INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A biztonságos fogyasztási cikkek szabad mozgása az Európai Unió egyik sarokköve. Az egységes piac egyik fontos pillére, amely biztosítja, hogy a fogyasztók bizalmat tápláljanak az általuk megvásárolt termékek iránt.

A fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló jelen rendeletjavaslat, amely az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] (a továbbiakban „általános termékbiztonságról szóló irányelv”) helyébe fog lépni, az előállított, nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekre vonatkozik. Az általános termékbiztonságról szóló irányelvhez hasonlóan a javasolt rendelet is előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, bizonyos kötelezettségeket ró a gazdasági szereplőkre, továbbá rendelkezéseket tartalmaz az általános biztonsági követelményekkel kapcsolatos szabványok kidolgozására vonatkozóan.

A javasolt rendelet alkalmazása és az egyéb uniós jogszabályokhoz való kapcsolódása azonban jelentős ésszerűsítésen és egyszerűsítésen megy majd keresztül, miközben továbbra is biztosított lesz a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme.

A különböző uniós jogszabályokban (általános termékbiztonságról szóló irányelv, a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló 765/2008/EK rendelet[2] és a fogyasztási cikkekre is kiterjedő ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok) lefektetett piacfelügyeleti szabályokban és a gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségekben mutatkozó átfedések zavart keltettek úgy a gazdasági szereplők, mint a tagállami hatóságok oldalán, és nagymértékben akadályozták az Unión belüli piacfelügyeleti tevékenységek hatékonyságát.

A javaslat célja, hogy egyértelművé tegye a fogyasztási cikkekre vonatkozó szabályozási keretet, figyelembe véve az utóbbi évek jogalkotási fejleményeit, például a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, 2008-ban elfogadott új jogi keretrendszert[3], az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak az új keretrendszerrel való összehangolását[4], valamint az európai szabványosításról szóló rendelet[5] 2013. január 1-jei hatálybalépését.

A javaslat a „termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag” részét képezi, amelyben megtalálható a piacfelügyeletről szóló egységes rendeletre irányuló javaslat és egy, a 2013–2015 közötti időszakra vonatkozó többéves piacfelügyeleti cselekvési terv is. Az egységes piaci intézkedéscsomag (2011)[6] olyan kezdeményezésként jelölte meg az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatát és a piacfelügyeleti terv elkészítését, amely hozzájárulhat a növekedés serkentéséhez és a munkahelyteremtéshez. A 2012-ben elfogadott II. egységes piaci intézkedéscsomag[7] megerősíti, hogy a „termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag” kulcsfontosságú intézkedés, amelynek célja „az EU-ban forgalmazott termékek biztonságosságának javítása a termékbiztonság és a piacfelügyeleti szabályok jobb koherenciája és érvényesítése révén”.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

2009 és 2011 között a Bizottság átfogó nyilvános konzultációt folytatott az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról a hatásvizsgálat alkalmazási köre tekintetében. A hatásvizsgálat alkalmazási körének meghatározása után a Bizottság megnyitotta a nyilvános konzultációk második körét, amely az Unió termékbiztonsági jogszabályainak négy legfontosabb fejlesztési területére összpontosít: i. nem harmonizált termékek esetében a szabványok kötelező bevezetésének eljárásai az általános termékbiztonságról szóló irányelv alapján, ii. a biztonsági értékelések harmonizálása, iii. piacfelügyeleti együttműködés és koordináció, az uniós riasztási rendszer (RAPEX) és az online értékesítési csatornák működtetése tekintetében is, valamint iv. az „áruk szabad mozgása” csomaggal való összehangolás.

A feltárt problémákra irányuló nyilvános konzultáció második körére és a Bizottság által javasolt megoldások közlésére 2010 májusa és decembere között került sor. A Bizottság 2010. május 18. és augusztus 20. között nyilvános internetes konzultációt tartott, amelynek középpontjában az említett négy terület állt. A Bizottság négy konzultációs dokumentummal kapcsolatban, kilenc online kérdőíven keresztül várta a visszajelzéseket, az érdekelt felek különféle csoportjait megcélozva. 55 tagállami hatóság válaszolt, amelyek egy kivételével minden uniós tagállamot, továbbá Norvégiát, Izlandot és Svájcot képviselték. A konzultációhoz különböző egyéb érdekelt felek, köztük több mint harminc vállalkozói szervezet, tizenhét fogyasztói szervezet és több mint ötven egyéni gazdasági szereplő (így több kkv is) hozzájárult. A kilenc online kérdőívet összesen 305-en töltötték ki. Ezenkívül tizenhárom vállalkozói és fogyasztói szervezet külön állásfoglalást is beküldött. A konzultációs időszakban számos prezentációra és közvetlen információcserére is sor került az érdekelt felek (vállalkozói és fogyasztói szervezetek) részvételével.

A nyilvános konzultáció második körét egy, „Az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálata” című konferencia zárta 2010. december 1-jén, amelyen az érdekelt felek kifejtették álláspontjukat a nyilvános internetes konzultáció legfontosabb következtetéseivel kapcsolatban.

A nyilvános konzultáció harmadik körére 2011 januárja és márciusa között került sor. Ez az érdekeltekkel folytatott célzott megbeszélések formájában zajlott az adott területek szakértőinek részvételével. Ezeken a megbeszéléseken strukturális kérdések kerültek szóba, beleértve a piacfelügyeleti koordináció megszervezését, a gazdasági szereplők kötelezettségeinek (különösen a nyomonkövethetőségi kötelezettségeknek) újradefiniálásából származó hatásokat, az európai szabványoknak az általános termékbiztonságról szóló irányelv szerinti megalkotásához vezető megbízások elkészítését, valamint a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó biztonsági szabályok világos és érthető szerkezetének kialakítási módját.

A nyilvános konzultációs folyamat és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd egyik eredménye az volt, hogy a piacfelügyeleti szabályokat a jelenlegi általános termékbiztonságról szóló irányelvből át kell emelni egy új, önálló piacfelügyeleti rendeletbe, amelyet az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó jelen javaslattal egyidejűleg kell kidolgozni és elfogadni.

Így a Bizottság által készített hatásvizsgálat a jelen javaslathoz és az új piacfelügyeleti rendeletre vonatkozó javaslathoz kapcsolódó témákkal egyaránt foglalkozik. A Bizottság hatásvizsgálati testülete 2012 szeptemberében kedvező véleményt alkotott.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

· Hatály és fogalommeghatározások

A javasolt rendelet világosan elhatárolja alkalmazási körét az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoktól. Míg az általános alapelv, mely szerint minden nem élelmiszer jellegű terméknek biztonságosnak kell lennie, mindenkire érvényes, a gazdasági szereplőkre vonatkozó részletes kötelezettségek csak azokat a szereplőket terhelik, akik nem esnek valamely termékágazat harmonizációs jogszabályaiban előírt megfelelő kötelezettségek hatálya alá. A Bizottság azt tervezi, hogy útmutatók készítésével segít a vállalkozásoknak, különösen a kis- és középvállalkozásoknak annak megállapításában, hogy mely jogszabályok vonatkoznak az általuk gyártott vagy forgalmazott fogyasztási cikkekre.

A fogalommeghatározásokkal foglalkozó rész frissült, és megfelelő esetben összhangba került a termékek forgalomba hozatalának új jogi keretrendszerével[8].

· Általános biztonsági kötelezettségek és a gazdasági szereplők kötelezettségei

Az uniós piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó követelmény az uniós termékbiztonsági jogszabályok egyik alappillére. Ez az általános termékbiztonsági követelmény, amelyet már az általános termékbiztonságról szóló irányelv is lefektetett, továbbra is érvényes. Gyakorlati alkalmazása azonban jelentősen leegyszerűsödik azáltal, hogy egyértelmű kapcsolódási pontok jönnek létre az ágazatspecifikus jogszabályokkal, és egyszerűbbé válnak a szabványokkal kapcsolatos szabályok.

A személyek egészségét és biztonságát szavatolni kívánó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelő fogyasztási cikkek a jelen javasolt rendelet értelmében biztonságosnak vélelmezendők. Amennyiben e fogyasztási cikkek nem felelnek meg az alkalmazandó harmonizációs jogszabályoknak, a biztonság tekintetében kedvező vélelmezés nem vonatkozik rájuk, a helyzet azonban a leendő egységes piacfelügyeleti rendelettel összefüggésben alkalmazott ágazatspecifikus jogszabályok alapján orvosolható.

A javaslat ezenkívül megállapítja a fogyasztási cikkek értékesítési láncában részt vevő gazdasági szereplők (gyártók, importőrök, forgalmazók) alapvető kötelezettségeit, amennyiben e szereplőkre nem vonatkoznak az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok szerinti megfelelő követelmények. A kötelezettségek a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[9] foglalt referenciarendelkezéseken alapulnak, és egyebek mellett a nem biztonságos termékek címkézésével, azonosításával és a végrehajtandó kiigazító intézkedésekkel, valamint az illetékes hatóságok tájékoztatásával kapcsolatos területekre terjednek ki. A gyártók a termékeikhez társuló esetleges kockázatnak megfelelő mértékben kötelesek lesznek műszaki dokumentációt készíteni termékeikről, amelynek tartalmaznia kell mindazon információkat, amelyekkel bizonyítható, hogy a termék biztonságos.

Szintén a 768/2008/EK határozat alapján a javaslat előírja, hogy a gazdasági szereplőknek azonosítani kell tudniuk azokat a szereplőket, akik nekik szállították, illetve akiknek ők maguk szállították a terméket. Indokolt esetben a bizonyos terméktípusokkal kapcsolatos eredendő kockázatok miatt a Bizottságot fel kell hatalmazni olyan intézkedések meghozatalára, amelyek arra kötelezik a gazdasági szereplőket, hogy elektronikus nyomonkövetési rendszert hozzanak létre, illetve ilyet használjanak.

· Az európai szabványok használata

Az általános termékbiztonságról szóló irányelvhez hasonlóan az új rendeletre vonatkozó javaslat is szabványokkal kívánja elősegíteni az általános biztonsági követelmény megvalósítását. A meglévő európai szabványok azonosításának folyamata, illetve azon európai szabványok kidolgozásának igénylése, amelyek alapján vélelmezhető, hogy egy termék biztonságos, jelentősen leegyszerűsödik, és összhangba kerül az 1025/2012/EU rendelettel, amely új, átfogó keretet biztosít az európai szabványosításhoz[10]. Ez az eljárás megerősíti, hogy a Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a társszabályozás módszerének, és a javasolt rendelet alkalmazását az európai szabványok használatának ösztönzésével támogatja.

· A piacfelügyeleti és a RAPEX-szabályok átemelése az új piacfelügyeleti rendeletbe

A valamennyi termékre – ideértve a harmonizált és nem harmonizált, illetve a fogyasztók és szakmai felhasználók általi használatra tervezett termékeket is – kiterjedő piacfelügyelet erősítésének és ésszerűsítésének céljával összhangban a jelenleg az általános termékbiztonságról szóló irányelvben foglalt piacfelügyeleti és RAPEX-rendelkezések átkerülnek az új, egységes piacfelügyeleti rendeletre vonatkozó javaslatba. Az új rendelet olyan egyszintű rendszert hozna létre, amelyben minden piacfelügyeleti előírást egyetlen jogszabály foglal össze, és amelyben a RAPEX lesz a veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatos egyetlen riasztási rendszer. További információk a termékek piaci felügyeletéről szóló rendeletjavaslatban találhatók.

· Az Unió kompetenciája, szubszidiaritás, arányosság és jogi forma

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, amely egyúttal a belső piac létrehozásának és működésének jogalapját képezi, és amelyre a jelenleg hatályos általános termékbiztonságról szóló irányelv is épül. A termékbiztonság szabályozása során az Unió az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdése szerinti megosztott hatásköreit gyakorolja.

A termékek szabad mozgását biztosító belső piacon a termékbiztonságra vonatkozó szabályok csak uniós szinten alkalmazhatók hatékonyan. Minderre a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében (az EUMSZ 169. cikkének megfelelően), valamint azért van szükség, hogy megakadályozható legyen, hogy a tagállamok eltérő termékszabályozásokat fogadjanak el, ami az egységes piac széttagolódását eredményezné. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság és szubszidiaritás elvének megfelelően ez a javaslat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

A javaslat formája: rendelet. Ez a megfelelő jogi eszköz, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek az egész Unióban egységes módon és egyidejűleg lesznek alkalmazhatók. Segítségével elkerülhető a tagállamok általi eltérő átültetés, amely az egészség és biztonság védelmi szintjét tekintve különbségekhez vezetne, és akadályozná a belső piac működését. A tagállami átültető intézkedések felváltásának jelentős egyszerűsítő hatása is van, ugyanis lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy egyetlen szabályozási keret alapján végezzék üzleti tevékenységeiket, nem pedig a különböző tagállami jogszabályok alapján.

· Alapjogok

Az EU Alapjogi Chartájával összhangban a javaslat az uniós piacon forgalmazott fogyasztási cikkek magas szintű biztonságosságának biztosításával az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmére (a charta 35. és 38. cikke) törekszik. A javaslat kihat a gazdasági szereplők vállalkozási szabadságára (16. cikk), de a termékek magas szintű biztonságossága csak a fogyasztási cikkek gyártói, importőrei és forgalmazói számára előírt kötelezettségek révén garantálható.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A javaslatnak csak annyiban van költségvetési vonzata, amennyiben az az általános termékbiztonságról szóló irányelv formájában már az uniós joganyag részét képező rendelet szabályszerű alkalmazásából adódik. A költségvetési vonzatok a jelenlegi és javasolt programokban már szerepelnek, és azok figyelembe veszik a Bizottság új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát. A részletes adatokat a javaslathoz mellékelt pénzügyi kimutatás tartalmazza.

5.           EGYSZERŰSÍTÉS ÉS INTELLIGENS SZABÁLYOZÁS

A jelen javaslat hozzájárul az uniós jogszabályok egyszerűsítéséhez, és összhangban van az intelligens szabályozás elveivel. A javaslat elkészítésekor a Bizottság számba vette a termékek biztonságát szavatolni kívánó ágazatspecifikus jogszabályok jelentős fejlődését, amelyek általában nem tesznek különbséget aszerint, hogy a hatályuk alá tartozó termékeket fogyasztók vagy szakmai felhasználók általi használatra tervezték-e. A 10–15 évvel ezelőtti helyzettel szemben ma már nincs szükség arra, hogy az ágazatspecifikus jogszabályok hatálya alá eső gazdasági szereplőkre a kötelezettségeknek egy második rétege is háruljon. Az ágazatspecifikus jogszabályok által le nem fedett fogyasztási cikkeket gyártó, importáló és forgalmazó szereplők kötelezettségei ugyanakkor jelentős mértékben igazodnak a harmonizált termékekre vonatkozó kötelezettségekhez.

Ezzel a módszerrel csökkenthetők a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások adminisztratív terhei és megfelelőségi költségei. A jövőben ezek a szervezetek egyszerűen azonosíthatják az általuk gyakorolt kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályokat, és megtakaríthatnak számos, a jogbizonytalanságból fakadó költséget.

A javasolt rendelet tárgyából és céljából adódóan a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban[11] meghatározott mikrovállalkozások sem mentesülhetnek a rendelet előírásai alól, mert a személyek egészségének és biztonságának védelmét célzó szabályokat a gazdasági szereplők méretétől függetlenül be kell tartani. Ugyanakkor vélhetően a mikrovállalkozások látják majd a legtöbb hasznát az új jogszabályban megvalósuló egyszerűsítésnek, amely alkalmas a cél elérésére, és két elavult irányelvet vált fel. A Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy a vállalkozásoknak – különösen a kis- és középvállalkozásoknak – és a fogyasztóknak további útmutatást adjon, így segítve őket jogaik és kötelezettségeik egyszerű azonosításában.

2013/0049 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a fogyasztási cikkek biztonságosságáról, valamint a 87/357/EGK tanácsi irányelv és a 2001/95/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[12],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[13] előírja, hogy a fogyasztási cikkeknek biztonságosaknak kell lenniük, valamint hogy a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak fel kell lépniük a veszélyes termékek ellen, és ennek érdekében információcserét kell folytatniuk a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszeren (RAPEX) keresztül. A 2001/95/EK irányelvet alapvető felülvizsgálat alá kell vonni annak érdekében, hogy hatékonyabban alkalmazható legyen, és összhangba kerüljön uniós jogszabályi változásokkal a piacfelügyelet, a gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségek és a szabványosítás terén. Az egyértelműség érdekében ez a rendelet hatályon kívül helyezi a 2001/95/EK irányelvet, és annak helyébe lép.

(2)       A megfelelő jogi eszköz a rendelet, mivel világos és részletes szabályokat ír elő, amelyek nem adnak teret arra, hogy a tagállamok a jogszabályt egymástól eltérően ültetessék át. A rendelet a jogi követelmények egyidejű uniós szintű alkalmazhatóságát is biztosítja.

(3)       A jelen rendeletnek hozzá kell járulnia az EUMSZ 169. cikkében említett célok megvalósításához. Különösen törekednie kell a belső piac működésének biztosítására a fogyasztók általi használatra tervezett termékek esetében oly módon, hogy egységes szabályokat állít fel az általános biztonsági követelményekre, az értékelési kritériumokra és a gazdasági szereplők kötelezettségeire vonatkozóan. Mivel a piacfelügyeleti szabályokat, beleértve a RAPEX-szel kapcsolatos szabályokat is [a termékek piaci felügyeletéről szóló] […/…/EU] rendelet[14] tartalmazza, amely a jelen rendelet hatálya alá tartozó termékekre is vonatkozik, ebben a rendeletben nincs szükség további rendelkezésekre a piaci felügyelet vagy a RAPEX vonatkozásában.

(4)       Az élelmiszerekre, takarmányokra és kapcsolódó területekre vonatkozó uniós jogszabályok külön meghatározzák a hatályuk alá tartozó termékek biztonságát szavatoló jogi rendszert. Ezért e rendelet az említett termékekre nem vonatkozik, kivéve azokat az anyagokat és tárgyakat, amelyek rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kerülnek kapcsolatba, feltéve hogy az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló, 2004. október 27-i 1935/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[15] vagy más, csak élelmiszerekkel kapcsolatos vegyi és biológiai kockázatokkal foglalkozó élelmiszer-specifikus jogszabályok által nem szabályozott kockázatokról van szó.

(5)       A gyógyszereket forgalomba hozatal előtti értékelésnek kell alávetni, amely egy speciális kockázat-haszon elemzést is magában foglal. Ezért ezeket a termékeket e rendelet alkalmazási köréből teljesen ki kell zárni.

(6)       Ez a rendelet nem alkalmazandó a szolgáltatásokra. Ugyanakkor a fogyasztók egészségének és biztonságának szavatolása érdekében a fogyasztók számára a nekik nyújtott szolgáltatás összefüggésében szállított vagy forgalmazott termékek tekintetében alkalmazni kell, beleértve azokat a termékeket is, amelyeknek a fogyasztók közvetlenül ki vannak téve egy szolgáltatás nyújtása során. Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések, mivel azokat a nyújtott szolgáltatás biztonságával összefüggésben kell kezelni.

(7)       Az adott termékeket vagy termékkategóriákat szabályozó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok kidolgozása ellenére gyakorlatilag lehetetlen minden létező vagy később kifejlesztésre kerülő fogyasztási cikkre kiterjedő uniós jogszabályt alkotni. Ezért a hiányosságok pótlása és a más módon nem biztosított fogyasztóvédelem biztosítása érdekében továbbra is szükség van egy horizontális jellegű jogszabályi keretre, különös tekintettel a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű, az EUMSZ 114. és 169. cikke szerinti védelmére.

(8)       Az e rendelet hatálya alá tartozó fogyasztási cikkek tekintetében a rendelet különböző részeinek alkalmazási körét világosan el kell határolni az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoktól. Míg az általános termékbiztonsági követelmény és az ahhoz kapcsolódó rendelkezések minden fogyasztási cikkre vonatkoznak, a gazdasági szereplők kötelezettségei nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor uniós harmonizációs jogszabályok – például a kozmetikai termékekkel, játékokkal, elektromos készülékekkel és építőipari termékekkel kapcsolatos uniós jogszabályok – egyenértékű kötelezettségeket írnak elő.

(9)       E rendeletnek és az ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak a gazdasági szereplők konkrét kötelezettségei tekintetében történő összehangolása érdekében a gyártókra, a meghatalmazott képviselőkre, az importőrökre és a forgalmazókra vonatkozó rendelkezéseknek a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[16] referenciarendelkezésein kell alapulnia.

(10)     E rendelet alkalmazási köre nem korlátozható a fogyasztási cikkek egyetlen értékesítési módszerére sem, így a távértékesítés is a hatálya alá tartozik.

(11)     E rendelet az értékesítési láncba kereskedelmi tevékenység keretében visszakerülő használt termékekre is vonatkozik, kivéve az olyan használt termékeket, amelyeknél a fogyasztó ésszerűen nem várhatja el, hogy azok eleget tegyenek az aktuális biztonsági követelményeknek (pl. régiségek).

(12)     E rendelet vonatkozik továbbá azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek ugyan nem élelmiszerek, de hasonlítanak az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthetők azokkal, így egyes fogyasztók, különösen a gyermekek, a szájukba vehetik, szopogathatják vagy lenyelhetik őket, aminek nyomán például fulladás, mérgezés, illetve az emésztőrendszer perforációja vagy elzáródása következhet be. Az ilyen, élelmiszerekre hasonlító termékeket eddig a másnak látszó, és ezáltal a fogyasztók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. június 25-i 87/357/EGK tanácsi irányelv[17] szabályozta, amelyet hatályon kívül kell helyezni.

(13)     A termékek biztonságát valamennyi fontos szempont – különösen az érintett termékek sajátosságai és kiszerelése, valamint a termékeket valószínűleg használó fogyasztói csoportok (különös tekintettel az olyan kiszolgáltatott fogyasztói csoportokra, mint a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élő személyek) – figyelembevételével kell értékelni.

(14)     Az egymást átfedő biztonsági követelmények és az egyéb uniós jogszabályokkal való ütközések elkerülése érdekében a személyek egészségét és biztonságát szavatolni kívánó ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályoknak megfelelő termékek a jelen javasolt rendelet értelmében biztonságosnak vélelmezendők.

(15)     A gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell viselniük a termékek megfelelőségéért a fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében.

(16)     Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy csak olyan termékeket forgalmazzanak, amelyek biztonságosak és megfelelnek e rendelet előírásainak. Az egyes szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési folyamatban.

(17)     Az importőrök felelősséget viselnek azért, hogy az általuk az uniós piacon forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek eleget tegyenek e rendelet követelményeinek. Ezért az importőrök konkrét kötelezettségeit bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(18)     A gyártó vagy az importőr által forgalomba hozott termékeket a forgalmazó forgalmazza, akinek megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a terméket olyan módon kezelje, hogy azzal ne befolyásolja hátrányosan a termék e rendeletnek való megfelelését.

(19)     Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt egy terméket forgalomba hoz, illetve akként módosít, hogy azzal befolyásolja az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni; e gazdasági szereplőnek vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(20)     A termékek azonosíthatóságának és nyomon követhetőségének a teljes értékesítési láncban való biztosítása elősegíti a gazdasági szereplők azonosítását és a nem biztonságos termékek elleni megfelelő kiigazító intézkedések meghozatalát (például célzott visszahívások). Ily módon a termékek azonosíthatósága és nyomon követhetősége révén a fogyasztók és a gazdasági szereplők pontos tájékoztatást kapnak a nem biztonságos termékekről, amivel javítható a piacba vetett bizalom és elkerülhetők a kereskedelem szükségtelen zavarai. Ezért a termékeken fel kell tüntetni azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik az azonosításukat, illetve a gyártó és adott esetben az importőr azonosítását. A gyártóknak emellett termékeikre vonatkozó műszaki dokumentációt kell készíteniük; ennek érdekében a legmegfelelőbb és legköltséghatékonyabb lehetőséggel (például elektronikus módszerrel) élhetnek. Ezen túlmenően a gazdasági szereplőknek tudniuk kell azonosítani azokat a szereplőket, akik nekik szállítottak, illetve akiknek ők maguk szállítottak egy-egy terméket. A személyes adatok e rendelet céljaira történő feldolgozása tekintetében alkalmazni kell a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[18].

(21)     A származás jelzése kiegészíti a gyártó nevével és címével kapcsolatos alapvető nyomonkövethetőségi követelményeket. A származási ország feltüntetése segít a termék tényleges gyártási helyének megállapításában azokban az esetekben, amikor a gyártóval nem lehet kapcsolatba lépni, vagy a megadott cím nem egyezik meg a tényleges gyártási hellyel. Az ilyen információk megkönnyíthetik a piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy megállapítsák a termék tényleges gyártási helyét, emellett pedig a megfelelő válaszintézkedés érdekében lehetővé teszik a két- vagy többoldalú termékbiztonsági együttműködés keretében történő kapcsolatfelvételt a származási országok hatóságaival.

(22)     A jelen rendeletben előírt általános biztonsági követelmény hatékony és egységes alkalmazásának megkönnyítése érdekében fontos bizonyos termékekre és veszélyekre vonatkozó európai szabványok alkalmazása oly módon, hogy azokról a termékekről, amelyek megfelelnek valamely az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott európai szabványnak, vélelmezendő, hogy az említett követelménynek is megfelelnek.

(23)     Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy olyan európai szabványra, amely szavatolja bizonyos termékeknek a jelen rendelettel előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelését, az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[19] szerint fel kell kérnie egy vagy több európai szabványügyi szervezetet ara, hogy kidolgozzon vagy megnevezzen egy olyan szabványt, amely biztosítja, hogy az annak megfelelő termékek biztonságosnak vélelmezhetők. Az ilyen európai szabványokra vonatkozó hivatkozásokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(24)     Az e rendeletben foglaltakat elősegítő európai szabványok igénylésével, illetve az azokkal szembeni hivatalos kifogásokkal kapcsolatos eljárásokat ebben a rendeletben kell meghatározni, és össze kell hangolni az 1025/2012/EU rendelettel. Az európai szabványokkal kapcsolatos kérdések általános összhangjának biztosítása céljából az európai szabványok iránti felkéréseket vagy az európai szabványokkal szembeni kifogásokat – a fogyasztási cikkek biztonságosságával foglalkozó tagállami szakértőkkel folytatott megfelelő konzultációkat követően – az ezzel a rendelettel létrehozott bizottság elé kell terjeszteni.

(25)     Azon európai szabványoknak, amelyek hivatkozásait a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően közzétették, továbbra is alapot kell jelenteniük az általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmezéséhez. A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően kiadott szabványosítási megbízások az ennek a rendeletnek megfelelően benyújtott szabványosítási felkérésnek tekintendők.

(26)     Amennyiben nem állnak rendelkezésre a termékek biztonságosságának értékelésére alkalmas megfelelő európai szabványok vagy más elfogadott eszközök, a termékbiztonság értékelésekor az EUMSZ 292. cikke alapján e célra elfogadott bizottsági ajánlásokat kell tekintetbe venni.

(27)     E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a veszélyt jelentő termékekkel kapcsolatos, a piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatásának kötelezettsége alóli mentesség tekintetében, az adathordozó-típus és annak a terméken való, a nyomonkövetési rendszer céljaira történő elhelyezése tekintetében, az európai szabványügyi szervezeteknek címzett szabványosítási felkérések tekintetében, valamint az európai szabványokkal szembeni hivatalos kifogásokkal kapcsolatos döntések tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[20] megfelelően kell gyakorolni.

(28)     A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az európai szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadása vonatkozásában, illetve abban az esetben, ha az érintett európai szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem tették közzé, mivel az adott szabvány még nem vezetett az e rendeletben meghatározott általános biztonsági követelménynek való megfelelés vélelmezéséhez.

(29)     A fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme érdekében a jogi aktusoknak az EUMSZ 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni azon termékek tekintetében, amelyeknél a gyártó és az importőr nevét és címét a termékhez kapcsolódó alacsony kockázati szint miatt magán a terméken nem szükséges feltüntetni, továbbá a potenciálisan súlyos egészségi vagy biztonsági kockázatot jelentő termékek azonosítása és nyomon követhetősége tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(30)     A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell azok végrehajtásáról. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(31)     Ahhoz, hogy a gazdasági szereplők, a tagállamok és a Bizottság igazodni tudjanak az e rendelet által bevezetett változásokhoz, az e rendeletben leírt követelmények hatályba lépéséig helyénvaló kellő hosszúságú átmeneti időszakot biztosítani.

(32)     Tekintettel arra, hogy e rendelet célját – nevezetesen a belső piac fogyasztóknak szánt termékek tekintetében való működésének biztosítását és a fogyasztók magas szintű egészség- és biztonságvédelmét – tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és az intézkedés léptéke miatt a cél uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket,

(33)     Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. E rendelet különösen törekszik arra, hogy teljes körűen biztosítsa az emberi egészség és a fogyasztók magas szintű védelmével, valamint a vállalkozás szabadságával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az uniós piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott fogyasztási cikkek biztonságosságára vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Alkalmazási kör

(1) Ez a rendelet a valamely gyártási folyamatból származó, forgalomba hozott vagy forgalmazott termékekre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok új, használt vagy újrafeldolgozott állapotúak-e, feltéve, hogy megfelelnek az alábbi kritériumok bármelyikének:

a)      fogyasztóknak szánták őket;

b)      ésszerű megítélés alapján előreláthatónak tekinthető körülmények között valószínűleg fogyasztók fogják használni, még ha nem is fogyasztóknak szánták őket;

c)      fogyasztók valamely nekik nyújtott szolgáltatás keretében ki vannak téve e termékeknek.

(2) E rendelet nem vonatkozik a felhasználás előtt megjavítandó vagy újrafeldolgozandó termékekre, amennyiben azokat ilyen termékként forgalmazzák.

(3) Ez a rendeletet nem alkalmazandó a következőkre:

a)      emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények;

b)      élelmiszerek;

c)      rendeltetésszerűen élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok és tárgyak, amennyiben az azokhoz kapcsolódó kockázatok az 1935/2004/EK rendelet vagy más, élelmiszerekre vonatkozó uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak;

d)      takarmány;

e)      élő növények és állatok, géntechnológiával módosított szervezetek és zárt rendszerben felhasznált, géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, valamint a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termékek;

f)       állati melléktermékek és azokból származó termékek;

g)      növényvédő szerek;

h)      a fogyasztók által közlekedésre és utazásra használt, a szolgáltatást nyújtó által működtetett berendezések a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás keretében;

i)       régiségek.

(4) E rendelet II–IV. fejezete nem vonatkozik azokra a termékekre, amelyek az emberi egészség és biztonság védelmét szolgáló, uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott követelmények hatálya alá tartoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „biztonságos termék”: minden olyan termék, amely rendes vagy ésszerűen előre látható használati feltételek mellett – ideértve a használat időtartamát és adott esetben az üzembehelyezési, telepítési és karbantartási előírásokat is – nem jelent kockázatot, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekintett és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb kockázatot jelenti;

(2) „forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

(3) „forgalomba hozatal”: a terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

(4) „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt egy terméket terveztet, vagy gyártat, vagy forgalmaz;

(5) „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

(6) „importőr”: az az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki egy harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

(7) „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki forgalmazza a terméket;

(8) „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

(9) „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti európai szabvány;

(10) „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti nemzetközi szabvány;

(11) „nemzeti szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti nemzeti szabvány;

(12) „európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (8) bekezdése szerinti európai szabványügyi szervezet;

(13) „piacfelügyeleti hatóság”: [a termékek piaci felügyeletéről szóló] […/…/EU] rendelet [3. cikkének (12) bekezdése] szerinti piacfelügyeleti hatóság;

(14) „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;

(15) „kivonás a forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

(16) „uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

(17) „súlyos veszély”: gyors beavatkozást és nyomon követést igénylő veszély, ideértve az olyan eseteket is, amelyekben nem mutatkoznak közvetlen hatások.

4. cikk

Általános biztonsági követelmény

A gazdasági szereplők csak biztonságos termékeket hozhatnak forgalomba vagy forgalmazhatnak az uniós piacon.

5. cikk

A biztonságosság vélelmezése

E rendelet alkalmazásában egy termékről az alábbi esetekben vélelmezendő, hogy megfelel a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek:

a)           az uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az emberi egészség és biztonság védelmét szolgáló követelmények hatálya alá eső kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel e követelményeknek;

b)           uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az a) pontban említett követelmények hiányában az európai szabványok hatálya alá tartozó kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozások szerinti vonatkozó európai szabványoknak vagy azok egyes részeinek a 16. és a 17. cikknek megfelelően;

c)           uniós harmonizációs jogszabályokban vagy azok nyomán meghatározott, az a) pontban említett követelmények és a b) pontban említett európai szabványok hiányában a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények hatálya alá tartozó kockázatok tekintetében, amennyiben a termék megfelel ezeknek a nemzeti követelményeknek.

6. cikk

A termékek biztonságosságának értékelési szempontjai

(1) Ha nem léteznek uniós harmonizációs jogszabályok, sem európai szabványok, sem a termék piaci rendelkezésre bocsátása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények az 5. cikk a), b) és c) pontjában leírtak szerint, a következő szempontokat kell figyelembe venni egy termék biztonságosságának értékelésekor:

a)      a termék jellemzői, ideértve összetételét, csomagolását és a rá vonatkozó összeszerelési, valamint – adott esetben – telepítési és karbantartási utasítást;

b)      a termék más termékekre gyakorolt hatása, amennyiben ésszerűen előre látható, hogy más termékekkel együtt használják;

c)      a termék kiszerelése, címkézése, a rá vonatkozó bármely használati és ártalmatlanítási figyelmeztetés és utasítás, valamint a terméket érintő bármilyen egyéb megjelölés vagy tájékoztatás;

d)      a termék használata során veszélynek kitett fogyasztói csoportok, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók;

e)      a termék megjelenése, különösen abban az esetben, ha a termék ugyan nem élelmiszer, de hasonlít az élelmiszerekre és könnyen összetéveszthető azokkal formája, szaga, színe, megjelenése, csomagolása, címkézése, terjedelme, mérete vagy bármely más jellemzője miatt.

A nagyobb biztonságosság megvalósíthatóságának lehetősége vagy egyéb, kisebb kockázatot jelentő termékek rendelkezésre állása nem elégséges ok arra, hogy a termék nem biztonságosnak minősüljön.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy termék biztonságosságának értékelésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni, ha azok értelmezhetők:

a)      a tudomány és a technológia állása az adott időpontban;

b)      az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozások szerinti, a 16. és a 17. cikknek megfelelő európai szabványoktól eltérő európai szabványok;

c)      nemzetközi szabványok;

d)      nemzetközi megállapodások;

e)      a termékbiztonság értékeléséről szóló bizottsági ajánlások és iránymutatások;

f)       a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam nemzeti szabványai;

g)      az érintett ágazatban érvényes, a termékbiztonsági helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexek;

h)      a fogyasztó ésszerű elvárásai a biztonságosság tekintetében.

7. cikk

A származás feltüntetése

(1) A gyártók és az importőrök biztosítják, hogy a termékeken szerepel a származási országra utaló jelzés, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, biztosítják, hogy ez az információ megjelenik a csomagoláson vagy a terméket kísérő dokumentumban.

(2) A származási országnak az (1) bekezdés értelmében történő meghatározására a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet[21] 23–25. cikkében meghatározott, a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott származási ország az Unió egyik tagállama, a gyártók és importőrök vagy az Uniót, vagy az adott tagállamot tüntethetik fel.

II. FEJEZET

A gazdasági szereplők kötelezettségei

8. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1) A gyártók termékeik forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azok tervezése és gyártása a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménnyel összhangban történt.

(2) A gyártó megfelelő eljárásokkal biztosítja, hogy sorozatgyártás esetén fenntartja a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelmény teljesítését.

(3) A gyártók a termékkel járó esetleges kockázatok által indokolt mértékben a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen ellenőrző intézkedésről.

(4) A termékkel járó esetleges kockázatokkal arányosan a gyártó műszaki dokumentációt készít. A műszaki dokumentáció esettől függően az alábbiakat tartalmazza:

a)      a termék általános leírása, illetve a termék biztonságosságának értékelése szempontjából leglényegesebb tulajdonságok bemutatása;

b)      a termékhez kapcsolódó esetleges kockázatok, illetve az e kockázatok elhárítására vagy csökkentésére hozott intézkedések elemzése, beleértve a gyártó vagy bármely más, a gyártó megbízásából tevékenykedő fél által végzett vizsgálatok eredményeit;

c)      adott esetben az 5. cikk b) pontjában említett európai szabványok vagy a termék piaci forgalmazása szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott egészségügyi és biztonsági követelmények (az 5. cikk c) pontja szerint) vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett, a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelmény teljesítéséhez kapcsolódó egyéb szempontok felsorolása.

Amennyiben az európai szabványokat, egészségügyi és biztonsági követelményeket vagy az első albekezdés c) pontjában említett egyéb szempontokat csak részlegesen alkalmazták, meg kell nevezni az alkalmazott részeket.

(5) A gyártók a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig megőrzik és kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(6) A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékeiken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot, illetve más, a termék azonosítását lehetővé tevő, a fogyasztók számára könnyen látható és olvasható elemet helyeznek el, illetve ha a termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt a termék csomagolásán vagy kísérő dokumentációján feltüntetik.

(7) A gyártó a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán, illetve a termék kísérő dokumentációján feltünteti nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint kapcsolattartási címét. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie.

(8) A gyártók gondoskodnak arról, hogy termékeikhez a piaci forgalmazás szerinti tagállam által meghatározott, a fogyasztók által könnyen érthető nyelven írt használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, kivéve ha a termékek használati utasítás és biztonsági tájékoztató nélkül is biztonságosan és a gyártó szándéka szerinti módon használhatók.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden általuk elfogadott, a szükséges nyelve(ke)t meghatározó rendelkezésről.

(9) Azok a gyártók, akik úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem biztonságos vagy más ok miatt nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a termék nem biztonságos, a gyártók erről haladéktalanul értesítik azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről.

9. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 8. cikk (1) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségek nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a)      valamely piacfelügyeleti hatóság kérésére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információ és dokumentáció átadása a szóban forgó hatóságnak;

b)      a piacfelügyeleti hatóságok kérésére együttműködés velük a megbízatása körébe tartozó termékek által jelentett veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

10. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1) A termékek forgalomba hozatala előtt az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termék megfelel a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, továbbá hogy a gyártó eleget tesz a 8. cikk (4), (6) és (7) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2) Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy egy termék nem felel meg ennek a rendeletnek, akkor addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá amennyiben a termék nem biztonságos, az importőr erről tájékoztatja a gyártót és a székhelye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

(3) Az importőr a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján feltünteti nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, valamint kapcsolattartási címét. Gondoskodik arról, hogy más további címke ne takarja el a gyártó által biztosított címkén feltüntetett információk egyetlen részét sem.

(4) Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékhez a piaci forgalmazás szerinti tagállam által meghatározott, a fogyasztók által könnyen érthető nyelven írt használati utasítást és biztonsági tájékoztatót mellékeljenek, kivéve ha a termék használati utasítás és biztonsági tájékoztató nélkül is biztonságosan és a gyártó szándéka szerinti módon használható.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden általuk elfogadott, a szükséges nyelve(ke)t meghatározó rendelkezésről.

(5) Az importőrök biztosítják, hogy – amíg a termék saját felelősségi körükben van – a raktározás vagy a szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelőségét és a 8. cikk (6) bekezdésében leírtak teljesítését.

(6) Az importőrök a termékkel járó esetleges kockázatok által indokolt mértékben a személyek egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, nyilvántartást vezetnek a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a visszahívásokról, és folyamatosan tájékoztatják a gyártót és a forgalmazókat minden ilyen ellenőrző intézkedésről.

(7) Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem biztonságos vagy más ok miatt nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a termék nem biztonságos, az importőrök erről haladéktalanul értesítik azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről.

(8) Az importőrök a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig megőrzik és kérésre a piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják.

11. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1) A forgalmazó a termék forgalmazásakor kellő gondossággal jár el a rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban.

(2) A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a gyártó és az importőr betartotta-e a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében és a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében értelemszerűen előírt követelményeket.

(3) Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy termék nem felel meg ennek a rendeletnek, akkor addig nem forgalmazza a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá amennyiben a termék nem biztonságos, a forgalmazó erről tájékoztatja értelemszerűen a gyártót vagy az importőrt, továbbá a székhelye szerinti tagállam piacfelügyeleti hatóságát.

(4) A forgalmazók biztosítják, hogy – amíg a termék saját felelősségi körükben van – a raktározás vagy a szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek való megfelelőségét, valamint értelemszerűen a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében és a 10. cikk (3) és (4) bekezdésében leírtak teljesítését.

(5) Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott termék nem felel meg a 8. cikk (6), (7) és (8) bekezdése és a 10. cikk (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó előírásainak, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá ha a termék nem biztonságos, a forgalmazók erről haladéktalanul értesítik értelemszerűen a gyártót vagy az importőrt, továbbá azoknak a tagállamoknak a piacfelügyeleti hatóságait, amelyeknek a piacán forgalmazzák a terméket, és részletesen tájékoztatják őket különösen az egészségi és biztonsági veszélyről, illetve a meghozott kiigazító intézkedésekről.

12. cikk

Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét, ezen rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 8. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

13. cikk

Egyes gyártói, importőri és forgalmazói kötelezettségek alóli mentesség

(1) A piacfelügyeleti hatóságoknak a 8. cikk (9) bekezdése, a 10. cikk (2) és (7) bekezdése, valamint a 11. cikk (3) és (5) bekezdése szerinti tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettség nem áll fenn az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)      a nem biztonságos termékek jól azonosíthatók és a számuk korlátozott;

b)      a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó bizonyítani tudja, hogy a veszély teljes körűen ellenőrzés alatt áll, így a termék már nem veszélyeztetheti személyek egészségét és biztonságát;

c)      a termék veszélyességének oka olyan jellegű, hogy annak ismerete nem jelentene hasznos információt a hatóságok vagy a nyilvánosság számára.

(2) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja azokat a helyzeteket, amelyekben teljesülnek az (1) bekezdésben leírt feltételek. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el mindazon termékek, termékkategóriák és -csoportok meghatározására, amelyek esetében az alacsony veszélyességi szint miatt magán a terméken nem szükséges feltüntetni a 8. cikk (7) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében említett információkat.

14. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1) A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére a következőket:

a)      a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította;

b)      a gazdasági szereplőt, amelyeknek a terméket szállítják.

(2) A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követő 10 évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követő 10 évig kell képesnek lenniük bemutatni az első bekezdésben említett információkat.

15. cikk

A termékek nyomon követhetősége

(1) Bizonyos termékek, termékkategóriák és -csoportok esetében, amelyek sajátos jellemzőik miatt, illetve a sajátos forgalmazási vagy használati feltételekből adódóan nagy valószínűséggel súlyosan veszélyeztethetik a személyek egészségét és biztonságát, a Bizottság előírhatja a terméket forgalomba hozó és forgalmazó gazdasági szereplőknek, hogy nyomonkövetési rendszert hozzanak létre, illetve ilyet használjanak.

(2) A nyomonkövetési rendszernek biztosítania kell az adatok elektronikus úton történő gyűjtését és tárolását, és ezáltal lehetővé kell tennie a termék és az értékesítési láncban részt vevő gazdasági szereplők azonosítását, továbbá biztosítania kell az adatokhoz való hozzáférést egy megfelelő adathordozónak a terméken, annak csomagolásán vagy kísérő dokumentációján való elhelyezésével.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a)      mindazon termékek, termékkategóriák és -csoportok meghatározása, amelyek nagy valószínűséggel az (1) bekezdésben leírt módon súlyosan veszélyeztethetik a személyek egészségét és biztonságát;

b)      mindazon adatok meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek össze kell gyűjteniük és tárolniuk kell a (2) bekezdésben említett nyomonkövetési rendszer segítségével.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja a (2) bekezdésben említett adathordozó típusát és annak elhelyezését. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A (3) és (4) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)      az intézkedések költséghatékonysága, beleértve a vállalkozásokra és különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásaikat;

b)      a nemzetközi szinten használt nyomonkövetési rendszerekkel való kompatibilitás.

III. FEJEZET

A megfelelés vélelmezését biztosító európai szabványok

16. cikk

Európai szabványügyi szervezetek szabványosításra való felkérése

(1) A Bizottság felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet ara, hogy készítsen vagy azonosítson egy olyan szabványt, amelynek célja annak biztosítása, hogy az adott szabványnak vagy annak egyes részeinek megfelelő termékek teljesítik a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelményt. A Bizottság meghatározza a kért európai szabványra vonatkozó tartalmi követelményeket, és határidőt állapít meg annak elfogadására.

A Bizottság az első albekezdésben említett felkérést végrehajtási határozat formájában fogadja el. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A megfelelő európai szabványügyi szervezet az (1) bekezdésben említett felkérés kézhezvételétől számított egy hónapon belül jelzi, hogy elfogadja-e a felkérést.

(3) Pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelem esetén a Bizottság a felkérésnek a (2) bekezdésben említett elfogadásától számított két hónapon belül tájékoztatja a megfelelő európai szabványügyi szervezeteket az európai szabvány kidolgozására odaítélt támogatásról.

(4) Az európai szabványügyi szervezetek tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett európai szabvány kidolgozása érdekében végzett tevékenységekről. A Bizottság az európai szabványügyi szervezetekkel együtt értékeli az európai szabványügyi testületek által készített vagy azonosított európai szabványoknak az eredeti kérelemmel való összhangját.

(5) Amennyiben az európai szabvány megfelel azon követelményeknek, amelyekre vonatkozik és a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, a Bizottság az adott európai szabványra vonatkozó hivatkozást haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

17. cikk

Az európai szabványokkal szembeni hivatalos kifogások

(1) Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy egy, a 16. cikkben említett európai szabvány nem felel meg teljes mértékben az iránta támasztott követelményeknek és a 4. cikkben előírt általános biztonsági követelménynek, erről részletes magyarázat kíséretében értesíti a Bizottságot; a Bizottság az alábbi döntéseket hozhatja:

a)      közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal közzéteszi a szóban forgó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)      fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2) A Bizottság honlapján információkat tesz közzé és azokat rendszeresen frissíti azokra az európai szabványokra vonatkozóan, amelyek tekintetében az (1) bekezdésben említett határozat született.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett döntéséről tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén a szóban forgó európai szabvány felülvizsgálatát kéri.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett határozatot a 19. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határozatot a 19. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

18. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekről [beillesztendő dátum: az e rendelet alkalmazási időpontját megelőző 3 hónap]-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról is.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók megállapításakor tekintetbe kell venni a vállalkozások méretét, különösen a kis- és középvállalkozások helyzetét. A szankciók fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette a rendelkezéseket, illetve súlyos esetben akár büntetőjogi szankciók is szóba jöhetnek.

19. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1) A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

A 16. és a 17. cikk alkalmazásában azonban a Bizottság munkáját egy, az 1025/2012/EU rendelettel létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) A e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Amikor az (1) bekezdés második albekezdésében említett bizottság szakvéleményét írásbeli eljárás keretében kell kikérni, az írásbeli eljárás eredmény nélkül fejeződik be, amennyiben a szakvélemény benyújtásához rendelkezésre álló határidőn belül a bizottság elnöke így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

20. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság [beillesztendő dátum: a rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 13. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (3) bekezdésében és a 15. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévő jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 13. cikk (3) bekezdése és a 15. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

21. cikk

Értékelés

Legkésőbb [öt] évvel e rendelet alkalmazási időpontját követően a Bizottság megvizsgálja e rendelet alkalmazását, és értékelő jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben be kell számolnia arról, hogy a rendelet célkitűzései – különösen a fogyasztók nem biztonságos termékekkel szembeni védelme tekintetében – megvalósultak-e, figyelembe véve a rendelet vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatásait.

22. cikk

Hatályvesztés

(1) A 2001/95/EK irányelv [beillesztendő dátum: e rendelet alkalmazási időpontja]-val/-vel hatályát veszti.

(2) A 87/357/EGK irányelv [beillesztendő dátum: e rendelet alkalmazási időpontja]-val/-vel hatályát veszti.

(3) A 2001/95/EK irányelvre és a 87/357/EGK irányelvre való hivatkozásokat a jelen rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban.

23. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg a 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek forgalmazását, amelyek megfelelnek az említett irányelvnek, és amelyeket [beillesztendő dátum: e rendelet alkalmazási időpontja] előtt hoztak forgalomba.

(2) Mindazon európai szabványok, amelyekre vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapja a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően hivatkozást tartalmaz, e rendelet 5. cikkének b) pontja szerinti európai szabványnak tekintendők.

(3) A Bizottság által a 2001/95/EK irányelvnek megfelelően valamely európai szabványügyi szervezetnek kiadott szabványosítási megbízások a jelen rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti szabványosítási felkérésnek tekintendők.

24. cikk

(1) Ez a rendelet [beillesztendő dátum: a termékek piaci felügyeletéről szóló] […/…/EU] rendelet hatálybalépési dátumával megegyező nap]-án/-én lép hatályba.

(2) Ez a rendelet [beillesztendő dátum: a termékek piaci felügyeletéről szóló] […/…/EU] rendelet alkalmazási dátumával megegyező nap]-tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

Melléklet

Megfelelési táblázat

2001/95/EK irányelv || 87/357/EGK irányelv || Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés || || 1. cikk

1. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || || 2. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || || 2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk || || 3. cikk

2. cikk, b) pont, i–iv. alpont || || 6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés || || 4. cikk

3. cikk, (2) bekezdés || || 5. cikk

3. cikk, (3) bekezdés || || 6. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés || || -

4. cikk || || 16. és 17. cikk

5. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || || 8. cikk, (8) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés || || -

5. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés || || 8. cikk, (9) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés || || 8. cikk, (3), (6) és (7) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés, ötödik albekezdés || || -

5. cikk, (2) bekezdés || || 11. cikk

5. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés || || 8. cikk, (9) bekezdés és 11. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés || || -

5. cikk, (4) bekezdés || || -

6. cikk, (1) bekezdés || || -

6. cikk, (2) és (3) bekezdés || || -

7. cikk || || 18. cikk

8. cikk, (1) bekezdés, a) pont || || -

8. cikk (1) bekezdés, b)–f) pont || || -

8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || || -

8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || || -

8. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || || -

8. cikk, (3) bekezdés || || -

8. cikk, (4) bekezdés || || -

9. cikk, (1) bekezdés || || -

9. cikk, (2) bekezdés || || -

10. cikk || || -

11. cikk || || -

12. cikk || || -

13. cikk || || -

14. cikk || || -

15. cikk || || 19. cikk

16. cikk || || -

17. cikk || || -

18. cikk, (1) bekezdés || || -

18. cikk, (2) bekezdés || || -

18. cikk, (3) bekezdés || || -

19. cikk, (1) bekezdés || || -

19. cikk, (2) bekezdés || || 21. cikk

20. cikk || || -

21. cikk || || -

22. cikk || || 22. cikk

23. cikk || || 24. cikk

I. melléklet, 1. szakasz || || 8. cikk, (9) bekezdés és 11. cikk, (5) bekezdés

I. melléklet, 2. szakasz, első mondat || || -

I. melléklet, 2. szakasz, második mondat || || 13. cikk, (1)–(2) bekezdés

I. melléklet, 3. szakasz || || -

II. melléklet || || -

III. melléklet || || -

IV. melléklet || || Melléklet

|| 1. cikk || 6. cikk, (1) bekezdés, e) pont 2–7. cikk

|| 2–7. cikk || -

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS KERETRENDSZERE

              1.1     A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2     A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3     A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4     Célkitűzés(ek)

              1.5     A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6     Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7     Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1     A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2     Igazgatási és kontrollrendszer

              2.3     A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1     A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3     A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS KERETRENDSZERE

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a fogyasztási cikkek biztonságosságáról

1.2.        A TAI/TKT[22] keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

17. cím – Egészségügy és fogyasztóvédelem – 17 02. alcím: Fogyasztóvédelem

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[23] irányul

X A javaslat/kezdeményezés a jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A javaslat a termékbiztonságba vetett fogyasztói bizalom növelésével és az egységes piac működésének javításával hozzájárul az Európai Unió tízéves növekedési programjának, az „Európa 2020” stratégiának a megvalósításához.

1.4.2.     Meghatározott célkitűzés(ek) és érintett tevékenység(ek) a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretében

A SANCO Főigazgatósághoz kapcsolódó konkrét célkitűzés: A termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és fokozása az egész Unióban

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolna a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett népességre.

Fogyasztókra: megerősödött bizalom az egységes piacon rendelkezésre bocsátott fogyasztási cikkek biztonságosságával kapcsolatban.

Gazdasági szereplőkre: egyértelműbb szabályok a gyártókra, importőrökre és forgalmazókra háruló kötelezettségek tekintetében.

Hatóságokra: egyértelmű jogi keret az általános biztonsági követelmény és a gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségek érvényre juttatása tekintetében és a (veszélyes) fogyasztási cikkek jobb azonosíthatósága.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A jelen rendelet hatálya alá tartozó, a RAPEX-rendszeren keresztül bejelentett nyomon követhető/nem nyomon követhető fogyasztási cikkek aránya.

Az európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízások száma és az új rendelet értelmében az Európai Unió Hivatalos Lapjában hivatkozott európai szabványok száma.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távú szükséglet(ek)

A cél az egységes piacon elérhető biztonságos árukhoz kapcsolódó egységes szabályozási keret létrehozása. A rendeletnek megoldást kell hoznia a piacfelügyeleti szabályok és a gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségek különböző uniós jogszabályokban (2001/95/EK irányelv, 765/2008/EK rendelet és ágazatspecifikus uniós harmonizációs jogszabályok) való meghatározásából adódó szétaprózottságra, amely zavart kelt úgy a gazdasági szereplők, mint a nemzeti hatóságok oldalán, és nagymértékben akadályozza az Unión belüli piacfelügyeleti tevékenységek hatékonyságát.

Számos más intézkedéssel együtt az I. és II. egységes piaci intézkedéscsomag az általános termékbiztonságról szóló irányelvnek a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag részeként történő felülvizsgálatát a növekedés fokozásához és a munkahelyteremtéshez hozzájáruló fontos kezdeményezésként jelölte meg.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A 2001/95/EK irányelv javasolt felülvizsgálata, amely beépíti a Lisszaboni Szerződés módosításait is, csak uniós szinten valósítható meg. A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapul, amelyre az EUMSZ 169. cikke is hivatkozik az európai fogyasztók egészségének és biztonságának magas szintű védelme és a fogyasztási cikkek belső piacának megteremtése érdekében.

Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt arányosság és szubszidiaritás elvének megfelelően ez a javaslat nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

1.5.3.     Hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága

Az európai szabványoknak a 2001/95/EK irányelv céljaira való felhasználása nehézkes és jelentős erőforrásokat igényel. A javaslat célja az eljárások leegyszerűsítése.

A 2001/95/EK irányelvnek az olyan fogyasztási cikkekre való piacfelügyeleti célú alkalmazása, amelyekre ágazatspecifikus jogszabályok is vonatkoznak, nem volt minden esetben világos, amit a javaslat orvosolni kíván.

1.5.4.     A javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Ez a javaslat a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomag részét képezi, így teljes mértékben összeegyeztethető a termékek piaci felügyeletére vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal.

A javaslat összhangba hozza a fogalommeghatározásokat és a gazdasági szereplők kötelezettségeit a 2008-ban elfogadott új jogszabályi kerettel. Ezért összeegyeztethető az Európai Parlament és a Tanács által jelenleg tárgyalt, az ágazati uniós harmonizációs jogszabályokkal kapcsolatos „összehangolási csomaggal”.

Az európai szabványokkal kapcsolatos rendelkezések összeegyeztethetők az európai szabványosításról szóló, nemrégiben elfogadott 1025/2012/EU rendelettel.

1.6.        A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ Korlátozott időtartamra vonatkozó javaslat/kezdeményezés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az ÉÉÉÉ[HH/NN] és ÉÉÉÉ[HH/NN] közötti időtartamra vonatkozik

– ¨  Pénzügyi hatás ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

X A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– majd a végrehajtás rendes ütemben folytatódik tovább.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[24]

X Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

X Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– x   végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[25]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések:

A javasolt rendelet végrehajtását a Bizottság általi centralizált, közvetlen igazgatással kell biztosítani.

A javasolt rendelettel kapcsolatos irányítási feladatok részeként sor kerülhet az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség bevonásával hozott intézkedésekre is, amely a 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendelet[26] szerint megbízható egyes, a közösségi programokkal kapcsolatos feladatokkal. A Bizottság[27] a fogyasztóvédelmi politikára vonatkozó közösségi cselekvési program (2007–2013) irányításához szükséges végrehajtási feladatokkal bízta meg az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget. Ezért a Bizottság úgy határozhat, hogy az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséget megbízza a 2014–2020 közötti fogyasztóvédelmi program irányításához szükséges végrehajtási feladatokkal is, amely elfogadása után a termékbiztonsághoz kapcsolódó közbeszerzések és támogatások jogalapjaként fog szolgálni.

A programra vonatkozó tervezett megbízás az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökségnek már korábban kiadott feladatokhoz fog társulni.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Az általános termékbiztonságról szóló irányelvvel foglalkozó bizottság (amely a javasolt rendelet nyomán a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottsággá fog átalakulni), valamint a jelenlegi szakértői csoportok és/vagy az egységes piacfelügyeleti rendeletre vonatkozó javaslatban indítványozott Európai Piacfelügyeleti Fórum rendszeres fórumot biztosít majd az új rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatására.

A javaslat indítványozza, hogy a Bizottság ellenőrizze a rendelet végrehajtását, és tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A csomag részét képező két javaslat (az általános termékbiztonságról és a piacfelügyeletről) a jogalkotási tárgyalások során elválik egymástól, nem párhuzamosan halad.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési eszköz(ök)

A hatálybalépésről szóló rendelkezések a két javaslatban egymáshoz kötődnek.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

Adja meg a meglévő vagy tervezett megelőző és védelmi intézkedéseket.

Valamennyi szabályozási ellenőrző mechanizmus alkalmazása mellett a DG SANCO egy csalás elleni stratégiát is kidolgoz a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott új csalás elleni stratégiájának (CAFS) megfelelően többek között annak biztosítása érdekében, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzései teljes mértékben összhangban legyenek a CAFS stratégiával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon. Amennyiben szükséges, hálózati csoportok és a fogyasztóvédelmi programmal kapcsolatos csalási esetek kivizsgálását szolgáló megfelelő informatikai eszközök létrehozására kerül sor. Elsősorban olyan intézkedésekre kerül majd sor, mint például a következők:

- a fogyasztóvédelmi program végrehajtásából eredő határozatok, megállapodások és szerződések kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot pénzügyi ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére;

- az ajánlati felhívás/tender értékelési szakaszában az ajánlattevőket a nyilatkozatokon alapuló közzétett kizárási kritériumok és a korai előrejelző rendszer (EWS) alapján ellenőrzik;

- a költségvetési rendelet előírásainak megfelelően a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályokat le fogják egyszerűsíteni.

- a szerződések kezelésében részt vevő munkatársak és a kedvezményezettek nyilatkozatait a helyszínen ellenőrző könyvvizsgálók és ellenőrök a csalással és szabálytalanságokkal kapcsolatosan rendszeres képzésben részesülnek.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés.......................................] || Diff./nem diff. ([28]) || EFTA[29]-országokból ||  tagjelölt országokból[30] || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3. fejezet: Biztonság és állampolgárság || 17.01.04.01 A 2014–2020 közötti időszak fogyasztóvédelmi programjának igazgatási költségei. || nem diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Fejezet.....................................................] || Diff./nem diff. || EFTA-országokból || tagjelölt országokból || harmadik országokból || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3. fejezet: Biztonság és állampolgárság || 17 02 01 Fogyasztóvédelmi program 2014–2020 || diff. || IGEN || IGEN || NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése[31]

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 || Biztonság és állampolgárság

Főigazgatóság: SANCO || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 17.02.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1,107 || 1,189 || 1,272 || 1,356 || 1,443 || 1,530 || 7,897

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,554 || 1,148 || 1,230 || 1,314 || 1,400 || 2,251 || 7,897

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott  igazgatási előirányzatok[32] || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 17.01.04.01 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,564

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,564

|| || || || || || || || ||

A SANCO Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a || 1,201 || 1,283 || 1,366 || 1,450 || 1,537 || 1,624 || 8,461

Kifizetési előirányzatok || =2+2a || 0,648 || 1,242 || 1,324 || 1,408 || 1,494 || 2,345 || 8,461

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3) || 1,107 || 1,189 || 1,272 || 1,356 || 1,443 || 1,530 || 7,897

Kifizetési előirányzatok || (4) || 0,554 || 1,148 || 1,230 || 1,314 || 1,400 || 2,251 || 7,897

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (5) || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,564

A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =3+ 5 || 1,201 || 1,283 || 1,366 || 1,450 || 1,537 || 1,624 || 8,461

Kifizetési előirányzatok || =4+ 5 || 0,648 || 1,242 || 1,324 || 1,408 || 1,494 || 2,345 || 8,461

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

|| || || || || || ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 3,144

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások (kiküldetések és ülések) || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,414

ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 3,558

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat  = Összes kifizetési előirányzat) || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 3,558

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

|| || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1,794 || 1,876 || 1,959 || 2,043 || 2,130 || 2,217 || 12,019

Kifizetési előirányzatok || 1,241 || 1,835 || 1,917 || 2,001 || 2,087 || 2,938 || 12,019

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió euróban a jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

||

Teljesítés típusa[33] || A teljesítés átlagköltsége || Teljesítések  száma || Költség || Teljesítések  száma || Költség || Teljesítések  száma || Költség || Teljesítések  száma || Költség || Teljesítések  száma || Költség || Teljesítések  száma || Költség || Összes teljesítés száma || Összes  költség

MEGHATÁROZOTT CÉLKITŰZÉS: A termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és fokozása az egész Unióban || || || || || || || || || || || || || || ||

- Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Termékbiztonság: tud. tanácsadás, nemzetközi együttműködés, a termékbiztonság ellenőrzése és értékelése, tudásalap || || 1,316 || 4 || 1,107 || 4 || 1,189 || 4 || 1,272 || 4 || 1,356 || 4 || 1,443 || 4 || 1,530 || 24 || 7,897 ||

Konkrét célkitűzés részösszege: a termékbiztonság hatékony piacfelügyelet révén történő megszilárdítása és fokozása az egész Unióban || 4 || 1,107 || 4 || 1,189 || 4 || 1,272 || 4 || 1,356 || 4 || 1,443 || 4 || 1,530 || 24 || 7,897 ||

ÖSSZES KÖLTSÉG || 4 || 1,107 || 4 || 1,189 || 4 || 1,272 || 4 || 1,356 || 4 || 1,443 || 4 || 1,530 || 24 || 7,897 ||

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

3.2.3.1.  Összefoglalás

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret  5. FEJEZETE || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 3,144

Egyéb működési kiadások || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,069 || 0,414

A többéves pénzügyi keret  5. FEJEZETE || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 0,593 || 3,558

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ[34]  nem tartozó előirányzatok || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

Egyéb igazgatási  kiadások || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,564

A többéves pénzügyi keret  5. FEJEZETÉHEZ nem tartozó előirányzatok || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,094 || 0,564

ÖSSZESEN || 0,687 || 0,687 || 0,687 || 0,687 || 0,687 || 0,687 || 4,122

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

millió EUR jelenlegi árakon (három tizedesjegyig)

|| 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

17 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 3,144

XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

XX 01 02 02 (CA, INT, JED, LA és SNE a küldöttségeknél) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

XX 01 04 yy [35] || - a központban[36] || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

- a küldöttségeknél || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

XX 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetett kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

10 01 05 02 (CA, INT, SNE közvetlen kutatásban) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || ||

ÖSSZESEN || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 3,144

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. A szükséges erőforrások a végrehajtó ügynökségek által elvégzendő feladatok figyelembevétele nélkül vannak feltüntetve. A javaslat nem eredményezi a végrehajtó ügynökségnél már felhasznált erőforrások mennyiségének növekedését.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Adminisztrátorok: · Biztosítják, ellenőrzik és jelentésben összegzik a termékbiztonsággal kapcsolatos uniós szakpolitikák megfelelő végrehajtását és alkalmazását. · Nyomon követik a termékbiztonsággal kapcsolatos szakpolitikai fejleményeket és a tagállamok közötti információcserét. · A Bizottság képviseletében részt vesznek a termékbiztonsággal kapcsolatos komitológiai üléseken és szakértői csoportokban. · Kezdeményezéseket azonosítanak és indítanak a fogyasztási cikkek biztonságosságáról szóló rendelet keretében a fogyasztási cikkek egységes és magas szintű biztonságának szavatolása érdekében, különös tekintettel a szabványosítási megbízásokra és a szabványoknak és specifikációknak a rendelet alkalmazásának támogatása érdekében történő értékelésére. Asszisztensek: · Adminisztratív támogatást nyújtanak a komitológiai bizottság és a szakértői csoportok működéséhez. · A termékbiztonság területén tevékenykedő belső és külső kapcsolattartókkal és érdekelt felekkel való kommunikációhoz kötődő feladatokat látnak el. · Segítenek a pályázati felhívások közzétételében, felügyeletében és nyomon követésében, valamint a szerződések elkészítésében.

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– X  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új, a Bizottság által javasolt többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. NA

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására, vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[37].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket. NA

3.2.5.     Harmadik felek hozzájárulásai

– A javaslat nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás:

– X  A javaslatnak az árbevételre nincs pénzügyi hatása.

[1]               HL L 11, 2002.1.15., 4. o.

[2]               HL L 218, 2008.8.13., 30. o.

[3]               A 765/2008/EK rendelet és a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, HL L 218, 2008.8.13., 82. o.

[4]               A Bizottság elfogadta 2011. november 21-én, http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/internal-market-for-products/new-legislative-framework/index_en.htm.

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25. ), HL L 316, 2012.11.14., 12. o.

[6]               COM(2011)206 végleges.

[7]               COM(2012)573 final.

[8]               Lásd a 3. lábjegyzetet.

[9]               HL L 218, 2008.8.13., 82. o.

[10]             Lásd az 5. lábjegyzetet.

[11]             HL L 124, 2003.5.20., 36. o.

[12]             HL C […], […], […] o.

[13]             HL L 11, 2002.1.15., 4. o.

[14]             HL L […], […], […] o.

[15]             HL L 338, 2004.11.13., 4. o.

[16]             HL L 218, 2008.8.13., 82. o.

[17]             HL L 192, 1987.7.11., 42. o.

[18]             HL L 281, 1995.11.23., 31. o.

[19]             HL L 316, 2012.11.14., 12. o.

[20]             HL L 55, 2011.2.28., 13. o.

[21]             HL L 302, 1992.10.19., 1. o.

[22]             TAI: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[23]             Amint azt a költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja említi.

[24]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb honlapon:           http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[25]             Amint azt a költségvetési rendelet 185. cikke említi.

[26]             HL L 11, 2003.1.16., 1. o.

[27]             2008. szeptember 9-i C(2008) 4943 bizottsági határozat.

[28]             Diff. = differenciált előirányzatok /Nem diff. = nem differenciált előirányzatok

[29]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[30]             Tagjelölt országok, és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[31]             A jogalkotási folyamat eredményétől függő, az új, 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslaton alapuló összegek.

[32]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[33]             A teljesítés a fogyasztási cikkek magas szintű biztonságosságának a megteremtését jelenti. Nehéz lenne ennél részletesebben lebontott számszerű értékeket meghatározni; megbízható adatok hiányában nem adható meg a piacon megtalálható nem biztonságos termékek abszolút vagy relatív célszáma. A RAPEX-bejelentések száma nem feltétlenül tükrözi a piacon fellehető nem biztonságos termékek számát. A RAPEX-bejelentések növekvő száma a hatékonyabb piaci felügyeletre és kevesebb nem biztonságos termékre egyaránt utalhat.

[34]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[35]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[36]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[37]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.