52014PC0024

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezései – melyek hatálya az Unió legkülső régióira, köztük Franciaország tengerentúli megyéire is kiterjed – elvben semmilyen eltérést nem tesznek lehetővé Franciaország tengerentúli megyéiben a helyi termékek, illetőleg a Franciaország kontinentális területéről vagy más tagállamokból érkező termékek adóztatásában. Az EUMSZ 349. cikke (korábban az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése) azonban lehetőséget nyújt e régiókra vonatkozó olyan egyedi intézkedések bevezetésére, amelyeket a legkülső régiók gazdasági és társadalmi helyzetét érintő állandó hátrányok fennállása indokol.

Az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott (a 2008. június 9-i 2008/439/EK és a 2011. július 19-i 448/2011/EU tanácsi határozattal módosított) 2004. február 10-i 2004/162/EK tanácsi határozat felhatalmazza Franciaországot arra, hogy 2014. július 1-jéig az „octroi de mer” elnevezésű adó vonatkozásában mentességet vagy kedvezményt nyújtson egyes, Franciaország tengerentúli megyéiben – Guadeloupe-on, Guayanában, Martinique-on és Réunionon – előállított termékekre. Az említett határozat melléklete felsorolja azokat a termékeket, amelyekre alkalmazható az adó alóli mentesség vagy az arra vonatkozó kedvezmény. A helyben előállított termékek és az egyéb termékek adóztatásában jelentkező különbség – terméktől függően – nem haladhatja meg a 10, a 20 vagy a 30 százalékpontot.

A 2004/162/EK határozat felsorolja azokat az indokokat, amelyek alátámasztják az egyedi intézkedések elfogadását: ide tartozik a távoli fekvés, a nyersanyagoktól és az energiától való függés, a jelentősebb készletfelhalmozás kényszere, a helyi piacnak az exporttevékenység fejletlenségével párosuló kis mérete stb. E hátrányok összeadódása a helyben előállított termékek termelési költségeinek és így önköltségi árának emelkedését idézi elő, és ezáltal e termékek – egyedi intézkedések hiányában – kevésbé versenyképesek a máshonnan érkező termékekhez képest, még a Franciaország tengerentúli megyéibe történő szállítás költségeinek figyelembevételével is. Mindez tovább nehezítené a helyi termelés fenntartását. A 2004/162/EK határozatban szereplő egyedi intézkedéseknek tehát az volt a célja, hogy a helyi ipart versenyképességének javítása révén megerősítse.

Az Európai Tanács a Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról szóló 2012/419/EU határozatával úgy határozott, hogy Mayotte 2014. január 1-jétől az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 355. cikkének (2) bekezdése szerinti tengerentúli országok és területek jogállása helyett elnyeri az EUMSZ 349. cikke szerinti, legkülső régiók jogállását. E célból az említett tanácsi határozattal felvette Mayotte-ot a legkülső régiók EUMSZ 349. cikkében szereplő listájára. Tehát a Szerződés és a közösségi pénzügyi jogszabályok a jogállás megváltozásától kezdve teljes egészében alkalmazandók lesznek Mayotte-on.

A 2013. augusztus 7-i irányelvjavaslat[1] arra irányul, hogy 2014. január 1-jétől Mayotte-ot a többi legkülső francia régióval azonos módon kezeljék a héa és a jövedéki adó tekintetében, azáltal, hogy ezt a tengerentúli megyét is kiveszik a héára és a jövedéki adóra vonatkozó irányelvek területi hatálya alól.

A francia hatóságok tájékoztatták a Bizottságot arról a szándékukról, hogy a francia guyanaival azonos feltételekkel bevezetnék Mayotte-on az „octroi de mer” elnevezésű adót, és azt kérték a Bizottságtól, hogy engedélyezze különböző adókulcs alkalmazását aszerint, hogy helyi előállítású termékről van-e szó vagy sem. Ezzel összefüggésben a francia hatóságok 2013. május 24-i kérelmükben továbbították a Bizottságnak mintegy száz olyan termék listáját, amely tekintetében engedélyt kívánnak kapni differenciált adóztatás alkalmazására aszerint, hogy helyi előállítású termékről van-e szó vagy sem. A francia hatóságokat többször felkérték arra, hogy szolgáltassanak további információkat, és a kérelemben szereplő különböző termékek tekintetében igazolják helyi előállítás meglétét, e helyi termelés piaci részesedését, valamint a szóban forgó előállítás során – a máshonnan érkező hasonló termékekhez képest – felmerülő többletköltségeket.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

Mayotte-ra a vonatkozó kérelmüket a francia hatóságok az érdekelt gazdasági ágazatok kívánságaira tekintettel terjesztették elő.

A Bizottság nem folyamodott a hatásvizsgálat eszközéhez.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása A javaslat célja a 2004/162/EK tanácsi határozat kiigazítása, hogy az Mayottre-ra is alkalmazható legyen. Emellett Mayotte esetében megállapítja azoknak a termékeknek a listáját, amelyek tekintetében Franciaország bizonyos korlátok között jogosult mentességet vagy kedvezményt nyújtani egyes helyben előállott termékekre az „octroi de mer” elnevezésű adó vonatkozásában. A javaslat szerint engedélyezni kell differenciált adóztatás alkalmazását 59 olyan termékre, amelyet helyben is előállítanak Mayotte-on. A francia hatóságok e termékek mindegyik esetében indokolni tudták először is a helyi előállítás meglétét, másodsorban a helyi termelés fennmaradását veszélyeztető, jelentős „import” létezését (ideértve a francia anyaországból és más tagállamokból származó behozatalt), végül pedig azt, hogy a helyi termelést az importált termékekhez képest többletköltségek terhelik, ami veszélyezteti a helyben előállított termékek versenyképességét. Az adóztatásban jelentkező engedélyezett különbség nem haladhatja meg az igazolt többletköltségeket. A javaslat szerint a 2004/162/EK tanácsi határozat mellékletébe belefoglalandó termékek száma a melléklet A. része (10 százalékpont engedélyezett adóztatási különbség) esetében 11, B. része (20 százalékpont engedélyezett adóztatási különbség) esetében 32, végül pedig C. része (30 százalékpont engedélyezett adóztatási különbség) esetében 16. Az érintett termékek részletes leírását a tanácsi határozat (5)–(7) preambulumbekezdése tartalmazza.

Jogalap: Az EUMSZ 349. cikke.

A szubszidiaritás elve Kizárólag a Tanács jogosult – az EUMSZ 349. cikke alapján – a legkülső régiókra vonatkozó egyedi intézkedéseket elfogadni azzal a céllal, hogy a Szerződések – így a közös politikák – alkalmazását e régiókhoz igazítsa, tekintettel az említett régiók gazdasági és társadalmi helyzetét érintő állandó hátrányok fennállására. A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az arányosság elve A javaslat a következő okokból megfelel az arányosság elvének:

A javaslat célja a 2004/162/EK tanácsi határozat kiigazítása, hogy azt Mayottre-ra is alkalmazzák. A javaslat csak azokra a termékekre vonatkozik, amelyek tekintetében igazolták, hogy a helyben előállított termékek előállítása során többletköltségek merülnek fel. ||

Ugyanígy az e javaslat tárgyát képező egyes termékek tekintetében javasolt legnagyobb adókülönbözet is csak arra a mértékre korlátozódik, amely az egyes helyi termelőtevékenységet érő többletköltségek miatt szükséges. Így a Mayotte francia tengerentúli megyébe importált termékeket sújtó adóteher nem haladja meg a helyben előállított termékek e termékekkel szembeni alacsonyabb szintű versenyképességének kiegyenlítéséhez szükséges mértéket.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus: tanácsi határozat.

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: A módosítás tárgyát képező szöveg maga is tanácsi határozat, és azt ugyanezzel a jogalappal (akkor még az EK-Szerződés 299. cikkének (2) bekezdése) fogadták el.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő hatásai.

2014/0010 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a 2004/162/EK határozatnak 2014. január 1-jétől Mayotte-ra történő alkalmazása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 2004/162/EK tanácsi határozat[3] felhatalmazza a francia hatóságokat arra, hogy az „octroi de mer” nevű egyedi adóval kapcsolatosan mentességeket és kedvezményeket alkalmazzanak a Franciaország tengerentúli megyéiben helyben előállított, a mellékletben felsorolt termékekre. E mentességek és kedvezmények olyan egyedi intézkedéseknek minősülnek, amelyek célja a legkülső régiók azon különleges hátrányainak ellensúlyozása, amelyek hatására növekednek a helyi vállalatok termelési költségei, termékeik pedig kevésbé versenyképessé válnak a francia anyaországból és más tagállamokból érkező, hasonló termékekkel szemben. Mayotte ugyanolyan helyzetben van, mint a többi legkülső francia régió.

(2)       A 2012/419/EU határozat értelmében[4] Mayotte 2014. január 1-től a Szerződés 349. cikke szerinti legkülső régióvá válik. Tehát ettől az időponttól a Szerződés valamennyi rendelkezését alkalmazni kell Mayotte-ra.

(3)       A francia hatóságok azt kérték, hogy 2014. január 1-jétől a 2004/162/EK határozat „octroi de mer” egyedi adóra vonatkozó rendelkezései Mayotte-ra is alkalmazandók legyenek, továbbá közölték azon termékek listáját, amelyek tekintetében differenciált adóztatás kívánnak alkalmazni aszerint, hogy a termékeket helyben állították elő vagy sem.

(4)       E határozat alapján a francia hatóságok engedélyt kapnak arra, hogy differenciált adóztatást alkalmazzanak azokra a termékekre, amelyek tekintetében igazolták először is a helyi termelés meglétét, másodsorban jelentős mennyiségű olyan áru behozatalát (ideértve a francia anyaországból és más tagállamokból érkezőket), amely veszélyeztetheti a helyi termelés fennmaradását, végül pedig olyan többletköltségek meglétét, amelyek a máshonnan érkező termékekhez képest megdrágítják a helyi termelést, és veszélyeztetik a helyben előállított termékek versenyképességét. Az adóztatásban jelentkező engedélyezett különbség nem haladhatja meg az igazolt többletköltségeket. Ezen elvek alkalmazása lehetővé teszi a Szerződés 349. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtását, ugyanakkor nem lépi túl a szükséges mértéket és nem hoz létre indokolatlan előnyt a helyi termékek javára.

(5)       A 2004/162/EK tanácsi határozat A., B. és C. része sorolja fel azon termékeket, amelyek esetében a francia hatóságok benyújtották az említett három különböző típusú igazolást. A határozat mellékletének A. részében szereplő, érintett termékek (az engedélyezett adóztatási különbség 10 százalékpont) a bors (a 090411 és 0904 12 sz. termékek[5]), a vanília (a 0905 sz. termék), a csokoládé (az 1806 sz. termék), bizonyos műanyag termékek (a 3925 10 10, 3925 90 80, 3926 90 90 és a 3926 90 97 sz. termékek), a téglák (a 6901 és 6902 sz. termékek), valamint műfogak (a 9021 21 90 sz. termék).

(6)       A 2004/162/EK határozat mellékletének B. részében szereplő, érintett termékek (az engedélyezett adóztatási különbség 20 százalékpont) a halak (a 0301, 0302, 0303 és 0304 sz. termékek), bizonyos faipari termékek (a 4407, 4409, 4414, 4418, 4419, 4420 és a 4421 sz. termékek), bizonyos papíripari termékek vagy dobozok (a 4819 és 4821 sz. termékek), bizonyos nyomdaipari termékek (a 4902, 4909, 4910 és a 4911 sz. termékek), bizonyos síküveg termékek (a 7003 és 7005 sz. termékek), bizonyos vasipari termékek (a 7210, 7301, 7312, 7314, 9406 00 31 és a 9406 00 38 sz. termékek), bizonyos alumíniumipari termékek (a 7606, 7610 10 és a 8310 sz. termékek), valamint bizonyos ülőbútorok (a 9401 69, 9401 90 30 és a 9403 40 sz. termékek).

(7)       A 2004/162/EK határozat mellékletének C. részében szereplő, érintett termékek (az engedélyezett adóztatási különbség 30 százalékpont) a tej és a tejtermékek (a 0401, 0403 és a 0406 sz. termékek), bizonyos feldolgozott hústermékek (a 1601 és a 1602 sz. termékek), bizonyos sütőipari és cukrászati termékek (a 1901 és a 1905 sz. termék), a jégkrémek (a 2105 sz. termék), az ásványvizek és a szénsavak (a 2201 és a 2202 sz. termékek), a sör (a 2203 sz. termék), a ylang-ylang (a 3301 29 11 és a 3301 29 31 sz. termékek), a szappanok és mosószerek (a 3401 és a 3402 sz. termékek), végül pedig a habgumiból álló matrac (a 9404 29 90 sz. termék).

(8)       A 2004/162/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)       A sürgősségre tekintettel alkalmazni kell a Lisszaboni Szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt nyolchetes időszak alóli kivételt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2004/162/EK határozat a következőképpen módosul:

1) az 1. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 28., 30. és 110. cikkétől eltérve, a francia hatóságok engedélyt kapnak arra, hogy 2014. július 1-jéig az „octroi de mer” nevű egyedi adóval kapcsolatosan mentességeket és kedvezményeket alkalmazzanak a mellékletben felsorolt azon termékekre, amelyeket Franciaország Guadeloupe, Guayana, Martinique, Mayotte és Réunion tengerentúli megyéiben helyben termelnek. ”

2) A melléklet a következőképpen módosul:

a) az A. rész a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. Mayotte tengerentúli megye

0904 11, 0904 12, 0905,1806, 3925 10 00, 3925 90 80, 3926 90 90, 3926 90 97, 6901, 6902, 9021 21 90. ”

b) a B. rész a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. Mayotte tengerentúli megye

0301, 0302, 0303, 0304, 0305, 4407, 4409, 4414, 4418, 4419, 4420, 4421, 4819, 4821, 4902, 4909, 4910, 4911, 7003, 7005, 7210, 7301, 7312, 7314, 7606, 7610 10, 8310, 9401 69, 9401 90 30, 9403 40, 9406 00 31, 9406 00 38. ”

c) a C. rész a következő 5. ponttal egészül ki:

„5. Mayotte tengerentúli megye

0401, 0403, 0406, 1601, 1602, 1901, 1905, 2105, 2201, 2202, 2203, 3301 29 11, 3301 29 31, 3401, 3402, 9404 29 90. ”

2. cikk

Ezt a határozatot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               Javaslat A Tanács irányelve a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról, COM(2013) 577 végleges, 2013. augusztus 7.

[2]               HL C […]., […]., […]. o.

[3]               A Tanács 2004. február 10-i 2004/162/EK határozata a Franciaország tengeren túli megyéiben kivetett „octroi de mer” egyedi adóról és a 89/688/EGK határozat időbeli hatályának meghosszabbításáról (HL L 52., 2004.2.21., 64. o.).

[4]               HL L 204., 2012.7.31., 131. o.

[5]               A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra besorolása alapján.