52013JC0007

KÖZÖS JELENTÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a Szerbia által a tagsági kritériumoknak való megfelelés kellő szintjének elérése, és különösen a Koszovóval* fenntartott kapcsolatok szemmel látható és tartós javítására vonatkozóan tett lépések kulcsfontosságú prioritása terén elért előrehaladásról*

1. Bevezetés

Az Európai Bizottság a Szerbia uniós tagság iránti kérelméről szóló 2011. októberi véleményében[1] megállapította, hogy „Szerbia jó úton halad az 1993. évi koppenhágai Európai Tanács, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételei által rögzített politikai kritériumok megfelelő teljesítése felé. E haladást a jövőben is fenn kell tartani, valamint gyakorlati megoldásokat kell találni a Koszovóval kapcsolatos problémákra” és azt ajánlotta, hogy „meg kell kezdeni az Európai Unióhoz való csatlakozásról folytatandó tárgyalásokat Szerbiával, amint az ország további jelentős haladást ér el a következő kulcsfontosságú prioritások teljesítése tekintetében: további lépések [megtétele] a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok normalizálása érdekében a stabilizációs és társulási folyamat feltételeivel összhangban […].” A Bizottság ajánlását követően és a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok javítása terén elért kezdeti előrehaladás alapján az Európai Tanács 2012 márciusában megadta a tagjelölt státuszt Szerbiának.

Tekintettel arra, hogy Szerbia és Koszovó között az EU közvetítésével, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének/a Bizottság alelnökének támogatásával folyó párbeszéd során eredményeket értek el, valamint 2013 első felében további jelentős előrehaladás várható, a Tanács 2012. december 11-i következtetéseiben vállalta, hogy az ír elnökség alatt a Bizottság és a főképviselő által 2013 tavaszán benyújtandó jelentés alapján meg fogja vizsgálni a Szerbia által elért eredményeket az Európai Tanácsnak a Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó esetleges határozata céljából.

Ez a jelentés a Szerbia által 2012. december 11. és 2013. április 15. között elért további eredményeket mutatja be. Értékeli továbbá azokat a lépéseket, melyeket Szerbia a Koszovóval fennálló kapcsolatok javítására vonatkozó kulcsfontosságú prioritás kezelése érdekében tett, mind a magas szintű párbeszéd során elért legutóbbi eredmények, mind pedig a 2011-ben és 2012-ben létrejött megállapodások tényleges végrehajtása tekintetében.

A jelentés ezenfelül azt is bemutatja és értékeli, hogy milyen erőfeszítéseket tesz Szerbia az uniós reformmenetrend végrehajtásának felgyorsítása érdekében, továbbá kiemelt figyelmet szentel a jogállamiság, különösen az igazságszolgáltatási reform, valamint a korrupcióellenes politika és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kulcsfontosságú intézmények függetlensége, a média szabadsága, a diszkriminációellenes politika, a kisebbségek védelme és az üzleti környezet javítása terén bekövetkezett aktuális fejleményeknek. Végül a jelentés felméri a Szerbia által annak érdekében tett kezdeményezéseket, hogy a régióban konstruktív szerepet játsszon és javítsa a szomszédaival fennálló kapcsolatait.

A jelentésben szereplő értékelés alapját a Bizottság és a főképviselő által gyűjtött és elemzett információk, így többek között a szerb hatóságoktól érkezett visszajelzések, a szakértői missziók megállapításai, valamint az uniós tagállamok, a nemzetközi szervezetek és a civil társadalmi szervezetek által megosztott információk képezik. A jelentés utolsó része következtetéseket von le és ajánlásokat tartalmaz.

2. A Koszovóval fennálló kapcsolatok javítása

A szerbiai választásokat követően magas szintű politikai folyamattá emelkedett a Belgrád és Pristina közötti, a főképviselő közreműködésével zajló párbeszéd.

2012 októberében magas szintű tárgyalások sorozata kezdődött a két miniszterelnök között. A két féllel folytatott párbeszéd során a főképviselő a kezdetektől nagyon világosan fogalmazott a folyamat koncepciójáról: fokozatosan haladnak majd előre, a könnyebb kérdésektől az összetettebbek felé, és a folyamat nem nyílt végű. Az volt a cél, hogy a jogállásra vonatkozó álláspontjuk sérelme nélkül fokozatosan normalizálják a két fél közötti kapcsolatokat, és eredményeket érjenek el az Unió felé vezető útjukon.

2012 októbere és 2013. április vége között tíz találkozóra került sor[2]. Február 6-án Tomislav Nikolic szerb és Atifete Jahjaga koszovói államfő is találkozott egymással.

A magas szintű párbeszéd 2012 decemberéig tartó első szakaszában a tárgyalások a könnyebbnek tekintett kérdésekről zajlottak, mint például az integrált határigazgatás végrehajtásának lezárása, a vallási és kulturális örökség, valamint kapcsolattartási rendelkezések. Az első hónapokban sikerült néhány első jelentős eredményt elérni.

A legfontosabb az integrált határigazgatás végrehajtása volt. 2012. december végére működőképessé vált négy kapu, közülük kettő Észak-Koszovóban, február vége óta pedig Szerbia és Koszovó között mind a hat kapu működik. A végrehajtásról szóló tárgyalások összefüggésében a két fél arról is megállapodott, hogy megkezdik a vámok beszedését, valamint alapot hoznak létre Észak-Koszovó fejlesztésére. A szabad mozgás tekintetében beindult és jól működik a személyazonosító igazolvánnyal történő utazás rendszere. Mindkét fél folytatja a vámbélyegzőkről szóló megállapodás végrehajtását. Megfelelő előrehaladást értek el a népesség-nyilvántartói rendszerekkel kapcsolatban, amelyek végrehajtását 2014 januárjáig kell lezárni. A földhivatali nyilvántartások vonatkozásában jelenleg mindkét fél még a szükséges előkészítő lépések megtételénél tart. Zökkenőmentesen halad az egyetemi diplomák elismeréséről szóló megállapodás végrehajtása. Szerbia több területen is javította együttműködését az EULEX-szel. Ezt az együttműködést a felek közötti kapcsolatok normalizálódásával párhuzamosan fokozni kell. A közvetlen magas szintű kapcsolatok és az operatív szinten történő rendszeres kapcsolattartás továbbra is elősegíti az együttműködést, többek között a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén. Szerbia kötelezettséget vállalt az EULEX-szel aláírt rendőrségi jegyzőkönyv teljes körű végrehajtása mellett.

A két miniszterelnök által elért többi jelentős eredmény közé tartozik a kapcsolattartási rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás, valamint a vallási és kulturális örökségek védelmének javításáról szóló megállapodás (különleges/többnemzetiségű rendőrségi egység létrehozása Koszovóban).

2013 januárja óta a magas szintű párbeszéd második részében a két miniszterelnök megbeszélései során Észak-Koszovóra, valamint olyan struktúrák kialakítására összpontosítottak, amelyek oly módon tesznek eleget a helyi lakosság biztonsági és igazságszolgáltatási igényeinek, amely a 2012. decemberi tanácsi következtetésekkel összhangban biztosítja az egységes intézményi és igazgatási keret működőképességét Koszovóban.

Tárgyalásai során a két fél egyetértett abban, hogy a megbeszélések eredményeként alapelvek és megállapodások olyan rendszerét kell kialakítani, amely aggályaik és igényeik rendezése révén oly módon biztosít új jövőképet a koszovói szerb közösség számára, hogy egyúttal a koszovói intézmények és jogi keret működőképességét is megőrzik.

A magas szintű folyamat egésze során a két fél elkötelezettségét tanúsított. A háttérben meghúzódó nehéz belpolitikai légkör ellenére a két miniszterelnök különösen jó munkakapcsolatot alakított ki, valamint a rendkívül érzékeny és összetett kérdések megvitatása során politikai bátorságról és érettségről tett tanúbizonyságot. Ezért elismerés illeti őket. A tárgyalások utolsó szakaszában a két fél miniszterelnök-helyettesei is csatlakoztak a találkozókhoz, és jelenlétük tovább erősítette a helyi politikai legitimációt és szakértelmet a tárgyalások során.

Az Észak-Koszovóról és a koszovói szerb közösség aggályairól szóló megbeszéléseket április 19-én zárták le, amikor is a felek parafálták „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást”.

A megállapodás a koszovói szerb önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozásáról rendelkezik, amely a meglévő koszovói jogszabályi kereten belül fog működni. A szövetség/közösség alapszabállyal és saját szervekkel fog rendelkezni, a többi már Koszovóban működő szövetséghez hasonlóan, és képviseleti szerepe lesz a központi kormányban 

A rendőrséggel kapcsolatban a megállapodás szövege megerősíti az egységes koszovói rendőri erők elvét, valamint a teljes észak-koszovói rendőrség integrálását a Koszovói Rendőrségbe. A négy északi önkormányzat részére regionális rendőrparancsnokot neveznek ki. Személyét a koszovói belügyminisztérium nevezi ki a négy polgármester által benyújtott listáról. Ez azt jelenti, hogy megállapodtak arról, hogy a szerb többségű észak-koszovói négy önkormányzat polgármesterei konzultálnak a szövetséggel/közösséggel, és benyújtanak egy listát a belügyminisztériumnak, amely erről a listáról nevez ki egy rendőrparancsnokot.

Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a szöveg megerősíti azt az elvet, hogy a koszovói jogszabályi kereten belül kell integrálni és működtetni minden igazságszolgáltatási hatóságot. Pristinában fellebbviteli bíróságot hoznak létre a szerb többségű koszovói önkormányzatok ügyeinek kezelésére, és e bíróság egyik részlege állandó jelleggel Mitrovicában fog ülésezni.

A megállapodás szerint az észak-koszovói önkormányzatokban 2013-ban önkormányzati választásokat fognak tartani az EBESZ közreműködésével.

A megállapodás szövege arról is rendelkezik, hogy az energiáról és távközlésről szóló tárgyalásokat június közepéig lezárják.

A két fél megegyezett arról, hogy a másik fél uniós csatlakozás felé vezető útját egyikük sem fogja akadályozni, és másokat sem fognak ennek akadályozására bátorítani.

A következő lépéseket illetően a két fél megállapodott abban, hogy végrehajtási tervet fogadnak el április 26-ig, és hogy az EU közvetítésével végrehajtó bizottságot hoznak létre.

Az EU azt is elvárja a két féltől, hogy a felek közötti új megállapodás/kapcsolat szellemében és a Koszovó jogállásával kapcsolatos álláspontok sérelme nélkül tovább dolgozzanak kapcsolataik normalizálásán, és ennek keretében foglalkoznak majd többek közt Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő integrációjának, illetve ezekben való részvételének kérdésével.

3. A tagsági kritériumoknak való megfelelés terén a közelmúltban elért eredmények  3.1. Bevezetés

Szerbia az elmúlt hónapokban lépéseket tett az ország uniós reformmenetrendjének újraindítása érdekében. A szerb kormány a 2012. júliusi beiktatása óta meghirdetett célkitűzéseivel összhangban fokozta az uniós reformmenetrend összehangolását. A Bizottság 2012. évi eredményjelentésében szereplő összes megállapítás nyomon követése érdekében a kormány megkezdte a 2012 decemberében elfogadott átfogó cselekvési terv végrehajtását, és szándékai szerint erről időszakos jelentéseket fog kiadni 2013 áprilisában, júniusában és szeptemberében. Jelentős mérföldkőnek számít, hogy a kormány 2013. február 28-án az uniós vívmányokkal való harmonizációra vonatkozó nemzeti tervet fogadott el a 2013–2016 közötti időszakra. A nemzeti terv a Szerbia által elfogadandó összes olyan jogszabályt tartalmazó részletes tervezési dokumentum, melyek a stabilizációs és társulási megállapodásból (STM) eredő kötelezettségek teljesítéséhez, valamint az uniós vívmányokkal való további harmonizációra való felkészüléshez szükségesek. A nemzeti terv részletes tervet tartalmaz a 2013-as jogharmonizációra vonatkozóan, a megfelelő költségvetési forrásokkal együtt. A dokumentum emellett alapot biztosít a kapcsolódó tevékenységek hatékony ellenőrzéséhez és az érdekelt felek nagyobb mértékű bevonásához.

A szerb kormány a 2012-es kedvezőtlen fordulatok ellenére kötelezettséget vállalt a jogállamiság javítása iránt, különösen az igazságszolgáltatási reform és a korrupció elleni küzdelem terén. Jelenleg számos kulcsfontosságú területen készülnek stratégiatervezetek, amelyeket várhatóan 2013 első felében fogadnak majd el. Jóllehet a szerb kormány vállalta, hogy bizonyos területeken széles körű konzultációkat fog folytatni és ehhez kapcsolódóan uniós szakértelmet kért, az összes érdekelt féllel tovább kell javítania a konzultációs folyamatot, többek között elegendő időt kell biztosítania a parlamentnek a jogszabálytervezetek szükséges ellenőrzéséhez.  

3.2. Fejlemények a reformok végrehajtása terén

A jogállamiság tekintetében a fő érdekeltek részvételével 2012 szeptemberében létrehozott munkacsoportok javaslatai alapján 2012 decemberében elfogadták az első jogszabály-módosításokat. Módosították a bírákról és ügyészekről szóló törvényeket, hogy véglegesítsék annak a mintegy 900 bírósági tisztviselőnek a kinevezését, akiket 2009-ben vettek fel próbaidőre. A büntetőtörvénykönyvbe három fontos változtatás került be: bűncselekménnyé nyilvánították a menedékjoggal külföldön való visszaélés elősegítését; megszüntették a rágalmazás, valamint „a bírósági eljárásokra vonatkozó nem engedélyezett nyilvános észrevételek” büntethetőségét; valamint súlyosbító körülménynek ismertek el egyes, például etnikai származás, vallás, illetve szexuális irányultság alapján elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket. A „hivatali visszaélés” bűntettét is módosították a magánszektorbeli szereplőkre vonatkozó alkalmazási módok újrameghatározása érdekében. A büntetőtörvénykönyv 359. cikke alá tartozó, folyamatban lévő ügyeket most egyenként újra kell minősíteni a büntetőtörvénykönyv gazdasági bűncselekményeket tartalmazó részében szereplő új bűncselekmények szerint. A tervek szerint a büntetőtörvénykönyv e része a jövőbeli további módosítások érdekében átfogó felülvizsgálat tárgyát fogja képezni. Az új büntetőeljárási törvény végrehajtását gondosan elő kell készíteni.

Az igazságszolgáltatási reform terén az új szerb kormány óriási kihívással szembesült, miután az Alkotmánybíróság 2012 júliusában felülbírálta a bírák és ügyészek újrakinevezését, ami azonnali gyakorlati nehézségeket okozott, mivel hozzávetőleg 800 bírósági tisztviselőt (a teljes létszám egyharmadát) kellett pozíciójába visszahelyezni. Ez egyben azt is jelentette, hogy a szerb hatóságoknak 2012 decemberében sürgős intézkedéseket kellett elfogadniuk, mielőtt hozzákezdhettek a közép- és hosszú távú elképzelések, így többek között egy olyan átfogó stratégia kidolgozásához, amely strukturális és fenntartható változásokat biztosítana egy pártatlan, független és hatékony bírói kar létrejöttéhez.

Az Alkotmánybíróság 2012. júliusi ítéletét követően a Bírói Főtanács és az Állami Ügyészi Tanács az Alkotmánybíróság által előírt 60 napos határidőn belül újból kinevezte a korábban újból ki nem nevezett összes bírót és ügyészt. A bírósági tisztviselőket eddig azokra a bíróságokra helyezték vissza, ahol korábban is voltak, illetve azon joghatóságokba, amelyek ezek helyébe léptek. Jelenleg a tervezési fázisban tart a bírói és ügyészi hivatalok hálózatainak kiigazítása, amelynek célja, hogy biztosítsák az újból kinevezett bírósági tisztviselők optimális elosztását arra törekedve, hogy a hozzáférés és közelség tekintetében egyensúlyba hozzák a teljes bírói kar igényeit az egyes bírósági tisztviselők igényeivel és azon alkotmányos jogukkal, hogy egyetértésük nélkül nem lehet őket egyik helyről a másikra áthelyezni. A bírák munkaterhelése még mindig nagymértékben kiegyensúlyozatlan, az eljárások pedig sok esetben továbbra is túl hosszúak. A bírósági hálózat újabb reformját megelőzően átfogóan elemezni kell a jelenlegi hálózat működését a költségek, a hatékonyság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében. A reform fenntarthatóságának biztosítása szempontjából fontos kérdés a bírói karra vonatkozó közép- és hosszú távú stratégia kidolgozása.

Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium a rendszeresen ülésező munkacsoportok támogatásával új stratégiát dolgoz ki a 2013–2018 közötti időszakra vonatkozóan a fő érdekelteket is magában foglaló konzultációs folyamat alapján. A kormány tervei szerint ezt a stratégiát a tavasz folyamán véglegesítik. A stratégia számba veszi a 2006-os korábbi stratégia végrehajtása során felmerült problémákat, és a következő fő elvekre épül majd: függetlenség, pártatlanság és az igazságszolgáltatás minősége, kompetencia, elszámoltathatóság és a bírói kar hatékonysága. Célja továbbá, hogy megerősítse a Bírói Főtanácsot és az Állami Ügyészi Tanácsot, mivel az alkotmány értelmében ezek a testületek szavatolják a bírói kar függetlenségét. A stratégiának foglalkoznia kell a valódi igazságszolgáltatási függetlenség hiányával is, amely a jelenlegi rendszer számos területén megfigyelhető. A bírák kinevezési és előléptetési rendszere még nem független sem a végrehajtástól, sem a törvényhozástól. A két tanács működését továbbá átláthatóbbá, tagjaikat pedig elszámoltathatóvá kell tenni. Kulcsfontosságú célkitűzés, hogy a jelenlegi keret hiányosságainak kimerítő elemzésén alapuló, átfogó stratégiát dolgozzanak ki. Ennek során az összes érdekelt felet magában foglaló folyamatra kell támaszkodni, és teljes mértékben igénybe kell venni a rendelkezésre álló támogatást.

A stratégia célja kell hogy legyen továbbá az igazságügyi akadémia intézményi kapacitásának megerősítése az érdemen alapuló felvétel, valamint a bírák és ügyészek bevezető és folyamatos képzése vonatkozásában. A stratégiát tovább kell fejleszteni és részletes terveket kell tartalmaznia a felvétel, az értékelés és a fegyelmi eljárások keretének megerősítésére, valamint az előrehaladás nyomon követésére és mérésére, a felelősséget viselő intézmények azonosítására, a megfelelő pénzügyi és humánerőforrás megállapítására, továbbá a stratégia végrehajtására vonatkozóan egyértelmű ütemtervet kell meghatározni.

Egy másik kiemelt cél, hogy működő elszámoltathatósági rendszert alakítsanak ki a bírói karon belül. Ebben a tekintetben az Állami Ügyészi Tanács jelenleg konzultációt folytat a 2013 februárjában kiadott szakmai értékelési szabályok tervezetéről. A Bírói Főtanács is konzultációt indított a bírákra és a bírósági elnökökre vonatkozó értékelési szabályok tervezetéről. Várhatóan hamarosan megkezdik az ügyészekre vonatkozó, 2012. márciusban kiadott etikaikódex-tervezet végrehajtását. A bírákra vonatkozó etikai kódexet még mindig nem alkalmazzák elég rendszeresen. A Bírói Főtanács által három évvel ezelőtt elfogadott fegyelmi szabályok alapján csak néhány végleges döntést hoztak. Miután az Állami Ügyészi Tanács 2012 júliusában fegyelmi szabályokat fogadott el, várhatóan nemsokára megindulnak az első fegyelmi eljárások.

A kormány megalakulása óta tevékenységének egyik központi kérdése a korrupció elleni küzdelem a zéró tolerancia elve alapján. Részben a korrupcióellenes tanács által korábban feltárt problémás privatizációs ügyek alapján számos vizsgálatot indítottak, többek között magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben is. Szerbia a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén is elért némi előrehaladást. A bűnüldöző hatóságok közötti operatív koordináció és együttműködés továbbra is kielégítő. Tovább kell javítani a korrupció és a szervezett bűnözés eredményes kivizsgálása, valamint az elkövetők bíróság elé állítása és elítélése terén Szerbia által elért eredményeket, és pótlólagos humán- és pénzügyi erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani, többek között a tanúvédelem, a pénzügyi hírszerzés és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetekért felelős különleges ügyészség tekintetében is.

A korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan stratégiatervezet készül a 2013–2018 közötti időszakra. Ebben az összes érintett intézmény és érdekelt fél részt vesz, és figyelembe veszik a térségből származó pozitív példákat is. A stratégia célja egyrészt, hogy strukturálisan közelítse meg olyan kérdések kezelését, mint a jó kormányzás, a független intézmények, a belső és külső ellenőrzés, valamint a visszaélést jelentő személyek védelme, másrészt hogy ágazati megközelítést alkalmazzon az olyan érzékeny szektorokban előforduló korrupcióval kapcsolatban, mint a városrendezés és területfejlesztés, a bírói kar, a rendőrség, az oktatás és az egészségügy. A stratégia végrehajtása és nyomon követése szempontjából pontosabban meg kell határozni a korrupcióellenes ügynökség és a korrupcióellenes tanács egymást kiegészítő szerepét, valamint elő kell segíteni az intézményközi együttműködést. A kormány tervei szerint a stratégiát a tavasz folyamán véglegesítik. A stratégiatervezetről folytatott nyilvános konzultációt követően a tervek szerint megkezdődik egy cselekvési terv kidolgozása.

A kulcsfontosságú intézmények függetlenségének és szerepének tiszteletben tartását illetően még további fejlődésre van szükség. A független intézményekről szóló jelentések és ajánlások nem kaptak elég politikai figyelmet és azokat nem követték nyomon megfelelően. Az intézmények szerepének és függetlenségének tiszteletben tartását azzal is bizonyítani kell, hogy elegendő és stabil erőforrást biztosítanak számukra. Az ombudsman, valamint a közérdekű információkhoz való hozzáférésért és az adatvédelemért felelős biztos megkezdte együttműködését a biztonsági szolgálatok polgári felügyeletével foglalkozó parlamenti bizottsággal, amelyet nemrégiben hoztak létre. Ajánlásaikat követően a parlament 2013 februárjában elfogadta a katonai biztonsági és katonai hírszerzési ügynökségekről szóló törvénynek az állambiztonsági érdekből végzett lehallgatás tekintetében történő módosításait. Az európai bevált gyakorlatoknak megfelelően Szerbiának biztosítania kell, hogy jogi kerete egyértelmű különbséget tegyen a bűnügyi nyomozások érdekében és az állambiztonsági érdekből történő lehallgatás között.

A média szabadsága terén jelentős fejleménynek tekinthető a rágalmazás büntethetőségének megszüntetése (lásd a fentiekben). Ezenfelül 2013 januárjában létrehoztak egy újságírókból, rendőrökből és a biztonsági információs ügynökség képviselőiből álló ad hoc bizottságot, amelyet azzal a feladattal bíztak meg, hogy újságírók meggyilkolásával kapcsolatos megoldatlan ügyeket derítsen fel. A médiastratégia végrehajtását illetően munkacsoportot állítottak fel azzal a céllal, hogy a médiaorgánumok alapítására és finanszírozására vonatkozóan meglévő ellentmondások megszüntetése érdekében összehangolják a jogalkotási keretet. Jelenleg két törvény előkészítése van folyamatban: az egyik a nyilvánosság tájékoztatásáról és a médiáról szóló törvény, amely a nyilvánosság tájékoztatásának, a média tulajdonviszonyainak és a médiakoncentráció kérdését, valamint a külföldi tudósítók akkreditációját szabályozná, a másik pedig az elektronikus médiáról szóló törvény, amely az elektronikus médiára és az állami műsorszolgáltatókra vonatkozna. Az első lépést e téren már megtették: módosították ugyanis az állami vállalatokról szóló törvényt, és megszüntették annak lehetőségét, hogy állami hatóságok a médiaszektor bármely szintjén állami vállalatokat hozhassanak létre. A nyilvánosság tájékoztatásáról és a médiáról szóló törvénytervezetről jelenleg nyilvános konzultáció folyik; a törvény célja, hogy szavatolja a finanszírozás átláthatóságát, szabályozza a médiakoncentrációt, küszöbértékeket és felső határokat vezessen be, valamint szerepet biztosítson a folyamatban a versenyvédelmi bizottság számára. Általánosságban megjegyzendő, hogy a híradások továbbra sem eléggé elemző jellegűek és kiegyensúlyozottak, valamint az öncenzúra még mindig jelentős mértékű.

Némi előrehaladás a diszkriminációellenes politikák terén is megfigyelhető: az átfogó jogi keret gyakorlatilag megvan, ugyanakkor a hatóságok következetes erőfeszítései révén javítani kell még annak végrehajtását és érvényesítését, többek között kedvezőbb környezet kialakulását kell elősegíteni a társadalomban. Üdvözlendő fejlemény, hogy egyes, például etnikai származás, vallás, illetve szexuális irányultság alapján elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket súlyosbító körülménynek ismertek el (lásd a fentiekben). Folyamatban van a diszkrimináció elleni küzdelemre vonatkozó, 2013–2018-as időszakra szóló átfogó stratégia elkészítése, amelynek kapcsán aktív konzultációt folytatnak az érdekelt felekkel. A tervek szerint 2013 második negyedévében elfogadandó stratégiát a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv fogja követni. Az egyenlőségvédelmi biztos „Polgári jogi védelem a diszkriminációval szemben”, valamint „Kézikönyv a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelemhez” címmel adott ki tájékoztatókat, amelyek célja, hogy megfelelő referenciaanyagokkal lássák el a jogi szakembereket és a többi érdekelt felet. A 2009. évi diszkriminációellenes szerb törvény számos rendelkezése nem felel meg az EU 2001. évi diszkriminációellenes irányelvének, ezért megkezdődött a harmonizáció előkészítése. A leszbikus, homoszexuális, biszexuális és transznemű (LMBT) csoportok védelmét illetően fokozták a fellépést. A rendőrségi képzésnek, a bírósági gyakorlatok fejlődésének, valamint az LMBT csoportok tagjaival mint áldozatokkal folytatott együttműködés javulásának köszönhetően általánosságban véve felgyorsult az LMBT csoportok elleni diszkriminációs ügyek feldolgozása. Az újvidéki (Novi Sad-i) Fellebbviteli Bíróságon megszületett az első ítélet a szexuális irányultságon alapuló munkahelyi diszkriminációt illetően. Az egyenlőségvédelmi biztos továbbra is különösen aktívan vesz részt az LMBT csoportok jogainak előmozdításában. Összességében véve számos tudatosságnövelő tevékenységet szerveztek diszkriminációellenes kérdésekről, konkrétan az LMBT csoportok jogaihoz kapcsolódóan. A tevékenységek célcsoportját elsősorban a bűnüldöző szervek tagjai és a szociális munkások alkotják. Az Európa Tanács regionális LMBT projektje keretében 2012 decemberében Belgrádban tartották az első szemináriumot. Megkezdődtek a 2013. évi belgrádi méltóság menetének (Belgrade Pride Parade) előkészületei. Az ilyen erőfeszítéseket tovább kell fejleszteni és látható politikai elkötelezettséggel támogatni annak érdekében, hogy fokozzák az LMBT csoportok befogadását és védelmét, valamint a szerb társadalom toleranciáját és megértését.

A kisebbségek védelme terén Szerbia vállalta, hogy néhány hiányosság orvoslása céljából a 2014. évi kisebbségi tanácsi választásokra való felkészülés során felül fogják vizsgálni a nemzeti kisebbségi tanácsokról szóló 2009. évi törvényt. Erre azt követően kerül sor, hogy az ombudsman és a közérdekű információkhoz való hozzáférésért és az adatvédelemért felelős biztos ajánlásokat tett különösen a választási folyamat, valamint a tanácsok összetételére vonatkozó szabályok tekintetében. Szerbia lépéseket tett annak érdekében is, hogy javítsák a jogi keret végrehajtását az ország egész területén. Arra irányuló intézkedéseket hajtottak végre, hogy Kelet-Szerbiában román nyelvű televíziós programokat sugározzanak, valamint hivatalos utasítások alapján a következő iskolaévtől fakultatív jelleggel román nyelvórát vezetnek be, amelyen a kultúrával is foglalkoznak majd. Mindezt a 2013 áprilisában kezdődő kísérleti órák előzik meg. A kormány felkérte a szerb ortodox egyházat, hogy kezdjen párbeszédet a román ortodox egyházzal, de még mindig nem történt előrehaladás a román nyelvű vallási szertartásokhoz való hozzáférés kérdésében. A Szandzsák térség általános és középiskoláiban elindult a bosnyák nyelven folyó oktatás. Azt követően, hogy egy preševoi emlékmű felállítása, majd eltávolítása miatt nemrégiben feszültség alakult ki Dél-Szerbiában, újult erőfeszítéseket tettek a központi kormányzat és a helyi hatóságok közötti hatékony párbeszéd helyreállítására a napirenden lévő összes kérdés megoldása, így többek között a térség társadalmi-gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében. Dél-Szerbiában további tankönyveket biztosítottak az albán nyelvű órákon résztvevőknek. 2012 szeptemberétől gyakornoki munkalehetőségeket biztosítanak a közigazgatásban az albán, a bosnyák és a roma kisebbség tagjai számára. Szerbiának további erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy az egész országban hatékonyabban juttassa érvényre a jogi keretet. A Bizottság szorosan figyelemmel fogja kísérni az előrehaladást ezen a területen.

A roma kisebbséget illetően Szerbia továbbra is aktívan nyomon követi a Szerbia és a Bizottság 2011. júniusi közös roma szemináriumának operatív következtetéseit. A tervek szerint később a tavasz folyamán nyomonkövetési szemináriumot fognak tartani. A személyi okmányok tekintetében elfogadták a „jogi szempontból láthatatlan” személyek nyilvántartásba vételéhez, illetve későbbi nyilvántartásba vételéhez szükséges két törvényt, és 2012 decemberében új eljárások indultak e személyek nyilvántartásba vételére vonatkozóan. Az oktatás terén emelkedett a megerősítő intézkedések száma, és megfontolás alatt áll a jelenleg 175 főből álló pedagógiai asszisztensi rendszer továbbfejlesztése. Folytatódott a romák foglalkoztatási lehetőségeit támogató intézkedések alkalmazása. Az egészségügyet érintően 75 roma egészségügyi mediátornő dolgozik a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretein belül. Emellett a romák most már akkor is regisztrálhatnak a szociális ellátóközpontokban, ha nincs állandó lakcímük. A lakhatás és az erőszakos kilakoltatás tekintetében Szerbia megkezdte az előkészületeket annak érdekében, hogy a vonatkozó nemzetközi standardokat átültesse a hazai jogszabályokba. További folyamatos erőfeszítésekre van szükség – pénzügyi szempontból is –, hogy teljes mértékben végrehajtsák a szerb romaügyi stratégiát, valamint hogy megoldják a roma lakosság nehéz helyzetét: a romák ugyanis gyakran esnek az intolerancia, a gyűlöletbeszéd, sőt akár fizikai támadások áldozatául.

A szerb kormány folytatta a gazdasági és üzleti környezet javítását célzó reformokat is. E téren jelentős pozitív fejlemény volt, hogy 2012 végén elfogadták a közbeszerzésről szóló törvényt, amely tovább közelíti a szerb jogszabályokat az uniós vívmányokhoz, általánosságban véve javítja a közbeszerzési eljárások hatékonyságát, például a közbeszerzés központosítása révén, megerősíti a közbeszerzési szabályok betartatásáért és nyomon követéséért felelős intézményeket, továbbá új szabályokat vezetett be a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzése céljából. Összességében véve a törvény segítségével várhatóan átláthatóbbá és hatékonyabbá válnak a közbeszerzési eljárások, valamint fokozódik a verseny. A kormány az üzleti környezet javítására irányuló egyéb intézkedéseket is elfogadott, így többek között eltörölt több mint 130, az üzleti tevékenységet terhelő járulék jellegű adót és díjat, módosította a héatörvényt, és törvényt fogadott el a készpénzes kötelezettségek rendezésére vonatkozó határidő korlátozásáról. 2012 decemberében elindult a társadalmi tulajdonban lévő vállalatok régóta esedékes reformja, amely 18 hónapos határidőt állapított meg szerkezetátalakításuk befejezésére. 2013 januárjában módosították a belső kereskedelemről szóló törvényt, hogy csökkentsék a kiskereskedők előtt álló piacra jutási korlátokat.

Szerbia 2009. január 1-jén megkezdte a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás végrehajtását. Kielégítő eredményeket tudott felmutatni az ideiglenes megállapodásból fakadó kötelezettségei végrehajtását illetően, és elkötelezett a nyitva álló kérdések megvitatása és megoldása iránt. Szerbia továbbá jóhiszeműen vállalta, hogy Horvátország EU-hoz való csatlakozását megelőzően kiigazítja a stabilizációs és társulási megállapodást. Az állami támogatások és a szellemi tulajdonjogok terén még vannak rendezetlen kérdések. Így például további bizonyításra szorul az állami támogatások ellenőrzésével foglalkozó bizottság függetlensége, meg kell erősíteni, hogy valamennyi állami támogatási intézkedést bejelentenek ennek a bizottságnak, amelynek jóvá kell azokat hagynia, és folytatni kell a meglévő támogatási programok kiigazítását.

3.3. Regionális együttműködés és kétoldalú kapcsolatok

A szerb kormány a hivatalbalépésének első hónapjaiban tapasztalt nehézségeket követően az elmúlt hónapokban megerősítette a szomszédos országokkal fenntartott magas szintű kapcsolatokat, hogy ismét konstruktív módon tudjon szerepet vállalni a regionális együttműködésben.

A Horvátországhoz fűződő kapcsolatokat illetően a horvát miniszterelnök 2013. január 16-án mérföldkőnek számító látogatást tett Belgrádban. Ennek során arról állapodott meg a szerb miniszterelnökkel, hogy tovább erősítik kapcsolataikat, és számos kérdésben – így többek között az uniós integráció, a gazdaság, a menekültek, a határmegállapítás, az eltűnt személyek és a háborús bűncselekmények kapcsán – fokozzák az együttműködést és a közös munkát. Miniszteri szinten is több találkozót tartottak, így például a szerb külügyminiszter márciusban Zágrábba látogatott, jelenleg pedig az uniós integrációval kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás előkészítése folyik. A Bosznia-Hercegovinával fenntartott kapcsolatok továbbra is jók. A szerb miniszterelnök 2013 januárjában Szarajevóba utazott, a bosznia-hercegovinai miniszterek tanácsának elnöke pedig 2013 februárjában Belgrádban tett látogatást. 2012 decemberében a szerb államfő Belgrádban fogadta a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség soros elnökét. A két állam külügyminisztere 2012 decemberében egyetértési megállapodást írt alá az uniós integrációval kapcsolatos együttműködésről. A háborús bűncselekményekkel foglalkozó szerb ügyész és a bosznia-hercegovinai ügyészség 2013 januárjában együttműködési jegyzőkönyvet írt alá a háborús bűncselekmények, az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények, valamint a népirtás elkövetőinek bíróság elé állításáról. A Montenegróhoz fűződő kapcsolatok javultak. 2013 januárjában a szerb államfő pozitív légkörű látogatást tett, amelynek során hangsúlyozta a montenegrói szuverenitás és területi egység tiszteletben tartását. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasághoz fűződő kapcsolatok javultak. 2013 januárjában került sor a szerb miniszterelnök látogatására, amelynek alkalmával a két ország igazságügyminiszterei is találkoztak egymással. A felek megállapodtak, hogy 2013 májusában közös kormányülést tartanak Belgrádban. A szerb külügyminiszter 2013. februári szkopjei látogatása alkalmával a szerb és a macedón külügyminiszter megállapodást írt alá az uniós integráció kapcsán folytatott együttműködésről. Szerbia ezenfelül eredményeket ért el a Törökországhoz fűződő jó kapcsolatok helyreállítása terén. Tomislav Nikolic szerb államfő 2013. február elején tett ankarai látogatása során megerősítették a szerb-török kapcsolatok jelentőségét a térség szempontjából. E látogatást megelőzően a török külügyminiszter kereste fel Belgrádot.

Szerbia továbbra is jó kapcsolatokat ápol a szomszédos uniós tagállamokkal: Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával. A bolgár külügyminiszter 2012. decemberi szerbiai látogatása alkalmával véglegesítették a szociális biztonságról szóló megállapodást, valamint megegyezésre jutottak a jószomszédi kapcsolatokra vonatkozó megállapodás előkészítéséről. A kalotinai határátkelőnél közös rendőrségi és vámügyi együttműködési kapcsolattartó központot hoztak létre. A szerb és a bolgár miniszterelnök megállapodást írt alá a Szerbia és Bulgária közötti gázrendszer-összeköttetés létesítéséről. A szerb államfő 2012. novemberi magyarországi látogatása pozitív légkörben zajlott. Szerbia és Magyarország fokozta a belügyekben folytatott együttműködést, amely az Unióban benyújtott, megalapozatlan menedékkérelmek számának visszaszorítása érdekében hozott intézkedések részét képezi. Szerbia és Románia a 2012 márciusában aláírt közös jegyzőkönyvnek megfelelően folytatta a kisebbségek védelmével kapcsolatos együttműködést. Folytatódtak az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának támogatásával zajló konzultációk, és megállapodásra jutottak a média és az oktatás terén tett, illetve teendő lépésekről, a vallási szertartásokkal kapcsolatos kérdés azonban függőben maradt.

4. Következtetések és ajánlások

Szerbia rendkívül jelentős lépéseket tett a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok szemmel látható és tartós javítása érdekében, a Tanács 2012. decemberi következtetéseinek megfelelően. Szerbia tevékeny és konstruktív szerepet vállalt a Koszovóval uniós közvetítéssel folytatott tárgyalások folyamán, és számos olyan kérdésről kezdett tárgyalásokba, amelyek szükségesek a Koszovóhoz fűződő kapcsolatok szemmel látható és tartós javulásának megvalósításához.

A szerbiai választásokat követően magas szintű politikai folyamattá emelkedett a Belgrád és Pristina közötti, a főképviselő közreműködésével zajló párbeszéd. 2012 októbere és 2013. április vége között tíz találkozóra került sor. Február 6-án Tomislav Nikolic szerb és Atifete Jahjaga koszovói elnök is találkozott egymással. A tárgyalások során eddig elért megállapodások végrehajtása is folytatódott. Általában véve biztosított a regionális fórumokon Koszovó képviseletéről szóló megállapodás végrehajtása. Mérföldkőnek számít, hogy Koszovó 2013 februárja óta teljes jogú tagként vesz részt a Regionális Együttműködési Tanácsban. Az integrált határigazgatással kapcsolatban mind a hat kapunál közös ideiglenes határátkelőhelyet nyitottak meg, amelyek azóta is üzemelnek. Végrehajtás alatt áll a vallási és kulturális örökségek védelméről szóló 2012. decemberi megállapodás. Mindkét fél folytatja a vámbélyegzőkről szóló megállapodás végrehajtását. Megfelelő előrehaladást értek el a népesség-nyilvántartói rendszerekkel kapcsolatban, amelyek végrehajtását 2014 januárjáig kell lezárni. A földhivatali nyilvántartás vonatkozásában jelenleg mindkét fél még a szükséges előkészítő lépések megtételénél tart. Zökkenőmentesen folyik az egyetemi diplomák elismeréséről szóló megállapodás végrehajtása. Bizonyos területeken tovább javult a Szerbia és az EULEX közötti együttműködés.

A két fél arról is megállapodott, hogy megkezdik a vámok beszedését, valamint alapot hoznak létre Észak-Koszovó fejlesztésére. 2013. január óta, a magas szintű párbeszéd második felében a két miniszterelnök találkozói Észak-Koszovóra koncentráltak, melynek eredményeképpen 2013. április 19-én parafálták „A kapcsolatok normalizálását vezérlő elvekről szóló első megállapodást”. Ez a megállapodás többek között azt irányozza elő, hogy a két fél fokozza az energiaügyről és a távközlésről szóló megbeszéléseket és 2013. június 15-ig lezárja azokat.

Ennek alapján a Bizottság úgy látja, hogy Szerbia teljesítette azt a kulcsfontosságú célkitűzést, hogy szemmel látható és tartós javulás következzen be a Koszovóhoz fűződő kapcsolatokban.

Szerbia azt is vállalta, hogy új lendületet ad a reformoknak a következő kulcsfontosságú területeken: jogállamiság, különösen az igazságszolgáltatási reform és a korrupcióellenes politika, a kulcsfontosságú intézmények függetlensége, a média szabadsága, diszkriminációellenes politika, a kisebbségek védelme és az üzleti környezet. A szerb hatóságok megújult figyelmet szentelnek ezeknek a területeknek, amelyekre nézve átfogó és hosszú távú jövőképet kezdtek kidolgozni. Jelenleg folyik e területeken a reformok végrehajtása, amelynek során különösen a stratégiák, valamint a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek és jogszabálytervezetek kidolgozására összpontosítanak. Az e területeken elért eredményeket a továbbiakban is meg kell őrizni. Ez különösen igaz a bírói kar esetére nézve, amely óriási kihívást jelent.

A szerb kormány az elmúlt hónapokban elkötelezettséget mutatott a regionális együttműködésben való konstruktív szerepvállalás mellett. Ezt az elkötelezettséget a szomszédos országokkal való magas szintű kapcsolatok fokozása is mutatta.

A Bizottság emlékeztet a szerb tagsági kérelemről szóló 2011. októberi véleményében, a 2012. október stratégiai dokumentumban, valamint a Szerbiára vonatkozó 2012. évi eredményjelentésben foglalt megállapításaira és következtetéseire, és megállapítja a következőket:

Szerbia most már megfelelően teljesíti a politikai kritériumokat és a stabilizációs és társulási folyamat feltételeit.

A Bizottság továbbra is fenntartja értékelését a gazdasági kritériumokról, a stabilizációs és társulási megállapodásból és az ideiglenes megállapodásból fakadó kötelezettségekről, valamint a tagsági kötelezettségek vállalásával kapcsolatban Szerbia által elért felkészültségi szintről.

A Bizottság következésképpen azt ajánlja, hogy kezdjék meg Szerbiával az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat.

A Bizottság továbbra is nyomon követi Szerbia előrehaladását a tagsági kritériumoknak, valamint a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek való megfelelés tekintetében. A Bizottság emlékeztet a 2012. októberi ajánlására, mely szerint Szerbia jövőbeni csatlakozási tárgyalásainak keretében a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése felé tett lépésekkel is foglalkozni kell. A csatlakozási tárgyalások során a Bizottság továbbra is szorosan nyomon követi majd a reformokat és azok végrehajtását a jogállamiság és az alapvető jogok, különösen az igazságügyi reform, valamint a korrupció elleni küzdelem és a diszkriminációellenes politika terén. A Bizottság a csatlakozási folyamat minden szakaszában teljes mértékben alkalmazni fogja a rendelkezésre álló eszközöket, különösen az Európai Tanács 2011. decemberi ülésén jóváhagyott új megközelítést az igazságszolgáltatásra és alapvető jogokra, valamint a szabadságra, biztonságra és a jogérvényesülésre vonatkozó fejezeteket illetően.

*           Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

[1]           COM(2011) 668 végleges.

[2] Október 19., november 7., december 4., január 17., február 20., március 4., március 20., április 2., április 17. és április 19..