52013DC0284

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Cipruson fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)       A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)       A Tanács 2010. július 13-án az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Cipruson túlzott hiány áll fenn[1], és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkével összhangban ajánlást adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről.

(4)       2011. január 27-én a Bizottság közleményében megállapította, hogy Ciprus a Tanács 2010. július 13-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő intézkedésekre.

(5)       2012. január 11-én a Bizottság második közleményében megerősítette, hogy Ciprus a Tanács 2010. július 13-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében nincs szükség kiegészítő intézkedésekre.

(6)       Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következtek be. A költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni.

(7)       Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(8)       A ciprusi makrogazdasági fejlemények természetére, eredetére és súlyosságára irányuló részletes vizsgálat alapján a Bizottság 2012 májusában megállapította, hogy Ciprus – mindenekelőtt a külső pozíció, az államháztartás és a pénzügyi szektor tekintetében – nagyon súlyos egyensúlyhiánnyal küzd, ami sürgős kezelést igényel. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a ciprusi bankszektor helyzete veszélyezteti az ország pozíciójának fenntarthatóságát. A külgazdaságot tekintve a folyó fizetési mérleg jelentős összegű és tartós hiányt mutatott, ami az ár-/költségalapú versenyképesség fokozatos romlásához kapcsolódott, a nemzetközi befektetési pozíció pedig aggodalomra adott okot. Emellett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ciprusi bankszektor helyzete veszélyezteti az ország pozíciójának fenntarthatóságát. A belgazdaságot illetően a jelentősen eladósodott magánszektor (a nem pénzügyi vállalatok kimagasló adósságszintjével) és a háztartások nagyon nagyfokú eladósodottsága adott okot aggodalomra. Emellett az államháztartás éves egyenlege átlendült a negatív tartományba, és a hiány annak ellenére nőtt, hogy a gazdaság kilábalt a recesszióból – ez arra utal, hogy a túlzott hiány megszüntetésére tett, közelmúltbeli erőfeszítések esetleg nem elégségesek. Az államadósság szintje meghaladta a Szerződésben meghatározott küszöbértéket, és meredek emelkedése volt várható.

(9)       2012. július 10-én a Tanács – egyebek mellett a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó ciprusi nemzeti reformprogram és stabilitási program értékelése alapján – országspecifikus ajánlásokat fogalmazott meg Ciprus számára. Az első ajánlás a költségvetési stratégia 2013-ban és azt követően történő, szigorú végrehajtására szólít fel. Emellett sürgeti a kötelező törvényi alappal és korrekciós mechanizmussal rendelkező, érvényesíthető többéves költségvetési keret fokozatos bevezetésének felgyorsítását is. E keretet a program- és teljesítményalapú költségvetés-tervezés végrehajtásának is meg kell erősítenie. Tekintettel arra, hogy az adóigazgatás és az adóbehajtás kevéssé hatékony, az adójogszabályoknak való megfelelés és az adócsalás elleni küzdelem javítására irányuló intézkedéseket kell elfogadni.

(10)     Tekintettel az egyre súlyosabb gazdasági és pénzügyi zavarokra, a ciprusi hatóságok 2012. június 25-én hivatalosan hitel formájában nyújtandó pénzügyi támogatást kértek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz / európai stabilitási mechanizmus keretében, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mely támogatás célja, hogy elősegítse a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállítását, biztosítsa a bankrendszer megfelelő működését, valamint megőrizze az Unió és az euróövezet pénzügyi stabilitását. Az eurócsoport 2012. június 27-én felkérte a Bizottságot és a vele együttműködő EKB-t, a ciprusi hatóságokat és az IMF-et, hogy egyeztessenek – a finanszírozási igényekre is kiterjedő – makrogazdasági kiigazítási programról, és tegyenek megfelelő intézkedéseket a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a komoly kihívást jelentő környezetben, melyben fennáll az állampapír-piaci zavarok átgyűrűző hatásának kockázata. 2013. március 16-án és 25-én az eurócsoport politikai megállapodásra jutott Ciprussal a pénzügyi támogatásról és a program főbb elemeiről. 2013. április 12-én az eurócsoport úgy vélte, hogy létrejöttek a makrogazdasági kiigazítási program szükséges elemei, így megkezdődhetnek az európai stabilitási mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás hivatalos jóváhagyására vonatkozó nemzeti eljárások. 2013. április 25-én a Tanács az EUMSZ 136. cikke szerinti határozatot fogadott el, amely a Ciprus által végrehajtandó makrogazdasági kiigazítási program főbb elemeit tartalmazza. 2013. április 26-án a ciprusi hatóságok és az európai stabilitási mechanizmus nevében eljáró Bizottság az említett határozattal összhangban lévő egyetértési megállapodást írt alá.

(11)     2009-ben több mint egy évtizedes, hosszan tartó és erőteljes gazdasági növekedés ért véget Cipruson. A gazdasági tevékenység 1,75 %-kal csökkent, a gyenge hazai kereslet és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet pedig számottevő negatív hatással volt a növekedésre. A gazdaság teljesítménye 2010-ben helyreállt (1,1 %-os reál-GDP-növekedéssel), 2011 első félévében pedig 1,5 %-os növekedés volt tapasztalható. A Bizottság szolgálatai által kiadott – az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti, 2010. július 13-i tanácsi ajánlás alapját képező – 2010. évi tavaszi előrejelzés 2011-re a ciprusi gazdaság 1,3 %-os növekedését vetítette előre. Az ország teljes termelőkapacitásának felét biztosító Vasilico elektromos erőművet leromboló, 2011. júliusi, súlyos baleset a 2011. évi, nagyon jó turistaszezon ellenére is visszavetette a fellendülést. Emellett a ciprusi gazdaság igen súlyos, magán- és állami szektorbeli egyensúlyhiányának kibontakozása a pénzügyi és költségvetési feltételek szigorodását eredményezte, ami fokozta a gazdasági teljesítményre gyakorolt negatív hatást, nagyfokú gazdasági bizonytalanságot okozott és súlyosbította a munkaerő-piaci feltételek romlását. A nemzetközi környezet folytatódó gyengesége megakadályozta, hogy a külső kereslet ellensúlyozni tudja a hazai keresletre gyakorolt hatást. Mindezek következtében 2011 éves gazdasági növekedése végül csupán 0,5 % lett, ami csaknem 1 százalékponttal marad el a tanácsi ajánlás idején érvényes bizottsági előrejelzésben szereplő értéktől. A 2012-es év a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló bizottsági előrejelzés összeállításakor túlmutatott az előrejelzés távlatán. Mindazonáltal, feltételezve a negatív kibocsátási rés fokozatos szűkülését, 2012-re a 2011. évinél nagyobb növekedés volt várható. A Bizottság szolgálatainak legfrissebb előrejelzése szerint a reál-GDP növekedése várhatóan -2,4 % 2012-ben.

(12)     Az államháztartás hiánya 2011-ben a GDP 6,3%-ára rúgott, ami 1 %-kal magasabb a GDP 5,3%-ának megfelelő 2010-es értéknél. A költségvetési egyenleg annak ellenére romlott, hogy a 2011. évi költségvetési törvény költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmazott, 2011 során pedig három, a hiány további csökkentését célzó intézkedéscsomagot fogadtak el – a jelek szerint mindezek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megfékezzék az államháztartás helyzetének romlását. A gazdasági események fent említett sorozata (konkrétan a ciprusi gazdaság igen súlyos, magán- és állami szektorbeli egyensúlyhiányának kibontakozása) képezi az államháztartás alakulásának – egyebek mellett a hosszabb távú piaci finanszírozáshoz való hozzáférés elvesztése által a növekedés összetételére gyakorolt, nem elhanyagolható hatásoknak és okozott magasabb adósságfinanszírozási költségeknek – a fő mozgatórugóját.

(13)     A Bizottság szolgálatainak legfrissebb előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 6,3 %-át teszi ki. Ez az előrejelzett negatív teljesítmény lényegesen rosszabb a bizottsági szolgálatok korábbi előrejelzéseinél, mindenekelőtt a közvetlen és közvetett adóbevételek jelentős mértékű visszaesése miatt (ez többnyire a héának, a társasági adónak és a társadalombiztosítási járulékoknak tudható be), valamint a növekvő munkanélküliség és a vártnál magasabb arányú előrehozott nyugdíj által okozott, növekvő kiadások miatt. A Bizottság szolgálatainak 2013. évi téli előrejelzéséhez viszonyítva a 2012. évi deficitet a GDP mintegy 0,5 %-ával felfelé módosították a Vasilico elektromos erőműben történt 2011. júliusi robbanás biztosítási költségeiből származó, egyszeri kiadás miatt, amely négy év alatt fizetendő ki, de teljes egészében 2012-re lett könyvelve, valamint a Cyprus Popular Bank feltőkésítési kötvényei utáni tőkésített kamatfizetést célzó tőketranszfer könyvelése miatt.

(14)     A Bizottság szolgálatainak legfrissebb gazdasági előrejelzése szerint a strukturális hiány 2010-ben a GDP 5,7 %-a, 2011-ben pedig 6,6 %-a volt. Számítások szerint a strukturális hiány 2012-ben eléri a GDP 6,6%-át. A Tanács 2010. júliusi ajánlásának alapjául szolgáló bizottsági szolgálati előrejelzés szerint a kiigazítási időszakban mintegy 1 %-os átlagos potenciális növekedés várható. A Bizottság szolgálatainak legfrissebb gazdasági előrejelzése alapján az átlagos potenciális kibocsátás 2011–2012-re negatívnak (mintegy -0,5 %-nak) tekintendő, és várhatóan a 2013–2016 közötti időszakban is negatív marad. A potenciális kibocsátás lefelé történő, a tanácsi ajánlás óta végrehajtott módosításnak megfelelően korrigálva az átlagos költségvetési erőfeszítés 2011–2012 során mintegy 0,5 % lenne. Ugyanakkor azonban a strukturális egyenleg esetében becsült változásra jelentős hatással volt a nem várt bevételkiesés – ez utóbbit az előrejelzettnél alacsonyabb végső hazai kereslet és import, valamint a munkaerőpiac vártnál erőteljesebb romlása okozta. Mindez jelentős bevételkiesést eredményezett, mindenekelőtt a közvetett adók terén. Mindezen hatásokat figyelembe véve a teljes kiigazított költségvetési erőfeszítés átlagos becsült értéke a GDP 2,4 %-a körül van, ami lényegesen meghaladja a Tanács által 2011–2012-re ajánlott, a GDP legalább 1,5 %-ának megfelelő átlagos éves költségvetési erőfeszítést. Ezért úgy tekinthető, hogy Ciprus a tanácsi ajánlással összhangban eredményes intézkedéseket tett.

(15)     A 2011. december 16-án elfogadott költségvetési törvény kiadáson alapuló konszolidációs stratégiát foglalt magában, amely mindenekelőtt az alábbiakból áll: i. az állami szektorbeli munkavállalók hozzájárulása nyugdíjukhoz, a szélesebb értelemben vett állami szektorbeli javadalmazás két évre történő befagyasztásával kombinálva; ii. az állami szektorbeli új munkavállalók beléptetése a társadalombiztosítási alaphoz tartozó, általános nyugdíjrendszerbe (a nagyvonalúbb közalkalmazotti nyugdíjrendszer helyett); iii. a szociális juttatások célzottabbá tétele; iv. egyes kiválasztott kormányzati kiadási kategóriák visszafogása; v. a héakulcs felemelése 15 %-ról 17 %-ra; vi. a magánszektorbeli munkavállalók és a nyugdíjasok bruttó jövedelmére kivetett, átmeneti hozzájárulások, valamint vii. az osztaléknak minősülő kifizetések adókulcsának emelése. A fent említett költségvetési előrejelzések magukban foglalják azokat a konszolidációs intézkedéseket is, amelyeket a ciprusi hatóságok a programban részes partnerekkel a költségvetési politikára vonatkozóan 2012 novemberében kötött ideiglenes megállapodást követően 2012 fennmaradó időszakára hoztak, mindenekelőtt a közszférabeli és a szélesebb állami szektorbeli nyugdíjasok és munkavállalók javadalmazásának széles körű csökkentésére vonatkozóan. Összegezve, a Ciprus által 2011 és 2012 során hozott konszolidációs intézkedések becsült közvetlen hiánycsökkentő hatása meghaladja a GDP 5,5 %-át. A 2011 és 2012 során hozott költségvetési konszolidációs intézkedések ezen, lentről felfelé irányuló értékelése alátámasztja azt a következtetést, hogy Ciprus eredményes intézkedéseket tett.

(16)     A bruttó államadósság 2011-ben a GDP 71,1 %-ára emelkedett, szemben a Tanács 2010. július 13-i, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásának alapjául szolgáló, 2010. tavaszi bizottsági szolgálati előrejelzésben szereplő 67,6 %-kal. Az adósságállomány alakulásának oka elsősorban a hiány vártnál magasabb szintje, a vártnál alacsonyabb növekedés, valamint az, hogy Ciprusnak nehézséget jelentett finanszírozási szükségleteinek a nemzetközi piacokról történő fedezése, ami a hitelfelvételi költségek emelkedéséhez vezetett. Ezek a tényezők, valamint az, hogy a kormány 2012 júniusában részt vett egy kereskedelmi bank feltőkésítésében, az államadósság szintjét a GDP mintegy 85,8 %-ára emelték 2012-ben. Tekintettel a gyenge növekedésre és a jelentős költségvetési finanszírozási szükségletekre, az államadósság szintje az elkövetkező években elkerülhetetlenül tovább nő majd. 2013–2014 során az államadósság tovább nő, miután Ciprus megkapja a pénzügyi támogatást. Az előrejelzések szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a GDP 128 %-a körül tetőzik majd 2015-ben, mielőtt a fenntartható elsődleges többleteknek és a pozitív reál-GDP-növekedési rátáknak köszönhetően csökkenni kezdene.

(17)     Mindezen tényezőket, különösen pedig a költségvetési pozíciónak a vártnál súlyosabb gazdasági visszaesésből és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti eredeti tanácsi ajánlás idején előrejelzettnél gyengébb általános gazdasági pozícióból eredő, jelentős mértékű romlását figyelembe véve, indokolt Ciprus számára új határidőt megállapítani a túlzott hiány kiigazítására. Tekintettel a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéktől való, 2012 végére előrejelzett eltérésre és a kedvezőtlen makrogazdasági körülményekre, a túlzott hiány kiigazítására megállapított határidő további négy évvel történő meghosszabbítására van szükség.

(18)     A Bizottság szolgálatainak legfrissebb, a nominális GDP-növekedésre vonatkozó gazdasági előrejelzése szerint az elsődleges államháztartási hiány 2013-ban a GDP 2,4 %-a, 2014-ben a GDP 4,3 %-a, 2015-ben a GDP 2,1 %-a, majd 2016-ban a GDP 1,2 %-át kitevő többletbe fordul át, miközben a teljes államháztartási hiány a következőképpen alakul: 2013-ban a GDP 6,5 %-a, 2014-ben a GDP 8,4 %-a, 2015-ben a GDP 6,3 %-a, 2016-ban pedig a GDP 2,9%-a. Felügyeleti célból, valamint tekintettel arra, hogy a ciprusi hatóságok csupán korlátozott ellenőrzéssel rendelkeznek a kamatfizetések felett, a Ciprus által végrehajtandó makrogazdasági kiigazítási program meghatározza az elsődleges költségvetési egyenleg célszámait.

(19)     A túlzott hiány fenntartható kiigazítását biztosítandó, a megfelelő kiigazítási pályát egy általános értékelés alapján kell megállapítani és értékelni; referenciatényező a strukturális egyenleg, a referenciaérték pedig a strukturális egyenlegnek a GDP legalább 0,5 %-át kitevő, éves minimális javulása. Az előrejelzések szerint a 2013. évi, részletesen meghatározott, a GDP mintegy 4,75 %-át kitevő konszolidációs intézkedések eredményeként a strukturális költségvetési egyenleg a GDP megközelítőleg 1,3 %-ával javul 2013-ban. A 2014-re elfogadott konszolidációs intézkedések a GDP mintegy 1,75 %-át teszik ki és várhatóan a GDP 0,3 %-ával javítják a strukturális egyenleget, míg a javulás becsült értéke 2015-ben a GDP 0,7 %-át, 2016-ban pedig a GDP 1,8 %-át teszi majd ki.

(20)     A 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó kiigazításban foglalt intézkedések elsősorban az állami szektor bérköltségei és a szociális juttatások terén kívánják csökkenteni a kiadások emelkedését, a bevételeket pedig mindenekelőtt a héakulcsok, a jövedéki adók, a kamatjövedelemre kivetett adó kulcsai, a vagyonadó és a társasági adó növelése révén kívánják növelni. A költségvetési konszolidációt középtávon fenn kell tartani a kiadások növekedésének megfékezése, az adózás szerkezetének javítása és költségvetési-strukturális intézkedések végrehajtása révén.

(21)     Tekintettel a 2013-ra vállalt számottevő kiegészítő konszolidációra, valamint a kedvezőtlen és nagyfokú bizonytalansággal jellemzett makrogazdasági feltételekre (amelyek egyebek mellett az átmeneti tőkekorlátozás bevezetésének, a bizalomvesztésnek és a pénzügyi szektor instabilitásának tudhatók be), a Bizottság nem tekinti helyénvalónak, hogy előzetesen kötelezze Ciprust 2014. évi további költségvetési konszolidációs intézkedések meghozatalára (azokon az intézkedéseken túl, amelyeket 2012 decemberében fogadtak el, 2014. január 1-jei hatálybalépéssel). A gazdasági és pénzügyi kiigazítási program mindazonáltal rögzíti a ciprusi hatóságok azon kötelezettségét, hogy készen kell állniuk a program célkitűzéseinek megőrzésére: a bevételek elmaradása vagy magasabb szociális kiadások esetén további intézkedéseket kell hozniuk, figyelembe véve a makrogazdasági körülményeket.

(22)     2014-ben a strukturális egyenleg a becslések szerint a GDP 0,3 %-ával javul (az egyeztetett pénzügyi konszolidációs intézkedések alapján, amelyek a 2012. novemberi egyetértésimegállapodás-tervezetben rögzítettekhez képest nem változtak). Ezért a Bizottság szolgálatainak legfrissebb előrejelzése alapján 2014-ben a becsült strukturális erőfeszítés kismértékben elmarad a strukturális egyenleg éves minimális javulásának referenciaértékeként a GDP legalább 0,5 %-ában meghatározott értéktől. Ezt a javulást mindazonáltal elfogadhatónak kell tekinteni a jelenlegi, erősen bizonytalan makrogazdasági feltételekkel és a becsült és tényleges potenciális kibocsátás jelentős elmozdulásával jellemzett kivételes helyzetben, amikor a strukturális egyenlegre vonatkozó becslések bizonytalanabbak és időben változóak (szemben azzal az esettel, amikor a makrogazdasági feltételek stabilabbak). A Bizottság szolgálatainak 2013. téli előrejelzése figyelembe vette a 2014-re előirányzott konszolidációs intézkedéseket és 2013-ról 2014-re a GDP mintegy 1,4 %-át kitevő strukturálisegyenleg-javulást jelzett előre. Az, hogy a jelenlegi becslés alapján a strukturális egyenleg ennél kisebb mértékben fog javulni (annak ellenére, hogy a konszolidációs intézkedések köre nem változott), több tényezőnek tudható be: i. romlott a 2013. évi bevételi intézkedések adóalapja, amiből az következik, hogy ezen intézkedések némelyikének hatása 2014-ben előreláthatólag csökkenni fog; ii. egyes, 2014-re vonatkozó, már meghozott konszolidációs intézkedések hatását lefelé kellett korrigálni a teljes programidőszak alatt rosszabb makrogazdasági feltételek miatt; iii. az előrejelzések szerint 2014-ben egyes adóintézkedések esetében – ahol a bevétel a 2013. évi gazdasági tevékenység függvénye, például a jövedelemadó és a héa esetében – csökkenni fog a beszedett adóból származó bevétel, valamint iv. annak, hogy a ciklikus komponens és a strukturális egyenleg közötti rés meghatározásához használt standard rugalmasság a valódi mögöttes költségvetési erőfeszítés alulbecslését eredményezheti. A diszkrecionális konszolidációs intézkedések lentről felfelé történő, tételenkénti vizsgálata a költségvetési irányvonal értékelésének fontos eleme. Különösen nagymértékben bizonytalan makrogazdasági feltételek esetén nyújthat hasznos kiegészítő képet a valódi mögöttes költségvetési erőfeszítésről. A költségvetési konszolidációs intézkedések összege 2013–2014-re átlagban meghaladja a GDP 3 %-át. Bár jelentős, a strukturális egyenleg megfelelő javulása átlagosan csupán a GDP 0,75 %-a körül van.

(23)     A Ciprus által a túlzotthiány-eljárás keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért haladást rendszeres időközönként ellenőrzik. A bevételek elmaradása vagy magasabb szociális kiadások esetén Ciprusnak készen kell állnia arra, hogy a költségvetési célok elérése érdekében további intézkedéseket hozzon.

(24)     Ciprus teljesíti annak feltételeit, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, a túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbítható legyen,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1) Ciprusnak 2016-ig fel kell számolnia a jelenlegi, túlzott költségvetési hiányt.

(2) Annak érdekében, hogy a teljes államháztartási hiányt 2016-ra a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, Ciprusnak a teljes államháztartási hiány következő célszámait kell teljesítenie: 2013-ban a GDP 6,5 %-a, 2014-ben a GDP 8,4 %-a, 2015-ben a GDP 6,3 %-a és 2016-ban a GDP 2,9 %-a.

(3) Ennek érdekében Ciprusnak szigorúan végre kell hajtania a 2013. évi költségvetési törvényt és az egyeztetett további konszolidációs intézkedéseket, amelyek összegének 2013-ban legalább a 351 millió EUR-t el kell érnie. Ciprus teljes egészében végrehajtja a 2012 decemberében elfogadott, 2014-re vonatkozó költségvetési intézkedéseket, amelyek 2014-ben legalább 270 millió EUR-t tesznek ki. Ciprus havonta nyomon követi a meghozott konszolidációs intézkedések költségvetési hatását, és készen áll arra, hogy a bevételek elmaradása vagy magasabb szociális kiadások esetén a költségvetési célok elérése érdekében további intézkedéseket hozzon, figyelembe véve a makrogazdasági körülményeket.

(4) Ciprus a kiadások növekedésének megfékezése, az adózás szerkezetének javítása és költségvetési-strukturális intézkedések végrehajtása révén középtávon fenntartja a költségvetési konszolidációt, amely a strukturális értelemben vett kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó középtávú költségvetési célok felé konvergál.

(5) A Tanács három hónapos határidőt állapít meg a ciprusi hatóságok számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

Az (5) ajánlásban előírt jelentésen túl és a pénzügyi kiigazítási programmal párhuzamosan Ciprus a fenti ajánlások végrehajtása terén elért haladásról háromhavonta jelentést tesz, valamint azt a stabilitási program egy különálló fejezetében is szerepelteti mindaddig, amíg a túlzott hiány teljes körű kiigazítására sor nem került.

Ennek az ajánlásnak a Ciprusi Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 186., 2010.7.20., 30. o.