52013DC0453

1.           Bevezetés

A jelen közlemény a „teljesen elektronizált közbeszerzés” (a hirdetmények elektronikus közzétételétől az elektronikus kifizetésig tartó közbeszerzési folyamat)[1] uniós végrehajtásának helyzetét értékeli, amint azt „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című 2012. évi közlemény[2] előírja. A közlemény meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket az Európai Uniónak és a tagállamoknak a teljesen elektronizált közbeszerzésre történő áttérés megvalósításához kell meghozniuk.

A közbeszerzések kezelése elsődleges politikai jelentőséggel bír a pénzügyi konszolidáció jelen kontextusában. Mivel az árukra, építési beruházásokra és szolgáltatásokra fordított közkiadások az Európai Unió GDP-jének 19 %-át teszik ki[3], azok hatékonyabb kezelése jelentős mértékben hozzájárulhat a közkiadások általános hatékonyságának javításához. A jelenlegi válság lehetőséget kínál a tagállamok számára közigazgatásuk további strukturális átalakítására azzal a céllal, hogy csökkenthessék a közkiadások GDP-n belüli arányát és a megtakarított forrásokat növekedést ösztönző szakpolitikákra fordíthassák. A Világbank becslése szerint az e-közbeszerzés 6–13,5 %-os megtakarítással járhat a közbeszerzési kiadások teljes összegéhez viszonyítva[4].

A hatékony közigazgatás az Európai Unió gazdasági versenyképességének egyik kulcseleme. A közigazgatás modernizációját a Bizottság éves növekedési jelentése 2012-ben és 2013-ban[5] az öt prioritás egyikeként azonosította. A közbeszerzés reformja, a közigazgatás digitalizálása, az adminisztratív terhek csökkentése és az átláthatóság növelése mind növekedésösztönzők.

A teljesen elektronizált közbeszerzésre történő áttérés jelentős megtakarításokkal járhat, előmozdíthatja a közigazgatás bizonyos területeinek strukturális újragondolását, és ösztönzi a növekedést a belső piac megnyitása és az innováció és az egyszerűsítés előmozdítása útján. Előmozdíthatja a kkv-k közbeszerzésekben való részvételét is az adminisztratív terhek csökkentése, az üzleti lehetőségek átláthatóságának növelése és a részvételi költségek csökkentése révén.

A teljesen elektronizált közbeszerzés nem egy olyan informatikai projekt végrehajtását jelenti, amely csak leképezi a papíralapú folyamatokat; olyan lehetőségről van szó, amely a közigazgatás szervezetének alapvető újragondolására kínál alkalmat. A teljesen elektronizált közbeszerzés ezért a fenti prioritások megvalósítását elősegítő egyik kulcstényező, és hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedésre vonatkozó célkitűzéseihez.

Az e-közbeszerzés[6] előnyeinek kiaknázása érdekében és a közbeszerzés jogi kerete modernizációjának részeként[7] a Bizottság 2011 végén az e-értesítés[8], a közbeszerzési dokumentumokhoz való e-hozzáférés[9] és az e-benyújtás[10] szakaszának kötelezővé tételére tett javaslatot. A Bizottság most elfogadott egy javaslatot, amely a közbeszerzési eljárás másik szakasza: a számlázás digitalizálására irányul. Ez a 2012. évi második egységes piaci intézkedéscsomagban előirányzott javaslat az e-számlák valamennyi állami beszerző általi kötelező elfogadására történő áttérést kívánja elérni az e-közbeszerzésre vonatkozó határidőhöz a lehető legszorosabban kapcsolódó határidővel. Ez maximalizálná a hasznokat az Európai Unió gazdasága számára, és lehetővé tenné az európai vállalkozások és ajánlatkérő szervek számára a digitalizált egységes piac előnyeinek teljes kiaknázását.

A közbeszerzések jogi keretének modernizációja és az e-számlázásra vonatkozó javaslat a közbeszerzések digitalizálását befolyásoló fő tényezőkkel foglalkozik. Az e-fizetéssel már nagymértékben foglalkoznak az egységes eurófizetési térségre (SEPA) vonatkozó jogszabályok, míg az e-rendelés a közbeszerzésre vonatkozó jogalkotási javaslatban foglalt e-katalógusok megvalósításának függvénye. A folyamat fennmaradó része (e-archiválás) az e-számlázás függvénye, ami alátámasztja, hogy az utóbbit kell először megvalósítani. Ezért, jóllehet a végső cél a teljes közbeszerzési ciklus elektronikus levezénylése az e-értesítéstől az e-fizetésig, a Bizottság e szakaszban nem tesz jogalkotási javaslatot a folyamat fennmaradó részének digitalizálására. A Bizottság mindazonáltal figyelemmel fogja kísérni e területek jövőbeli alakulását, és adott esetben intézkedés elfogadásáról dönt majd, ha azt hasznosnak vagy szükségesnek ítéli.

A tagállamok főszerepet fognak játszani a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósításában, mivel megvalósítható stratégiákat kell majd kidolgozniuk az áttérés levezénylésére. A már kidolgozott stratégiák többsége nem tartalmaz működési kérdésekkel foglalkozó akcióterveket. Az e-közbeszerzési stratégiát már kidolgozott 22 tagállam közül csak 8 határozott meg az e-közbeszerzés bevezetésére vonatkozó célokat.

2.           A teljesen elektronizált közbeszerzés, mint a közigazgatás modernizálásának eszköze

A tagállamoknak meg kell ragadniuk a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósításában rejlő lehetőséget, és azt a közbeszerzés levezénylési módjának javítására, és még inkább közigazgatásaik működésének alapvető modernizálására kell fordítaniuk. A hasznok maximalizálása érdekében stratégiai és holisztikus megközelítést kell alkalmazni, meghatározva a megfelelő politikát és jogszabályi keretet, valamint biztosítva a kormányzást és a koordinációt. Például szakpolitikai döntéseket kell majd hozni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások egyszerűen hozzáférhessenek a közbeszerzési lehetőségekhez. Ez minden nemzeti közbeszerzési lehetőség egyetlen weboldalon való közzététele vagy több, információt cserélő weboldal létrehozása útján érhető el.

A teljesen elektronizált közbeszerzés lehetőséget kínál a teljes közbeszerzési eljárás átalakítására, alkalmasint hatást gyakorolva a közbeszerzés tagállami (de)centralizációjának mértékére[11].

A teljesen elektronizált közbeszerzés javíthatja az általános közigazgatási hatékonyságot a beszerzéstől a fizetésig terjedő ciklus időtartamának lerövidítése, az adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrizhetőség javítása révén. Mindezek másfelől mérséklik a korrupció és adócsalás lehetőségét, fokozzák az adatbiztonságot, és csökkentik a peres ügyek számát[12]. A lombardiai központi beszerző testület 2009-ben megállapította, hogy az e-közbeszerzés bevezetése 26 %-kal csökkentette a közbeszerzési eljárások időtartamát, és 88 %-kal csökkentette a peres ügyek számát.

A digitalizálás ezenfelül elősegíti a közbeszerzések és így a közkiadások egy jelentős részének figyelemmel kísérését. Portugáliában a „Base”[13] elnevezésű közbeszerzési portál lehetővé teszi a közbeszerzési kiadások és a közbeszerzések méretének figyelemmel kísérését, valamint a beszerzések típusaira, a vállalkozások által elnyert pályázatokra stb. vonatkozó statisztikák elkészítését.

A teljesen elektronizált közbeszerzés tovagyűrűző hatásokkal is járhat a kormányzati szolgáltatások szélesebb körű digitalizálásának előmozdítása révén, ami hatékonyabb, polgár- és üzletbarát közszolgáltatásokat eredményez. Ez az innovációt is serkentheti, és hozzájárulhat az európai digitális menetrend[14] és a 2011–2015 időszakra szóló elektronikus kormányzati cselekvési terv[15] célkitűzéseinek eléréséhez.

Az e-számlázás bevezetése tovagyűrűzés révén hozzájárulhat más, odaítélés utáni folyamatok automatizálásához, például az e-rendeléshez, e-fizetéshez és e-archiváláshoz. Ezenfelül e-tanúsítványok[16] vezethetők be digitális egyablakos ügyintézésként a közbeszerzések keretében kért minden tanúsítványra vonatkozóan. Az ajánlatkérő szerveknek többé nem kellene a vállalkozásoktól dokumentumokat kérniük, mivel azok elérhetőek lennének online. Ezen e-tanúsítványokat az ajánlatkérő szerveken kívüli egyéb közigazgatási szervek is felhasználhatnák, ami az adminisztratív terhek egyszerűsödésével és csökkenésével járna. Olaszországban e rendszer a becslések szerint akár évi 1,2 milliárd EUR megtakarítást is eredményezhet a vállalkozások számára[17]. Az e-tanúsítványoknak az UGAP, egy francia központi beszerzési testület, általi használata 35 %-kal csökkentette az adminisztratív költségeket, az odaítélési eljárás pedig 10 nappal rövidült.

Már számos ország megkezdte a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósítását. Nagyobb előnyök érhetők el, ha elkerülhetővé válik a párhuzamos (elektronikus és papíralapú) rendszerek egymás mellett létezése.

3.           Teljesen elektronizált közbeszerzés a kkv-k közbeszerzésekben való részvételének fokozása érdekében

A kkv-k többsége rendelkezik a teljesen elektronizált közbeszerzésben való részvételhez szükséges eszközökkel, ami lehetőséget teremt számukra arra, hogy éljenek az e-közbeszerzés nyújtotta előnyökkel. Az Eurostat 2013-as[18] adatai szerint 2012-ben csak a kkv-k 4,6 %-ának nem volt hozzáférése az internethez.

Az e-számlázás csökkentheti a számlák megküldésének költségeit és bonyolultságát, az automatizálás révén pedig mérsékelheti a hibákat is, valamint egyszerűsíti az ellenőrzést és az adóbeszedést. Az utóbbi másfelől csökkenti a vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket, amelyek fokozottabban érintik a kkv-kat.

Számos tanulmány azt mutatja, hogy a kkv-k előnyösnek tartják az e-közbeszerzést[19]. A kkv-k által említett pozitív szempontok magukban foglalják az információhoz való gyorsabb hozzáférést, a több pályázati lehetőséghez való hozzáférést és az eljárások egyszerűsödését.

Az azon országokban szerzett tapasztalatok, amelyekben az e-közbeszerzés bevett gyakorlat (például Portugália, Írország), általában véve pozitívak. Dél-Koreában a kkv-k közbeszerzésekben való részvétele 20 %-kal növekedett 2003 (az e-közbeszerzés bevezetésének éve) és 2010 között.

E kapcsolódó előnyök ellenére intézkedést kell hozni uniós, nemzeti és regionális szinteken a kkv-k teljesen elektronizált közbeszerzéshez való hozzáférésének előmozdítása érdekében (lásd az 5. szakaszt). Nevezetesen a tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony költségű és könnyen használható e-számlázási és e-közbeszerzési szolgáltatásokat a lehetséges költségek és összetettség minimalizálása érdekében.

4.           A teljesen elektronizált közbeszerzés alacsony mértékű, de gyorsan növekvő használata

4.1.        Az e-számlázás jelenlegi helyzete

Mivel az e-számlázás előnyeit egyre inkább felismerik, számos tagállam kezdeményezéseket tett annak bevezetésére. Az e-számlázás jelenleg bizonyos mértékben kötelező a közbeszerzések területén Dániában, Svédországban és Finnországban, és 2014-től kötelező lesz Ausztriában (szövetségi szinten) és Olaszországban. Hollandia kifejlesztett egy portált (Digipoort), amelyen keresztül e-számlák küldhetők a központi kormányzatnak, és jelenleg lépéseket tesz ennek a regionális és helyi testületekre történő kiterjesztésére is. Franciaországban és a Cseh Köztársaságban a kormányhivatalok dönthetnek az e-számlázás kötelezővé tételéről, ha így kívánják. Más országok, például Spanyolország, Belgium, Írország és Németország, szintén lépéseket tesznek az e-számlázás közbeszerzések területén való szélesebb körű használatára.

E törekvések ellenére az e-számlázás közbeszerzések területén való elfogadása még mindig korlátozott az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint csak a vállalkozások 12 %-a használ elektronikus eszközöket az állami szerveknek történő számlaküldés vagy az állami szervektől történő számlafogadás során. Más forrás szerint Európában az e-számlázás csak az összes kicserélt számla 4–15 %-át teszi ki.

Azon vállalkozások aránya, amelyek 2011-ben automatikus feldolgozásra alkalmas szabványos struktúrát alkalmazó e-számlákat, valamint elektronikus adatokat küldtek/fogadtak az állami hatóságok számára/részéről [%] (forrás: Eurostat)

Ezenfelül azok az országok, amelyek kötelezővé tették az e-számlázást, ezt gyakran saját nemzeti e-számlázási szabványaik alapján tették, amelyek többnyire nem átjárhatóak. Ez hozzájárult az egységes piac széttöredezéséhez, és így növelte az e-számlázás költségeit és összetettségét a határokon átnyúló közbeszerzésekben. Nincs folyamatban olyan lehetőségek megvalósítása, amelyek minden érdekelt fél számára potenciálisan jelentős megtakarítást hozhatnának.

A Bizottság „Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában” című 2010. évi közleménye[20] célkitűzésként azt fogalmazza meg, hogy „az e-számlázásnak 2020-ig a fő számlázási móddá kell válnia Európában”, és tervet dolgoz ki elterjedésének fokozására. A Bizottság most elfogadott egy arra irányuló javaslatot, hogy az e-számlázás váljon az általános számlázási módszerré a közbeszerzésekben (lásd az 5.1. szakaszt).

4.2.        Az e-közbeszerzés jelenlegi helyzete

Az e-értesítés és a közbeszerzési dokumentumokhoz való e-hozzáférés általában jelen van az Európai Unióban, bár ezen eszközöket néhány tagállamban nem használják minden eljárásban és beszerzésben. 22 tagállam már kötelezővé tette az e-értesítés használatát még jóval az uniós jogszabályok hatálybalépése előtt. Az Európai Bizottság számára 2013-ban készített tanulmány[21] becslése szerint 2011-ben 10 %[22] (+13 % 2010-hez képest) volt az e-benyújtás uniós elterjedtségének aránya.

Litvánia, Portugália, Svédország és az Egyesült Királyság jelentős előrehaladást ért el, mivel a becslések szerint az elterjedtség 2011-ben meghaladta a 30 %-ot. A legtöbb ország mindazonáltal 5 % alatti elterjedtségi szinttel rendelkezett, míg 4 tagállam (Bulgária, Görögország, Magyarország és Szlovénia) nem tett lehetővé e-benyújtást a közbeszerzésekben 2012-ben.

A tagállamok többségében (15) az e-benyújtás önkéntes. Csak Portugália tette azt kötelezővé minden ajánlatkérő szerv és beszerzés tekintetében, azonban csak egy bizonyos küszöb felett. 5 tagállamban kötelező az e-benyújtás bizonyos különleges területeken. Az e-közbeszerzés portugáliai alkalmazása becslések szerint 6–18 %-os megtakarítással jár a teljes közbeszerzési kiadásokhoz viszonyítva. Az e-közbeszerzés regionális szinten is kötelezővé vált (például Flandriában, Lombardiában). A részletes e-közbeszerzési országjellemzők az alábbi címen érhetők el: http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/d2-annex-eprocurement-country-profiles-final_en.pdf.

A közbeszerzési látkép általánosságban rendkívül széttöredezett[23] és összetett, nagyszámú különböző eljárással, informatikai technológiával, tanúsítási követelménnyel, olyan gyakorlatokkal, amelyek nem aknázzák ki teljes mértékben az informatikai technológiák által kínált lehetőségeket. Az e-közbeszerzési rendszerek használatának egyszerűsége és azok átjárhatósága kulcselemet képeznek az e-közbeszerzés nagymértékű elterjedésének és a nagymértékű megtakarítások és hasznok lehetővé tétele szempontjából.

Az alacsony mértékű elterjedtség leküzdése érdekében és a piac széttöredezésének kockázatát kezelendő a Bizottság a közbeszerzésről szóló irányelvek modernizációjának részeként azt javasolta, hogy az e-közbeszerzés 2016 közepéig váljon kötelezővé, és mozdítsák elő annak átjárhatóságát. A javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Miközben az e-közbeszerzés megvalósításának pontos határideje még tárgyalások tárgyát képezi, a társjogalkotók egyetértenek az e-közbeszerzésre történő áttérés megvalósításának elvét illetően. A jogalkotási javaslatot követően a Bizottság kibocsátott egy közleményt, amely intézkedéseket jelentett be az e-közbeszerzés uniós megvalósításának támogatására (lásd az intézkedések végrehajtásának helyzetéről szóló mellékletet). A Bizottság többek között jelentést tett közzé „The Golden Book of e-procurement” (Az e-közbeszerzés arany könyve) címmel, bemutatva a legjobb gyakorlatokat[24]. Emellett az e-pályázással foglalkozó bizottsági szakértői csoport ajánlásokat fogadott el az e-közbeszerzés levezénylésének egyszerűsítésére, különösen a kkv-k és a nemzetközi szállítók számára[25]. Mindkét jelentés hatékonynak bizonyul az e-közbeszerzési megoldások fejlesztésében.

5.           Következő lépések

Az e-értesítés, e-hozzáférés és e-benyújtás kötelezővé tételére vonatkozó bizottsági javaslat és „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című közleményben bejelentett intézkedések fontos előrelépéseket jelentenek az e-közbeszerzés által kínált előnyök kiaknázása felé.

A teljesen elektronizált közbeszerzés további lehetővé tétele érdekében a Bizottság most intézkedések sorozatát fogadja el, beleértve az e-számlázásnak a közbeszerzések területén való főszabállyá tételére vonatkozó jogalkotási javaslatot és nem jogalkotási intézkedéseket is, amelyek a teljesen elektronizált közbeszerzés tagállamok általi megvalósításának további támogatását szolgálják. Ezen intézkedések ismertetésére az alábbiakban kerül sor[26].

5.1.        Az e-számlázás főszabállyá tétele a közbeszerzések területén

Az előnyökre vonatkozó nemzeti értékelések extrapolációján[27] alapuló bizottsági becslés szerint akár 2,3 milliárd EUR megtakarítással is járhat az, ha a közbeszerzések területén uniós szinten bevezetik az e-számlázást.

Ezen előnyök kiaknázása érdekében a Bizottság javaslatot fogadott el az e-számlázás standard számlázási módszerré tételéről a közbeszerzések területén. Tovagyűrűző hatások révén ennek elő kell mozdítania az e-számlázás elterjedését valamennyi piaci szereplő körében. A választott megközelítés kettős. Először is a nemzeti szabványok közötti átjárhatatlansággal kapcsolatos problémák megszüntetése érdekében a Bizottság javasolja az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) megbízását egy új európai e-számlázási szabvány kidolgozásával, szabványosítva az e-számla információtartalmát, ami nélkülözhetetlen a határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé tételéhez és a jogi megfelelés biztosításához. Másodszor a javaslat szerint arra kötelezik majd a tagállami közigazgatási szerveket, hogy elfogadják az új európai szabványnak megfelelő e-számlákat. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy e kötelezettségek a közbeszerzésről szóló irányelvek által az e-közbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában előírt határidőhöz a lehető legszorosabban kapcsolódó határidővel lépjenek hatályba.

Az e-számlázás bevezetésének e megközelítése minden érdekelt fél számára időt biztosít a működési kihívások leküzdésére, miközben biztosítja, hogy minden tagállam sikeresen elvégezze az áttérést. A Bizottság felszólítja a tagállamokat a szükséges előkészítő munkák mihamarabbi megkezdésére az e rendelkezéseknek való kellő időben történő megfelelés biztosítása érdekében. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok a szükséges infrastruktúrák létrehozását követően azonnal tegyék kötelezővé az e-számlázást minden érdekelt fél számára, hogy mihamarabb érezhetők legyenek e beruházások előnyei. A tagállamoknak ugyanakkor meg kell tenniük minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében is, hogy a kkv-k számára ez ne járjon szükségtelen többletköltséggel vagy -teherrel. A Bizottság az e-számlázás megvalósítása felé tett előrehaladás értékelése céljából az áttérésre adott határidőt követő 5 éven belül felül fogja vizsgálni a helyzetet.

Kulcsintézkedések:

(1) Az Európai Parlament és a Tanács egyetértésének megszerzése az új európai szabványnak megfelelő e-számlák elfogadását kötelezővé tevő új jogi keret tekintetében.

5.2.        Szabványalkotó munka

Az e-számlázásra és az e-közbeszerzésre vonatkozó jogalkotási javaslatok szükséges, de nem elégséges feltételei a teljesen elektronizált közbeszerzés sikeres uniós megvalósításának. Számos olyan nem jogalkotási intézkedésre is szükség van, amely a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósítását támogatja. Nevezetesen további szabványalkotó munkára van szükség az e-számlázásra vonatkozó jogalkotási javaslat végrehajtásának lehetővé tételéhez.

A CEN-nek ezért el kell végeznie a szükséges szabványalkotó munkát a Bizottság által adott megbízás alapján, amely egy későbbi szakaszban készül majd el. A megbízás magában fogja foglalni azon minimumkövetelmények listáját, amelyeket a szabványnak tartalmaznia kell. A munka elvégzésére ezt követően a CEN-nek az új európai szabványok kidolgozására vonatkozó általános eljárásával összhangban kerül majd sor. Mivel ilyen szabványt csak műszaki bizottság fogadhat el, azt, hogy egy létező műszaki bizottság foglalkozhat-e e feladattal, vagy egy újat kell-e létrehozni, a CEN fogja eldönteni. A CEN-nek az e-közbeszerzéssel kapcsolatos munkáját is folytatnia kell az e-közbeszerzési megoldások egyszerűsítésére, a kkv-k részvételének előmozdítására és a közbeszerzések e-közbeszerzési rendszereken keresztül történő figyelemmel kísérésének fejlesztésére figyelemmel. A Bizottság továbbra is finanszírozást nyújt olyan projektek számára, amelyek elősegítik a teljesen elektronizált közbeszerzés fejlesztését az Unióban, ilyen projekt például az e-SENS[28], és biztosítani fogja, hogy a CEN vonatkozó munkája beágyazódjon e projektbe.

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a CEN-szabványok használatát országaikon belül a teljesen elektronizált közbeszerzés teljes átjárhatóságának biztosítása érdekében.

A többéves pénzügyi keret részeként a Bizottság javaslatot tett az „Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz” (CEF)[29] elnevezésű program elindítására. E program célja a határokon átnyúló közszolgáltatások nyújtásához – beleértve az e-közbeszerzést és az e-számlázást is – szükséges infrastruktúrába történő befektetések támogatása a határokon átnyúló folyamatok átjárhatóságának fokozása révén. Ez előmozdíthatja a teljesen elektronizált közbeszerzés szabványosítását a jövőbeli jogalkotás által lefedett területeken túl, és hozzájárulhat a nem átjárható nemzeti megoldások visszaszorításához.

KULCSINTÉZKEDÉSEK:

(2) Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) elvégzi a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó jogalkotási javaslat végrehajtásának lehetővé tételéhez szükséges szabványalkotó munkát. A CEN tovább szabványosítja az e-közbeszerzést a kkv-k általi alkalmazásának egyszerűsítése érdekében.

(3) Olyan projektek Európai Bizottság általi finanszírozása, amelyek előmozdítják az átjárható e-számlázási megoldások uniós fejlesztését (e-SENS).

(4) A teljesen elektronizált közbeszerzés (az e-számlázást is beleértve) infrastruktúrája fejlesztésének az Európai Bizottság általi finanszírozása és támogatása Európa-szerte a javasolt Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) útján.

5.3.        A teljesen elektronizált közbeszerzésre vonatkozó nemzeti stratégiák

A tagállamok kulcsszerepet játszanak a teljesen elektronizált közbeszerzés megvalósításában. A Bizottság ezért nemzeti stratégiák kidolgozására ösztönzi a tagállamokat, részletes akciótervekkel az e-közbeszerzésnek és az e-számlázásnak a közbeszerzésről és az e-számlázásról szóló irányelvekben rögzített határidőkre való megvalósításának biztosítása érdekében. E stratégiák kidolgozása lehetőséget kínál a teljesen elektronizált közbeszerzés jelenlegi összetett rendszerének (széttöredezett, néha nem felhasználóbarát és nem átjárható megoldások) felülvizsgálatára, a közbeszerzés további racionalizálására és a közigazgatás szélesebb körű modernizációjára.

E stratégiák megvalósítása érdekében különleges akcióterveket kell kidolgozni az alábbiak érdekében:

· Közbenső célok meghatározása az e-közbeszerzés és e-számlázás alkalmazása tekintetében a közbeszerzésről és az e-számlázásról szóló irányelvekben meghatározott célkitűzések felé történő előrelépés figyelemmel kísérése céljából;

· Az áttérés irányítása olyan stratégia kiválasztása útján, amely maximalizálja a teljesen elektronizált közbeszerzés előnyeit. Az Európai Bizottság tanulmányt készít azon e-közbeszerzési és e-számlázási stratégiák azonosítása céljából, amelyek a legsikeresebbnek bizonyulnak. Ez segíteni fogja a tagállamokat saját szakpolitikáik értékelésében;

· Az egyszerűsítésnek, az adminisztratív terhek csökkentésének, valamint a kkv-k és a nemzetközi szállítók részvételének az előmozdítása a teljesen elektronizált közbeszerzésben, figyelemmel az „arany könyv” és az e-pályázással foglalkozó szakértői csoport eredményeire (lásd a 4.2. szakasz végét);

· Az e-tanúsítványok fejlesztésének és használatának előmozdítása. A PEPPOL-hoz[30], a virtuális céginformációs dossziéhoz (VCD)[31] hasonló eszközök használata segíthet azok létrehozásában;

· A közbeszerzési kiadások és a fő teljesítménymutatók (például a kkv-k részvétele, a teljesen elektronizált közbeszerzés hasznai) figyelemmel kísérése nemzeti szinten az e-közbeszerzési rendszerek által generált információk felhasználása útján a megtakarítások és a nagyobb mértékű átláthatóság elérése érdekében;

· Képzési programok létrehozása vállalkozások (különösen kkv-k) és ajánlatkérő szervek számára az áttérés során való támogatásuk érdekében. A tagállamoknak lehetőségük van strukturális alapok felhasználására a képzések finanszírozásához és, ha igény van rá, a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez. E lehetőség kihasználása érdekében a tagállamoknak e prioritásokat be kell építeniük a strukturális alapokat a 2014–2020-as időszakban végrehajtó jövőbeli operatív programjaikba;

· A belső piaci célkitűzések figyelembevétele a nemzeti stratégiákban. Az Európai Bizottság közzéteszi azokat a kulcselveket, amelyeknek minden e-közbeszerzési rendszernek meg kell felelnie Európában a belső piaccal való összeegyeztethetőség érdekében. Az iránymutatások többek között az alábbi kérdésekkel foglalkoznak majd: a hozzáférés egyszerűsítése a nemzetközi szállítók számára (az e-közbeszerzési rendszerek például nem tartalmazhatnak különleges nemzeti adatmezőket, amelyek gátolhatják a külföldi vállalkozások hozzáférését), a hozzáférés egyszerűsítése a kkv-k számára, átjárhatósági követelmények stb. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti stratégiáik érvényre juttassák ezen iránymutatásokat.

KULCSINTÉZKEDÉSEK:

(5) A tagállamok nemzeti stratégiákat és részletes akcióterveket határoznak meg a teljesen elektronizált közbeszerzés tekintetében a közbeszerzésről és az e-számlázásáról szóló irányelvekben rögzített határidőkre való megvalósítás biztosítása érdekében.

(6) Az Európai Bizottság tanulmányt készít, amely azonosítja a legsikeresebb európai e-közbeszerzési és e-számlázási stratégiákat.

(7) A tagállamok mérlegelik a strukturális alapok felhasználásának lehetőségét (különösen kkv-k részére tartandó) képzések finanszírozására az adminisztratív kapacitás megerősítése érdekében és az infrastruktúra kiépítésére, beépítve e prioritásokat megfelelő operatív programjaikba.

(8) Az Európai Bizottság közzéteszi azokat a kulcselveket, amelyeknek minden e-közbeszerzési rendszernek meg kell felelnie Európában a belső piaci elvekkel való összeegyeztethetőség érdekében.

5.4.        A legjobb gyakorlatok megosztása

A Bizottság folytatni fogja az e-számlázással foglalkozó többoldalú európai fórum munkáját, és egy hasonló fórumot hoz majd létre az e-közbeszerzés vonatkozásában. A fórumok meg fogják határozni a további szabványalkotó munkát, koordinálni fogják az európai és nemzeti kezdeményezéseket, és meg fogják osztani a legjobb gyakorlatokat. A fórumok a teljesen elektronizált közbeszerzés kulcsszereplőiből állnak majd: nemzeti politikai döntéshozók, vállalkozások képviselői/kkv-szervezetek, ajánlatkérő szervek/vevők, e-közbeszerzési és e-számlázási megoldásszállítók, szabványügyi testületek stb.

A Bizottság tanulmányt is készít majd, amely azonosítja az e-közbeszerzési eszközök, például az e-árverések[32] és e-katalógusok[33] területén alkalmazott legjobb gyakorlatokat. Ezen eszközöket néha rosszul használják – például ha az e-árverési eljárás keretében tett ajánlatokat túl korán teszik közzé az eljárásban, azok a szállítók közötti összejátszásnak kedvezhetnek. A tanulmány azonosítani fogja, hogy ezen eszközök miként használhatók a legjobban előnyeik maximalizálása mellett.

A Bizottság jó példával jár elöl az e-közbeszerzés és e-számlázás terén. A 2012. évi közleménynek[34] megfelelően a Bizottság 2015 közepére végrehajtja a teljesen elektronizált közbeszerzésre (az e-értesítésre, e-hozzáférésre és e-benyújtásra) való áttérést. Az IT-termékek és –szolgáltatások beszerzése során 2009 óta használnak e-számlázást, aminek köszönhetően jelentős megtakarítások keletkeztek, lerövidült a feldolgozás ideje, és nincs szükség adatkódolásra stb. A Bizottság beszerzéseinek további területeire is fokozatosan kibővíti az e-számlázás kötelező használatát. Ezeket a megoldásokat a Bizottság a beruházási költségek csökkentése céljából nyílt forráskódú megoldásként a tagállamok rendelkezésére fogja bocsátani.

KULCSINTÉZKEDÉSEK:

(9) Az Európai Bizottság folytatja az e-számlázással foglalkozó többoldalú európai fórum munkáját. Az Európai Bizottság egy hasonló fórumot hoz létre az e-közbeszerzés vonatkozásában a további szabványalkotó munka meghatározása, az európai és nemzeti kezdeményezések koordinálása és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében.

(10) Az Európai Bizottság tanulmányt készít, amely azonosítja az e-közbeszerzési eszközök, például az e-árverések vagy e-katalógusok területén alkalmazott legjobb gyakorlatokat.

6.           Következtetés

A teljesen elektronizált közbeszerzésben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázásához hatékony, uniós szintű jogi keret létrehozására van szükség. A Bizottság ezért felkéri a tagállamokat és az Európai Parlamentet a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó új javaslat mielőbbi elfogadására; ez egyértelmű politikai jelzés lenne az áttérés melletti elkötelezettségük tekintetében. Ezek a lehetőségek mindazonáltal csak akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha a tagállamok az áttérés irányítására és a működési kihívások leküzdésére stratégiákat dolgoznak ki.

Melléklet: „Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia” című közleményben foglalt intézkedések végrehajtásának helyzete

Kulcsintézkedések || A végrehajtás helyzete

(1) Az Európai Parlament és a Tanács megállapodnak az elektronikus közbeszerzésre való teljes áttérést előíró, új jogszabályi keretről. Határidő: a jogszabályi keret elfogadása 2012 végére. || Folyamatban: a javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal; kompromisszum 2013 közepére érhető el.

(2) Amennyiben szükséges, az Európai Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok segítségével harmonizálnia kell a technikai feltételeket. Határidő: az új irányelvek elfogadását követően. || Végrehajtás a közbeszerzésről szóló felülvizsgált irányelvek elfogadását követően.

(3) Az Európai Bizottság javaslatot tesz az elektronikus azonosításra, hitelesítésre és aláírásra vonatkozó új jogszabályi keretre. Határidő: 2012 második negyedéve. || Végrehajtva: a javaslat elfogadására 2012. június 4-én került sor[35]. A javaslatot jelenleg vitatják meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(4) Az e-TEG szakértői csoport ajánlásokat tesz a leginkább bevált, a határokon átnyúló hozzáférést és az akadálymentes használatot valamennyi vállalkozás számára biztosító e-közbeszerzési rendszerek támogatására. Határidő: 2013 eleje. || Végrehajtva: a jelentés közzétéve[36].

(5) Az Európai Bizottság közzéteszi a legjobb e-közbeszerzési gyakorlatokra vonatkozó jelentését és a jelentés eredményeire támaszkodva Unió-szerte támogatja a legjobb gyakorlati megoldásokat. Határidő: 2013 közepe. || Végrehajtva: a jelentés közzétéve[37].

(6) Az Európai Bizottság támogatja a PEPPOL által kidolgozott elemek fenntartható alkalmazását 2012 közepétől. || Végrehajtva: A nyílt PEPPOL nonprofit nemzetközi szövetségként lett létrehozva a belga jog szerint, és munkája folytatódik. A Bizottság folytatja a PEPPOL fejlesztésének támogatását az ISA-programban foglalt intézkedések útján.

(7) Az Európai Bizottság az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül Európa-szerte finanszírozza és támogatja az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket. Az Európai Bizottság 2014–2015-től kezdődően projekteket indít. || Folyamatban: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozására vonatkozó javaslatot a Bizottság 2011 végén fogadta el, és azt 2013 májusában módosította; a javaslatot jelenleg vitatják meg az új 2014–2020-as többéves pénzügyi keret keretében.

(8) Az Európai Bizottság támogatja a strukturális alapok igénybevételét az e-közbeszerzés Európa-szerte történő alkalmazásának előmozdítására a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös stratégiai keretnek megfelelően. || Végrehajtva: Számos nemzeti program már tartalmaz az e-közbeszerzésre való hivatkozásokat.

(9) Az Európai Bizottság széles körű terjesztési stratégiát kíván végrehajtani az e-közbeszerzés vonatkozásában. || Folyamatban: A Bizottság az alábbi eseményeket szervezte: magas szintű e-közbeszerzési konferencia (2012. június); e-közbeszerzési szeminárium (2012. december). A Bizottság több konferencián vett részt, és különböző hálózatokat vett igénybe az információ terjesztésére (például Europe Enterprise Network).

(10) Az Európai Bizottság évente megrendezésre kerülő konferenciát tervez az e-közbeszerzés témájában, az első konferenciát 2012 közepén tartják. || Végrehajtva: a konferencia megszervezésére 2012 közepén került sor 350 résztvevővel. A második konferenciát 2013. szeptember 18-ra tervezik.

(11) Az Európai Bizottság kidolgozza a közbeszerzési kiadások valós idejű nyomon követésére alkalmas elektronikus rendszerek alapjait. Határidő: 2013 közepe. || Folyamatban: Az Európai Bizottság megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, amely 2013 közepére készül el.

(12) Az Európai Bizottság az e-közbeszerzésre vonatkozó éves jelentést tesz közzé. Határidő: az első jelentés 2013 közepére készül el. || Végrehajtva: Lásd a közlemény 4. szakaszát.

(13) Az Európai Bizottság 2015 közepére (egy évvel a tagállamok számára megszabott határidőt megelőzően) végrehajtja a teljesen elektronizált közbeszerzésre való áttérést. || Folyamatban: az e-értesítés és a dokumentumokhoz való e-hozzáférés működik. Az e-benyújtás 2013 közepén lép kísérleti szakaszba.

(14) Az Európai Bizottság – a beruházási költségek csökkentése érdekében – elérhetővé teszi e-közbeszerzési megoldásait a saját infrastruktúra kiépítésén dolgozó tagállamok számára. || Folyamatban: Belgium elfogadta az e-Priort, a Bizottság e-közbeszerzési rendszerét. Norvégia és Írország jelenleg teszteli az e-Priort.

(15) Az Európai Bizottság támogatja a szabályozást érintő nemzetközi párbeszédeket a nyílt e-közbeszerzési rendszerekről és hatékonyan nyomon követi a vonatkozó nemzetközi szabványalkotó munkát. || Folyamatban: párbeszédek indultak az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával és az ENSZ kereskedelem elősegítésével és elektronikus üzletvitellel foglalkozó központjával (CEFACT)[38].

[1]               A teljesen elektronizált közbeszerzés azt jelenti, hogy az állami szervezetek áruk beszerzése, szolgáltatások megrendelése vagy építési beruházásokra irányuló ajánlatkérés során elektronikus kommunikációt használnak, és a tranzakciókat elektronikus úton bonyolítják le az értesítéstől kezdve a fizetésig.

[2]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/strategy/COM_2012_en.pdf

[3]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/modernising_rules/public-procurement-indicators-2011_en.pdf

[4]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/docs/eprocurement/conferences/speeches/robert-hunja_en.pdf

[5]               COM(2011) 815 végleges és COM(2012) 750 final közlemények.

[6]               A jelen dokumentum a lent meghatározott e-értesítésként, e-hozzáférésként és e-benyújtásként hivatkozik az e-közbeszerzésre.

[7]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/reform_proposals_en.htm

[8]               A pályázati felhívásokat tartalmazó hirdetmények elektronikus közzététele.

[9]               A közbeszerzési dokumentumok, mint például a feladatmeghatározás webes közzététele.

[10]             A pályázatok vállalkozások általi elektronikus benyújtása a pályázati felhívás nyomán.

[11]             A centralizációra való áttérés aktuális trend, amelyet az e-közbeszerzés bevezetése is támogat.

[12]             Az előnyök felsorolása nem kimerítő: a CO2-kibocsátás csökkentése, nemzetközi piacok megnyitása stb.

[13]             www.base.gov.pt

[14]             Az európai digitális menetrend (COM(2010) 245) célja az, hogy 2015-re növelje az e-kormányzati szolgáltatások uniós polgárok és vállalkozások általi használatát.

[15]             2011–2015 időszakra szóló elektronikus kormányzati cselekvési terv – COM(2010)743.

[16]             Spanyolországban Rolece, a francia e-Attestation szolgáltatás és az AVCP (Autorità Vigilanza Contratti Pubblici) Virtual Company Passport Olaszországban.

[17]             Az AVCP becslése a vállalkozások és pályázatok száma, a vállalkozásonkénti átlagos részvételi szám, a dokumentumok előállításának költsége és a személyzeti költségek alapján.

[18]             http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/information_society/data/comprehensive_databases

[19]             Az e-közbeszerzéssel kapcsolatban Portugáliában végzett 2012. évi nemzeti felmérés azt mutatja, hogy a kkv-k 78 %-a számolt be nagyobb mértékű átláthatóságról és 50 %-uk nagyobb versenyről. Lásd még: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/files/smes_access_to_public_procurement_final_report_2010_en.pdf.

[20]             http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0712:FIN:hu:PDF

[21]             A tanulmányt az IDC Italia and Capgemini készítette: http://ec.europa.eu/dgs/internal_market/tenders/2011-097-c/download_en.htm.

[22]             Az elterjedtség becslésekor az uniós közbeszerzések teljes értékével elosztották azon közbeszerzések értékét, amelyekben a vállalkozások elektronikus ajánlatokat nyújtottak be az Európai Unióban.

[23]             250 000 és 300 000 között van az ajánlatkérő szervek száma az Európai Unióban.

[24]             http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/golden-book/index_en.htm

[25]             http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/expert/index_en.htm

[26]             A jelen dokumentumban javasolt összes intézkedés összhangban áll és összeegyeztethető a jelenlegi többéves (2007–2013-as) pénzügyi kerettel és az új többéves (2014–2020-as) pénzügyi keretre vonatkozó javaslattal.

[27]             Az európai piacfelügyeleti fórumon (EMSF) belül folytatott konzultáció keretében kapott válasz svéd és dán nemzeti e-számlázási fórumoktól.

[28]             Az e-SENS célja a versenyképességi és innovációs keretprogram keretében zajló, folyamatban lévő nagyléptékű kísérleti projektek központi eredményeinek összesítése. http://www.esens.eu. A támogatási megállapodás (véglegesítés alatt) aláírásától függően az e-SENS uniós társfinanszírozású projekt lesz.

[29]             Lásd COM(2011)676, COM(2011)665 és a 2013. május 28-i COM(2013) 329.

[30]             http://www.peppol.eu/

[31]             http://www.peppol.eu/peppol_components/virtual-company-dossier

[32]             Az elektronikus árverések teljesen elektronikus, speciális közbeszerzési eljárások.

[33]             Az e-katalógusok az ajánlatok strukturált (katalógus)formában történő fogadására és értékelésére szolgáló eszközök.

[34]             Lásd a 2. sz. lábjegyzetben szereplő COM(2012) 179 final közleményt.

[35]             http://europa.eu/newsroom/calendar/event/363056/commission-adopts-proposed-regulation-on-eid-and-esignature

[36]             http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/expert/index_en.htm

[37]             http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/e-procurement/golden-book/index_en.htm

[38]             http://www.unece.org/cefact.html