52014DC0439

Jelentés a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet működéséről

1.        Bevezetés

A fogyasztói kiadások jelenleg az EU GDP-jének több mint 56 %-át teszik ki, és az európai gazdaság alapvető hajtóerejét képezik[1]. Az uniós fogyasztóvédelmi politika a fogyasztók helyzetének javításával és az egységes piac iránti bizalom növelésével jelentősen elősegítheti a gazdasági növekedést az EU-ban. A 2012-es európai fogyasztóügyi stratégiában foglaltak szerint a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékonyabb végrehajtása a fogyasztóvédelmi politika prioritásai közé tartozik. Az egyenlő és hatékony végrehajtás várhatóan megnöveli a magánfogyasztást, és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára. Ez pedig ösztönzi a versenyt és a fogyasztókra összpontosító innovációt[2].

2004-ben a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet[3] elfogadásával a fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtását megerősítették. Ez az egyedi keret lehetőséget nyújt a tagállamok nemzeti hatóságai közötti együttműködésre[4]. Elsődleges célja, hogy az információcserére, a határokon átnyúló végrehajtás iránti kérelmekre és a koordinált intézkedésekre vonatkozó eljárások létrehozása révén megszüntesse a határokon átnyúló jogsértéseket, és megakadályozza, hogy jogsértő kereskedők a tagállamok között utazva kihasználják a hatáskörök hiányosságait. Lehetővé teszi továbbá nemzetközi együttműködési megállapodások megkötését.

A Bizottság 2009-es és 2012-es kétévenkénti jelentéseiben[5] értékelte a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet működését, és olyan módszereket tárt fel, amelyek segítségével a jelenlegi jogszabályi keretek között hatékonyabbá tehető a jogalkalmazási együttműködés. A 21. cikk a) bekezdése felülvizsgálati rendelkezést vezetett be a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletbe, amely előírja, hogy a Bizottságnak értékelnie kell a rendelet hatékonyságát és működési mechanizmusait.

A 2012-ben elvégzett külső értékelés (a továbbiakban: az értékelés)[6] megállapította, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hasznos volt a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a fogyasztók számára, és megerősítette, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet célkitűzései megfelelőek és relevánsak, azonban megállapította, hogy még nem sikerült teljes mértékben megvalósítani őket.

A 2013-as uniós fogyasztói csúcstalálkozó következtetései[7] kiemelték, hogy a fogyasztók jogainak uniós szintű végrehajtásához integráltabb megközelítés szükséges, különösen a gyakori jogsértések kiküszöbölése érdekében[8]. Időközben a nemzeti végrehajtó hatóságok és a fogyasztói szervezetek felléptek a gyakori jogsértések ellen, például a garanciajogokkal kapcsolatos megtévesztő gyakorlatok esetében[9]. Ezek az intézkedések nem csak azt bizonyítják, hogy a nagyobb kereskedők általában egyszerre több tagállamban is ugyanazokat a gyakorlatokat alkalmazzák, hanem értékes információkat is biztosítanak arról, hogy hogyan lehet kiküszöbölni az uniós szinten elterjedt jogsértéseket.

A felülvizsgálat következő lépéseként a Bizottság közzétett egy ütemtervet[10], amely áttekintést nyújt a fő fejleszthető területekről, és vitára is bocsátotta ezeket a 2013. október 11. és 2014. február 13. között tartott nyilvános konzultáció során[11]. Ezek a területek a fogyasztóvédelmi együttműködési keretnek az összes érdekelt fél általi egységes értelmezése, a riasztási mechanizmusok lehetséges hiányosságai, a kölcsönös jogsegély iránti kérelmek kezelésének eljárási és jogi akadályai, a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogköre, a Bizottság szerepe, valamint az egy időben több tagállamot is érintő, elterjedt jogsértések kiküszöbölésére szolgáló közös eszközök kidolgozásának szükségessége (az EU szempontjából releváns jogsértések).

A felülvizsgálat eddig megerősítette, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 2007-es végrehajtása nyomán egy hatékony eszköz jött létre a fogyasztók kollektív érdekeinek az egész EU-ban történő védelmére. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet meghatározta a nemzeti hatóságok minimális végrehajtási jogköreit, és lehetőséget biztosított arra, hogy az Európai Bizottság által koordinált közös végrehajtási intézkedéseket hajtsanak végre. A különböző gazdasági ágazatokban például több mint 3000 elektronikus kereskedelmi weboldalt ellenőriztek az uniós jogszabályok megsértése tekintetében, ennek következtében javult e weboldalak szabályossága. Az elmúlt két évben közös fogyasztóvédelmi együttműködési végrehajtási eszközök révén újabb lépés történt annak érdekében, hogy az ágazati szereplők, hogy az EU közös érdekeltségű területein felhagyjanak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal. A mobilalkalmazásokkal végzett vásárlásokkal kapcsolatos új fogyasztóvédelmi együttműködési intézkedés[12], amelynek keretében a nemzeti végrehajtó hatóságok EU-szerte ismertetik a nagy technológiai vállalkozásokkal, hogy ezen a területen hogyan kell alkalmazni a vonatkozó fogyasztói szabályokat, konkrét példa arra, hogy a fogyasztóvédelmi rendelet végrehajtása hogyan orvosolhat olyan modern fogyasztói problémákat, amelyek több tagállamban is előfordulnak.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság igyekezett értelmező iránymutatásokat kidolgozni, hogy ösztönözze a kiterjesztett fogyasztóvédelem végrehajtását és az előírásoknak való megfelelést[13]. A fogyasztójogi irányelv alkalmazására[14] és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvre[15] vonatkozó, hamarosan elkészülő iránymutatások célja, hogy az esetek értékelésében előmozdítsák az egységességet, és ezáltal javítsák a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtását.

A jövőre nézve a felülvizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy a digitális gazdasággal járó új kihívások leküzdéséhez a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása során figyelembe kell venni a digitalizált kereskedelem sajátosságait, valamint azt a sebességet, amellyel a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése terjedhet az EU-ban. A fogyasztói eredménytáblák adatai és az európai fogyasztói központok beszámolói is arra utalnak, hogy a különböző országokban továbbra sem egyformák a fogyasztói feltételek, és gyakori a fogyasztói jogszabályok határokon átnyúló megsértése. A nyilvános konzultáció alapján az érdekelt felek azt szeretnék, hogy a döntéshozók fokozzák fellépéseik szigorát a fogyasztói jogok hatékony végrehajtása érdekében.

Ez a jelentés a felülvizsgálati folyamat következő lépése. A jelentés figyelembe veszi a tagállamok által 2013-ban benyújtott új kétévenkénti jelentéseket[16], a hivatkozott dokumentumokat, valamint a nyilvános konzultáció eredményét. Az intelligens szabályozás alapelveivel összhangban[17] e jelentés után alapos hatásvizsgálat készül a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet lehetséges módosításairól, hogy a Bizottság 2015 elején befejezhesse a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 21. cikkének a) pontjában előírt felülvizsgálatot, valamint hogy előkészítse az arra vonatkozó döntést, hogy szükség van-e a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatra.

2.        2007 óta a végrehajtási együttműködés révén folyamatosan bővülnek az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok előnyei a fogyasztók számára

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 2007 óta jelentős előnyöket hozott az uniós fogyasztóknak, ami a végrehajtási kapacitások egész Európában történő megerősítésének köszönhető. A fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságok közötti együttműködés révén egységesebbé vált az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazása, ezáltal pedig javult az egységes piac működése a fogyasztók és a vállalkozók számára. Különösen:

· A fogyasztóvédelmi együttműködés kölcsönös jogsegélyre vonatkozó mechanizmusa egyértelmű és átfogó jogi keretet biztosított az információcserékhez és a határokon átnyúló végrehajtási intézkedésekhez. A legfontosabb innováció az, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályokat a határokon átnyúló módon is végre lehet hajtani (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 8. cikke). Amellett, hogy ez csökkenti a végrehajtás költségét, lehetővé teszi azt is, hogy az egyik ország adminisztratív eszközeit használják fel egy másik ország fogyasztóinak védelmére, és hogy megakadályozható legyen a jogsértő kereskedők mozgása.

A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megkeresésre vizsgálati információkat osszanak meg egymással (6. cikk), és hogy felkérjenek más illetékes hatóságokat arra, hogy szüntessenek meg egy Közösségen belüli jogsértést (8. cikk). Ezekkel az eszközökkel az illetékes hatóságok bizonyítékokat gyűjthetnek a más tagállamokban letelepedett kereskedők által elkövetett, az ő joghatóságukba tartozó fogyasztók számára kárt okozó jogsértések megszüntetéséhez.

2013 végére a tagállamok összesen 1454 alkalommal küldtek kölcsönös jogsegély iránti megkeresést, ebből 699 információkérés, 755 pedig végrehajtás iránti kérelem volt. Az értékelés több olyan előnyt is kiemelt, amely a kölcsönös jogsegély mechanizmusának köszönhető, például megnőtt a határokon átnyúló végrehajtási intézkedések hatékonysága, gyakoribbá vált a bevált gyakorlatok cseréje, a hatóságok tájékozottabbak az új jogsértésekről és megnőtt az adminisztratív kapacitás[18].

· A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 9. cikkén alapuló „szemlék” és közös jogalkalmazási megközelítések lehetővé tették a tagállamok számára, hogy jogalkalmazási gyakorlatukat tágabb körben koordinálják. Hatékony uniós eszközöket biztosítottak a komoly és elterjedt jogsértések feltárásához és leküzdéséhez, amelyek a többi kereskedőre bizonyítottan eltántorító hatást gyakorolnak. A korrekciós intézkedések például az elektronikus termékek, az utazási szolgáltatások és a digitális tartalmak területén mérhető növekedést okoztak a megfelelésben és a fogyasztói jogok vállalkozók általi ismeretében.

„Szemlék”

A Bizottság a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve egy uniós formátumot dolgozott ki a weboldalak ellenőrzésére (ez a „szemle”). Az ún. „sweep” vagy szemle a weboldalak egész EU-ra kiterjedő ellenőrzése, amelynek célja, hogy feltárja a fogyasztói jogok megsértését egy adott online piacon, majd pedig jogalkalmazási tevékenységek segítségével biztosítsa a megfelelést. Az Európai Bizottság 2007 óta évente koordinál ilyen ellenőrzéseket, amelyeket a részt vevő országok nemzeti végrehajtó hatóságai egyszerre végeznek el. Habár a részvétel önkéntes, szinte az összes tagállam részt vett minden évben. A 2007–2013-as időszakban több mint 3000 weboldalt ellenőriztek:

Online piac || Érintett tagállamok || Vizsgált weboldalak || Szabálytalan weboldalak || Jogalkalmazási arány*

Repülőjegyek (2007) || 15 + 1 EGT || 447 || 32 % || 81 %

Mobiltelefonos tartalmak (2008) || 27 + 2 EGT || 554 || 54 % || 71 %

Elektronikai termékek (2009) || 26 + 2 EGT || 369 || 55 % || 71 %

Online jegyértékesítés (2010) || 27 + 2 EGT || 414 || 59 % || 79 %

Fogyasztói hitel (2011) || 27 + 2 EGT || 565 || 69 % || 75 %

Digitális tartalmak (2012) || 27 + 2 EGT || 330 || 52 % || 80 %

Utazási szolgáltatások (2013) || 27 + 2 EGT || 552 || 69 % || 62 %**

* A jogalkalmazási ráta jelzi a megfelelőség mértékét a szemle után: a felülvizsgált weboldalak teljes számából a jogszabályokat betartó weboldalak aránya. ** 6 hónap elteltével kimutatott eredmények. A jogalkalmazási tevékenységeik végső eredményeiről a nemzeti hatóságoknak az első vizsgálat után legalább 12 hónappal be kell számolniuk.

Az értékelés az Unión belüli jogsértések és a belföldi esetek tekintetében egyaránt kiemeli a szemlék előnyeit. A szemlék segítségével megállapítható, hogy az ágazat/piac megfelel-e a fogyasztóvédelmi szabályoknak, továbbá a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat is láthatóvá válik. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok jogi és egyéb kérdésekben kiterjesszék ismereteiket.

Közös végrehajtási megközelítések

A közös végrehajtási megközelítés a közös jogalkalmazás új formátuma, amelynek kidolgozása 2013-ban kezdődött a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 9. cikke alapján. Lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy a Bizottság segítségével koordinálják egy adott kérdésben a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazását. Az első ilyen intézkedés a mobiltelefonos alkalmazások segítségével online játékokban végzett vásárlásokra vonatkozik. Egy másik példa a gépkocsi-kölcsönzési ágazatot érinti. A fogyasztóvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekében mindkét esetben egyeztetések történnek az érintett ágazatokkal.

· A fogyasztóvédelmi együttműködés riasztási mechanizmusa keretet biztosított a tagállamok számára az új jogsértésekkel kapcsolatos információcseréhez, valamint annak megállapításához, hogy mely jogsértések esetén lehet szükség koordinált megközelítésre.

· A fogyasztóvédelem terén a közös tevékenységek és projektek, munkaértekezletek és más rendezvények fellendítették a végrehajtást és a tagállamok adminisztratív kapacitását, valamint növelték a bizalmat és a megértést a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatban részt vevő tagállami hatóságok között.

· A nemzetközi együttműködés révén lehetőség nyílt a bevált gyakorlatok cseréjére az EU fő kereskedelmi partnereivel.

Ezeket a célokat annak ellenére sikerült elérni, hogy a válság korlátozta az adminisztratív forrásokat. A sikerek azt bizonyítják, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmus erőforrás-hatékony eszközökkel hárítja el a jogsértéseket az egész EU-ban. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet végrehajtása összességében pozitív eredménnyel zárult, és olyan hálózatalapú együttműködési mechanizmust hozott létre, amely példaként szolgálhat az egységes piac más területe számára is.

3.        Végrehajtási együttműködés: a digitális gazdasággal járó új kihívások kezelésének intelligens módja

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet továbbra is meghatározza az EU fogyasztóvédelmi politikájának alakulását, amelynek fő eszköze is. Az értékelés, a Bizottság és a tagállamok kétévenkénti jelentései, valamint a nyilvános konzultáció eredménye alapján egyértelmű, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat számára átfogó iránymutatásra van szükség. Szükség lehet a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat továbbfejlesztésére, ideértve a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet lehetséges felülvizsgálatát is, az alábbi területeken:

· A kölcsönös jogsegély mechanizmusait, ideértve a jogi és eljárási kérdéseket és az átfogó együttműködést biztosító rendelkezéseket is (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 9. cikke), tisztázni kell és meg kell erősíteni[19].

· A közös végrehajtási tevékenységek, például a szemlék vagy a nemrég elkezdett közös végrehajtási intézkedések hatékonyak, és ezeket ki kell terjeszteni más ágazatokra is[20]. A fogyasztóvédelmi együttműködési esetek tanulsága szerint a csalárd és agresszív kereskedelmi gyakorlatok leküzdése érdekében további előrelépésre van szükség, amihez különleges jogalkalmazási módszereket kellhet bevetni[21].

· A fogyasztóvédelmi együttműködés piacfelügyeleti és riasztási mechanizmusa fejlesztésre szorulhat annak érdekében, hogy a fogyasztók számára újonnan megjelenő veszélyeket, amelyek esetében fogyasztóvédelmi együttműködési fellépésre lenne szükség, gyorsan fel lehessen ismerni.[22] Különösen annak a lehetőségét kell megvizsgálni, hogy más szereplőket, például fogyasztói szervezeteket és európai fogyasztói központokat is bevonjanak az együttműködésbe[23].

· A nemzeti eljárási és jogalkalmazási szabályok eltérései miatt fennálló nehézségek akadályozzák a hatékony és eredményes együttműködést[24]. Ezek az eltérések hátráltathatják a kölcsönös jogsegélyt és az együttműködést, és késleltethetik a jogsértések hatékony kezelését. Az illetékes hatóságok eszköztára és a minimális közös jogkörök is tisztázásra szorulhatnak[25].

· A nyilvános konzultáció válaszadói általában támogatják, hogy a Bizottság aktívabban vegyen részt a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatban[26]. 2013–2014-ben új koordinált jogalkalmazási tevékenységek elkezdésével már előrelépés történt ebbe az irányba, amelyek eredményeképpen a mobiltelefonos alkalmazásokkal végzett vásárlásokkal kapcsolatban közös jogalkalmazási megközelítés jött létre. További erőfeszítésekre van szükség azonban az elterjedt, uniós szintű jogsértések ellen, amelyek jelentős kárt okoznak az EU gazdaságának[27].

· A globalizált digitális gazdaságban a harmadik országokból eredő kereskedelmi gyakorlatok által előidézett, egyre növekvő kihívások miatt a nemzetközi partnerekkel további együttműködésre lehet szükség[28].

4.        A kétoldalú jogsegély kiegészítése több közös, az EU teljes területére kiterjedő intézkedéssel 

Az értékelésből és a kétévenkénti jelentésekből kiderült, hogy a 2007 és 2009 közötti kezdeti vizsgálati időszakban a nemzeti hatóságok igénybe vették a fogyasztóvédelmi együttműködés kölcsönös jogsegély mechanizmusát azokban az esetekben, amelyek hatékonyabban kezelhetőek a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat segítségével, mint a nemzeti szinten rendelkezésre álló többi módszerrel[29]. Ezzel párhuzamosan az uniós kiskereskedelem nemzetközi jellege erősödött, ezáltal a nagyvállalatok helyi leányvállalatokat hoztak létre a fő piacokon, és ezek mindegyikén ugyanazokat a gyakorlatokat alkalmazzák. A nemzeti hatóságoknak ugyanazokkal a jogsértésekkel kell szembenézniük. A költségvetési korlátok miatt azonban a tagállamok a szűkös forrásaikat inkább a belföldi esetekre összpontosították, nem pedig a határokon átnyúló problémákra[30].

A kiskereskedelem nemzetközivé válása tehát hozzájárul ahhoz, hogy az EU különböző tagállamaiban ugyanazok a jogsértések terjedjenek el. Ezt a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat úgy próbálja kiküszöbölni, hogy megerősíti a közös tevékenységeket, például a szemléket, továbbá 2013 óta új eszköz, a közös jogalkalmazási megközelítés kifejlesztésén dolgozik. Az közös érdekeltségű kérdések uniós szintű megközelítése lehetővé tette a hatékony jogalkalmazást.

A kölcsönös jogsegély mechanizmusának tagállamok általi eltérő alkalmazása – amit már a Bizottság első kétévenkénti jelentésében is megemlített, az értékelés is megerősített[31] és 2012–2013-ban megfigyelték[32]– arra utal, hogy a nemzeti hatóságok körében növelni kell a tudatosságot a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelettel kapcsolatban. Ezt a nyilvános konzultációra adott válaszok is alátámasztják[33]. Ez különösen a végrehajtás iránti kérelmekre vonatkozó szabályokra (pl. maximális időkorlát, és a következő lépések, ha a végrehajtás nem lehetséges) és a kérések kezelésére szolgáló eljárásokra vonatkozik. Emellett indokoltnak tűnik a fogyasztói szervezetek és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat közötti együttműködés vizsgálata, különösen az olyan újonnan megjelenő gyakorlatokkal kapcsolatos információcsere esetében, amelyek sérthetik az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

Az értékelés emellett a szemlék fejlesztését javasolja olyan tevékenységek révén, mint a nyilvánosság tájékoztatása, valamint olyan nyomon követési intézkedések, amelyek biztosítják a fogyasztóvédelmi jogszabályok folyamatos betartását egy adott ágazatban. Egy „megfigyelőközpont” létrehozását is felveti, amely információgyűjtéssel foglalkozna[34]. A nyilvános konzultáció eredményei szintén utalnak arra, hogy a jogsértések időben történő felismerése érdekében a piacfelügyeleti mechanizmusok megerősítésére van szükség.

A 2007–2013-as időszakban a szemléken és a közös jogalkalmazási megközelítéseken kívül nem sikerült teljesen kihasználni a 9. cikk lehetőségeit. A tagállamok például nem használták fel közvetlenül a 9. cikket a párhuzamosan, egy időben végrehajtott jogalkalmazási intézkedések koordinálására. Az értékelés szerint ennek az az egyik oka, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatnak további útmutatásra van szüksége arról, hogy hogyan lehet ezeket az intézkedéseket végrehajtani és koordinálni[35], ideértve a Bizottság szerepének tisztázását is[36].

A nyilvános konzultáció eredményei kiemelik, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az elterjedt súlyos jogsértések (uniós szintű releváns jogsértések)[37], és hogy meg kell erősíteni a 9. cikkben leírt együttműködési mechanizmusokat annak érdekében, hogy a jogsértéseket a jövőben hatékonyan lehessen kezelni.

5.        A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek hatékonyan kell fellépnie az újonnan megjelenő, uniós szintű releváns jogsértések ellen

Az értékelés rámutat, hogy a több tagállamban egy időben előforduló, vagy ugyanazon kereskedő által elkövetett jogsértéseket nem lehet teljes mértékben elhárítani a jelenlegi fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet keretében[38]. Az ilyen jogsértések jelentős kárt okozhatnak az uniós fogyasztóknak, mivel a több helyszínen is tevékenységet végző transznacionális kereskedők az összes uniós fogyasztó gazdasági érdekeit veszélyeztethetik. Az értékelés azt javasolta, hogy az ilyen jogsértések megszüntetéséhez jól koordinált megközelítésre, vagy pedig egyetlen uniós szintű intézkedésre van szükség.

Az „uniós szintű releváns jogsértések” hatékony felszámolásához egyértelmű jogi alapra van szükség, ideértve az uniós szintű releváns jogsértések fogalmának meghatározását, valamint a jogalkalmazási intézkedések koordinálására, lehetőleg a Bizottság szerepének megerősítésével[39]. Mint az már fentebb említésre került, a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 9. cikke tartalmazza a jogalkalmazás koordinációjának lehetőségét. Habár a 9. cikk alapján kifejlesztettek két hatékony jogalkalmazási eszközt (szemlék és közös jogalkalmazási megközelítések), a tapasztalatok szerint a létező koordinációs keretrendszer túl tág, hiányzik belőle egy jól meghatározott és átlátható koordinációs eljárás, nem egyértelműek az érdekelt felek szerepei és feladatai, sem az intézkedés elmaradásának következményei. A koordinátor feladatai és felelősségei nincsenek megfelelően meghatározva. Habár további útmutatással és tisztázással hozzá lehetne járulni a 9. cikkben meghatározott koordinációs mechanizmus gyakoribb alkalmazásához, az nem valószínű, hogy ez megoldaná az összes problémát, különösen nem az elterjedt, uniós szintű releváns jogsértések még hatékonyabb elhárítását.

Figyelembe véve az uniós szintű releváns jogsértések által potenciálisan a fogyasztóknak több tagállamban okozott nagymértékű kárt, a 2013-as ütemterv felülvizsgálati lépésként felvázolta annak lehetőségét, hogy hatékonyabb jogalkalmazási koordinációs mechanizmust/eljárást kell bevezetni az uniós szinten releváns esetek kezelésére[40]. A nyilvános konzultációban részt vevő érdekelt felek túlnyomó többsége úgy vélte, hogy az ilyen jogsértések jelentősek, és hogy konkrét uniós szintű eljárásra lenne szükség a leküzdésükhöz[41].

Az érdekelt felek úgy vélték, hogy az alábbi megközelítésekkel lehet a leghatékonyabban megállítani az uniós szintű releváns jogsértéseket: i. a tagállamok számára elő kell írni, hogy értesítsék a többi tagállamot a végrehajtott jogalkalmazási intézkedésekről; ii. . a tagállamok számára elő kell írni, hogy jelentsék az uniós szintű relevancia kritériumainak megfelelő eseteket; iii. kötelező közös jogalkalmazási intézkedések; és iv. a jogalkalmazási döntések kölcsönös elismerése. Emellett az összes érdekelt fél több mint 75 %-a, különösen a fogyasztói szervezetek és az európai fogyasztói központok határozottan úgy vélik, hogy az egységes uniós szintű eljárással, amelynek keretében a Bizottság vagy egy tagállam bizonyíthatná az uniós szintű releváns jogsértéseket, hatékonyan lehetne megszüntetni vagy visszaszorítani az uniós szintű releváns jogsértéseket. A hatóságok és a kormányok ennél visszafogottabban nyilatkoztak a kérdésről[42].

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet értelmében a hatóságok információt cserélnek a feltételezett EU-n belüli jogsértésekről és jogalkalmazási intézkedéseikről. Egy ilyen korai figyelmeztető és kölcsönös riasztási mechanizmus segítségével a fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok időben tudomást szerezhetnek az EU-n belüli jogsértésekről, és lehetővé teszi a végrehajtási tevékenységek jobb koordinációját és a közös végrehajtási intézkedések alkalmazását a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 9. cikke értelmében.

A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat első két évében gyakrabban használták a riasztási mechanizmust, mint a későbbi időszakban[43]. Ez a kezdeti próbaidőszaknak is tulajdonítható, illetve annak, hogy idővel egyre jobban megismerték a fogyasztóvédelmi együttműködési eszközöket és a riasztás szerepét. A későbbi években (vagyis 2009 és 2013 között) az évente elküldött riasztások száma viszonylag állandó maradt[44].

Az értékelés e csökkenő tendencia lehetséges okai közé sorolja az alábbiakat: nem tisztázott a riasztásokkal kicserélt információk célja, használata és nyomon követése, valamint gyakran összekeverik a riasztásokat az információkérésekkel[45]. Habár iránymutatásokkal vagy végrehajtó intézkedésekkel tisztázni lehetett volna ezeket a kérdéseket, nem valószínű, hogy ezek az intézkedések megoldották volna a riasztások nyomon követésével, illetve a riasztási mechanizmusban más szereplők részvételével kapcsolatos problémákat.

A nyilvános konzultáció eredményei nagyrészt megfelelnek az értékelés megállapításainak. Az érdekeltek többsége úgy vélte, hogy a jelenlegi riasztási rendszer javításra szorul, például a Bizottság és más szervezetek számára lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy riasztásokat küldjenek (fogyasztói szervezetek és az európai fogyasztói központok) és a riasztásokat az alapján lehetne kategorizálni, hogy milyen nyomon követési intézkedésre számítanak (pl. intézkedésre vagy pedig csak információra)[46]. Az érdekeltek további intézkedéseket is támogattak, például a tagállamok által kötelezően ellátandó felügyeletet, és a jogalkalmazási információk összegyűjtésére és elemzésére szolgáló mechanizmust. 

6.        A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet fő alkotóelemeinek tisztázása

A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet előírja a tagállamok számára, hogy jelöljék ki azokat a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező hatóságokat („hatáskörrel rendelkező hatóságok”), amelyek a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet mellékletében felsorolt uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelnek, valamint egy összekötő hivatalt, amely hatáskörrel rendelkezik a fogyasztóvédelmi együttműködési ügyeknek az adott tagállamban való koordinációjára. Ezek alkotják a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy e hatóságok rendelkezzenek a fogyasztóvédelmi együttműködési feladataik elvégzéséhez szükséges megfelelő forrásokkal.

A hatáskörrel rendelkező hatóságok hálózatát jelentősen kiterjesztették a 2007–2013-as időszakban. Ennek az volt a fő oka, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet tárgyi hatályát fokozatosan bővítették azzal, hogy a mellékletét új uniós jogszabályokkal egészítették ki.

A különböző tagállamok különböző módszereket alkalmaznak a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet nemzeti végrehajtására: az ágazat-specifikus feladatokat egy vagy több hatóságra összpontosítják, vagy több hatóság között elosztják, illetve a szövetségi államokban regionális hatóságok között is feloszthatják. Az értékelés kiemelt néhány olyan nehézséget, amelyet az összetett és eltérő intézményi keretrendszerek okozhattak, például a kérések kezelésének lassúságát a hosszú kommunikációs csatornák miatt. Az értékelés hangsúlyozta az összekötő hivatalok szerepének fontosságát, különösen az összetett intézményi rendszerekben[47]. Ezt a nyilvános konzultációra adott válaszok is alátámasztják[48].

Az értékelés, valamint a Bizottság és a tagállamok kétévenkénti jelentései is szemléltetik, hogy nem minden tagállam él gyakran a fogyasztóvédelmi együttműködés lehetőségével[49]. Habár ennek valószínűleg több oka is van, az értékelés alapján a megfelelő források hiánya akadályozhat néhány tagállamot abban, hogy teljes mértékben kihasználják a fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmusokat[50]. Az értékelés jelentős különbségeket tárt fel a források és a jogalkalmazási kapacitások tekintetében az egyes tagállamok között[51].

            A nemzeti végrehajtó rendszerek eltérései és az együttműködés akadályai

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet elismeri a nemzeti jogalkalmazási rendszerekben az igazságügyi hatóságok által betöltött szerepet: a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörüket vagy közvetlenül saját hatáskörükön belül, vagy az igazságügyi hatóságok felügyelete alatt, illetve a bíróságokhoz benyújtott kereset útján gyakorolhatják. Az egyes tagállamok között nagy eltérések tapasztalhatók azzal kapcsolatban, hogy az igazságügyi hatóságok hogyan vesznek részt a közjogi jogérvényesítésben[52].

Az értékelés kiemeli azokat az akadályokat, amelyeket az eljárások jellege és a hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörei tekintetében a tagállamok között fennálló különbségek okoznak[53]. Ezek az akadályok nem csupán az együttműködésben és az esetek kezelésében okozhatnak késedelmet, hanem befolyásolhatják az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtását és a rendszer iránti bizalmat is. Az értékelés azt javasolja, hogy ezeket a problémákat a fogyasztóvédelmi együttműködés szempontjából releváns eljárásjogi kérdések célzott koordinációjával igyekezzenek megoldani[54].

A nyilvános konzultációban részt vevő érdekelt felek többsége úgy vélte, hogy hasznos lenne a fogyasztóvédelmi együttműködéssel kapcsolatos jogsértések kezeléséhez közös szabványokat bevezetni, és hogy e szabványok meghatározása prioritással bír a jogalkalmazási döntések közzététele, a jogsértő kereskedők megnevezése, a dokumentumokhoz való hozzáférés, a bizonyítékgyűjtés és a weboldalak vizsgálata területén[55]. 

A hatáskörrel rendelkező hatóságok jogkörei a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet értelmében

A hatáskörrel rendelkező hatóságokat fel kell ruházni a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletben meghatározott kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges jogkörökkel. A rendelet meghatározza azokat a jogköröket, amelyekre a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat zökkenőmentes működéséhez feltétlenül szükségük van. E jogkörök közé tartoznak az alábbiak: az EU-n belüli jogsértések kezeléséhez szükséges információk és bizonyítékok megszerzésének lehetősége; helyszíni ellenőrzések; az EU-n belüli jogsértések megszüntetése vagy tilalma; kötelezettségvállalás és kifizetés begyűjtése az államkincstár részére a kereskedőktől. A jelek szerint a hatóságok többsége a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletben meghatározott minimális jogköröket használják közvetlenül, vagy pedig olyan nemzeti jogszabályok alapján, amelyek hasonló jogkörökről rendelkeznek[56].

A hatóságoknak a jogsértések megszüntetéséhez emellett szükség esetén élniük kell a tagállami szinten biztosított további jogkörökkel. A országonként eltérő kiegészítő jogkörök akadályt jelentenek a hatékonyabb együttműködés elérésében[57]. A nemzeti jogi hagyományok és a végrehajtási rendszerek eltéréseiből eredő különbségek bizonyos mértékben leküzdhetők iránymutatással és a kérdések tisztázásával, valamint a különböző nemzeti eszközök és rendszerek lehetőségeivel és korlátaival kapcsolatos tudatosság javításával. Azonban még az alapos iránymutatás sem helyettesítheti a néhány tagállamban hiányzó nemzeti szintű jogköröket, ami csökkentheti a fogyasztóvédelmi együttműködés végrehajtásának hatékonyságát. 

Mindezek ismeretében a nyilvános konzultációban részt vevő érdekeltek többsége támogatta azt, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletben új jogosultságokat adjanak a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, mégpedig az alábbiakat: vizsgálati célokból próbavásárlások elvégzése, a jogsértő kereskedők megnevezése, a jogszerűtlenül szerzett haszon visszaszerzése érdekében bírságok kivetése, és átmeneti intézkedések előírása[58]. Az érdekelt felek többsége azokat az intézkedéseket is támogatta, amelyek megkönnyítenék a fogyasztók számára a kártérítés igénylését[59].

Interakció a büntetőeljárással

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak egyéb, nemzeti szinten biztosított hatáskörök vagy intézkedések segítségével kell megszüntetniük az EU-n belüli jogsértéseket, ideértve a büntetőeljárásra való előterjesztést is. A tapasztalatok szerint a bűnügyi hatóságok és a hatáskörrel rendelkező hatóságok között zökkenőmentesebbé kell tenni az információcserét, különösen ha agresszív vagy csalárd gyakorlatokról van szó.

A fogyasztói szervezetek és más szereplők részvétele a fogyasztóvédelmi együttműködésben

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet elismeri, hogy a fogyasztói szervezetek fontos szerepet töltenek be a fogyasztók érdekeinek védelmében. Lehetővé teszi például a tagállamok számára, hogy a hatóságok mellett más szerveket is kijelöljenek, amelyek célja az EU-n belüli jogsértések megszüntetése. A fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok felkérhetik ezeket a szerveket, hogy megtegyék a nemzeti jogszabályok keretében lehetséges és szükséges jogalkalmazási intézkedéseket az EU-n belüli jogsértések megszüntetése érdekében.

A 2007–2013-as időszakban több tagállam is kijelölt ilyen szerveket. Ezek főként fogyasztói szervezetek és csoportérdeket érvényesítő szövetségek, amelyek a saját nevükben tevékenykednek. Emellett a nemzeti fogyasztói szervezetek már évek óta szorosan együttműködnek és koordinálják a jogalkalmazási tevékenységeket a „Consumer Justice Enforcement Forum” (COJEF) projekt keretében[60]. Számos tagállam együttműködik a fogyasztói szervezetekkel és az európai fogyasztói központokkal, hogy információkat szerezzenek a piaci fejleményekről és a jogsértésekről. 

Az értékelés kiemeli, hogy a kollektív fogyasztói érdekeket érvényesítő fogyasztói szervezetek fontos szerepet játszanak a fogyasztók jogainak érvényesítésében[61] (ez a jogsértési irányelvben[62] is szerepel). A nyilvános konzultációban az érdekelt felek is kiemelték, hogy a jogsértések korai felismerése és hatékony kezelése érdekében a fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok és fogyasztói szervezetek között a rendszeres együttműködés rendkívül fontos. Az érdekelt felek kifejtették továbbá, hogy a rendszeres információcsere a fogyasztói szervezetekkel és az európai fogyasztói központokkal, a részvételük a fogyasztóvédelmi együttműködés riasztási mechanizmusában és a jogalkalmazás szempontjából prioritást élvező területek meghatározásában megnövelné az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásának hatékonyságát és eredményességét.

A fogyasztóvédelmi együttműködés tervezése és prioritásainak ciklusa 

2009 óta a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat tevékenységeit az éves végrehajtási cselekvési tervek foglalják keretbe[63]. Kezdetben a tervek meghatározták a közös érdekű területeket, például a szemlék és a munkaértekezletek témáját. A 2012-es kétévenkénti jelentésből egyértelműen kiderült, hogy a forrásokat össze kell vonni és a jogalkalmazási intézkedések prioritásait meg kell határozni. A prioritások egységes megközelítése elkerülhetetlenné vált[64]. 2011 decemberében felülvizsgálták a fogyasztóvédelmi együttműködés tervezését és prioritásainak meghatározására szolgáló folyamatát.  2013-ban öt prioritási területet határoztak meg, amelyeket a fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság is támogatott[65], és 2014–2016-ra többéves keretet biztosítottak a közös intézkedések számára. Ezek alapján a fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság támogatta az éves végrehajtási cselekvési tervet.

Ez a folyamat javította a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat hatékonyságát és hozzájárult a szűkös források hatékonyabb felhasználásához. A nyilvános konzultációban részt vevő érdekelt felek megállapították, hogy további intézkedésekre van szükség a jogalkalmazás prioritásainak meghatározásához használt tudásalap támogatásához[66]. A legtöbb válaszadó támogatta a koordinált felügyeleti intézkedéseket, a jogalkalmazásra vonatkozó szakértelem megosztására szolgáló informatikai platform létrehozását, és a fogyasztói szervezetek és az európai fogyasztói központok részvételét a piaci tendenciák meghatározásában és a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértésének feltárásában[67].

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatálya

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatálya kiterjed a tagállamok jogrendszerébe átültetett azon irányelvekre és rendeletekre, amelyek szerepelnek a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet mellékletében. 2007 óta a melléklet hatályát fokozatosan kiterjesztették, és 2013 végére már 18 uniós fogyasztóvédelmi jogszabályra terjedt ki. 

Az értékelés megállapította, hogy a jelenlegi fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatálya nagyjából megfelelő[68]. Néhány terület talán kisebb hangsúlyt kap az együttműködésben, mivel ágazatspecifikus uniós jogszabályok hatálya alá tartozik, vagy egyéb, már létező mechanizmusok illetve uniós szintű együttműködésre szakosodott szervek hatáskörébe tartozik[69]. Szükség esetén a hálózatok és a fogyasztóvédelmi együttműködés közötti koordináció és információcsere biztosításának módjait is meg kell vizsgálni, ezáltal biztosítható az egységesség a különböző szakpolitikai területek között.

Az érintett jogszabály hatályának felülvizsgálata esetén – különösen a digitális kihívások, főleg az árak átláthatósága miatt – figyelembe kell venni a jövőbeli kereskedelmi módszerek és gyakorlatok kidolgozását és a fogyasztóvédelmi jogszabályok elfogadását vagy felülvizsgálatát. 

A fogyasztóvédelmi együttműködési adatbázis

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet (10. cikk) előírja, hogy a Bizottságnak elektronikus adatbázist kell működtetnie, amelyben tárolja és feldolgozza a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekkel és riasztásokkal kapcsolatos információkat. Ebből a célból a Bizottság létrehozta a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszert. 2007 óta a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszert továbbfejlesztették, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok elérjék a kölcsönös jogsegély iránti megkeresésekhez kapcsolódó információkat és dokumentumokat. A kétévenkénti jelentések, az értékelés és a nyilvános konzultáció eredményei szerint elégedetlenség tapasztalható a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerrel kapcsolatban[70]. Ez rámutat arra, hogy a jól működő informatikai eszköz hiánya akadályozza a hatékony fogyasztóvédelmi együttműködést.

7.        A közös és nemzetközi tevékenységek megerősítése a fogyasztóvédelmi együttműködés terén

Az EU fogyasztóvédelmi programja által támogatott közös tevékenységek és a tisztviselők cseréje

2007 óta a fogyasztóvédelmi együttműködésben részt vevő hatóságok sokféle közös tevékenységet hajtottak végre, például webináriumokat, munkaértekezleteket, tudatosságnövelő intézkedéseket, közös szabványok kidolgozására irányuló projekteket, módszereket és végrehajtási technikákat, valamint a tisztviselők cseréjét, mindezek pedig finanszírozást kaptak az EU fogyasztóvédelmi programjától.

Példák a fogyasztóvédelmi program által 2007 óta finanszírozott közös tevékenységekre

· Franciaország és Portugália által irányított közös projekt 2010–2011-ben, amelynek célja a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat népszerűsítése volt, tíz tagállam részvételével. A projekt eredményeképpen létrejött egy kommunikációs kör és egy együttműködési protokolltervezet a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az európai fogyasztói központok[71] képviselői között, valamint közzétették a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat hírlevelét.

· 2012-ben kilenc tagállam részt vett a Lettország által koordinált közös projektben, amely a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló 2008/48/EK irányelvvel kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekkel foglalkozott.

· A 2010–2011-es „Building a European Internet Enforcement Capability” nevű projektet és nyomon követési intézkedést (2012–2013) az Egyesült Királyság irányította, és tíz további tagállam vett benne részt. Célja az volt, hogy javítsa a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat azon képességét, amellyel online vizsgálatot és jogalkalmazási tevékenységeket végezhet, és hogy a végrehajtást végzők megosszák egymással tudásukat az újabb jogi fejleményekről és a weboldalakkal kapcsolatos technológiákkal járó kihívásokról. A nyomon követésben tizenöt tagállam vett részt, és létrehoztak egy online vizsgálati képzést, amely az internetes vizsgálatot végzők számára hosszú távú forrás lehet. Létrehozott továbbá egy közös, elektronikus kereskedelmi esetjogi adatbázist.

Az utolsó két közös fellépés nyomán 2014 áprilisában létrehoztak egy állandó elektronikus jogalkalmazási csoportot, ami javítja a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat elektronikus jogalkalmazási kapacitását. A csoportban egyesülő tudás segít a fogyasztókra leselkedő online veszélyek azonosításában, és célzottabbá tudja tenni az online jogalkalmazási intézkedéseket. Segítséget nyújt majd a nemzeti hatóságoknak a képzésben és a legújabb eszközök használatában az online vizsgálatok során. 2014-ben a csoportot az Egyesült Királyság és Szlovákia vezeti, és 12 tagállam vesz részt benne. 2014 és 2015 között Spanyolország irányításával egy új fogyasztóvédelmi együttműködési közös projekt indul az internetes vizsgálatokról, amely hozzájárul majd a képzési anyagokhoz. Spanyolország munkaértekezleteket szervez majd, amelyek keretében a tizennégy projektpartner közös miniszemléit mozdítják elő.

Ezek a tevékenységek keretet adtak ahhoz, hogy a végrehajtó hatóságok folyamatosan megoszthassák egymással a bevált gyakorlatokat, és elősegítette a különböző érdekeltek közötti megértést és bizalmat. A tevékenységeket tovább lehetne fejleszteni, azonban a finanszírozásukra szolgáló adminisztratív eljárások egyszerűsítésre szorulnak, mivel ezeket a nemzeti hatóságok gyakran említik a tevékenységek kiterjesztésének akadályaként.

Nemzetközi együttműködés a fogyasztók jogainak érvényesítésében

A technológia fejlődése miatt, valamint mivel a háztartások szintjén is egyre gyakoribb az online vásárlás, el kell tántorítani a harmadik országokban letelepedett tisztességtelen kereskedőket, és az EGT-n kívül is meg kell védeni a fogyasztókat.

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet szerint „az ezen rendelet hatálya alá tartozó területeken az Közösség együttműködik harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel a fogyasztók gazdasági érdekei védelmének erősítése érdekében”. Emellett az EU nemzetközi megállapodások alapján strukturáltabb jogalkalmazási együttműködésre törekedhet harmadik országokkal.

A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatban részt vevő, hatáskörrel rendelkező hatóságok rendszeresen együttműködnek az ICPEN és az OECD keretében, vagy pedig kétoldalúan olyan harmadik országokkal, amelyek a jogalkalmazási együttműködés szempontjából prioritási partnernek minősülnek, mint pl. az USA. Ez az együttműködés nagyon fontos szerepet tölt be a fogyasztóvédelmi politikában, és különösen az adatvédelem területén lehet hasznos.

Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítő Hálózat (ICPEN)

Az ICPEN olyan nem hivatalos nemzetközi hálózat, amely több mint 50 ország fogyasztóvédelmi hatóságaiból áll, és amelynek célja, hogy megelőzze a fogyasztóvédelmi jogszabályok határokon átnyúló megsértését Európán kívül is, valamint hogy tisztességes piaci feltételeket teremtsen a fogyasztók számára. Rendszeres konferenciákkal, munkacsoportokkal és telefonos konferenciákkal teszi lehetővé, hogy a részt vevő hatóságok intenzív információcserét végezzenek tapasztalataikkal kapcsolatban.

A Bizottság tölti be az összekötő szerepét az ICPEN vezető tagjai és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat között. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat üdvözölte a Bizottság azon kezdeményezését, hogy összekötőként lépjen fel, és hogy proaktívan vegyen részt az ICPEN bizonyos közös tevékenységeiben. 

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

Az Európai Bizottság az EU tagállamaival együtt megfigyelőként vesz részt az OECD fogyasztóvédelmi bizottságában.

Együttműködés az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával

Az intenzív kereskedelem miatt az Atlanti-óceán mindkét oldalának közös érdeke, hogy leküzdje a fogyasztók érdekeit sértő jogellenes gyakorlatokat, és a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat az USA-t, konkrétan a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot, kiemelt partnerországának választotta[72]. Amíg nem jön létre egy nemzetközi megállapodáson alapuló keretrendszer, a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága nem hivatalos együttműködést folytat. 2013 áprilisában például a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság végrehajtói közös szemináriumon vettek részt, amelyen hasznos információkat és tapasztalatokat cseréltek ki konkrét esetekről, például a mobiltelefonos alkalmazásokkal végzett vásárlásoknál előforduló félrevezető gyakorlatokkal kapcsolatban.

8.        Következtetések és következő lépések

Az elmúlt hét évben a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet hatékony eszközöket biztosított a fogyasztók kollektív érdekeinek védelméhez az egész EU-ban. Hatására a fogyasztók és a vállalkozók számára javult az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok betartása azokban az ágazatokban, ahol szemléket végeztek. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat által irányított közös jogalkalmazási megközelítések bizonyították, hogy a több tagállamban egyszerre megjelenő fogyasztói problémákat a legjobban az összes tagállam szoros együttműködésével és közös fellépésével lehet megoldani.

A gyorsan fejlődő digitális világban szükség van az olyan rugalmas és modern fogyasztóvédelmi együttműködésre, amely gyorsan tud reagálni a jogalkalmazás új kihívásaira annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a fogyasztók kárát, és hogy a vállalkozók számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni az egységes piacon. A fogyasztóvédelmi szabályok jobb és egységesebb végrehajtása hozzájárul a piac átláthatóságához és csökkenti a több országban is tevékenykedő vállalkozások megfelelési költségeit, ösztönzi a versenyt és az innovációt, továbbá jelentősen hozzájárul a növekedéshez.

A jobb uniós szintű együttműködési mechanizmussal gyorsan és költséghatékony módon lehet reagálni az olyan uniós fogyasztóvédelmi szabályok megsértésére, amelyek több tagállamot is érintenek. Ez különösen a források jövőbeli korlátozása és az adminisztratív teher csökkentése tekintetében fontos. A tagállamokban és uniós szinten is várhatóak közigazgatási hasznok, mivel javul az adminisztratív együttműködés, ritkulnak a jogalkalmazási késedelmek, és jobban működnek majd a piacok.

A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot végez annak megállapítására, hogy hogyan lehet a fogyasztóvédelmi együttműködést a legjobban a tagállamok hasznára fordítani úgy, hogy az összes érdekelt fél beruházásai megtérüljenek. A hatásvizsgálat megvizsgálja a jövőbeli jogalkalmazási kihívások leküzdésének összes lehetséges módját – a jelenlegi keretrendszer fenntartásától új jogszabályok bevezetéséig – és megalapozza a Bizottság döntését a leghatékonyabb szakpolitikai válaszlépésről.

[1]     http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-491_en.htm

[2]     ec.europa.eu/consumers/archive/strategy/docs/consumer_agenda_2012_hu.pdf   

[3]     Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről (HL L 364., 2004.12.9., 1. o.).

[4]     Az EGT partnerországaira, így Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára is kiterjed.

[5]     COM(2009) 336 és COM(2012) 100; http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial

[6]        A fogyasztóvédelemről szóló rendelet külső értékelése, a Consumer Policy Evaluation Consortium végleges jelentése, 2012. december 17. (az „értékelés”), http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf

[7]     http://ec.europa.eu/consumers/events/ecs_2013/report/Summitconclusions.pdf

[8]     Európai fogyasztói csúcstalálkozó, „Úton az uniós fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítése felé” című vitaanyag, 2013. április, http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/07032013_consumer_summit_discussion_paper_hu.pdf

[9]     http://www.cojef-project.eu/IMG/pdf/BEUC_PR_Apple.pdf

[10]    „A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, európai parlamenti és tanácsi rendelet felülvizsgálata” című ütemterv, 2013. szeptember. http://ec.europa.eu/smart-regulation/impact/planned_ia/docs/2014_sanco_001_consumer_protection_cooperation_review_en.pdf

[11]    A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelettel kapcsolatos nyilvános konzultációra az érdekelt felektől érkezett válaszok összefoglalása, az alábbi címen elérhető: http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/index_en.htm

[12]    http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-187_en.htm

[13]    http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/rights-contracts/directive/index_en.htm      

[14]    A fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU irányelv

[15]    A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EU irányelv

[16]    http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/index_en.htm.

[17]    http://ec.europa.eu/smart-regulation/index_hu.htm és különösen a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (2003/C 321/01)

[18]    A 2012-es külső értékelési jelentés 98. oldala.

[19]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 14–20. oldala és http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf.

[20]    http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf. 

[21]    Az ilyen gyakorlatok elleni hatékony küzdelemhez a fogyasztóvédelmi hatóságok és a bűnügyi hatóságok szoros együttműködésére van szükség. Mivel az ilyen gyakorlatok gyakran rövid időtartamúak, előfordulhat, hogy a végrehajtó hatóságoknak akkor is fel kell lépniük, amikor a gyakorlat már befejeződött.   

[22]    http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf

[23]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 14–20. és 49. oldala

[24] http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf

[25]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 22–29. oldala. 

[26]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának iii. és 45–48. oldala.

[27]             Az elterjedt jogsértések kérdését már felvetették a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló, 2009. júliusi közleményben (http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52009DC0330&rid=1) és megerősítették a külső értékelésben (http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf). A nyilvános konzultáció eredménye megerősíti továbbá, hogy ezek a jogsértések jelentősek – a nyilvános konzultáció összefoglalójának 35. oldala.

[28]     Több tagállam is megemlíti kétévenkénti jelentésében a harmadik országokkal folytatott kereskedelemből eredő jogalkalmazási nehézségeket. Lásd még: http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/docs/cpc_regulation_inception_report_revised290212_en.pdf. 

[29]    A kölcsönös jogsegély iránti megkeresések száma 2008–2009-ben volt a legmagasabb, évente átlagosan 306 esetben, majd a 2010–2013-as időszakban csökkent ez a szám, évi átlagos 162 esetben alkalmazták ezt a módszert, http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial és a 2012-es külső értékelési jelentés 76. oldala.

[30]    A 2012-es külső értékelési jelentés 76. oldala.

[31]    A 2012-es külső értékelési jelentés 98. oldala.

[32]    A tagállamok kétévenkénti jelentései (2012–2013), http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial

[33]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 9–13. oldala.

[34]    A 2012-es külső értékelési jelentés 91–92. és 98. oldala.

[35]    A 2012-es külső értékelési jelentés 99. oldala.

[36]    A 2012-es külső értékelési jelentés 17. oldala. A fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló bizottsági közleményben (2009., 5. o., 2.3. pont) is megállapították, hogy a Bizottságnak jobban kell támogatnia a tagállamok jogalkalmazási munkáját, különösen azokban az esetekben, amelyekben a párhuzamos jogsértések több tagállamban is érintik a fogyasztókat.

[37]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 35–37. oldala. A válaszadók több mint 80 %-a úgy vélte, hogy ezek a jogsértések nagyon jelentősek vagy jelentősek, 56 %-uk pedig úgy gondolta, hogy nagyon fontos lenne egy konkrét jogalkalmazási eljárást biztosítani e jogsértések kezeléséhez. 

[38]    A külső értékelési jelentés 94–95. és 122. oldala. 

[39]    A külső értékelési jelentés 94. oldala.

[40]    2013-as ütemterv a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára (“2013 Roadmap for review of the CPC Regulation”), 2013. szeptember.

[41]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 35-38. oldala.

[42]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 51–53. oldala.

[43]    A riasztások száma 2008-ban volt a legmagasabb, ez évi 100 esetet jelent, később azonban ennek kevesebb mint felére esett vissza a riasztások száma.

[44]    A 2012-es külső értékelési jelentés 85–88. oldala.

[45]    A 2012-es külső értékelési jelentés 85–87. oldala.

[46]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 15–21. oldala.

[47]    A 2012-es külső értékelési jelentés 76–77. oldala.

[48]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 9–13. oldala.

[49]    A 2012-es külső értékelési jelentés 78. oldala és http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial.

[50]    A 2012-es külső értékelési jelentés 78. oldala és http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial. 

[51]    A 2012-es külső értékelési jelentés 76. oldala.

[52]    Egyes tagállamban csak a bíróságok adhatnak ki jogsértő magatartással való felhagyásra vonatkozó végzést, más tagállamokban a bíróságok főként a hatáskörrel rendelkező hatóságok döntéseinek igazságügyi felülvizsgálatáért felelnek.

[53]    A 2012-es külső értékelési jelentés 60. oldala.

[54]    A 2012-es külső értékelési jelentés 60–61. oldala.

[55]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 27–33. oldala.

[56]    Kétévenkénti jelentések http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/biennial_national_reports_en.htm#biennial és a 2012-es külső értékelési jelentés.

[57]    Ez például a próbavásárlások elvégzésére irányuló jogkörre, a jogsértő kereskedők nevének nyilvánosságra hozatalára irányuló jogkörre és az átmeneti intézkedések elfogadására irányuló jogkörre vonatkozik. Míg néhány tagállamban a próbavásárlások a kötelezettségszegési eljárások megszokott részét képezik, más tagállamokban ez az eszköz nem áll rendelkezésre. Ez gondot jelenthet a jogsértésekkel kapcsolatban egy másik tagállamban megszerzett bizonyítékok benyújthatósága és rendelkezésre állása tekintetében.

[58]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 22–26. oldala.

[59]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 26–27. oldala. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet célja a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme. A fogyasztók egyéni jogorvoslati kérelmeivel más eszközök foglalkoznak, például a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről szóló 2013/11/EU irányelv, a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet, és a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK rendelet.

[60]    www.cojef-project.eu.

[61]    A 2012-es külső értékelési jelentés 81–83. oldala.

[62]    A fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 2009/22/EK irányelv, HL L 110., 2009.5.1., 30. o.

[63]    A fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról szóló közlemény 8. oldala, COM(2009) 330 végleges.

[64]    A 2012-es kétévenkénti jelentés 10. és 13. oldala.

[65]    A fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 19. és 20. cikke alapján jött létre.

[66]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 11–13. és 14–18. oldala.

[67]    A nyilvános konzultáció összefoglalójának 15–17. oldala.

[68]    A 2012-es külső értékelési jelentés 40. oldala.

[69]    Például az elektronikus kommunikáció területén az 1211/2009/EK rendelet által létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BERC) biztosítja a nemzeti szabályozó hatóságok közötti, valamint a nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés keretét, abból a célból, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó uniós szabályozási keretet következetesen alkalmazzák, ezáltal pedig támogassák az egységes piac fogyasztóit és vállalkozóit. További jogalkalmazási mechanizmusok biztosítják a fogyasztók jogainak védelmét. Konkrétan az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendelet, a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól szóló 1177/2010/EU rendelet és az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló 181/2011/EU rendelet meghatározott olyan jogalkalmazási mechanizmusokat, amelyekben részt vesznek a kijelölt nemzeti végrehajtó hatóságok, és a határokon átnyúló és a belföldi jogsértésekre egyaránt kiterjednek.

[70]    A 2012-es külső értékelés 89–90. oldala, a nyilvános konzultáció összefoglalójának iii. és 51–52. oldala.

[71]    http://ec.europa.eu/consumers/ecc/index_en.htm

[72]    Az erre vonatkozó nemzetközi megállapodásra vonatkozó egyeztetéseket 2012 óta közös megegyezéssel szüneteltetik a folyamatban lévő eljárások miatt, amelyek mindkét fél esetében befolyásolhatják az együttműködéssel kapcsolatos igényeket.