10.8.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 232/21

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 232/07

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„DITHMARSCHER KOHL”

EK-sz.: DE-PGI-0005-01015-18.07.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Dithmarscher Kohl”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály:

Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Dithmarscher Kohl” a rendszertanilag a keresztesvirágúak osztályába (Cruciferae vagy Brassicaceae) tartozó fehér káposzta (Brassica oleracea convar capitata L.) és vörös káposzta (Brassica oleracea convar capitata var. rubra L.).

A Dithmarschenben termesztett káposztafajták leveleik finom rétegzettségével, ropogós állagukkal, torzsájuk csekély méretével és erőteljes, harmonikus ízükkel tűnnek ki. A fehérkáposzta-fajtákat ezenkívül az alsóbb levélrétegekig erőteljes zöld szín jellemzi, a vöröskáposzta-fajták pedig nagyon kevés fehér részt tartalmaznak, színük mélyvörös–mélylila. Valamennyi fajta jól eltartható.

A Gemüsebauberatungsring Dithmarschen e.V. egyesület minden évben fajtakísérleteket végez, és a fenti fajtatulajdonságokat egyesítő fajtákat ajánlja.

A káposzta levélrózsás növény, amely virágzás és termésképzés után elhal. Szára vastag, a rövid szártagok miatt sűrűn vannak rajta a levelek, és a nagyméretű levélfelület ellenére nem bomlanak ki. Mind a fehér, mind a vörös káposzta feje nagyon tömött, mivel a lassú, kiegyensúlyozott növekedés következtében csak kis mennyiségű levegő kerül a levélrétegek közé. A levelek által adott fejforma lehet enyhén és erősen lapított, gömbölyű, csúcsos, felfelé vagy lefelé szélesedően tojásdad.

A vörös és a fehér káposzta élelmi rostokban és ásványi anyagokban (például kálium és vas) gazdag, így táplálkozás-élettanilag különösen értékes.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A káposzta termesztésétől a feldolgozásáig és tárolásáig valamennyi előállítási műveletre a meghatározott földrajzi területen kerül sor. A káposztát betakarításkor kézzel vágják le, majd óvatosan nagyméretű ládákba helyezik. Ez tapasztalatot és körültekintést követel, mivel ha a káposzta megnyomódik, az kedvezőtlen hatással van az eltarthatóságára. A nagyméretű ládákat hozzávetőleg februárig hűtés nélkül, júliusig hűtött raktárban (0,5 °C-on) tárolják. A káposzta feldolgozása a betakarítást, illetve a tárolást követően történik. A feldolgozás során a torzsát levágják, a fedőleveleket eltávolítják.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Dithmarschen járás Németország legészakibb tartományában, Schleswig-Holsteinben a nyugati parton fekvő két járás egyike. Dithmarschen járást víztestek határolják: északon az Eider folyó, keleten a Kieli-csatorna, délen az Elba, nyugaton az Északi-tenger.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A dithmarscheni régió különösen alkalmas káposztatermesztésre. Dithmarschen éghajlatára meghatározó hatással van, hogy a terület közvetlenül az Északi-tenger partján fekszik. Óceáni éghajlatát az enyhe tél és enyhe nyár jellemzi. A csapadékmennyiség a káposzta növekedése szempontjából döntő hónapokban, júliusban és augusztusban a legnagyobb (kb. 80 mm/hónap). A tengermelléki termőterületeken október vége előtt többnyire nincs fagy. Így a káposztafejeket optimális hőmérsékleti viszonyok között (5–12 °C), a fagyás veszélye nélkül lehet beraktározni. Az ültetés hónapjaiban (április és május) szintén adottak az optimális, enyhe éghajlati feltételek. Dithmarschenben többéves átlagban az év 270 napján 4 Beaufort feletti szélerősség uralkodik. A szél következtében gyakori a gyors időjárás-változás; az időjárást alapvetően a közvetlenül az Északi-tenger felől érkező, nyugati időjárási helyzet alakítja.

A termőterület kiemelkedően jó talajviszonyaival tűnik ki. A talaj túlnyomó részét képező tengermelléki meszes talaj – amelyet 2009-ben az illetékes kuratórium (Kuratorium Boden des Jahres) az év talajának választott – a rendszeres áradások következtében jött létre. A talajban só- és mésztartalmú ásványianyag-rétegek rakódtak le, amelyek nagy arányban tartalmaznak szerves összetevőket. A termőföld tengertől való elhódítása és a víz elvezetése gondoskodott a rétegek szellőzéséről és a sók kimosásáról. Így jött létre a part mentén a kőzetlisztes és meszes tengeri üledékes kőzetekből a tengermelléki meszes talaj (amelynek karbonáttartalma a 9 %-ot is elérheti). Ez a talaj egyrészt a kalciumban gazdag talajban előszeretettel tenyésző földigilisztáknak (akár 500 egyed négyzetméterenként), másrészt a talajban található tápanyagoknak köszönheti termékenységét. A tengermelléki meszes talaj világviszonylatban is a legtermékenyebb termőtalajok közé tartozik. Az üledékes kőzetekben található szerves anyagok magas tápanyagtartalmának, a csekély mértékben mállott ásványi anyagoknak, a jó víztartó képességnek, valamint az ember által szabályozott talajvízháztartásnak köszönhetően ez a talajtípus a régióban folytatott sikeres és kiterjedt káposztatermesztési tevékenység fontos előfeltétele. Az egészséges termés nagymértékben a jó talajviszonyoknak köszönhető. A 7,2–7,5 közötti pH-értéknek köszönhetően ebben a régióban nagyon ritka a gyökérgolyva is. A Plasmodiophora brassicae kórokozó főleg a nedves, lúgos talajokban fordul elő, amelyek gyakran nem tudják elvezetni a vizet. Magasabb pH-érték (kb. 7,2 és a felett) mellett a legtöbb esetben nem okoz problémát ez a kórokozó. Ez is fontos előfeltétele annak, hogy Dithmarschenben ilyen nagy méreteket öltött a káposztatermesztés.

A káposztatermesztés fejlődését kezdettől fogva kutatások és fajtanemesítés kísérte. A dithmarscheni káposztafajták, például a Kalorama, a Storema vagy a Reguma – a „-ma” végződés Dithmarschen járás Marne nevű termőhelyére utal – jó eltarthatóságukkal és egészséges termésükkel tűnnek ki. A Gemüsebauberatungsring Dithmarschen e.V. egyesület a „Dithmarscher Gemüse-Info” (Dithmarscheni zöldségkörkép) című kiadványában évente közzéteszi a fejeskáposzta-fajták bemutatójának eredményeit. Minden évben több mint száz fajtát bevizsgálnak, hogy felmérjék a fajták egységességét, terméshozamát, egészséges voltát, beltartalmát és termesztési értékét.

Mivel közvetlenül a termesztés helyén halmozódik fel ez a széles körű szaktudás, a mezőgazdasági üzemek – a regionális sajátosságokra vonatkozóan is – megfelelő tanácsadásban részesülnek. Ezáltal természetes módon lehet védekezni a betegségek – például a káposzta feketeerűsége – ellen.

5.2.   A termék sajátosságai

Dithmarschenben a termékeny talajnak és a kiegyenlített éghajlatnak köszönhetően tápanyagait tekintve rendkívül kiegyensúlyozott káposztát lehet termeszteni. Íze erőteljes, de harmonikus, állaga ropogósan friss.

A „Dithmarscher Kohl” a betegségek és kártevőtámadások alacsony számával jellemezhető, egészséges szabadföldi fejlődésének köszönhetően különösen hosszan eltartható. A világszerte legelterjedtebb betegségek – a káposzta gyökérgolyvája (Plasmodiophora brassicola), a fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum) és a feketeerűség (Xanthomonas campestris) – a különösen kedvező talajviszonyoknak (7-nél magasabb pH-érték) és az éghajlatnak (alacsony átlaghőmérséklet) köszönhetően Dithmarschenben szinte egyáltalán nem fordulnak elő. A káposzta levelét megtámadó olyan betegségek, mint a káposzta alternáriás betegsége (Alternaria brassicae) és a gyűrűsfoltosság (Mycosphaerella brassicola) is olyan ritkán jelentkeznek, hogy a nem hosszú idejű tárolásra szánt káposztát nem kell gombaölő szerekkel kezelni. Hasonló a helyzet a kártevőkkel is. A hideg éghajlat miatt nem jellemző a közönséges liszteske (Aleyrodes proletella) és a dohánytripsz (Thrips tabaci) megjelenése sem. A Lennox fajtát ezért szinte kizárólag Dithmarschenben termesztik, mert más területeken nem fejlődik egészségesen a szabadban. A Lennox fajta kitűnően eltartható, ezért Dithmarschenben még mindig legfőképpen ezt a fajtát termesztik.

A „Dithmarscher Kohl” nem szezonális jellegű, hanem olyan, táplálkozás-élettanilag nagyon értékes zöldség, amely egész évben jó minőségben a fogyasztók rendelkezésére áll.

Más, melegebb termőterületek káposztáival ellentétben a „Dithmarscher Kohl” nagyon tömött, mivel a lassú, kiegyensúlyozott növekedés következtében csak kevés levegő kerül a levélrétegek közé. Ez a tulajdonság döntő fontosságú a hosszú eltarthatóság szempontjából.

A „Dithmarscher Kohl” jól ismert antioxidáns tulajdonsága mellett átlagon felüli ásványianyag-tartalommal rendelkezik. Ezt a Gemüseanbauerverband Dithmarschen e.V. egyesület megbízásából elvégzett elemzések során mutatták ki. A „Dithmarscher Kohl” több kalciumot és legfőképpen több vasat tartalmaz, mint a szakirodalomban leírt fejeskáposzta-fajták általában. A szakirodalom szerint a fehér káposzta 100 grammja frissen átlagosan 45 mg kalciumot tartalmaz – lásd pl. a bajor mezőgazdasági intézet (Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft) fehér és vörös káposztáról szóló tájékoztató kiadványát („Weiß- und Rotkohl”). Ehhez képest a dithmarscheni fehér káposzta 100 grammja frissen 50 és 70 mg közötti mennyiségben tartalmaz kalciumot. A szakirodalom szerint a fehér káposzta 100 grammja frissen átlagosan 0,5 mg vasat tartalmaz. Ehhez képest a dithmarscheni fehér káposzta 100 grammja frissen 0,6 és 1,6 mg közötti mennyiségben tartalmaz vasat. Ennek oka, hogy a dithmarscheni talaj, különösen a tengermelléki meszes talaj is nagy arányban tartalmazza ezt a két ásványi anyagot.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Dithmarschenben a földrajzi terület optimális éghajlatának és optimális talajviszonyainak köszönhetően hosszú hagyományokra visszatekintő káposztatermesztés és az ehhez kapcsolódó káposztakultúra azt eredményezték, hogy az innen származó káposzta a fogyasztók körében különösen jó hírnévnek örvendő, regionális különlegességnek számít.

Az éghajlati és szélviszonyok két szempontból is különösen kedveznek a káposztatermesztésnek. A gyakori időjárás-változás gondosodik a szükséges csapadékmennyiségről, így a növény a tenyészidő alatt elegendő mennyiségű vizet kap. Ezenkívül a Dithmarschenben túlnyomórészt jellemző tengermelléki meszes talaj képes elegendő vizet raktározni. A másik kedvező időjárási kulcstényező a szélirány. A nyugati szél a jellemző, ami természetes módon tartja alacsony szinten a kártevők jelenlétét. Az Északi-tengerről érkező „egészséges” levegőnek köszönhetően a káposztát jóval ritkábban támadják meg a kártevők (pl. káposztalepke), mint más vidékeken. Még lényegesebb tényező a gombaspórák alacsony mértékű jelenléte, aminek következtében kis mennyiségű növényvédő szer használatával is kitűnő eltarthatóság érhető el. A káposzta éghajlattól függő, lassú növekedése nehéz, tömött káposztafejeket eredményez, amelyek közé csak kis mennyiségű levegő kerül be; a káposzta ennek köszönheti kiemelkedő eltarthatóságát és ropogós állagát.

A dithmarscheni káposztatermesztés több mint százéves hagyományra tekint vissza. Eduard Laß kertész 1888-ban egy glückstadti zöldségfeldolgozó üzem apróhirdetésének indíttatására kezdett el Wesselburenben káposztát termeszteni. Azóta termesztik a régióban a „Dithmarscher Kohl” káposztát, és a termék azóta éli töretlen gazdasági virágzását. A földrajzi területen élő termelők 120 éve nemzedékről nemzedékre adják át a káposztatermesztéssel kapcsolatos tudásukat és tapasztalataikat. Ez a tudás és tapasztalat garantálja a kiváló minőséget, amely a sikeres értékesítés kulcsa. Dithmarschen 2 500 hektáros termőterületével Európa egyik legnagyobb összefüggő káposztatermesztő területe. A „Dithmarscher Kohl” fontos szerepet játszik a térség gazdasági életében. Ezenkívül turisztikai és gasztronómiai szempontból is jelentős szerepet tölt be a régióban. A dithmarscheni káposztatermesztés történetének ezeket az összefüggéseit a szakirodalom részletesen leírja (lásd: Kohlgeschichte(n) — Aus dem Anbaugebiet hinter Dithmarschens Deich. Klaus Gille, Verlag Boyens & Co).

A „Dithmarscher Kohl” káposztával kapcsolatos számos rendezvény és az éves betakarítás sok turistát vonz a régió határain túlról is. Az országos jelentőségű dithmarscheni káposztanapokra évente több mint 300 000 látogató érkezik Dithmarschenbe (forrás: Dithmarschen feiert den Kohl. Hamburger Abendblatt, 2006. szeptember 20.). A gazdasági, politikai és közigazgatási szereplők, számos egyesület és szövetség, valamint a helyi lakosok számos programmal gondoskodnak arról, hogy a káposzta betakarítása minden évben hat napig tartó őszi vigadalom legyen. A káposztanapok hagyományos indító eseményén, a káposztafelvágáson rendszeresen részt vesz Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke és Dithmarschen járás elnöke. A dithmarscheni káposztanapok idején a régió határain kívül is számos vendéglátó-ipari egység kínál káposztából készült különlegességeket. A dithmarscheni káposztanapok régóta hagyományos eseménynek számít, először 1987-ben rendezték meg.

A „német káposztaút” is Dithmarschen járáson vezet keresztül, és a tényleges káposztaszezonon kívül is hozzájárul elsősorban ahhoz, hogy a turisták és az érdeklődők megismerjék a káposztát és az ebből készült termékeket. A Dithmarschen járást átszelő út számos látnivaló és állomás mellett vezet el, és lehetővé teszi a látogatók számára a termelőkkel való közvetlen kapcsolatfelvételt, valamint különféle formában rengeteg információt nyújt a káposztáról. Az érdeklődők a káposztautat végigjárva meglátogathatják a tárolókat és a feldolgozóüzemeket, illetve a „Kohlosseum Wesselburen” elnevezésű információs központot. Ez utóbbiban múzeum, a káposzta feldolgozását bemutató üzem és termelői piac működik, amely évente több ezer látogatót vonz.

A dithmarscheni káposztanapok keretében a régió mezőgazdasági termeléssel foglalkozó asszonyai két Dithmarschen járásbeli fiatal hölgyet dithmarscheni káposztakirálynővé választanak; ezután egy éven át ezek a hölgyek lesznek a dithmarscheni káposztanapok hivatalos képviselői. A dithmarscheni káposztakirálynők feladatai nem korlátozódnak a tartomány területére. Így például rendszeresen képviselik a „Dithmarscher Kohl” káposztát a berlini „Internationale Grüne Woche” (Nemzetközi Zöld Hetek) elnevezésű rendezvényen, és találkoznak a sajtó, rádió és televízió számos képviselőjével. Ezzel is hozzájárulnak a „Dithmarscher Kohl” káposztának a régió határain messze túlmutató ismertségéhez.

Egy 2009-ben végzett, reprezentatív fogyasztói felmérés eredményei szerint a „Dithmarscher Kohl” Schleswig-Holsteinben nemcsak magas, kb. 80 százalékos ismertségnek örvend, hanem kiváló minőségű, jó nevű terméknek is számít. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy a megkérdezettek 37 százaléka hajlandó lenne a „Dithmarscher Kohl” káposztáért többet is fizetni, mint a máshonnan származó hasonló káposztáért.

Dithmarschen fent ismertetett természeti adottságai, különösen a jelentős csapadék, kevés fagy és sok szél jellemezte óceáni éghajlat, valamint a jó talajviszonyok (tengermelléki meszes talaj) kedveztek a káposztatermesztés kialakulásának a meghatározott földrajzi területen, és hozzájárultak ahhoz, hogy Dithmarschenben a káposztatermesztés immár több mint százéves múltra tekint vissza, és Európa egyik legnagyobb összefüggő káposztatermesztő területe alakult ki itt. Ez alatt a hosszú idő alatt mind a fajtanemesítés, mind a káposztatermesztés terén széles körű szakértelem halmozódott fel, ami hozzájárul a dithmarscheni káposzta kiváló minőségének biztosításához. Mindezeknek a körülményeknek köszönhetően a dithmarscheni térséget határain kívül is jól ismerik káposztájáról, és a „Dithmarscher Kohl” káposzta hagyományos regionális termékként, földrajzi eredete miatt jó hírnévnek örvend a fogyasztók körében. A „Dithmarscher Kohl” köré szervezett különféle turisztikai, gasztronómiai és információs események tovább erősítik a termék ismertségét és jó hírnevét.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/30500

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  Lásd 2. lábjegyzet.

---