényeket, azokat kellő időben és olyan költségvetés mellett megfelelően kielégítik, amellyel a Bizottság a legjobb ár-érték arányt érheti el az IT-beruházásaiból.