15.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 114/85

1.

nyomatékosan támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy erősítsék és intézményesítsék az európai Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti együttműködést, amely az ÁFSz-ek teljesítményének javítása révén várhatóan hozzájárul majd a teljes foglalkoztatás ösztönzésének a Lisszaboni Szerződés 3. cikkében megfogalmazott célkitűzéséhez, a fiatalok munkanélküliségének leküzdéséhez, valamint az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási céljainak eléréséhez;

2.

kiemeli, hogy az Alapjogi Charta 29. cikke értelmében „mindenkinek joga van az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez”. Csodálkozik ezért azon, hogy az európai bizottsági határozatjavaslat nem utal erre a rendelkezésre;

3.

emlékeztet arra, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok általános gazdasági érdekű szolgáltatást képeznek, és mint ilyenek, szabályozásukra az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikke, valamint az Alapjogi Charta 36. cikke az irányadó;

4.

kiemeli az ÁFSz-ek szervezeti felépítésének, megvalósítási modelljeinek és tevékenységeinek sokféleségét a uniós tagállamokban, valamint azt a tényt, hogy az ÁFSz-ek különböző munkaerő-piaci feltételek mellett folytatják tevékenységüket, és különböző szintű forrásokkal rendelkeznek;

5.

támogatja a július 3-án Berlinben, a fiatalok foglalkoztatásának kapcsán tartott konferencia résztvevőinek kötelezettségvállalásait, nevezetesen az európai ÁFSz-ek képviselőinek arra tett ígéretét, hogy kulcsfontosságú szerepet játszanak majd a fiatalok foglalkoztatásának ösztönzésében Európában, növelik a hatékonyságot és elmélyítik az egyéb érdekeltekkel folytatott együttműködést;

6.

megjegyzi, hogy az európai ÁFSz-eknek 1997 óta létezik egy informális tanácsadó hálózatuk, amelynek keretében munkacsoportok tevékenykednek olyan témákkal kapcsolatban, mint például „új készségek új munkahelyekért” vagy az ÁFSz-ek hatékonysága, egy kölcsönös tanulási program, továbbá az ÁFSz-ek közötti párbeszédek;

7.

megerősíti, hogy a hálózat jelentősen hozzájárult az uniós szintű politikai tevékenységekhez az olyan kérdések kapcsán nyújtott szakmai visszajelzések révén, mint a rugalmas biztonság, az ÁFSz-ek szerepe abban, hogy „megérje munkahelyet változtatni” és az ifjúsági garancia;

8.

megjegyzi, hogy ez a hálózat nagyon hasznos, költséghatékony fórumnak bizonyult a legjobb gyakorlatok ÁFSz-ek közötti cseréjének szempontjából, és jelentős forrását jelenti a kölcsönös tanulásnak és innovációnak a legkülönfélébb területeken, mint például a digitális szolgáltatások vagy a fogyasztói profilok feltérképezése terén;

9.

elismeri, hogy a hálózatból merített tapasztalatok alapján néhány tagállamban javult a helyi szintű megvalósítás és szolgáltatásnyújtás;

10.

rámutat arra, hogy a jogalkotási javaslat az ÁFSz-ek olyan hálózatát hozná létre, amelynek célja, hogy az ÁFSz-ek hatékonyságának és a munkaerőpiac működésének további javítása érdekében kibővítse, megerősítse és konszolidálja a folyamatban lévő kezdeményezéseket;

11.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság által közzétett határozati javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 149. cikkében meghatározott koordinációs és támogatói hatáskörök keretében marad, és így megfelel a szubszidiaritás elvének;

12.

úgy véli, hogy a javaslat a hálózat számára nagyobb ismertséget, legitimitást és egyértelműbb politikai mandátumot biztosít, ugyanakkor fenntartja, hogy a hálózat szerepének továbbra is tanácsadó jellegűnek kell maradnia;

13.

úgy véli, hogy ez a jogalkotási javaslat az ÁFSz-ek számára nagyobb mértékű szerepvállalást biztosítana a hálózatban, és tovább erősítené azt a képességüket, hogy egységesen lépjenek fel szükség esetén;

14.

felhívja a figyelmet arra, hogy a hálózatba nem vonták be az összes ÁFSz-t ugyanolyan szinten, ami hátrányosan befolyásolja a hálózat munkájának minőségét, és gyengíti a hálózat politikai válaszadási képességét;

15.

fenntartja, hogy a hálózat intézményesítése biztosítani fogja, hogy az összes tagállam szerepet vállaljon, és hogy e tagállamok kötelező jelleggel rendszeresen tényadatokat szolgáltassanak arról, hogy miként hajtották végre a változtatásokat az uniós politikai határozatokkal összhangban, elősegítve, hogy fény derüljön a gyenge teljesítményekre és az ehhez kapcsolódó strukturális problémákra;

16.

hangsúlyozza, hogy a hatékony ÁFSz-ek alapvető fontosságúak az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtását illetően, és elengedhetetlen, hogy valamennyi ÁFSz alapos ismeretekkel rendelkezzen a fiatalok munkanélküliségének szerkezetéről, a fiatalok erősségeiről és gyengeségeiről, az álláslehetőségekről, valamint a munkahely-specifikus követelményekről;

17.

hangsúlyozza, hogy a hálózat hatáskörét nagyon pontosan meg kell határozni, biztosítandó, hogy ne legyen átfedés tevékenysége és például a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO), illetve a Foglalkoztatási Bizottságon belüli alcsoportok tevékenysége között, illetve más olyan csoportokkal sem, mint például az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat és az EURES; ugyanakkor azt is fontosnak tartja, hogy a megerősített hálózat szükség esetén szinergiák létrehozására törekedjen a szóban forgó csoportokkal;

18.

hangsúlyozza, hogy a megerősített hálózat munkáját integrálni kellene az uniós szintű foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos tevékenységekbe, elsősorban az EMCO és a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanács (EPSCO) tevékenységébe;

19.

elismeri, hogy a munkaerőpiacok egyre fokozódó összetettsége a szociális partnerekkel és egyéb állami, magán- és nonprofit szervezetekkel folytatott együttműködés és partnerség magasabb szintjét követeli meg, aminek a megerősített hálózatban is tükröződnie kellene;

20.

egyetért azzal, hogy megvan a lehetőség a további teljesítményértékelésre, ami a „bench-learning” egyik előfeltétele, azonban úgy érzi, hogy ennek megvalósítása során körültekintően kell eljárni, teljes mértékben figyelembe véve a nemzeti/regionális különbségeket;

21.

megjegyzi, hogy az európai bizottsági javaslat lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság a 8. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogalkotási aktusokat fogadjon el teljesítményértékelési és kölcsönös tanulási kezdeményezések végrehajtásához kapcsolódóan. Ennek kapcsán a Régiók Bizottsága rámutat, hogy nem szabad felhatalmazáson alapuló jogi aktussal jelentős adminisztratív terhet róni a helyi és regionális önkormányzatokra;

22.

nem tartaná helyénvalónak, ha a cél egy „ranglista” létrehozása vagy előre kitűzött célok meghatározása lenne, inkább a tanulás előmozdítására kell törekedni közös módszertan alapján. Rámutat, hogy az EUMSZ 14. cikke szerint a nemzeti, illetve a regionális és helyi önkormányzatok kizárólagos feladata a saját Állami Foglalkoztatási Szolgálataik értékelése adott minőségi és mennyiségi mutatók alapján;

23.

hangsúlyozza, hogy a teljesítményértékelésnek/„bench-learning”-nek inkább minőségi, mint mennyiségi jellegűnek kellene lennie;

24.

szorgalmazza, hogy a hálózat eredményeit nagyon alapos, független kutatásra alapozzák, amely a rendelkezésre álló legjobb tényadatokat hasznosítja;

25.

javasolja, hogy az új jogszabály nyújtson lehetőséget a hálózat internetes jelenlétének további fejlesztésére tevékenységének hatékonyabb kommunikálása és az érdekeltek jobb bevonása érdekében;

26.

kijelenti, hogy a megerősített hálózat egyik eredménye a holisztikusabb módon történő munkavégzés képességének növekedése lesz az ÁFSz-ek fő kompetenciáinak és az olyan szorosan kapcsolódó területeknek a tekintetében, mint a szakmai gyakorlatok, vállalkozások létrehozása és a vállalkozók oktatása. Hangsúlyozni kell az e területeken történő uniós finanszírozás fontosságát és hatékonyságát;

27.

rámutat arra, hogy a regionális és helyi önkormányzatok néhány tagállamban felelősek a decentralizált struktúrákkal és döntéshozatali mechanizmussal rendelkező ÁFSz-ekért, míg számos más tagállamban hatáskörrel rendelkeznek az olyan tevékenységek tekintetében, mint a szakoktatási rendszerek, a készségkereslet és -kínálat összehangolása és előrejelzése, a képzés és a foglalkoztatási támogatások – amelyek vagy szorosan kapcsolódnak az ÁFSz-ek fő tevékenységéhez vagy néhány tagállamban az ÁFSz-ek hatáskörébe tartoznak;

28.

megerősíti, hogy a bevált és legjobb gyakorlatok gyakran a helyi és regionális szinten fordulnak elő, ezért alapvető fontosságú, hogy elismerjék az e szinteken végzett munka jelentőségét. A hálózatnak figyelembe kell vennie és terjesztenie kell a bevált gyakorlatokat;

29.

megjegyzi, hogy gyakran a helyi és regionális szint áll a legközelebb az álláskeresőkhöz és a legtöbb munkáltatóhoz, valamint hogy a munkaerőpiac elsősorban helyi jellegű;

30.

sürgeti a tagállamok képviselőit, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyi és regionális ÁFSz-ek nézetei és tapasztalatai beépüljenek a hálózat tevékenységébe, és a helyi és regionális ÁFSz-eket teljes körűen tájékoztassák a hálózat munkájáról. Azt is fontos kiemelni, hogy a tagállamok képviselőinek az álláskeresőkkel foglalkozó helyi és regionális szereplők nézőpontjait és tapasztalatait is be kell építeniük a hálózat munkájába, és meg kell találni annak módját, hogy ez hogyan válhat a helyi és regionális ÁFSz-ekkel folytatott párbeszéd részévé;

31.

kéri, hogy a hálózatban megfigyelőként vegyen részt egy az RB által kinevezett képviselő, biztosítva a helyi és regionális szint nézeteinek, tapasztalatainak és gyakorlatainak integrációját a hálózatba.