INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        Általános háttér

A vámjogszabályok megsértése elleni fellépés szerves részét képezi az Unió pénzügyi érdekei védelmének és a vámügyi együttműködés fejlesztésének.

A vámjogszabályok megsértése különféle gyakorlatok révén valósulhat meg, mint például az importált áru hamis megnevezése az alacsonyabb vámtételek kihasználása érdekében, az áruk származásának hamis megjelölése a dömpingellenes vámok és/vagy az importkorlátozó mennyiségi kvóták kikerülése érdekében, illetve amikor az árutovábbítási eljárással visszaélve tranzitáruként jelölnek meg valójában importált árukat az alkalmazandó vámok megfizetésének elkerülése céljából.

A vámjogszabályok említett megsértéseinek leküzdése érdekében széles körű információcserére van szükség a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés keretében. Bár ez az együttműködés már jelenleg is sikeres, számos olyan területet körvonalaztak, ahol további intézkedés szükséges, főként a vámügy terén alkalmazott csalás elleni rendszer működése, valamint a nemzeti és uniós szintű vámügyi kockázatkezelés javítása tekintetében[1].

1.2.        Jogi háttér

A vámjogszabályok megsértésére vonatkozó legfontosabb jogszabályok a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK rendelet, valamint az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB tanácsi határozat.

Az 515/97/EK rendelet szabályozza a vámunióval kapcsolatos kérdéseket, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A 2009/917/IB tanácsi határozat kezeli azokat az ügyeket, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatosak. E térség az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének j) pontja értelmében az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik.

Erre támaszkodva a Bizottság a vonatkozó jogszabályok végrehajtására szolgáló informatikai struktúrát hozott létre Csalás Elleni Információs Rendszer néven, amely felöleli a vámüggyel és a bűnüldözési együttműködéssel kapcsolatos kérdések adatbázisait.

1.3.        Konkrét kérdések

1.3.1.     A vámcsalások felderítésére szolgáló, meglévő rendszerekben mutatkozó hiányosságok kezelésének szükségessége

Az EU-n belül törvényesen működő kereskedőknek tiszteletben kell tartaniuk különféle vámokat, adókat, korlátozásokat, és mennyiségi korlátozásokat. Az e terhek elkerülésével megszerezhető pénzügyi nyereség ösztönzi a csalást, például a származás hamis megjelölését, az áruk hamis megnevezését, valamint az árutovábbítási eljárással való visszaélést. Annál is nagyobb ez a kockázat, mivel a vámcsalás felderítésére szolgáló, meglévő rendszerek még mindig nem kellően fejlettek, és kevés eszköz áll rendelkezésre az importált áruk tényleges származási helyének ellenőrzéséhez. A vámtisztviselők nem tudják ellenőrizni, hogy az áruk megjelölt származási helye megfelel-e az azokat szállító konténer útvonalának. A konténer mozgásokra vonatkozó adatok (konténer-állapotüzenetek) alapvető fontosságúnak tekinthetők a hamis származás-megjelölési esetek feltárásához. A hamis árumegnevezés felderítésére szolgáló jelenlegi rendszer szintén nem kielégítő. A vámhatóságok különféle forrásokból (például más vámhatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől) érkező bejelentések, illetve korlátozott mennyiségű adatra épülő kockázatelemzés alapján azonosítják a gyanús eseteket. Ennek az eljárásnak az a legfőbb hátránya, hogy az ellenőrzések nem kellően célzottak, mivel kevés adat elemzésére épülnek. Hasonlóképpen hézagos az árutovábbítási eljárással való visszaélés felderítésére szolgáló rendszer is. A tranzitáru ellenőrzésére használt mostani eljárás okmányellenőrzésből és fizikai ellenőrzésekből áll. Mindazonáltal a rendelkezésre álló korlátozott erőforrások, valamint az automatikus kockázatelemzés és a célzott ellenőrzések kialakítása céljából hozzáférhető adatok körének és minőségének korlátozottsága csökkenti a szóban forgó módszerek eredményességét és hatékonyságát. A hamis származás-megjelölés, a hamis árumegnevezés és az árutovábbítási eljárással való visszaélés elleni eredményes fellépés érdekében célszerű automatizált és tudományos kockázatelemzési módszereket alkalmazni a gyanús szállítmányok azonosításához. A Bizottság meggyőződése szerint az említett módszerek eredményesebben és hatékonyabban alkalmazhatók, amennyiben nemzeti és uniós szinten szisztematikusan rendelkezésre álló, a konténer-állapotüzenetekre, az importra, az exportra és az árutovábbításra vonatkozó kiváló minőségű és aktuális adatok támasztják alá őket.

1.3.2.     A nemzeti és uniós szintű vámügyi kockázatelemzés, valamint a logisztikai láncon belüli biztonság erősítésének szükségessége

Elismert, hogy azonos szintű vámellenőrzést kell megvalósítani az Unió vámterületére behozott, és az azt elhagyó áruk esetében, továbbá hogy szükség van a közös megközelítést alátámasztó, az egész Unióra kiterjedő kockázatkezelési keret kialakítására. A Közösségi Vámkódexet módosító 648/2005/EK rendelet rendelkezik a közös kockázatkezelési keretről, amelyet a Bizottság és a tagállamok végrehajtottak. A vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló közleményében[2] a Bizottság körvonalazta a stratégiai végrehajtás több kihívását. Különösen jelentősek azok a nehézségek, amelyeket az érkezés előtti biztonsági és védelmi kockázatellenőrzésre szolgáló adatok minőségének és elérhetőségének hiányosságai idéznek elő. A közlemény hangsúlyozza, hogy „az egyik legfontosabb prioritást az jelenti, hogy a kereskedők jó minőségű adatokat szolgáltassanak, és ezek az adatok a megfelelő szinten elérhetőek legyenek a kockázatkezelésben részt vevő hatóságok számára”. A konténer-állapotüzenetek gyűjtése és az érkezés előtti kockázatelemzésbe való integrálása lényeges hozzájárulást jelenthet általában véve a logisztikai lánc biztonságához, valamint a Bizottság és a tagállamok arra irányuló tevékenységéhez, hogy kezeljék a Közösségi Vámkódex 4. cikkének 25. pontjában megállapított kockázatokat, ideértve azokat, amelyek veszélyeztetik az Unió biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat.

1.3.3.     Az OLAF-vizsgálatok során bekövetkező késedelmek kezelésének szükségessége

Az e-vámügy közelmúltbeli bevezetésének eredményeként már nem a vámhivatalok, hanem a gazdasági szereplők őrzik meg az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat (számla, származási tanúsítvány, stb.). Lényeges, hogy az OLAF-nak vizsgálatai lefolytatásához gyakran szüksége van ezekre az okmányokra. Az OLAF jelenleg olyan eljárást alkalmaz a szóban forgó okmányok beszerzésére, amely a tagállamoknak küldött megkeresésből áll. Azonban ez a rendszer kevéssé hatékony, mert – amint említettük – a szóban forgó információk már nincsenek a tagállamok birtokában, így be kell kérniük azokat a gazdasági szereplőktől, mielőtt megküldhetnék válaszukat a Bizottságnak. Ez még azelőtt okoz időveszteséget, hogy az okmányok az OLAF rendelkezésére állnának. A jogi keret jelenleg nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely felhasználható volna az OLAF-vizsgálatokkal kapcsolatos eljárások felgyorsítására.

1.3.4.     Az adatnyilvánosság korlátozására vonatkozó lehetőség pontosításának szükségessége

A Csalás Elleni Információs Rendszert jelenleg kevéssé veszik igénybe, mert a tagállamok nem tudják megválasztani a rendszerbe általuk bevitt adatok lehetséges felhasználóit. Következtetésképpen az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és a vámügyi együttműködés elmarad az optimálistól, és szükségtelen akadályok hátráltatják azt. Tehát technikai pontosításra van szükség azzal kapcsolatban, hogy az adatok birtokosai által bevitt adatokhoz való hozzáférés konkrét felhasználókra korlátozható. Ha a rendelet egy rendelkezése egyértelműen feljogosítaná az adatok birtokosait, hogy konkrét felhasználókra korlátozzák az adatok betekinthetőségét, az jelentős mértékben erősítené az információcserét, és tovább javítaná a vámügyi csalások megelőzésének, felderítésének és kivizsgálásának lehetőségét. Emellett a korlátozott adatnyilvánosság megóvja az adatok bizalmas jellegét, és ennélfogva növeli a rendszer iránti bizalmat. A különleges adatok védelmének lehetővé tétele következtében megnövekedne a hajlandóság a Csalás Elleni Információs Rendszer keretén belüli adatmegosztás iránt. Ráadásul a korlátozott adatnyilvánosság révén a Bizottság javíthatná adatkezelését, lehetővé téve a korábban csupán kicserélt adatok tárolását, frissítését és lekérdezését.

1.3.5.     Az adatvédelmi felügyelet egyszerűsítésének szükségessége

A hatályos jogszabályoknak megfelelően két különböző szerv (vagyis az európai adatvédelmi biztos, valamint a közös vámügyi ellenőrző hatóság) végzi az ellenőrzéseket. Előfordulnak olyan esetek, amikor az említett két szerv közötti koordináció hiánya következtében születő ellentétes ajánlások okozzák a Bizottság és a tagállamok erőforrásainak kevéssé hatékony felhasználását. A végrehajtási folyamat meghosszabbodik amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos és a közös vámügyi ellenőrző hatóság ajánlásait is figyelembe kell venni. Ez csökkenti a hatékonyságot, valamint további idő- és erőforrás-ráfordítást tesz szükségessé. Az ajánlások végrehajtása az ellenőrzés végrehajtása után akár egy évig is elhúzódhat. Ezért szorosabb együttműködésre van szükség a két felügyelő szerv között.

A Bizottság által az 515/97/EK rendelet alapján létrehozott technikai rendszerek iránti felelősség jelenti a másik olyan adatvédelmi kérdést, amelyben további pontosításra van szükség. Jelenleg a Bizottság technikai segítséget, képzést, kommunikációs tevékenységet és egyéb operatív támogatást nyújt a tagállamoknak a technikai rendszerek útján. Azonban a szóban forgó rendszerek adatvédelmi felügyeletével kapcsolatos felelősséget nem határozták meg kifejezetten. Ezért a javaslat pontosítja az európai adatvédelmi biztos hatáskörét.

1.3.6.     A kölcsönös segítségnyújtás keretében gyűjtött bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó pontosítás szükségessége

Jelenleg a tagállami ügyészek nem szívesen használják fel a kölcsönös együttműködési csatornák útján beszerezett iratokat bizonyítékként a büntetőeljárások során, mert e lehetőség tekintetében az 515/97/EK rendelet előírásai nem kellően egyértelműek. Ez nyilvánvalóan hátráltatja a nemzeti büntetőeljárásokat, vagy az elévülés miatt akár az eljárás megszűnéséhez is vezethet. Lényeges, hogy a jogbiztonság elvét is aláássa, ugyanis eltérő értelmezések születnek az 515/97/EK rendelet vonatkozó rendelkezései tekintetében. Szükségesnek látszik pontosítani, hogy az ügyészek felhasználhatják a nemzeti büntetőeljárásokban a kölcsönös együttműködés útján beszerezett iratokat. A javaslat nem kötelezi arra a nemzeti bíróságokat, hogy automatikusan elfogadják az ilyen bizonyítékokat, mivel azoknak továbbra is meg kell felelniük a nemzeti eljárási szabályoknak.

1.3.7.     Az Európai Ügyészség

A Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Ügyészség létrehozására[3]. A Bizottságnak az Európai Ügyészség létrehozását követően meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e a jelenlegi rendelet felülvizsgálatára az Európai Ügyészség létrehozásával összefüggésben bekövetkezett változásokra tekintettel, ezek ugyanis kihatnak az Unió pénzügyi érdekeit érintő bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásokra és büntetőeljárásokra. Mindenesetre valamennyi tagállami nemzeti hatóságnak, továbbá uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak azonnal tájékoztatnia kell az Európai Ügyészséget minden olyan cselekményről, amely az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekménynek minősülhet. Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezet értelmében az Európai Ügyészség hozzáféréssel rendelkezik majd azokhoz az adatbázisokhoz, amelyeket a Bizottság vagy a tagállamok e rendelet alapján üzemeltetnek.

1.4.        Javasolt megoldás

A fentiekben tárgyalt hiányosságok orvoslása érdekében szükségesnek látszik az 515/97/EK rendelet módosítása.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.        Konzultáció az érdekeltekkel

A Bizottság számos alkalommal konzultált az érdekeltekkel, és figyelembe vette a kapott észrevételeket.

2.1.1.     A tagállamok vámhatóságai

A tagállamok véleményét 2012 februárjában kérték ki egy kérdőív segítségével. A tagállamok kifejtették, hogy szükségük van a többi tagállamban létrejött ügyeletekkel kapcsolatos vámadatokhoz (import, tranzit és export) való hozzáférésre, továbbá hasznosnak találták a konténerek mozgásával kapcsolatos információkat. Továbbá állást foglaltak az ilyen információk gyűjtésének, tárolásának és elemzésének legmegfelelőbb módja tekintetében.

2012 májusában a Bizottság konferenciát szervezett, hogy visszajelzéseket és javaslatokat szerezzen a tagállami szakértőktől a Csalás Elleni Információs Rendszer (AFIS) általános működése, valamint az 515/97/EK rendelet végrehajtása és jövőbeni kilátásai tekintetében. A konferencia során plenáris ülésre és a négy alábbi témát feldolgozó munkaértekezletre került sor: jogi kérdések, közös vámügyi műveletek, megkeresések, a Csalás Elleni Információs Rendszer jelenlegi állapotának és jövőbeni fejlődésének technikai és IT-biztonsági vonatkozásai.

A Bizottság több alkalommal konzultált az 515/97/EK rendelet 43. cikke alapján létrehozott „kölcsönös segítségnyújtási bizottsággal”, amely a tagállamok kölcsönös igazgatási segítségnyújtási ügyekben illetékes képviselőiből áll. A közelmúltbeli megbeszélések a 2012. május 24-i és a 2012. szeptember 25-i ülésen zajlottak le.

2.1.2.     Hajózási vállalatok - Hajózási Világtanács (WSC)

2012. május 15-én a hajózási ágazattal folytatott, jelentős konzultációra került sor, magánszektorbeli vállalatok és a Hajózási Világtanács (WSC) részvételével[4]. Az volt a cél, hogy tájékoztassák a fuvarozókat a javasolt kezdeményezésről, és a Bizottság visszajelzéseket kapjon tőlük a konténer-állapotüzenetekkel kapcsolatos, tervezett rendelkezésről. A Bizottság egy kíséreli programra is javaslatot tett ezen a területen. A megbeszélések arra összpontosultak, hogy a konténerszállítóknak mely típusú adatokat kell közölniük a Bizottsággal, és ezt milyen módon kell megtenniük, valamint a továbbítási módszereket stb. érintették. A Bizottság minden tőle telhetőt megtett azért, hogy az előkészületekbe bevonja az iparági szereplőket, hogy ily módon gondoskodjon a javaslat egyszerű végrehajtásáról.

Ezen felül több találkozóra került sor a Bizottság és a WSC képviselői között.

A szóban forgó konzultációk alapján megállapították, hogy milyen típusú információkat kell benyújtaniuk a vállalatoknak. Az említett adatok továbbításának legköltséghatékonyabb módja a „globális adatdömping”, vagyis valamennyi konténermozgás napi másolata. Alternatívaként a vállalatok az adatok szelektív benyújtását is választhatják. A módszerek további részleteit tovább kell pontosítani.

A hajózási ágazat azt hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell arról, hogy csupán egy alkalommal kelljen továbbítani a vállalatok által szolgáltatandó adatokat. Ezt követően a Bizottság felel azért, hogy a szóban forgó adatokat az adatbázis céljai érdekében közölje a nemzetközi és/vagy európai intézményekkel, valamint a tagállamokkal.

2.1.3.     Adatvédelmi hatóságok

E javaslat előkészítése folyamán, 2012 májusában és júniusában találkozókat szerveztek az európai adatvédelmi biztossal és a közös vámügyi ellenőrző hatósággal.

2.2.        Hatásvizsgálat

A Bizottság hatásvizsgálatot végzett a felmerült szakpolitikai választási lehetőségek tekintetében, figyelembe véve az érdekelt felekkel folytatott konzultációkat. Többek között arra a következtetésre jutott, hogy a rendelet legfontosabb módosításai révén elérni kívánt megoldásoknak az alábbi elemeket kell tartalmazniuk:

· Az áruk hamis származás-megjelölésével kapcsolatos vámcsalás elleni küzdelem feltételeinek javítása annak révén, hogy a mélytengeri fuvarozó vállalatok eljuttatják a Bizottsághoz a konténer-állapotüzeneteket. Az ajánlott benyújtási mód a majdnem teljesen költségmentes globális jelentéstétel („globális adatdömping”). Alternatív benyújtási mód is lehetséges.

· A hamis árumegnevezéssel kapcsolatos vámcsalás elleni küzdelem feltételeinek javítása a behozatali és kiviteli adatok központi adatbázisának kialakítása révén. Létre kellene hozni az ilyen adatszolgáltatás jogalapját. Ez az intézkedés nem okoz többletköltséget a tagállamoknak, mert az igényelt adatok elektronikus formátumban már jelenleg is rendelkezésre állnak, konkrétan a Bizottság által üzemeltetett megfelelő adatbázisokban. Ezért csupán arra volna szükség, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a szóban forgó adatok másolásához.

· Az árutovábbítási eljárással való visszaéléssel kapcsolatos vámcsalás elleni küzdelem feltételeinek javítása a tranzitadatok központi nyilvántartásának kialakítása révén.

· Az OLAF-vizsgálatok felgyorsítása annak révén, hogy közvetlen hozzáférést biztosítunk az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokhoz. A magánszektor szereplői előre láthatóan nem viselnek költségeket, mivel a kötelezettség már jelenleg is létezik (a vállalkozások a nemzeti jog és a Vámkódex előírásai alapján is kötelesek megőrizni az érintett okmányokat). Lényeges, hogy várhatóan rendkívül kevés olyan ügyben keresik majd meg a gazdasági szereplőket, amelyekre az OLAF-vizsgálatok miatt van szükség (évente néhány ügyben).

A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt választási lehetőségek összhangban vannak az alapvető jogokkal. Ezzel kapcsolatban fontos rámutatni, hogy a konténerállapot-üzenetek tervezett adatbázisa nem tartalmazna személyes adatokat. Az import, export és tranzit adatbázisban szerepelnének személyes adatok, amelyek védelmét az európai adatvédelmi biztos követné nyomon az 515/97/EK rendeletben megállapított, már jelenleg is alkalmazandó normáknak megfelelően.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

Az 515/97/EK rendelet módosítására irányuló javaslatnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 33. és 325. cikkén kell alapulnia.

Az EUMSZ 33. cikke jogalapot nyújt a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és a Bizottság közötti vámügyi együttműködés céljából folytatott információcsere legnagyobb részére. Az EUMSZ 325. cikke megállapítja az EU azon hatáskörét, hogy elfogadja a csalás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzése és az ellene való küzdelem terén meghozandó olyan szükséges intézkedéseket, amelyeknek „elrettentő hatásuk van”. Az EUMSZ 325. cikkének (4) bekezdése és 33. cikke rendelkezik az ahhoz szükséges intézkedések elfogadására irányuló jogalkotási eljárásról, hogy hathatós és azonos mértékű védelmet nyújtsanak.

3.2.        A szubszidiaritás, az arányosság és az alapvető jogok tiszteletben tartása

3.2.1.     Szubszidiaritás és arányosság

Az uniós szintű kölcsönös igazgatási segítségnyújtás és vámegyüttműködés szükségessége az alábbi tényezőkből következik:

· Az európai jogalkotó az 515/97/EK rendelet és a 2009/917/IB tanácsi határozat elfogadásával már elismerte a kölcsönös igazgatási segítségnyújtásról és a vámegyüttműködésről szóló uniós jogszabály szükségességét.

· Elismert tény, hogy számos vámügyi kockázat több országra kiterjedő szinten jelentkezik. Az illegális szállító hálózatok gyorsan képesek alkalmazkodni ahhoz, ha egy adott beléptetési helyen javul a kockázatkezelési környezet, és tevékenységük súlypontját más, alacsonyabb védelmi szintű beléptetési helyekre helyezik át. Uniós szintű intézkedés szükséges ahhoz, hogy – a 648/2005/EK rendeletben előirányzottaknak megfelelően – a külső határ valamennyi pontján azonos szintű védelmet biztosítsanak a vámügyi kockázatokkal szemben.

· Mivel a kereskedelem világszinten bonyolódik, a tagállamok egyedül nem képesek hatékonyan megfigyelni, felderíteni és enyhíteni a vámjogszabályok megsértéséből adódó kockázatokat, és az egyéb vámügyi kockázatokat; az uniós szintű kiegészítő intézkedés lényegesen megkönnyítené a vizsgálatokat folytató tagállamok tevékenységét, különösen azokban az esetekben, amikor határokon átnyúló áruszállításra kerül sor. Ha uniós szinten szerveznék meg a vámügyi együttműködés terén folytatott tevékenységeket, az jelentős többletértéket teremtene a következetes megközelítés és a tevékenységek összehangolása révén.

· Az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a csalásmegelőzés és a vámunió terén.

· A kereskedelemben tevékenykedő érdekeltekkel folytatott konzultáció során egyértelművé vált, hogy a konténerállapot-üzenetek egységes, központi benyújtása kevesebb költséggel járna, mintha csupán azoknak a tagállamoknak nyújtanák be az adatokat, amelyeken keresztül a konténer belép az Unió vámterületére, vagy elhagyja azt.

· Az EU a legalkalmasabb az ilyen kollektív cselekvés irányítására, mert már jelenleg is rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalattal, rendszerekkel és szakértelemmel, hogy biztosítani tudja az adatok gyors és költséghatékony gyűjtését, közlését és megosztását.

· A nemzeti vámhatóságok egyedül nem képesek hatékonyan megosztani az információkat, és ésszerű költség mellett nagyszabású küzdelmet folytatni a vámjogszabályok megsértésével és az egyéb vámügyi kockázatokkal szemben. A rendszeres adatgyűjtés, ami szükségessé teszi az EU-t és tagállamait fenyegető vámügyi kockázatok elemzését, aránytalan erőfeszítést jelentetne külön-külön a 28 tagállam számára, és uniós szintű fellépés segítségével eredményesebben és hatékonyabban valósítható meg.

Tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a csalás és egyéb vámügyi kockázatok elleni küzdelem érdekében, az e rendeletben meghatározott adatok összegyűjtésére, felhasználására és a tagállamok rendelkezésére bocsátására irányuló uniós intézkedés szükséges és arányos az érintett kockázatok jellegével és nagyságrendjével, és megfelel a szubszidiaritás elvének.

3.2.2.     Az alapvető jogokhoz való viszony

Ez a kezdeményezés különösen a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot érinti. Ez a jogot belefoglalták az Alapjogi Charta 8. cikkébe, valamint az EUMSZ-nek – a 95/46/EK irányelvre épülő – 16. cikkébe, továbbá az EJEE 8. cikkébe.

A személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartását már az 515/97/EK rendeletben és a 2009/917/IB tanácsi határozatban is kellően szem előtt tartották, az adatok tartalmának köre, az adatok megőrzése és az adatvédelmi felügyelet tekintetében kialakított szigorú szabályozás révén. Ezzel kapcsolatban fontos rámutatni, hogy a konténerállapot-üzenetek tervezett adatbázisa nem tartalmazna személyes adatokat. Az import, export és tranzit adatbázisban szerepelnének személyes adatok, amelyek védelméről az európai adatvédelmi biztos gondoskodna az 515/97/EK rendeletben megállapított, már jelenleg is alkalmazandó normáknak megfelelően.

3.2.3.     Hozzáadott érték

A javasolt uniós szintű intézkedés jelentős mértékben javítaná a vámcsalások felderítését, kivizsgálását, és megelőzését azáltal, hogy fokozná az információk és a rendelkezésre álló bizonyítékok cseréjét, és javítaná a létrehozott rendszer működését, ezáltal növelve az intézkedés hatékonyságát és eredményességét. Továbbá komoly mértékben erősítné az EU képességét a Közösségi Vámkódex 4. cikkének 25. pontjában meghatározott kockázatok azonosítására és enyhítésére, ideértve az Unió biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat érintő veszélyeket. Következtetésképpen a tervezett intézkedés erősíti az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, javítja a kockázatkezelést, és további támogatást nyújt a vámügyi együttműködéshez.

A Bizottság az intézkedés teljes értékének garantálása céljából gondoskodik arról, hogy a rendeletben meghatározott célokból hivatalosan megosszák szolgálatai között a jövőbeni adatbázisok irányítását és kezelését, valamint a konténerállapot-üzenetekkel, tranzittal, importtal és exporttal információkat. Biztosítani fogja továbbá, hogy az adatbázisok folyamatosan beépüljenek a Bizottság és a tagállamok kockázatkezelési tevékenységeibe, ideértve a rendszeres és valós idejű, érkezést és indulást megelőző kockázatelemzést. Megfelelő szolgálatközi irányítási struktúrát alakítanak ki az üzemeltetési igazgatás korszerűsítése, valamint az adatvédelmi és -biztonsági felelősségi körök elosztása céljából.

3.3.        A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus rendelet, a módosítandó jogi aktusnak megfelelően.

3.4.        Konkrét rendelkezések

3.4.1.     Fogalommeghatározások – 2. cikk

A vámjogszabály fogalommeghatározását naprakésszé tettük annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a vámügyi terminológiával, konkrétan az áruk be- és kilépésére vonatkozó hivatkozások beillesztése révén. Meghatároztuk a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő szolgáltató fogalmát annak pontosítása érdekében, hogy kire vonatkozik a 18c. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség.

3.4.2.     A bizonyítékok elfogadhatósága – 12. cikk

A 12. cikk javasolt módosításának célja, hogy megszüntesse az azzal kapcsolatos jelenlegi jogbizonytalanságot, hogy a kölcsönös segítségnyújtás útján beszerzett információk felhasználhatók-e bizonyítékként a nemzeti büntetőeljárásokban.

3.4.3.     A konténerek mozgásával kapcsolatos információk – A 18a. cikk, valamint az új 18c., 18d., 18e. és 18f. cikk

Az 515/97/EK rendelet 18a. cikke írja elő a konténermozgásokra vonatkozó adatok gyűjtésére és ezen adatok elemzésére szolgáló nyilvántartás létrehozását. Mindazonáltal e cikk megfogalmazása nem kötelezi az érintett gazdasági szereplőket (vagyis a fuvarozó vállalatokat), hogy eljuttassák a Bizottsághoz a nyilvántartásba betáplálandó információkat (vagyis a konténerállapot-üzeneteket). Ennek következtében, bár a Bizottság tesztelte e nyilvántartás hatékonyságát, és az elemző rendszer megfelelő minőségűnek bizonyult, a szükséges adatokhoz való kellő hozzáférés hiánya miatt a nyilvántartás mennyiségi szempontból korlátozottan üzemel.

A javasolt módosítások arra irányulnak, hogy a szükséges adatszolgáltatás biztosított legyen az új 18c. cikkbe foglalt azon kötelezettség révén, hogy az érintett szolgáltatóknak be kell nyújtaniuk a szóban forgó információkat. Az említett információk lényeges hozzájárulást nyújthatnak a vámcsalás különféle típusai – így a hamis származás-megjelölés – elleni küzdelemhez, valamint a Közösségi Vámkódex 4. cikkének 25. pontjában meghatározott egyéb vámügyi kockázatok kezeléséhez.

A 18d. cikk kimondja, hogy azon konténerek esetében, amelyeket be kívánnak hozni az Unió vámterületére, a jelentéstételi időszakot azok az időpontok határolják, amikor a konténer üres állapotban van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szállítóknak attól a legkorábbi időponttól fogva be kell jelenteniük az EU-ba importált konténerek állapot-üzeneteit, amikor a konténer még üres volt az Unió vámterületére való behozatalt megelőzően, egészen addig az időpontig amíg a konténer ismét kiürül azt követően, hogy elhagyta az Unió vámterületét. Az Unió vámterületét elhagyó konténerek esetében a beszámolási időszak végét az az időpont jelenti, amikor a konténer kiürül az Unió vámterületén kívül. Ha nincs lehetőség arra, hogy meghatározzák a konténer kiürülésének konkrét időpontját, a szállító vállalatok a következő időszakoknak megfelelően jelenthetik be a konténerállapot-üzeneteket:

a)           azon konténerek esetében, amelyeket az Unió vámterületén belülre kívánnak érkeztetni: 3 hónappal az Unió vámterületére való érkezést megelőzően és 1 hónappal az Unió vámterületére való érkezést követően vagy egy Unión kívüli rendeltetési hely elérésekor (amelyik hamarabb történik).

b)           az Unió vámterületét elhagyó konténerek esetében az azt követő 3 hónap folyamán, hogy a konténer elhagyta az Unió vámterületét.

A folyamatban lévő elemzés eredményének sérelme nélkül fontolóra vehető, hogy az alábbiak alkossák a jövőbeni, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok legfontosabb elemeit:

A 18f. cikk (1) bekezdésében előirányzott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus többek között pontosan meghatározza azokat az eseményeket, amelyekkel kapcsolatban a konténerállapot-üzeneteket be kell jelenteni a Bizottság számára. Ezek az alábbiakat foglalhatják magukba: a foglalás visszaigazolása, megérkezés a be- vagy kirakodási helyre, indulás a be- vagy kirakodási helyről, szállító eszközre történő berakodás vagy arról történő kirakodás, csomagolási vagy kibontási utasítás, a csomagolás vagy kibontás visszaigazolása, a terminálon belüli mozgás, a terminál kapunál történő vizsgálat, valamint nagyjavításra küldés.

Ami a jelentéstétel gyakoriságát illeti, a fuvarozó vállalat választhat, hogy:

a)      naponta benyújtja a fuvarozó vállalatnál a felszerelés elektronikus nyomon követési rendszerében az előző 24 órában keletkezett vagy rögzített konténerállapot-üzeneteket, függetlenül attól, hogy a szóban forgó üzenetek olyan konténerekre vonatkoznak-e amelyeket az Unió vámterületére kívánnak behozni/az Unió vámterületéről kívánnak kivinni, vagy sem („adatdömping”); vagy

b)      naponta benyújtja a fuvarozó vállalatnál a felszerelés elektronikus nyomon követési rendszerében az előző 24 órában keletkezett vagy rögzített azon konténerállapot-üzeneteket, amelyek kifejezetten az Unió vámterületére behozni/az Unió vámterületéről kivinni kívánt (megtöltött vagy üres) konténerekre vonatkoznak.

A konténerállapot-üzenetek minimális adatelemeit szintén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogják meghatározni. A konténerállapot-üzenetek formátumát és továbbításuk módszereit végrehajtási jogi aktusok révén határozzák meg.

3.4.4.     Az importtal, exporttal és tranzittal kapcsolatos adatok – az új 18g. cikk

Az import és export adatok feldolgozására vonatkozó jogalap bevezetését javasoljuk annak érdekében, hogy célzottabb ellenőrzések valósuljanak meg és növekedjen a vámcsalás elleni küzdelem eredményessége.

Ami az árutovábbítási adatokat illeti, 2011-ben került sor a Bizottság és a tagállamok közötti csalás elleni tranzitinformációs rendszerre (a továbbiakban: ATIS) vonatkozó igazgatási szabályozás bevezetésére[5]. E szabályozás alapján az OLAF automatikusan megkapja a tranzitáruk mozgására vonatkozó információkat. Az OLAF elemzi ezeket az adatokat, és jelentéseket készít, amelyeket rendszeresen megoszt a tagállamokkal és a Bizottság érdekelt szolgálataival. Ugyanakkor több tagállam – noha elismeri a Bizottság erőfeszítéseit – szükségesnek tarja, hogy a Bizottság meghatározza ezen, a jelenlegi szabályozás helyébe lépő tevékenység világos jogalapját. A javaslat bevezeti a megfelelő jogalapot. Ez nem jelent semmiféle további beszámolási terhet a tagállamok számára, mivel a Bizottság által üzemeltetett elektronikus rendszerben már jelenleg is továbbítják és kicserélik az elektronikus adatokat a tagállamok között. A javaslat következtében másolatot készítenek a Bizottság által üzemeltetett rendszerekből származó adatokról, és elemzik ezeket az adatokat annak érdekében, hogy kiszűrjék a csalásgyanús eseteket, és a lehetséges vámcsalási esetek megállapítása és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából hasznos esetmintákat készítsenek. A javasolt adatbázist a Bizottság és a tagállamok vámhivatalai használhatják fel. A Bizottság e nyilvántartás felelős adatkezelője.

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a nem szúrópróbaszerű vámellenőrzés automatizált adatfeldolgozási módszereket alkalmazó kockázatelemzésen alapul, és előírja az ezzel összefüggő kockázatok kezelésére vonatkozó keret kidolgozását. A 4. cikk 25. pontjában meghatározza az érintett kockázatokat, a 4. cikk 26. pontja pedig rendelkezik a kockázatkezelési tevékenységekről, amelyek az alábbiakra terjednek ki: „adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi és nemzeti források és stratégiák alapján.” Ezért helyénvaló gondoskodni arról, hogy az összegyűjtött adatok valamennyi vámügyi kockázattal kapcsolatos kockázatkezelés során felhasználhatók legyenek, továbbá rendelkezni arról, hogy az uniós és tagállami szintű illetékes hatóságok e célból megfelelő körülmények között hozzáférjenek az említett adatokhoz.

3.4.5.     Kísérő okmányok – új 18h. cikk

Azokban az esetekben, amikor az OLAF vizsgálatainak céljaira vámügyi kísérő okmányokat igényel, nem igényelheti azokat közvetlenül a gazdasági szereplőktől, hanem a nemzeti hatóságok közvetítésére van szüksége. Ez késlelteti a vizsgálatokat, és az elévülés miatt gyakran azok meghiúsulásához vezet. Ez különös súlyos problémát jelent a vámügyi esetekben, ahol három éves elévülési idő alkalmazandó. A helyzet tovább romlott az e-vámügy 2011. január 1-jei bevezetésével, mivel már nem a vámhivatalok, hanem a gazdasági szereplők őrzik meg az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat (számla, származási tanúsítvány, stb.).

A vizsgálati eljárás felgyorsítása érdekében olyan új rendelkezésre tettünk javaslatot, amely feljogosítja a Bizottságot, hogy az 515/97/EK rendelet alapján folytatott vizsgálatok céljára közvetlenül a magánszektorbeli vállalatoktól szerezze be az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat.

3.4.6.     Korlátozott adatnyilvánosság és a hatóságok közzététele – 29. és 30. cikk

A lehetséges adatfelhasználók megválasztásával kapcsolatos lehetőség (korlátozott adatnyilvánosság) előre láthatólag jelentős mértékben növelné az adatbázisok tagállamok általi igénybevételét, és így elősegítené a hatékonyság fokozását. Ezért javaslatot tettünk a 29. cikk ennek megfelelő módosítására. A javasolt módosítás kiterjed a 29. és 30. cikkben említett illetékes hatóságok jegyzékei frissítésének rugalmasabb közzétételére is.

3.4.7.     Adatvédelem – 18b. cikk, 33., 37., és 38. cikk

Az adatvédelmi szabályok felügyeletének bonyolult struktúrája annak következtében alakult ki, hogy a vámügyi információs rendszert kettős jogi szerkezet – az 515/97/EK rendelet 37. cikk (3) bekezdésének a) pontja, valamint 2009/917/IB tanácsi határozat 25. cikkének (2) bekezdése – szabályozza, ami a Lisszaboni Szerződést megelőző helyzetet tükrözi. Így két különálló szerv – az európai adatvédelmi biztos és a közös vámügyi ellenőrző hatóság – jött létre annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabályoknak megfelelően hajtsák végre az adatvédelmi szabályokat. Mivel azonban az ajánlások az IT-rendszer mindkét részére alkalmazandók, nyilvánvalóan nehéz eltérő véleményeket és ajánlásokat végrehajtani. Ez az erőforrások elpocsékolásához vezet.

E probléma kezelése érdekében a javaslat olyan előírást vezet be, amely a rendszerek mindegyikére alkalmazandó adatvédelmi szabályok felügyeletére vonatkozó szabályozás egyszerűsítésére és összehangolására irányul. A cél a koherencia biztosítása a felügyeleti eljárás során, valamint a közös jelentéseket megalapozó közös ellenőrzések ösztönzése.

Ezen felül a javaslat pontosítja, hogy az európai adatvédelmi biztos felel a Bizottság által e rendelet alapján létrehozott technikai rendszerek adatvédelmi felügyeletéért.

A javaslat emellett tízéves maximális megőrzési időt vezet be a váminformációs rendszerben (a továbbiakban: VIR) tárolt adatok esetében, továbbá kimondja, hogy amennyiben a személyes adatokat öt évet meghaladó ideig tárolják, erről megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.

Végezetül az adatvédelemre vonatkozó szabályozás megóvása érdekében a 38. cikkben külön rendelkezést vezetnek be az adatfeldolgozás biztonságáról.

3.4.8.     Összhang a Lisszaboni Szerződéssel – A 23. cikk (4) bekezdése, a 25. cikk (1) bekezdése, a 33. cikk, a 38. cikk, a 43. cikk és a 43a. cikk

Az 515/97/EK rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés közötti összhang erősítése érdekében a javasolt módosítás figyelembe vette a Bizottság felhatalmazáson alapuló (EUMSZ 290. cikk), illetve végrehajtási (EUMSZ 291. cikk) hatásköreinek biztosításához szükséges kiigazításokat.

3.5.        Hatálybalépés

A javasolt 18c. cikk (1) bekezdése arra kötelezi a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő, állami és magánszektorbeli szereplőket, hogy küldjék meg a Bizottságnak a konténermozgásokra vonatkozó adatokat. Mivel előfordulhat, hogy ez a rendelkezés ellentétes a vállalatok és ügyfeleik közötti, titoktartásra és bizalmas kezelésre vonatkozó szerződéses kötelezettségekkel, a hatálybalépésre vonatkozó cikk megfelelő átmeneti időszakot biztosít, amely során a fuvarozó vállalatoknak újra kell tárgyalniuk magánjogi szerződéseiket, hogy azok megfeleljenek a módosított rendeletnek.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A költségvetési terhek a meglévő AFIS rendszer karbantartásával és továbbfejlesztésével kapcsolatos informatikai költségeket érintik. Az e javaslat végrehajtásával kapcsolatos költségeket a többéves pénzügyi keret meglévő előrejelzésének keretén belül fogják kezelni, és ezért nincs szükség arra, hogy további költségvetési előirányzatot igényeljenek. A javaslat összköltsége hasonló a korábbi időszakéhoz, mivel a rendszeres költségek puszta folytatódásának tekinthető. Az e javaslattal kapcsolatos költségvetési fejlemények összhangban vannak a többéves pénzügyi kerettel.

2013/0410 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33. és 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

a Számvevőszékkel folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Annak érdekében, hogy az 515/97/EK rendelet az unió vámterületével kapcsolatos valamennyi lehetséges árumozgásra kiterjedjen, helyénvaló pontosítani a vámjogszabály fogalommeghatározását az áruk be- és kilépésének fogalma tekintetében.

(2)       A szabálytalanságok leküzdésére szolgáló közigazgatási és büntetőeljárások további erősítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a kölcsönös segítségnyújtás útján beszerzett bizonyítékok elfogadhatónak tekinthetők legyenek a megkereső hatóság tagállamának közigazgatási és igazságügyi hatóságai előtti eljárásokban.

(3)       A vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló bizottsági közlemény, COM (2012) 793, elismeri, hogy sürgős szükség van az érkezés előtti kockázatelemzésre szolgáló adatok minőségének és elérhetőségének javítására, különösen a nemzeti és uniós szintű biztonsági és védelmi kockázatok hatékony meghatározására és enyhítésére, a 2193/92/EGK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott közös kockázatkezelési keretrendszerben. A konténermozgások adatainak az érkezés előtti kockázatelemzésbe történő integrálása nagymértékben javítja a logisztikai lánc láthatóságát, és jelentősen erősíti az EU és a tagállamok azon képességét, hogy a nagyobb kockázatot jelentő szállítmányokra összpontosítsák az ellenőrzéseket, miközben megkönnyítik a törvényes kereskedelem bonyolítását.

(4)       Az egyértelműség, a következetesség és az átláthatóság érdekében konkrétabban meg kell határozni, hogy mely hatóságok férhetnek hozzá az e rendelet alapján létrehozott nyilvántartásokhoz; ebből a célból az illetékes hatóságokra való egységes hivatkozást hoznak létre.

(5)       A konténermozgásokkal kapcsolatos adatok lehetővé teszik az Unió vámterületére érkező és azt elhagyó árukkal kapcsolatos csalásokkal és kockázatokkal kapcsolatos kockázati tendenciák megállapítását. Ezek az adatok az olyan műveletek megelőzésére, kivizsgálására és üldözésére irányulnak, amelyek a vámjogszabályok megsértésének minősülnek vagy annak látszanak, továbbá segítséget nyújtanak az illetékes hatóságoknak a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. pontjában meghatározott vámügyi kockázatok kezeléséhez. A lehető legteljesebb adatkészlet összegyűjtése és felhasználása érdekében, elkerülve ugyanakkor a szállítmányozási ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat érő esetleges kedvezőtlen hatásokat, a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- és közszolgáltatóknak be kell nyújtaniuk a Bizottság számára a konténermozgásokkal kapcsolatos adatokat, amennyiben a felszerelés nyomon követésére szolgáló rendszerük útján összegyűjtik ezeket az adatokat vagy hozzáférnek a szóban forgó adatokhoz.

(6)       A csalás felderítése, a kockázatokkal kapcsolatos tendenciák megállapítása, valamint a hatékony kockázatkezelési eljárások végrehajtása jelentős részben a vonatkozó műveleti adatkészlet meghatározásától és keresztelemzésétől függ. Ezért az Európai Unió szintjén kell létrehozni az áruk import, export és tranzit – így az áruk tagállamokon belüli átszállításának és közvetlen exportjának – adatait tartalmazó nyilvántartást. Ebből a célból a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy rendszeresen másolatot készítsenek a Bizottság által üzemeltetett rendszerekből származó, áruk importjára, exportjára és tranzitjára vonatkozó adatokról, valamint be kell nyújtaniuk a Bizottság számára az áruk egy adott tagállamon belüli átszállítására és a közvetlen exportra vonatkozó adatokat.

(7)       A 18b. cikk végrehajtása érdekében a Bizottság több olyan technikai rendszert hozott létre, amelyek lehetővé teszik, hogy technikai segítséget és képzést nyújtson, illetve kommunikációs tevékenységet és egyéb operatív tevékenységet végezzen a tagállamok számára. A rendeletben kifejezetten hivatkozni kell a szóban forgó technikai rendszerekre, és ki kell terjeszteni azokra az adatvédelmi követelményeket.

(8)       Az e-vámügy 2011. évi bevezetése – amelynek révén már nem a vámhivatalok, hanem a gazdasági szereplők őrzik meg az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat – késedelmekhez vezetett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vámügyi vizsgálataiban, mivel az OLAF-nak az említett hivatalok közreműködésére van szüksége a szóban forgó okmányok beszerzéséhez. Ezen felül a közigazgatási szervek birtokában lévő vámügyi iratokra vonatkozó 3 éves elévülési idő további akadályokat gördít a vizsgálatok sikeres lefolytatása elé. Tehát a vámügy terén folytatott vizsgálatok felgyorsítása érdekében a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy közvetlenül az érintett gazdasági szereplőktől igényelje az import és export vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat. Az említett gazdasági szereplőket kötelezni kell arra, hogy eljuttassák a Bizottságoz az igényelt okmányokat.

(9)       A bevitt adatok bizalmas kezelésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a bevitt adatokhoz kizárólag egyes konkrét felhasználók férhetnek hozzá.

(10)     A naprakész információk, az átláthatóság, valamint az érintetteknek – a 45/2001/EK rendeletbe és a 95/46/EK irányelvbe foglalt – tájékoztatáshoz való joga érdekében lehetővé kell tenni, hogy frissítéseket tegyenek közzé az interneten a tagállamok által kijelölt azon illetékes hatóságok jegyzékei és a Bizottság azon szervezeti egységei tekintetében, amelyek hozzáférnek a váminformációs rendszerhez (VIR).

(11)     A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK rendelet az Unió intézményei, szervei, hivatali és ügynökségei általi személyesadat-feldolgozásra vonatkozik.

(12)     Az adatvédelmi felügyelet következetességének javítása érdekében az európai adatvédelmi biztosnak szorosan együtt kell működnie a 2009/917/IB tanácsi határozat alapján létrehozott közös ellenőrző hatósággal a VIR ellenőrzéseinek koordinálása céljából.

(13)     A VIR-ben tárolt adatok megőrzésére vonatkozó rendelkezések gyakran idéznek elő indokolatlan információveszteséget, mivel a tagállamok nem rendszeresen végzik el az éves felülvizsgálatot az azzal együtt járó adminisztratív teher miatt. Ezért egyszerűsíteni kell a VIR-ben történő adattárolási eljárást oly módon, hogy megszüntetjük az adatok éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget, és tíz éves maximális adatmegőrzési időt állapítunk meg, amely megfelel az e rendelet alapján létrehozott nyilvántartások esetében előírt időszakoknak. Azért van szükség erre az időre, mert a szabálytalanságok feldolgozása hosszadalmas eljárás, és mivel a szóban forgó adatok kellenek a közös vámügyi műveletek és vizsgálatok lefolytatásához. Ezen felül az adatvédelmi szabályok megóvása érdekében az európai adatvédelmi biztost tájékoztatni kell azokról az esetekről, amikor a személyes adatokat öt évet meghaladó ideig tárolják a VIR-ben.

(14)     A csalások elemzésével kapcsolatos lehetőségek további bővítése és a vizsgálatok lefolytatásának elősegítése érdekében a vámügyirat-azonosítási adatbázisban (a továbbiakban: FIDE) tárolt, folyamatban lévő vizsgálatok ügyirataival kapcsolatos adatokat az utolsó megállapítás megtétele után egy évvel névteleníteni kell, és olyan formában kell azokat megőrizni, amelyben már nincs lehetőség az érintettek azonosítására.

(15)     Mivel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vámügyi kockázatkezelés javításának célkitűzéseit, valamint az Unión belüli vámcsalások felderítését, kivizsgálását és megelőzését a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(16)     Azok a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- és közszolgáltatók, akik e rendelet hatálybalépésekor a konténermozgások adatainak átadásával kapcsolatos, magánjogi szerződésekbe foglalt kötelezettségek hatálya alá tartoznak, elhalaszthatják a 18c. cikk alkalmazását annak érdekében, hogy újratárgyalják a szerződéseiket, és gondoskodjanak arról, hogy a jövőbeni szerződések megfeleljenek a Bizottság részére történő adatszolgáltatási kötelezettségnek.

(17)     Az 515/97/EK rendelet az egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó hatásköröket ruház a Bizottságra, így a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében az említett rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket összhangba kell hozni a Szerződés 290. és 291. cikkével.

(18)     Az 515/97/EK rendelet egyes nem alapvető jelentőségű elemeinek kiegészítése érdekében, és különösen a konténer-állapotüzenetek strukturált nyilvántartásának létrehozása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: azon események, amelyekkel kapcsolatosan be kell jelenteni a konténer-állapotüzeneteket, a konténer-állapotüzenetekben bejelentendő minimális adatelemek, valamint a bejelentés gyakorisága.

(19)     Az 515/97/EK rendelet egyes nem alapvető jelentőségű elemeinek kiegészítése érdekében, és különösen a VIR-be beviendő adatok meghatározása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon műveletek meghatározása tekintetében, amelyekkel kapcsolatos adatokat fel kell venni a VIR központi adatbázisába.

(20)     Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(21)     Annak érdekében, hogy egységes feltételeket biztosíthasson e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a konténer-állapotüzenetek adatformátuma és továbbítási módja tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[6] megfelelően kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási aktusok elfogadásához.

(22)     Annak érdekében, hogy egységes feltételeket biztosíthasson e rendelet végrehajtásához, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a 24. cikk a)–h) pontjában említett kategóriák szerint a VIR-be felveendő konkrét adatelemek tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[7] megfelelően kell gyakorolni. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a végrehajtási aktusok elfogadásához. A VIR-be beviendő konkrét adatelemek a 698/98/EK bizottsági rendelet mellékletében felsorolt elemekre épülnek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 515/97/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

(a) Az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„– „Vámjogszabályok”: azon uniós rendelkezések és kapcsolódó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok, amelyek az áruk belépését, kilépését, behozatalát, kivitelét, továbbítását és jelenlétét szabályozzák a tagállamok és harmadik országok közötti, illetve a tagállamok közötti kereskedelemben olyan áruk esetében, amelyek nem rendelkeznek uniós vámjogi helyzettel a Szerződés 28. cikkének (2) bekezdése szerint, vagy olyan áruk esetében, amelyeknél további ellenőrzés vagy vizsgálat szükséges az uniós helyzet elnyeréséhez,”

(b) A bekezdés a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„– „a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő szolgáltatók”: a tulajdonosok, a szállítók, a címzettek, a szállítmányozók, a fuvarozók és a nemzetközi logisztikai láncban közreműködő más személyek és közvetítők.”

2.           A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A megkeresett hatóság tisztviselői által beszerzett, és a 4–11. cikk szerinti segítségnyújtás során a megkereső hatóságnak átadott dokumentumok, azok hitelesített másolatai, tanúsítványok, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszköz, illetve határozat, jelentés és egyéb adat elfogadható bizonyítéknak minősülhet a megkereső tagállam közigazgatási és bírósági eljárásaiban, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be azokat.”

3.           A 18a. cikk a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelés céljából, továbbá annak érdekében, hogy a 29. cikkben említett hatóságok segítséget kapjanak olyan áruk mozgásának felderítésében, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő műveletek tárgyát képezik, illetve olyan szállítóeszközök – beleértve a konténereket – mozgásának feltérképezésében, amelyeket e célra használnak fel, a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel a nemzetközi logisztikai láncban aktívan részt vevő magán- vagy közszolgáltatóktól származó adatokról. E nyilvántartáshoz a fent említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek.”

(b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E nyilvántartás kezelése keretében a Bizottság jogosult:

a) az adatok tartalmához való hozzáférésre vagy annak kivonatolására és tárolására, annak eszközétől és formájától függetlenül, valamint az adatoknak a közigazgatási vagy bírósági eljárás céljaira történő felhasználására, a szellemi tulajdonjogokra alkalmazandó jogszabályok tiszteletben tartásával. A Bizottság megfelelő biztosítékokat hoz létre a hatóságok önkényes eljárásával szemben, ideértve a technikai és szervezési intézkedéseket, valamint az érintettekkel szembeni átláthatósági követelményeket. Az érintettek számára biztosítani kell a betekintési és helyesbítési jogot az e célból feldolgozott adatok tekintetében;

b) a nyilvántartásban hozzáférhető vagy abból kivont adatok összehasonlítására, szembeállítására, indexálására, más adatforrásokból történő bővítésére és elemzésére a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[8] megfelelően;

c) az e nyilvántartásban található adatoknak a 29. cikkben említett hatóságok részére elektronikus adatfeldolgozási technikák használatával történő rendelkezésre bocsátására.”

(c) A cikk a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a nyilvántartásnak a 45/2001/EK rendelettel való összhangját.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(6) A 45/2001/EK rendelet sérelme nélkül, a Bizottság a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltatók egyetértésével továbbíthatja a 18a. cikk (3) bekezdésében említett adatokat azon nemzetközi szervezetek és/vagy uniós intézmények/ügynökségek számára, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához, továbbá amelyekkel a Bizottság erre vonatkozó megállapodást vagy egyetértési megállapodást kötött.

E bekezdés alapján kizárólag e rendelet általános céljai érdekében továbbíthatók adatok, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és/vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelést is.

Az e bekezdés alapján végzett esetleges adattovábbítás alapjául szolgáló megállapodásnak vagy egyetértési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között az olyan adatvédelmi elveket, mint az érintettek lehetősége betekintési és helyesbítési joguk, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való joguk gyakorlására, valamint az adatvédelmi biztosítékoknak való megfelelésre irányuló független felügyeleti mechanizmust.

A nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltatóktól kapott adatok kizárólag addig őrizhetők meg, amíg az a benyújtásuk céljának megvalósításához szükséges, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.”

4.           A 18b. cikk a következőképpen módosul:

(a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság szaktudást, technikai vagy logisztikai segítségnyújtást, képzési vagy kommunikációs tevékenységet, illetve más operatív támogatást bocsáthat a tagállamok rendelkezésére e rendelet célkitűzéseinek elérése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 87. cikkében említett vámügyi együttműködés végrehajtása keretében felmerülő feladataik teljesítése érdekében. Ebből a célból a Bizottság létrehozza a megfelelő technikai rendszereket.”

(b) A cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az európai adatvédelmi biztos felügyeli az e cikk alapján létrehozott valamennyi technikai rendszernek a 45/2001/EK rendelettel való összhangját.”

5.           A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„18c. cikk

(1) A 18a. cikk (1) bekezdésében említett, a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő azon magán- vagy közszolgáltatók, amelyek tárolják a konténerek mozgására és állapotára vonatkozó adatokat vagy hozzáférnek ilyen adatokhoz, bejelentik a Bizottságnak a konténer-állapotüzeneteket.

(2) Az előírt konténer-állapotüzeneteket az alábbi helyzetek valamelyikében kell bejelenteni:

(a) olyan konténerek, amelyeket valamely harmadik országból hajóval kívánnak behozni az Unió vámterületére;

(b) olyan konténerek, amelyek hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba.

(3) Az előírt konténer-állapotüzenetek bejelentik a 18f. cikkben említett eseményeket, amennyiben azok ismertek a nemzetközi logisztikai láncban tevékenykedő magán- vagy közszolgáltató számára.

(4) A Bizottság létrehozza és kezeli a bejelentett konténer-állapotüzenetek nyilvántartását (a továbbiakban: állapotüzenet-nyilvántartás).

18d. cikk

(1) Amennyiben egy konténert – beleértve azokat a konténereket is, amelyeket nem rakodnak ki az Unión belül – hajóval szállítanak az Unió vámterületére egy harmadik országból, a 18c. cikk (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alá tartozó magán- vagy közszolgáltatók bejelentik a konténer-állapotüzeneteket valamennyi olyan esemény tekintetében, amelyre akkortól fogva, amikor a konténer még üres volt az Unió vámterületére való behozatalt megelőzően, egészen addig kerül sor, amíg a konténer ismét kiürül.

(2) Azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténer-állapotüzenetek egy adott esetben nem érhetők el a szolgáltató elektronikus nyilvántartásában, a szolgáltató azokat a konténer-állapotüzeneteket jelenti be, amelyek az Unió vámterületére való fizikai megérkezést megelőző legalább három hónaptól az Unió vámterületére való belépést követő egy hónapig, illetve – amennyiben az korábbi – az Unió vámterületén kívüli célállomásra való megérkezésig bekövetkezett eseményekre vonatkoznak.

18e. cikk

(1) Amennyiben egy konténert hajóval szállítanak az Unió vámterületéről egy harmadik országba, a 18c. cikk (1) bekezdésébe foglalt kötelezettség alá tartozó magán- vagy közszolgáltatók bejelentik a konténer-állapotüzeneteket valamennyi olyan esemény tekintetében, amelyre akkortól fogva, amikor a konténer még üres volt az Unió vámterületén belül, egészen addig kerül sor, amíg a konténer ismét kiürül az Unió vámterületén kívül.

(2) Azokban az esetekben, amikor a konténer kiürülésével kapcsolatos esemény meghatározásához szükséges konkrét konténer-állapotüzenetek egy adott esetben nem érhetők el a szolgáltató elektronikus nyilvántartásában, a szolgáltató bejelentheti azokat a konténer-állapotüzeneteket, amelyek az Unió vámterületéről való kilépést követő legalább három hónapon belül bekövetkezett eseményekre vonatkoznak.

18f. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak megállapítása céljából: azon konténerállapot-események, amelyekre vonatkozóan a 18c. cikknek megfelelően be kell jelenteni a konténer-állapotüzeneteket, a bejelentendő konténer-állapotüzenetek minimális adatelemei, valamint a jelentéstétel gyakorisága.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja a konténer-állapotüzenetekben szereplő adatok formátumával, valamint a konténer-állapotüzenetek továbbításának módjával kapcsolatos rendelkezéseket. A végrehajtási aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni.

18g. cikk

(1) A Bizottság létrehozza és kezeli az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartást (a továbbiakban: import, export és tranzit nyilvántartás), ideértve az egy tagállamon belüli átszállítást is, a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 37. és 38. mellékletének részletes szabályozása szerint. A tagállamok felhatalmazzák a Bizottságot, hogy rendszeresen másolatot készítsen a behozatalra, a kivitelre és az átszállításra vonatkozó azon adatokról, amelyek forrását a Bizottság üzemelteti a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet alapján. A tagállamok közlik a Bizottsággal az áruk adott tagállamon belüli átszállításával és a közvetlen kivitellel kapcsolatos adatokat.

(2) A nyilvántartást úgy kell felhasználni, hogy segítséget nyújtson az olyan műveletek megelőzéséhez, kivizsgálásához és üldözéséhez, amelyek a vámjogszabályok megsértésének minősülnek vagy annak látszanak, továbbá kockázatkezelés céljából, ideértve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti kockázatalapú vámellenőrzéseket.

(3) A nyilvántartáshoz kizárólag a 29. cikkben felsorolt bizottsági szervezeti egységek és nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. A Bizottságon és a nemzeti hatóságokon belül kizárólag a kijelölt elemzők jogosíthatók fel az e nyilvántartásban szereplő személyes adatok feldolgozására.

A 45/2001/EK rendelet sérelme nélkül, a Bizottság a közlő tagállam egyetértésével továbbíthatja az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint beszerzett, egyes kiválasztott adatokat azon nemzetközi szervezetek és/vagy uniós intézmények/ügynökségek számára, amelyek hozzájárulnak az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint a vámjogszabályok helyes alkalmazásához, és amelyekkel a Bizottság erre vonatkozó megállapodást vagy egyetértési megállapodást kötött.

E bekezdés alapján kizárólag e rendelet általános céljai érdekében továbbíthatók adatok, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és/vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének 25. és 26. pontjában, valamint 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kockázatkezelést is.

Az e bekezdés alapján végzett esetleges adattovábbítás alapjául szolgáló megállapodásnak vagy egyetértési megállapodásnak tartalmaznia kell többek között az olyan adatvédelmi elveket, mint az érintettek lehetősége betekintési és helyesbítési joguk, valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való joguk gyakorlására, valamint az adatvédelmi biztosítékoknak való megfelelésre irányuló független felügyeleti mechanizmust.

(4) A 45/2001/EK rendelet alkalmazandó a Bizottság által, az e nyilvántartásban szereplő adatok körében végzett személyesadat-feldolgozásra.

A Bizottságot a 45/2001/EK rendelet 2d. cikke értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni.

Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően előzetesen ellenőrzi az import, export és tranzit nyilvántartást.

Az import, export és tranzit nyilvántartásban szereplő adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyhez azokat felvették, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.

(5) Az import, export és tranzit nyilvántartás nem tartalmazhat a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti különleges adatkategóriákat.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

18h. cikk

(1) A Bizottság a 2. cikk (1) bekezdésének meghatározása szerinti vámjogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok tekintetében közvetlenül a gazdasági szereplőktől szerezheti be az import és export vámárú-nyilatkozatokat kísérő okmányokat.

(2) A gazdasági szereplők – a vonatkozó okmányok kötelező megőrzésére vonatkozó határidőn belül – kérésre közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett információkat.”

6.           A 23. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon tevékenységek meghatározására, amelyek esetében információkat kell felvenni a VIR-be.”

7.           A 25. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogad el a 24. cikk a)–h) pontjában említett egyes kategóriák szerint a VIR-be felveendő adatok tekintetében, amennyiben erre szükség van a rendszer céljának eléréshez. A 24. cikk e) pontjában említett kategóriában nem tüntethetők fel személyes adatok. A végrehajtási aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell meghozni.”

8.           A 29. cikk a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A VIR-be felvett adatokhoz kizárólag az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok és a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek férhetnek hozzá. E nemzeti hatóságok a vámhivatalok, de ide tartozhatnak egyéb illetékes, a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében a kérdéses tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint eljáró hatóságok is.

Az adatokat közlő VIR-partner jogosult meghatározni, hogy a fent említett nemzeti hatóságok közül melyek férhetnek hozzá a VIR-be általa felvett adatokhoz.”

(b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden tagállam megküldi a Bizottságnak az általa a VIR-adatokhoz való hozzáférésre kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét, minden hatóság esetében meghatározva, hogy milyen adatokhoz férhet hozzá és milyen célból.

A Bizottság erről megfelelően tájékoztatja a többi tagállamot. Emellett ellenőrzi a kijelölt nemzeti hatóságok jegyzékét az esetleges aránytalan kijelölések tekintetében, továbbá az összes tagállamot tájékoztatja a Bizottság VIR-adatokhoz való hozzáférésre feljogosított szervezeti egységeire vonatkozó megfelelő részletekről.

A nemzeti hatóságok és a Bizottság így kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.”

9.           A 30. cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az így kijelölt hatóságok, illetve szervezeti egységek jegyzékét a Bizottság tájékoztatásul közzéteszi az interneten.”

10.         A 4. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„4. fejezet

Az adatok tárolása”.

11.         A 33. cikk a következőképpen módosul:

„A VIR-be felvett adatokat csak azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyhez azokat felvették, és nem tárolhatók tíz évnél tovább. Ha öt évnél tovább tárolnak személyes adatokat, arról megfelelően tájékoztatni kell az európai adatvédelmi biztost.”

12.         A 37. cikk a következőképpen módosul:

(a) A (3a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3a) Ez a rendelet részletezi és kiegészíti a 45/2001/EK rendeletet.

Az európai adatvédelmi biztos felügyeli a VIR 45/2001/EK rendeletnek való megfelelését.”

(b) A cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az európai adatvédelmi biztos – a VIR koordinált felügyelete és ellenőrzése céljából – összehangolja a 2009/917/IB tanácsi határozat alapján létrehozott közös ellenőrző hatósággal a hatáskörükön belüli egyes intézkedéseket.”

13.         A 38. cikk a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdésben a b) pontot el kell hagyni;

(b) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok és a Bizottság egyaránt intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy:

a) megakadályozzák az illetéktelen személyek hozzáférését az adatfeldolgozásra használt berendezésekhez;

b) megakadályozzák az adatok és adathordozók illetéktelen személyek általi olvasását, másolását, módosítását vagy törlését;

c) megakadályozzák az illetéktelen adatbevitelt és az adatok bármilyen illetéktelen lekérdezését, módosítását vagy törlését;

d) megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek adatátviteli eszközök segítségével a VIR-ben tárolt adatokhoz hozzáférjenek;

e) biztosítsák, hogy a VIR felhasználására jogosult személyek csak a hatáskörükbe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá;

f) biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely hatóságokhoz továbbíthatók adatok az adatátviteli eszközök segítségével;

g) biztosítsák, hogy utólagosan ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat ki és mikor vett fel a VIR-be, és, hogy figyelemmel lehessen kísérni az adatok lekérdezését;

h) megakadályozzák az adatátvitel és az adathordozók szállítása során az adatok illetéktelen olvasását, másolását, módosítását vagy törlését.”

(c) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság ellenőrzi, hogy a lekérdezések engedélyezettek voltak-e, és hogy feljogosított felhasználók végezték-e azokat. Az összes lekérdezés legalább 1 %-át ellenőrizni kell. Az ilyen keresések és ellenőrzések eredményeit fel kell venni a rendszerbe, és ezeket csak a szóban forgó ellenőrzésekre lehet felhasználni. Hat hónap elteltével törölni kell ezeket.”

14.         A 41d. cikk a következőképpen módosul:

(a) Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azon időtartam, amely alatt az adatok tárolhatók, az azokat szolgáltató tagállam törvényeitől, jogszabályaitól és eljárásaitól függ. A vizsgálat adatainak felvétele napjától számított maximális, nem kumulálható és nem túlléphető időtartamok a következők:

(a) a folyamatban lévő vizsgálati ügyiratokra vonatkozó adatok nem tárolhatók három évnél tovább, amennyiben nem állapítottak meg semmilyen, vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő műveletet; az adatokat ezen határidő előtt névtelenné kell tenni, ha egy év eltelt a legutolsó megállapítás óta;

(b) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok vagy nyomozások során vám- és mezőgazdasági jogszabályokat sértő művelet megállapítására került sor, de amelyek alapján nem hoztak közigazgatási határozatot, ítéletet, nem állapítottak meg büntetőbírságot, vagy nem alkalmaztak közigazgatási szankciót, hat évnél tovább nem tárolhatók;

(c) azon közigazgatási vizsgálatokra vagy bűnügyi nyomozásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján közigazgatási határozatot, ítéletet hoztak, büntető bírságot állapítottak meg, vagy közigazgatási szankciót alkalmaztak, tíz évnél tovább nem tárolhatók.”

(b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság névtelenné teszi az adatokat, amikor lejár az (1) bekezdés szerinti maximális tárolási határidő.”

15.         A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság [éééé.hh.nn]-tól/-től [beillesztendő dátum: a rendelet hatálybalépésének napja] határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 18f. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 18f. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 18f. cikk (1) bekezdése és a 23. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam leteltét megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogással élni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

16.         A rendelet a 43. cikk után a következő cikkel egészül ki:

„43a. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Azok a magán- és közszolgáltatók esetében, akik e rendelet hatálybalépésekor olyan magánjogi szerződések hatálya alá tartoznak, amelyek megakadályozzák őket a 18c. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségük teljesítésében, ez a rendelkezés egy évvel a rendelet hatálybalépése után lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

            1.1.      A javaslat/kezdeményezés címe

            1.2.      A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

            1.3.      A javaslat/kezdeményezés típusa

            1.4.      Célkitűzések

            1.5.      A javaslat/kezdeményezés indoklása

            1.6.      Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

            1.7.      Tervezett irányítási módszer(ek)

2.         IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

            2.1.      A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

            2.2.      Irányítási és kontrollrendszer

            2.3.      A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.         A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

            3.1.      A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

            3.2.      A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

            3.2.1.   A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

            3.2.2.   Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.2.   Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

            3.2.4.   A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

            3.2.5.   Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

            3.3.      A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

A javaslat/kezdeményezés címe

A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE vonatkozó javaslat.

A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) [9]

Szakpolitikai terület: Csalás elleni küzdelem

Tevékenység: 24. cím

A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[10]

n A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

Célkitűzések

A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A javasolt kezdeményezés hozzájárul a vámügyi csalás és egyéb jogellenes vámügyi tevékenységek elleni küzdelem, valamint az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítése terén tett uniós kötelezettségvállaláshoz.

Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

5 sz. konkrét célkitűzés: a csalás és a korrupció megelőzése, felderítése és leküzdése

5a. sz. konkrét célkitűzés Csalás elleni szakpolitika és jogszabályok kidolgozása

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

24 04 – Csalás elleni információs rendszer (AFIS)

Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A Bizottság tekintetében: a javasolt módosítás lehetővé teszi a Bizottság számára a kockázatkezelés javítását (beleértve a kockázatalapú vámellenőrzéseket is), valamint a vámcsalások hatékonyabb felderítését, kivizsgálását és elemzését. Továbbá ez a javaslat előreláthatóan hozzájárul az adatvédelem hatékonyságának fokozásához, valamint a minden bizonnyal a meglévő eszközök felhasználását javító rendszerek és a folyamatok optimalizálása révén tovább erősíti az együttműködést.

A tagállamok tekintetében: a javasolt módosítás még inkább megkönnyíti a vámügyi együttműködést az egyes tagállamok, valamint a tagállamok és a Bizottság között.

Hosszú távon a felülvizsgált rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy jelentős mértékben növeljék a felderített vámügyi csalások és egyéb szabálytalanságok számát, és ezáltal elősegíti az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, valamint a Közösségi Vámkódex meghatározása szerinti egyéb kockázatokkal szembeni védelmet.

Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Export/import/tranzit adatok/konténer-állapotüzenetek:

•           a felderített jogszabálysértések száma

•           az említett adatok alapján indított vizsgálatok száma

•           a nyomozók által, az adatok felhasználása iránt előterjesztett kérések száma

•           a szóban forgó információk alapján visszaszerzett összegek

Az OLAF-vizsgálatok időtartama tekintetében

•           a módosítás gyorsította-e az eljárásokat

•           történt-e növekedés a vizsgálatok száma és a visszaszerzett összegek terén

A javaslat/kezdeményezés indoklása

Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A rövid és hosszú távon elérendő célok a következők:

- az áruk hamis származás-megjelölésével kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

- a hamis árumegnevezéssel kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

- az árutovábbítási eljárással való visszaéléssel kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

- az OLAF-vizsgálatok gyorsítása.

Az uniós részvételből adódó többletérték

A nemzeti vámhatóságok egyedül nem képesek hatékonyan megosztani az információkat, és ésszerű költség mellett nagyszabású küzdelmet folytatni a vámjogszabályok megsértésével szemben. A rendszeres adatgyűjtés, ami szükségessé teszi az EU-t és tagállamait fenyegető vámügyi kockázatok elemzését, aránytalan erőfeszítést jelentetne külön-külön a 28 tagállam számára, és uniós szintű fellépés segítségével eredményesebben és hatékonyabban valósítható meg.

A vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló bizottsági közlemény (COM (2012) 793) elismerte, hogy szükség van a kockázatkezelés hatékonyságának javítására, különösen a biztonsági és védelmi kockázatok tekintetében.

Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az OLAF által – a Bizottság Közös Kutatóközpontjával együttműködésben – kidolgozott „ConTraffic” elnevezésű kísérleti projekt igazolta, hogy a konténermozgások elemzésével hatékonyan azonosíthatók az importőr által megjelölt származási hely, valamint a konténer-útvonaladatok alapján kikövetkeztethető földrajzi származás/feladási ország közötti eltérések. Az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az ilyen mutatók alkalmazásával azonosított ügyek több mint 50 %-a esetében valóban sor került a vámjogszabályok megsértésére. Ez a kísérleti program tökéletesen szemlélteti azoknak az adatoknak a többletértékét, amelyek jelenleg nem állnak a Bizottság rendelkezésére.

Az OLAF és a tagállamok közös projektjeként működő ATIS alátámasztja az árutovábbítási adatok fontosságát a vámcsalások felderítése tekintetében. E projektet alkalmazzák az árutovábbítási adatok elemzésére annak érdekében, hogy felderítsék az árutovábbításban jelentkező rendellenes mintákat és az érkezési helytől való eltéréseket.

Egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Várhatóan fokozott szinergia valósul meg a 883/2013/EU rendelettel, különösen az igazoló dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében. A jelenlegi szabályozási keret alapján, amennyiben az adott vizsgálat a 883/2013/EU rendeleten vagy a 2185/96/EK rendeleten alapul, a gazdasági szereplők kötelesek eljuttatni a Bizottsághoz az igazoló dokumentumokat. Ugyanakkor azokban az esetekben, amikor a vizsgálat az 515/97/EK rendeletre épül, a Bizottság a nemzeti hatóságoktól köteles kérni a kísérő okmányokat. A javaslat célja, hogy az egységes megközelítés kialakítása érdekében megszüntesse ezeket a következetlenségeket.

A kockázatkezelés terén alkalmazandó új adatgyűjtésekre vonatkozó előírás jelentős mértékben alátámasztja a vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló bizottsági közleményben és az ugyanazon tárgyban megfogalmazott tanácsi következtetésekben (8761/3/13) javasolt ütemtervet.

Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

¨         A javaslat/kezdeményezés időtartama: [ÉÉÉÉ[HH/NN]-től ÉÉÉÉ[HH/NN]-ig

¨         Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

n A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik.

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-től ÉÉÉÉ-ig,

azt követően: rendes ütem.

Tervezett irányítási módszer(ek)[11]

n Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

¨         végrehajtó ügynökségek

¨         a Közösségek által létrehozott szervek[12]

¨         tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

¨         az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek

¨Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit

E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Számvevőszéknek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

Irányítási és kontrollrendszer

Felismert kockázat(ok)

- Szerződés nélkül számlázott költségek:

Mivel a szerződéseket a közbeszerzési eljárás lezárása után ítélik oda, csökken ennek a kockázata, ugyanis a keretszerződések jogilag és pénzügyileg lefedik a költségek jelentős részét.

A bizottsági követelményekkel összhangban évente kockázatértékelést kell elvégezni.

- Az adattovábbítás végrehajtása technikai nehézségeket okozhat.

Tervezett ellenőrzési mód(ok)

E kezdeményezés ellenőrzési eljárásai megfelelnek a költségvetési rendeletnek.

A kötelezettségvállalások és kifizetések előzetes ellenőrzései

Az OLAF részben decentralizált modellből álló pénzügyi gazdálkodási tervet választott, amelynek valamennyi előzetes ellenőrzését a központi Költségvetési Osztály végzi. Az OLAF-ban minden tételt legalább három tisztviselő ellenőriz (a költségvetési osztályon az ügyért felelős tisztviselő és a pénzügyi ellenőrző tisztviselő, valamint a kiadásért felelős osztály operatív ellenőrző tisztviselője), mielőtt az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadná ezeket a tételeket.

Az összes egységvezető átruházott felhatalmazást kapott a főigazgatótól, ennélfogva mindegyik osztályvezető a Program rábízott részének a végrehajtásáért felelős.

- Minden olyan tranzakció előzetes ellenőrzését a pénzügyi ellenőrző tisztviselő (FVA) végzi, amihez szükség van az átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő (AOSD) jóváhagyására.

- Az ellenőrzések során a számviteli minőségre vonatkozó jelentés összefüggésében elvégzett kockázatértékelés eredményeit követően ellenőrzik az érzékeny változókat (például az LE- és BA-tételeket, a G/L-számlákat, a költségvetési tételeket, az összegeket és számításokat stb.).

- Részletes feladatmeghatározást kell készíteni, amely az egyedi szerződés alapját képezi. Az OLAF és a külső fél által kötött valamennyi szerződésben rendelkeznek a csalás elleni intézkedésekről.

- Az OLAF minden teljesítést ellenőriz, és felügyeli a keretszerződéses vállalkozók által végzett valamennyi műveletet és szolgáltatást.

A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A szerződés tartama alatt és az utolsó kifizetést követő 5 évig végezhetők ellenőrzések, ami adott esetben a Bizottság visszafizettetési határozatához is vezethet. A Bizottság személyzete és a felhatalmazott külső személyzet meghatározott hozzáférési jogokkal rendelkezik majd, a Számvevőszék és az OLAF pedig ugyanilyen jogokat élvez.

A kialakított ellenőrzések lehetővé teszik, hogy az OLAF megfelelően biztosítsa a kiadás színvonalát és rendszerességét, és csökkentse a meg nem felelés kockázatát. A mélységi értékelés minden aláírt szerződés és megállapodás esetében eléri a négyes szintet. A fent említett ellenőrzések elméletileg nullára csökkentik a potenciális kockázatokat, és a kedvezményezettek 100 %-át érintik.

Mérlegelni lehet a helyszíni ellenőrzéseket.

A program-ellenőrzési stratégia a meg nem felelés kockázatának korlátozását tekintve hatékonynak, a vele járó kockázatokkal pedig arányosnak tekinthető.

A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés…...…] || diff./nem diff. ([13]) || EFTA-országoktól[14] || tagjelölt országoktól[15] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1A. || 24.0401 Csalás elleni információs rendszer (AFIS) || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedes jegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 1A. Intelligens és inkluzív növekedés

FŐIGAZGATÓSÁG: OLAF || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

24.0401 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 6,423 || 6,922 || 6,629 || 7,151 || 7,664 || 7,195 || 7,454 || || 49,438

Kifizetési előirányzatok || (2) || 5,800 || 6,200 || 6,000 || 6,400 || 6,900 || 6,500 || 6,700 || (1) 4,938. || 49,438

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[16] || || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || || || ||

Az OLAF Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 6,423 || 6,922 || 6,629 || 7,151 || 7,664 || 7,195 || 7,454 || || 49,438

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 5,800 || 6,200 || 6,000 || 6,400 || 6,900 || 6,500 || 6,700 || 4,938 || 49,438

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 6,423 || 6,922 || 6,629 || 7,151 || 7,664 || 7,195 || 7,454 || || 49,438

Kifizetési előirányzatok || (5) || 5,800 || 6,200 || 6,000 || 6,400 || 6,900 || 6,500 || 6,700 || (2) 4,938 || 49,438

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 6,423 || 6,922 || 6,629 || 7,151 || 7,664 || 7,195 || 7,454 || || 49,438

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 5,800 || 6,200 || 6,000 || 6,400 || 6,900 || 6,500 || 6,700 || 4,938 || 49,438

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 6,423 || 6,922 || 6,629 || 7,151 || 7,664 || 7,195 || 7,454 || || 49,438

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 5,800 || 6,200 || 6,000 || 6,400 || 6,900 || 6,500 || 6,700 || 4,938 || 49,438

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: OLAF ||

ŸHumánerőforrás || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 7,098

ŸEgyéb igazgatási kiadások || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 3,990

OLAF Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 11,088

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || || || || || || || ||

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2021 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 8,007 || 8,506 || 8,213 || 8,735 || 9,248 || 8,779 || 9,038 || || 60,526

Kifizetési előirányzatok || 7,384 || 7,784 || 7,584 || 7,984 || 8,484 || 8,084 || 8,284 || 4,938 || 60,526

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

¨         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

n         A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év[17] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN ||

TELJESÍTÉSEK ||

Típus || Átlagos költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség ||

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || Az áruk hamis származás-megjelölésével kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

1. intézkedés: A konténer-állapotüzenetek adatbázisának kifejlesztése, elindítása és karbantartása || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A konténer-állapotüzenetek adatbázisának kifejlesztése és elindítása || || || 2 || 0,100 || 3 || 0,150 || 1 || 0,050 || 1 || 0,050 || 1 || 0,050 || 0,5 || 0,025 || 0,5 || 0,025 || 9 || 0,450

A konténer-állapotüzenetek adatbázisának karbantartása || || || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 1 || 0,100 || 7 || 0,700

1. konkrét célkitűzés részösszege || 3 || 0,200 || 3 || 0,200 || 4 || 0,250 || 2 || 0,150 || 2 || 0,150 || 2 || 0,150 || 1,5 || 0,125 || 1,5 || 0,125

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || A hamis árumegnevezéssel kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

1. intézkedés: Az import/export adatbázis kifejlesztése, elindítása és karbantartása || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az import/export adatbázis kifejlesztése és elindítása || || || 2 || 0,075 || 2,5 || 0,106 || 1 || 0,035 || 1 || 0,035 || 1 || 0,035 || 0,5 || 0,017 || 0,5 || 0,017 || 8,5 || 0,320

Az import/export adatbázis karbantartása || || || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 1 || 0,080 || 7 || 0,560

2. konkrét célkitűzés részösszege || 3 || 0,155 || 3 || 0,155 || 3,5 || 0,186 || 2 || 0,115 || 2 || 0,115 || 2 || 0,115 || 1,5 || 0,097 || 1,5 || 0,097

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || Az árutovábbítási eljárással való visszaéléssel kapcsolatos vámcsalás elleni eredményesebb küzdelem feltételeinek megteremtése

1. intézkedés: Az árutovábbítások adatbázisának kifejlesztése, elindítása és karbantartása || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az árutovábbítások adatbázisának kifejlesztése és elindítása || || || 2 || 0,020 || 2,5 || 0,026 || 1 || 0,008 || 1 || 0,008 || 1 || 0,008 || 0,5 || 0,005 || 0,5 || 0,005 || 8,5 || 0,080

Az árutovábbítás adatbázis karbantartása || || || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 1 || 0,020 || 7 || 0,140

3. konkrét célkitűzés részösszege || 3 || 0,040 || 3 || 0,040 || 3,5 || 0,046 || 2 || 0,028 || 2 || 0,028 || 2 || 0,028 || 1,5 || 0,025 || 1,5 || 0,025

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || A kölcsönös vámügyi segítségnyújtás támogatása

1. intézkedés: A jelenlegi VIR és FIDE helyébe lépő, új, korlátozottan betekinthető, kölcsönös segítségnyújtási adatbázis kifejlesztése, elindítása és karbantartása || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az új, korlátozottan betekinthető, kölcsönös segítségnyújtási adatbázis kifejlesztése és elindítása || || || 5 || 0,600 || 5 || 0,500 || 4 || 0,400 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 26 || 2,700

Az új, korlátozottan betekinthető, kölcsönös segítségnyújtási adatbázis karbantartása || || || 4 || 0,400 || 4 || 0,400 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 20 || 2,000

2. intézkedés: Uniós és regionális szintű, közös vámügyi műveletek szervezése || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Az Uniós és regionális szintű, közös vámügyi műveletek végrehajtásának koordinálása, és a tagállamok logisztikai és technikai támogatása || || || 10 || 1,000 || 12 || 1,200 || 14 || 1,400 || 16 || 1,600 || 18 || 1,800 || 20 || 2,000 || 22 || 2,200 || 112 || 11,200

A vámügyi műveletek virtuális koordinációs egységének (v-OCU) továbbfejlesztése, karbantartása és üzemeltetése a közös vámügyi műveletek során végzett biztonságos információcsere támogatása érdekében || || || 5 || 0,500 || 6 || 0,600 || 7 || 0,700 || 8 || 0,800 || 9 || 0,900 || 10 || 1,000 || 10 || 1,100 || 55 || 5,600

4. konkrét célkitűzés részösszege || 24 || 2,500 || 27 || 2,700 || 28 || 2,800 || 30 || 3,000 || 32 || 3,200 || 35 || 3,500 || 37 || 3,800 || 213 || 21,500

5. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || Az olyan biztonságos elektronikus kommunikációs eszközök elősegítése, amelyek segítségével a tagállamok eleget tehetnek a mezőgazdasági, strukturális, kohéziós és halászati alapok, valamint az előcsatlakozási támogatások terén feltárt szabálytalanságok bejelentésére vonatkozó kötelezettségüknek.

1. intézkedés: A 2014 és 2020 közötti új programozási időszakra vonatkozó, a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló új modul fejlesztése, elindítása és karbantartása || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A 2014 és 2020 közötti új programozási időszakra vonatkozó, a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló új modul fejlesztése és elindítása || || || 4 || 0,500 || 4 || 0,500 || 4 || 0,400 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 3 || 0,300 || 24 || 2,600

A 2014 és 2020 közötti új programozási időszakra vonatkozó, a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló új modul karbantartása || || || 3 || 0,300 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 2 || 0,200 || 15 || 1,500

5. konkrét célkitűzés részösszege || 7 || 0,800 || 6 || 0,700 || 6 || 0,600 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 39,0 || 4,100

6. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || Az AFIS szolgáltatási platformjának üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése a műszaki felkészültség, az információbiztonság és az üzletmenet-folytonosság garantálása érdekében.

1. intézkedés: Az AFIS infrastruktúra és IT szolgáltatási platform üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A hardver, szoftver, hálózati és biztonsági berendezésekből álló infrastruktúra üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése || || || 6 || 0,700 || 6 || 0,700 || 6 || 0,636 || 6 || 0,700 || 8 || 0,800 || 5 || 0,500 || 5 || 0,500 || 42 || 4,536

Az AFIS üzleti alkalmazások számára tárhelyet biztosító AFIS portál technikai keretének karbantartása és fejlesztése || || || 7 || 0,728 || 7 || 0,840 || 7 || 0,700 || 8 || 0,858 || 8 || 0,871 || 5 || 0,548 || 5 || 0,507 || 47 || 5,052

Ügyfélszolgálati szolgáltatások, elektronikus távoktatás, képzés és technikai segítség, valamint üzleti támogatás nyújtása az AFIS végfelhasználói számára. || || || 7 || 0,700 || 8 || 0,800 || 8 || 0,800 || 8 || 0,800 || 10 || 1,000 || 9 || 0,900 || 9 || 0,900 || 59 || 5,900

6. konkrét célkitűzés részösszege || 26 || 2,728 || 28 || 3,040 || 29 || 2,936 || 32 || 3,358 || 36 || 3,671 || 29 || 2,948 || 29 || 2,907 || 209 || 21,588

ÖSSZKÖLTSÉG || 66 || 6,423 || 72 || 6,922 || 69 || 6,629 || 73 || 7,151 || 79 || 7,664 || 73,5 || 7,195 || 75,5 || 7,454 || 508 || 49,438

Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

Összegzés

¨         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

þ         A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedes jegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || A többéves pénzügyi keret

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 1,014 || 7,098

Egyéb igazgatási kiadások || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 0,570 || 3,990

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 11,088

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[18] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege  || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 1,584 || 11,088

 Becsült humánerőforrás-szükségletek

¨         A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

n         A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

24 01 07 00 01 01 01 OLAF || 6,5 || 6,5 || 6,5 || 6,5 || 6,5 || 6,5 || 6,5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[19]

24 01 07 00 01 02 01 (SNE) || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2 || 2

XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy [20] || - a központban[21] || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (CA, INT, SNE - a közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (CA, INT, SNE - a közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 8,5 || 8,5 || 8,5 || 8,5 || 8,5 || 8,5 || 8,5

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság Surveillance II. elnevezésű rendszeréből az AFIS-ba történő adatátvitelre vonatkozó kísérleti projekt igazgatása. Az import és export adatok, valamint a konténer-állapotüzenetek új AFIS adatbázisainak informatikai fejlesztésére irányuló projektek igazgatása. Az új adatbázisoknak az AFIS platformon való megjelenítéséért való felelősség A közös vámegyüttműködési tevékenységek és képzések szervezése Titkársági feladatok

Külső munkatársak || A feladat elvégzésére kirendelt nemzeti szakértők. A fő feladat a Surveillance II. rendszer és az exportellenőrzési rendszer (ECS) módosításának projektmenedzselése. A módosításokra azért lesz szükség, hogy az import- és exportadatokat átvigyék az új AFIS adatbázisokba.

A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

n         A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

¨         A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[22].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

þ         A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

¨         A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedes jegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[23]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

II.6.2.MELLÉKLET a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

A javaslat/kezdeményezés neve:

A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. márciusi 515/97/EK rendelet módosításáról szóló rendelet

1.           A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2.           AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3.           A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

3.1.        Humánerőforrás

3.2.        Egyéb igazgatási kiadások

Ezt a mellékletet csatolni kell a pénzügyi kimutatáshoz a szolgálatközi konzultáció megindításakor.

Az adattáblázatokat használták forrásként a pénzügyi kimutatásba foglalt táblázatokhoz. A táblázatok kizárólag a Bizottságon belüli belső használatra készültek.

1.           A szükségesnek tekintett humánerőforrások költségei        

o         A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

þ         A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok

|| || || || || Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

24 01 07 00 01 01 01 OLAF || AD || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,131 || 1 || 0,917

AST || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 01 02 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || AD || || || || || || || || || || || || || || || ||

AST || || || || || || || || || || || || || || || ||

|| || || || || Ÿ Külső munkatársak[24]

24 01 07 00 01 02 01 OLAF || CA || || || || || || || || || || || || || || || ||

SNE || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,078 || 1 || 0,546

INT || || || || || || || || || || || || || || || ||

XX 01 02 02 (a küldöttségeknél) || CA || || || || || || || || || || || || || || || ||

LA || || || || || || || || || || || || || || || ||

SNE || || || || || || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || || || || || || ||

JED || || || || || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 1,463

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.       

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZTÉBE bele nem tartozó előirányzatok || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok || TME || Előirányzatok

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || AD || || || || || || || || || || || ||

AST || || || || || || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || AD || || || || || || || || || || || ||

AST || || || || || || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak[25]

XX 01 04 yy Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek). || - a központban || CA || || || || || || || || || || || ||

SNE || || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || CA || || || || || || || || || || || ||

LA || || || || || || || || || || || ||

SNE || || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || || ||

JED || || || || || || || || || || || ||

XX 01 05 02 (közvetett kutatás) || CA || || || || || || || || || || || ||

SNE || || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || || ||

10 01 05 02 (közvetlen kutatás) || CA || || || || || || || || || || || ||

SNE || || || || || || || || || || || ||

INT || || || || || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 0,209 || 2 || 1,463

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

2.           Az egyéb igazgatási kiadások költsége

þ         A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

o         A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

            Központ: || || || || || || || ||

24 01 07 00 01 02 11 - Kiküldetési és reprezentációs költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 11 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek || || || || || || || ||

24 01 07 00 02 01 00 – Vizsgálatok || || || || || || || ||

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk || || || || || || || ||

XX 07 01 03 01 03 – IKT[26] felszerelések || || || || || || || ||

XX 07 01 03 01 04 – IKT4 szolgáltatások || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (szükség esetén kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

            Küldöttségek: || || || || || || || ||

XX 01 02 12 01 – Kiküldetésekkel, konferenciákkal kapcsolatos és reprezentációs költségek || || || || || || || ||

XX 01 02 12 02 – Tisztviselők továbbképzése || || || || || || || ||

XX 01 03 02 01 – Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások || || || || || || || ||

XX 01 03 02 02 – Felszerelések, berendezés, készlet és szolgáltatások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret  5. fejezetébe beletartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

XX 07 01 04 yy – Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek) || || || || || || || ||

- a központban || || || || || || || ||

- a küldöttségeknél || || || || || || || ||

XX 01 05 03 – A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

10 01 05 03 – A közvetlen kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (szükség esetén kérjük megnevezni) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A többéves pénzügyi keret 5. fejezetébe beletartozó és bele nem tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.           A költségek kiszámítására használt módszerek

3.1.        Humánerőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

Megjegyzés: A központban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák átlagköltségei a Költségvetési Főigazgatóság honlapján érhetők el: http://www.cc.cec/budg/pre/legalbasis/pre-040-020_preparation_en.html#forms

Ÿ Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak AD: 1 TME projektvezető - 131 000 EUR átlagköltség

Ÿ Külső munkatársak SNE: 1 TME - 78 000 EUR átlagköltség

3.2.        Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek, stb.)

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZTÉBE bele nem tartozó előirányzatok

[1]               Különös tekintettel a vámügyi kockázatkezelésről és az ellátási lánc biztonságáról szóló, 2013. január 8-i COM (2012) 793 sz. bizottsági közleményre.

[2]               COM(2012) 793.

[3]               COM(2013) 534., 2013. július 17.

[4]               A Hajózási Világtanács (WSC) tagjai által nyújtott szállítási szolgáltatások teszik ki a világszerte lebonyolított tengeri kereskedelem értékének mintegy 60 %-át. A WSC általában a vonalhajózási iparág egyeztetett álláspontját képviseli.

[5]               Az ATIS igazgatási szabályait 2011. július 6-án, Brüsszelben fogadta el az 515/97/EK rendelet 43. cikkének hatálya alá tartozó kölcsönös segítségnyújtási bizottság, valamint az „egységes árutovábbítással” és az „árukereskedelemmel kapcsolatos formalitások egyszerűsítésével” foglalkozó EK/EFTA munkacsoport.

[6]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[7]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[8]               HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[9]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[10]             A 966/2012/EU költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában meghatározott projekt vagy fellépés.

[11]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[12]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[13]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[14]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[15]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[16]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[17]             Az N-edik év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[18]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[19]             CA=szerződéses alkalmazott; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő; LA=helyi alkalmazott; SNE=kirendelt nemzeti szakértő.

[20]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

[21]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[22]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[23]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.

[24]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[25]             AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

[26]             IKT: információs és kommunikációs technológiák