INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Beruházási Alapot (EBA) 1994-ben alapították az Európai Közösségen belüli „fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés” ösztönzése céljából. Az EBA alapokmányának 2. cikke szerint az alap feladata az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek támogatása. Az alap jelenlegi tevékenységei körében egyrészt kockázatitőke-alapokba, a középpiac alsó szegmensében érdekelt alapokba, valamint mezzanine alapokba fektet be a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k kockázatitőke-finanszírozásának elősegítése érdekében. Másrészt az alap garanciákat nyújt, és értékpapírosításon keresztül hitelminőség javítását szolgáló megoldásokat biztosít a pénzügyi közvetítők hitelnyújtási kapacitásának javítása és ezáltal a kedvezményezett kkv-k rendelkezésére álló hitellehetőségek bővítése és a hitelfeltételek javítása érdekében. Tevékenységét az EBA saját forrásaiból vagy az Európai Beruházási Bank (EBB), a Bizottság vagy nemzeti és regionális kormányzatok nevében eljárva, mandátumok[1] alapján végzi.

Az EBA alapokmányában kitűzött, az uniós politikák támogatásra vonatkozó célkitűzése érdekében tett erőfeszítéseket tükrözi, hogy az elmúlt években lezajlott válság során rendkívüli mértékben megnőttek mind az alap közreműködésével végrehajtott tőkebefektetések, mind a garanciavállalások. A várakozások szerint ennek hatására a magántőkealapok felé irányuló összes kötelezettségvállalás eléri az 1,5 milliárd EUR-t, ami a tőkeáttételen keresztül 6,4 milliárd EUR befektetést jelent 2013-ban. Az EBA által 2013-ban vállalt garanciák összege 1,9 milliárd EUR lehetett, ami 7,5 milliárd EUR kkv-hitel kihelyezését segíti elő[2].

Az alap 2007. évi tőkeemelését követően az EBA jegyzett tőkéje 3 milliárd EUR, amelyet 3000 darab egyenként 1 millió EUR-s részvény képvisel. A befizetett tőke jelenleg 600 milió EUR (azaz a jegyzet tőke 20%-a). A 2013. októberi állapot szerint az EBA tulajdonosai az EBB (62,1%), az EU (30%), valamint 24 köz-, illetve magántulajdonban álló pénzügyi intézmény (7,9%).

2012. júniusi ülésén az Európai Tanács felkérést fogalmazott meg az EBA tevékenységének a meglévő tagállami struktúrákkal párhuzamosan történő fejlesztése érdekében, mindenekelőtt az alap kockázatitőke-tevékenysége tekintetében. 2013 júniusában az Európai Tanács kérte az EBA hitelminőség-javítási kapacitásainak növelését. A felkérés az „Új európai beruházási terv” keretében történt, amely különös hangsúlyt helyez az alap egyik fő tevékenységét képező kkv-finanszírozásra. Októberben az Európai Tanács sürgette a reálgazdaságba irányuló hitelezés szokásos szintjének helyreállítására irányuló és a beruházások finanszírozását elősegítő erőfeszítések folytatását, különösen a kkv-k tekintetében.

Az Európai Tanács következtetéseire válaszul az EBA több olyan finanszírozási megoldást azonosított, amely a kkv-k további támogatását és az alap forrásainak lehető leghatékonyabb felhasználását célozta. Ezek működtetésére két fő csatornát javasol az alap:

· a hitelminőség javítását szolgáló műveleteken (pl. kkv-kezdeményezés) keresztül a kkv-k hitelfinanszírozásának javítása; valamint

· újabb magántőke-, mezzaninetőke-, valamint kockázati- és növekedésitőke-befektetési kapacitások létrehozása.

Az EBA saját forrásai kulcsszerepet játszanak majd e tevékenységek támogatásában és ezeknek más mandátumok – például a Horizont 2020-ra és a COSME programra vonatkozó uniós mandátumok – alapján végzett tevékenységekkel társbefektetések révén történő összehangolásában.

E kezdeményezések eredményeként az EBA a következő években várhatóan megduplázza majd teljes garanciális és kockázatitőke-kitettségét. Az alap egyes üzletágai sajátos kockázati profillal rendelkeznek, amelynek megfelelően bizonyos szintű gazdasági tőketartalékot kell képezni. Kockázatkezelési okokból a tőketartalék összege nem haladhatja meg az alap saját tőkéjének összegét. A fent leírt növekedési tervek fényében a jelenlegi tartalék gyors csökkenése várható. Ennek következtében a jogszabályban előírt tőkekövetelményeknek való megfelelés és a hitelminőség-javítási tevékenységben kulcsszerepet játszó AAA hitelminősítés megőrzése érdekében meg kell emelni az EBA rendelkezésére álló tőke mennyiségét.

Eredetileg az EBA két kapacitásbővítési lehetőséget vázolt:

· 1. forgatókönyv: a befizetett tőkerész 20%-ról 40%-ra való emelése

· 2. forgatókönyv: a jegyzett tőke emelése 20%-os befizetett tőkerész mellett

Míg az 1. forgatókönyv szerint minden jelenlegi részvényesnek kötelező lenne részt vennie, vagy el kellene adnia részesedését, mivel nem lenne lehetőség különböző részvényenkénti befizetési arányok fenntartására, a 2. forgatókönyv szerint a meglévő részvényesek választhatnának, hogy kívánnak-e – jelenlegi részesedésük arányában – új részvényt jegyezni.

2013 szeptemberében az EBA tőkeemelésével kapcsolatos lehetőségeket az alap menedzsmentje informális keretek között megvitatta az EBA minden pénzügyi intézményi részvényesével, akik támogatták a tőkeemelés tervét. Azt az elképzelést azonban, miszerint a tőkeemelésben részt nem vevő részvényesek teljes részesedésüket elveszítenék, nem tartották elfogadhatónak. Emellett széles körű konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy fontos megőrizni az EBA háromoldalú tulajdonosi szerkezetét. Végleges javaslatában az alap ezért csak a 2. forgatókönyvet terjesztette elő.

2013. november 26-án az EBA igazgatótanácsa elvi jóváhagyását adta az alap jegyzett tőkéjének legfeljebb 1500 millió EUR-val, 20%-os befizetési arány mellett történő megemeléséhez. Ez úgy valósulna meg, hogy az EU további 450 részvényt jegyezne. A tőkeemelés technikai részleteire és eljárására vonatkozó dokumentumok a megfelelő időben kerülnek az igazgatótanács elé. Az EBA alapokmányával összhangban a tőkeemelést el kell fogadnia az alap közgyűlésének, ahol a Bizottság e kérdésben blokkoló kisebbséggel rendelkezik[3].

2013 decemberében az EBB igazgatótanácsa jóváhagyta a tőkeemelést, és azt az EBB kormányzótanácsa elé terjesztette.

Decemberben az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és az EBB-t, hogy az EBA tőkeemelése útján növelje az alap kapacitásait, és 2014. májusig érjen el végleges megállapodást ebben a kérdésben.

A tőkeemelést új, a 2014–2016 közötti időszakra legfeljebb 2,3 milliárd EUR összegű EBB kockázatminőség-javítási mandátummal (EREM) kell kiegészíteni. A tőkeemelés által megnövelt kapacitásnak és az új EBB-mandátumnak köszönhetően az EBA 2014-től kezdődően – és 2015-ben csúcsra futtatva – évente 2–3 milliárd EUR-t fordíthat hitelminőség-javítási ügyletekre (ami évente 11–20 milliárd EUR kkv-hitelezést tehet lehetővé). Mindezt 400 millió EUR további magántőke-kötelezettségvállalás egészíti ki.

A tőkeemelés keretében a pénzügyi intézményi részvényesek teljes körű részvétele révén törekedni kell a jelenlegi köztulajdonosi-magántulajdonosi részvényesi struktúra megerősítésére. Összhangban a Bizottság által támogatott külső értékeléssel és a 2012. júniusi európai tanácsi következtetések szellemével, a tőkeemelés egyúttal módot ad az alap részvényesi bázisának hasonló szemléletmódot képviselő, nemzeti/regionális fejlesztési intézmények bevonása útján történő szélesítésére is.

Tekintettel arra, hogy az európai tanácsi következtetésekre idejében választ kell adni, továbbá arra, hogy a válság utáni környezetben sürgős szükség van az Unió növekedési és foglalkoztatási céljainak támogatására, az EBA tőkeemelése által létrehozott kapacitások megteremtésére már 2014-ben sort kell keríteni. A rendes jogalkotási eljárás lezárása szükséges feltétele annak, hogy az EU támogathassa a tőkeemelést az EBA közgyűlésének 2014 tavaszán sorra kerülő ülésén. Ennek hiányában a kérdés rendezésére csak 2015-ben kerülhet sor.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az EU előző EBA-tőkeemelésben való részvételét jóváhagyó 2007/247/EK tanácsi határozat[4] rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság 2012-ben külső értékelés keretében mérte fel az EBA saját forrásból megvalósított tevékenységeit. Ez az értékelés számos érdekelt fél véleményét figyelembe vette, a tagállamoktól, az EBB-n és a pénzügyi intézményeken át a Bizottságig. Az értékelők emellett konzultáltak pénzügyi intézményi részvényesekkel, az EBA saját forrásaiból befektetésben részesült magántőke- és kockázatitőkealap-kezelőkkel, az EBA közreműködésével végrehajtott értékpapírosítási ügyleteket kezdeményező felekkel és releváns iparági testületek képviselőivel. Az értékelés megerősítette, hogy az Unió részvényesi szerepe hozzáadott értéket jelent, éspedig a következők miatt:

· Az Unió részesedésén keresztül az Európai Bizottság képviselteti magát az EBA közgyűlésében és igazgatótanácsában (ahol a hét tagból kettőt delegál), ami jelentős befolyást biztosít az EU számára az EBA stratégiai és operatív célkitűzéseinek meghatározásában. Ez elősegíti az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek érvényesítését és támogatását az EBA műveletei során;

· Az Unió részvényesi szerepe keretet ad annak, hogy az Unió az EBB-vel és más köz- és magántulajdonban lévő pénzügyi részvényesekkel együttműködésben mozdíthassa elő szakpolitikai céljait. Az igazgatótanácsban más részvényesekkel és különösen az EBB-vel közösen végzett munka hozzájárul a kkv-k finanszírozásában kulcsszerepet játszó felek közötti nagyobb megértés és szorosabb munkakapcsolat kialakításához;

· Stabil hitelminősítés: Az EBB és az EU részvényesi partnersége adja az EBA AAA/Aaa hitelminősítésének alapját. A kiváló hitelminősítés az alap által működtetett finanszírozási eszközök hatékony működésének elengedhetetlen feltétele.

Jóllehet az EBA saját forrásokon alapuló tevékenysége jelentős hozzáadott értéket teremt a pénzügyi piacokon, ami az alap által követett, a szakpolitikai eredményesség elérését célzó piacorientált megközelítésről tanúskodik, az értékelés több olyan területet is talált, ahol javítható az EBA saját forrásokon alapuló tevékenységének minősége. Az értékelés következtetései nyomán a Bizottság cselekvési tervet készített, amelyet 2012 novemberében a Tanács és a Parlament elé terjesztettek, és melynek végrehajtása jelenleg folyik. Az értékelés főbb következtetései és a Bizottság által kért megfelelő, megtett intézkedések a következők:

· Egyértelműbben kell meghatározni az EBA által teljesítendő uniós szakpolitikai célkitűzéseket. Ebben az összefüggésben felül kell vizsgálni a pénzügyi és szakpolitikai eredmények kívánt egyensúlyát és az osztalékfizetés kívánt szintjét. A Bizottság kérésére az EBA jelentést készített az igazgatótanács számára az alap hozzáadottérték-keretrendszeréről, illetve felülvizsgálta az utólagos hatásvizsgálatot, amelyeket 2013 áprilisában véglegesítettek. Ennek eredményeként utólagos hatásvizsgálati jelentés készül, amely adatokat szolgáltat az egyedi tranzakciók kkv-kra gyakorolt valós hatásairól. A Bizottság kérte továbbá az EBA osztalékpolitikájának újragondolását. 2013-ban az alap éves közgyűlése határozatot fogadott el arról, hogy a szokásos 40%-os osztalékfizetési aránytól eltérően a jövőben csak a nettó eredmény 20%-a kerül osztalékként kifizetésre. Ezt a határozatot a 2014. évi közgyűlés felülvizsgálja majd.

· Tekintettel arra a megkülönböztetett és jelentős hozadékra, amellyel az egyes részvényesi csoportok hozzájárulnak az EBA által teremtett teljes hozzáadott értékhez, maradéktalanul meg kell őrizni az alap háromoldalú részvényesi szerkezetét. A pénzügyi intézmények tulajdoni hányadát lehetőleg növelni kell, de legalább fenn kell tartani. Erre a következtetésre válaszul a Bizottság felkérte az alap vezetőségét, hogy tegyen erőfeszítéseket több hasonló szemléletmódot képviselő pénzügyi intézmény részvényesi körbe történő bevonására. Kérték továbbá a menedzsmentet, hogy ezekről az erőfeszítésekről rendszeresen számoljon be az igazgatótanácsnak.

· Tekintettel arra, hogy korlátozott hozzáadott értékkel bír, ha csak az EBB által az alap számára biztosított kockázatitőke-mandátumhoz kapcsolódik rendszeresen társbefektetés, az EBA felkérést kap arra, hogy más mandátumok, így pl. a Horizont 2020 és a COSME programra vonatkozó uniós mandátum esetében is rendszeresen lépjen fel társbefektetői pozícióban a Bizottság és az EBA érdekeinek jobb összehangolása érdekében.

A közelmúltban készített külső értékelésre tekintettel és összhangban az arányosság elvével és a korábban követett gyakorlattal, a Bizottság nem javasolja hivatalos hatásvizsgálat elkészítését.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A Közösségnek az Európai Beruházási Alapban való tagságáról szóló, 1994. június 6-i 94/375/EK tanácsi határozat[5] 3. cikke rendelkezést tartalmaz az alap tőkeemeléséről. Tekintettel azonban az Európai Bíróság úgynevezett „másodlagos jogalapokkal” kapcsolatos ítélkezési gyakorlatára, ez a rendelkezés nem tekinthető az EBA tőkeemeléséről szóló új határozat megfelelő jogalapjának. Ezért a jogalapnak elsődleges jogforrásból kell származnia.

Az EBA az alapokmányban és irányító testületeinek az alapokmány szerinti határozataiban megállapított céljainak és tevékenységeinek fényében, valamint a tőkeemelés elsődleges céljának fényében, amely a következő:

– megfelelni az Európai Tanács az EBA hitelminőség-javítási kapacitásainak növelésére irányuló felkérésének, különösen a kkv-k tekintetében, valamint

– újabb, a kkv-kat és a tagállami vállalkozások innovációs, kutatási és technológiafejlesztési tevékenységét támogató tőkebefektetési kapacitásokat létrehozni és ezáltal előmozdítani az uniós ipart támogató fellépéseket,

a javasolt tőkeemelés megfelelő jogalapjának az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdése tekintendő.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

Tekintettel a jegyzett tőke javasolt, maximálisan 1,5 milliárd EUR összegű emelésére, a Bizottságnak legfeljebb 450 új részvényt kell megvásárolnia.

Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogyan változik az EU részesedésének nagysága az EBA-ban a javasolt tőkeemelést követően. A táblázatban az EU által jegyzett tőke szerepel, befizetett és lehívható tőkerész szerinti bontásban, a javasolt tőkeemelés előtt és után.

EU-részesedés az EBA tőkéjében (millió EUR)

Befizetett tőke || Lehívható tőke || Összes jegyzett tőke a tőkeemelés után

Meglévő (2014 előtt) || Javasolt emelés || Összesen || Meglévő (2014 előtt) || Javasolt emelés || Összesen

180 || 90 || 270 || 720 || 360 || 1080 || 1350

Az új EBA-részvényeket az EU egy 2014-ben kezdődő négyéves időszak alatt jegyezné le. A 450 részvény megvételéhez a becslések szerint körülbelül 175 millió EUR forrásra van szükség. A becslés alapját az EBA-részvények árának a 2014–2017 közötti jegyzési időszakban várható alakulásáról készített EBA-előrejelzések képezik. A kibocsátási ár egy korábban jóváhagyott képlet, az RSPU alapján kerül kiszámításra. Ez az ár tartalmazza a tőke befizetett részét, a különböző tartalékokat (pl. jogszabályban előírt tartalék, felhalmozott eredmény) és a pénzügyi év nyereségét, nem foglalja viszont magában a kifizetett osztalékot. A tartalékok változását nehéz előre jelezni, tekintve, hogy ezek egyike az EBA által eszközölt magántőke-befektetések piaci értékelésének változását és az EBA likvid eszközeinek értékváltozását tükrözi. Az egyes jegyzési időszakok tényleges részvényára a megelőző év auditált pénzügyi beszámolóin alapul majd.

A Bizottság azt javasolja, hogy az EBA által 2014–2017 között kifizetendő osztalékokat az új részvények bekerülési költségei egy részének fedezésére használják fel. Feltételezve, hogy a 2013. évi 20%-os osztalékfizetési arány a következő négy évben változatlan marad, az ebben az időszakban kapott osztalékok összege 11,5 millió EUR körül lehet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az EBA munkahipotézisként 33%-os osztalékfizetési aránnyal számolt az igazgatótanács elé terjesztett tőkeemelési javaslatban. Ezzel az aránnyal számolva a 450 részvény megvásárlása kb. 172 millió EUR-ba kerülne, és a 2014–2017 között kapott osztalékok összege mintegy 19 millió EUR lenne. Az osztalékokról évente az EBA közgyűlése dönt.

Következésképpen jelenleg sem a részvények kibocsátási ára, sem az osztalékfizetés szintje nem számítható ki pontosan a jegyzési időszak egészére. Az EU által a tőkeemelés rá eső részéért fizetendő ár mindenesetre várhatóan nem haladja meg a 170 millió EUR összegű indikatív költségvetési előirányzat és a 2014–2017 között kapott osztalékok együttes összegét. A Bizottság javasolja a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek javítására a COSME program és a Horizont 2020 program pénzügyi eszközeinek keretében már beállított előirányzatok felhasználását.

Az EBA-hoz hasonlóan a COSME-rendelet célja ugyancsak a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása (különösen a kkv-k tekintetében), illetve a vállalkozói szellem és a vállalkozói kultúra előmozdítása. A Horizont 2020 rendelet szerint a Horizont 2020-ból támogatott forgalombahozatal-előkészítési tevékenységek támogatása elsődlegesen pénzügyi eszközökkel valósul meg, és az EBA fontos szerepet fog játszani e pénzügyi eszközök alkalmazásában. Ezért javasoljuk, hogy a javasolt tőkeemelésre a COSME és Horizont 2020 programokra rendelkezésre álló előirányzatok részleges felhasználásával kerüljön sor. A 2014. évi költségvetés szükséges módosítására külön költségvetés-módosítási tervezetben tesz majd javaslatot a Bizottság.

2014/0034 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 173. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A Közösségnek az Európai Beruházási Alapban való tagságáról szóló, 1994. június 6-i 94/375/EK tanácsi határozat[6] alapján az Európai Közösségen belüli „fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés” ösztönzése céljából 1994-ben létrejött az Európai Beruházási Alap (a továbbiakban: az alap).

(2)       Az alap jegyzett tőkéjének 2007. évi emelését követően az alap jegyzett tőkéje 3 milliárd EUR, amelyet 3000, egyenként 1 millió EUR értékű részvény képvisel, 20%-os befizetési arány mellett. Az Unió, amelynek képviseletében a Bizottság járt el, az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való közösségi részvételről szóló, 2007. április 19-i 2007/247/EK tanácsi határozatnak[7] megfelelően részt vett az alap jegyzett tőkéjének előző emelésében.

(3)       Ennek eredményeként a Bizottság által képviselt Unió jelenleg az alap 900 részvényét jegyzi névértéken 900 millió EUR értékben, amelyből 180 millió EUR-t fizetett be.

(4)       2012. június 28–29-i ülésén az Európai Tanács elfogadta a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot az intelligens, fenntartható, inkluzív, erőforrás-hatékony és munkahelyteremtő növekedés ösztönzése érdekében. Ebben az összefüggésben az Európai Tanács következtetéseiben hangsúlyozta, hogy – más sürgős, a növekedés és a foglalkoztatás élénkítésére, a gazdaság finanszírozására és Európa termelő helyszínként és beruházási célpontként való versenyképesebbé tételére irányuló uniós szintű fellépések mellett – a meglévő tagállami struktúrákkal, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel párhuzamosan fejleszteni kell az Európai Beruházási Alap tevékenységeit, mindenekelőtt pedig azokat, amelyek a kockázati tőkéhez kapcsolódnak.

(5)       A beruházások és a hitelezés további ösztönzése érdekében 2013. június 28–29-i ülésén az Európai Tanács „Új európai beruházási tervet” fogadott el a kis- és középvállalkozások támogatására és a gazdaság finanszírozásának élénkítésére. A tervvel kapcsolatban az Európai Tanács következtetéseiben kérte a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy kezeljék prioritásként az alap hitelminőség-javítási kapacitásainak növelését.

(6)       Emlékeztetve arra, hogy a gazdaság és különösen a kkv-k számára biztosított normális hitelezés helyreállítása kiemelt cél, 2013. decemberi ülésén az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és az EBB-t, hogy az alap tőkeemelése útján növelje annak kapacitásait, és 2014. májusig érjen el végleges megállapodást ebben a kérdésben.

(7)       Az alap saját tőkéjének jelenlegi mérete nem teszi lehetővé az alap tevékenységeinek jelentős, az Európai Tanács felkérésének megfelelő bővítését, mivel az alap garanciális és kockázatitőke-műveletei nem haladhatják meg az alap alapokmányának 26. cikkében vagy az alap közgyűlése által megállapított felső határokat. Emellett az alap hitelminőség-javítási kapacitását is korlátozza a saját források mértéke.

(8)       Az alap igazgatótanácsa ezért 2013. november 26-án elvi jóváhagyását adta az alap jegyzett tőkéjének legfeljebb 1500 millió EUR-val történő megemeléséhez, és ezzel lehetővé tette a saját források szükséges növelését. A tőkeemelés technikai részleteire és eljárására vonatkozó dokumentumok a közeljövőben kerülnek az igazgatótanács elé, felhatalmazást kérve az alap 2014. évi közgyűlése számára jóváhagyásra történő előterjesztésre.

(9)       Az új részvényeket az alap részvényesei igény szerint egy négyéves időszak során, 2014 és 2017 között jegyezhetnék le. Az új részvények árát évente, az alap részvényesei által jóváhagyott nettóeszközérték-képlet szerint kell meghatározni.

(10)     Az alapban való uniós részesedés után járó, 2014–2017 során kifizetett éves osztalékokat külső címzett bevételnek kell tekinteni, és a tőkeemelés költségei egy részének fedezésére kell fordítani. Ez növeli a tőkeemelésre rendelkezésre álló költségvetési források összegét, így támogatva azt a célt, hogy az Unió részesedésének aránya az alap tőkéjében változatlan (30%) maradjon.

(11)     Az Uniónak helyénvaló részt vennie az alap tőkeemelésében annak érdekében, hogy ösztönözze olyan környezet kialakítását, amely az Unió egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások – különösen a kkv-k – fejlődésének, és hogy elősegítse az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását, ahogyan azt az Európai Tanács 2012. júniusi, 2013. júniusi és 2013. decemberi következtetéseiben megfogalmazta, és a „Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumban”, valamint az „Új európai beruházási tervben” részletesen kifejtette.

(12)     Az Unió képviselőjének arra történő felhatalmazása érdekében, hogy az alap közgyűlésén mielőbb szavazhasson a tőkeemelésről, e határozatnak a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Beruházási Alapban (a továbbiakban: alap) meglévő részesedését kiegészítve az Európai Unió legfeljebb 450 darab, egyenként 1 millió EUR névértékű részvényt jegyez az alapban. A részvényjegyzést és az éves befizetéseket az alap közgyűlésén elfogadott feltételekkel hajtják végre.

2. cikk

Az Európai Unió az új részvényeket egy 2014-től kezdődő négyéves időszak során vásárolja meg. 2014 és 2017 között az alapban meglévő uniós részesedés után kapott osztalékok az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] 21. cikke (4) bekezdésének megfelelően külső címzett bevételnek tekintendők, és a jegyzés részleges finanszírozását szolgálják.

Ezen felül összesen 170 millió EUR erejéig kell az Európai Unió általános költségvetésében a teljes időszak tekintetében pénzeszközöket rendelkezésre bocsátani a fennmaradó költségek fedezésére, a teljes kiadási előirányzat változatlanul hagyása érdekében felhasználva a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret 1a. fejezetébe már beállított előirányzatokat. A költségvetési kötelezettségvállalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 85. cikkének (4) bekezdésével összhangban négy éven át éves részletekre bontható.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Beruházási Alap (EBA) tőkeemelésének és az Európai Unió e tőkeemelésben való részvételének jóváhagyása

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[9]

01. cím – Gazdasági és pénzügyek

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[10]

ý A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Célkitűzés: „Aktívan együttműködni az EBB-vel és az EBA-val az uniós politikák megvalósításában.”

Célkitűzés: „Továbbra is szorosan együttműködni az EBB-vel és az EBA-val a következő többéves pénzügyi keret során az Európa 2020 stratégia megvalósítását támogató pénzügyi eszközök kialakításában.”

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Célkitűzés: „Az EU érdekeinek előmozdítása az EBB/EBA irányító testületeiben, és az EU–EBB/EBA együttműködés megerősítése az EBB/EBA hitelpolitikájának és az EU szakpolitikai prioritásainak összhangja érdekében, különösen az EU-n belül.”

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

01 04. cím – Pénzügyi műveletek és eszközök

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A megnövelt tőke lehetővé teszi, hogy az EBA megfelelő válaszokat adjon az Európai Tanács következtetéseire, éspedig két módon:

· A megnövelt tőke elősegíti a kkv-knak biztosított hitelfinanszírozás bővítését (hitelminőség-javítási és garanciális eszközök alkalmazásán keresztül).

· A megnövelt tőke újabb magántőke-, mezzaninetőke-, valamint kockázati- és növekedésitőke-befektetési kapacitásokat hoz létre.

Emellett a tőkeemelés lehetővé teszi, hogy az EBA társbefektetőként saját forrásaival jelenjen meg olyan bizottsági mandátumok végrehajtásában, mint a COSME program vagy a Horizont 2020, és ezáltal elősegíti a Bizottság és az EBA érdekeinek jobb összehangolását, a költségvetési rendeletnek megfelelően. Végül a mostani tőkeemelésben való részvétel biztosítani fogja azt is, hogy az EU részesedése az EBA tőkéjében legalább változatlan marad, és nem hígul fel.

Hitelminőség-javítási és garanciavállalási műveletek

A következő programozási időszakban az EBA várhatóan jelentősen bővíteni fogja hitelminőség-javítási tevékenységét, és évente 2–3 milliárd EUR-t helyez ki (amivel évente 11–20 milliárd EUR kkv-hitelezést katalizál) 2015-ben és 2016-ban esedékes különleges erőfeszítések révén. A hitelminőség-javítási tevékenység e bővítése az EBA saját forrásainak 400 millió EUR összegű növelését teszi szükségessé, amelyet 2,3 milliárd EUR erejéig EBB-mandátum egészít ki a 2014–2016 közötti időszakban. E tevékenységbővülés eredményeként 50%-kal kell nőnie azon kkv-k számának, amelyek részesülnek az EBA hitelminőség-javítási és garanciális műveleteinek előnyeiből.

Magántőke-műveletek

A többlettőke lehetővé teszi, hogy az EBA figyelmének homlokterébe emelhesse a magvető-, kockázati- és növekedésitőke-finanszírozás terén meglévő súlyos hiányosságokat. E kulcskezdeményezések támogatólag hatnak majd a kutatási, fejlesztési és innovációs politikákra, valamint a foglalkoztatási, növekedési és társadalmi kohéziós politikákra. Összességében a 400 millió EUR értékű új kötelezettségvállalásokat további 150–200 millió EUR összegű saját EBA-forrással kell kiegészíteni. E tevékenységbővülés eredményeként 50%-kal kell nőnie azon kkv-k számának, amelyek részesülnek az EBA magántőke-műveleteinek előnyeiből.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

A célkitűzések teljesítése a hitelminőség-javítási tranzakciók számával, az elért katalizátorhatással, a kkv-k számára biztosított hitelek nagyságával, a támogatott kkv-k számával és a földrajzi diverzifikációval mérhető. Az eredmények azon kkv-k számának növekedésével mérhetők, amelyekre kiterjednek az EBA hitelminőség-javítási és garanciális műveletei.

Ami a kockázatitőke-műveleteket illeti, ezek hatása az ügyletek számával, a támogatott vállalkozások számával, a tőkeáttétel mértékével (azaz a társbefektetések teljes összegével), a katalizátorhatással (azaz a közvetlenül az EBA-nak tulajdonítható társbefektetések összegével), a pénzügyi kedvezményezettek számára teljesített kifizetésekkel és a földrajzi diverzifikációval mérhető. Az eredmények azon kkv-k számának növekedésével mérhetők, amelyekre kiterjednek az EBA magántőke-műveletei.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az EBA saját forrásait garanciaműveleteinek tőkefedezeteként és kockázatitőke-befektetéseinek kifizetésére használja fel. Az EBA saját forrásainak jelenlegi mértéke korlátozza az alap arra való képességét, hogy megfeleljen a kockázatitőke- és hitelminőségjavítási-tevékenység a 2012. júniusi, 2013. júniusi és 2013. decemberi Európai Tanács által kért jelentős bővítésének.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EBA tőkeemelése által biztosított új források lehetővé teszik, hogy az EBB-csoport a tőkeáttételi hatáson keresztül további mintegy 45 milliárd EUR összegű új hitelt és tartós bérleti konstrukciót teremtsen a következő 7 évben. A tőkeemelés növelné az EBA és részvényesei (a Bizottság, az EBB és a pénzügyi intézmények), illetve harmadik felek közötti együttműködés lehetőségeit a hitelminőség-javítási műveletek megvalósítása terén.

Az EBA befektetési többletkapacitása az európai kockázatitőke-piacot is támogatja majd, különösen az induló vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás és a magvetőtőke-finanszírozás terén. Ez lehetővé teszi, hogy az EBA fokozottabban járuljon hozzá az intelligens, fenntartható és munkahelyteremtő növekedés Európa 2020 stratégiában megfogalmazott céljainak megvalósításához és különösen a következő – a kkv-k finanszírozáshoz jutását is elősegítő – kiemelt kezdeményezések sikeréhez:

· „Innovatív Unió”;

· „Iparpolitika a globalizáció korában”;

· „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására”.

Végül a javasolt tőkeemelés a pénzügyi intézmények részesedésének növelése esetén lehetőséget teremt ezen intézmények EBA-ban játszott szerepének előmozdítására is.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A 2007/247/EK tanácsi határozat értelmében 2012. július 31-ig értékelni kellett az alap saját forrásokból megvalósított tevékenységeit. Az értékelés bizonyította, hogy a saját forrásokon alapuló EBA-tevékenységek hozzáadott értéket teremtenek az európai kkv-finanszírozási tevékenységek terén, növelik a befektetések volumenét, elősegítik innovatív pénzügyi eszközök kialakítását és a partnerségen és tudásmegosztáson alapuló befektetési infrastruktúra és ökoszisztéma kiépítését. Amint azt az indokolásban kifejtettük (2. szakasz: Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei), az értékelés megállapította, hogy az Uniós részesedést az EBA-ban továbbra is érdemes és szükséges fenntartani.

A megfigyelt hozzáadott érték ellenére az értékelés több olyan területet is megjelölt, amelyen tovább lehetne fokozni az EBA saját forrásokon alapuló tevékenységének szakpolitikai hatását. Az értékelés következtetéseire válaszul a Bizottság cselekvési tervet készített az EBA-ban birtokolt uniós részesedés hozzáadott értékének további növelésére. A cselekvési terv 2012 novemberében került a Tanács és a Parlament elé, megvalósítása pedig jelenleg folyik.

1.5.4.     Egyéb megfelelő eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A Bizottság következetesen síkra száll az EBB-csoport szoros együttműködése és közös kezdeményezései mellett. E hatékony fellépésekre egyre növekvő mértékben szükség van annak érdekében, hogy a sérülékeny gazdasági környezetben fenntartható módon biztosíthassuk a gazdaság talpra állását.

Az EBA saját forrásai ugyanakkor kiegészítik az EU- és EBB-mandátumokat (pl. a COSME és Horizont 2020 pénzügyi eszközeit és az EB kockázatitőkeforrás-mandátumát). Az EBA saját forrásaira szükség van az EU-források hatásának megsokszorozásához.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– x Pénzügyi hatás: 2014-től 2017-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[11]

A 2014. évi költségvetéstől kezdve:

X Bizottság általi közvetlen irányítás

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Az EBA éves jelentését és a számvizsgáló bizottság éves tevékenységi jelentését a 2007/247/EK tanácsi határozatnak megfelelően továbbra is be kell nyújtani a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.

Az igazgatótanács az EBA egyedi műveleteinek túlnyomó többségét értékeli, és felügyeli a kockázatitőke- és garanciaportfóliót. Arról is gondoskodik, hogy az alapot az alapokmánynak és az igazgatótanács által elfogadott irányelveknek megfelelően igazgassák. A Bizottság két igazgatót és két helyettest delegál az igazgatótanácsba. Emellett az alap, a Számvevőszék és a Bizottság közötti háromoldalú megállapodás szabályozza, hogy miként kell biztosítani a Számvevőszék számára az alap tőkéjében lévő uniós részesedéssel kapcsolatos dokumentumokat és információkat.

Végül az EBA-t minősíti mindhárom nagy hitelminősítő cég: a Fitch, a Moody's és a Standard & Poor's.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A javaslat nem okoz változást az EBA-ban való uniós részesedéshez kapcsolódó kockázatok jellegében. Az EBA befektetési és kockázatkezelési struktúrái változatlanok maradnak. A kockázatkezelés a legjobb piaci gyakorlattal, az alkalmazandó standardokkal, jogszabályokkal és a Bázel II-es követelményekkel összhangban működik.

2.2.2.     A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

Az EBA kockázatkezelési és ellenőrzési rendszere kiterjed az alap minden tevékenységére, rendszeresen ellenőrzi a kockázatokat mind az egyedi ügyletek, mind a portfólió szintjén, és értékeli az új és meglévő ügyleteket.

Az EBA éves beszámolóit az EBA számvizsgáló bizottságának megbízásából külső ellenőrök vizsgálják. A beszámolókat a részvényeseknek az éves közgyűlésen kell jóváhagyniuk.

Az EBB-nek kiszervezett belső audit a belső ellenőrzési rendszerek alkalmasságát és eredményességét értékeli. A számvizsgáló bizottság rendszeresen konzultál a belső ellenőrrel, és nyomon követi a közösen elfogadott cselekvési pontok végrehajtását.

2.2.3.     Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A tőkeemelés nemzetközi pénzügyi szervezetben meglévő részesedést érint. Az EBA alapokmánya az alap belső és külső ellenőrei által elvégzett rendszeres ellenőrzéseket irányoz elő.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Az EBA független megfelelési és operatív kockázati osztálya biztosítja, hogy az Alap valamennyi tevékenysége során a feddhetetlenség legszigorúbb normái érvényesüljenek a bevált nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi 2014. évi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

|| diff./nem diff. ([12]) || EFTA-országoktól[13] || tagjelölt országoktól[14] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1 a. || 01 04 01 01 – Európai Beruházási Alap – A jegyzett tőke befizetett részeinek rendelkezésre bocsátása 01 04 01 02 – Európai Beruházási Alap – A jegyzett tőke lehívható része || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

1 a. || 02 02 02 – A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában || diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

1 a. || 08 02 02 02 – A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségének bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére || diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

Ez a javaslat nem növeli a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret 1a. fejezetében programozott kiadások összegét, mivel az EBA tőkeemeléséhez a COSME és a Horizont 2020 programok pénzügyi eszközeinek tervezett előirányzatai kerülnek felhasználásra.

Az EBA tőkeemelését finanszírozó források: || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017

02 02 02 költségvetési tétel – A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 21,250 || 21,250 || 21,250 || 21,250

|| Kifizetési előirányzatok || 21,250 || 21,250 || 21,250 || 21,250

08 02 02 02 költségvetési tétel – A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségének bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 21,250 || 21,250 || 21,250 || 21,250

|| Kifizetési előirányzatok || 21,250 || 21,250 || 21,250 || 21,250

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete   || 01 04 || Pénzügyi műveletek és eszközök

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….> || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 01040101 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 0 || 0 || 0 || 170,000*

Kifizetési előirányzatok || (2) || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500++++++++ || 0 || 0 || 0 || 170,000*

Költségvetési tétel száma 01040102 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. || p.m. ||

|| || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[15] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || ||

A[z]<...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1a +1b+1c +3 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 0 || 0 || 0 || 170,000

Kifizetési előirányzatok || =2a+2b+2c+3 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 0 || 0 || 0 || 170,000

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || || || || 170,000

Kifizetési előirányzatok || (5) || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || || || || 170,000

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || || || || 170,000

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || 42,500 || || || || 170,000

|| || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete   || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2012 || 2017 || 2018–2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….> ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 1,834

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || 0,200* || || || 0,200*

A[z]<...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok || ÖSSZESEN || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 2,034

* külső szakértők általi értékelésre

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN   || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 2,034

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014[16] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5.FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN   || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 42,762 || 42,762 || 42,762 || 42,762 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 172,034

Kifizetési előirányzatok || 42,762 || 42,762 || 42,762 || 42,762 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 172,034

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus[17] || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[18] Az EU érdekeinek előmozdítása az EBB/EBA irányító testületeiben, és az EU–EBB/EBA együttműködés megerősítése az EBB/EBA hitelpolitikájának és az EU szakpolitikai prioritásainak összhangja érdekében, különösen az EU-n belül. || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || || || || 42,500 || || 42,500 || || 42,500 || || 42,500 || || 0 || || 0 || || 0 || || 170,000

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || 42,500 || || 42,500 || || 42,500 || || 42,500 || || 0 || || 0 || || 0 || || 170,000

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014[19] || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 1,834

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || 0,200 || || || 0,200

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 2,034

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZTÉBE[20] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 2,034

ÖSSZESEN || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,262 || 0,462 || 0,262 || 0,462 || 2,034

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– X  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

|| XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE)[21] kifejezve ||

|| XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || || ||

|| XX 01 02 02 (CA, LA, SNE, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[22] || – a központban || || || || || || ||

|| – a küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (CA, INT, SNE a közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

01 04 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A javaslatból fakadó legfőbb feladatok: – a jogalkotási javaslat elkészítése, – a jogalkotási eljárás követése az Európai Parlamentnél és a Tanácsnál, – kapcsolattartás és kommunikáció az EBA-val, különösen az EBA igazgatótanácsának benyújtandó javaslatokkal kapcsolatos bizottsági álláspont kidolgozása és a jelentéstétel vonatkozásában, – az EBA igazgatótanácsának benyújtandó javaslatokkal kapcsolatos bizottsági álláspont kidolgozása, – a jogszabályban előírt jelentések elkészítése.

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– X  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

A Bizottság javasolja a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek javítására a COSME programba és a Horizont 2020 programba a pénzügyi eszközök alatt már beállított előirányzatok felhasználását. Az érintett költégvetési tételek a következők: 02 02 02 – „A kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában” és 08 02 02 02 – „A kockázatfinanszírozáshoz jutás lehetőségének bővítése a kutatás és az innováció finanszírozásának segítésére”. Az 1. cím alatt a kedvezményezett költségvetési tétel az 01 04 01 01 – „Európai Beruházási Alap – A jegyzett tőke befizetett részeinek rendelkezésre bocsátása”. Mint fent jeleztük, a megfelelő szükséges összeg a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakára EUR 170 000 000.

¨      A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[23].

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– X  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– X          a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[24]

2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018–2020

8 5 0. jogcímcsoport || || 2,477 || 2,078 || 3,112 || 3,800 || p.m || p.m || p.m

A jogcímcsoport az Európai Beruházási Alap által, e hozzájárulás tekintetében fizetett osztalék nyilvántartására szolgál.

Az alapokmány 24. cikke alapján az Alap arra törekszik, hogy megfelelő hozamot biztosítson a részvényesek számára. Az Alap közgyűlésének határozatát követően az Alap az éves nettó nyereségből osztalékot fizet részvényeseinek. A közösségi részesedésre fizetett osztalékok visszakerülnek a közösségi költségvetésbe (8 5 0. tétel: Az Európai Beruházási Alap által fizetett osztalékok).

Az Alap jövedelme jelenleg pénzügyi bevételekből, kezelési díjakból és a saját forrásokból finanszírozott garanciaműveletekből származó bevételekből áll. Mivel a jövőbeli nettó eredményről és az ebből fizetett osztalékokról – amelyek befolyásolják a részvények kibocsátáskori árát – nehéz végleges adatot szolgáltatni, a Bizottság azt javasolja, hogy az osztalékbevételeket a 01 04 01 01 kiadási tételhez rendeljék hozzá. E hozzárendelés kizárólag a tőkeemelés időszakára vonatkozik. A fenti számok becsült adatok, és azt a feltételezést tükrözik, hogy a jelenlegi 20%-os osztalékfizetési arány a következő négy évben nem módosul. Az osztalékokról mindazonáltal az EBA közgyűlése évente dönt.

[1]               Ebben az indokolásban a „mandátum” fogalmába az EBA minden olyan tevékenysége beleértendő, amelyet az alap nem saját forrásainak felhasználásával végez. A mandátumok kiterjednek az EBA által felhatalmazás alapján irányított uniós programokra is.

[2]               Az adatok az EBA belső becslésein alapulnak.

[3]               Az alap alapokmánya szerint az EBA jegyzett tőkéjét a közgyűlés a leadott szavazatok 85%-os többsége mellett elfogadott határozatával módosíthatja. Ennek megfelelően a Bizottság megakadályozhatja a határozathozatalt, mivel az alap részvényeinek 30%-át birtokolja.

[4]               A Tanács 2007. április 19-i 2007/247/EK határozata az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való közösségi részvételről (HL L 107., 2007.4.25., 5. o.).

[5]               HL L 173., 1994.7.7., 12. o.

[6]               HL L 173., 1994.7.7., 12. o.

[7]               HL L 107., 2007.4.25., 5. o.

[8]               HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[9]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[10]               A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[11]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[12]               Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

[13]               EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[14]               Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[15]               Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[16]               Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[17]               A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[18]               Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[19]               Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[20]               Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[21]               AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT= kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[22]               Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[23]               Lásd a 2007–2013-as időszakra szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[24]               A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.