INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Uniós szinten be nem jelentett munkavégzésnek minősül „bármely olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozó rendszerében meglévő különbségeket”[1].

Az a tény, hogy a be nem jelentett munkavégzést nem kísérik figyelemmel, nem veszik nyilvántartásba, valamint, hogy a nemzeti jogszabályok eltérően definiálhatják, megnehezíti a tagállamokban való elterjedtségének megbízható becslését. Ennek következtében a be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó becslések meglehetősen eltérőek[2].

A 2013-ban végzett legutóbbi Eurobarométer felmérés[3] [4]szerint csupán a válaszolók 4%-a ismerte el, hogy be nem jelentett munkát végez. Ugyanakkor 11%-uk elismerte, hogy az előző évben vásárolt olyan árukat vagy szolgáltatásokat, amelyekről alapos indokkal feltételezhette, hogy be nem jelentett munkavégzéshez kötődtek. Az EU-ban jelentős eltérések mutatkoznak e téren. A be nem jelentett munkavégzés elterjedtségét és a visszaszorítására irányuló szakpolitikákat a Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában[5] című 2013. évi áttekintés „Be nem jelentett munkavégzés: legújabb fejlemények” című fejezete elemzi.

A társadalombiztosítási és adóbevételek csökkenése következtében a be nem jelentett munkavégzésnek jelentős költségvetési vonzatai vannak. Emellett hátrányosan hat a foglalkoztatásra, a termelékenységre és a munkakörülményekre, a munkavállalók készségeinek fejlődésére és az egész életen át tartó tanulásra. A jelenség miatt csökkenek a nyugdíjjogosultságok is, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is nehezebbé válik. Végül a vállalkozások között is tisztességtelen versenyt teremt. A nem hivatalosan végzett vagy be nem jelentett munkavégzésről a bejelentett foglalkoztatásra való áttérés hozzájárulhatna az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási célkitűzéseinek[6] megvalósításához.

A be nem jelentett munkavégzéshez szorosan kapcsolódó jelenség a megtévesztő módon bejelentett munka vagy színlelt önfoglalkoztatás, amikor is a munkavállaló hivatalosan önfoglalkoztatóként van bejelentve és szolgáltatási szerződés keretében dolgozik, ugyanakkor a munka, amit végez, a nemzeti jog és gyakorlat alapján a munkaviszonyra jellemző valamennyi kritériumnak megfelel. A színlelt önfoglalkoztatásnak negatív következményei vannak az érintett munkavállalók egészség- és biztonságvédelme, szociális biztonsága, valamint az adóbevételek szempontjából, noha a munkavégzés e módja rendszerint kevésbé ártalmas, mint a be nem jelentett munkavégzés.

„Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményében[7] a Bizottság hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtő növekedés előmozdításához olyan foglalkoztatási politikákra van szükség, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a munkahelyek létrehozásához, valamint hogy az informális vagy be nem jelentett munkavégzés bejelentett foglalkoztatássá történő átalakítása pozitív hatással lehetne a munkaerő-keresletre.

Következésképpen „A munkaerő-piaci részvétel növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése, valamint a munkahelyek minőségének javítása” című, 7. számú foglalkoztatási iránymutatás[8] arra sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék a szociális párbeszédet, és a munkaerő-piaci szegmentáció kezelése érdekében hozzanak intézkedéseket a bizonytalan foglalkoztatás, az alulfoglalkoztatás és a be nem jelentett munkavégzés megszüntetésére.

A 2012. és 2013. évi országspecifikus ajánlásaiban[9] a Bizottság több tagállam számára is ajánlásokat fogalmazott meg a be nem jelentett munkavégzés, az árnyékgazdaság és az adócsalás és/vagy az adójogszabályok be nem tartása elleni fellépésre vonatkozóan.

2014. január 14-i állásfoglalásában az Európai Parlament fokozottabb együttműködésre és a munkaügyi felügyeletek megerősítésére szólított fel a be nem jelentett munkavégzés elleni hatékonyabb fellépés érdekében[10].

A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló irányelv érvényesítését célzó új irányelv hozzá fog járulni a csalások és visszaélések, valamint a be nem jelentett munkavégzés bizonyos formái elleni fellépéshez.

A be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés azonban elsősorban a tagállamok feladata. Főként három végrehajtó szerv felel a be nem jelentett munkavégzés visszaszorításáért: a) a munkaügyi felügyeletek, amelyek a munkakörülmények és/vagy az egészségügyi és biztonsági normák terén fennálló visszaélésekkel foglalkoznak, b) a szociális biztonsági felügyeletek, amelyek a társadalombiztosítási hozzájárulásokkal kapcsolatos csalásokkal szemben lépnek fel, valamint c) az adóhatóságok, amelyek az adócsalásokat hivatottak felderíteni. Egyes tagállamokban a szociális partnerek[11] is részt vesznek ezekben a feladatokban. Néhány tagállamban továbbá a vámhatóság, a bevándorlási hivatal, a rendőrség és az államügyészség is szerepet vállal a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésben. Ugyanakkor előfordul, hogy a különböző szervek közötti nemzeti szintű együttműködés bizonyos esetekben nem kellőképpen strukturált és hatékony.

Mivel a be nem jelentett munkavégzés elterjedtségének felmérése továbbra is óriási kihívásnak számít, meglehetősen nehéz célzott szakpolitikákat kidolgozni, illetve hatékonyabbá tenni a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását, visszaszorítását, vagy legalább is elterjedtségének az ellenőrzését célzó felügyeleti tevékenységeket. A kormányok közös kihívással állnak szemben a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítását és a be nem jelentett munkavállalók tisztességes munkakörülményeinek biztosítását illetően, így mind részükről, mind a közintézmények részéről összehangoltabb intézkedésekre van szükség. Olyan szakpolitikai intézkedéseket kell hozni, amelyek egyszerre csökkentik azokat a lehetőségeket, amelyek a munkáltatók számára vonzóvá teszik a be nem jelentett munkavégzés keretében történő foglalkoztatást, illetve azokat, amelyek a munkavállalókat a be nem jelentett munkavégzésre ösztönzik.

Be nem jelentett munkavégzés több ágazatban is előfordulhat. Azonban az építőipar az az ágazat, amelyben aránytalanul magas az ilyen munkát végzők aránya[12]. A leginkább érintett ágazatok közé tartozik még a háztartási szolgáltatások ágazata – ideértve a lakástakarítást, a gyermekfelügyeletet vagy az idős személyek ápolását –, valamint a személyes szolgáltatások, a személybiztonsági szolgáltatások, az ipari takarítás, a mezőgazdaság, a szállodaipar vagy a vendéglátóipar.

A jelenség a munkahelyek széles skálájában előfordul, és különböző profilú, különböző háttérrel rendelkező munkavállalókat érint. Ez a heterogenitás megnehezíti a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni fellépés megközelítését, és különleges stratégiákat tesz szükségessé.

A be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés hozzájárul az uniós és nemzeti jogszabályok jobb érvényesítéséhez, különösen a foglalkoztatás, a munkajog, az egészség és biztonság, valamint a nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén. Mivel a kihívások minden tagállam számára ugyanazok, és a be nem jelentett munkavégzés gyakran több tagállamot is érint, egy uniós szintű cselekvési terv lényeges szerepet játszhatna a bűnüldöző hatóságok tagállamon belüli, illetve tagállamok közötti, a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködése megerősítésében. Jelenleg nem létezik hivatalos mechanizmus a tagállamok valamennyi illetékes hatósága számára a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusaival kapcsolatos problémák kezelésére.

Egy uniós szintű fellépés tehát segítséget nyújtana a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban és hatásosabban tudjanak fellépni a be nem jelentett munkavégzés ellen. Ezen túlmenően hozzájárulna ahhoz, hogy uniós szinten, pozitív és konstruktív módon lehessen foglalkozni a munkavállalói mobilitással járó kihívásokkal, megőrizve ugyanakkor a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogát, amely egyike az alapvető szabadságoknak.

A nemzeti végrehajtó hatóságok uniós szinten már együttműködnek, több bizottság és munkacsoport is foglalkozik a be nem jelentett munkavégzéssel. Ugyanakkor ez az együttműködés csak alkalmi jellegű és korlátozott: a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szemszögéből vizsgálja a be nem jelentett munkavégzést; a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottság a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok kijátszásával kapcsolatban foglalkozik az ilyen típusú munkavégzéssel; a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) a foglalkoztatási politikának a be nem jelentett munkavégzésre gyakorolt hatását vitatja meg; a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság a szociális biztonsági rendszerek koordinációjában előforduló hibákat és csalásokat vizsgálja; az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó munkacsoport célja, hogy megkönnyítse az információk, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét ezen a területen.

Ezen túlmenően az európai foglalkoztatási stratégia keretében megvalósuló kölcsönös tanulási programmal összefüggésben, illetőleg többoldalú projektek[13] részeként hasznos tapasztalatcserékre is sor kerül, amelyekből kitűnik, hogy a tagállamok érdekeltek a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos együttműködésben. A be nem jelentett munkavégzés bizonyos aspektusai vonatkozásában a tagállamok többoldalú projekteket hajtottak végre és kétoldalú megállapodásokat is kötöttek. E kétoldalú megállapodások vagy az adminisztratív együttműködést érintő egyezmények alkalmazását a platform nem fogja akadályozni.

Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem minden tagállam vesz részt e tevékenységekben. Az önkéntes többoldalú együttműködésekben nem kötelező részt venniük a tagállamoknak, és nem létezik olyan mechanizmus sem, amely kötelezővé tenné a részvételt abban az esetben, ha a többi tagállam azt szükségesnek tartja. Az uniós szintű együttműködés ezért továbbra is hiányos mind a tagállami részvételt, mind pedig azokat a kérdéseket illetően, amelyekre az együttműködés kiterjed.

Azok a közös kihívások, amelyekkel az illetékes végrehajtó hatóságok valamennyi tagállamban szemben találják magukat, tovább ösztönzik a tagállamokat arra, hogy együttműködjenek ezen a téren. A felügyeleti hatóságok a több országot is érintő ügyeknél nehézségekbe ütköznek, különösen abban az esetben, ha a be nem jelentett munkavégzés felderítéséről vagy szankcionálásáról van szó, mivel hagyományos mechanizmusaik főként az ilyen munkavégzés belföldet érintő aspektusainak kezelésére szolgálnak. Egy migráns munkavállaló munkaviszonyának jellege és/vagy körülményei vizsgálatakor nehézségek merülhetnek fel a kommunikációs problémák, a szabályok ismeretének hiánya vagy a legalitás szélén működő szervezett hálózatok miatt, amelyek gyakran bonyolult jogi konstrukciókat alkalmaznak több tagállam ügynökségeinek és közvetítőinek a részvételével, és a be nem jelentett munkavégzést néha színlelt önfoglalkoztatásként álcázzák. Számos tagállam nehézségekbe ütközik a végrehajtó hatóságok közötti megfelelő kommunikáció és együttműködés biztosítása során úgy a tagállamokon belüli, mint a határokon átnyúló esetekben. Továbbá az általános felfogás szerint a túlzott mértékű megadóztatás és szabályozás fokozhatja a be nem jelentett munkavállalást, és hatékonyabb lehet a munkáltatókat szankciómentesen arra ösztönözni, hogy bejelentsék a munkavégzést és megfeleljenek a törvényeknek.

Végül, míg elviekben valamennyi tagállam egyetért abban, hogy lépésekre van szükség a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés érdekében, a gyakorlatban eltérések lehetnek e cél megvalósításának módját és a tagállamok elkötelezettségét illetően, s ez végül oda vezethet, hogy a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés nem élvez megfelelő politikai prioritást és nem tekintik sürgősen kezelendő problémának.

„Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című közleményében a Bizottság ezért hangsúlyozta a tagállamok szorosabb együttműködésének a szükségességét, és bejelentette, hogy konzultációkat fog indítani egy, a munkaügyi felügyeletek és más végrehajtó szervek közötti uniós szintű platform létrehozásáról a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés érdekében. E platform célja az együttműködés javítása, a bevált gyakorlatok cseréje és a felügyeletre vonatkozó közös elvek meghatározása.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

E javaslat különböző, nemrégiben végzett tanulmányokra és konzultációkra támaszkodik.

2010-ben külső megvalósíthatósági tanulmány[14] készült a munkaügyi felügyeletek és más érintett felügyeleti és végrehajtó szervek közötti európai együttműködési platform létrehozásáról a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzés elleni fellépés érdekében. A tanulmány elemezte a meglévő nemzeti intézményi kereteket és szakpolitikai intézkedéseket, a végrehajtó hatóságok által nemzeti és nemzetközi szinten tapasztalt nehézségeket, a tagállamok közötti, határokon átnyúló együttműködéseket, valamint a bevált gyakorlatokat. Emellett meghatározta, milyen lehetséges opciók léteznek a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását és visszaszorítását elősegítő európai platform létrehozására.

A be nem jelentett munkavégzésről szóló tematikus Eurobarométer felmérés[15] és az Eurofound legfrissebb, a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítását célzó tagállami fellépésekről szóló jelentése[16] szintén alapul szolgált e kezdeményezés előkészítéséhez. Az Eurofound jelentést a 2008–2013 közötti időszakban hozott intézkedések frissített adatbázisa[17] is kísérte. Az adatbázis 186, valamennyi tagállamból, valamint tagjelölt országból származó esettanulmányt tartalmaz. Az adatbázisban ország, intézkedéstípus, célcsoport, illetve célágazat szerint lehet a különböző intézkedések között keresni.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra a Munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó főigazgatói csoport (DG IR), a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC) és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság keretében került sor. A tagállamok képviselői általában elismerték, hogy a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés szempontjából az uniós szintű fellépés hozzáadott értéket képvisel, és üdvözölték a Bizottság azon szándékát, hogy nagyobb szerepet vállaljon e szakpolitikai területen.

Az európai szociális partnerek véleményét a konzultációs folyamat 1. szakaszában[18] (2013. július 4. és 2013. október 4. között) kérték ki. A Bizottság meghatározta a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásával és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentéssel kapcsolatos főbb problémákat, emlékeztetett a legújabb bizottsági fellépésekre és ismertetette a célkitűzéseket, valamint azt, hogy miben állhatna a kezdeményezés. A konzultáció célja a szociális partnerek véleményének kikérése volt az uniós fellépés lehetséges irányáról. A Bizottsághoz 15 válasz érkezett a szociális partnerektől (2 közös válasz, 3 a munkavállalók képviselőinek részéről, 10 pedig a munkáltatói szervezetektől). A szociális partnerek egyetértettek a probléma meghatározásával és jelezték, hogy egy uniós fellépés abban az esetben indokolt, ha annak fő célja, hogy támogatást nyújtson a nemzeti hatóságoknak – például a munkaügyi felügyeleteknek vagy a szociális biztonsági és adóügyi hatóságoknak – a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló erőfeszítéseikhez. A szociális partnerek általában egyetértettek abban, hogy egy európai platform megfelelő eszköz lenne a tagállamok közötti együttműködés megerősítéséhez. A szociális partnerek véleménye ugyanakkor nem volt egységes.

A munkáltatók képviselőinek a többsége úgy vélte, hogy a platformot létre kell ugyan hozni, azonban nincs szükség külön új szerkezetre. Ehelyett más lehetőségeket kell mérlegelni, így például létrehozni egy alcsoportot egy-egy meglévő csoporthoz kapcsolódóan, vagy a meglévő csoportok munkáját kellene jobban összehangolni. Valamennyi szakszervezet és egyes munkáltatói szervezetek képviselői támogatták egy új, független szerv létrehozását annak biztosítása érdekében, hogy a be nem jelentett munkavégzés valamennyi szempontjaival foglalkozni lehessen; ez a jelenlegi struktúrák alkalmazása mellett nem történhetne meg. A platformban való részvételt illetően a szakszervezetek és néhány munkáltatói szervezet képviselői a valamennyi tagállam számára kötelező megközelítés mellett érvelt, míg más munkáltatói szervezetek az önkéntes megközelítést támogatták. A szociális partnerek támogatták a Bizottság azon célkitűzését, hogy kezdeményezést terjesszen elő, azonban nem kívántak tárgyalásokba kezdeni e témáról.

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció 2. szakaszára 2014. január 30. és március 13. között került sor[19]. E konzultáció során a Bizottság röviden ismertette a konzultáció 1. szakaszának eredményeit és felvázolta a tervezett kezdeményezés tartalmát. E konzultáció során a Bizottság arra volt kíváncsi, hogyan vélekednek a szociális partnerek a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló tagállami együttműködés erősítését szolgáló tervezett kezdeményezés tartalmát illetően. A Bizottsághoz 16 válasz érkezett a szociális partnerektől (1 közös válasz, 4 válasz a munkavállalók képviselőinek részéről, 11 pedig a munkáltatói szervezetektől). A szociális partnerek általában támogatásukat fejezték ki egy uniós szintű, a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló fellépés mellett, és újból megismételték a konzultáció 1. szakaszában ismertetett véleményüket a platform célkitűzését, alkalmazási körét, feladatait/kezdeményezéseit, formáját és az abban való részvételt illetően. A szociális partnerek platformban való részvétét illetően új elemek kerültek szóba. A szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az uniós szintű szociális partnerek – mind a több ágazatot átfogóan működők, mind pedig az olyan ágazatok szociális partnerei, amelyekben kiemelkedően magas a be nem jelentett munkavégzés aránya – megfigyelőként vegyenek részt a platformban. Néhány szakszervezet és munkáltatói szervezet képviselői javasolták, hogy a szociális partnerek tagsági státuszt kapjanak[20].

A hatásvizsgálat több lehetőséget is tartalmazott a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló EU-szintű együttműködés erősítésére vonatkozóan. Az első lehetőség nem tartalmazott semmiféle új fellépést az eddig működő munkacsoportokon és kezdeményezéseken túl. Második lehetőségként megvizsgálták azt is, miként lehetne jobban összehangolni a különböző, már létező munkacsoportok és bizottságok munkáját. A harmadik lehetőség egy európai platform létrehozása volt a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítése érdekében. A platform létrehozásával kapcsolatban több kiegészítő lehetőséget is mérlegeltek, így például az önkéntes vagy kötelező részvétellel működő platformot, amelynek keretében az Eurofound lenne felelős a be nem jelentett munkavégzéssel szemben hozott tagállami intézkedések összehangolásáért. Megvizsgálták továbbá egy, az uniós jog érvényesítéséért és a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésért felelős decentralizált ügynökség létrehozásának a lehetőségét is.

Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb előnyt a kötelező tagsággal működő európai platform létrehozása jelentené. A platform biztosítaná, hogy valamennyi tagállam illetékes hatóságai részt vegyenek az uniós szintű intézkedésekben, emellett pedig rendszeres és operatív együttműködésre nyújtana lehetőséget ezen a téren. Az önkéntes többoldalú együttműködést mérlegelő kiegészítő lehetőséget az optimálistól elmaradónak ítélték, mivel ha néhány tagállam visszautasítaná az együttműködést, az az ambiciózusabb tagállamokra nézve jelentősen csorbítaná az uniós szintű együttműködés értékét. A kötelező részvételt különösen szükségesnek ítélték, mivel a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak megoldására irányuló együttműködést nem lehetne maradéktalanul megvalósítani, ha egyes tagállamok (azok, amelyek különös prioritásként kezelik ezeket az aspektusokat, főként tehát a célországok) részt vennének az együttműködésben, mások azonban nem. A be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusai az egységes piac működésére is negatív hatásai lennének, mivel a be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztató, más tagállamokban szolgáltatást nyújtó munkáltatók tisztességtelen versenyt teremtenének. Ezek a munkáltatók olcsóbban kínálhatják szolgáltatásaikat, mivel nem fizetnek adókat és nem tesznek eleget a többek között az egészség és biztonság védelmére vagy a munkakörülményekre vonatkozó szabályokból következő előírásoknak.

A fentieket figyelembe véve, vagyis tekintettel az uniós együttműködés fokozásának szükségességére, a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusaira és az egységes piac működésére gyakorolt hatásaira, valamennyi tagállamnak kötelező alapon részt kell vennie a megerősített együttműködésben annak érdekében, hogy e jelenség valamennyi aspektusával szemben fel lehessen lépni.

Más lehetőségek nem garantálnák, hogy valamennyi tagállam összes érintett hatósága részt vállaljon az együttműködésben, emellett csupán a bevált gyakorlatok cseréjére korlátoznák az együttműködést, illetve nem tennék lehetővé a megfelelő jogérvényesítést, s ezáltal nem támogatnák azt a holisztikus megközelítést, amelyre a probléma leküzdéséhez szükség lenne. Ezen túlmenően az egyéb lehetőségek kevésbé járulnának hozzá a probléma uniós szintű láthatóságához és prioritásként való kezeléséhez.

A platformon belül valamennyi tagállam végrehajtó hatóságai tagként fognak részt venni az együttműködésben. Más érdekeltek, különösen az uniós szintű szociális partnerek, az illetékes decentralizált uniós ügynökségek – például az Eurofound és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) –, a nemzetközi szervezetek, mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az EGT államainak képviselői megfigyelői státusszal fognak rendelkezni.

A platform számos feladatot fog ellátni, amelyeket közösen megállapított munkaprogramok alapján fognak meghatározni és végrehajtani. Az együttműködés első gyakorlati lépése a bevált gyakorlatok cseréje lesz. Ezáltal többet tudhatunk meg a jelenségről, és azt is jobban megérthetjük, miként kell megközelíteni a be nem jelentett munkavégzés problémáját, s kik a legfontosabb szereplők a tagállamokban. E tapasztalatcseréből kiindulva az Eurofound adatbázisára épülve létre lehetne hozni egy tudásbankot, amelyet többek között a végrehajtással kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan továbbfejlesztenének és amely közös iránymutatások és elvek kidolgozásához járulna hozzá. Az elképzelések szerint a platform fokozatosan fejlődne: az információk és bevált gyakorlatok cseréjét elősegítő fórumként indulna el, majd a kölcsönös bizalom kialakulását és a tapasztalatok összegyűjtését követően változatosabb formákat öltő együttműködési platformmá alakulna át. Végül pedig el kell érni, hogy a platformon keresztül közös képzéseket és személyzetcseréket lehessen szervezni, illetve operatív fellépéseket lehessen koordinálni, ideértve a közös felügyeleteket és az adatcserét is.

A javaslat javítani fogja az uniós eszközök és politikák, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozását, végrehajtását, ellenőrzését és értékelését (előmozdítja a minőségi és fenntartható foglalkoztatás magas szintjét, megfelelő és méltányos szociális védelmet biztosít, segít küzdeni a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen, valamint javítja a munkakörülményeket), elő fogja mozdítani a tényeken alapuló döntéshozatalt és a társadalmi fejlődést, a különböző érdekelt felekkel fenntartott partnerség keretében.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

Az EUMSZ-ben foglalt szociálpolitikai cikkek alapján az EU hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy fellépjen a be nem jelentett munkavégzés terén. Egészen pontosan az EUMSZ 151. cikke rendelkezik arról, hogy az Unió és a tagállamok „célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, […] a megfelelő szociális védelem, […] a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.” Az EUMSZ 153. cikke felsorolja azokat a területeket, ahol az Unió támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit; ide tartoznak többek között a következők: a munkafeltételek, a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

A be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítéséről szóló javaslat alapját az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) pontja képezi, amely az Európai Parlament és a Tanács számára lehetővé teszi olyan intézkedések elfogadását, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése anélkül, hogy összehangolnák a tagállamok jogszabályait és rendelkezéseit.

E kezdeményezés fő célkitűzései közé tartozik a foglalkoztatás előmozdítása és a munkakörülmények javítása (EUMSZ 151. cikk). Figyelembe véve azt a tényt, hogy a különböző tagállamokban a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés különböző típusú végrehajtó szervek feladata (ahogyan azt az 1. fejezet ismerteti), ezt a kezdeményezést valamennyi nemzeti hatóságra ki kell terjeszteni, beleértve azokat is, amelyek tevékenysége ugyan nem a foglalkoztatáspolitika és a társadalompolitika területéhez tartozik – például az adóügyi, a bevándorlási vagy a vámügyi hatóságok –, ugyanakkor szintén felelősek a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását vagy az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentést célzó intézkedésekért, illetve szerepet vállalnak azokban.

3.2.        A szubszidiaritás és az arányosság elve

A legmegfelelőbb jogi eszköz egy európai parlamenti és tanácsi határozat, tekintettel arra, hogy a cikk rendes jogalkotási eljárást ír elő a kezdeményezés elfogadására.

Míg a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartozik, az olyan kihívások, mint például a be nem jelentett munkavégzés gazdaságra és társadalomra gyakorolt negatív hatása, a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló formái, a megfelelő adózási szintek / szabályozás közötti egyensúly, annak a szükségessége, hogy a munkáltatókat visszatartsák attól, hogy be nem jelentett munkavállalókat foglalkoztassanak, valamint a különböző végrehajtó hatóságok közötti együttműködés hiánya, valamennyi tagállamban közösek. Az uniós szintű együttműködés erősítését szolgáló uniós fellépés támogatni fogja a tagállamoknak a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló tagállami erőfeszítéseket azáltal, hogy hatékonyabbá és hatásosabbá teszi azokat. A fellépés tehát hozzáadott értéket képvisel a tagállamok intézkedéseihez képest. A be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kihívások megoldására valóban a nemzeti végrehajtó hatóságok a legalkalmasabb szervek. Ezenkívül a határokon átnyúló aspektusokat uniós szinten jobban lehet kezelni. A javaslat ezért teljes mértékben összhangban áll a szubszidiaritás elvével.

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel az intézkedés célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása a tagállamok jogszabályainak és rendelkezéseinek összehangolása nélkül. Mérlegelték egy új, decentralizált uniós ügynökség létrehozásának a lehetőségét is, az ezzel járó igazgatási költségek miatt azonban ezt végül elvetették.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Az 1269/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[21] létrehozza a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programját a 2014–2020-as időszakra. A platform finanszírozása a PROGRESS területe keretében történik majd. Évente 2,1 millió EUR indikatív összeget irányoznak elő az olyan feladatok elvégzésére, mint például gyakorlati eszközök létrehozása, szolgáltatók általi támogatások, közös iránymutatások és elvek, valamint kézikönyvek közzététele, állandó képzési kapacitás kifejlesztése és egy közös keret létrehozása a közös képzések lebonyolítására, valamint szakmai vizsgálatok és európai kampányok szervezése. Ezen túlmenően a platform célkitűzéseinek elérését elősegítő projektek is pénzügyi támogatásban részesülnek majd. Évente 224 000 EUR-t fognak felhasználni a platform keretében megrendezett találkozókon való részvétellel kapcsolatos költségek visszatérítésére.     Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatja a közigazgatás és kormányzás minőségének a javítását célzó tagállami erőfeszítéseket, így a strukturális reformok végrehajtását is. A finanszírozás a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kereten belül történik. A Bizottság bátorítja a tagállamokat arra, hogy a be nem jelentett munkavégzéssel foglalkozó nemzeti hatóságaik kapacitásának megerősítése érdekében használják az ESZA-t.         E jogalkotási javaslat költségvetési szempontból semleges, és nem igényli további személyzet bevonását. A Bizottság személyzete – 2,5 teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazott, akik jelenleg a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságán dolgoznak – fog a platform titkárságaként működni. A részletes adatokat a jogalkotási javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

Az Európai Unió decentralizált ügynökségeinek, az Eurofoundnak és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnek a platform keretében megfigyelőként való részvétele nem jár megbízatásuk kiterjesztésével. Az ügynökségekre nézve a javaslat a költségvetés szempontjából semleges.         

2014/0124 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[22],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[23],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményében[24] a Bizottság hangsúlyozta a tagállamok szorosabb együttműködésének a szükségességét, és bejelentette, hogy konzultációkat fog indítani egy uniós szintű, a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelmet elősegítő platform létrehozásáról a munkaügyi felügyeletek és más végrehajtó szervek között. E platform célja az együttműködés javítása, a bevált gyakorlatok cseréje és a felügyeletre vonatkozó közös elvek meghatározása.

(2)       A Szerződés 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Tanács a 2010/707/EU határozattal[25] iránymutatásokat[26] fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan. A szóban forgó integrált iránymutatások útmutatást nyújtanak a tagállamok számára saját nemzeti reformprogramjaik meghatározását és a reformok bevezetését illetően. A foglalkoztatási iránymutatások képezik a Tanács által az említett cikk értelmében a tagállamok számára megfogalmazott országspecifikus ajánlások alapját. Az elmúlt években ezek az ajánlások a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésre vonatkozó országspecifikus ajánlásokat is tartalmaztak.

(3)       A Szerződés 151. cikke a szociálpolitika terén célkitűzésként fogalmazza meg a foglalkoztatás, valamint az élet- és munkakörülmények javítását. E célkitűzések elérése érdekében az Unió támogathatja és kiegészítheti az egészség és a biztonság védelme, a munkakörülmények, a munkaerőpiacról kizárt személyek integrálása és a társadalmi kirekesztés terén hozott tagállami intézkedéseket.

(4)       Az Európai Parlament „A hathatós munkaügyi ellenőrzésekről: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégia” című állásfoglalásában[27] üdvözölte a platform létrehozására irányuló bizottsági kezdeményezést, és az uniós szintű együttműködés megerősítésére szólított fel a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés terén.

(5)       Uniós szinten be nem jelentett munkavégzésnek minősül „bármely olyan fizetett tevékenység, amely természetét tekintve törvényes, azonban nincs bejelentve a hatóságoknál, figyelembe véve a tagállamok szabályozó rendszerében meglévő különbségeket”[28]. Az illegális tevékenységek tehát nem tartoznak ide.

(6)       Az önfoglalkoztató státusszal való visszaélést – legyen szó akár nemzeti, akár határokon átnyúló esetekről – gyakran társítják a be nem jelentett munkavégzéssel. Színlelt önfoglalkoztatásról akkor beszélünk, amikor egy személy – bizonyos jogi vagy adózási kötelezettségek elkerülése végett – önfoglalkoztatóként van bejelentve, miközben teljesít minden olyan feltételt, amely egy bejelentett munkaviszonyra jellemző. A színlelt önfoglalkoztatás ezért megtévesztő módon bejelentett munkavégzésnek számít, így a platform alkalmazási körébe kell, hogy tartozzon.

(7)       A társadalombiztosítási és adóbevételek csökkenése következtében a be nem jelentett munkavégzésnek jelentős költségvetési vonzatai vannak. Emellett hátrányosan hat a foglalkoztatásra, a termelékenységre, a munkakörülményekkel kapcsolatos alapvető előírásoknak való megfelelésre, a munkavállalók készségeinek fejlődésére és az egész életen át tartó tanulásra. Aláássa továbbá a szociális védelmi rendszerek pénzügyi fenntarthatóságát, megfosztja a munkavállalókat a megfelelő szociális ellátásoktól, emellett pedig csökkennek az ilyen munkavállalók nyugdíjjogosultságai és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is nehezebbé válik.

(8)       A tagállamokban különböző szakpolitikai megközelítéseket és intézkedéseket alkalmaznak a be nem jelentett munkavégzésből adódó problémák megoldására. A tagállamok továbbá kétoldalú megállapodásokat is kötöttek, és a be nem jelentett munkavégzés egyes aspektusaira vonatkozóan többoldalú projekteket hajtottak végre. E kétoldalú megállapodások vagy az adminisztratív együttműködést érintő egyezmények alkalmazását a platform nem fogja akadályozni.

(9)       Az uniós szintű együttműködés ugyanakkor továbbra sem átfogó mind a tagállami részvételt, mind pedig azokat a kérdéseket illetően, amelyekre az együttműködés kiterjed. A tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködés tekintetében létezik egy nem formális mechanizmus a be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos kérdések kezelésére.

(10)     A tagállamok közötti uniós szintű együttműködés erősítésére van szükség ahhoz, hogy a tagállamok hatékonyabban és eredményesebben tudjanak fellépni a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés érdekében.

(11)     A platform célja lesz, hogy megkönnyítse a bevált gyakorlatok és az információk cseréjét, uniós szintű keretet biztosítson a témával kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és elemzések készítéséhez, valamint javítsa az intézkedések operatív koordinációját a tagállamok különböző nemzeti végrehajtó hatóságai között.

(12)     A platformnak valamennyi információforrást használnia kell, ideértve különösen a tanulmányokat, a tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodásokat és a többoldalú együttműködési projekteket is, és szinergiákat kell teremtenie a meglévő uniós eszközök és struktúrák között annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen az intézkedések elrettentő vagy megelőző hatását. A tagállami fellépések operatív koordinációjára közös képzések, szakmai vizsgálatok és az adatcserére vonatkozó megoldások formájában kell sort keríteni. Európai kampányok vagy közös stratégiák növelhetnék a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosságot.

(13)     A be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésekben három különböző nemzeti végrehajtó hatóságnak van a legnagyobb szerepe: a munkaügyi felügyeleteknek, a szociális biztonsági felügyeleteknek és az adóhatóságoknak. Bizonyos esetekben a bevándorlási hivatalok és a foglalkoztatási szolgálatok, illetőleg a vámhatóságok, a rendőrség, az államügyészség és a szociális partnerek is érintve vannak.

(14)     A be nem jelentett munkavégzés elleni átfogó és sikeres fellépés érdekében a tagállamoknak a különböző szakpolitikák kombinációját kell alkalmazniuk, ezt pedig megkönnyíti az érintett hatóságok közötti strukturált együttműködés. Az együttműködésben a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásában és/vagy az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésben vezető szerepet játszó és/ vagy aktívan részt vevő összes nemzeti hatóságnak közre kell működnie.

(15)     E célkitűzések elérése érdekében a platformot minden tagállamban egy egyedüli kapcsolattartónak kell támogatnia, akinek szükséges felhatalmazással kell rendelkeznie a be nem jelentett munkavégzés sokoldalú aspektusaival foglalkozó nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartásra.

(16)     A platformban az uniós szintű szociális partnereknek – mind az ágazatközi, mind pedig a be nem jelentett munkavégzés által súlyosabban érintett ágazatokbeli képviseleteknek – is részt kell venniük és együtt kell működniük a releváns nemzetközi szervezetekkel, például a Nemzetközi Munkaügy Szervezettel (ILO) és a decentralizált uniós ügynökségekkel, különösen az Eurofounddal és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel. Az Eurofoundnak és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnek a platform munkájában megfigyelőként való részvétele nem fog együtt járni megbízatásuk kiterjesztésével.

(17)     A platformnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát és munkaprogramjait, valamint rendszeres jelentéseket kell előirányoznia.

(18)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelv[29], valamint annak nemzeti végrehajtási intézkedései alkalmazandók a személyes adatoknak a tagállamok által az e határozat keretében történő feldolgozására. Mivel a Bizottság az Európai Platform része, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendeletet[30] szintén alkalmazni kell a személyes adatoknak az e határozat keretében történő feldolgozására.

(19)     A platform munkacsoportokat hozhat létre konkrét kérdések megvizsgálására, és munkáját speciális szaktudással rendelkező szakértők segítik majd.

(20)     A platform uniós szinten együtt fog működni azokkal az szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája kapcsolódik a be nem jelentett munkavégzés kérdéséhez.

(21)     A platformot és feladatait a költségvetési hatóság által kijelölt előirányzatokon belül a foglalkoztatás és a szociális innováció program PROGRESS területén keresztül kell finanszírozni.

(22)     A Bizottság megteszi a hálózat létrehozásához szükséges adminisztratív intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

A platform létrehozása

(1) E határozattal létrejön a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítését célzó platform, a továbbiakban „a platform”.

(2) A platformot az alábbiak alkotják:

a)      a tagállamok által kijelölt nemzeti végrehajtó hatóságok és

b)      a Bizottság.

(3) Az alábbiak vehetnek részt megfigyelőként a platform értekezletein a platform eljárási szabályzatában meghatározott feltételek mellett:

a)      az uniós szintű ágazatközi szociális partnerek képviselői, valamint azon ágazatok képviselői, amelyekben jelentős a be nem jelentett munkavégzés előfordulása,

b)      az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) képviselője és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) képviselője,

c)      a Nemzetközi Munkaügy Szervezet (ILO) képviselője,

d)      az EGT-államok képviselői.

2. cikk

Célkitűzések

Az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott platform hozzájárul az uniós és nemzeti jogszabályok jobb érvényesítéséhez, a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának csökkentéséhez és a formális munkahelyek kialakulásához, s így a munkaminőség romlásának elkerüléséhez, valamint segíti a munkaerő-piaci beilleszkedést és a társadalmi integrációt azáltal, hogy:

a)      javítja a tagállamok különböző végrehajtó hatóságai közötti, a be nem jelentett munkavégzés hatékonyabb és hatásosabb megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre – beleértve a színlelt önfoglalkoztatást is – irányuló uniós szintű együttműködést,

b)      javítja a tagállamok különböző végrehajtó hatóságainak a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelését szolgáló technikai kapacitását,

c)      növeli a nyilvánosság tudatosságát az ilyen típusú fellépések sürgősségével kapcsolatban, valamint bátorítja a tagállamokat arra, hogy még több erőfeszítést tegyenek a be nem jelentett munkavégzés visszaszorítására.

II. Fejezet

Küldetés és feladatok

3. cikk

Küldetés

A 2. cikkben felsorolt célkitűzések megvalósítása érdekében a platform:

a)      lehetővé teszi a bevált gyakorlatok és információk cseréjét,

b)      keretet biztosíts a témával kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és elemzések készítéséhez,

c)      koordinálja a határokon átnyúló operatív fellépéseket.

4. cikk

Feladatok

(1) Küldetése végrehajtása céljából a platform elsősorban a következő feladatokat látja el:

a)      közös koncepciók, mérési eszközök, valamint közös összehasonlító elemzések és a kapcsolódó releváns mutatók révén javítja a be nem jelentett munkavégzésre vonatkozó ismereteket,

b)      elemzési módszert dolgoz ki a be nem jelentett munkavégzés előfordulásának a visszaszorítására irányuló különböző szakpolitikai intézkedések – ezen belül a megelőzést célzó vagy büntető, valamint általánosságban az elrettentő intézkedések – hatékonyságának mérésére,

c)      eszközöket, így például tudásbankot hoz létre a különböző gyakorlatokból és intézkedésekből, ideértve a tagállamok által a be nem jelentett munkavégzés megakadályozását és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentést célzó, a tagállamokban alkalmazott kétoldalú megállapodásokat is,

d)      nem kötelező erejű iránymutatásokat fogad el be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésben részt vevő felügyeletek ellenőrei számára, és kézikönyveket dolgoz ki a felügyelet során figyelembe veendő közös elvekről és bevált gyakorlatokról,

e)      együttműködési formákat dolgoz ki a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére szolgáló technikai kapacitás növelésére oly módon, hogy közös keretet fogad el a felügyeletet és a személyzet cseréjét érintő közös műveletekre vonatkozóan,

f)       megvizsgálja, hogy az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályok betartása mellett miként lehetne javítani az adatok cseréjét, és feltárja a belső piaci információs rendszer (IMI) és a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjének alkalmazási lehetőségeit.

g)      állandó képzési kapacitást fejleszt ki a végrehajtó hatóságok számára és közös keretet fogad el a közös képzések megvalósítására,

h)      szakértői értékeléseket szervez annak megállapítására, hogy milyen előrehaladásokat értek el a tagállamok a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépéseik során, ezen belül támogatást nyújt a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásával és az ilyen munkavégzés elleni fellépésekkel kapcsolatban a Tanács által kibocsátott országspecifikus ajánlások végrehajtásához,

i)       közös fellépéseket, így például európai kampányokat szervez, valamint regionális vagy az EU egészére kiterjedő stratégiákat, ezen belül ágazati megközelítéseket fogad el, és ezek révén növeli a problémával kapcsolatos tudatosságot,

(2) Feladatai elvégzése során a platform valamennyi információforrást használni fog, beleértve a tanulmányokat és a többoldalú együttműködésű projekteket is, és figyelembe fogja venni az összes uniós eszközt és struktúrát, valamint a vonatkozó bilaterális megállapodások keretében szerzett tapasztalatokat. Megfelelő együttműködést fog kialakítani az Eurofounddal és az EU-OSHA-val.

III. fejezet

A platform működése

5. cikk

Egyedüli kapcsolattartó

(1) Minden egyes tagállam kinevez egy kapcsolattartót, aki egyben a platform tagja is lesz. A tagállamok egy póttagot is kinevezhetnek.

(2) A képviselőik kinevezésébe a tagállamoknak valamennyi olyan hatóságot be kell vonniuk, amelyek szerepet játszanak a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásában és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésben; ilyenek például a munkaügyi felügyeletek, a szociális biztonsági hatóságok, az adóhatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok és a bevándorlási hivatalok, a továbbiakban „végrehajtó hatóságok”. A nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban a szociális partnereket is bevonhatják.

(3) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásában és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésben szerepet játszó összes végrehajtó hatóságuk elérhetőségeit.

(4) A kapcsolattartó a platform tevékenységét illetően a be nem jelentett munkavégzés megakadályozásában és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésben részt vevő összes végrehajtó hatósággal összeköttetésben áll és gondoskodik arról, hogy azok részt vegyenek az értekezleteken és/vagy hozzájáruljanak a platform vagy a platform munkacsoportjainak a tevékenységeihez, amennyiben a hatáskörükbe tartozó kérdésekről zajlanak megbeszélések.

6. cikk

A szociális partnerek képviselői

(1) Az ágazatközi, illetve az olyan ágazatokbeli szociális partnerek képviselői, amelyekben magas arányban fordul elő be nem jelentett munkavégzés, megfigyelőként részt vehetnek a platform értekezletein a szervezeteik által meghatározott eljárásoknak megfelelően.

(2) Az uniós szintű ágazatközi és ágazati szociális partnerek javaslatára e megfigyelői csoport az alábbiakból áll:

a)      maximum 8, a szociális partnereket ágazatközi szinten képviselő megfigyelő (egyenlően megosztva a munkáltatói és munkavállalói szervezetek között),

b)      maximum 10, az olyan ágazatokban működő szociális partnereket képviselő megfigyelő, amelyekben magas a be nem jelentett munkavégzés aránya (egyenlően megosztva a munkáltatói és munkavállalói szervezetek között).

7. cikk

Működés

(1) A Bizottság koordinálja a platform működését és elnököl a platform értekezletein.

(2) Küldetése végrehajtása céljából a platform többségi döntéssel fogadja el az alábbiakat:

a)      az eljárási szabályzat, ideértve többek között a platform döntéshozatali eljárásait,

b)      a platform kétéves programja, amely többek között részletesen meghatározza a platform feladatait, valamint kétévenkénti rendszeres jelentéstételi kötelezettségét,

c)      munkacsoportok létrehozása a platform munkaprogramjaiban meghatározott kérdések megvizsgálására. A szóban forgó munkacsoportok megbízatásuk teljesítése után azonnal feloszlanak.

(3) Eseti elbírálás alapján a vita tárgyát képező témában jártas szakembereket is fel lehet kérni, hogy vegyenek részt a platform vagy munkacsoport tanácskozásain, amennyiben ezt hasznosnak és/vagy szükségesnek tűnik.

(4) A platform munkáját a Bizottság által biztosított titkárság támogatja. A titkárság készíti elő a platform értekezleteit, munkaprogramjait és jelentéseit.

(5) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai parlamentet és a Tanácsot a platform tevékenységeiről.

8. cikk

Együttműködés

Amennyiben szükséges, a platform együttműködik olyan más releváns uniós szintű szakértői csoportokkal és bizottságokkal, amelyek munkája a be nem jelentett munkavégzéshez kötődik; ezek között említendő elsősorban a vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága (SLIC), a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó szakértői bizottság, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság, a Foglalkoztatási Bizottság, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és az adóügyi közigazgatási együttműködéssel foglalkozó munkacsoport. Közös értekezletek is szervezhetők.

9. cikk

Költségtérítés

A Bizottság a platform tevékenységével összefüggésben megtéríti a tagok, a megfigyelők és a meghívott szakértők utazási költségekeit, valamint adott esetben ellátási költségeit.

A tagok, megfigyelők és meghívott szakértők szolgálataikért nem részesülnek díjazásban.

10. cikk

Pénzügyi támogatás

Az ennek a határozatnak a végrehajtásához szükséges alapvető források a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretén belül kerülnek létrehozásra; éves előirányzatait a Pénzügyi Keret határain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

11. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság a határozat hatályba lépését követő négy év elteltével jelentést nyújt be a határozat alkalmazásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy milyen mértékben járult hozzá a platform a 2. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez, illetve hajtotta végre a 3. cikkben és a platform munkaprogramjában meghatározott feladatokat.

12. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[31]

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

n A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[32] irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítéséhez: - Nagyobb arányú munkaerő-piaci részvétel elősegítése - Biztonságos, rugalmas és mobilis európai munkaerőpiac kialakítása - A társadalmi befogadás előmozdítása - A társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Az uniós eszközök és politikák, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának, ellenőrzésének és értékelésének támogatása (előmozdítja a minőségi és fenntartható foglalkoztatás magas szintjét, megfelelő és méltányos szociális védelmet biztosít, segít küzdeni a társadalmi kirekesztés és a szegénység ellen, valamint javítja a munkakörülményeket), a tényeken alapuló döntéshozatal, a szociális innováció és a társadalmi fejlődés előmozdítása, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az állami és magánszervekkel fenntartott partnerség keretében.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat célja az olyan végrehajtó szervek közötti uniós szintű együttműködés javítása, mint például a munkaügyi felügyeletek, a szociális biztonsági, adóügyi vagy más releváns hatóságok, azzal a céllal, hogy hatékonyabban és hatásosabban lehessen fellépni a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentés terén.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az elérendő output-mutatókat a platform kétéves programja határozza majd meg. A Bizottság ezenkívül évente jelentést tesz a Tanácsnak a platform munkájáról. Ezek a jelentések tájékoztatást nyújtanának a platform részletes munkaprogramjairól, a platform által tett kezdeményezésekről, valamint az értekezletek gyakoriságáról. Négy évvel a határozat hatálybalépése után a platform tevékenységei értékelésre kerülnek.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

E határozat célja, hogy hozzájáruljon az uniós jogszabályok jobb érvényesítéséhez, a formális munkahelyek létrejöttéhez, a munkakörülmények javításához, a munkaerő-piaci beilleszkedéshez és az általános társadalmi integrációhoz az alábbiak révén: a)           a tagállamok különböző végrehajtó hatóságai közötti, a be nem jelentett munkavégzés hatékonyabb és hatásosabb megelőzésére és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós szintű együttműködést, b)           a tagállamok különböző végrehajtó hatóságai technikai kapacitásának a javítása a be nem jelentett munkavégzés határokon átnyúló aspektusainak kezelésére, c)           a tagállamok tudatosságának fokozása a fellépések sürgősségét illetően, illetve a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépések terén tett tagállami erőfeszítések előmozdítása.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és az ilyen munkavégzéstől való elrettentés hozzájárul az uniós és nemzeti jogszabályok jobb érvényesítéséhez, különösen a foglalkoztatás, a munkajog, az egészség és biztonság, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén. Az EUMSZ 151. cikkében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően a be nem jelentett munkavégzés elleni uniós szintű fellépés hozzájárulna a formális munkahelyek létrejöttéhez, növelné a munkakörülmények minőségét és segítené fokozni a munkaerő-piaci beilleszkedést, valamint a társadalmi integrációt általában. Tekintettel az EUMSZ 153. cikkére, abban az esetben, ha a tagállamok és az Unió megosztott hatáskörrel rendelkeznek, az uniós intézkedés a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítése révén támogatná a tagállamok erőfeszítéseit, és hozzáadott értéket képviselne a tagállami intézkedésekhez képest, mivel hatékonyabbá és hatásosabbá tenné azokat.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ezidáig nem létezett olyan átfogó megközelítés, amely a tagállamok valamennyi érintett hatóságát bevonta volna a be nem jelentett munkavégzés elleni uniós szintű fellépésekbe.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Alapvető jogok: A javaslat összhangban van az EU alapjogi stratégiájával (COM(2010) 573 végleges). Európa 2020 stratégia: A kezdeményezés hozzá fog járulni a munkahelyteremtéshez az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló stratégia keretében. COM (2010) 2020

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás ÉÉÉÉ-től ÉÉÉÉ-ig

n A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– A végrehajtás a határozat elfogadásának időpontját követően egy kezdeti szakasszal indul,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[33]

n Irányítás közvetlenül a Bizottság által

– n a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

– ¨ végrehajtó ügynökségen keresztül;

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);

– ¨ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;

– ¨ közjogi szervek

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Négy évvel a határozat hatálybalépése után a platform tevékenységei értékelésre kerülnek. Az értékelés az eredménymutatók, így például a más tagállamokkal való együttműködés minőségére, a rendszeres jelentésre és a további kutatásokra vonatkozó mutatók alapján készül. Az értékelés azt vizsgálja majd, hogy a platform milyen mértékben járult hozzá célkitűzéseinek megvalósításához. Ezt a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is elküldik.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében végrehajtott kísérő intézkedéseket illetően: e program keretében a közvetlen irányítás különböző tevékenységek vonatkozásában szerződések és támogatások odaítélését, valamint támogatások kifizetését vonná maga után kormányzati és nem kormányzati szervezetek részére. A fő kockázatot az jelenti, hogy (különösen) a kisebb szervezetek képesek-e eredményesen ellenőrizni a költségeket és biztosítani a végrehajtott műveletek átláthatóságát.

2.2.2.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében végrehajtott kísérő intézkedéseket illetően: az 1296/2013/EU rendeletben szereplő ellenőrzési intézkedések kerülnek alkalmazásra.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja keretében végrehajtott kísérő intézkedéseket illetően: az 1296/2013/EU rendeletben szereplő, csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések kerülnek alkalmazásra.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám […]Fejezet………………………………………...……….] || diff./nem diff. ([34]) || EFTA országokból[35] || tagjelölt országokból[36] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikk (2) bekezdés b) pontja értelmében

1 || 04.03.02.01 EaSI || diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

1 || 04.01.04.02 EaSI || nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Többéves pénzügyi keret fejezete || 1 || Intelligens és inkluzív növekedés

FŐIGAZGATÓSÁG: EMPL || || || Tárgyév 2014[37] || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

04.03.02.01 (EaSI) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,150 || 2,100 || 1,200 || 1,800 || 1,100 || 1,800 || 1,000 || 9,150

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0 || 2,100 || 1,200 || 1,800 || 1,100 || 1,800 || 1,000 || 9,000

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1 a) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2 a) || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[38] || || || || || || || ||

04.01.04.02 (EaSI) || || (3) || 0,115 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 1,459

előirányzatok ÖSSZESEN FOGLALKOZTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,265 || 2,324 || 1,424 || 2,024 || 1,324 || 2,024 || 1,224 || 10,609

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 0,115 || 2,324 || 1,424 || 2,024 || 1,324 || 2,024 || 1,224 || 10,459

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,150 || 2,100 || 1,200 || 1,800 || 1,100 || 1,800 || 1,000 || 9,150

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0 || 2,100 || 1,200 || 1,800 || 1,100 || 1,800 || 1,000 || 9,000

Ÿ Konkrét programok csomagjából finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 0,115 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 1,459

A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,265 || 2,324 || 1,424 || 2,024 || 1,324 || 2,024 || 1,224 || 10,609

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 0,115 || 2,324 || 1,424 || 2,024 || 1,324 || 2,024 || 1,224 || 10,459

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

Többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Tárgyév 2014 || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: EMPL || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 2,310

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

EMPL Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 2,310

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 0,330 || 2,310

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || Tárgyév 2014 || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020 || ÖSSZESEN

a többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,595 || 2,654 || 1,754 || 2,354 || 1,654 || 2,354 || 1,554 || 12,919

Kifizetési előirányzatok || 0,445 || 2,654 || 1,754 || 2,354 || 1,654 || 2,354 || 1,554 || 12,769

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– n  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || Tárgyév 2014 || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[39] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összes szám || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[40]: Az uniós eszközök és politikák, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának, ellenőrzésének és értékelésének a támogatása, a tényeken alapuló döntéshozatal és a társadalmi fejlődés előmozdítása a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az állami és magánszervekkel fenntartott partnerség keretében.

A bevált gyakorlatok és információk cseréje, képzés, a technikai kapacitások kiépítése az együttműködés javítása érdekében, a tudatosság növelése || Tudásbank, közös iránymutatások, stb., közös műveletek, a személyzet cseréje, képzési tevékenységek, kampányok, stratégiák, értékelés || 0,366 || 1 || 0,15 || 4 || 2,100 || 4 || 1,200 || 4 || 1,800 || 4 || 1,100 || 4 || 1,800 || 4 || 1,000 || 25 || 9,150

|| || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || 1 || 0,150 || 4 || 2,100 || 4 || 1,200 || 4 || 1,800 || 4 || 1,100 || 4 || 1,800 || 4 || 1,000 || 25 || 9,150

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 0 150 || 4 || 2,100 || 4 || 1,200 || 4 || 1,800 || 4 || 1,100 || 4 || 1,800 || 4 || 1,000 || 25 || 9,150

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– n  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Tárgyév 2104[41] || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,33 || 0,33 || 0,33 || 0,33 || 0,33 || 0,33 || 0,33 || 2,31

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZTÉBE[42] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || 0,115 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 0,224 || 1,459

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,445 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 0,554 || 3,769

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– n  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || Tárgyév 2014 || Tárgyév 2015 || Tárgyév 2016 || Tárgyév 2017 || Tárgyév 2018 || Tárgyév 2019 || Tárgyév 2020

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) (+0 AD) || 2,5 || 2,5 || 2,5 || 2,5 || 2,5 || 2,5 || 2,5

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[43] ||

|| XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || || ||

|| XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[44] || – a központban || || || || || || ||

|| – a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || || || || || || ||

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (2AD + 0,5 AST) || AD1: A be nem jelentett munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységek áttekintése, a platform titkársági munkájának a szervezése, a platform értekezleteinek a lebonyolítása, ideértve a napirendtervezet, a vitaanyagok előkészítését, valamint az értekezlet jegyzőkönyveinek a vezetését. Koordináció és együttműködés. A pályázatok/tenderek koordinálása. AD2: A platform operatív tevékenységeinek az áttekintése, ilyen például a tudásbank, a közös képzések, a felügyeletek és a személyzet cseréjének az irányítása, közös dokumentumok közzététele, stb. Az együttműködés koordinálásának a támogatása. A pályázatok/tenderek támogatása. 0,5AST: A titkárság adminisztratív támogatása, ideértve az iratkezelést, az értekezletek megszervezését (teremfoglalások, meghívók, költség-visszatérítési dokumentumok, stb.), az értekezlet dokumentumainak a kiosztása, általános levelezés.

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– n  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[45].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– n A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| Tárgyév N || Tárgyév N+1. év || Tárgyév N+2. év || Tárgyév N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– n  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[46]

Tárgyév N || Tárgyév N+1. év || Tárgyév N+2. év || Tárgyév N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.      

[1]               A Bizottság közleménye: „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen” (COM(2007)628) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0628:HU:HTML

[2]               Lásd a II. mellékletben található hatásvizsgálatot a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról.

[3]               Valamennyi adat uniós polgárokkal folytatott közvetlen, személyes interjúkon alapuló felmérésekből származik. Ebből az is következik, hogy a be nem jelentett munkavégzés problémájával kapcsolatos tudatosság, a tagállamok fogalommeghatározásai, az átláthatóság és az interjút lefolytató személybe vetett bizalom olyan fontos tényezők, amelyek befolyásolják, hogy az érintett polgárok elismerik-e, hogy be nem jelentett munkát végeztek vagy ilyen munkavégzésből valamiféle előnyük származott.

[4]               402. sz. Eurobarométer tematikus felmérés: „Be nem jelentett munkavégzés az Európai Unióban, 2013 http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_402_en.pdf

[5]               Európai bizottság, Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában – 2013, Luxemburg, 2014.

[6]               A Bizottság közleménye: „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”, COM (2010)2020, 2010. március 3.  http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF A Bizottság közleménye: „Új készségek és munkahelyek programja: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” COM 2010(682), 2010. november 23.

[7]               A Bizottság közleménye: „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé”, COM(2012) 173 final, 2012. április 18.

[8]               A Tanács 2010. október 21-i 2010/707/EU határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról.

[9]               http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_hu.htm;

[10]             http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=EN&reference=P7-TA-2014-0012

[11]             Németországban a Szövetségi Pénzügyminisztérium és az építési, a festő, valamint az ipari textil szolgáltatási ágazatban működő szociális partnerek között megállapodások vannak érvényben, Bulgáriában létrehozták a nemzeti „Üzleti szabályok” központot, Luxemburgban pedig bevezették, hogy az építkezéseken dolgozó munkavállalóknak személyazonosító kártyával kell rendelkezniük.

[12]             Jelentés a 402. sz. Eurobarométer tematikus felmérésről: Be nem jelentett munkavégzés az Európai Unióban, 2013.

[13]             Lásd a hatásvizsgálatot a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú foglalkoztatástól való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról, 3.2.2. fejezet, 1. táblázat.

[14]             „Összefogás a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelemben Európában: Megvalósíthatósági tanulmány a be nem jelentett munkavégzés megakadályozása és a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépés érdekében a munkaügyi felügyelőségek és más érintett felügyeleti és végrehajtó szervek közötti európai együttműködési platform létrehozásáról”, Regioplan 2010. http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=6676&langId=en

[15]             Jelentés a 402. sz. Eurobarométer tematikus felmérésről: Be nem jelentett munkavégzés az Európai Unióban, 2013.                http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_402_en.pdf

[16]             „A be nem jelentett munkavégzés visszaszorítása az Európai Unió 27 tagállamában és Norvégiában. Megközelítések és intézkedések 2008 óta”, Eurofound 2013 http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef13243.htm

[17]             http://www.eurofound.europa.eu/areas/labourmarket/tackling/search.php

[18]             „Az EUMSZ 154. cikke szerinti konzultáció a szociális partnerekkel a be nem jelentett munkavégzés kialakulásának megelőzésére és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítéséről”, konzultációs dokumentum C(2013)4145 http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=10345&langId=en

[19]             „A szociális partnerekkel a be nem jelentett munkavégzés kialakulásának megelőzésére és az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós együttműködés erősítéséről az EUMSZ 154. cikke szerint folytatott konzultáció második szakasza”, C(2014)452 final.                http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=11424&langId=en

[20]             További részletekért lásd a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú foglalkoztatástól való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló hatásvizsgálat I. mellékletét.

[21]             Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról.

[22]             HL C… , , . .o.

[23]             HL C… , , . .o.

[24]             A Bizottság közleménye: Út a munkahelyteremtő fellendülés felé, COM(2012) 173, 2012. április 18. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=101&newsId=1270&furtherNews=yes

[25]             A Tanács 2010. október 21-i 2010/707/EK határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010. 11. 24., 46. o.).

[26]             Az iránymutatások a 2011., 2012. és 2013. évre is érvényben maradtak.

[27]             Az Európai Parlament 2014. január 14-i állásfoglalása a hathatós munkaügyi ellenőrzésekről: az európai munkakörülmények javítására irányuló stratégiáról (2013/2112/INI) http://www.europarl.europa.eu/oeil/popups/ficheprocedure.do?lang=en&reference=2013/2112(INI)

[28]             A Bizottság 2007. október 24-i COM (2007)628 közleménye: „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen”.                http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007DC0628:HU:HTML

[29]             Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

[30]             Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18 i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.01.12., 1. o.).

[31]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[32]             A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[33]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[34]             Diff. = Differenciált előirányzatok / nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

[35]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[36]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[37]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[38]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[39]             A teljesítések a nyújtandó termékeket és szolgáltatásokat jelentik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[40]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. „Konkrét célkitűzés(ek)…”:

[41]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[42]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[43]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[44]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső személyzetre vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[45]             Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[46]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.