INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A biztonsági követelmények alapvető szerepet játszanak a Galileo és az EGNOS program alapján megalkotott, az Unió és tagállamai biztonságát esetlegesen befolyásoló infrastruktúrák tervezése, létrehozása és üzemeltetése során. A műholdas rádiónavigációs rendszerek valójában stratégiai vetületüknél fogva sebezhető infrastruktúrákat alkotnak, amelyek rosszhiszemű felhasználásra is alkalmasak. Tekintettel továbbá a műholdas rádiónavigáció számtalan tevékenységi területen történő egyre elterjedtebb használatára, a szolgáltatásnyújtás megszakadása jelentékeny károkat okozhat a modern társadalmakban.

Az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] előírja, hogy a Galileo és az EGNOS programból eredő két rendszer biztonságát érintő valamennyi kérdést a Bizottság kezeli. A rendszereket azonban biztonsági akkreditációnak kell alávetni, amely annak megállapításából áll, hogy a rendszerek teljesítik-e a biztonsági követelményeket, és megfelelnek-e a Tanácsra és a Bizottságra alkalmazandó releváns biztonsági szabályoknak. Minden más akkreditációhoz hasonlóan a két európai műholdas rádiónavigációs rendszer biztonsági akkreditációját is független módon kell elvégezni, különösen a tervezésükben, a létrehozásukban és az üzemeltetésükben részt vevő szereplők tekintetében.

Ezt az akkreditációs tevékenységet a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] rendelkezései alapján az Európai GNSS Ügynökség végzi. Ez utóbbi meghatározza az Ügynökség akkreditációs feladatainak végrehajtására vonatkozó feltételeket, és különösen előírja, hogy a biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottságtól, valamint a programok végrehajtásáért felelős szervektől függetlenül kell meghozni. A függetlenséggel kapcsolatos kötelezettség az Ügynökség többi feladata tekintetében is érvényes.

A biztonsági akkreditációs tevékenységek független teljesítésének biztosítása érdekében, beleértve nagyrészt az Európai GNSS Ügynökség egyéb tevékenységeitől való függetlenséget is, a 912/2010/EU rendelet szerint az Ügynökség önálló szervvel, a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal rendelkezik, amely az ügyvezető igazgatóval és az Igazgatótanáccsal együtt az Ügynökség három szervének egyike. A Biztonsági Akkreditációs Tanács az Igazgatótanáccsal egy szinten van, és egyedüliként hozhat akkreditációs határozatokat. E határozatok azonban az Ügynökség nevében születnek, éppúgy, mint az Igazgatótanács határozatai, és kötelezik az Ügynökséget, amely jogilag egyedüliként rendelkezik jogi személyiséggel.

Az Európai GNSS Ügynökség így olyan struktúraként jelenik meg, amely különleges szervezeti felépítéssel rendelkezik, mivel az Ügynökségen belül a rendszerek biztonsági akkreditációjához kapcsolódó tevékenységek elkülönülnek az Ügynökség többi tevékenységétől, azaz a biztonsági központ irányításától, a rendszerek forgalomba hozatalának előkészítéséhez való hozzájárulástól és valamennyi tevékenységtől, amellyel a Bizottság hatáskör-átruházás alapján az Ügynökséget megbízhatja.

2011. november 30-án a Bizottság az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatot[3] fogadott el. E jövőbeli GNSS-rendelet célja, hogy 2014. január 1-jétől a 683/2008/EK rendelet helyébe lépjen, és a 2014 és 2020 közötti időszakra meghatározza a programok irányításának keretét. Különösen előírja, hogy a Galileo és az EGNOS rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok legnagyobb részét az Európai GNSS Ügynökségre fogják bízni. A Bizottság javaslatát, hogy e feladatokat az Ügynökségre ruházza át, a javaslat szövegét 2012 elejétől vizsgáló Európai Parlament és Tanács is támogatja. A Tanács 2012. június 7-én részleges általános iránymutatást fogadott el (a 2012. június 11-i 11105/12 dokumentum), amely megerősíti ezt a megközelítést.

Az a körülmény, hogy 2013 után az Európai GNSS Ügynökség végezné a két rendszer üzemeltetését, felveti ugyanakkor a kérdést, hogy mi történik az Ügynökségen belül az akkreditációs tevékenységekkel. Ugyanis az összeférhetetlenség kockázata miatt és amiatt, hogy a bíró nem lehet saját maga bírája, a biztonsági akkreditációs határozatok függetlenségének szükségessége nem tűnik könnyen összeegyeztethetőnek azzal, hogy e határozatokat az üzemeltetéssel is megbízott szerv hozza; még abban az esetben sem, ha az előzőekben kifejtettek szerint a 912/2010/EU rendelet meghatározza a Biztonsági Akkreditációs Tanács bizonyos függetlenségének feltételeit. A jövőbeli GNSS-rendeletre irányuló javaslatában a Bizottság e probléma ismeretében megállapította, hogy a rendszerek biztonsági akkreditációja „legfeljebb 2016. június 30-ig”, azaz addig az időpontig képezi majd az Ügynökség egyik feladatát, amíg az üzemeltetési feladatok el nem érik teljes terjedelmüket. Ezáltal ezen időpontra tolta ki az akkreditációs tevékenységek további sorsának kérdését, amelynek egy későbbi javaslat tárgyát kell képeznie.

A szöveg különböző parlamenti bizottságokban folytatott vizsgálata során a 2016. június 30-i dátumra vonatkozó bizottsági javaslat széleskörű támogatást kapott. A Tanács keretében a tagállamok hangsúlyozták az akkreditációs tevékenységek függetlenségének szükségességét, és kijelentették, hogy a rendszerek 2014. január 1-jét követő biztonsági akkreditációjának kérdését a lehető leghamarabb meg kell oldani. A Tanács továbbá 2012. június 7-én nyilatkozatot fogadott el (11279/12 ADD 1 dokumentum), amelyben úgy ítéli meg, hogy az akkreditációs tevékenységeket szigorúan az Európai GNSS Ügynökség számára kijelölt többi feladattól függetlenül kell végezni, hogy ennek érdekében legkésőbb 2014. január 1-jén az Ügynökségen belül annak különböző tevékenységeit strukturálisan és ténylegesen külön kell választani, és hogy az Ügynökségen belül az akkreditációs tevékenységekért egyedül a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének kell felelnie. Következésképpen a Tanács felhívta a Bizottságot, hogy kellő időben terjesszen elő javaslatot a 912/2010/EU rendelet ez irányú módosítására vonatkozóan.

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó jövőbeli pénzügyi keret során ténylegesen rendezni kell az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek biztonsági akkreditációjának alakulására vonatkozó kérdést. Ez a 912/2010/EU rendelet módosítását vonja maga után.

A 912/2010/EU rendelet e módosítása alkalmat nyújt egyúttal arra is, hogy a rendelet szövegébe azon módosításokat is felvegyék, amelyek lehetővé teszik a 912/2010/EU rendelet azon elvekkel való összhangba hozatalát, amelyek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekről szóló, a Bizottság által 2012. június 12-én jóváhagyott közös megközelítésében találhatók.

Végül a jövőbeli GNSS-rendeletre irányuló, az előzőekben említett és a Bizottság által 2011. november 30-án elfogadott javaslat, amely lehetővé teszi az Európai GNSS Ügynökség feladatainak kibővítését, valamint az Ügynökség üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokkal való megbízását, jelentős mértékben érinti személyzeti igényeit, és ezáltal jövőbeli költségvetését is. A 912/2010/EU rendeletet kísérő pénzügyi kimutatást tehát módosítani kell.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A bizottsági javaslat nem képezte hatásvizsgálat tárgyát, és arról az érdekelt felekkel nem folytattak hivatalos konzultációkat.

Azon módosítások tekintetében, melyek a 912/2010/EU rendelet rendelkezéseinek a decentralizált ügynökségekre vonatkozó intézményközi megközelítés elveivel való összhangba hozatalra irányulnak, a hatásvizsgálat és az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációk tárgytalanná váltak, hiszen ez a megközelítés éppen a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti konzultációk eredményeként alakult ki.

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó módosítások tekintetében fontos megjegyezni, hogy a tagállamok, amelyek a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kérdésben nagy mértékben érintettek, az Unió intézményein és az Európai GNSS Ügynökségen kívül a fő, sőt az egyedüli érdekelt felek. Márpedig a tagállamokkal széleskörű konzultációk folytak azon viták során, amelyek a Tanácson belül zajlottak a jövőbeli GNSS-rendeletről; a Tanács a fent említett 2012. június 7-i nyilatkozatban ki is fejtette álláspontját. Ezenkívül a végül elfogadott rendszer elemeiről részletes megbeszélések folytak az Európai GNSS Ügynökséggel. Az Európai Parlament, amely megkapta a jövőbeli európai GNSS-rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó előterjesztést, mindeddig nem nyilvánított véleményt e kérdéssel kapcsolatban.

A rendszerek 2013 utáni biztonsági akkreditációjára vonatkozó, elvileg lehetséges különböző megoldásokat is megvizsgálták. Hat ilyen megoldást elemeztek.

1) A magánszektor megbízása az akkreditációval:

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek biztonsági akkreditációja közvetlenül érinti az Unió és tagállamai biztonságát, amelyek teljes mértékben részt kívánnak venni az akkreditációs munkában és az akkreditációs határozatokban. Következésképpen a magánszektor ilyen akkreditációval történő megbízása nem képezheti komoly megfontolás tárgyát.

2) Az akkreditációval foglalkozó új szabályozó ügynökség létrehozása:

Egy, az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó szabályozó ügynökség létrehozása helyesnek tűnhet, azonban ellentétes az uniós intézmények által több éve képviselt szándékkal, miszerint nem hoznak létre újabb szabályozó ügynökségeket. Ez a megoldás továbbá nem elhanyagolható költséggel járna, amely a vonatkozó tényleges igényekhez képest aránytalan lenne. Valójában a rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó személyi állomány létszáma mintegy tíz fő.

3) Az akkreditációval egy másik meglévő szabályozó ügynökség megbízása:

Új ügynökség létrehozása helyett alternatív megoldást jelentene a biztonsági akkreditációval egy másik meglévő szabályozó ügynökség megbízása. A különböző uniós ügynökségek közül elvileg csak az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: EASA) és kisebb mértékben az Európai Védelmi Ügynökség lenne képes biztosítani az olyan komplex rendszerek biztonsági akkreditációját, mint a Galileo és az EGNOS.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az ilyen akkreditációs feladat nem tartozik ezen ügynökségek jelenlegi feladatainak körébe. Ezenkívül az EASA esetében, amelynek idővel az EGNOS tanúsításával kell foglalkoznia, az összeférhetetlenség komoly kockázata áll fenn e jövőbeli tanúsítási megbízatás és az esetleges biztonsági akkreditációs feladat között. Ezenkívül az elsősorban a fegyverzetek és a védelmi iparágak terén folytatott, tagállamok közötti együttműködés elősegítésével foglalkozó Európai Védelmi Ügynökség megbízása a Galileo és az EGNOS biztonsági akkreditációjával ellentétben állhat azzal az állítással, miszerint e két rendszer polgári ellenőrzés alatt álló polgári rendszer.

4) A Bizottság megbízása az akkreditációval:

A Bizottságnak a két európai műholdas rádiónavigációs rendszer biztonsági akkreditációjával való megbízása 2007-ben, a programok irányítását megreformáló 683/2008/EK rendelet kidolgozásának előkészületi munkái során merült fel. Ezt a megoldást annak idején elvetették, mert összeegyeztethetetlennek tűnt a függetlenség követelményével, mivel a Bizottság kezeli „a rendszerek biztonságát érintő valamennyi kérdést”. Ez a probléma továbbra is fennáll, hiszen a 2014. január 1-jétől a 683/2008/EK rendelet helyébe lépő jövőbeli GNSS-rendelet is előírja, hogy a Bizottság biztosítja a programok biztonságát, beleértve a rendszerek biztonságát is. A tagállamok továbbá nagyon szorosan kötődnek az Akkreditációs Bizottságnak az Európai GNSS Ügynökségen belüli jelenlegi struktúrájához, és igazgatási szinten egy ilyen szervet nehéz lenne beilleszteni a Bizottság szolgálataiba.

5) A Tanács megbízása az akkreditációval:

A Tanácsnak az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával történő megbízása több előnnyel is jár. A Tanács először is nem vesz részt a programok irányításában, és függetlensége nem kérdőjelezhető meg. Rendelkezik továbbá bizonyos szakértelemmel a komplex rendszerek akkreditációja terén, hiszen saját céljaira már mintegy ötven rendszert akkreditált. Továbbá arról a szervről van szó, amely a leginkább viselni tudja az akkreditáció terén hozott döntések politikai következményeit, amelyek a költségek és a menetrend tekintetében jelentős hatással lehetnek a programok megfelelő lebonyolítására. Végül az akkreditációs folyamatba szorosan bekapcsolódni szándékozó tagállamok képviselete természetesen sokkal jobban biztosított a Tanácson belül, mint az Unió bármely más szervében.

E megoldás bevezetésének hátrányai azonban felülmúlják az előnyöket. A Tanács valójában nem egy irányító testület, és bár ténylegesen rendelkezik több rendszer akkreditációjával kapcsolatos tapasztalatokkal, eddig ez csupán a Tanács saját működését biztosító belső rendszereit érintette. Ezenkívül az Akkreditációs Tanácsból és az alárendelt szervekből álló jelenlegi struktúrának az állandó alkalmazottakkal együtt történő áthelyezése és közvetlen beillesztése a Tanács Főtitkárságába igazgatási szinten ugyanazokat a problémákat veti fel, mint a Bizottsághoz történő áthelyezés.

6) A tevékenységek szétválasztásának megerősítése az Európai GNSS Ügynökségen belül:

Ez az Ügynökség belső szervezetének módosítását jelenti, melynek eredményeképpen az akkreditációs tevékenységeknek az Ügynökségen belüli többi tevékenységtől való függetlenségével kapcsolatban nem merül fel kétség.

Ez a megoldás, amely az Európai GNSS Ügynökség tevékenységeinek további szétválasztását és a két különböző egység önállóságának egyetlen jogi és intézményi kereten belüli megerősítését jelenti, lehetővé teszi az akkreditációs tevékenységek gyakorlásának megfelelő szintű függetlenségét, és végül a legalacsonyabb költségűnek, a legegyszerűbbnek és a legkönnyebben megvalósíthatónak tűnik. 2012. június 7-i nyilatkozatában továbbá a Tanács is ezt a megoldást javasolta.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A rendszerek akkreditációjához kapcsolódó tevékenységek függetlenségének biztosítására, valamint e célból e tevékenységek és az Európai GNSS Ügynökség többi tevékenységének a szétválasztására vonatkozó követelmény tekintetében a javaslat elsősorban a Biztonsági Akkreditációs Tanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke hatáskörének bővítésére irányul azáltal, hogy e hatásköröket részben az Igazgatótanács, illetve az ügyvezető igazgató hatásköréhez igazítja.

Ennek értelmében a Biztonsági Akkreditációs Tanács előkészíti és jóváhagyja az Ügynökség munkaprogramjainak a rendszerek biztonsági akkreditációjához kapcsolódó működési tevékenységeket leíró részét, valamint az éves jelentésnek azt a részét, amely az Ügynökségnek a rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységeiről és kilátásairól szól, és időben továbbítja azokat az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy bekerüljenek az Ügynökség munkaprogramjába és éves jelentésébe. Ezenkívül fegyelmi jogkört kell gyakorolnia elnöke felett.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a biztonsági akkreditációs tevékenységek tekintetében hasonló szerepet tölt be, mint amit az ügyvezető igazgató gyakorol az Ügynökség többi tevékenysége tekintetében. A 912/2010/EU rendelet hatályos szövegében már szereplő, az Ügynökség képviseletének ellátására vonatkozó feladatán túl a jövőben a Biztonsági Akkreditációs Tanács irányítása alatt igazgatja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket, és biztosítja az ügynökségi munkaprogramok akkreditációhoz kapcsolódó részének a végrehajtását. Az Európai Parlament vagy a Tanács felhívására továbbá feladatai elvégzéséről jelentést nyújthat be, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot tehet.

A decentralizált ügynökségekre vonatkozó intézményközi megközelítés végrehajtása tekintetében az ebben a megközelítésben meghatározott elvek összehangolása különösen az Igazgatótanács határozatainak elfogadására vonatkozó szabályokat, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsi tagjai és elnökei megbízatásának időtartamát, a többéves munkaprogram meglétét, az Igazgatótanács személyzeti irányítási hatáskörét, a rendelet értékelését és felülvizsgálatát, az összeférhetetlenségek megelőzését és a nem minősített bizalmas információk kezelését érinti.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A fenti 3. pontban említett javaslat jogi elemeinek önmagában nincsenek költségvetési hatásai.

A 912/2010/EU rendelethez kapcsolódó, a javaslatot kísérő és az Ügynökség esetleges új feladataival, például az európai GNSS-rendszerek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő új személyzeti igényeket magában foglaló pénzügyi kimutatás azonban tartalmazza e követelmények pénzügyi vonatkozásait. Költségvetési szempontból a szükséges összegek már szerepelnek a Bizottságnak a következő, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretre irányuló javaslatában. Ezek finanszírozása a GNSS programok költségvetési tételeinek belső átcsoportosításából történik, ugyanolyan címen, mint a 2013. évre vonatkozó többletigények. Meg kell jegyezni, hogy az Ügynökség új személyzeti igényével kapcsolatban felmerülő kiadásokat a Bizottság személyi állománya táblázatban található, ugyanazon 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó 30 álláshely-csökkenés részben kompenzálja. A költségvetési részletek a mellékelt pénzügyi kimutatásban találhatók.

Mindenképpen emlékeztetni kell azonban arra, hogy a jogalkotási aktus pénzügyi kimutatásában említett számadatok egyrészt a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret költségvetési hatóság által történő elfogadásától, másrészt a jövőbeli GNSS-rendelet elfogadásától függnek.

2013/0022 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[5],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[6] 16. cikke és az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] 2. cikke szerinti rendelkezések alapján az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) biztosítja az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek (a továbbiakban: a rendszerek) biztonsági akkreditációját, és e célból megindítja és ellenőrzi a biztonsági eljárások végrehajtását, valamint biztonsági ellenőrzéseket tart.

(2)       A 912/2010/EU rendelet, különösen a rendelet III. fejezetének rendelkezései meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján az Ügynökség teljesíti a rendszerek biztonsági akkreditációjával kapcsolatos feladatát. Elvben e feltételek szerint az Ügynökség a biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottságtól és az európai műholdas rádiónavigációs programok (a továbbiakban: a programok) végrehajtásáért felelős szervektől függetlenül hozza meg, és a rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóság így az Ügynökségen belül egy önálló szerv, amely függetlenül hozza meg határozatait.

(3)       Ezen elv alkalmazásában a 912/2010/EU rendelet létrehozza az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács), amely az ügyvezető igazgató és az Igazgatótanács mellett az Ügynökség három szervének egyike. Ez a szerv látja el az Ügynökségre a biztonsági akkreditáció terén ruházott feladatokat, és felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Ügynökség nevében biztonsági akkreditációs határozatokat hozzon. Kidolgozza eljárási szabályzatát és kijelöli elnökét.

(4)       A 683/2008/EK rendelet helyébe lépő és 2014. január 1-jén hatályba lépő, az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló xxx/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza a programok közirányításának keretét. Bővíti az Ügynökség feladatait, és különösen előírja, hogy az Ügynökség jelentős szerepet játszhat a rendszerek üzemeltetésében.

(5)       Ezen új összefüggésben biztosítani kell, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács a rábízott feladatot teljes mértékben függetlenül végezhesse, különösen az Ügynökség többi szerve és tevékenysége vonatkozásában. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Ügynökségen belül az akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységek jobban elkülönüljenek az Ügynökség többi tevékenységétől, például a biztonsági központ irányításától, a rendszerek forgalomba hozatalához való hozzájárulástól és minden tevékenységtől, amellyel a Bizottság hatáskör-átruházás alapján az Ügynökséget megbízhatja, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységektől. E célból legkésőbb 2014. január 1-jétől az Ügynökségen belül annak különböző tevékenységeit strukturálisan ténylegesen és eredményesen szét kell választani.

(6)       Ezért főként a Biztonsági Akkreditációs Tanács és elnöke önállóságának növelése és hatáskörének bővítése, valamint e hatáskörnek az Ügynökség Igazgatótanácsa és ügyvezető igazgatója által gyakorolt hatáskörhöz történő nagymértékű hozzáigazítása érdekében módosítani kell a 912/2010/EU rendeletet, miközben elő kell írni az Ügynökség különböző szervei közötti együttműködési kötelezettséget.

(7)       Az Igazgatótanács helyett a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak kell előkészítenie és jóváhagynia az Ügynökség munkaprogramjainak a rendszerek biztonsági akkreditációjához kapcsolódó működési tevékenységeket leíró részét, valamint az éves jelentésnek azt a részét, amely az Ügynökségnek a rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységeiről és kilátásairól szól, és azokat időben kell továbbítania az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy azok bekerüljenek az Ügynökség munkaprogramjába és éves jelentésébe. Ezenkívül a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak fegyelmi jogkört kell gyakorolnia elnöke felett.

(8)       A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a biztonsági akkreditációs tevékenységek tekintetében hasonló szerepet kell betöltenie, mint amit az ügyvezető igazgató gyakorol az Ügynökség többi tevékenysége tekintetében. Ezáltal a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a 912/2010/EU rendelet 2010. szeptember 22-i hatályos szövegében már szereplő, az Ügynökség képviseletének ellátására vonatkozó feladatán túl a jövőben a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a Biztonsági Akkreditációs Tanács irányítása alatt igazgatnia kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket, és biztosítania kell az ügynökségi munkaprogramok akkreditációhoz kapcsolódó részének a végrehajtását. Képesnek kell továbbá lennie arra, hogy az Európai Parlament vagy a Tanács felhívására feladatai elvégzéséről jelentést nyújtson be, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot tegyen.

(9)       A Biztonsági Akkreditációs Tanács önállóságának és az összeférhetetlenségek elkerülésének érdekében továbbá egyrészt a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ellenőrzése alatt álló ügynökségi személyi állománynak olyan helyen kell végeznie a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó működési tevékenységekkel szembeni önállóságot és függetlenséget, másrészt a személyi állomány vonatkozásában az Ügynökség belső szabályainak biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állománynak az Ügynökség más tevékenységeit végző személyi állománnyal szembeni önállóságát és függetlenségét.

(10)     Tekintettel továbbá bizonyos harmadik országoknak az európai GNSS-programokban, többek között a biztonság területén történő részvételére, kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy harmadik országok képviselői meghatározott feltételekkel részt vehetnek a Biztonsági Akkreditációs Tanács munkájában.

(11)     A 912/2010/EU rendeletet továbbá összhangba kell hozni a Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az e három intézmény által 2012. július 5-én, június 26-án, illetve június 12-én elfogadott közös megközelítésében szereplő elvekkel, különösen az Igazgatótanács határozatainak elfogadására vonatkozó szabályok, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai és elnökei megbízatásának időtartama, a többéves munkaprogram megléte, az Igazgatótanács személyzeti irányítási hatásköre, a rendelet értékelése és felülvizsgálata, az összeférhetetlenségek megelőzése és a nem minősített bizalmas információk kezelése tekintetében.

(12)     A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel, mégpedig a szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, az elveszett, jogosulatlanul folyósított vagy rosszul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésével, valamint adott esetben szankciók alkalmazásával kell védeni.

(13)     Végül tekintettel arra, hogy a xxx/2013/EK rendelet [a jövőbeli GNSS-rendelet] [8.] cikke előírja, hogy a tagállamok a programok bizonyos elemeinek finanszírozásához további pénzügyi forrásokat bocsáthatnak rendelkezésre, lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség a tagállamokkal közösen szerződéseket ítélhessen oda, amennyiben ez feladatai elvégzéséhez szükségesnek bizonyul.

(14)     A 912/2010/EU rendeletet ezért módosítani kell,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 912/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Szervek

(1)          Az Ügynökség szervei a következők:

a) az Igazgatótanács,

b) az ügyvezető igazgató,

c) az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa.

(2)          Az Ügynökség szervei a 6., 8., illetve a 11. cikkben meghatározott feladataikat a Bizottság által a 683/2008/EK rendelet 16. cikke értelmében adott iránymutatásokkal összhangban végzik.

(3)          Egyrészről az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató, másrészről az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa és annak elnöke együttműködik annak érdekében, hogy az Ügynökség működését az Ügynökség belső szabályai – például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályozás, a személyzeti szabályzat alkalmazására vonatkozó részletes szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok – által meghatározott eljárások szerint biztosítsa.”

2.           A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Jogállás, helyi irodák

(1)          Az Ügynökség az Unió szerve. Jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)          Az Ügynökség minden egyes tagállamban az érvényben lévő jogszabályok szerint a jogi személyeknek nyújtott legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ezen belül különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy idegeníthet el, és bírósági eljárásban félként járhat el.

(3)          Az Ügynökség a tagállamok beleegyezésével a tagállamokban, vagy az Ügynökség tevékenységeiben a 23. cikkel összhangban részt vevő harmadik országokban helyi irodákat állíthat fel.

              Az Ügynökségnek a tagállamokban és harmadik fogadó országokban történő felállítására és működésére, valamint ezen tagállamok és harmadik országok által az Ügynökség ügyvezető igazgatója, Igazgatótanácsának tagjai, alkalmazottai és azok családtagjai részére nyújtott kedvezményekre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban az Ügynökség és az adott tagállam, illetve harmadik ország különleges rendelkezéseket fogad el. Az Igazgatótanács jóváhagyja az említett különleges rendelkezéseket.

              A tagállamok és a harmadik országok optimális keretet biztosítanak az Ügynökség tevékenységeinek gördülékeny végrehajtására, különösen a következők tekintetében:

a)      a helyi irodák megközelíthetősége,

b)      megfelelő oktatási infrastruktúrák az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők gyermekei számára,

c)      a munkaerő-piachoz, a társadalombiztosítási rendszerhez, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők családja számára.

(4)          Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli, a 11a. cikk (1) bekezdésének d) pontjára is figyelemmel.”

3.           Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az Igazgatótanács a következőkből áll:

a)       az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy képviselő,

b)      a Bizottság által kinevezett öt képviselő,

c)       az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező képviselő.

Az Igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely megújítható.

Az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsának képviselője, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő (a továbbiakban: főképviselő) képviselője és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: az ESA) képviselője meghívást kap az Igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.”

b) A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az Igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök hivatali ideje két év, egyszer meghosszabbítható, és az igazgatótanácsi tagságuk megszűnésével lejár.”

c) A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjai abszolút többségével hozza meg.

Az Igazgatótanács elnökének és alelnökének megválasztásához, a költségvetés és a munkaprogramok elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazattöbbségére van szükség.”

4.           A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az Igazgatótanács feladatai

(1)          Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően lássa el, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot, a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan ellátott hatáskörök sérelme nélkül.

(2)          Az Igazgatótanács továbbá a következő feladatokat látja el:

a)      legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kidolgozott rész beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökségnek a többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját;

b)      legkésőbb minden év november 15-ig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően kidolgozott rész beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját;

c)      végrehajtja a 13. cikk (5), (6), (10) és (11) bekezdésében, valamint a 14. cikk (5) bekezdésében előírt, költségvetéssel kapcsolatos feladatait;

d)      ellenőrzi a 683/2008/EK rendelet 16. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett Galileo biztonsági központ (a továbbiakban: Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont vagy GSMC) működését;

e)      a 21. cikkel összhangban intézkedéseket fogad el az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) végrehajtására vonatkozóan;

f)       a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (3) bekezdése d) pontjának megfelelően kidolgozott rész beillesztését követően elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

g)      biztosítja a 26. cikkben meghatározott értékelések és valamennyi belső és külső ellenőrzési jelentés következtetéseinek és ajánlásainak megfelelő nyomon követését, ideértve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó következtetéseket és ajánlásokat és az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak;

h)      a [jövőbeni GNSS-rendelet] [15. cikke (1) bekezdésének d) pontja] alapján a Bizottság és az Ügynökség által elfogadott hatáskör-átruházási megállapodások aláírása előtt az ügyvezető igazgató konzultál az Igazgatótanáccsal;

i)       elfogadja eljárási szabályzatát.

(3)          Az Ügynökség személyi állománya tekintetében az Igazgatótanács gyakorolja az unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában, illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a szerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat. (»a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök«).

Az Igazgatótanács – a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően – a tisztviselők személyzeti szabályzata 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, mellyel az ügyvezető igazgatóra átruházza a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felülfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Az előző francia bekezdés alkalmazásában, rendkívüli körülmények által indokolt esetben az Igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történt átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

Az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján az Igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően határozat útján hatásköröket ruházhat át az ügyvezető igazgatóra. Az ügyvezető igazgató ezeket a hatásköröket továbbruházhatja.

Az Igazgatótanács kivételesen és esetenként visszavonhatja a második albekezdés szerint átruházott hatásköröket, és az első albekezdésben meghatározott hatásköröket határozott időre átruházhatja valamely tagjára vagy a személyi állománynak az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára.

A második albekezdéstől eltérve azonban az Igazgatótanács a Biztonsági Akkreditációs Tanácsra köteles átruházni az első albekezdésben meghatározott hatásköröket a III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében.

Az Igazgatótanács elfogadja az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtási intézkedéseit a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárásnak megfelelően. A III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében az Igazgatótanács előzetesen konzultál a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal és megfelelően figyelembe veszi észrevételeit.

A személyzeti szabályzat 15c. cikkében említett nemzeti szakértők kirendelése tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal folytatott konzultációt követően, az észrevételek megfelelő figyelembe vételével egyaránt végrehajtási intézkedéseket fogad el.

(4)          Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, és annak megbízatását a 15b. cikk (4) bekezdésének megfelelően hosszabbíthatja meg vagy szüntetheti meg. Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett.”

_________________

(*)          HL L 145., 2001.5.31., 43. o.”

5.           A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Ügyvezető igazgató

Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja, aki az Igazgatótanács irányítása alatt végzi feladatait, a 11. és a 11a. cikkben meghatározott Biztonsági Akkreditációs Tanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által gyakorolt hatáskörök sérelme nélkül.”

6.           A 8. cikk a következőképpen módosul:

„8. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el:

(1)          a II. és a III. fejezet szerinti tevékenységek kivételével ellátja az Ügynökség képviseletét, irányítását; aláírja a [jövőbeni GNSS-rendelet] [15. cikke (1) bekezdésének d) pontja] alapján a Bizottság és az Ügynökség által elfogadott hatáskör-átruházási megállapodásokat;

(2)          előkészíti az Igazgatótanács munkáját és szavazati jog nélkül részt vesz az Igazgatótanács munkájában;

(3)          a programok III. fejezet szerinti részének kivételével felelős az Ügynökség munkaprogramjainak az Igazgatótanács ellenőrzése melletti végrehajtásáért;

(4)          minden szükséges intézkedést meghoz, amely biztosítja az Ügynökségnek e rendeletnek megfelelő működését, ideértve a belső adminisztratív utasítások elfogadását és a hirdetmények közzétételét;

(5)          a 13. cikk alkalmazásában elkészíti az Ügynökség bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatástervezetét, és a 14. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést;

(6)          a III. fejezet szerinti tevékenységek tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által tett észrevételek figyelembevételével évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az Igazgatótanácsnak;

(7)          biztosítja, hogy a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontjának működtetőjeként eljáró Ügynökség kövesse a 2004/552/KKBP együttes fellépése alapján hozott utasításokat;

(8)          meghatározza és az Igazgatótanács elé terjeszti elfogadásra az Ügynökség szervezeti ábráját;

(9)          az Ügynökség személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően ráruházott hatáskört;

(10)        az Igazgatótanács beleegyezésével a 4. cikknek megfelelően a tagállamokban helyi irodák felállításához szükséges intézkedéseket fogadhat el;

(11)        biztosítja, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács és a 11. cikk (11) bekezdésében említett szervek rendelkezésére álljon egy titkárság és valamennyi, a megfelelő működéshez szükséges forrás;

(12)        cselekvési tervet készít a célból, hogy biztosítsa a lezajlott értékelések következtetéseinek és ajánlásainak a nyomon követését, és évente kétszer jelentést terjeszt a Bizottság elé az elért eredményekről;

(13)        az Unió pénzügyi érdekei védelmében a következő intézkedéseket hozza meg:

              i) a csalás, korrupció és bármely más illegális tevékenység ellen megelőző intézkedéseket és hatékony ellenőrző intézkedéseket hoz;

              ii) szabálytalanságok megállapítása esetén visszafizetteti a jogtalanul kifizetett összeget és adott esetben hatékony, arányos és kellő visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókat alkalmaz;

(14)        kidolgozza és jóváhagyásra az Igazgatótanács elé terjeszti az Ügynökség csalás elleni stratégiáját.”

7.           A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Munkaprogramok és éves jelentés

(1)          Az Ügynökségnek a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott többéves programja meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret időszakában el kell látnia, beleértve az Ügynökség felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. Ez a program meghatározza az egyes tevékenységek ellátásához szükséges humán- és pénzügyi erőforrásokat. Figyelembe veszi a 26. cikkben meghatározott értékelések eredményét.

(2)          A többéves munkaprogram alapján a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt munkaprogram meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek a soron következő évben el kell látnia, beleértve a felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. Ez a program meghatározza az egyes tevékenységek ellátásához szükséges humán- és pénzügyi erőforrásokat. Tájékoztatás céljából a program tartalmazza a (jövőbeni GNSS-rendelet) [15. cikke (1) bekezdésének d) pontja] alapján a Bizottság által az Ügynökségre ruházott feladatokat.

(3)          A 8. cikk f) pontjában meghatározott általános jelentés beszámol az Ügynökség munkaprogramjainak végrehajtásáról.”

8.           A 10. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóság az Ügynökségen belüli önálló szerv, amely határozatait mind a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért felelős egyéb szervektől, mind pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatójától és Igazgatótanácsától szigorúan függetlenül hozza meg;”

9.           A 11. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a következő feladatokat látja el:

a)       elvégzi a rendszerek biztonsági akkreditációját, amely annak megállapításából áll, hogy a rendszerek teljesítik-e a 683/2008/EK rendelet 13. cikkében említett biztonsági követelményeket, és megfelelnek-e a Tanácsra és a Bizottságra alkalmazandó releváns biztonsági szabályoknak és rendelkezéseknek;

b)      elkészíti és jóváhagyja a többéves munkaprogramnak a 8a. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az azok végrehajtásához szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben továbbítja az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett többéves munkaprogramba;

c)       elkészíti és jóváhagyja az éves munkaprogramnak a 8a. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az azok végrehajtásához szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben továbbítja az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett munkaprogramba;

d)      elkészíti és jóváhagyja az éves jelentésnek a 6. cikk (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott, az Ügynökség e fejezet szerinti tevékenységeire és kilátásaira, valamint az azok végrehajtásához szükséges pénzügyi és humánerőforrásokra vonatkozó részét, és azt időben továbbítja az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett ellenőrzési jelentésbe;

e)       fegyelmi jogkört gyakorol elnöke felett;

f)       elfogadja eljárási szabályzatát.”

b) A (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és a főképviselő egy képviselőjéből áll. A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely megújítható. Az ESA egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Adott esetben a harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 23. cikkben említett szabályokban kell megállapítani.

(8) A Biztonsági Akkreditációs Tanács a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felmentheti az elnököt és az alelnököt. A felmentésre vonatkozó határozatot kétharmados többséggel fogadja el.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének és alelnökének megbízatása két évre szól, és egyszer megújítható. A hivatali idő az elnök vagy az alelnök biztonsági akkreditációs tanácsi tagságának megszűnésével lejár.”

c) A (9) bekezdést el kell hagyni;

d) a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A Biztonsági Akkreditációs Tanács rendelkezésére áll minden olyan humán- és anyagi erőforrás, amely az igazgatási támogatási feladatok megfelelő ellátásához szükséges, és amely lehetővé teszi a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a (11) bekezdésben említett szervek számára, hogy feladataikat – különösen a dokumentumok kezelését, a biztonsági eljárások végrehajtásának megindítását és ellenőrzését, a rendszerbiztonsági ellenőrzéseket, a határozatok előkészítését és az ülések szervezését – függetlenül végezhessék. A 10. cikk g) pontjában meghatározott önállósági és függetlenségi elvek sérelme nélkül hozzáféréssel rendelkezik továbbá a feladatai végrehajtásához szükséges, az Ügynökség rendelkezésére álló valamennyi információhoz.

e) A szöveg a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) A Biztonsági Akkreditációs Tanács és az ellenőrzése alá tartózó ügynökségi személyi állomány olyan módon végzi a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó működési tevékenységekkel szembeni önállóságot és függetlenséget.”

10.         A szöveg a 11. cikk után a következő 11a. cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének feladatai

(1)          A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a következő feladatokat látja el:

a)       a Biztonsági Akkreditációs Tanács irányítása alatt igazgatja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket;

b)      felel az Ügynökség munkaprogramjai e fejezet szerinti részének Biztonsági Akkreditációs Tanács ellenőrzése melletti végrehajtásáért;

c)       együttműködik az ügyvezető igazgatóval annak érdekében, hogy segítse a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott létszámterv összeállításában;

d)      az e fejezet szerinti tevékenységek és határozatok terén képviseli az Ügynökséget;

e)       az Ügynökségnek az e fejezetben megállapított tevékenységeket végző személyzeti állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés negyedik albekezdésének megfelelően rá ruházott hatáskört.

(2)          Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét, hogy feladatai elvégzéséről jelentést nyújtson be, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot tegyen.”

11.         A 13. cikk a következőképpen módosul:

a) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ügyvezető igazgató – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – elkészíti az Ügynökség következő évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatainak tervezetét, amelyet a létszámtervvel együtt megküld az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.”

b) Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A bevételi és kiadási előirányzatok tervezete alapján az Igazgatótanács – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal szoros együttműködésben – minden évben elkészíti az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatait.”

12.         A 14. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az N + 2. év április 30-a előtt mentesíti az igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtása alól, kivéve a költségvetésnek a [jövőbeni GNSS-rendelet] [15. cikke (1) bekezdésének d) pontja] alapján az Ügynökségre ruházott feladatokra vonatkozó részének a végrehajtását, amelyre az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 164. és 165. cikkében előírt eljárás alkalmazandó.

_________________

(*)     HL L 298., 2012.10.26., 1. o.”

13.         A szöveg a IV. fejezet után a következő IVa. fejezettel egészül ki:

„IVa. FEJEZET

HUMÁNERŐFORRÁS

15a. cikk

Személyi állomány

(1)          Az Ügynökség által alkalmazott személyekre az Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazásában az Európai Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2)          Az Ügynökség belső szabályai, mint például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályozás, a személyzeti szabályzat alkalmazására vonatkozó részletes szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok a 10. cikk g) pontjának megfelelően biztosítják a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állományával szembeni önállóságát és függetlenségét.”

15b. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és hivatali ideje

(1)          Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának megfelelően az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként foglalkoztatják.

(2)          Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, érdemei, dokumentált igazgatási és irányítási képességei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján, egy pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt való meghirdetését követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga után a Bizottság által javasolt jelöltek közül.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés során az Ügynökséget az Igazgatótanács elnöke képviseli.

Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

(3)          Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Hivatali idejének lejártával a Bizottság értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, az ügyvezető igazgató teljesítményének, illetve az Ügynökség jövőbeni feladatainak és kihívásainak figyelembevételével.

A Bizottságnak az első albekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló határozatot az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével hozza meg.

Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, a hivatali idejének meghosszabbítását követően nem vehet részt versenyvizsgán ugyanazon álláshely tekintetében.

(4)          Az ügyvezető igazgatót a Bizottság javaslatára az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével hozott határozatával felmentheti.

(5)          Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy feladatai ellátásáról jelentést nyújtson be, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot tegyen.

15c. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők

Az Ügynökséghez nemzeti szakértőket rendelhetnek ki. A szakértők tekintetében megtörtént a megfelelő biztonsági ellenőrzés.

14.         A 16. cikk a következőképpen módosul:

16. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)          Az 1073/1999/EK rendelet előírásai csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes cselekmények elleni fellépés céljából megszorítás nélkül alkalmazandók. E célból az Ügynökség csatlakozik az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (**), és a megállapodás mellékletében szereplő határozatmintát követve meghozza az Ügynökség személyzetére, illetve a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)          A Számvevőszék az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, az Unió pénzügyi forrásaiból az Ügynökségen keresztül részesülő szerződő feleket, illetve alvállalkozókat az eljuttatott dokumentumok alapján vagy helyszíni vizsgálatok révén ellenőrzésnek vetheti alá.

(3)          Az Ügynökség által nyújtott támogatások, illetve az általa megkötött szerződések tekintetében az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) az 1073/1999/EK rendelet, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (***) rendelkezéseinek megfelelően nyomozásokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció vagy más jogellenes cselekmény elleni fellépés érdekében.

(4)          E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Ügynökség és a harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti együttműködési megállapodások, az Ügynökség harmadik személyekkel kötött szerződései és támogatási megállapodásai, valamint az Ügynökség finanszírozási határozatai kifejezetten előírják, hogy a Számvevőszék és az OLAF a vonatkozó hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek.

_________________

(*)     HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(**)   HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(***) HL L 292. 1996.11.15, 2. o.”

15.         A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv alkalmazandó.”

16.         A 18. cikket el kell hagyni;

17.         A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

A minősített vagy érzékeny információkra vonatkozó biztonsági szabályok

Az Ügynökség az Unió minősített információinak védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsággal kapcsolatos, az eljárási szabályzat módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat(*) mellékletében meghatározott szabályait alkalmazza. E szabályokat a nem minősített érzékeny információk tekintetében egyaránt alkalmazza. Ez különösen az ezen információk cseréjével, kezelésével és tárolásával kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozik.

_________________

(*)     HL L 317., 2001.12.3., 1. o.”

18.         A szöveg a 22. cikk után a következő 22a. cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Az összeférhetetlenség fogalmának meghatározása

(1)          Az ügyvezető igazgató, valamint a tagállamok és a Bizottság által ideiglenesen kiküldött tisztviselők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról. Ezeket a nyilatkozatokat tisztségük elfoglalásakor írásban kell megtenniük, és személyi helyzetük megváltozása esetén meg kell újítaniuk.

(2)          Az ad hoc munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden olyan ülés előtt, amelyen részt vesznek, írásban nyilatkoznak a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségükről.

(3)          Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács az összeférhetetlenségek elkerülését lehetővé tévő politikát vezet be.”

19.         A szöveg a 23. cikk után a következő 23a. cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Közbeszerzési szerződések közös odaítélése a tagállamokkal

Feladatai elvégzése érdekében az Ügynökség az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (*) meghatározott feltételek szerint a tagállamokkal közösen szerződéseket ítélhet oda.

_________________

(*)     HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”

20.         A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

E rendelet értékelése és felülvizsgálata

(1) A Bizottság legkésőbb 2016-ban, majd azt követően ötévente elvégzi az Ügynökség értékelését, különösen annak eredményei, hatékonysága, megfelelő működése, munkamódszerei, és a kezelésében lévő erőforrások iránti szükségletei és azok felhasználása tekintetében. Ez az értékelés különösen magában foglalja az Ügynökség által végzett feladatok esetleges módosításának és e módosítás pénzügyi hatásának vizsgálatát.

(2) A Bizottság az értékelési jelentést, valamint a jelentés tartalmára vonatkozó következtetéseit benyújtja ez Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Ügynökség Igazgatótanácsnak és Biztonsági Akkreditációs Tanácsának. Az értékelés eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(3) Az Ügynökség célkitűzései és feladatai tekintetében végzett minden második értékelés a mérleg vizsgálatára is kiterjed. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a számára kijelölt célkitűzések és feladatok tekintetében már nem indokolt, a Bizottság javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő [huszadik] napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. A [szervezet] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. A [szervezet] humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

              3.4.    A Bizottság humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet – a pénzügyi kimutatás módosítása

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés[9] keretébe tartozó, érintett szakpolitikai terület(ek)

Érintett szakpolitikai terület(ek): Vállalkozáspolitikai és ipar

02. 05. fejezet: MŰHOLDAS RÁDIÓNAVIGÁCIÓS PROGRAM (GALILEO ÉS EGNOS)

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[10]

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

þ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzés(ek)

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A világűrben való európai jelenlét támogatása, és a műholdas szolgáltatások fejlesztése

A műholdas rádiónavigációs programok (a továbbiakban: programok) az Unió kiemelt projektjei. E programok célja, hogy számos tevékenységi ágazatban jelentékeny fejlődést előidéző rádiónavigációs szolgáltatásokat nyújtsanak, a technológiai innováció és az európai versenyképesség fokozásának motorjai, a munkahelyteremtés, üzleti bevételek és társadalmi-gazdasági előnyök forrásai. Ezáltal illeszkednek az Európa 2020 stratégia, valamint a fenntartható fejlődésre irányuló szakpolitikák keretébe.

A Galileo program Európa globális navigációs műholdrendszerének (a továbbiakban: GNSS) kialakítására irányul. A felhasználók számára az egész világon olyan helymeghatározási, szinkronizációs és navigációs szolgáltatások nyújtását teszi majd lehetővé, amelyek az alkalmazások széles skálája által felhasználhatók, kezdve a szállítástól, a villamosenergia-ellátáson, a meteorológiai előrejelzéseken és az autópálya fizetőhelyeken át egészen az értékpapírok elszámolásáig.

Az EGNOS olyan európai rendszer, amely az európai térségben az amerikai GPS rendszer teljesítményét hivatott javítani. Lehetővé teszi a már meglévő műholdas navigációs szolgáltatások használatát a biztonság vonatkozásában kritikus alkalmazások, például a repülőgépek irányítása és leszállása, vagy a hajóval történő csatornaátkelés esetében, csak hogy néhány példát említsünk a légi, illetve a tengeri közlekedés területéről.

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatban[11] szereplő irányítási struktúra, valamint a Tanács 2012. június 7-én elfogadott részleges általános iránymutatásában szereplő, az Európai Parlament és a Tanács által támogatott irányítási struktúra alapján az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) a rendszerek üzemeltetési szakaszában jelentős szerepet fog betölteni.

Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a társjogalkotók még tárgyalják az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló rendeletet, és azt még nem fogadták el, valamint hogy a rendelet függ a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó végleges határozattól, e pénzügyi kimutatás összeállítása során figyelembe vett bizonyos feltételezések változhatnak.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Figyelembe véve az Ügynökségnek a programok üzemeltetési szakaszában való fokozott részvételét, e javaslat célja a Biztonsági Akkreditációs Tanács (amely az Ügynökség három szervének egyike) függetlenségének növelése, és megfelelő humán- és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátásának biztosítása annak érdekében, hogy az Ügynökség el tudja látni a rá bízott feladatokat.

1. Biztonsági akkreditáció:

Stratégiai jelentőségükből következően az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek kritikus infrastruktúrák. Használatuk során esetlegesen visszaélhetnek azokkal, ami veszélyeztetheti az Unió és tagállamai biztonságát. Ezenkívül szolgáltatásaik megszakadása jelentős veszteséget okozhat az európai gazdaságnak, tekintettel arra, hogy egyre több gazdasági ágazat függ a műholdas rádiónavigációtól.

A rendszerek biztonságának biztosítása érdekében független biztonsági akkreditációt kell végezni, amely a rendszerek számára döntő fontosságú. Ez az akkreditáció biztosítja, hogy a biztonsági intézkedések elegendőek a rendszer veszélyekkel és sebezhetőséggel szembeni védelmére, hogy a rendszer élettartama során nem szembesül elfogadhatatlan kockázatokkal, és hogy meghatározott konkrét feltételeknek megfelelően, elfogadhatatlan kockázatok nélkül kezelni, tárolni és továbbítani tudja a bizalmas, illetve a minősített információkat.

Tekintettel arra, hogy az új irányítási struktúra keretében az Ügynökség fokozottabban fog részt venni a programok létrehozásában, a biztonsági akkreditációval kapcsolatos tevékenységek és a többi tevékenység közötti összeférhetetlenségek elkerülése és a biztonsági akkreditáció függetlenségének megőrzése érdekében a két tevékenységtípus szétválasztását meg kell erősíteni.

2. A piac és az alkalmazások fejlesztése:

A piac általi elfogadásuk előmozdítása érdekében az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a Galileo és az EGNOS szolgáltatás forgalomba hozatalához. A szolgáltatások forgalomba hozatala terén a piac általi elfogadás szempontja nagyon fontos a rendszerektől várt társadalmi és gazdasági előnyök maximalizálásához.

3. A Galileo Security Monitoring Centres (Galileo biztonsági megfigyelőközpontok) üzemeltetése és a PRS-alkalmazások kifejlesztése:

Az Ügynökség felel a GSMC (Galileo Security Monitoring Centre) üzemeltetéséért.

A GSMC a GALILEO rendszer „agya” a biztonsági kérdések összességét illetően. A GSMC a rendszer kritikus operatív központja, amely képes lesz a különböző veszélyek vagy támadások elemzésére és elhárítására. Ezért még a Galileo szolgáltatások indulása és üzemelése előtt működésbe kell lépnie; a hét minden napján 24 órán keresztül szakképzett szakértőknek kell működtetniük. Két helyszínen, Franciaországban, Saint Germain en Laye-ben és az Egyesült Királyságban Swanwickban működik.

4. A rendszerek üzemeltetése:

A rendszerek üzemeltetésének célja a felhasználók igényeinek kielégítése érdekében kiváló minőségű szolgáltatás nyújtása, és minden intézkedés megtétele annak érdekében, hogy a szolgáltatások igénybevétele a lehető legszélesebb körű és leggyorsabb legyen. Az üzemeltetés megfelelő felépítése elengedhetetlen a rendszerek hosszú távú működéséhez, valamint a társadalmi és gazdasági előnyök maximalizálásához.

Az irányítási keretet a különböző programokhoz (Galileo és EGNOS) kell igazítani, amennyiben ez utóbbiak eltérő fejlesztési szakaszban vannak. A szolgáltatásnyújtás megszakadása kockázatának elkerülése érdekében továbbá hozzá kell igazítani azokhoz a szakaszokhoz, amelyekben a programok találhatók. Miközben az EGNOS már működik, és üzemeltetési szakaszban van, a Galileo a szolgáltatások nyújtásával hamarosan fejlődésének jelentős szakaszába lép, amely üzemeltetési szakaszának kezdetét jelzi.

Az EGNOS esetében:

- az üzemeltetési szakasz 2009 októberében kezdődött;

- az EGNOS üzemeltetésének irányítása jelenleg a Bizottság feladata. Ezt a felelősségi kört 2014. január 1-jétől az Ügynökség veszi át, a tervek szerint 2012-től folyamatosan;

- a javasolt új irányítási keretben (2014-től) az Ügynökség irányítja az EGNOS üzemeltetéséhez kapcsolódó valamennyi tevékenységet, és bizonyos operatív feladatokat más jogalanyokra, különösen az EGNOS-rendszer üzemeltetőjére fog bízni.

A Galileo esetében:

- a következő években különböző programszakaszok fedik egymást;

- a jelenleg folyó kiépítési szakaszban e szakasz folyamatosságának és koherenciájának biztosítása érdekében fennmarad a jelenlegi szervezet. Így továbbra is a Bizottság felel a Galileo-program infrastruktúrájának befejezéséért;

- az üzemeltetési szakaszban, amelynek 2014-ben az első szolgáltatásnyújtásokkal kell kezdődnie, az Ügynökség a Bizottsággal kötött hatáskör-átruházási megállapodás keretében fokozatosan átveszi az ezen üzemeltetési szakaszhoz kapcsolódó tevékenységek irányítását. Az Ügynökség feladata lesz a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó valamennyi feladat, például a karbantartás, a rendszer megfelelő működésének biztosításához szükséges feladatok, a szolgáltatásnyújtás és a rendszerek jövőbeli generációi létrehozásának koordinációja. Az operatív igények és a felhasználók igényeinek alakulására vonatkozó információk nyújtásával hozzá kell járulnia továbbá a jövőbeli rendszerekkel szembeni követelmények meghatározását. Ez az üzemeltetési szakasz a program számára egy új szakaszt jelent, és irányítása a programirányítási hatáskör átruházása keretében a Bizottságtól az Ügynökséghez kerül.

A rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatai elvégzéséhez az Ügynökségnek megfelelő személyi állománnyal kell rendelkeznie. A szolgáltatások folyamatosságának és annak biztosítása érdekében, hogy a Galileo üzemeltetési szakasza 2014-ben megfelelően elindulhasson, elsődleges fontosságú, hogy 2014 előtt bevezessék a szükséges átmeneti időszakokat.

Konkrét célkitűzés

Műholdas rádiónavigáción (Galileo) alapuló infrastruktúra és szolgáltatások kifejlesztése és biztosítása

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

02 05 MŰHOLDAS RÁDIÓNAVIGÁCIÓS PROGRAM (GALILEO ÉS EGNOS)

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az európai műholdas rádiónavigációs programokat immáron több mint tíz éve indították el azzal a nagyra törő politikai szándékkal, hogy olyan, az egész világra kiterjedő rendszert fejlesszenek ki és üzemeltessenek, amelyből az Európai Unió számára stratégiai és gazdasági előnyök származhatnak, és amely lehetővé tenné az Unió számára a polgári felhasználásokhoz tökéletesen igazodó rádiónavigációs szolgáltatások nyújtását.

A Galileo és az EGNOS az Unió számára a következő okok miatt számottevő gazdasági-társadalmi előnyökkel jár majd:

i. a GNSS (jelvevők és alkalmazások) értékesítési piacának bővüléséből adódó közvetlen előnyök. Például, ha több repülőgép lesz felszerelve GNSS-vevőkkel, a vevőkészülékek gyártói ettől többletbevételeket remélhetnek;

ii. új alkalmazások megjelenéséből származó közvetett előnyök. Ha a repülési idő a jobb navigációnak köszönhetően lerövidül, a repülőgépek kevesebbet szennyezik a levegőt, az utasok pedig értékes időt nyernek. Ezenkívül biztonságosabb közlekedési eszközökkel és hatékonyabb sürgősségi szolgáltatásokkal több élet menthető meg;

iii. a beszerzési piac bővüléséből és a más ágazatokra gyakorolt technológiai hatásból származó közvetlen előnyök. A GNSS szegmensben az értékteremtési lánc korábbi szakaszában megvalósuló beruházások az egész iparágra kedvező hatással lesznek. Az űrágazatban bekövetkező újabb fejlesztések előnyeit azonban más ágazatok is élvezni fogják. Például a rakétaindító eszközök vagy a tartályok szerkezeti épségének értékelésére és nyomon követésére tervezett eszközöket a gépjárműipari, építőipari és energiaipari vállalkozásokban, valamint a közműszolgáltatóknál is hasznosítani lehet.

Jóllehet a Galileo program keretében létrehozott rendszer önálló lesz, szolgáltatásait a más rendszerekkel, például az amerikai GPS vagy az orosz GLONASS rendszerrel való interoperabilitásának köszönhetően optimalizálni lehet. A más, műholdas navigációs szolgáltatásokat nyújtó országokkal való együttműködés tehát az előnyöknek a felhasználók, a polgárok és általában a gazdaság számára történő optimalizálását teszi majd lehetővé.

A biztonsági akkreditációnak és a rendszerek üzemeltetésének irányítása által az Ügynökség a szolgáltatások biztosításának alapjává válik. Fontos szerepet játszik továbbá a downstream piac fejlődésének előmozdításában. Ennélfogva az Ügynökség teljesítménye közvetlen hatást fog gyakorolni az e rendszerektől várt társadalmi és gazdasági előnyökre.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat!

Az Ügynökség teljesítményének nyomon követését lehetővé tevő mutatókat tevékenységtípusonként fogják meghatározni a következők szerint:

1. Biztonsági akkreditáció:

Az Ügynökségnek biztosítania kell, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket a Galileo program minden szakasza esetében időben elvégzik (például az egyes műholdindítások lehetővé tétele érdekében). A végrehajtás értékelése az infrastruktúra sikeres kiépítéséhez való hozzájárulása, valamint az egyes években végzett biztonsági vizsgálatok/ellenőrzések száma alapján történik.

Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések a rendszerek, illetve valamely biztonsághoz kapcsolódó kriptográfiai vagy számítástechnikai termék biztonságával kapcsolatos szempontok részletes technikai vizsgálatából állnak, amelyeket a megfelelő hatóság vagy kijelölt illetékes képviselői, illetve azok részére végeznek. Az értékelés megerősíti az előírt biztonsági funkciók meglétét, és értékeli e funkciók működésének megfelelőségét. Az értékelés meghatározza a rendszer biztonságával szembeni követelmények betartásának mértékét, és megállapítja a rendszer megbízhatóságának szintjét.

Az elvégzett vizsgálatok/ellenőrzések száma a tevékenységhez és a földi állomások kiépítettségéhez kapcsolódik.

Becslések szerint 2013 és 2015 között évente 10, majd 2016 és 2020 között körülbelül évente 5 vizsgálatra/ellenőrzésre kerül sor.

2. A piac és az alkalmazások fejlesztése:

A szolgáltatások forgalomba hozatalával kapcsolatos ügynökségi tevékenységeket az EGNOS és a Galileo által nyújtott szolgáltatások piaci elfogadása alapján fogják értékelni a szolgáltatások üzembe helyezését követően kidolgozandó, meghatározott mutatók segítségével; ilyen mutatók például az EGNOS-on alapuló megközelítési eljárásokkal rendelkező repülőterek száma, az EGNOS-vevőkkel felszerelt traktorok száma vagy a rendszerekből eredő összes becsült társadalmi és gazdasági előny.

Napjainkig 82 repülőtér fejlesztett ki az EGNOS rendszert alkalmazó megközelítési eljárásokat. A cél az, hogy 2020-ra a megfelelő, az EGNOS használatára alkalmas repülőterek 50%-a alakítsa ki ezeket az eljárásokat.

3. A Galileo Security Monitoring Centres (Galileo biztonsági megfigyelőközpontok) üzemeltetése és a PRS-alkalmazások kifejlesztése:

E tevékenységek teljesítményszintje a meglévő működő eljárások számával mérhető. A cél 2016-ig 500 eljárás elérése. Tekintettel arra, hogy ezek a központok ma még nem működnek, ezeket az eljárásokat még nem vezették be.

4. A rendszerek üzemeltetése:

Az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló rendeletre irányuló javaslatnak megfelelően a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységek a Bizottság és az Ügynökség közötti hatáskör-átruházási megállapodáson fognak alapulni. Ez a hatáskör-átruházási megállapodás részletesen tartalmazni fogja az e tevékenységek végrehajtásának a nyomon követésére szolgáló operatív mutatókat, amint az EGNOS esetében már tartalmazza is.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Tekintettel az Ügynökség fejlesztésére vonatkozó jelenlegi számadatokra, az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló rendeletre irányuló javaslatban meghatározott új feladatok végrehajtása, különösen az „üzemeltetés” tekintetében, nem lehetséges. Emiatt át kell dolgozni a pénzügyi kimutatást annak érdekében, hogy hozzáigazítsák az Ügynökség valós személyzeti igényeihez.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a javasolt irányítási modell végrehajtása megköveteli, hogy az Ügynökség megfelelő, egy igen speciális területen kellő szintű szakértelemmel rendelkező műszaki és operatív személyzettel rendelkezzen. Az Ügynökség szervezeti struktúrájának is az elvégzendő tevékenységek speciális jellegén kell alapulnia.

Annak ellenére, hogy az Ügynökség nem minden tevékenységét végzi majd az Ügynökségen belül, hanem a szolgáltatásnyújtáshoz és a főbb fejlesztésekhez és a rendszerek új generációinak kidolgozásához kapcsolódó számos feladatot ki fog szervezni, a szükséges közbeszerzések lefolytatásához megfelelő műszaki szakértőkkel kell rendelkeznie, akiknek ellenőrizniük kell a kiszervezett tevékenységeket és magas színvonalú jelentéseket kell készíteniük a Bizottság számára. Figyelembe véve a programok összetettségét, fontos továbbá minden „intellektuális kockázat” elkerülése, amely megakadályozhatja a műveletek sikeréhez szükséges alapvető információk megfelelő megszerzését, közlését, felhasználását és alkalmazását, és amely veszélyt jelent a programok harmonikus, ésszerű és hatékony működésére.

A személyzeti többletköltségeket a GNSS programok költségvetési tételein belüli átcsoportosításból fedezik.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az Európai Unió cselekvési joga az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikkén, továbbá a GNSS-rendeleten alapul.

Az európai műholdas rádiónavigációs programok alapján létrehozott rendszerek transzeurópai hálózatokként felállított infrastruktúrák, amelyek használata nagymértékben túlterjed a tagállamok nemzeti határain. Ezen túlmenően, az e rendszereken keresztül kínált szolgáltatások a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra területén különösképpen hozzájárulnak a transzeurópai hálózatok fejlesztéséhez.

Bármelyik tagállam egyedül nem képes műholdas navigációs rendszerek kialakítására, hiszen ez meghaladja pénzügyi és technikai képességeit. Ezért ez csak uniós szintű fellépéssel sikerülhet.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Tárgytalan.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Más, meglévő vagy jövőbeli űrprogramokkal szinergiák jöhetnek létre például a felhasználói szegmens bővítésére (a downstream piacot szolgáló alkalmazások).

Kutatási és innovációs téren az Európai Bizottság más igazgatóságaival is szinergiák keresésére kell törekedni. A műholdas navigációs rendszereket használó alkalmazások és technológiák a gazdaság és a társadalom különféle szektoraira lehetnek hatással, például a közlekedésre, az energiaiparra, a helymeghatározó szolgáltatásokra, a banki szolgáltatásokra, a mezőgazdaságra stb. Az ezekben a tevékenységi szektorokban alkalmazott programoktól várt társadalmi és gazdasági előnyök maximalizálása érdekében fontos gondoskodni a kutatási és innovációs programok bizottsági szintű összehangolásáról.

Ezenkívül fokozni kell a Közös Kutatóközponttal folytatott együttműködést. A programoknak ki kell használniuk a GNSS-rendszerek biztonságához és a GNSS-alkalmazások fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek terén e központ tudományos és technikai szakértelmét, valamint vizsgálati létesítményeit és ultramodern rendszerét.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ¨  A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

þ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: 2014-tól 2016-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[12]

þ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– þ  az Európai Unió által létrehozott szervek[13]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

A jelenlegi irányítási keretet a Galileo tervezési és kiépítési szakaszához, valamint az EGNOS kezdeti üzemeltetési szakaszához, azaz a 2008–2013-as időszakra hozták létre. E keretet felül kell vizsgálni tekintettel arra, hogy a Galileo kiépítési szakasza 2013-on túlnyúlik, és 2014-ben a kezdeti szolgáltatások nyújtásával új programszakasz indul el. Az EGNOS irányítását is meg kell határozni, mivel a rendszer a működési szakaszába lépett. A jelenleg az Európai Parlament és a Tanács előtt tárgyalás alatt álló, GNSS-rendeletre irányuló javaslat célja a programok irányítási keretének ezen új összefüggésben való meghatározása.

Amint a GNSS-rendeletre irányuló javaslatban szerepel, stabil, tartós és hosszú távú irányítási keretet kell meghatározni. Ez a keret optimalizálja és racionalizálja a meglévő struktúrák kihasználását, és a szolgáltatások folyamatosságára ügyelve fokozatos átmenetet biztosít a kiépítési szakasz és az üzemeltetési szakasz között.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A számára kijelölt feladatok keretében az Ügynökség a Parlament, a Tanács és a Bizottság által a decentralizált ügynökségekre vonatkozóan elfogadott közös megközelítésben meghatározott nyomonkövetési és jelentéstételi rendelkezéseket alkalmazza. Az Ügynökség ezért a következő dokumentumokat fogja javaslatként benyújtani:

- legkésőbb 2014. június 30-ig a célkitűzései megvalósításához szükséges, a főbb intézkedéseket tartalmazó stratégiai keret (többéves munkaprogram), becsült költségvetés és ütemterv;

- a stratégiai keretet részletes intézkedésekre és mutatókra bontó éves munkaprogram, amelyekre legkésőbb a megelőző év november 15-én kell javaslatot tenni;

- az éves munkaprogram teljesítését értékelő éves jelentés.

Ezenkívül az Ügynökség teljesítményét célkitűzései és feladata vonatkozásában ötévente értékelik. Tízévente legitimitását is újraértékelik.

E szokványos intézkedéseken túlmenően az Ügynökség a Bizottság által rá átruházott feladatok tekintetében ügyel arra, hogy a Galileo és az EGNOS program keretében megkötött valamennyi szerződésben és megállapodásban szerepeljen a felülvizsgálatra és a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés. Valamennyi nyomonkövetési és értékelési mechanizmus keretében különös figyelmet kell fordítani a programok költségeinek a szolgáltatások meghatározott menetrend szerinti nyújtásával történő kézben tartására.

Ezenkívül a Bizottság a Galileo és az EGNOS program politikai felügyeleti jogköreinek gyakorlása körében megerősíti a nyomonkövetési és értékelési mechanizmusokat azzal, hogy részletes éves igazgatási terveket és végrehajtási jelentéseket kér, valamint rendszeres megbeszéléseket szervez a programok állásáról, továbbá pénzügyi és technológiai átvilágításokat végez.

Végül, a napi irányítás keretében az Ügynökség kockázatkezelési mechanizmust állít fel, és felhasználja a megfelelő gazdálkodási eszközöket a programokkal összefüggő költségek kézben tartása érdekében, amely a múltbeli tapasztalatok, valamint a rendszer tényleges megvalósítása mérlegének megvonása után elvégzendő jobb költségbecslés alapján történhet.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Az Ügynökség felel a rendszerek, azok biztonsága és a piac általi elfogadásuk tekintetében alapvető tevékenységekért.

Ha nem rendelkezhet szervezeti struktúrával és e tevékenységek végzéséhez megfelelő személyi állománnyal, a programok teljes egészében hipotetikusak lesznek.

A felismert főbb kockázatok a következők:

• Piaci kockázatok: az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek által kínált szolgáltatások piac általi elfogadása két fő tényezőtől függ: az ajánlott szolgáltatások minőségétől és a piac arra való hajlandóságától, hogy elfogadja ezeket az új szolgáltatásokat. Az ígért műszaki teljesítménynél alacsonyabb teljesítmény vagy a szolgáltatások megszakadása negatív hatást gyakorol a globális felhasználókra, és azt eredményezi, hogy az infrastruktúrákat nem fogják használni. A rendszerek eredményes üzemeltetése ezért alapvető fontosságú. Ezenkívül a Galileo által nyújtandó valamennyi szolgáltatás, különösen a „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” (PRS) esetében megbízható jelvevők rendelkezésre állását kell biztosítani, és a piac általi elfogadás, és ennélfogva az e rendszerektől várt társadalmi- és gazdasági előnyök maximalizálása érdekében tájékoztatni kell a Galileo és az EGNOS által nyújtott szolgáltatások felhasználóit.

• Technológiai kockázatok: a műholdas rádiónavigáció olyan csúcstechnológiák alkalmazását igényli, amelyek tesztelése még várat magára, és amelyek jellemzői állandóan változnak. Annak érdekében, hogy a fejlődés és a rendszerek új generációi a felhasználók legutóbbi igényein és a legnagyobb teljesítményű technológiákon alapuljanak, hatékony folyamatokat kell bevezetni. Az Ügynökségnek e folyamatok bevezetéséhez megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie, és a Bizottságot el kell látnia a szükséges információkkal annak érdekében, hogy az meghatározhassa a feladat tekintetében fennálló prioritásokat.

• Ipari kockázatok: az infrastruktúra kialakítása több ország számos ipari szereplőjének részvételét feltételezi; munkájukat hatékony módon össze kell hangolni ahhoz, hogy – különösen a biztonság tekintetében – megbízható és tökéletesen integrált rendszerek jöjjenek létre. A programok eredményes összehangolásának elmaradása, valamint az Ügynökségen belül az erőforrások hiánya késedelmeket és többletköltséget okozhat.

• Biztonsági kockázatok: az Unió és tagállamai biztonságának garantálása érdekében az Ügynökségnek ügyelnie kell a rendszerek biztonságának eredményes biztosítására.

• Irányítási kockázat: a programok irányítása különböző jogalanyok együttes munkáját feltételezi, ezért fontos a megfelelő stabilitás és szervezettség szavatolása. Az Ügynökség jelentős szerepet fog játszani a programok üzemeltetésében, ezért eredményes működésének hiánya jelentős irányítási kockázatot jelent.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az Ügynökség elszámolását a Számvevőszék hagyja jóvá és azt zárszámadási eljárásnak kell alávetni. A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata végzi az Ügynökség belső ellenőrzését. Ezenkívül az Ügynökség alapvető folyamatai minőségének és biztonságának tanúsítására törekszik, amelyet 2014-től kell alkalmazni.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

Az Ügynökséget a Csalás Elleni Hivatal ellenőrzi.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………..] || diff./nem diff. [14] || EFTA-országoktól[15] || tagjelölt országoktól[16] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

1 || 02.0502.01 Európai GNSS ügynökség (GSA) – 1. és 2. cím 02.0502.02 Európai GNSS ügynökség (GSA) – 3. cím || Diff. || IGEN || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés……………………..] || diff./nem diff. || EFTA- országok­tól || tagjelölt országok­tól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

|| Nincs új igényelt költségvetési tétel || || || || ||

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

E javaslat kiadásokra gyakorolt becsült hatásának részletes elemzése előtt pontosítani kell, hogy a jelenlegi szakaszban ez a becslés ideiglenes, mivel függ a következő, 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret[17] költségvetési hatóság általi elfogadásától.

Ezenkívül az e pénzügyi kimutatás összeállítása során figyelembe vett bizonyos feltételezések változhatnak. A programok irányítási keretét és az Ügynökség abból eredő feladatait nem e jogalkotási javaslat, hanem a GNSS-rendelet határozza meg, amelyet az Európai Parlament és a Tanács tárgyal. Az Ügynökség személyi állománya tekintetében fennálló pótlólagos igény az Ügynökség GNSS-rendeletre irányuló javaslatban szereplő új feladataival összefüggésben merül fel.

A Bizottság fenntartja tehát a jogot javaslata módosítására, ha a jövőbeli GNSS-rendelet szövegében javasolt finanszírozásban vagy irányítási keretben jelentős változások következnek be. Ha tehát a költségvetési hatóság a programokra szánt költségvetés drasztikus csökkentéséről határoz, újra kell értékelni az Ügynökség feladatait és személyi állományát. Hasonlóképpen, ha a költségvetési hatóság úgy határoz, hogy további feladatokat ró az Ügynökségre, újra kell értékelni a személyzeti igényeket. Így például az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló rendeletre irányuló európai parlamenti javaslattervezet[18] (előadó: M. Marinescu) előírja, hogy a GNSS-rendeletre irányuló javaslatban a Bizottság által az Ügynökség számára kijelölt tevékenységeken túl az Ügynökség feladata lesz a „kiválósági központok” irányítása, amelyek célja a GNSS-alkalmazások fejlesztésének és elfogadásának előmozdítása.

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám || 1. fejezet – Intelligens és inkluzív növekedés

[Szervezet]: <…….> || || || 2013[19][20] || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Költségvetési tétel: 02.050201 Európai GNSS ügynökség (GSA) –1. és 2. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 11,087[21] || 18,632 || 21,495 || 22,710 || 22,272 || 24,623 || 24,497 || 25,239 || 159,468

Kifizetési előirányzatok || (2) || 11,087 || 18,632 || 21,495 || 22,710 || 22,272 || 24,623 || 24,497 || 25,239 || 159,468

Költségvetési tétel: 02.050202 Európai GNSS ügynökség (GSA) – 3. cím || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || 2,363 || 6,550 || 6,150 || 6,100 || 6,150 || 6,800 || 6,800 || 6,300 || 44,85

Kifizetési előirányzatok || (2a) || 2,363 || 6,550 || 6,150 || 6,100 || 6,150 || 6,800 || 6,800 || 6,300 || 44,85

|| || || || || || || || || || ||

|| || || || || || || || || || ||

A GSA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a -3a || 13,450 || 25,182 || 27,645 || 28,810 || 28,422 || 31,423 || 31,297 || 31,539 || 204,318

Kifizetési előirányzatok || =2+2a -3b || 13,450 || 25,182 || 27,645 || 28,810 || 28,422 || 31,423 || 31,297 || 31,539 || 204,318

Az Ügynökség 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetése már szerepelt a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, új többéves pénzügyi keretre vonatkozó bizottsági javaslatban. Az új feladatok és a kapcsolódó költségek finanszírozása a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan az eredeti tervek szerint, a GNSS-programon belüli átcsoportosítással történik. A hatás a következőképpen alakul, értéke 117,1 millió euró:

Költségvetési tétel: 02.0501 Európai műholdas rádiónavigációs programok (EGNOS és Galileo) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || -1,750 || -13,482 || -15,645 || -16,610 || -16,022 || -18,723 || -18,297 || -18,339 || -117,118

|| Kifizetési előirányzatok || (3b) || -1,750 || -13,482 || -15,645 || -16,610 || -16,022 || -18,723 || -18,297 || -18,339 || -117,118

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a GSA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3a || || 11,700 || 12,000 || 12,200 || 12,400 || 12,700 || 13,000 || 13,200 || 87,200

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3b || || 11,700 || 12,000 || 12,200 || 12,400 || 12,700 || 13,000 || 13,200 || 87,200

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || n. év || n+1. év || n+2. év || n+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Főigazgatóság: <…….> ||

Ÿ Humánerőforrás || || || || || || || || 0

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || || 0

Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || || || || || || || || 0

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || || || || || || || ||

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || n.[22] év || n+1. év || n+2. év || n+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

A többéves pénzügyi keret 1‑5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || || 0

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || || 0

3.2.2.     A Európai GNSS ügynökség (GSA előirányzataira gyakorolt becsült hatás – célkitűzések és címek szerinti bontás

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || Év: 2013 || Év: 2014 || Év: 2015 || Év: 2016 || Év: 2017 || Év: 2018 || Év: 2019 || || Év: 2020

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Telje­sítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Össz­költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz–költség || Teljesítések száma || Össz­költség

|| 1. célkitűzés – Biztonsági akkreditáció GNSS || ||

|| 1. és 2. cím || || || || 2,123 || || 2,749 || || 2,804 || || 2,762 || || 2,637 || || 2,878 || || 2,845 || || 2,912 ||

|| 3. cím || || || || 1,043 || || 1,400 || || 1,400 || || 1,400 || || 1,400 || || 1,400 || || 1,400 || || 1,400 ||

|| 1. konkrét célkitűzés részösszege || || 3,166 || || 4,149 || || 4,204 || || 4,162 || || 4,037 || || 4,278 || || 4,245 || || 4,312 ||

|| 2. célkitűzés – A piac és az alkalmazások fejlesztése, beleértve a minőségbiztosítást és a GNSS-ről történő tájékoztatást || ||

|| 1. és 2. cím || || || || 1,415 || || 1,833 || || 1,869 || || 1,688 || || 1,612 || || 1,759 || || 1,739 || || 1,780 ||

|| 3. cím || || || || 664 || || 3,750 || || 3,250 || || 3,200 || || 3,250 || || 3,750 || || 3,750 || || 3,250 ||

|| 2. konkrét célkitűzés részösszege || || 2,079 || || 5,583 || || 5,119 || || 4,888 || || 4,862 || || 5,509 || || 5,489 || || 5,030 ||

|| 3. célkitűzés - A Galileo Security Monitoring Centres (Galileo biztonsági megfigyelőközpontok) üzemeltetése és a PRS-alkalmazások kifejlesztése || ||

|| 1. és 2. cím || || 3,303 || || 5,193 || || 5,763 || || 6,138 || || 5,861 || || 6,396 || || 6,322 || || 6,472 ||

|| 3. cím || || 656 || || 1,400 || || 1,500 || || 1,500 || || 1,500 || || 1,650 || || 1,650 || || 1,650 ||

|| 3. konkrét célkitűzés részösszege || || 3,959 || || 6,593 || || 7,263 || || 7,638 || || 7,361 || || 8,046 || || 7,972 || || 8,122 ||

|| 4. célkitűzés - GNSS-rendszerek üzemeltetése || ||

|| 1. és 2. cím || || 1,750 || || 6,567 || || 8,878 || || 9,974 || || 10,110 || || 11,352 || || 11,379 || || 11,811 ||

|| Támogatás (közbeszerzések, pénzügyek, HR, projektirányítás és ellenőrzés, jogi ügyek, kommunikáció) || ||

|| 1. és 2. cím || || 2,496 || || 2,291 || || 2,181 || || 2,148 || || 2,051 || || 2,238 || || 2,213 || || 2,265 ||

|| ÖSSZKÖLTSÉG GSA || || 13,450 || || 25,182 || || 27,645 || || 28,810 || || 28,422 || || 31,423 || || 31,297 || || 31,539 ||

Az Ügynökség 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetésének számítása a következő feltételezéseken alapul:

– a jelenleg az Európai Parlament és a Tanács előtt tárgyalás alatt álló, új GNSS-rendeletet a Bizottság által javasolt feltételek szerint kellene elfogadni. Ebben az esetben 2014. január 1-jétől az EGNOS üzemeltetési szakaszának irányítását át kell adni az Ügynökségnek, a Galileo-program üzemeltetési szakaszának irányítását pedig át kell ruházni az Ügynökségre. E jelentős feladat elvégzésének biztosítása érdekében a program különböző szakaszainak megfelelő teljesítéséhez az Ügynökségnek megfelelő személyi állománnyal és megfelelő költségvetési forrásokkal kell rendelkeznie. A GNSS-programok követelményeinek és alakulásuknak az Ügynökség fejlődését kellene eredményeznie, és e fejlődésnek 2016-ig különösen gyorsnak kellene lennie, majd azt követően enyhén fokozódnia kellene;

– a franciaországi és az egyesült királyságbeli Galileo Security Monitoring Centres létrehozása folyamatban van. Teljes kiépítésüknek 2013 és 2014 között kell megvalósulnia, és a 24 hónapig tartó operatív tesztelés időközben megkezdődik, ami magyarázatot nyújt arra, hogy 2014-ben miért van szükség bizonyos számú további alkalmazott és bizonyos egyszeri költségek meghatározására. A központ iránti igény többek között a szolgáltatások előkészítése céljából végzett részletes munkák során merült fel. A központnak szakképzett üzemeltetőket kell foglalkoztatnia, akik a rendszer biztonsági elemeinek alapos ismeretével kezelik a programokat és berendezéseket, és akiket a kiépítésnek és a szolgáltatásnyújtás fokozatos megkezdésének a szakaszában kell betanítani. Különösen a „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” (PRS) felhasználóinak a szolgáltatáshoz való hozzáférése tekintetében kell az elvárásoknak megfelelniük. Továbbá működési eljárásokat kell kidolgozniuk és a teljes rendszerre nézve biztosítaniuk kell a biztonsági hibák nyomon követését és kezelését;

– 2017 júniusáig az Ügynökség prágai létesítménye kapcsán nem merül fel bérleti költség. Az Ügynökségnek ezt az időpontot követően kell rendeznie a bérleti költségeket a cseh hatóságokkal szemben, amelynek összege az elfoglalt helyiségek forgalmi értékének 25%-át teszi ki. A költségek becslése a Prágában érvényes árak alapján történt. Az Ügynökségre további bérleti díjak is hárulnak azokkal helyszínekkel kapcsolatosan, ahol az Ügynökség munkát végez, mint például Franciaországban (Saint‑Germain‑en‑Laye, Toulouse), az Egyesült Királyságban (Swanwick) és Hollandiában (ESTEC, Európai Űrügynökség);

– az Ügynökség személyi kiadásainak számítása a Bizottság átlagköltségein alapul. E költségek meghatározásánál a személyi állomány viszonylag kis mértékű rotációját és új alkalmazottak átlagban minden év áprilisában történő belépését vették figyelembe. A megélhetési költségeket figyelembe vevő korrekciós szorzókat szintén tekintetbe vették (a megélhetési költségek Prágában 15%-kal alacsonyabbak a Brüsszelben érvényes megélhetési költségeknél, ez utóbbiak pedig 16%-kal alacsonyabbak a Franciaországban érvényes megélhetési költségeknél);

– az évi 3%-os becsült inflációnak kitett költségek körébe tartoznak a fizetések, a bérleti költségek, az informatikai és a Bizottság által nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek, valamint a postai és távközlési szolgáltatások. A többi számított költséget nem érintette az infláció, ami valójában az Ügynökség tényleges költségeinek csökkenését eredményezi;

– a tényleges igazgatási költségek számítása a 2011. és 2012. évi tényleges költségeken alapul, az infláció költségnövelő hatása nélkül;

– 2012-ben és 2013-ban az Ügynökség informatikai hálózatai és berendezései az Ügynökség székhelyének 2012. szeptemberben Prágába történő áthelyezésével teljes korszerűsítésen esnek át. Tekintettel értékcsökkenésükre és használatukra, ezeket a berendezéseket 2018-ban kell megújítani mind az Ügynökség székhelyén, mind pedig a Galileo Security Monitoring Centres-oknál;

– a 2014 és 2020 közötti időszakban el kell indítani a legfontosabb kommunikációs tevékenységeket: a Galileo kezdeti szolgáltatásainak elindítása 2014–2015-ben, a Galileo teljes üzemeltetési szakaszának elindítása 2018–2019-ben. Ezek a fontos események megkövetelik, hogy az Ügynökség globális tájékoztatási kampányaiba több piaci szegmenst vonjanak be, alakítsák át a meglévő internetes oldalakat és kommunikációs eszközöket (beleértve a valós idejű tartalmi szolgáltatások javítását);

– a költségek számítása azon a feltételezésen alapul, hogy a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységek és az Ügynökség többi tevékenységei szétválasztásának fokozása nem jár a központi igazgatási szolgáltatások párhuzamosságával.

Az alábbi táblázat az Ügynökség 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó részletes költségvetését tartalmazza.

3.2.3.     Az Ügynökség humánerőforrásaira és költségvetésére gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

– þ  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZE­SEN

Tisztviselők (AD fokozat) || || || || || || || || ||

Tisztviselők (AST fokozat) || || || || || || || || ||

Szerződéses alkalmazottak (AC) || || 1,125 || 1,276 || 1,376 || 1,393 || 1,435 || 1,478 || 1,522 || 9,606

Ideiglenes alkalmazottak || || 9,768 || 11,081 || 13,071 || 12,960 || 13,550 || 14,061 || 14,599 || 89,090

Kirendelt nemzeti szakértők || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || 10,893 || 12,357 || 14,447 || 14,353 || 14,985 || 15,539 || 16,122 || 98,696

A személyi kiadások számítása a következő főbb feltételezéseken alapul:

- ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó költségek mértéke = átlagos bizottsági költség mértéke (95 000 EUR + infláció);

- szerződéses alkalmazottakra vonatkozó költségek mértéke = átlagos bizottsági költség mértéke (összes FGIII és FGIV = 40 000 EUR + infláció);

- évi 3%-os infláció;

- a rotáció miatt a személyi kiadások 3%-os csökkenése;

- az új személyi állomány felvételével kapcsolatos költségek 25%-os csökkenése – munkába állás általában április 1-jén;

- a személyzeti szabályzatnak megfelelő beilleszkedési költségek: beilleszkedési támogatás, napi támogatás (mindössze három hónap), költözési költségek, utazási költségek.

A 2013–2020 közötti időszakban szükséges létszám alakulása az Ügynökségnél (fő)

|| 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ideiglenes alkalmazottak || 77 || 97 || 109 || 117 || 121 || 123 || 124 || 125

Kirendelt nemzeti szakértők/szerződéses alkalmazottak || 17 || 25 || 29 || 31 || 31 || 31 || 31 || 31

Összesen || 94 || 122 || 138 || 148 || 152 || 154 || 155 || 156

Az Ügynökség tevékenységek szerinti létszáma (fő)

|| 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Közvetlenül a GNSS-rendszerek üzemeltetésével foglalkozó személyi állomány || 20 || 43 || 57 || 65 || 69 || 71 || 72 || 73

Közvetlenül a GSMC-vel foglalkozó személyi állomány || 28 || 34 || 37 || 40 || 40 || 40 || 40 || 40

A GSA alapvető feladataival foglalkozó személyi állomány (meglévő feladatok) || 46 || 45 || 44 || 43 || 43 || 43 || 43 || 43

ÖSSZESEN || 94 || 122 || 138 || 148 || 152 || 154 || 155 || 156

Az Ügynökség tevékenységek szerinti létszáma (a teljes létszám %-ában kifejezve)

|| 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

A GSA üzemeltetésével foglalkozó személyi állomány aránya || 21 % || 35 % || 41 % || 44 % || 45 % || 46 % || 46 % || 47 %

A GSMC-vel foglalkozó személyi állomány aránya || 30 % || 29 % || 27 % || 26 % || 26 % || 26 % || 26 % || 26 %

A GSA alapvető feladataival foglalkozó személyi állomány (meglévő feladatok) aránya || 49 % || 36 % || 32 % || 30 % || 29 % || 28 % || 28 % || 27 %

ÖSSZESEN || 100% || 100% || 100% || 100% || 100% || 100% || 100% || 100%

Az előzőekben említettek szerint az Ügynökség különböző feladatok végrehajtását végzi, amelyek egy része új feladat, más részük pedig jelenlegi tevékenységeinek továbbvitelét jelenti. Az Ügynökség jelenlegi feladatokkal foglalkozó személyi állománya 5%-kal csökkent, ami e feladatok elvégzése terén 3 teljes munkaidős egyenérték megszűnésével járt, hogy egy-egy teljes munkaidős egyenértéket biztosítsanak a 2014., a 2015. és a 2016. évben.

Az Ügynökség személyzeti igényeit a Bizottság az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően, és a programok üzemeltetése keretében elvégzendő tevékenységek részleteit tárgyaló tanulmány alapján értékelte[23].

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || 1. A GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációja (az Ügynökség számára kijelölt feladat) 2. A Galileo Security Monitoring Centres-ok irányítása (az Ügynökség számára kijelölt feladat, amelyet különösen 2014-ben, az első, 2012-ben és 2013-ban betöltött álláshelyeknek köszönhetően megerősítenek.) 3. A piac és a GNSS-alkalmazások fejlesztése, beleértve a PRS felhasználóinak szóló technológiákat (az Ügynökség számára kijelölt feladat, amelyet esetlegesen további átruházott feladatok egészítenek ki) 4. Kommunikáció a GNSS-ről: (az Ügynökség számára kijelölt feladat) 5. A GNSS-rendszerek üzemeltetése (a Bizottság által átruházott új feladat – az EGNOS üzemeltetése a Bizottság hatáskörének az Ügynökségre történő átruházását, miközben a Galileo programból eredő rendszer üzemeltetése a programirányítás Bizottságtól az Ügynökségre történő átruházását jelenti) A programok üzemeltetési szakaszában elvégzendő feladatokat a feladatok lebontását tartalmazó rendszerben foglalták össze és rendszerezték. Az Ügynökség minden üzemeltetési tevékenységgel kapcsolatos felelősségi kört átvesz, amelynek a koordinációját igen, végrehajtását azonban nem feltétlenül az Ügynökség biztosítja. Meg kell jegyezni, hogy e tevékenységek többsége a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos műveletek biztosításának szükségességéből ered, és ezeket a tevékenységeket jelenleg nem a programok meglévő szervezetében kezelik. A feladatok lebontásának rendszerében az üzemeltetési tevékenységek a következő öt szempont szerint csoportosíthatók: -           A programok végrehajtásának irányítása, amely főként a következőkből áll: o          a Bizottság, a nemzetközi és kormányközi megállapodások által meghatározott magas szintű célkitűzések, valamint a rendszer biztonságával kapcsolatos követelmények részletes ismertetése a „Mission Requirement Documentben” (a feladattal kapcsolatos követelményeket tartalmazó dokumentumban); o          a programok tervezésének, költségeinek és kockázatainak ellenőrzése; o          a programok üzemeltetéséhez szükséges megállapodások és szerződések megkötésének és nyomon követésének biztosítása. -           A programok előkészítő munkái, ami a jövőbeli fejlesztéseknek a feladattal kapcsolatos követelményeket tartalmazó dokumentum szerinti kidolgozását, a rendszer szabványosítási eljárásainak koordinálását, új infrastruktúrák (többek között szoftverek) kifejlesztését és validálását, a feladat koordinálásának biztosítását és a rendszer teljesítményének értékelését jelenti. -           Az infrastruktúrákkal kapcsolatos feladat, amely az infrastruktúrákra vonatkozó projekt irányításával, a rendszer előkészítésének biztosításával, az űrbeli és földi infrastruktúrák kialakításával, valamint a rendszer naprakésszé tételével összefüggő tevékenységeket takarja. -           Az üzemeltetés és a szolgáltatásnyújtás, amely a szolgáltatásnyújtási tevékenységek irányításából, az infrastruktúrák üzemeltetéséből és a műveletek megfelelő végrehajtásának ellenőrzéséből áll. -           A kereskedelmi stratégia meghatározásának és fenntartásának, a szolgáltatások igénybevétele és elfogadása előmozdításának, valamint a az új alkalmazások tervezése és fejlesztése támogatásának köszönhetően a szolgáltatások igénybevétele.

Külső alkalmazottak || Alapvetően a műveletek megfelelő lefolyásának biztosítására szolgáló támogatási/igazgatási feladatok. 2015-től a kiegészítő alkalmazottak aránya az Ügynökség személyi állományának 16%-át teszi ki, ami az ügynökségek és az Unió e területre vonatkozó normái tekintetében alacsonynak tekinthető (ez az arány a rendes üzemmenetben működő uniós ügynökségek esetében becslések szerint 25%, a Bizottság esetében pedig még ennél is magasabb).

Az alábbi táblázat a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozóan az Ügynökség személyi állományának alakulását tartalmazza:

A rendszerek üzemeltetéséhez szükséges további személyzet alapvetően az AD álláshelyeket tölti be, akik kevesebb mint 10%-a lát el vezetői feladatot (AD10–AD12 fokozat). Az egyéb álláshelyek többségét AD6–AD9 fokozatú álláshelyekre történő munkaerő-felvétellel töltik be, figyelembe véve a magas szintű technikai szakképzettséggel rendelkező tapasztalt személyzet felvételével összefüggő nehézségeket.

3.2.3.2.  A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

– þ  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

A javaslat nem jár a Bizottságon belül további humánerőforrás-felhasználással, ezzel ellentétben humánerőforrás-csökkentést irányoz elő, melynek részletezése szintén a 3.4. pontban található .

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– þ  A javaslat/kezdeményezés a 2013. év tekintetében összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, a következő évek tekintetében pedig a 2014-2020-as pénzügyi keretre irányuló bizottsági javaslattal

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[24].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– þ A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– þ  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨            a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨            a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

3.4.        A Bizottság humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

Bár e pénzügyi kimutatás a GNSS-programok operatív irányítása terén az új felelősségi körök átruházásának az Ügynökségre gyakorolt hatásaira összpontosít, a GNSS-programok jövőbeli irányításának a Bizottság humánerőforrásaira gyakorolt hatásaival is foglalkozni kell.

Az előzőekben kifejtetteknek megfelelően az Ügynökség számára újonnan kijelölt feladatok többségükben új feladatok, amelyeknek nincs megfelelőjük a GNSS-programok jelenlegi szervezetében. Valójában ha az EGNOS üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok a Bizottságtól az Ügynökséghez fognak átkerülni, a Galileo programból eredő rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó, az Ügynökségre átruházott feladatok új feladatok, mivel a rendszer még nem működik. Ez az oka annak, amiért a Galileo ma még nem nyújt szolgáltatásokat, és a Bizottságnál és az Ügynökségnél meglévő csapatok erőfeszítéseiket az infrastruktúra kiépítésére koncentrálták. Az operatív infrastruktúra felé történő átmenet és azoknak a szolgáltatásoknak az elindítása, amelyektől életek függnek, teljesen új tevékenységeket és további személyzetet igényel. Miközben a Bizottság és az Ügynökség személyi állománya összességében 2007–2013 és 2014–2020 között 31 %-kal emelkedik, a kezelt éves átlagos költségvetés 103%-kal nő.

Néhány évig, illetve az érintett szakasz befejezéség továbbra is a Bizottság felel a Galileo infrastruktúra kiépítéséért, és fenn kell tartania az ezeket az erőfeszítéseket felügyelő személyzetet. Ezt követően a Bizottság a programok politikai felügyeletére összpontosít, a Bizottság ezért azt javasolja, hogy a létszámtervet a 2014–2020 közötti időszakban 30 fővel csökkentsék . Ez a csökkentés különösen a következőket tükrözi:

2)           az EGNOS üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek áthelyezése az Ügynökséghez (a Galileo-program üzemeltetési szakasza új feladatot képez), amely a Bizottság GNSS-hez tartozó személyi állományának 3 FTE-vel történő csökkentését eredményezi (3,3 %);

3)           a Bizottság határozata alapján a meglévő tevékenységekkel kapcsolatosan az alkalmazottak számának csökkentésére vonatkozó elv, ami további 12 teljes munkaidős egyenértékkel történő csökkentést jelent (13 %).

4)           A további 15 FTE-vel történő létszámcsökkentés – a Bizottságon belüli átcsoportosítás eredményeként.

A Bizottság GNSS-szolgáltatásokhoz tartozó személyi állománya tehát a következőképpen alakul:

A GNSS-feladatköréhez tartozó bizottsági személyi állomány || 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Teljes csök­kentés

Csökkentés || 0 || -3 || || || -3 || -4 || -5 || 0 || -15

ÖSSZESEN || 92 || 89 || 89 || 89 || 86 || 82 || 77 || 77 ||

A fenti 3. pontban említett csökkentést hét éven keresztül, nem lineáris módon valósítják meg. A 30 álláshellyel történő csökkentés ettől független és kiegészíti a Bizottság 2013 és 2017 közötti 5 %-os horizontális létszámcsökkentését, ezeket az álláshelyeket a Bizottság létszámtervéből teljes mértékben törlik.

A Bizottság személyi állományának további csökkentése

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || Teljes csök­kentés

A Bizottság további csökkentése ÖSSZESEN || -2 || -3 || -3 || -2 || -2 || -2 || -1 || -15

E humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni; a források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Erre a csökkenésre a Bizottság GNSS-programokkal kapcsolatos általános felelősségének fennmaradása, valamint a Tanács és az Európai Parlament által (az új GNSS-rendelet megtárgyalása során) a Bizottságra bízott számos új feladat – például a szellemi tulajdonjog terén új politika meghatározása, a feladat alakulása és a GNSS-bizottság, a Tanács és az Európai Parlament részére készülő jelentésekkel szembeni szigorú követelmények – ellenére sor kerül. A Bizottság törekedni fog arra, hogy ezen új feladatokat belső átcsoportosításoknak köszönhetően el tudja látni.

Pontosabban a Bizottság jövőbeli szerepe a következő hat tevékenységcsoport segítségével foglalható össze:

– az EU szélesebb körű stratégiai céljaihoz való hozzájárulás: a cél a GNSS-technológiák különböző kutatási területekbe történő beillesztésének, valamint azok ágazati, stratégiai kezdeményezésekben történő figyelembevételének előmozdítása például a közlekedési módok, a mezőgazdaság, a személyek mobilitása, a szinkronizáció vagy az energetika terén azzal a céllal, hogy az uniós politikák ezekben az ágazatokban a lehető legjobban ki tudják használni az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek innovációs lehetőségeit és hozzáadott értékét;

– a programok magas szintű, a politikai követelményeket, valamint a többi szereplő és felhasználó igényeit tükröző célkitűzéseinek meghatározása és előmozdítása, e követelmények és igények stratégiában és technikai előírásokban való meghatározása;

– a végrehajtás feltételeinek meghatározása és kialakítása. A Bizottság programokat illető stratégiai célkitűzéseinek megfelelően meg kell határozni a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket, például a hatáskör-átruházási megállapodásokat, pontosítani kell a telephelyek elhelyezésére vonatkozó szerződéseket, és ki kell dolgozni a megfelelő normákat. Ezenkívül a Bizottság továbbra is felel a rendszerek biztonságáért. Meg kell tehát határoznia a biztonsági követelményeket, valamint biztosítania kell a biztonsági kérdések koordinálását;

– a GNSS-hez kapcsolódó politikák meghatározása és kidolgozása, a GNSS-programok célkitűzéseinek megvalósítására alkalmas szabályozási és nemzetközi környezet kialakítása. A GNSS-programok szabályozási keretével kapcsolatos munka keretében a Bizottság foglalkozik a megbízhatóság és a GNSS-felhasználók biztonságának kérdésével, értékeli a műholdas rádiónavigációs rendszerek és eszközök érzékenységét, és kompenzációs intézkedéseket javasol, felügyeli az európai rádiónavigációs szolgáltatások harmonizációját, növeli a stabilitást annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ipar tervezni tudja a jövőbeli beruházásokat, és fokozza a megbízhatóságot és a biztonságot (például a GPS-től való függőség csökkentése érdekében hozott intézkedésekkel). Nemzetközi szinten nemzetközi megállapodásokat dolgoz ki és tárgyalásokat folytat azokról, valamint a más GNSS-rendszerekkel való összeegyeztethetőség és interoperabilitás érdekében egyeztetéseket folytat a nemzetközi intézményekkel;

– a programok nyomon követése. Bár a Bizottság nem felel a programok operatív irányításáért, megőrzi a megfelelő lebonyolításáért való általános felelősségét, és minden többletköltségért és a menetrendben való késedelemért felel. Következésképpen alapvető fontosságú, hogy a Bizottság szorosan kövesse a programok végrehajtását, amely (a kiépítési szakasz befejezése tekintetében) az Európai Űrügynökség, (az üzemeltetési szakasz tekintetében) az Európai GNSS Ügynökség feladata. A jelenleg együttdöntési eljárás alatt álló GNSS-rendelettervezet útján a tagállamok és az Európai Parlament is szigorú követelményeket állapítottak meg a jelentések benyújtásával kapcsolatban. Végül a Bizottság biztosítja e jelentések elkészítését, valamint a GNSS-bizottságnak és különösen a költségvetési hatóságnak való benyújtását;

– az érdekelt felekkel folytatott kapcsolatok kezelése naprakész, pozitív, koherens és hasznos információk biztosításával az EGNOS és a Galileo program előrehaladásáról, valamint rendszeres szakmai jelentések benyújtásával a belső és külső érdekelt felek számára.

[1]               HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

[2]               HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

[3]               COM(2011) 814 végleges.

[4]               HL C …,…, …. o.

[5]               HL C …,…, …. o.

[6]               HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

[7]               HL L 276., 2010.10.20., 11. o.

[8]               HL L …, 2013.…..., …. o. [Tekintettel arra, hogy e rendelet és a jövőbeli többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló rendelet elfogadása még nem történt meg, meg kell jegyezni, hogy az Európai GNSS Ügynökség feladatainak terjedelme és következésképpen az elkülönített költségvetési összegek nem tekinthetők véglegesnek.]

[9]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management) – Tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting)

[10]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[11]             COM(2011) 814 végleges.

[12]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján (angol és francia nyelven): http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_fr.html

[13]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[14]             Differenciált/Nem differenciált előirányzat.

[15]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[16]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[17]             „Az Európa 2020 stratégia költségvetése”, COM(2011)500.

[18]             PE489.561v02-00.

[19]             Ez az összeg annyiban tér el az Ügynökségre előirányzott 2013. évi költségvetéstől, amennyiben a GNSS- programok átcsoportosításával 2013-ban 20 további álláshely finanszírozását veszi figyelembe (2013-ban a Bizottság javaslatot terjeszt a költségvetési hatóság elé).

[20]             Ez az összeg kiegészül az eredménykimutatás egyenlegével (0,709) és a harmadik országok hozzájárulásával (0,325). Így a rendelkezésre álló összes előirányzat 2013-ra 14,484.

[21]             Ebbe az összegbe beletartozik a 2013-ban 20 további álláshely finanszírozására fordítandó 1,75. Az alkalmazott becslés 2013-ra 6 havi fizetést tartalmaz, tekintettel a 20 új álláshely betöltéséhez szükséges időszakra) .

[22]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[23]             Ezt a tanulmányt a Roland Berger tanácsadó cég készítette 2011-ben az EGNOS, 2012-ben pedig a Galileo programra vonatkozóan. Ennek nyomán készült el a rendszerek üzemeltetésének biztosításához szükséges feladatok lebontása, amely tartalmazza az e feladatok elvégzéséhez szükséges alkalmazottak iránti igényeket is. E feladatok összefoglalása szerepel az elvégzendő feladatokat leíró táblázatban.

[24]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.