52013DC0111

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) létrehozásáról szóló 166/2006/EK rendelet végrehajtásának előrehaladásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOMJEGYZÉK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) létrehozásáról szóló 166/2006/EK rendelet végrehajtásának előrehaladásáról

1........... Háttér és bevezetés......................................................................................................... 3

2........... Az értékelésről............................................................................................................... 3

3........... A rendelet EU-szintű végrehajtásának előrehaladása........................................................ 4

3.1........ Az Európai PRTR honlap................................................................................................ 4

3.2........ Uniós szintű adatáramlás és minőségbiztosítás.................................................................. 5

3.3........ Iránymutatás a Bizottság részéről..................................................................................... 6

4........... Az Európai PRTR végrehajtásának előrehaladása tagállami szinten................................... 6

4.1........ Általános szempontok..................................................................................................... 6

4.2........ A levegőbe történő kibocsátás........................................................................................ 7

4.3........ Szennyezőanyagok vízbe történő kibocsátása és szállítása................................................ 7

4.4........ A szennyezőanyagok földtani közegbe történő bevezetése............................................... 7

4.5........ A hulladék szállítása........................................................................................................ 8

5........... Lehetőségek az Európai PRTR megvalósításának további javítására................................. 8

5.1........ Az adatminőség javítása és a felhasználói bizalom növelése.............................................. 8

5.2........ Az adatfelhasználás és az adatcsere javítása..................................................................... 9

5.3........ Az Európai PRTR jogalapjának további vizsgálata, és más jogszabályokkal való kapcsolatok  10

6........... Következtetés.............................................................................................................. 10

1.           Háttér és bevezetés

A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások nyilvános hozzáférést biztosítanak a szennyező anyagok kibocsátására[1] és a szennyező anyagok és hulladékok telephelyről való elszállítására[2] vonatkozó adatokhoz és az általuk mutatott tendenciákhoz a legjobban szennyező iparágak esetében. Segítséget jelenthetnek a köz- és a magánszféra döntéshozóinak abban, hogy prioritásokat határozzanak meg a költséghatékonyabb kibocsátáscsökkentési stratégiák kidolgozására, és bemutassák a szennyezés csökkentésében elért haladást. Az ilyen nyilvántartások segítségével nyomon lehet követni ezen előrelépést, továbbá a nemzeti, uniós vagy nemzetközi kötelezettségeknek, illetve megállapodásoknak való megfelelést.

A 166/2006/EK rendelet létrehozta az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartást (a továbbiakban: az Európai PRTR), amely az Aarhusi Egyezmény ENSZ–EGB jegyzőkönyvét[3] hajtja végre az Európai Unióban. Ez a nyilvántartás a 2000-ben létrehozott európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartásra épül (EPER), kiterjesztve azt.

Az Európai PRTR fő célkitűzése a legnagyobb ipari létesítményekre vonatkozó környezeti információkhoz való hozzáférést biztosítani. Az ipari szennyezés főbb forrásainak, vagyis a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK irányelvben említett tevékenységeknek a lefedése érdekében a kibocsátásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek a rendeletben meghatározott konkrét ipari tevékenységekhez és szennyezőanyag-kibocsátási határértékekhez kapcsolódnak. A jelentéstétel adatai a felsorolt szennyező anyagoknak minden olyan környezetbe történő kibocsátására kiterjednek, amely az üzem területén történik, az előírt küszöbértékek fölötti és emberi tevékenységből származik, akár szándékos, akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű kibocsátásról van szó. A jelentett értékeket a mérésekből, számításokból és becslésekből származó, rendelkezésre álló legjobb információkra kell alapozni.

Az Európai PRTR-rendelet 17. cikke felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a tagállamok által az Európai PRTR-en keresztül benyújtott kibocsátási jelentéseket, és még általánosabban, hogy a nyilvántartás vezetésének első három évéből nyert tapasztalatok értékelését is végezze el. Ez a jelentés az Európai PRTR végrehajtásának első három évére terjed ki.

2.           Az értékelésről

A 2009-re vonatkozó első Európai PRTR-adatokhoz 2011 májusában lehetett hozzáférni egy erre a célra létrehozott hivatalos honlapon[4],; ekkor háromévnyi adat vált hozzáférhetővé, így elkezdődhetett az értékelés. Az adatok minőségének biztosítására az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) segítségével adatkészleteket és eszközöket hoztak létre. Egy konzulens segítségével a tagállamoktól információt gyűjtöttek az Európai PRTR nemzeti szintű végrehajtására és az adatközlésre vonatkozóan. Az Európai PRTR-honlap[5] teljesítményének értékeléséhez további információ gyűjtésére került sor. Ebben a gyakorlatban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is szerepet játszott, és az elvégzett elemzés eredményeit és ajánlásait illetően a tagállamok szakértőivel és az érdekelt felekkel is konzultáltak. Annak érdekében, hogy felmérje az Európai PRTR és az egyéb adatbázisok közötti átfedéseket és esetleges hézagokat, a Bizottság megvizsgálta a kapcsolódó hatályos európai jogszabályokat és kezdeményezéseket.

Meg kell jegyezni, hogy a 2010-es adatoknak a honlapon történő 2012. áprilisi közzétételével kapcsolatos tapasztalatok megerősítik az ebben a jelentésben szereplő értékelést és következtetéseket.

3.           A rendelet EU-szintű végrehajtásának előrehaladása

3.1.        Az Európai PRTR honlap

A rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvántartást azáltal, hogy az interneten díjtalanul közzéteszi. Az Európai PRTR honlapot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tartja fenn, ami lehetővé teszi az Európai PRTR adatainak más adatkészletekkel való integrálását. A honlap kialakítása olyan, hogy minél könnyebb legyen a nyilvános hozzáférés, és az információ is folyamatosan és azonnal hozzáférhető.

Jelenleg az Európai PRTR honlap a fő ipari ágazatok[6] 65 gazdasági tevékenységét lefedő mintegy 29 000 jelentős ipari létesítmény által közölt adathoz biztosít hozzáférést, és információt szolgáltat a levegőbe, vízbe és talajba juttatott szennyező anyagok mennyiségéről, valamint a telephelyekről elszállított hulladékok és a szennyvízben lévő szennyező anyagok tekintetében 91 jelentős szennyezőanyag, többek között nehézfémek, peszticidek, üvegházhatású gázok és dioxinok sorsáról. Azokon az alap adatkészleteken kívül, amelyek a pontszerű szennyezés fő forrásaira vonatkoznak, az Európai PRTR tartalmaz a levegőbe juttatott diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó, térben lebontott adatokat is, és hamarosan bővülni fog a vízbe történő diffúz kibocsátásokra vonatkozó adatokkal.

Az Európai PRTR-honlap felhasználói protokolljának elemzése és egy ad hoc felhasználói felmérés azt mutatta, hogy az Európai PRTR-honlapot felhasználók széles skálája használja, többek között közszolgálatok, magánvállalkozások, és a szélesebb nyilvánosság is. A felhasználók a honlap kialakítását általánosságban megfelelőnek és alkalmasnak tartják. Úgy vélik, az adatok érthetőek és könnyen hozzáférhetőek akár összesítve, akár lebontva szerepelnek. Az Unión kívüli felhasználóktól is hasonlóan pozitív visszajelzések érkeztek, és számos harmadik ország jelezte, hogy szívesen venné alapul az európai rendszert saját nemzeti nyilvántartásának fejlesztéséhez. Voltak azonban olyan felhasználók, akik szerint a honlap felhasználó-barát jellegét még lehetne javítani (például a navigációs és keresési funkciók tökéletesítésével), és a rendszeres karbantartás sem ártana (például a sérült hiperlinkek kijavítása). Mások a terminológia egységesítését javasolták. Mind a felhasználók, mind a tagállamok egyetértettek abban, hogy a kontextusra vonatkozó információk hozzáadásával az adatbázisban szereplő adatok világosabbá válnának, és összehasonlíthatóságuk (például a mérési módszereké) is biztosított volna.

Jóllehet az Európai PRTR-honlapot a kibocsátásokra vonatkozó adatok tekintetében számos felhasználó gyakran használja mérvadó forrásként, naponta átlagosan csupán 590-en látogatják, vagyis javítható volna a honlap ismertsége, miáltal növekedne a felhasználók száma.

3.2.        Uniós szintű adatáramlás és minőségbiztosítás

A rendelet 5. cikkének értelmében a rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetőknek évente konkrét adatokról kell jelentést tenniük annak a tagállamnak az illetékes hatóságai felé, ahol működnek. A tagállamoknak össze kell gyűjteniük és ellenőrizniük kell az adatok minőségét, és az Európai PRTR-honlapon való terjesztés céljából el kell juttatniuk a Bizottsághoz és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséghez. Az adatok újrabenyújtásának lehetősége fennáll.

Kialakításra került egy automatizált validációs eszköz, amelynek segítségével a tagállamok benyújtás előtt validálni tudják az Európai PRTR-adatokat, eleget téve a jelentéstételi formátum előírásainak. A validálás olyan információkra vonatkozik, mint például a szennyező anyagok típusai, az ipari ágazatok kódjai, földrajzi koordináták, a formátumok kötelező ellenőrzése, a kibocsátási vagy hulladék értékek mennyiségi ellenőrzése, beleértve a kiugró értékeket, valamint a titoktartási kötelezettségnek való megfelelés ellenőrzése.

A rendelet végrehajtásának első éveiben az Európai PRTR-nyilvántartásban szereplő adatok minőségét az EKÜ ellenőrizte, egy nem hivatalos felülvizsgálatként említett folyamat során:

· A tagállamok részletes visszajelzést kaptak a benyújtott adatok minőségét és hiánytalanságát illetően. Az EKÜ-ellenőrzések az üzemek és a kibocsátási jelentések számának, a bejelentett kibocsátások és szállítások mennyiségének, a titoktartási kérelmek és a véletlen anyagkibocsátások értékelésére terjedtek ki,

· Az Európai PRTR-adatokat ezután az eltérések és az esetleges következetlenségek azonosítása és javítása céljából összehasonlították a különböző jelentéstételi kötelezettségek nyomán jelentett adatokkal (pl. a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv[7], a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS)[8], a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv[9] és a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló rendelet[10]).

Az automatizált validálási eszköz, valamint az adatok újrabenyújtásának a lehetősége a tagállamok számára nagyon hasznosnak bizonyult. Az Európai PRTR első éveiben a nem hivatalos felülvizsgálatot hasonlóan hasznosnak találták a bevált gyakorlatok ösztönzésére. Az adatokban előforduló következetlenségek és esetleges hibák felismerésében is sikeresnek bizonyult, továbbá hozzájárult a tagállami minőségbiztosítás területén a helyes gyakorlatok kidolgozásában. Továbbra is szükség van arra, hogy a tagállamok folytassák az adatok forrási minőségbiztosításának javítását.

3.3.        Iránymutatás a Bizottság részéről

A Bizottság – a rendelet 14. cikkének megfelelően – 2006-ban tette közzé az Európai PRTR megvalósítását segítő útmutatót[11], amely tisztázza, hogy ki köteles mit és milyen módon jelenteni, emellett pedig tartalmazza azon ágazatok és szennyezőanyagok indikatív jegyzékét, amelyek tekintetében elvárt az adatszolgáltatás. Emellett praktikus információkat szolgáltat a nyilvánosság számára az Európai PRTR-ről. A megkeresett érdekelt felek kivétel nélkül a jelentéstétel rendkívül hasznos eszközének tartották az útmutatót. Ezen útmutató felülvizsgálata segíthet tisztázni olyan, továbbra is megoldásra váró kérdéseket, mint az egyes tevékenységek leírása és a rendelet jobb végrehajtásának lehetőségei.

4.           Az Európai PRTR végrehajtásának előrehaladása tagállami szinten

4.1.        Általános szempontok

Valamennyi uniós tagállam, továbbá Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc és Szerbia is végrehajtotta az Európai PRTR-ről szóló rendeletet.

A 2007–2009 közötti időszakban a tagállamok megfelelően jelentették a kért adatokat, amit jól tükröz a nyilvántartásban elérhető információk részletessége. Az eredmény biztató, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az új jelentéstételi rendszerek működésbe léptetése valamennyi érintett fél részéről több-kevesebb tanulást igényel. A hiányzó információk problémái konkrét értelmezési kérdésekhez kapcsolódnak. Az ilyen nehézségek elsősorban a szennyezőanyagok földtani közegbe történő bevezetéséhez, többek között a hulladéklerakókból származó csurgalékvízre vonatkozó jelentéstételhez kapcsolódnak. A végrehajtásban mutatkozó nehézségek némelyikét annak lehet tulajdonítani, hogy az érintett hatóságok vélhetően nem rendelkeznek a Bizottsághoz benyújtandó adatok minőségének megfelelő ellenőrzéséhez szükséges forrásokkal. Végül egy tagállam esetében a rendelet által előírt bizalmas adatkezelés továbbra is megoldatlan.

Az 5. cikk (4) bekezdése értelmében az Európai PRTR-ről szóló rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetőknek a szennyezőanyag-kibocsátás és -szállítás illetékes hatóságok felé történő jelentésekor a rendelkezésre álló legjobb információkat kell felhasználniuk. A rendelet 9. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében továbbá az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik az adatok minőségének értékelése, valamint annak megítélése, hogy az egyes létesítmények által szolgáltatott információk teljesség, egységesség és hitelesség szempontjából megfelelőek-e.

Az elvégzett értékelés alapján elmondható, hogy az Európai PRTR-ba eljuttatott adatok teljessége nem egyforma: míg a fő szennyezőanyagok levegőbe való kibocsátására vonatkozó adatszolgáltatás meglehetősen következetes, a vízbe történő kibocsátás és a hulladékszállítás jelentése már kevésbé átfogó, a szennyezőanyagok földtani közegbe történő kibocsátásának jelentése már meglehetősen rossz minőségű.

E problémák akadályozhatják az Európai PRTR-ben tárolt információknak mind a nyilvánosság, mind a nemzeti és uniós hatóságok általi lehetséges felhasználását, többek között csökkentik más uniós és nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítésének a lehetőségét is[12].

4.2.        A levegőbe történő kibocsátás

Tekintettel a levegőminőség nemzeti, regionális és helyi szinten történő pontosabb ellenőrzésének szükségességére, a nemzeti kibocsátási adatok összehasonlíthatósága képviseli az Európai PRTR egyik legjelentősebb hozzáadott értékét. A nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és a szén-dioxid kibocsátására vonatkozó, nemzeti szintű jelentés nagyrészt teljesnek, és más nemzetközi jelentéstételi kötelezettségekkel, illetve leltárokkal összehasonlítva következetesnek mondható.

A más szennyezőanyagokkal foglalkozó jelentések – eltérő mértékben – következetlenséget mutatnak más nemzeti leltárakhoz képest. Néhány esetben a nemzeti jelentésekben nem szerepeltek egyes olyan információk, amelyek szolgáltatását az ágazatok és a valószínűsíthető szennyezőanyagok útmutatóban foglalt indikatív jegyzéke alapján el lehetett volna várni. Ez utalhat egyrészt jelentéstételi hiányosságokra, másrészt az útmutató pontatlanságára, de köthető akár az egyes létesítmények sajátosságaihoz is.

4.3.        Szennyezőanyagok vízbe történő kibocsátása és szállítása

A szennyezőanyagok vízbe juttatásáról készített jelentések megfelelő minőségűnek tekinthetők, jóllehet kevésbé teljes körűek, mint a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó jelentések.

A vízbe történő kibocsátások jelentésével összefüggésben felmerült problémák több, főként a települési szennyvíztisztító telepekből származó szennyezőanyaghoz kapcsolódnak, amelyek kibocsátása változó mértékben ugyan, de eltér az ágazatok és a valószínűsíthető szennyezőanyagok útmutatóban található listája alapján várt kibocsátástól. A hiányzó kibocsátás-jelentések magyarázata lehet, hogy nem állnak rendelkezésre a megfelelő kibocsátási tényezők, illetve a vízügyi keretirányelv szerinti elsőbbségi anyagok némelyikének rendszeres mérésére szolgáló analitikai módszerek. Egyértelművé kell tenni a hulladéklerakókból származó csurgalékvízre vonatkozó jelentéstételt is. Aggodalomra ad okot, hogy kevés számú jelentés érkezik a klórpirifosz, a hexaklór-butadién, az izoproturon, az etilén-oxid, a tetraklór-etilén, a tetraklór-metán és a triklór-etilén anyagokra vonatkozóan.

4.4.        A szennyezőanyagok földtani közegbe történő bevezetése

A levegőbe és a vízbe történő kibocsátásokkal összehasonlítva mindössze kevés tagállam készített korlátozott számú jelentést a szennyezőanyagok földtani közegbe történő bevezetéséről. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzéshez igénybe vehető adatbázisok a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, jelen pillanatban nem lehet következtetéseket levonni az ilyen típusú kibocsátások tekintetében. Ahogy a Bizottság azt a talajvédelemről szóló tematikus stratégia végrehajtásáról szóló közleményében[13] kiemelte, az Európai PRTR az ipari szennyezőanyagok nyomon követésének hatékony eszköze lehet, és célszerű ösztönözni a nyilvántartás minél teljesebb megvalósítását. A jelek szerint a tagállamok nem értelmezik egységesen a földtani közegbe történő kibocsátás fogalmát, amit orvosolni kell.

4.5.        A hulladék szállítása

A veszélyes és nem veszélyes hulladékok szállítására vonatkozóan a létesítmények által készített jelentéseket összehasonlították a hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló 2150/2002/EK rendelet szerint 2008 tekintetében szolgáltatott tagállami adatokkal. Az Európai PRTR-rel összefüggő jelentéstétel kizárólag az egyes jelentősebb létesítményekből származó veszélyes és nem veszélyes anyagok szállítására terjed ki, míg a hulladékstatisztikai rendelet teljes ágazatokat fed le, és a hulladék bizonyos osztályozási kategóriáinak esetében érinti a hulladéktermelés kérdését is, amelyhez az adatgyűjtés adminisztrációs források, felmérések, statisztikai becslések segítségével vagy ezen eszközök kombinációjával történik. Ennek megfelelően a két említett eszköz szerinti jelentéstétel módszerei különböznek. Az elemzés ugyanakkor rávilágított, hogy az Európai PRTR-ről szóló rendelet által meghatározott küszöbértékek a veszélyes hulladékok mindössze mintegy 39%-át és a nem veszélyes hulladékok 17%-át lefedő jelentéstételt tesznek lehetővé, és a különböző gazdasági szektorokra jellemző értékek igen eltérőek.

Egyértelmű ugyan, hogy az Európai PRTR-be történő jelentéstételre megállapított minimális küszöbértékek csökkentésével javítani lehetne a hulladékszállításra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét, de jelenleg e két, egymást kiegészítő eszköz összességében kellően hasznos tudásalapot biztosít.

5.           Lehetőségek az Európai PRTR megvalósításának további javítására

A működőképes Európai PRTR létrehozása kihívásokkal teli feladat, mely az állami és a magánszektor számos szereplőjének közreműködését feltételezi. A megvalósítás első szakaszát értékelő jelen elemzés alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendelet végrehajtása viszonylag jó. Bizonyára évről évre javulni fog a helyzet, ahogy a tagállamok és más érdekelt felek tapasztalatokat szereznek a rendelet végrehajtásában. Az Európai PRTR-ről szóló rendelet elfogadása előtti helyzethez képest az EU polgárai, a szakpolitikák kidolgozói és a döntéshozók manapság könnyebben hozzáférhetnek a legjelentősebb ipari tevékenységekből és a diffúz légszennyező forrásokból származó kibocsátások különböző típusaira és mennyiségére vonatkozó, átfogó információkhoz.

Annak ellenére, hogy az értékelés eredményei alapján a rendelet felülvizsgálata túl korai lenne, azt több szempontból is lehetne javítani, többek között jól kidolgozott bizottsági útmutatók segítségével.

A jövőben különös figyelmet kell fordítani arra, miként lehetne növelni a szolgáltatott adatok minőségét és teljességét, valamint ösztönözni az adatfelhasználást. Szükség esetén végrehajtási intézkedések meghozatalára kerül sor.

5.1.        Az adatminőség javítása és a felhasználói bizalom növelése

A nyilvántartás megbízhatóságának és minőségének további javításával növelni lehet a felhasználók bizalmát, ezzel együtt pedig bővülni fog az adatok felhasználása is.

A Bizottság felül fogja vizsgálni az útmutatót, elsősorban a rendelet hatályával és értelmezésével összefüggésben. Pontosabb fogalommeghatározások születnek majd (például a földtani közegbe történő kibocsátás és a csurgalékvíz tekintetében), és pontosításra kerül, hogy a jelentés mely elemeit lehet bizalmasan kezelni. Rendezésre kerül több más kérdés is, például azon résztevékenységekkel összefüggésben, amelyek esetében indokolt lenne jelentést készíteni, emellett pedig át fogják tekinteni a különböző tevékenyeségekből származó potenciális szennyezőanyagok jegyzékét.

A tagállamoknak még jobban kell törekedniük arra, hogy a szolgáltatott adatok minősége megfelelő legyen. Az Európai PRTR-ről szóló rendelet az adatok minőségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget ró az üzemeltetőre, az illetékes hatóságnak pedig értékelnie kell ezen adatok minőségét. A Bizottsághoz eljuttatandó adatok teljességét, egységességét és hitelességét átfogóbb módon, még az adatszolgáltatást megelőzően kell ellenőrizni. A bejelentett adatok minőségének ellenőrzése helyett a tagállamok nem hagyatkozhatnak az EKÜ által elvégzett informális felülvizsgálatra, majd az adatok utólagos helyesbítésére. A rendelet végrehajtásának folyamatban lévő, második szakaszában a Bizottság növelni fogja az üzemeltetők és a tagállamok adatminőség iránti felelősségérzetét, szükség esetén kötelezettségszegési eljárások révén.

Ahogy egyre inkább tagállami feladattá válik az adatok minőségének biztosítása, úgy csökken majd a nemzeti adatok uniós szintű, rendszeres felülvizsgálatának a jelentősége. A tagállamokat a Bizottság arra bátorítja, hogy építsenek azokra a bevált nemzeti gyakorlatokra, amelyek a rendelet végrehajtásának első néhány éve során az EKÜ által elvégzett informális felülvizsgálat alapján kialakultak. A magas szintű adatminőség érdekében továbbra is biztosított lesz az adatok újbóli benyújtásának lehetősége.

A Bizottság a jövőben is ösztönözni fogja a megfelelő szakértői csoportok bevonását. A vízügyi keretirányelvvel felállított, kémiai szempontokkal foglalkozó munkacsoportnak célszerű lenne megosztania a vízbe juttatott vegyületek kibocsátási tényezőinek meghatározásával kapcsolatos tapasztalatait az Európai PRTR szakértői csoportjával. A Bizottság szintén ösztönzi az Európai PRTR szakértői csoportja és más szakértői csoportok, például a környezeti levegő minőségéről és a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvek végrehajtásán dolgozó szakértői csoportok közötti együttműködést.

5.2.        Az adatfelhasználás és az adatcsere javítása

Az Európai PRTR honlapját a megállapított prioritásoknak megfelelően felhasználóbarátabbá teszik: javítani kell az oldal funkcionalitását, a navigációs és kereső funkciókat, műszaki tájékoztatást kell mellékelni a feltüntetett adatokhoz, egységesíteni kell a terminológiát és a honlapot más jelentéstételi kötelezettségekhez kapcsolódó adatbázisokra mutató hivatkozásokkal kell ellátni.

A Bizottság megragad minden lehetőséget, hogy előmozdítsa az Európai PRTR felhasználását tudományos, műszaki és lakossági tájékoztatási célokra, valamint szakpolitikai elemzések készítéséhez. Tekintettel a legújabb javaslatokra, illetve a környezeti monitoring néhány jelentési rendszerének felülvizsgálatára, az Európai PRTR használata és jelentősége minden bizonnyal tovább fog nőni. E tekintetben az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv és a 2004/101/EK irányelv (ETS-irányelv) további végrehajtása, valamint a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégia folyamatban lévő felülvizsgálata lehetőséget biztosít majd az adatsorok közötti újabb szinergiák kialakítására. Különösen fontos az elérhető legjobb technikákról (BAT) szóló referenciadokumentumok 2012/119/EU bizottsági végrehajtási határozat szerinti kidolgozását elősegítő szinergiák felkutatása.

5.3.        Az Európai PRTR jogalapjának további vizsgálata, és más jogszabályokkal való kapcsolatok

A Bizottság ismét megvizsgálja, hogy szükség van-e a rendelet átdolgozására ahhoz, hogy jobban szolgálja célkitűzéseit és az érintett uniós felek érdekeit, megállapításait pedig az Európai PRTR megvalósításáról háromévente készítendő második, a 2013–2015 közötti időszakra vonatkozó jelentésében ismereti. A második jelentésben szintén helyet kap az Európai PRTR-ről szóló rendelet, az ipari kibocsátásokról szóló irányelv és más uniós jogszabályok alkalmazási köre közötti különbségek értékelése.

6.           Következtetés

Az integrált és egységes Európai PRTR a légköri, a vízi és a szárazföldi erőforrások költséghatékony és átlátható kezeléséhez szükséges ismeretek bővítésének fontos eszköze.

A nyilvántartás létrehozása fontos lépés volt afelé, hogy átláthatóbb képet kapjunk az ipari kibocsátások típusairól és mennyiségéről, valamint a környezeti monitoringról. Az Európai PRTR olyan egyedülálló adatbázis, amely a szennyezőanyagok széles skáláját lefedi, foglalkozik a kibocsátások és a szennyezőanyagok különböző közegekbe történő áthelyezésével, és az alulról építkező megközelítést képviseli.

A rendelet végrehajtásáról készített bizottsági értékelés valódi sikertörténetet mutat. A tagállamok gyorsan alkalmazkodtak az új kötelezettségekhez, és ennek köszönhetően az adatokat mára a legtöbb kibocsátás tekintetében megbízható módon összegyűjtötték, értékelték és eljuttatták a Bizottság részére.

Mindemellett szükség és lehetőség is van a nyilvántartás javítására. Az e jelentésben ismertetett intézkedések segítenek megoldani a felülvizsgálat során feltárt komolyabb problémák többségét, és még inkább felhasználhatóvá fogják tenni az Európai PRTR-t, ösztönözve a benne tárolt információk szélesebb körű alkalmazását. A szóban forgó intézkedéseket végrehajtásuk előtt rangsorolni fogják annak érdekében, hogy célzottan lehessen foglalkozni azokkal, amelyek a legtöbb előnnyel járnak.

[1]               „Kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül.

[2]               „Elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása.

[3]               A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény.

[4]               http://prtr.ec.europa.eu/

[5]               „Végleges jelentés, az Európai PRTR végrehajtásának három éve, az Európai Bizottság háttér tanulmánya”, Umweltbundesamt GmbH Austria, készült a Környezetvédelmi Főigazgatóság felkérésére.

[6]               A kilenc fő ágazat a következő: energiaügy, fémek gyártása és feldolgozása, ásványipar, vegyipar, víz- és szennyvízkezelés, papír és faanyag előállítása és feldolgozása, nagy létszámú állattartás és akvakultúra, az élelmiszer- és italiparból származó állati és növényi eredetű termékek, és mások.

[7]               A 2001/81/EK irányelv.

[8]               A 2003/87/EK irányelv.

[9]               A 91/271/EGK irányelv.

[10]             A 2150/2002/EK rendelet.

[11]             http://prtr.ec.europa.eu/docs/EN_E-PRTR_fin.pdf

[12]             Például a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által előírt kibocsátási leltárakban tárolt adatokra vonatkozó kötelezettségek.

[13]             COM(2012) 46.