19.8.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/30

Előadó

Lotta Håkansson Harju (SE/PES), Järfälla városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Nyitott és biztonságos Európa: váltsuk valóra!

COM(2014) 154 final

Az Európai Unió 2020-ig tartó igazságügyi ütemterve – A bizalom, a növekedés és a mobilitás erősítése az Unión belül

COM(2014) 144 final

1.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a bel- és igazságügy terén eddig tett előrelépéseket korrekt végrehajtás és hatékony nyomon követés (monitoring) segítségével szilárdítsa meg. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a konszolidáció további, a szubszidiaritás és az arányosság elvét követő jogalkotási intézkedéseket tehet szükségessé – néhány hiányosság orvoslása végett és azért, hogy az EU rugalmasabban reagálhasson az újabb globális kihívásokra;

2.

hangsúlyozza, hogy az alapjogok melletti határozottabb uniós elkötelezettségnek minden szinten konkrétan kifejezésre kell jutnia. Az EU – Alapjogi Chartájával összhangban – folytatja és továbbfejleszti munkáját ezen a területen annak érdekében, hogy továbbra is az alapvető jogok közös tiszteletben tartásán alapuló nyitott és biztonságos régió maradjon;

3.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság keretet dolgozott ki arra, hogy a tagállamokban szembeszálljon a jogállamiság elvét fenyegető, rendszerfüggő veszélyekkel, mivel a jogállam a törvény előtti egyenlőség elvével együtt nélkülözhetetlen eleme az alapjogok érvényesítésének és tiszteletben tartásának az EU-ban; (1)

4.

utal arra, hogy az EU Alapjogi Chartája mind az alapvető, mindenkire érvényes jogokra, mind pedig az uniós polgárok specifikus jogaira kiterjed. Ahhoz, hogy ezek a jogok mindenki számára valósággá váljanak, messzemenő többszintű együttműködésre van szükség, és e tekintetben fontos, tevékeny és előretekintő szerep hárul a helyi és regionális önkormányzatokra;

5.

kiemeli, hogy a helyi közösségek jelentik az alapját annak a befogadó társadalomnak, amely ténylegesen tiszteletben tartja az alapjogokat, amelyet tehát esélyegyenlőség, sokféleség és a leginkább rászorulók melletti kiállás jellemez. Ugyanakkor éppen helyi és regionális szinten jelentkeznek legláthatóbban a bel- és igazságügyi problémák, és itt érezhető legjobban az is, hogy ezek a problémák miként hatnak az emberekre;

6.

támogatja az Európai Bizottságnak a polgárok életét megkönnyítő és a növekedéshez hozzájáruló további jogi eszközök elfogadására irányuló javaslatát, feltéve, hogy ezek nincsenek átfedésben más eszközökkel, eredményesek, és a lehető legjobban elősegítik a meglévő jogi keret harmonizációját és egyszerűsítését. A jobb jogalkotás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, mivel elősegíti az üzleti kapcsolatokat és megkönnyíti a polgárok mindennapi életét;

7.

azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy konkrét és gyakorlati jogalkotási javaslatokra összpontosítson, amelyek – különösen most, amikor egyre súlyosabbak a gazdasági és társadalmi problémák – közvetlenül a polgárok javát szolgálnák, és kézzelfoghatóan segítenék őket többnyire a gazdasági válságra visszavezethető gondjaik megoldásában. Ezek a nehézségek főleg a kevésbé fejlett, határ menti régiókban fordulnak elő, ahol az embereknek gazdasági és társadalmi tevékenységeik során több nehézséggel kell szembenézniük;

8.

következésképpen minden szinten közös és határozott fellépést, illetve közös felelősségvállalást tart szükségesnek, hogy minden itt élő ember alapjogai korlátlanul érvényesüljenek. Az alapjogi munka tehát hosszú távú, állandó folyamatnak tekintendő. Végrehajtásáról helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten közös álláspontot kell kialakítani. A különböző szintek közötti együttműködés akadozása a szélsőséges, rasszista és idegengyűlölő erők malmára hajthatja a vizet, feltartva az EU egészének előremutató fejlődését;

9.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepet játszanak a bel- és igazságügyi szakpolitikákban. Számottevő felelősség hárul rájuk a hatályos tagállami és európai jogszabályok különböző részeinek végrehajtásában, új szakpolitikai megoldásokat dolgoznak és próbálnak ki, támogatják az embereket alapjogaik érvényesítésében, illetve összegyűjtik a szóban forgó szakpolitikák továbbfejlesztéséhez szükséges információkat és tapasztalatokat. Így a helyi és regionális önkormányzatok jelentősen hozzájárulhatnak a szakpolitikák kidolgozásához – a tervezéstől a végrehajtáson keresztül egészen a nyomonkövetésig és az értékelésig;

10.

megerősíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok ebből adódóan nélkülözhetetlen partnerek a bel- és igazságüggyel kapcsolatos intézkedések kialakításában és végrehajtásában. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a településeket és a régiókat teljes értékű partnernek tekintsék ezeken a szakpolitikai területeken, és tegyék lehetővé számukra a feladatok rájuk eső részének teljesítését;

11.

úgy véli, hogy a bel- és igazságügyi politikát össze kell hangolni az EU többi szakpolitikájával. Annak érdekében, hogy a jogtisztelő hozzáállás minden területen megerősödjön és egységesebb legyen, szükségesnek tartja az igazságügyi és belpolitikai szempontokat érintő kérdések jobb összehangolását az EU gazdaság-, szociál- és külpolitikájával. Az igazságügyi és belügyi politikákat össze kell hangolni az európai strukturális és beruházási alapok által a főként a kevésbé fejlett régiókban követett gazdaság- és szociálpolitikával, különösen a képzés és a foglalkoztatás terén. Emellett osztja az Európai Bizottság véleményét a tekintetben, hogy az igazságügyi és belpolitikákat úgy kell beépíteni az EU átfogó külpolitikájába, hogy a harmadik országokkal lehetőség nyíljon megerősített párbeszédre és szorosabb együttműködésre, és szinergiák jöjjenek létre más uniós szakpolitikákkal; (2)

12.

amellett szól, hogy a hatóságok minden szinten vállaljanak tevékeny szerepet a mindenkire vonatkozó alapjogok és alapvető szabadságok védelmében és támogatásában. A helyi és regionális önkormányzatokra – polgárközeliségük miatt – különösen nagy felelősség hárul, ha az alapjogok tudatosabb érvényesítéséről van szó;

13.

hangsúlyozza, hogy az alapjogok és alapvető szabadságok mindenkire vonatkoznak – nemtől, fajtól, bőrszíntől, etnikai vagy társadalmi háttértől, különleges genetikai jellegzetességektől, nyelvtől, vallástól, meggyőződéstől, politikai vagy más nézetektől, nemzeti kisebbségi hovatartozástól, vagyontól, származástól, fogyatékosságoktól, életkortól és szexuális irányultságtól függetlenül. Ezen túlmenően az úgynevezett védelemre szoruló csoportokat – például a gyermekeket, az okmányokkal nem rendelkező migránsokat vagy a menedékkérőket – mindig kiemelt figyelemben kell részesíteni a tervezési, végrehajtási, nyomonkövetési és értékelési intézkedések során;

14.

úgy véli, hogy ha célirányos kommunikációt folytatunk egyfelől arról, hogy minden szint felelős az alapjogok tiszteletben tartásáért, védelméért, érvényesítéséért és támogatásáért, ahogy a közös nemzetközi kötelezettségek teljesítéséért is, másfelől pedig arról, hogy melyek a menedékkérők és menekültek befogadásának hosszú távú előnyei, akkor számottevően hozzájárulhatunk a szélsőséges nézetek, a rasszizmus és az idegengyűlölet terjedésének megállításához az EU több tagállamában;

15.

az alapjogok gyakorlati átültetésével szerzett tapasztalatokat rendkívül fontos tényezőnek tekinti a jog érvényesülésén alapuló – az alapjogokat, a sokféleséget és az együttműködést tisztelő és támogató – európai térség kialakítása szempontjából. Ezért a Régiók Bizottsága üdvözli azt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által kidolgozott és az interneten megtalálható útmutatót, amelynek segítségével a helyi, regionális és nemzeti hatóságok tisztviselői a többszintű megközelítés révén jobban figyelembe tudják venni mindennapi munkájukban az alapjogok védelmét és támogatását. (3) A Régiók Bizottsága kéri, hogy az Európai Bizottság fordítson további forrásokat az ilyen jellegű – a különféle kormányzati szinteken dolgozó tisztviselők és képviselők munkáját segítő – gyakorlati eszközök fejlesztésére, aktualizálására és terjesztésére;

16.

úgy véli, hogy központi szerepükre, jelentős kapacitásukra és tapasztalataikra való tekintettel a helyi és regionális önkormányzatoknak fórumra lenne szükségük, ahol megvalósulhatna az információ és a bevált gyakorlatok cseréje a helyi és regionális hatóságok, a civil szereplők és az egyéb (nemzeti, európai és nemzetközi) közigazgatási szintek között. Ezért a Régiók Bizottsága szorgalmazza, hogy az EU ezt célirányos intézkedésekkel továbbra is támogassa;

17.

amellett szól, hogy az EU Alapjogi Chartájához készítendő éves jelentéssel összefüggésben vizsgálják felül a Charta helyi és regionális szintű átültetését. Így rá lehetne világítani azokra a területekre, amelyeken a helyi és regionális hatóságnak több erőfeszítést kell tenniük, és javítaniuk kell a kommunikációt a különböző szintek között;

18.

úgy véli, hogy az alapjogok nemcsak a bel- és igazságügyre tartoznak, hanem jószerivel az összes főigazgatóság szempontjából fontosak. Súlyuk és a horizontális jelleg megerősítése érdekében az RB úgy véli, hogy a bel- és igazságügyért felelős biztosoknak az Európai Bizottság összes főigazgatóságával koordinálniuk kellene az alapjogi kérdéseket;

19.

szorgalmazza, hogy a koordinációs munka a következőket célozza: a főigazgatóságok hatásköreinek tisztázása az egymásnak ellentmondó célkitűzések elkerülése érdekében, az alapjogok érvényesítésének felügyelete, jogi és nemekkel kapcsolatos elemzések készítése, adatgyűjtés, a tagállamok ösztönzése a legfontosabb nemzetközi és regionális jogi eszközök ratifikálására és átültetésére, konzultáció a különböző érdekelt felekkel, illetve a korrekt terminológia és a megfelelő kommunikáció alkalmazásának biztosítása. A koordinációs munkát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével szoros együttműködésben kell fejleszteni;

20.

úgy véli, hogy sokkal könnyebb lenne együttműködni alapjogi kérdésekben, ha a Chartában rögzített jogok közvetlenül alkalmazhatóak lennének a tagállamokban.

21.

úgy véli, hogy az uniós polgárokban jobban tudatosítani kellene, milyen specifikus jogok illetik meg őket más EU-tagállamokban. A személyek szabad mozgásáról szóló irányelv alkalmazása alapvetően fontos ahhoz, hogy az uniós polgárok és családjuk számára biztosítani lehessen a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot bármely tagállamban;

22.

úgy véli, hogy jobban fel kellene hívni a figyelmet a szabad mozgáshoz való jogra. Az Európai Bizottság megemlíti, hogy gyakran gyakorlati és jogi problémákba ütköznek azok az uniós polgárok, akik a hazájukban őket megillető jogokkal egy másik uniós tagállamban is élni kívánnak. (4) Ugyanakkor hatékonyabban kell kezelni azokat a gondokat, amelyek az egyes településeken és/vagy régiókban a szabad mozgásból adódnak. E tekintetben is célirányos intézkedéseket vagy programokat volna tanácsos alkalmazni;

23.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak többet kellene tennie egy olyan európai menekültügyi és bevándorlási politika megvalósítása érdekében, amely az alapjogokra, a szolidaritásra, a kölcsönös bizalomra, valamint a tagállamok és a helyi/regionális önkormányzatok által közösen viselt felelősségre épül;

24.

amellett szól, hogy az EU a jövőben is menedéket nyújtson azok számára, akiket üldöznek vagy akik védelemre szorulnak. A migránsok ellenőrzött befogadásának szükségszerűsége és a külső határok sértetlensége soha nem lehet fontosabb, mint a nemzetközi védelem. Ezért a Régiók Bizottsága emlékeztet arra, hogy a szárazföldi és tengeri határok ellenőrzése és felügyelete nem állhat az életmentés, illetve az emberi jogok tiszteletben tartása alapvető kötelezettségének útjában;

25.

úgy véli, hogy a menedékkérők és menekültek egyenjogú befogadása csak akkor lehet hosszú távon is sikeres, ha a helyi, regionális, állami és európai szint viszonyát hatékony együttműködés és bizalom jellemzi a források és a felelősség elosztását illetően. Ez az együttműködés napjainkban több fontos szempontból is elégtelen, ami akadályozza a bevándorlók letelepedését, és erősítheti az idegengyűlölő tendenciák kialakulását. Lényegében ugyanígy szükség van a hatékony együttműködésre a más típusú migránsok fogadása esetében is;

26.

arra kér minden kormányzati szintet az EU-ban, hogy együtt viseljék a felelősséget a menekültek befogadásáért és integrációjáért, és intenzívebb régióközi együttműködést, koordinációt és szolidaritást sürget egy olyan mechanizmus kidolgozása révén, amely a strukturális korlátok, erőforrások és más fontos tényezők figyelembevételével gondoskodik a menedékkérők és a menekültek tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok közötti elosztásáért. Napjainkban minden egyes állam hatáskörrel rendelkezik a menedékjogi és menekültügyi politika terén, így gazdaságilag is az állam felel a befogadásért. A befogadás azonban – akár az országok közötti, akár a tagállamokon belüli helyzetet tekintjük – egyenlőtlen: egyes önkormányzatok jóval több terhet vállalnak, amikor nagy számban fogadnak be bevándorlókat. Az RB rámutat arra, hogy az Európai Uniónak oda kell figyelnie az európai régiók speciális problémáira, hiszen ezek a régiók jelentik az említett migránsok belépési pontját, így különféle segítséget és szolgáltatásokat kell nyújtaniuk számukra, amelyek sok esetben meghaladják a lehetőségeiket. Ezért tehát egy olyan, specifikus pénzügyi eszköz bevezetésére van szükség, amely elsősorban a migránsokat fogadó régiók és a tranzitövezetek számára áll rendelkezésre;

27.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a migráns, menekült és menedékkérő gyermekek és kísérő nélküli kiskorúak fogadása során a tagállamokban nem mindig tartják be a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményt és a kísérő nélküli kiskorúakról szóló cselekvési tervet (2010–2014); hangsúlyozza, mennyire fontos a városok és települések kölcsönös támogatása annak érdekében, hogy vállalni tudják a rájuk háruló felelősséget azért, hogy ezeknek a rendelkezéseknek a betartását biztosítsák a fiú- és a lánygyermekek számára egyaránt. Emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a fent említett cselekvési terv 2014-ben lejár, és kéri, hogy kezdjék meg az annak megújításával kapcsolatos eljárást;

28.

rámutat, hogy az EUMSZ 80. cikkét eddig nem használták olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a szabad mozgás tekintetében szolidaritásról és a felelősség igazságos elosztásáról tanúskodnak. A továbbszállítással és visszatoloncolással kapcsolatos kötelezettségvállalások teljességgel önkéntes alapon működtek – néhány esetben maguk a városok kezdeményezték e kötelezettségek gyakorlati átültetését;

29.

úgy véli, hogy a menedékkérők és menekültek egyenlőtlen eloszlása a tagállamok, régiók között és a régiókon belül, illetve a munkahelyek, lakások stb. hiánya komoly feladat elé állítja a helyi és regionális önkormányzatokat. Hasonló problémát jelent, hogy nehéz előre tervezni és nincs lehetőség időben felkészülni a befogadásra. Az átmeneti megoldások gyakran negatív társadalmi következményekkel járnak, ami pedig rontja az érintettek esélyeit arra, hogy megfelelően felvértezzék magukat az integrációs folyamat megkezdéséhez;

30.

ezért úgy véli, hogy ideje pontosabban meghatározni, mit is értünk közös felelősségen és szolidaritáson, ha menekültügyi kérdésekről van szó. Nyilvánvaló, hogy az egyes államoknak, régióknak és településeknek – saját egyedi körülményeikből és kívánságaikból kiindulva – más-más elképzelésük van arról, hogy mi is értendő megfelelő tehermegosztáson vagy szolidaritáson. Rendkívül szerteágazó kérdésekről van itt szó: a közvetlenül érkező menedékkérők számától kezdve a feldolgozandó menedékkérelmek számán keresztül egészen a pénzügyi helyzetig, a lakáshiányig, a korábbi befogadásokig, a népességsűrűségig stb. Emellett szerepet játszanak a rövid és hosszú távú kilátások is;

31.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a tagállamok között szükség van a bevált gyakorlatok megosztására a menedékkérők és a menekültek kérelmeinek kezelése, az integrációs politikák és a jogilag rendezetlen migráció megelőzése terén. Ennek segítségével alulról szervezett megközelítéssel lehetne megoldást keresni a menedékkérők, a menekültek és a rendezetlen jogállású migránsok érkezés utáni befogadási körülményei terén, valamint a kérelmek és az ügyiratok feldolgozásának hatékonysága és gyorsasága terén a tagállamok és a régiók között fennálló különbségek megszüntetésére. Megjegyzi, hogy a kisebb településeknek nincsenek erőforrásaik sok egyszerre érkező migráns kezelésére, ezzel kapcsolatban pedig hangsúlyozza, hogy a településeknek szolidaritást kell vállalniuk egymással, és kéri a FRONTEX megerősítését a nemzeti határőrizeti hatóságok közötti eredményesebb, hatékonyabban megerősített és egyszerűsített együttműködés, valamint a migránsok, illetve az EU külső határainak védelme érdekében;

32.

a tehermegosztásról szóló viták előmozdítása érdekében egy tanulmány kidolgozását javasolja, amely felméri, hogy a tagállamok, régiók és települések miképpen látják a megosztott felelősséget és a szolidaritást, és ezek a különféle meghatározások milyen hatásokkal járnának különböző forgatókönyvek szerint. A tanulmány azt is megvizsgálhatná, miként lehetne elérni a menedékkérők és menekültek egyenletesebb eloszlását az EU települései, régiói és államai között;

33.

fontosnak tartja továbbá, hogy az EU erőforrásnak tekintse és ennek megfelelően alkalmazza az újonnan érkező bevándorlókat. A sokféleséget helyi és regionális szinten kezelni tudó, sikeres integrációs munka elősegíti a növekedést, több esélyt ad a tanulásra és a vállalkozásra, hozzájárul a jövőbeli munkaerő-kereslet kielégítéséhez és a szociális állam finanszírozását is biztosítja a jövőben. E politika eredményességéhez alapvetően fontos, hogy beruházzunk egyfelől a migránsok oktatásába és foglalkoztatásába, lehetővé téve számukra a belépést az EU munkaerőpiacára, másfelől a kulturális sokféleség kezelésébe és az ezzel kapcsolatos képzésbe is, hogy változásokat tudjunk elérni a lakosság hozzáállásában, és javulás következzen be a szociális kapcsolatok terén;

34.

hangsúlyozza, hogy egy az egész Unióra kiterjedő megközelítésre van szükség a csalás és a visszaélések elleni küzdelem érdekében;

35.

felhívja a figyelmet arra, hogy a sok tagállamban jellemzően alacsony születési ráta és a küszöbönálló nemzedékváltás következményeképpen több munkaképes korú emberre lesz szükség. Ezért a menedékkérők és menekültek befogadása nemcsak feladatot, hanem komoly esélyt is jelent az uniós országok számára. Az EU-nak egyszerűen hiteles választ kell találnia az Unió előtt álló demográfiai kihívásokra;

36.

felhívja a figyelmet arra, hogy a legális bevándorlásra vonatkozó jogszabályok elfogadása terén korlátozottak az előrelépések. Így a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályozási keret továbbra is rendkívül foghíjas. Ezért az RB üdvözli, hogy a hangsúly egy átfogó migrációs stratégiára került, és nagy jelentőséget tulajdonít a származási és tranzitországokkal kialakítandó kiegyensúlyozott, valódi partnerségeknek a bevándorlók jogtisztelő és jól szervezett befogadása érdekében;

37.

azon a véleményen van, hogy a szervezett bűnözés ellen helyi szinten is küzdeni kell társadalmi és oktatási kezdeményezések révén: azzal, hogy különösen a szervezett bűnözés által uralt terület lakóinak megmutatjuk, hogy egy másik fejlődési modell is lehetséges, melynek alapja az átláthatóság, a részvétel és a demokrácia, illetve azáltal, hogy oktatási támogatást nyújtunk elsősorban azon fiatalok számára, akiknél fennáll a veszélye annak, hogy illegális struktúrák részévé válnak; illetve azáltal, hogy a szervezett bűnözésből származó jövedelmet elkobozzuk és társadalmi projektek, helyi szereplők és a civil társadalom számára használjuk fel. Az európai, nemzeti és regionális, illetve állami hatóságok alapvető felelőssége, hogy együttműködjenek az ilyen jellegű kezdeményezésekben;

38.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy egy jól szabályozott bevándorlási politikának a jogilag rendezetlen migráció visszaszorítását szolgáló intézkedésekről is rendelkeznie kell. (5) Fontos ugyanakkor, hogy a jogilag rendezetlen migrációt és a rendezetlen jogállású migránsoknak nyújtott segítséget ne minősítsék bűntettnek, és hogy odafigyeljenek az emberkereskedelem potenciális áldozataira is. A helyi és regionális önkormányzatoknak mindig az éppen aktuális helyzetet kell kezelniük, és ez az alapjogokra való tekintettel azt is jelentheti, hogy a rendezetlen jogállású migránsok számára is nyújtanak szolgáltatásokat;

39.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képviselőinek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy olyan struktúrákat építsenek ki, melyek segítségével megoszthatják egymással a foglalkoztatással, képzéssel és társadalmi szerepvállalással kapcsolatos tapasztalataikat és bevált gyakorlataikat, és így erősebben kidomboríthassák az integrációs politika helyi dimenzióját. A tapasztalatcserét szolgáló fórum előfeltétele annak, hogy az Unióban kialakuljon egy a migránsok jogait garantáló, lendületes integrációs politika. Hosszabb távon egy ilyen fórum elősegítené azoknak a különbségeknek a felszámolását is, amelyek a tagállamok között az integrációs politikák terén mutatkoznak;

40.

úgy véli, hogy az emberek biztonságát és az alapjogokat veszélyeztető problémáknak – így például a szervezett bűnözés és különösen az emberkereskedelem, a kábítószer-kereskedelem és a fiatalkorúak szexuális kizsákmányolása kérdésének – a megoldásához a megelőző intézkedések ugyanolyan fontosak, mint a büntetőjogi szankciók. Emlékezteti az Európai Bizottságot arra, hogy a helyi és regionális szereplők döntő szerepet játszanak a bűnmegelőzési stratégiák kidolgozásában és az áldozatok folyamatos, megfelelő életminőségének biztosításában;

41.

amellett szól, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontosabb szerepet kapjanak a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelemben, mivel a helyi környezetben elkövetett bűntettek egyre gyakrabban vezethetők vissza a nemzetközi szervezett bűnözésre, és a helyi közösségek tekinthetők a társadalmi struktúrák egyensúlyát megingató bűnszervezetek első áldozatainak. osztja az Európai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy biztonságos és megbízható rendszerek kiépítésére van szükség, hogy az emberek és a vállalkozások maradéktalanul ki tudják aknázni az internet kínálta lehetőségeket. Ezért a tagállamok és az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja közötti együttműködést ki kell terjeszteni a regionális és a helyi szintre is, hogy már a polgárokhoz legközelebb álló közigazgatási szinttől kezdve erősíthessük a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet;

42.

úgy véli, hogy a korrupció különösen fontos kérdés a helyi és regionális önkormányzatok és polgáraik szempontjából. A Régiók Bizottsága – a többi uniós intézménnyel, az Európa Tanáccsal és más szervezetekkel együttműködésben – továbbra is minden szinten küzd a korrupció ellen és az EU pénzügyi érdekeinek védelméért, többek között az Európai Ügyészség létrehozásával;

43.

támogatja az emberkereskedelem felszámolására vonatkozó uniós stratégiát. A helyi és regionális önkormányzatok számottevően hozzájárulhatnak a stratégia sikeres végrehajtásához, és helyismeretüknek köszönhetően könnyebben észlelhetik az arra utaló jeleket, hogy valaki emberkereskedelem áldozatává vált. Ezért az RB amellett érvelt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok segítsenek az áldozatok azonosítására, védelmére vonatkozó iránymutatások kidolgozásában és folyamatos, megfelelő életminőségük biztosításában, különösen a kiskorúak esetében;

44.

hangsúlyozza, hogy a települések és a járások fontos partnerek a származási országbeli kapacitásépítésben. Javítani és lényegesen bővíteni kell a migránsokat vagy menedékkérőket befogadó települések, illetve származási településeik közötti határokon átnyúló nemzetközi együttműködést. A helyi szint fontos szerepet játszik a befogadási és visszatérési programok kialakításában és végrehajtásában.