This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012PC0729
Proposal for a COUNCIL RECOMMENDATION On Establishing a Youth Guarantee
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az ifjúsági garancia létrehozásáról
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az ifjúsági garancia létrehozásáról
/* COM/2012/0729 final - 2012/0351 (NLE) */
Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az ifjúsági garancia létrehozásáról /* COM/2012/0729 final - 2012/0351 (NLE) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A nagymértékű és növekvő
ifjúsági munkanélküliség drámai következményekkel jár gazdaságainkra,
társadalmainkra és magukra a fiatalokra nézve is. Az ifjúsági munkanélküliség
aránya Unió-szerte magas, 22,7%-os szintet ért el (2012. harmadik
negyedévében), amely kétszerese a felnőttek körében mért értéknek[1], és az előrejelzések szerint
nem is várható, hogy a tendencia megfordul. Hozzávetőleg 5,5 millió
fiatalnak nincs állása, a 25 év alattiak közül pedig több mint 7,5 millióan
tartoznak a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok
(NEET-fiatalok) közé. A válság közvetlen hatásain
túl, az ifjúsági munkanélküliség és inaktivitás költséges és káros a
társadalomra nézve. Jelenleg a kifizetett járulékok, illetve az elmaradt
jövedelmek és adók miatt költségesek, de költségességük a jövőben is
érvényesül, mivel számos olyan, maradandó kedvezőtlen hatással járnak, amelyek
hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolják a jövőbeli jövedelmek mértékét, a
későbbi munkanélküliség kockázatát, az egészségi állapotot, a jólétet és a
nyugdíjtartalékokat. Európa nem engedheti meg magának, hogy eltékozolja
tehetségeit és jövőjét. Már a válság előtt világossá
vált, hogy fellépésre van szükség, és támogatni kell a fiatalokat az oktatásból
a munka világába való átlépésben. 2005-ben a Tanács a 2005–2008 közötti
időszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokkal összefüggésben
elfogadta, hogy a szakpolitikák intézkedései révén „minden munkanélkülinek
lehetőséget kell kapnia az újrakezdésre […], fiatalok esetében 6 havi
munkanélküliség […] elérése előtt”. 2008-ban a Tanács az iskolát elvégzett
fiatalok esetében ezt az időszakot „legfeljebb négy hónapos” időtartamra
csökkentette. Az intézkedés Unió-szerte
történő végrehajtására 2010-ig nem került sor, és mind az Európai Parlament,
mind az Európai Ifjúsági Fórum határozottan szorgalmazta az uniós szintű
ifjúsági garanciák létrehozását. Az Európa 2020 stratégia és
azon belül a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezés keretében
a Bizottság különösen felszólította a tagállamokat, hogy garantálják, hogy az
iskolai tanulmányok befejezését követő négy hónapon belül valamennyi fiatal
munkát találjon, továbbtanuljon vagy aktív munkaerő-piaci intézkedésben vegyen
részt. A tagállamnak ezt „ifjúsági garanciaként ” kell nyújtania. 2011-ben és 2012-ben az Európai
Tanács, az Európai Parlament és az Európai Ifjúsági Fórum több ízben
megismételte a felszólítást, a gyakorlatban azonban ez kevés sikerrel járt. A 2012. áprilisi foglalkoztatási
csomagban a Bizottság bejelentette, hogy év végéig javaslatot terjeszt elő egy,
az ifjúsági garanciákról szóló tanácsi ajánlásra. 2012. június 29-én az
Európai Tanács szorgalmazta, hogy a tagállamok tegyenek nagyobb erőfeszítéseket
a fiatalok foglalkoztatásának növelésére „annak érdekében, hogy a fiatalok az
iskola elvégzését követő néhány hónapon belül színvonalas állásajánlatot
kapjanak, [...] valamint további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati
képzésben vagy gyakornoki képzésben vehessenek részt”. Megállapította továbbá,
hogy ezek az intézkedések az Európai Szociális Alap keretében támogathatók, és
a tagállamoknak élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy az ideiglenes
munkaerő-felvételi támogatásokat az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. A 2013. évi éves
növekedési jelentésben[2]
a Bizottság hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a fiatalok
tanulásról munkára való átállását, valamint ifjúsági garanciarendszereket kell
létrehozniuk és végrehajtaniuk, amelyek keretében gondoskodnak arról, hogy a
formális tanulás befejezését vagy a munkahelye elvesztését követő négy hónapon
belül minden 25 év alatti fiatal állásajánlatot kapjon, illetve további
oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakorlati képzésben vehessen
részt. Ezekhez a garanciarendszerekhez az Európai Szociális Alapból
társfinanszírozás nyújtható. A Bizottság tanácsi ajánlásra
tesz javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok a munkahelyük
elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül
színvonalas állásajánlatot kapjanak, vagy további oktatásban és képzésben
vegyenek részt. Ez a javaslat az ifjúsági garanciarendszer létrehozásának
módját is megállapítja. A javaslat hat területre vonatkozóan sorol fel
iránymutatásokat: szoros partnerségek kialakítása valamennyi érdekelttel, korai
beavatkozás és aktivizálás biztosítása annak megelőzése érdekében, hogy a
fiatalokból NEET-fiatalok váljanak; a munkaerő-piaci integrációt lehetővé tevő
támogató intézkedések meghozatala, az uniós támogatások ilyen célú teljes körű
felhasználása, (valamint) az ifjúsági garanciarendszerek értékelése és
folyamatos fejlesztése, továbbá a garanciák gyors végrehajtása. A javaslat a
tagállami fellépések bizottsági támogatásának módjait is körvonalazza: az uniós
támogatási keretet, a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, a
tagállami intézkedések európai szemeszter keretén belüli nyomon követését és a
tudatosságnövelő tevékenységek támogatását. A javaslathoz bizottsági
szolgálati munkadokumentum kapcsolódik, amely részletesebb leírást nyújt az
ifjúsági garancia tartalmáról, tárgyalja az ilyen rendszerek költségeivel és
hasznával kapcsolatos kérdéseket, illetve egyenként ismerteti az ifjúsági
garancia sikeres megvalósításához szükséges tényezőket. Ezenfelül a bizottsági
szolgálati munkadokumentum melléklete tartalmazza a 27 tagállamban és
Horvátországban már meglévő, a fiatalok foglalkoztatását támogató politikák
leírását, amelyek azt tükrözik, hogy ezek az országok milyen kiindulópontból közelítik
meg a teljes körűen működő ifjúsági garanciarendszerek létrehozását. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT A dán elnökség
2012. április 24–25-én Horsensben, a foglalkoztatási és szociális
miniszterek informális ülésének keretében munkaértekezletet szervezett az
ifjúsági garancia megvalósításának módjairól. Ezen az ülésen hangsúlyozták,
hogy az oktatás- és képzési politikáknak kapcsolódniuk kell a foglalkoztatási
politikákhoz, az erőfeszítéseket a problémás csoportokra, azaz a
képesítéssel/diplomával nem rendelkezőkre kell összpontosítani, valamint hogy a
megközelítéseket a nemzeti környezethez és a sajátos egyedi problémákhoz kell
igazítani. Végül hangsúlyozták, hogy a hatóságoknak támogatniuk kell a
fiatalokat, különösen a leginkább kiszolgáltatottakat, de a fiataloknak is
részt kell venniük a folyamatban, és kötelezettségeket, illetve feladatokat
kell vállalniuk. Potenciális finanszírozási forrásként az Európai Szociális
Alapot nevezték meg, különösen a szükséges megszorító / költségvetési
konszolidációs intézkedések figyelembevételével. Az évente kiküldött kérdőív –
amely az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatának a válsághoz való
alkalmazkodási képességét igyekszik felmérni – 2012. januárjában közzétett
kiadásában az ifjúsági munkanélküliség kezelése érdekében tett intézkedésekre vonatkozó
modult is tartalmazott. A válaszokat a jelentést kísérő bizottsági szolgálati
munkadokumentum kidolgozása során figyelembe vették. 2012 júniusában az állami
foglalkoztatási szolgálatok vezetőinek a dán elnökség ideje alatt tartott
ülésén a hálózat tagjait felkérték arra, hogy számoljanak be a 2012 januárja
óta történt, kifejezetten a fiatalokat érintő fejleményekről. A foglalkoztatási csomag
folytatásaként 2012. június 19–20-án megbeszélésre került sor a
szociális partnerekkel az ifjúsági garanciára irányuló kezdeményezés
lehetőségéről. A
2012. szeptember 6–7-én Brüsszelben valamennyi érintett érdekelt fél
– köztük a szociális partnerek és az ifjúsági szervezetek – részvételével
megrendezett „Jobs for Europe” (Munkahelyeket Európának)
konferencián[3]
a felszólalók túlnyomó többsége támogatta az ifjúsági garancia Unió-szerte
történő létrehozását, és elismerte, hogy – különösen a jelenlegi nehéz időkben
– a fiataloknak megfelelő indulást kell biztosítani az életben. 2012 szeptemberében találkozóra
került sor az Európai Ifjúsági Fórum és az ágazatközi szociális
partnerszervezetek képviselőivel. 2012. október 23-án
az ifjúsági garanciára irányuló kezdeményezést ismét megvitatták a szociális
partnerekkel a társadalmi párbeszéddel foglalkozó bizottságban. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Jogalap: Az
ifjúsági garanciára irányuló, a foglalkoztatáspolitikát (EUMSZ IX. cím)
középpontba állító javaslat esetében az EUMSZ 292. cikke megfelelő
jogalapot biztosít ajánlás elfogadásához. Az EUMSZ IX. címe a
foglalkoztatási politikák terén uniós hatáskört határoz meg, a Szerződés pedig
nem rendelkezik külön jogalapról ajánlás elfogadásához. Az EUMSZ
149. cikke konkrétan csak olyan „ösztönző intézkedéseket [irányoz elő],
amelyek arra szolgálnak, hogy bátorítsák az együttműködést a tagállamok között
és támogassák fellépésüket a foglalkoztatás terén olyan kezdeményezések révén,
amelyek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése”,
amelyek azonban nem tartoznak ezen ajánlás tárgykörébe. Szubszidiaritás és arányosság: A Bizottság valamennyi tagállammal együtt igen aggasztónak találja a
fiatalok jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét és annak folyamatos romlását. A
drámai mértékű ifjúsági munkanélküliség egész Európára kihat: jelenleg és a
jövőben is magas költségekkel jár. Az ifjúsági garancia útján elért
megtakarítások túlmutatnak a kizárólag a szociális védelemmel összefüggő
kiadások terén megvalósított megtakarításon. A munkanélküliség és a készségek
romlásának megakadályozása az életciklus során jellemző alacsonyabb arányú
munkanélküliség, a magasabb jövedelmek (ennélfogva magasabb adóbevételek és
társadalombiztosítási járulékok), valamint a kevesebb szociális és egészségügyi
probléma révén hosszabb távú előnyökkel járna a fiatalok és a gazdaság számára[4]. Mivel a Tanács és az Európai
Parlament ifjúsági garanciarendszerek létrehozására irányuló számos politikai
felhívásának végrehajtása elmaradt, szükségessé vált ennek a tagállamokhoz
intézett ajánlásnak a közzététele. Ezidáig csupán néhány tagállam tett
intézkedéseket átfogó ifjúsági garanciarendszer megvalósítására. A hatékony ifjúsági garanciarendszer
létrehozását elősegítő eszközökre vonatkozó uniós szintű iránymutatások
lehetővé teszik a tagállamok számára a Kohéziós Alapok, és különösen az Európai
Szociális Alap minél hatékonyabb felhasználását az ifjúsági munkanélküliség és
inaktivitás problémájának kezelésére. A javaslat figyelembe veszi,
hogy az egyes tagállamokban (illetve regionális vagy helyi szinteken)
tapasztalható különbségek miatt a garancia létrehozásának és további
végrehajtásának módja eltérő lehet. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK Nem releváns. 5. OPCIONÁLIS ELEMEK Nem releváns. 2012/0351 (NLE) Javaslat A TANÁCS AJÁNLÁSA az ifjúsági garancia létrehozásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló
szerződésre és különösen annak 292. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, mivel: (1) A fiatal európai polgárok
által képviselt humántőkébe történő beruházás hosszú távú előnyöket biztosít,
és hozzájárul a gazdaság fenntartható és inkluzív növekedéséhez. Európa az
aktív, innovatív és képzett munkaerő valamennyi előnyét kiaknázhatja majd,
miközben elkerüli a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő
fiatalokkal (NEET-fiatalok) összefüggésben felmerülő rendkívül magas
költségeket, amelyek jelenleg a GDP 1,2 %-ának felelnek meg[5]. (2) A fiatalokat különösen
nagymértékben sújtotta a válság. Az életüket éppen jellemző átmeneti időszak,
szakmai tapasztalatuk hiánya, olykor nem megfelelő oktatásuk és képzésük,
gyakran csekély mértékű szociális védelmük, a pénzügyi forrásokhoz való
korlátozott hozzáférésük és a kétes munkakörülményeik miatt kiszolgáltatottak.
A fiatal nőket még nagyobb valószínűséggel érinti az alacsony fizetés és a
kétes foglalkoztatás, míg a fiatal szülőknek, elsősorban a fiatal anyáknak nem
állnak rendelkezésére a munka és magánélet közötti egyensúlyt biztosító
lehetőségek. Ezenfelül egyes fiatalok különösen hátrányos helyzetűek vagy a
megkülönböztetés kockázata fenyegeti őket. Ennélfogva megfelelő támogató
intézkedésekre van szükség. (3) Európa-szerte 7,5 millió
NEET-fiatal él, akik a 15–24 év közötti európai fiatalok 12,9 %-át
teszik ki. Sokan közülük mindössze az alsó középfokú oktatásig jutottak el,
korán lemorzsolódtak az oktatásból és képzésből, és gyakran migránsok vagy
hátrányos helyzetű családból származnak. A „NEET-fiatalok” kifejezés a fiatalok
számos, különféle szükségletekkel rendelkező alcsoportját foglalja magában. (4) A 25 év alatti
munkanélküliek 30,1 %-ának több mint tizenkét hónapja nincs állása.
Ezenfelül egyre több fiatal nem keres aktívan állást, ami miatt eleshetnek a
munkaerőpiacra történő visszailleszkedéshez szükséges strukturális
támogatástól. A kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok munkanélkülisége tartós
károkat okozhat, például növelheti a jövőbeli munkanélküliség kockázatát,
csökkentheti a jövőbeli jövedelem mértékét, a humántőke elvesztéséhez és a
szegénység generációk közötti átörökítéséhez vezethet, vagy csökkentheti a
családalapítási kedvet, hozzájárulva ezáltal a kedvezőtlen demográfiai
tendenciákhoz. (5) Az „ifjúsági garancia”
kifejezés arra utal, hogy a fiatalok a munkahelyük elvesztését vagy a formális
tanulás befejezését követő négy hónapon belül kapjanak színvonalas
állásajánlatot, illetve részesüljenek további oktatásban, tanulószerződéses
gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben. (6) Az ifjúsági garancia
hozzájárul az Európa 2020 stratégia három célkitűzésének megvalósításához, azaz
a 20–64 év közöttiek 75 %-ának foglalkoztatásához, a korai
iskolaelhagyás mértékének 10 % alá csökkentéséhez és legalább
20 millió ember szegénységből és társadalmi kirekesztésből való
kiemeléséhez. (7) A tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások[6], különösen a 7. és
8. iránymutatás felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatalok
munkaerő-piaci integrációját, valamint a szociális partnerekkel
együttműködésben segítsék a fiatalok – elsősorban a NEET-fiatalok – első
munkába állását, a munkatapasztalatok szerzését, kínáljanak számukra
továbbtanulási és továbbképzési lehetőségeket – például szakmai gyakorlatokat
–, és a fiatalok munkanélkülivé válása esetén gyorsan avatkozzanak be. (8) A Tanács már 2005-ben, a
2005–2008 közötti időszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokkal[7] összefüggésben elfogadta, hogy
„minden munkanélkülinek lehetőséget kell kapnia az újrakezdésre […], fiatalok
esetében 6 havi munkanélküliség […] elérése előtt”. 2008-ban[8] a Tanács az iskolát elvégzett
fiatalok esetében ezt az időszakot legfeljebb négy hónap időtartamra
csökkentette. (9) 2010. évi, a fiatalság
munkaerőpiacra való bejutása, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és
gyakorlati képzési lehetőségek előmozdításáról szóló állásfoglalásában[9] az Európai Parlament
felszólította az Európai Bizottságot, a tagállamokat, a szociális partnereket
és más érintetteket a nemzeti munkaerőpiacok, valamint az oktatási és képzési
politikák ifjúsági garanciával történő támogatására. Ez biztosítaná, hogy
legfeljebb négy hónapos munkanélküliséget követően az Európai Unió valamennyi
fiataljának felkínálható legyen munkahely, szakmai gyakorlati hely, kiegészítő képzési
vagy munkával kombinált képzési lehetőség. (10) 2010. évi „Mozgásban az
ifjúság” című közleményében a Bizottság ifjúsági garanciák bevezetésére
ösztönözte a tagállamokat, ennek végrehajtása azonban ez idáig korlátozott
mértékben valósult meg. Ezen ajánlás megerősíti és ismételten hangsúlyozza
annak szükségességét, hogy a tagállamok törekedjenek e cél elérésére, miközben
elősegíti e garanciák kialakítását, végrehajtását és értékelését. (11) Az Európa 2020 stratégia
célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő
megvalósításáról szóló, 2011. júniusi tanácsi következtetésekben a Tanács
gyors cselekvésre szólítja fel a tagállamokat, amelynek keretében
továbbtanulási, (át)képzési vagy a aktivizálási intézkedéseket kínál a nem foglalkoztatott,
oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, köztük a korai iskolaelhagyók
számára is. Ez az ilyen fiatalok oktatásba, képzésbe vagy munkaerőpiacra
történő lehető leggyorsabb visszatérését szolgálná, valamint csökkentené a
szegénység, a hátrányos megkülönböztetés és a társadalmi kirekesztés
kockázatát. (12) A korai iskolaelhagyás
csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. júniusi tanácsi ajánlás[10] középpontjában a tényeken
alapuló, átfogó és ágazatközi szakpolitikák álltak, amelyek a lemorzsolódók
oktatásba való visszatérését célzó és az oktatási és képzési rendszerek,
valamint a foglalkoztatási ágazat közötti kapcsolatot szorosabbra fűzni kívánó
intézkedéseket foglalnak magukban. (13) A 2012. évi költségvetés
előkészítése során az Európai Parlament támogatta ezt a megközelítést, és
felkérte a Bizottságot, hogy hajtson végre egy, a tagállami ifjúsági garanciák
létrehozását támogató előkészítő intézkedést. (14) „Út a munkahelyteremtő
fellendülés felé” című foglalkoztatási csomagjában[11] a Bizottság a tagállamok, a
szociális partnerek és más érdekeltek aktív mozgósítására szólított fel annak
érdekében, hogy azok választ adjanak az Unió jelenlegi foglalkoztatási
kihívásaira, különösen az ifjúsági munkanélküliségre. A Bizottság hangsúlyozta
a zöld gazdaság, az egészségügyi és szociális ellátási, valamint az ikt-ágazatok
jelentős munkahely-teremtési potenciálját, és e célból három kapcsolódó, nyomon
követést célzó cselekvési tervet adott ki. A Bizottság a továbbiakban hat
ígéretes elsőbbségi területet is meghatározott az ipari innováció terén,
amelyek hozzájárulnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony
gazdaságra való átálláshoz[12].
A foglalkoztatási csomagban a Bizottság ugyancsak hangsúlyozta, hogy a
vállalkozói szellem ösztönzése, a kezdő vállalkozásokat támogató szolgáltatások
és mikrofinanszírozási lehetőségek szélesebb körű biztosítása, valamint az
álláskeresési járadékokat vállalkozásalapítási támogatássá alakító rendszerek
létrehozása lényeges szerephez jutna a fiatalok esetében is. A csomag ezenfelül
javaslatot tett a bértámogatásoknak a nettó értelemben vett új munkahelyek
létrehozását elősegítő alkalmazására és az adóék (főként a munkáltatói
társadalombiztosítási járulékok) foglalkoztatás növelését segítő célzott
csökkentésére, valamint olyan kiegyensúlyozott reformokra a munkavédelmi jogszabályok
terén, amelyek lehetővé tennék a fiatalok minőségi foglalkoztatáshoz való
hozzáférését. (15) 2012 májusában az Európai
Parlament[13]
szorgalmazta, hogy a tagállamok gyors és konkrét nemzeti szintű intézkedéseket
tegyenek annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok az iskola befejezését
követően négy hónapon belül tisztességes megélhetést biztosító álláshoz
jussanak, illetve megfelelő oktatásban, továbbképzésben vagy átképzésben
vehessenek részt. A Parlament hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az ifjúsági
garanciarendszer törvény alapján való érvényesíthetőségéről annak érdekében,
hogy hatékonyan javuljon a fiatalok helyzete mind a foglalkoztatás, mind az
oktatás és a továbbképzés vonatkozásában, valamint hogy fokozatosan
visszaszoruljon a fiatalkori munkanélküliség az Európai Unióban. (16) 2012. június 29-én
az Európai Tanács a fiatalok foglalkoztatásának növelésére irányuló újabb
erőfeszítéseket szorgalmazott „annak érdekében, hogy a fiatalok az iskola
elvégzését követő néhány hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjanak,
[...] valamint további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy
gyakornoki képzésben vehessenek részt”. Megállapította továbbá, hogy ezek
az intézkedések az Európai Szociális Alap keretében támogathatók, és a
tagállamoknak élniük kell azzal a lehetőséggel, hogy az ideiglenes
munkaerő-felvételi támogatásokat az Európai Szociális Alapból finanszírozzák. (17) A „Gondoljuk újra az oktatást”
című, 2012. november 20-i bizottsági közlemény[14] biztosítja az Unió oktatási
szempontú részvételét e munkában. Részletesen foglalkozik az oktatási és
képzési rendszerek reformjához és hatékonyságához szükséges kulcsfontosságú
kérdésekkel – az oktatott készségeknek a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci
igényekkel való összehangolása, a nyitott és rugalmas tanulási módok
ösztönzése, illetve az érdekeltek közös erőfeszítésének, többek között a
finanszírozásnak az előmozdítása céljából. (18) A 2013. évi éves
növekedési jelentésben[15]
a Bizottság hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a fiatalok
tanulásról munkára való átállását, valamint ifjúsági garanciarendszereket kell
létrehozniuk és végrehajtaniuk, amelyek keretében gondoskodnak arról, hogy a
formális tanulás befejezését vagy a munkahelye elvesztését követő négy hónapon
belül minden 25 év alatti fiatal állásajánlatot kapjon, illetve további
oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakorlati képzésben
vehessen részt. (19) Az ifjúsági garanciát a
nemzeti, regionális és helyi körülményekhez igazítva, támogató intézkedésekből
álló rendszerrel kell végrehajtani. Az intézkedések a következő hat területre
vonatkoznak: partnerségen alapuló megközelítések kialakítása, korai beavatkozás
és aktivizálás, a munkaerő-piaci integrációt biztosító támogató intézkedések,
az uniós strukturális alapok felhasználása, a garancia értékelése és folyamatos
fejlesztése, valamint gyors végrehajtása. Az intézkedések célja a korai
iskolaelhagyás megelőzése, a foglalkoztathatóság elősegítése és a
foglalkoztatást gátló gyakorlati akadályok felszámolása. Az intézkedéseket,
melyek támogathatók az Unió strukturális alapjaiból, folyamatosan figyelemmel
kell kísérni és fejleszteni kell. (20) A szakpolitikai területek
(foglalkoztatás, oktatás, ifjúságügy, szociális ügyek stb.) közötti hatékony
koordináció és partnerségek nélkülözhetetlenek a minőségi foglalkoztatási
lehetőségek, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a szakmai gyakorlat
fellendítése tekintetében. (21) Az ifjúsági
garanciarendszereknek figyelembe kell venniük az ifjúsági munkanélküliség mértéke,
az intézményi felépítés és a különböző munkaerő-piaci szereplők kapacitása
terén a tagállamokban tapasztalható különbségeket és eltérő kiindulópontokat. A
forráselosztást illetően figyelembe kell venniük az állami költségvetések és
pénzügyi megszorítások miatti különbségeket is[16].
A 2013. évi éves növekedési jelentésben a Bizottság kimondja, hogy az oktatásra
fordított beruházások tekintetében meg kell határozni a fontossági sorrendet,
és – ahol csak lehet – meg kell erősíteni azokat, ugyanakkor biztosítani kell
az ilyen kiadások hatékonyságát. Különös figyelmet kell fordítani a
foglalkoztatási szolgáltatások és az aktív munkaerő-piaci politikák – mint
például a munkanélküliek képzési rendszere és az ifjúsági garanciarendszerek –
alkalmazási körének és hatékonyságának fenntartására vagy megerősítésére. E
garanciák létrehozása hosszú távú jelentőséggel bír, ugyanakkor a gazdasági
válság munkaerőpiacra gyakorolt drámai hatásainak ellensúlyozására rövid távú
válaszlépésekre is szükség van.
AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:
(1)
Biztosítsák, hogy valamennyi 25 év alatti
fiatal a munkahelye elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy
hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban,
tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön. Az ifjúsági garanciarendszer tervezése során a
tagállamoknak figyelembe kell venniük bizonyos átfogó jelentőségű kérdéseket,
például a kölcsönös kötelezettségvállalás elveit, azt, hogy a fiatalok nem
alkotnak hasonló társadalmi környezetben élő, egységes csoportot, valamint hogy
szükség van az inaktivitási ciklusok kockázatának kezelésére. Az ifjúsági garanciarendszereknek – a nemzeti,
regionális és helyi körülményeknek megfelelően, valamint a célcsoportba tartozó
fiatalok nemére és sokféleségére figyelemmel – a következő iránymutatásokon
kell alapulniuk: Partnerségen alapuló megközelítések
kialakítása (2)
Nevezzék meg az ifjúsági garanciarendszer
létrehozásáért és kezeléséért, illetve a partnerségek valamennyi szintet és ágazatot
felölelő összehangolásáért felelős állami hatóságot. (3)
A foglalkoztatási szolgálatok, a pályaorientációs
tanácsadók, az oktatási és képzési intézmények és az ifjúsági támogató
szolgálatok közötti együttműködés megerősítésével, valamint az összes kapcsolódó
információs csatorna teljes körű igénybevételével biztosítsák, hogy a fiatalok
a rendelkezésre álló szolgáltatásokról és támogatásról mindenre kiterjedő
tájékoztatásban részesüljenek. (4)
Erősítsék meg a munkaadók és az érintett
munkaerő-piaci szereplők (foglalkoztatási szolgálatok, számos kormányzati
szint, szakszervezetek és ifjúsági szolgálatok) közötti partnerségeket a
fiatalok foglalkoztatási, valamint tanulószerződéses gyakorlati képzéssel és
szakmai gyakorlattal kapcsolatos lehetőségeinek növelése érdekében. (5)
Alakítsanak ki partnerségeket az állami és magán
foglalkoztatási szolgálatok, a pályaorientációs tanácsadók és további olyan
szakosodott ifjúsági szervezetek (nem kormányzati szervezetek, ifjúsági
központok és szövetségek) között, amelyek elősegítik a munkanélküliségből, az
inaktivitásból vagy az oktatásból a munkába való átmenetet. (6)
Biztosítsák a szociális partnerek aktív részvételét
a fiatalokat célzó politikák kialakításának és végrehajtásának valamennyi
szintjén; ösztönözzék a szociális partnerek kezdeményezésére megvalósuló,
tanulószerződéses gyakorlati képzési és szakmai gyakorlati rendszerek
létrehozására irányuló szinergiákat. (7)
Biztosítsák, hogy a fiatalok és/vagy az ifjúsági
szervezetek képviselői részt vegyenek az ifjúsági garanciarendszer kialakításában
és végrehajtásában annak érdekében, hogy a szolgáltatásokat a kedvezményezettek
igényeihez igazítsák, és hogy e képviselők multiplikátor szerepet töltsenek be
a tudatosságnövelő tevékenységekben. Korai beavatkozás és aktivizálás (8)
Dolgozzanak ki fiatalokat célzó, a vonzáskörzetre
és a foglalkoztatási szolgálatoknál történő nyilvántartásba vételre tekintettel
lévő olyan hatékony tájékoztató stratégiákat, amelyek középpontjában a
kiszolgáltatott, többféle akadállyal (például társadalmi kirekesztéssel,
szegénységgel vagy megkülönböztetéssel) szembesülő fiatalok és a NEET-fiatalok
állnak, és amelyek figyelembe veszik e fiatalok (különösen szegénység,
fogyatékosság, alacsony végzettség vagy etnikai kisebbségi / migráns származás
miatti) eltérő hátterét. (9)
A fiatalok hatékonyabb támogatása és a meglévő
ajánlatokról való esetleges tájékozatlanság orvoslására mérlegeljék
„fókuszpontok”, azaz olyan szervezetek létrehozását, amelyek biztosítanák az
összes érintett intézmény és szervezet közötti, és különösen az ifjúsági
garanciarendszer kezeléséért felelős hatósággal történő koordinációt, hogy
lehetőség nyíljon a tanulmányaikat elvégző fiatalok adatainak cseréjére,
különösen azon fiatalok esetében, akiknél felmerül annak kockázata, hogy nem
találnak állást vagy a továbbtanulási lehetőséget. (10)
A kölcsönös kötelezettségvállalás elve alapján
tegyék lehetővé a foglalkoztatási szolgálatok és ezzel együtt a fiatalokat
támogató más partnerek számára, hogy már korai szakaszban személyre szabott
iránymutatást és egyéni cselekvési terveket biztosítsanak, ideértve a személyre
szabott egyéni támogatási rendszereket. A munkaerő-piaci integrációt támogató
intézkedések Készségfejlesztés (11)
Nyújtsanak lehetőséget a korai iskolaelhagyók és az
alacsony képzettségű fiatalok számára az oktatásba és képzésbe, vagy olyan
második esélyt kínáló oktatási programokba való visszatérésre, amelyek sajátos
igényeiknek megfelelő tanulási környezetet biztosítanak, és ezáltal lehetővé
teszik számukra a hiányzó képesítés megszerzését. (12)
Biztosítsák, hogy a készségek és kompetenciák
fejlesztését célzó ifjúsági garanciarendszerrel összefüggésben végzett fellépés
elősegítse a munkaerő-kereslet és ‑kínálat közötti meglévő különbségek
kezelését és a munkaerő-piaci igények kiszolgálását, különös tekintettel a zöld
gazdaságra, az ikt- és az egészségügyi ágazatra. (13)
Gondoskodjanak arról, hogy a készségek és
kompetenciák fejlesztésére tett erőfeszítések magukban foglalják az
ikt-/digitális készségeket. Emeljék a szakmai tudás és kompetenciák státuszát
az ikt-tantervek és ‑képesítések szabványosságának és nemzetközi
összehasonlíthatóságának biztosításával. (14)
Ösztönözzék az (általános és közép-)iskolákat –
köztük a szakképzési központokat – illetve a foglalkoztatási szolgálatokat
arra, hogy előmozdítsák és biztosítsák a fiatalok számára a vállalkozásokkal és
az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos folyamatos tanácsadást, többek
között vállalkozói ismereteket nyújtó tanfolyamok útján. (15)
Biztosítsák a nem formális és informális tanulási
tapasztalatok során szerzett készségek, tudás és kompetenciák validációját az e
tevékenységek során szerzett készségek, tudás és kompetenciák elismerésével, és
felismerve, hogy azok növelik az álláskeresők munkaerő-piaci esélyeit. A munkaerőpiachoz kapcsolódó intézkedések (16)
Csökkentsék a nem bérjellegű munkaerőköltségeket a
fiatalok munkaerő-felvételi kilátásainak előmozdítása érdekében. (17)
Az alkalmazandó állami támogatási szabályoknak
megfelelően alkalmazzanak célzott és jól kialakított bér- és munkaerő-felvételi
támogatásokat annak érdekében, hogy a munkaadók új lehetőségeket – például
tanulószerződéses gyakorlati képzést, szakmai gyakorlatot vagy álláshelyet –
hozzanak létre a fiatalok, és különösen azok számára, akik a legtávolabb vannak
a munkaerőpiactól. (18)
Ösztönözzék a munkaerő mobilitását a fiataloknak a
különböző területeken, régiókban és országokban többek között szolgálatok és
programok – például az EURES – útján elérhető és az embereket az Unión belüli
költözésre és munkavállalásra sarkalló – munkalehetőségekről, tanulószerződéses
gyakorlati képzésekről és szakmai gyakorlatokról való tájékoztatásával.
Biztosítsák, hogy az új környezethez való alkalmazkodáshoz megfelelő támogatás
álljon azon fiatalok rendelkezésére, akik egy másik területen vagy tagállamban
találnak állást. (19)
Tegyenek elérhetővé kezdő vállalkozásokat támogató
további szolgáltatásokat, többek között szorosabb együttműködést biztosítva a
foglalkoztatási szolgálatok, valamint az üzleti támogatást és
(mikro)finanszírozást nyújtók között. (20)
Fokozzák az aktivizálási programokból
lemorzsolódott és a juttatásoktól így eleső fiatalok támogatására szolgáló
mechanizmusokat. Az uniós strukturális alapok felhasználása (21)
Teljes mértékben és optimálisan vegyék igénybe a
kohéziós politika finanszírozási eszközeit a következő, 2014–2020 közötti
időszakban az ifjúsági garanciarendszerek létrehozásának támogatására. E célból
biztosítsák, hogy a fenti intézkedések kidolgozása és végrehajtása elsőbbséget
kapjon, és ezek támogatására rendelkezésre álljanak a megfelelő források,
beleértve a célzott munkaerőfelvételi támogatások Európai Szociális Alapból
való finanszírozásának lehetőségét. A lehető legnagyobb mértékben használják
fel továbbá a 2007–2013-as programozási időszakból még rendelkezésre álló
finanszírozási forrásokat. (22)
A 2014–2020 közötti időszakra való felkészülés
keretében a partnerségi szerződésben szenteljenek kellő figyelmet az ifjúsági
garanciarendszerek végrehajtásához kapcsolódó konkrét célkitűzéseknek, és az
operatív programok keretében mutassák be az Európai Szociális Alap vonatkozó
beruházási prioritásainak keretében támogatandó intézkedéseket, különösen
azokat, amelyek a – nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő
– fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációjára irányulnak, valamint a
fiatal vállalkozókat és a szociális vállalkozásokat támogatják, valamint azt,
hogy ezek az intézkedések miként járulnak hozzá a konkrét célkitűzésekhez. A garanciák értékelése és folyamatos
fejlesztése (23)
Kövessék nyomon és értékeljék az ifjúsági garancia
valamennyi intézkedését és programját annak érdekében, hogy további tényeken
alapuló politikákat és beavatkozásokat alakítsanak ki annak alapján, hogy mi,
hogyan és miért működik, biztosítva ezáltal az erőforrások hatékony
felhasználását és a beruházások megtérülését. Vezessenek naprakész
nyilvántartást az ifjúsági garancia létrehozásához és végrehajtásához –
különösen a kohéziós politika operatív programjainak keretében – szétosztott
támogatás mennyiségéről. (24)
Nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt
ösztönözzék a fiatalkori munkanélküliség leküzdésében részt vevő felek
kölcsönös tanulási tevékenységeit a jövőbeli ifjúsági garanciarendszerek
kialakításának és végrehajtásának fejlesztése céljából. Biztosítsák az ifjúsági
garanciarendszerekkel kapcsolatos előkészítő intézkedés során támogatott
projektek eredményeinek teljes körű felhasználását. (25)
Fokozzák az érdekeltek, többek között az ifjúsági
garanciarendszerek kialakításában, végrehajtásában és értékelésében részt vevő,
érintett foglalkoztatási szolgálatok kapacitását a szakpolitikával és e
rendszerek kifejlesztésének módjával kapcsolatos belső és külső akadályok
felszámolása érdekében. Az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtása (26)
Az ifjúsági garanciarendszereket a lehető
legrövidebb időn belül hajtsák végre, és biztosítsák, hogy azok megfelelően
illeszkedjenek a jövőbeli uniós társfinanszírozási programokba, lehetőleg a
2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetétől.
MEGJEGYZI, HOGY A BIZOTTSÁG:
Pénzügyi hozzájárulás (27)
Az Európai Szociális alap 2014–2020 közötti
időszakra vonatkozó kapcsolódó beruházási prioritásaival összhangban arra
ösztönzi a tagállamokat, hogy maradéktalanul vegyék igénybe az Európai
Szociális Alapot – mint a fiatalkori munkanélküliség és a társadalmi
kirekesztés leküzdését és megelőzését célzó szakpolitikai eszközt – az ifjúsági
garanciarendszerek létrehozásának és végrehajtásának támogatására. (28)
Támogatja az Unió közös stratégiai finanszírozási
keretéhez tartozó alapok (Európai Szociális Alap, Európai Regionális
Fejlesztési Alap, Kohéziós Alap, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Alap, Európai Tengerügyi és Halászati Alap) programozási tevékenységét, többek
között társaktól való tanulás, hálózatépítési tevékenységek és technikai
segítségnyújtás formájában. Bevált gyakorlatok (29)
Teljes körűen kiaknázza a társadalmi változás és
innováció új programjának lehetőségeit az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti,
regionális és helyi szinten bevált gyakorlatainak összegyűjtéséhez. (30)
Igénybe veszi az európai foglalkoztatási stratégia
kölcsönös tanulási programját azzal a céllal, hogy a tagállamokat
tapasztalataik megosztására és a bevált gyakorlatok cseréjére ösztönözze. Nyomon követés (31)
Az állami foglalkoztatási szolgálatok európai
hálózata éves munkaprogramjának részeként továbbra is nyomon követi az ifjúsági
garanciarendszerek kialakításával, végrehajtásával és eredményeivel kapcsolatos
fejleményeket, és azokról rendszeres jelentést készít. (32)
Nyomon követi ezen ajánlás végrehajtását, és az
európai szemeszter keretében a Foglalkoztatási Bizottság révén megvalósítja az
ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásának többoldalú felügyeletét, elemezve a
hatályos szakpolitikák hatását és adott esetben országspecifikus ajánlásokat
intézve a tagállamokhoz. A tudatosság növelése (33)
Támogatja az ifjúsági garancia valamennyi
tagállamban történő létrehozására irányuló tudatosságnövelő tevékenységeket,
amelynek során igénybe veszi az európai ifjúsági portált, és kapcsolatot tart
különösen annak tájékoztató kampányaival. Kelt Brüsszelben, -án/-én. a
Tanács részéről az
elnök [1] Az Eurostat fő munkaerő-piaci mutatói, szezonálisan
kiigazított negyedéves adatok; a fogalommeghatározás szerint a 25 év alattiak
tekintendők fiatalnak, a 25 év felettiek pedig felnőttnek. [2] COM(2012) 750, 2012. november 28. [3] Bővebb
információ itt olvasható: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=88&eventsId=641. [4] Az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásának
költségeiről és hasznáról további információk találhatók a kísérő bizottsági
szolgálati munkadokumentumban. [5] Eurofound, 2012, „NEETs – Young people not in
employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses
in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő
„NEET”-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések
Európában), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg. [6] A Tanács 2010/707/EU határozata, HL L 308.,
2010.11.24., 46. o. [7] A Tanács 2005/600/EK határozata, HL L 205.,
2005.8.6., 21. o. [8] Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások (2008–2010) — A
Tanács 2008/618/EK határozata, HL L 198., 2008.7.26., 51. o. [9] P7-TA(2010) 0262, 2010. július 6. [10] HL C 191, 2011.7.1., 1. o. [11] COM(2012) 173, 2012. április 18. [12] COM(2012) 582, 2012. október 10. [13] Az Európai Parlament állásfoglalása a Több lehetőséget a
fiataloknak kezdeményezésről (2012/2617(RSP)), 2012.5.24. [14] COM(2012) 669, 2012. november 20. [15] COM(2012) 750, 2012. november 28. [16] A nemzeti számlákban az ifjúsági garanciára fordított
kiadás nem tartozik a bruttó állóeszköz-felhalmozás kategóriájába.