52014PC0255

INDOKOLÁS

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[1] 12. cikke a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül legfeljebb évi 150 millió EUR erejéig (2011-es árakon) lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) igénybevételét.

A 2013. december 31-ig benyújtott kérelmek esetében az EGAA-ból való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza.

2012. december 21-én Románia az SC Mechel Câmpia Turzii SA vállalatnál és egy, az ellátási lánc következő szintjén álló gyártónál (az SC Mechel Reparatii Targoviste SRL vállalatnál) történt elbocsátásokat követően „EGF/2012/010 RO/Mechel” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt.

A kérelem alapos vizsgálata után a Bizottság az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke alapján megállapította, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak a rendeletben megállapított feltételei teljesülnek.

A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉS

Főbb adatok: ||

EGAA-referenciaszám || EGF/2012/010

Tagállam || Románia

2. cikk || a)

Elsődlegesen érintett vállalat || SC Mechel Câmpia Turzii SA

Beszállítók és az ellátási lánc következő szintjein álló gyártók || 1

Tárgyidőszak || 2012. június 20. – 2012. október 20.

A személyre szabott szolgáltatások kezdetének időpontja || 2013. március 1.

A kérelem benyújtásának időpontja || 2012. december 21.

A referencia-időszakban történt elbocsátások száma || 825

A referencia-időszak előtti és utáni elbocsátások száma || 688

Összes támogatható elbocsátás || 1 513

Az intézkedések által várhatóan érintett, elbocsátott munkavállalók száma || 1 000

A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások (EUR) || 6 909 300

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások[3] (EUR) || 233 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (%-ban) || 3,26

Teljes költségvetés (EUR) || 7 142 300

EGAA-hozzájárulás EUR-ban (50 %) || 3 571 150

1.           A kérelmet 2012. december 21-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2014. március 4-ig további információkkal egészítették ki.

2.           A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerint eleget tesz az EGAA igénybevételéhez szükséges feltételeknek, és benyújtása a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül megtörtént.

Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változások közötti kapcsolat

3.           Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett jelentős strukturális változások közötti kapcsolat alátámasztására Románia azzal érvel, hogy az acél kész- és félkész termékek gyártásának ágazata, amelyben a Mechel Câmpia Turzii és a Mechel Reparatii Targoviste vállalatok tevékenykedtek, súlyos gazdasági csapást szenvedett el az acéltermékek szektorában az Unió piaci részesedésének gyors csökkenése, ugyanakkor más országok, például Kína piaci részesedésének növekedése következtében. A román hatóságok által szolgáltatott adatok[4] szerint az acélágazat egészére nézve a nyersacél gyártása az EU-27-ben a 2006-ban termelt 206,9 millió tonnáról 2011-re 177,6 millió tonnára esett vissza, ami ahhoz vezetett, hogy az EU-27 piaci részesedése a 2006-os 16,6 %-ról 2011-re 11,7 %-re csökkent, míg ugyanezen időszakban Kína piaci részesedése 33,7 %-ról 45 %-ra nőtt. A 2002–2011-es időszakban Kína piaci részesedése 20,2 %-ról több mint duplájára nőtt, míg az EU-27 piaci részesedése 20,8 %-ról a felére esett vissza.

4.           A 2009–2011 közötti időszakban az EU-27-ben a látszólagos acélfelhasználás[5] (nyersacél-egyenértékben) 127,0 millió tonnáról 168,7 millió tonnára (32,9 %-kal) nőtt, anélkül azonban, hogy elérte volna a válság előtti szintet, ugyanekkor a globális felhasználás 1219,6 millió tonnáról 1484,7 millió tonnára (21,7 %-kal) nőtt, meghaladva a 2008-as számadatokat. Hasonló tendencia volt megfigyelhető az acél késztermékek látszólagos felhasználása terén, amely az EU-27-ben 32 %-kal nőtt, míg a globális növekedés csak 21,4 %-os volt. Az EU-27 országai ezt a keresletnövekedést nagyrészt importból fedezték.

5.           2009 és 2011 között az acél kész- és félkész termékek importja az EU-27-ben 101 millió tonnáról 138,4 millió tonnára nőtt (+37 %), ugyanekkor Kínában e termékek importja 22,3 millió tonnáról 16,3 millió tonnára csökkent (−26,9 %). Ugyanebben az időszakban, míg az acél kész- és félkész termékek exportja az EU-27-ben 112,8 millió tonnáról +29,2 %-kal 145,8 millió tonnára nőtt, a harmadik országokban a növekedés sokkal nagyobb mértékű volt, például Kínában +99,8 %, az Egyesült Államokban +43,8 %, Dél-Koreában +42,6 %. Ezek az országok együttesen az acél kész- és félkész termékek 21,8 %-át exportálták világszinten, szemben az EU-27-et érintő 35,8 %-kal. A fenti adatok azt mutatják, hogy az Unió az acél kész- és félkész termékek jelentős importnövekedését, valamint exportjuk relatív csökkenését könyvelhette el az elmúlt években, és mindez az uniós piaci részesedés csökkenéséhez vezetett az acél kész- és félkész termékek ágazatában, ahol a Mechel vállalat működött. Ezek az események negatívan befolyásolták az ágazat teljesítményét, amit az uniós acélipar versenyképességére nemzetközi szinten gyakorolt nyomás, valamint a munkahelyeknek az európai az acéliparban történt szerkezetátalakítások miatti megszűnése is tükrözött[6].

6.           Az acéliparral kapcsolatosan a mai napig öt EGAA-kérelmet nyújtottak be, amelyek közül négy kérelem célja azoknak az elbocsátott munkavállalóknak támogatást nyújtani, akik a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében váltak munkanélkülivé[7], egy kérelem pedig azoknak a támogatására irányul, akik közvetlenül a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében veszítették el munkájukat[8].

Az elbocsátások számának igazolása és a 2. cikk a) pontjában foglalt kritériumok teljesítése

7.           Románia e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában említett beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amely szerint az alapból olyankor lehet támogatást nyújtani, ha egy tagállamban működő vállalattól egy négyhónapos időszak alatt legalább 500 főt bocsátottak el, beleértve az e vállalat beszállítóitól és a termelési lánc következő szintjein álló termelők körében elbocsátott munkavállalókat is.

8.           A kérelem arra hivatkozik, hogy a 2012. június 20. és 2012. október 20. közötti négyhónapos referencia-időszakban a Mechel Câmpia Turzii SA vállalattól és egy, az értékesítési lánc következő szintjén álló gyártójától 825 főt bocsátottak el, majd további 688 főt bocsátottak el a referencia-időszakon kívül, de ugyanannak a csoportos létszám-leépítési eljárásnak a keretében. Valamennyi elbocsátottat az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének harmadik francia bekezdése alapján vették számításba. A Bizottság megkapta a 2. cikk (2) bekezdése második pontjának harmadik francia bekezdésében előírt megerősítést, miszerint ez az elbocsátottak tényleges száma.

Az elbocsátások előre nem látható jellegének bizonyítása

9.           A román hatóságok azt állítják, hogy a Mechel Câmpia Turzii vállalatnál történt elbocsátások nem voltak előre láthatók. 2009 novemberében a Mechel Câmpia Turzii telephelyén három új gyártósor üzembe helyezését jelentette be. 2011 végére azonban a Mechel romániai működésével kapcsolatosan a két megelőző pénzügyi évben az európai acélpiacokon jellemző kedvezőtlen árak miatt elszenvedett veszteségek következtében pénzügyi nehézségek merültek fel; ez a helyzet a vashulladék árának emelkedése és a késztermékek iránti gyenge kereslet miatt alakult ki. 2011 végén a Mechel Câmpia Turzii több intézkedést hozott a személyzeti költségek csökkentésére (pl. az egyéni béremelések, a prémiumok és az ösztönzők felfüggesztése; a túlmunka betiltása; a műszakok átszervezése; a munkaidő és ezzel arányosan a bérek csökkentése). Az intézkedések azonban nem jelentettek megoldást a vállalat pénzügyi problémáira, ezért a csoportos létszámleépítés mellett döntöttek.

Az elbocsátó vállalatok és a támogatásra jogosult munkavállalók meghatározása

10.         A kérelem 1513 fő elbocsátásával függ össze (1441 főt a Mechel Câmpia Turzii vállalattól, 72 főt pedig a Mechel Reparatii Targoviste vállalattól bocsátottak el a referencia-időszak alatt és azt követően). A román hatóságok 1000 főre becsülik azoknak az elbocsátott munkavállalók számát, akik várhatóan igénybe veszik az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagot.

11.         A támogatásra jogosult munkavállalók megoszlása a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Férfiak || 728 || 72,80

Nők || 272 || 27,20

EU-állampolgárok || 1000 || 100,00

Nem EU-állampolgárok || 0 || 0,00

15–24 év közöttiek || 9 || 0,90

25–54 év közöttiek || 879 || 87,90

55–64 év közöttiek || 112 || 11,20

64 évesnél idősebbek || 0 || 0,00

12.         A támogatásra jogosult munkavállalók közül négy küzd tartós egészségügyi problémával vagy él fogyatékossággal.

13.         A foglalkozási csoportok szerinti megoszlás a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Vezetők || 32 || 3,20

Szakemberek || 61 || 6,10

Technikusok és szakmai asszisztensek || 91 || 9,10

Adminisztratív támogatást nyújtó munkavállalók || 81 || 8,10

Szolgáltatást nyújtó és értékesítést végző munkavállalók || 6 || 0,60

Szakképzettséget igénylő ipari foglalkozásúak || 271 || 27,10

Létesítmény-üzemeltetők és gépkezelők, továbbá összeszerelők || 449 || 44,90

Alacsonyabb szakképesítést igénylő foglalkozások || 9 || 0,90

14.         Az 1927/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően Románia megerősítette, hogy az EGAA végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az EGAA-hoz való hozzáférésben mind jelenleg, mind a jövőben a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó és diszkriminációellenes politikát alkalmaz.

Az érintett terület, valamint az ott működő hatóságok és érdekelt felek bemutatása

15.         A leépítések elsősorban Aranyosgyéres (Câmpia Turzii) települést és környékét érintették Kolozs (Cluj) megye délkeleti részén, Északnyugat-Romániában. Társadalmi-gazdasági szempontból Aranyosgyéres vidékét alacsony jövedelmi szintek és a gazdasági tevékenységek gyenge diverzifikációja jellemzi. Az AJOFM Cluj becslései szerint Aranyosgyéres munkaképes korú lakosságának mintegy felét az ipari szektorban foglalkoztatják. A Mechel Câmpia Turzii volt a térség legnagyobb munkaadója (1837 alkalmazottal 2012 júniusában); a környék munkavállalóinak mintegy harmadát foglalkoztatta. A helyi munkaerőpiac meglehetősen korlátozott: a munkanélküliségi ráta Aranyosgyéres térségében 5 %-os, és a betöltetlen álláshelyek aránya is igen alacsony (0,5 % alatt)[9].

16.         Az intézkedések végrehajtásáért felelős hatóságok a Román Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség (ANOFM) és a Kolozs Megyei Foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM Cluj).

17.         További érdekeltek többek között a helyi és regionális önkormányzatok, szakszervezetek és vállalatok – ezek egy szövetkezethez fognak kapcsolódni, amely azért jön létre, hogy a „Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez” intézkedés keretében segítse a támogatásra jogosult munkavállalókat.

Az elbocsátások várható hatása a helyi, a regionális és az országos foglalkoztatásra

18.         Az elbocsátott munkavállalók több mint kétharmada él Aranyosgyéres településen és a környező területeken, közel egyharmaduk pedig Kolozs megye más részein. Az AJOFM Cluj adatai szerint a munkanélküliségi ráta Kolozs megyében az elbocsátásokat megelőzően 3,7 % volt, majd 2013 februárjában az elbocsátásokat követően 4,1 %-ra nőtt. Az elbocsátások következtében a munkanélküliek száma Aranyosgyéres térségében 481 főről 1 290 főre, vagyis több mint kétszeresére nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig a 18–62 éves személyek körében 2,7 %-ról 7,2 %-ra emelkedett. Az elbocsátások tehát komolyan befolyásolták a helyi munkaerő-piaci helyzetet, tekintve Aranyosgyéres térségében mind a munkahelyek (átlagosan havonta 30 üresedés), mind a potenciális munkaadók alacsony számát. 2008 és 2010 között az acéliparban foglalkoztatottak számának folyamatos csökkenése volt megfigyelhető Kolozs megyében, párhuzamosan a nettó beruházási volumen jelentős csökkenésével ebben az iparágban. Az AJOFM Cluj adatai szerint a legtöbb elbocsátott munkavállaló a fémipari ágazatra specializálódott és ennek megfelelő képesítéssel rendelkezik, azonban a munkaadók ilyen képesítések iránti kereslete Kolozs megyében már nem jellemző.

A finanszírozásra javasolt, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja és annak tételes bontásban meghatározott becsült költségei, valamint a strukturális alapok által támogatott intézkedésekkel mutatott kiegészítő jelleg

19.         Az alábbi intézkedések együttesen összehangolt csomagot képeznek, amely a munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célzó, személyre szabott szolgáltatásokból áll[10]:

– A munkavállalók regisztrációja: Az intézkedés keretében regisztrációs űrlap kitöltésére kerül sor, amely bekerül a projektkoordinációs központ adatbázisába az egyes munkavállalók készségeinek, képességeinek és tapasztalatainak azonosítása, státuszuk érvényesítése, valamint igényeik meghatározása céljából.

– Tájékoztatás, pályaorientáció és tanácsadás: Ez az intézkedés egy sor, a projektkoordinációs központ által kidolgozott tevékenységből áll:

– Aranyosgyéres térségében a vállalkozók tájékoztatása a projektről és a betöltetlen álláshelyek felkutatása;

– a támogatásra jogosult munkavállalók tájékoztatása a helyi munkaerőpiaccal, a munkajogi szabályozással, a szakmai képzésekkel és a munkalehetőségekkel kapcsolatosan;

– a támogatásra jogosult munkavállalókkal motivációs interjúk, pszichológiai értékelések és alkalmassági vizsgálatok végzése;

– karrier-tanácsadás és pályaorientáció, valamint személyre szabott cselekvési tervek kidolgozása az egyes, támogatásra jogosult munkavállalók számára;

– tanácsadás a munkakereséssel, a potenciális munkaadóval való kapcsolatfelvétellel, az állásinterjún való viselkedéssel kapcsolatosan;

– ajánlások egyéb projekttevékenységekben (pl. szakképzés, szakmai gyakorlat, szövetkezet) való részvételre.

– Szakképzések és szakmai gyakorlatok: Ez az intézkedés a munkavállalók tájékoztató, pályaorientációs és tanácsadási tevékenységek során feltárt igényeinek megfelelő a szakképzéseket nyújt. Az általában három–hat hónapig tartó képzéseket 7–28 fős csoportok számára a Kifizetések és Társadalmi Ellenőrzés Nemzeti Ügynöksége és a Nemzeti Szakképzési Központ által elismert, engedélyezett külső szolgáltatók tartják, és a megszerzett készségek igazolását is magukban foglalják[11]. A képzésszolgáltatókat az AJOFM Cluj ügynökséggel kötött megállapodást követően utalvány-visszatérítési rendszer keretében fizetik a képzések befejezését és azt követően, hogy a képzés résztvevői megszerezték képzési tanúsítványt. A projektkoordinációs központ koordinálja a képzési tevékenységeket, és minden egyes tanfolyamot figyelemmel kísér. A képzések résztvevőinek helyzetét hat hónappal a kurzus befejezése után ellenőrzik. A munkavállalóknak lehetőségük nyílik részt venni 5–90 napos szakmai gyakorlatokon is, amelyeket az elbocsátások által érintett területen található potenciális munkaadók által kifejezetten az elbocsátott munkavállalók számára szerveznek.

– Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez: Az AJOFM Cluj ügynökség segítséget nyújt új vállalkozások indításához egy standard alapszabállyal[12] rendelkező szövetkezet[13] formájában, amelyet 250 támogatásra jogosult munkavállaló alkot majd. A szövetkezet sporteszközöket fog gyártani egy román cég számára, amely maga is egy multinacionális sporteszközgyártó cég alvállalkozója[14]. A támogatásra jogosult munkavállalók nyilatkozhattak a szövetkezetbe való belépési szándékukról. A 250 szövetkezeti tagot két alkalmassági vizsgálat segítségével az AJOFM Cluj ügynökség választja ki a támogatásra jogosult érdekelt munkavállalók csoportjából, majd szakmai gyakorlatra küldik őket más, hasonló tevékenységet folytató vállalatokhoz, ahol értékelésen esnek át. Minden kiválasztott munkavállaló egy 15 000 euró értékű utalványra jogosult, amellyel mint tag hozzájárul a szövetkezet tőkéjéhez[15]. A pénzeszközök nagy része – a jogi és adminisztratív induló költségek, valamint a működő tőke számára fenntartott részt kivéve[16] – arra szolgál, hogy a szövetkezet megvásárolja a gyártási tevékenység folytatásához szükséges gépeket, berendezéseket és nyersanyagokat[17]. A gépek, berendezések és nyersanyagok megvásárlására a pénzügyi fedezetet a szövetkezet valamennyi tagja számára kibocsátott utalványok nyújtják.

– Az eszközök beszerzésének és a gyártási helyszín berendezésének szükséglete, valamint a szövetkezetbe belépők száma összefügg egymással. A szövetkezeti tagok belépési aránya az eszközök beszerzésének és a szövetkezet működésének szükségletein alapul. A munkavállalók egyenlő jogokkal rendelkeznek a szövetkezetben. Közösen rendelkeznek a termelési eszközökkel, határozzák meg saját fizetésüket és osztalékukat, és döntenek a jövőbeni üzleti tervekről és beruházásokról[18]. A munkavállalók elkötelezik magukat, hogy a szövetkezet működésének első három évében annak tagjai maradnak. Ha egy munkavállaló idő előtt elhagyja a szövetkezetet, a szövetkezet vezető testülete a munkavállaló jegyzett tőkében való részesedésének értékétől függően határoz arról, hogy milyen összegű kompenzációt fizet annak, és milyen feltételek mellett. A szövetkezethez csatlakozni kívánó új tagoknak ezzel egyenértékű hozzájárulást kell befizetniük (ez egyéb támogatási projektek útján is finanszírozható).

– A szövetkezet és ügyfele között egy négyéves kezdeti időtartamra szóló kereskedelmi szerződés aláírására kerül sor, amely meghosszabbítható (az ügyfél a sporteszközöket gyártó multinacionális vállalattal már megkötött egy 10 évre szóló szerződést). A szövetkezet és ügyfele közötti szerződés piaci feltételek mellett jön létre, biztosítja a szövetkezet bevételeit, ugyanakkor kizárólagossági záradékot nem tartalmaz, és a szövetkezet bővítheti ügyfélkörét. Az AJOFM Cluj a projekt fenntarthatóságát a szövetkezettel aláírt kötelezettségvállalás révén biztosítja[19].

– A Bizottság véleménye szerint ez az intézkedés, noha mind létrejöttét, mind végrehajtását tekintve újszerű, teljes mértékben megfelel az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában foglalt, a támogatható tevékenységekre vonatkozóan meghatározott feltételeknek, különösen az intézkedések „vállalkozásösztönzés vagy a vállalkozásalapítás támogatása” című kategóriájának.

– A gyártás helyszínének bérlése és bérleti díj fizetése a projekt időtartama során: A szövetkezet tevékenysége egy 50 főt foglalkoztató próbagyártósorral indul, amely 250 munkavállaló foglalkoztatására kibővíthető. A gyártó létesítmény bérleti díját az EGAA végrehajtási időszakában (2015 márciusáig) az AJOFM Cluj fizeti (EGAA-társfinanszírozással), majd ezután a szövetkezet ügyfele folyósítja.

– Utazási költségtérítés: Ez az intézkedés személyenként legfeljebb 250 euró támogatást jelent, amely arra szolgál, hogy fedezze a munkavállalók útiköltségeit, ha otthonról el kell utazniuk, hogy állásinterjún vagy más projekttevékenységekben vegyenek részt. A kedvezményezetteknek az elbocsátások által érintett területen kell lakniuk, és legalább két projekttevékenységben kell részt venniük.

– Állásinterjúhoz nyújtott támogatás: Ez az intézkedés egy személyenként legfeljebb 100 euró összegű támogatásból áll, amelyet azoknak a munkavállalóknak fizetnek, akik állásinterjúkon, felvételi vizsgákon vagy egyéb munkaerő-felvételi eljárásokon vesznek részt a potenciális munkaadó szervezésében. A támogatás célja, hogy fedezze a személyes meghallgatáson való részvétel költségeit. A kedvezményezettek legfeljebb két alkalommal kaphatnak támogatást, ha több mint két interjún vesznek részt különböző munkáltatóknál.

– Gyakornoki támogatás: Ez az intézkedés egy maximum 1 000 euró[20] (vagy képzett műszaki személyzet és szakosodott munkavállalók esetében legfeljebb 3 000 euró[21]) összegű juttatást foglal magában azon munkavállalók számára, akik szakmai gyakorlaton vesznek részt. A támogatás célja, hogy fedezze a szállás, az egészségbiztosítás, az étkezés, a nyersanyagok, a védőfelszerelések stb. költségeit. A kedvezményezetteknek az elbocsátások által érintett területen kell lakniuk, és legalább két projekttevékenységben részt kell venniük.

– Költségtérítés: Az intézkedés keretében a gyakornoki programban részt vevő munkavállalók számára 150 euró átalányösszeget nyújtanak. A támogatás célja, hogy bizonyos intézkedések esetén, amelyekre a lakóhelytől távol kerül sor, a kedvezményezettek számára az otthonuktól és a családjuktól való ideiglenes távollétük miatt kompenzációt nyújtson. A szakmai gyakorlaton részt vevő személyek nem kapnak munkanélküli segélyt, és a szakmai gyakorlat időtartama alatt nem vállalhatnak munkát. A támogatás összege csak egy alkalommal kerül kifizetésre, az intézkedés befejezése után, amelyen a munkavállaló részt vett.

– Részvételi támogatás: Ez az intézkedés 200 euró átalányösszeg kifizetését jelenti azon munkavállalók részére, akik a szakképzés részeként képzési tanúsítványt szereznek. A támogatás célja, hogy motiválja a munkavállalókat, és kompenzálja a képzésben való részvételük költségeit. A részt vevő személyek a képzés időtartama alatt nem vállalhatnak munkát, mivel a képzésben való részvétel kötelező, és a kurzusokat általában délelőtt tartják.

– Az utazási támogatás, az állásinterjúhoz nyújtott támogatás és a gyakornoki támogatás csak igazoló okiratok (pl. nyugta, számla stb.) bemutatását követően kerül kifizetésre. Azok a munkavállalók, akik szakmai gyakorlaton vesznek részt és költségtérítést kapnak, nem részesülnek utazási támogatásban, mivel a szállításukat a szakmai gyakorlatot szervező vállalat biztosítja.

– Mentorálás a munkahelyi beilleszkedést követően: Ez az intézkedés a mentori tevékenységet foglalja magában, amelyet a munkaadók az újonnan felvett munkavállalóknak három–hat hónapon keresztül biztosítanak. A mentor támogatást és segítséget nyújt az elbocsátott munkavállalói státuszból a foglalkoztatotti státuszba való átmenet megkönnyítésére.

20.         Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó, a kérelemben az 1927/2006/EK rendelet 3. cikke szerint feltüntetett kiadások előkészítési, ellenőrzési, valamint tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységeket takarnak.

21.         A román hatóságok által ismertetett, személyre szabott szolgáltatások az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható, aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. A román hatóságok e szolgáltatások összköltségét 7 142 300 EUR-ra, ebből a személyre szabott szolgáltatásokat 6 909 300 EUR-ra, az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat pedig 233 000 EUR-ra (az összköltség 3,26 %-ára) becsülik. Az EGAA-ból igényelt teljes hozzájárulás összege 3 571 150 EUR (az összköltségek 50 %-a).

Intézkedések || Az érintett munkavállalók becsült száma || Becsült költségek (egy támogatásra jogosult munkavállalóra) (EUR-ban) || Összköltség (EGAA és nemzeti társfinanszírozás) (EUR)

Személyre szabott szolgáltatások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének első bekezdése)

Munkavállalók nyilvántartásba vétele || 1 000 || 50 || 50 000

Tájékoztatás, pályaorientáció és tanácsadás || 1 000 || 1 500 || 1 500 000

Szakképzések és szakmai gyakorlatok || 500 || 800 || 400 000

Segítségnyújtás önálló tevékenység kezdéséhez || 250 || 15 000 || 3 750 000

A gyártás helyszínének bérlése és bérleti díj fizetése a projekt időtartama során || 250 || 860 || 215 000

Utazási költségtérítés || 300 || 250 || 74 300

Állásinterjúhoz nyújtott támogatás || 400 || 100 || 40 000

Gyakornoki támogatás || 400 || 1 000 || 400 000

Napidíj || 400 || 150 || 60 000

Részvételi támogatás || 500 || 200 || 100 000

Mentorálás a munkahelyi beilleszkedést követően || 400 || 800 || 320 000

A személyre szabott szolgáltatások részösszege || || 6 909 300

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése)

Előkészítő tevékenységek || || 153 000

Irányítás || || 0

Tájékoztatás és nyilvánosság || || 70 000

Ellenőrzési tevékenységek || || 10 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások részösszege || || 233 000

Becsült költségek összesen || || 7 142 300

EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 50 %-a) || || 3 571 150

22.         A román hatóságok megerősítették, hogy a fent ismertetett intézkedések kiegészítik a strukturális alapok[22] által finanszírozott intézkedéseket, és megelőzik a kettős finanszírozást. Az ESZA és az EGAA keretében finanszírozott tevékenységek kettős finanszírozásának elkerülése érdekében a román hatóságok keretjegyzőkönyvet írtak alá, amely lehetővé teszi az ESZA-műveletek irányításában érintett hatóságok számára, hogy ellenőrizzék a „Humánerőforrás-fejlesztés” elnevezésű ESZA operatív program irányító hatóságának, a Munka- és Családügyi, Szociális Védelmi és Idősügyi Minisztériumnak és az ANOFM-nek az adatbázisait.

Az érintett munkavállalóknak szánt, személyre szabott szolgáltatások kezdetének vagy tervezett kezdetének időpontja

23.         Románia 2013. március 1-jén kezdte meg az érintett munkavállalók részére az EGAA általi társfinanszírozásra javasolt, koordinált csomagba foglalt, személyre szabott szolgáltatások nyújtását. Ez az időpont tekintendő tehát az EGAA-ból nyújtandó valamennyi támogatásra való jogosultság kezdetének.

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció során követett eljárások

24.         Az elbocsátott munkavállalókkal az EGAA-kérelem elkészítése során többször is konzultáltak. Az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomagokkal kapcsolatban a szociális partnerekkel folytatott konzultációk a következők voltak:

· 2012 júniusában találkozóra került sor a munkaügyi miniszter és a Mechel Câmpia Turzii vállalat vezetősége között, a vállalat tervezett elbocsátásokkal kapcsolatos álláspontjának megvitatása céljából;

· 2012 augusztusában a szociális párbeszédért felelős miniszterhelyettes és a szociális párbeszédért felelős (szakszervezeti képviselőket is magában foglaló) bizottság tagjai találkoztak, és megvitatták az elbocsátások következtében kialakult helyzetet;

· 2012 szeptemberében a szociális párbeszédért felelős miniszterhelyettes a szakszervezetekkel és a helyi hatóságok képviselőivel találkozott, és arról tárgyaltak, hogy a román kormánynak van-e lehetősége igénybe venni az EGAA eszközeit.

25.         A román hatóságok megerősítették, hogy a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos létszámcsökkentések vonatkozásában előírt követelményeknek eleget tettek.

Tájékoztatás a nemzeti jog alapján vagy kollektív szerződések értelmében kötelezően végrehajtandó intézkedésekről

26.         Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében foglalt kritériumok tekintetében a román hatóságok kérelmükben:

· megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalatok felelőssége;

· bizonyították, hogy az intézkedések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak;

· megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Irányítási és kontrollrendszerek

27.         Románia értesítette a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulást ugyanazok a szervek fogják irányítani és ellenőrizni, amelyek az Európai Szociális Alapot is irányítják és ellenőrzik. A pénzügyi hozzájárulást az ANOFM, az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás folyósításáért felelős kijelölt nemzeti hatóság fogja kezelni. A 11/2009 kormányhatározat létrehozta az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás koordinációjának és irányításának intézményi keretét. Konkrét iránymutatások vonatkoznak az EGAA-támogatások kezelésének eljárásaira, a különböző érintett szervek szerepére és az EGAA irányításának általános elveit, valamint a vonatkozó jogi rendelkezések betartását biztosító mechanizmusokra. Az EGAA ellenőrzési hatóságaként a Román Számvevőszékhez tartozó ellenőrző hatóságot nevezték ki.

Finanszírozás

28.         Románia kérelme alapján az összehangolt, személyre szabott szolgáltatáscsomaghoz javasolt EGAA-hozzájárulás (beleértve az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat) 3 571 150 EUR, amely az összköltségek 50 %-át teszi ki. A Bizottság által az Alapból történő allokációra tett javaslat a Románia által szolgáltatott információn alapul.

29.         Figyelembe véve az EGAA-ból folyósítható pénzügyi hozzájárulásnak az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság azt javasolja, hogy a fent említett teljes összeget folyósítsák az EGAA-ból.

30.         Az EGAA igénybevételére vonatkozó javasolt határozatot az Európai Parlament és a Tanács közösen hozza meg, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás[23] 13. pontja értelmében.

31.         A Bizottság a 2014. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzataiba irányuló külön átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjának megfelelően.

A kifizetési előirányzatok forrása

A jelenlegi kérelemben igényelt 3 571 150 EUR összegre a 2014. évi költségvetésben az EGAA költségvetési sorában előirányzott összeg fog fedezetet biztosítani.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről (Románia „EGF/2012/010 RO/Mechel” referenciaszámú kérelme)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[24] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra[25] és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[26],

mivel:

(1)       Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacon történő ismételt beilleszkedéshez

(2)       Az EGAA éves maximális összege (2011-es árakon számítva) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet[27] 12. cikkében meghatározottaknak megfelelően 150 millió EUR.

(3)       Románia az SC Mechel Câmpia Turzii SA vállalatnál és egy, az ellátási lánc következő szintjén álló gyártónál történt elbocsátásokra tekintettel 2012. december 21-én az EGAA igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, majd 2014. március 4-én további információval egészítette ki azt. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 3 571 150 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot.

(4)       Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Románia által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió 2014. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) 3 571 150 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

[2]               HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3]               Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése szerint.

[4]               Forrás: Acélipari Világszövetség, Steel Statistical Yearbook (Acélstatisztikai évkönyv) 2012.

[5]               A látszólagos acélfelhasználás az importtal megnövelt és az exporttal csökkentett termelést jelenti.

[6]               vö. a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében; COM(2013) 407.

[7]               EGF/2009/022/ BG/Kremikovtsi AD (a kérelmet a Bizottság elutasította), EGF/2013/002 BE/Carsid (a kérelmet 2013. április 2-án nyújották be a Bizottságnak), EGF/2013/007 BE Duferco-NLMK (a kérelmet 2013. szeptember 27-én nyújották be a Bizottságnak).

[8]               EGF/2010/007 AT/Steiermark and Niederösterreich. 2011. szeptember 27-i 2011/652/EU határozat (HL L 263, 2011.10.7, 9. o.).

[9]               A betöltetlen álláshelyek aránya a betöltetlen álláshelyek számának és az összes (betöltött és betöltetlen) álláshely számának a hányadosa. 2012 harmadik negyedévében a betöltetlen álláshelyek becsült aránya az EU-28-ban a NACE Rev.2. B–S nemzetgazdasági ágakban (ipar, építőipar, szolgáltatások) 1,4 % volt.

[10]             A javasolt intézkedések közül számos hasonló az „EGF/2011/014 RO/Nokia” ügy kapcsán végrehajtott intézkedésekhez.

[11]             A képzéseket azoknak az elbocsátott munkavállalóknak szánják, akiket nem választanak ki a szövetkezetben való részvételre.

[12]             Az új vállalat a szövetkezetek létrehozásáról szóló 2005/1. törvény alapján jön létre.

[13]             A román hatóságok úgy ítélik meg, hogy a munkavállalók egyéni vállalkozásainak létrehozását támogató intézkedések nem lennének hatékonyak, mivel a rossz életkörülmények miatt a térséget a termékek és szolgáltatások iránti alacsony kereslet jellemzi.

[14]             Az ügyfelét jelentő vállalatot az AJOFM által végzett piackutatás eredményeként választották ki, amely az Aranyosgyéres térségében beruházni hajlandó és a szövetkezet létrehozásában részt venni kívánó vállalatok felkutatására irányult.

[15]             A román hatóságok a támogatásra jogosult munkavállalókra fejenként jutó 15 000 euró összeget a beruházás teljes becsült költségét a várhatóan szükséges dolgozók számával elosztva kapták. Az utalványokat egy, az AJOFM Cluj, valamint a szövetkezet minden egyes tagja közötti szerződés útján osztják ki, amelyben kikötik, hogy az elbocsátott személyeknek tiszteletben kell tartaniuk a szövetkezet megvalósításának tervét.

[16]             A működő tőke a szövetkezet tevékenységével kapcsolatos, az első hónapokban felmerülő költségek fedezésére szolgál, attól kezdve, hogy a szövetkezet megkezdi a próbagyártást, majd a gyártást, egészen addig, amíg az első néhány leszállított termék ellenértékét megkapja.

[17]             A gyakorlatban az AJOFM Cluj a 15 000 eurót közvetlenül a szövetkezetnek fizeti ki a szövetkezet számára a gépeket, berendezéseket és nyersanyagokat szállító vállalatok által kiállított számlák, valamint bármely más, jogszabályban meghatározott számviteli okirat alapján.

[18]             A munkavállalók szakmai vezetőséget választhatnak, bár a Mechel korábbi megfelelő tapasztalattal rendelkező munkavállalói is betölthetnek a vezetői vagy középvezetői funkciókat (HR, számviteli, műszaki-mérnöki, gyártás-ellenőrzés, értékesítés stb.). A szövetkezetbe belépni vagy azt elhagyni kívánó tagok jogairól és kötelezettségeiről a szövetkezet vezetősége dönt, valamint implicit módon szövetkezet minden tagja, aki szavazati jogokat gyakorol a közgyűlésben.

[19]             Az AJOFM Cluj szerződést köt a szövetkezettel, amely záradékokat tartalmaz, utalva a szövetkezet létrehozására, működésére és fenntarthatóságára, valamint az e szerződés alapján vállalt kötelezettségek megszegésének esetére. Az AJOFM Cluj hasonló szerződést fog kötni munkanélkülieket alkalmazó vállalatokkal. Abban az esetben, ha az alkalmazó vállalat nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit, vissza kell térítenie a kapott összegeket.

[20]             A támogatás összegét a potenciális munkaadók és a gyakornoki helyet kínálók becslései alapján határozták meg; e becslések a támogatásra jogosult munkavállalók szakmai gyakorlaton való részvételének költségeit érintették.

[21]             A képzett műszaki személyzet és a szakosodott munkavállalók esetében nyújtott magasabb összegű támogatásnak az az oka, hogy az ilyen személyzet szakmai gyakorlata háromszor hosszabb ideig tart, és magasabb költségekkel jár.

[22]             A román hatóságok például kiegészítik az EGAA-intézkedéseket az ESZA által társfinanszírozott Callcem-projekttel. A Callcem-projekt a betöltetlen álláshelyek felkutatására irányuló szolgáltatásokat és munkaközvetítést kínál álláskeresők számára (telefonos vagy informatikai eszközökkel).

[23]             HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

[24]             HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[25]             HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

[26]             HL C […], […], […]. o.

[27]             HL L 347., 2013.12.20., 884. o.