INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat okai és céljai

A jelenlegi egy új javaslat az Európai Unió nemzetközi közbeszerzési politikája terén. E kezdeményezés fő célkitűzése, hogy javítsa az uniós vállalkozásokra vonatkozó feltételeket a harmadik országbeli közbeszerzési szerződésekért folytatott versenyben. Az EU több fontos kereskedelmi partnerországának beszerzési gyakorlatai jelenleg sok esetben korlátozzák az uniós szállítókat. A kezdeményezés továbbá megerősíti az Európai Unióval nemzetközi közbeszerzési megállapodással rendelkező országokból származó ajánlattevők, áruk és szolgáltatások jogállását, valamint pontosítja az ilyen megállapodások által nem érintett ajánlattevőkre, árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat.

Háttér-információk

A Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül a felülvizsgált Kormányzati Beszerzési Megállapodással (GPA) kapcsolatos, illetve a harmadik országokkal folyó kétoldalú tárgyalások során az EU szorgalmazta a nemzetközi közbeszerzési piacok erőteljes megnyitását. A WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának részes országaiból származó ajánlattevők mintegy 352 milliárd EUR értékű közbeszerzésben vehetnek részt.

Számos harmadik ország ugyanakkor vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy az eddiginél nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. A külföldi ajánlattevőknek kínált egyesült államokbeli közbeszerzések jelenlegi értéke mindössze 178 milliárd EUR, Japán esetében ez az érték 27 milliárd EUR, míg a kínai közbeszerzési piacnak csak töredéke nyitott a külföldi vállalkozások előtt. Sok ország – különösen a gazdasági válság nyomán – protekcionista intézkedéseket is elfogadott. Mindent összevetve, a protekcionista intézkedések miatt ma a világ közbeszerzési piacainak több mint fele zárt, és ez az arány tovább nő. Ennek eredményeképpen jelenleg mindössze 10 milliárd EUR értékű uniós kivitel (az uniós GDP 0,08 %-a) jut el a közbeszerzési világpiacra, míg becslések szerint a korlátozások miatt további 12 milliárd EUR értékű uniós exportlehetőség marad kihasználatlanul.

Ezzel szemben az EU a belső piacát, elsősorban a feltörekvő gazdaságok részéről egyes kulcságazatokat (vasút, építőipar, informatikai szolgáltatások) érő fokozódó nyomás ellenére nagyrészt nyitva hagyta közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt. Néhány, a közmű-ágazatbeli árubeszerzésre és szolgáltatási szerződésekre korlátozódó hatályú rendelkezés[1] kivételével az EU nem élt azon jogával, hogy szabályozza a külföldi áruk, szolgáltatások és vállalkozások uniós közbeszerzési piacra jutását.

Tekintettel a feltörekvő gazdaságok egyre növekvő jelentőségére, az egyenlő feltételek hiánya számos problémát vet fel. Az EU számára a fő problémát az jelenti, hogy a kereskedelmi partnerekkel folytatott nemzetközi tárgyalásaiban nincs kellő befolyása ahhoz, hogy orvosolja az egyenlőtlenségeket és az uniós vállalkozások számára kedvező, lényeges piacrajutási kötelezettségvállalásokat szerezzen. Ezenfelül az ajánlatkérő szerveknek nem áll rendelkezésére olyan egyértelmű keret, amely alapján az EU nemzetközi kötelezettségvállalásait alkalmazhatnák.

E kezdeményezés célja e problémák megoldása azáltal, hogy elsőként megerősíti az Európai Unió által az uniós vállalkozások harmadik országok közbeszerzési piacaihoz való hozzáférésével kapcsolatos tárgyalásokban elfoglalt pozíciót annak elérése érdekében, hogy kereskedelmi partnereink megnyissák piacaikat. Másodszor, e célból pontosítani kívánja a harmadik országbeli vállalkozásoknak, áruknak és szolgáltatásoknak az uniós közbeszerzési piacra jutását érintő szabályokat. A végső cél az Európa 2020 stratégiával összhangban az uniós cégek világszintű üzleti lehetőségeinek javítása, ezáltal új munkahelyek teremtése és az innováció előmozdítása.

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

A két alapvető európai uniós közbeszerzési irányelv[2] nem biztosít általános eljárási keretet a külföldi árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatoknak az uniós közbeszerzési piacon való kezelésére vonatkozóan. Konkrét szabályokról mindössze a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke rendelkezik. Ezek a rendelkezések azonban a közüzemi közbeszerzésre szorítkoznak, és túlságosan korlátozott hatályúak ahhoz, hogy jelentősen befolyásolják a piacra jutással kapcsolatos tárgyalásokat. Az uniós közüzemi közbeszerzés valójában az Unió teljes közbeszerzési piacának mindössze 20 %-át teszi ki.

Az uniós közbeszerzési szabályok korszerűsítéséről szóló bizottsági javaslatban a Bizottság úgy határozott, hogy – a jelenlegi kezdeményezésre tekintettel – nem veszi át a közüzemi irányelv 58. és 59. cikkét[3].

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Ez a kezdeményezés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát [COM(2010) 2020] és az Európa 2020 stratégia Integrált iparpolitika a globalizáció korában elnevezésű kiemelt kezdeményezését [COM(2010) 614] hajtja végre. Végrehajtja továbbá az egységes piaci intézkedéscsomagot [COM(2011) 206] és a kereskedelemről, növekedésről és globális ügyekről szóló közleményt [COM(2010) 612]. A Bizottság 2011. évi munkaprogramjának (COM(2010) 623 végleges) egyik stratégiai kezdeményezése.

A javaslat továbbá összhangban áll az Unió fejlesztési politikáival és célkitűzéseivel, különösen azáltal, hogy a legkevésbé fejlett országok áruit és szolgáltatásait általános védelemben részesíti az ezen eszköz keretében megvalósított intézkedésekkel szemben.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

Konzultáció az érdekeltekkel

Az érdekeltek észrevételeinek összegyűjtése érdekében a Bizottság az egyes üléseken túl egy sor konzultációt és tájékoztató tevékenységet szervezett.

2011. június 7. és augusztus 2. között nyilvános internetes konzultációra került sor. Ez három részletes kérdőív alapján történt, amelyek címzettjei i. az ajánlatkérő szervek és a tagállamok, ii. a vállalkozások és/vagy azok képviselői és iii. más lehetséges érdekeltek (polgárok, nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek) voltak. A Bizottsághoz összesen 215 észrevétel érkezett[4]. Az észrevételekről készült összefoglaló jelentés a hatásvizsgálatról szóló jelentés I. mellékletében olvasható. A folyamat részeként a Bizottság 2011. július 8-án nyilvános meghallgatást tartott Brüsszelben. A 2011. február 7-én a Foglalkoztatási Főigazgatóság által szervezett összekötő fórumon a szociális partnerek is lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket. A Közbeszerzési Szerződések Tanácsadó Bizottsága keretében a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel és a tagállamokkal célzott konzultációkra került sor. A közbeszerzési politika korszerűsítéséről folytatott konzultáció során konkrét kérdésekkel (azaz a közüzemi irányelv 58. cikke és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelése) is foglalkoztak. A folyamat során maradéktalanul teljesültek a konzultációra vonatkozó bizottsági minimumkövetelmények.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

A Bizottság kezdeményezése általánosságban kedvező fogadtatásra lelt. A válaszadók nagy többsége egyetértett azzal, ahogyan a Bizottság az Európai Unión kívüli áruk, szolgáltatások és vállalkozások uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférésének jelenlegi szintjét ismertette, valamint támogatták a kezdeményezésben meghatározott célkitűzéseket.

A felvázolt szakpolitikai lehetőségeket illetően fontos megjegyezni, hogy eltérő nézőpontok érvényesültek: összességében az érdekeltek jelentős többsége (kb. 65 %) jogalkotási kezdeményezést látszik támogatni, míg egy hozzávetőleg 35 %-os jelentős kisebbség a „minden marad a régiben” lehetőséget részesíti előnyben. Az előnyben részesített lehetőségről ugyanakkor még az egyes érdekelti csoportokon belül is megoszlanak a vélemények. Az ajánlatkérőknek és kormányzati hatóságoknak (a harmadik országbelieket is ideértve) például kétharmada a „minden marad a régiben” vagy a nem jogalkotási lehetőséget választaná, míg a vállalkozások és más érdekeltek mintegy 75 %-a a jogalkotási kezdeményezést támogatja. Különböznek a vélemények arról is, mit tartalmazzon a jogalkotási lehetőség. Noha a megkérdezettek közel fele az „A. megoldás” elnevezésű jogalkotási lehetőséget választotta[5], az alternatív megoldásokat is jelentős számban támogatták. Érdemes megjegyezni, hogy noha a „B. megoldás” volt a legkevésbé népszerű[6], még ez is igen nagyszámú válaszadó támogatását élvezte.

Az egyes szakpolitikai lehetőségek melletti vagy azok elleni fő érvként az érdekeltek többek között a következőket említették: a legjobb ár-érték arány fontossága, a versenyképesség és a termelékenység, amelyet egyes szakpolitikai lehetőségek alááshatnak, a kereskedelmi partnereink általi retorzió veszélye, a kezdeményezéssel járó esetleges adminisztratív teher, valamint az, hogy a kezdeményezés veszélyeztetné az Európai Uniónak a szabad piacok támogatójaként betöltött státuszát. A szakszervezetek és a nem kormányzati szervezetek választásai meglehetősen semlegesek voltak, és észrevételükben többnyire azt emelték ki, hogy a harmadik országoknak az Európai Unióban történő ajánlattételkor tiszteletben kell tartaniuk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeit, illetve azt, hogy az Európai Uniónak meg kell nyitnia határait a legkevésbé fejlett országokkal szembeni méltányos kereskedelem fenntartása érdekében.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A fent említett konzultációkon túl nem tartották szükségesnek külső szakértők bevonását. A közbeszerzés területén a Bizottság hagyományosan kiemelkedő szakértelemmel rendelkezik.

Hatásvizsgálat

A Bizottság számos lehetőséget mérlegelt annak érdekében, hogy a legmegfelelőbbet választhassa ki.

Az első lehetőség szerint nem hoz további intézkedést ezen a területen, és a megszokott módon (esetlegesen megerősített formában) folytatja a nemzetközi piacrajutási tárgyalásokat az Európai Unió kereskedelmi partnereivel. A korábbi tapasztalatokból kiindulva ugyanakkor nem valószínű, hogy ez a lehetőség lényegesen javítaná az uniós áruk, szolgáltatások és szállítók harmadik országbeli közbeszerzési eljárásokban való részvételi jogosultságát. Ez elkerülhetetlenül komoly pályázati lehetőségek folyamatos elvesztését eredményezné.

A második típusú lehetőség korszerűsítené a meglévő eszközöknek a 2004/17/EK irányelv (58. és 59. cikk) keretében történő végrehajtását pontosabb iránymutatás nyújtása, illetve az ezen eszközök hatályának a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv egészére történő kiterjesztése révén. Egyértelmű, hogy ez a forgatókönyv, amelyet az egyes ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők saját belátásuk szerint alkalmazhatnának, nem javítaná számottevően az EU befolyását a nemzetközi tárgyalásokban.

Harmadik lehetőségként az uniós közbeszerzési piacot átfogóan vagy ágazatonként lezárhatnák a harmadik országból érkező áruk, szolgáltatások és szállítók előtt, az EU e téren vállalt nemzetközi kötelezettségvállalásaira tekintettel. Ez a lehetőség ugyanakkor komoly aggodalmakra ad okot, amennyiben retorziót vonhat maga után, jelentős költségekkel járhat az egyes ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők számára, és ronthatja az EU versenyképességét.

A Bizottság ezért egy negyedik lehetőséget támogat, nevezetesen egy önálló eszköz létrehozását, amely megfelelő egyensúlyt teremtene egyrészről az Unió piacra jutásról szóló tárgyalásokban elfoglalt pozíciójának javítására irányuló igény, és másrészről az Unió versenyképes közbeszerzési rendszerének megőrzése között.

E célból a javaslat kettős mechanizmust hoz létre. Az egyes ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek – a Bizottság felügyelete mellett – jogában állna kizárni az olyan ajánlatokat, amelyek értékének több mint 50 %-át a nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és/vagy szolgáltatások teszik ki. Ezenfelül a Bizottság válaszul ideiglenesen korlátozhatná az azon országok piacra jutását, amelyek nemzeti közbeszerzési gyakorlatukban bizonyíthatóan kizárják vagy hátrányosan megkülönböztetik az uniós szállítókat, árukat és szolgáltatásokat, valamint a tárgyalások során megtagadhatná tőlük a jobb piacrajutási feltételek biztosítását. Az európai uniós közbeszerzési piacra történő belépést korlátozó valamennyi olyan szabály, amelyet a Bizottság a jövőben e rendelet értelmében elfogadhat, ésszerű mértékű és pontosan célzott lenne.

A Bizottság hatásvizsgálati testülete két véleményt adott ki a hatásvizsgálatról szóló jelentésről. Az első vélemény alapján a hatásvizsgálatról szóló jelentést a következők szerint felülvizsgálták: a probléma meghatározását átfogalmazták annak érdekében, hogy az a hatásvizsgálatban meghatározott központi kérdésre, vagyis a harmadik országbeli közbeszerzési piacok további megnyitásának szükségességére és az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítésével kapcsolatos problémákra összpontosítson. Számottevően kibővítették a lehetőségek körét. Az aktívabb tárgyalásos politikán túl a hatásvizsgálat figyelembe veszi a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében foglalt rendelkezéseknek az uniós irányelvek hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzésre történő kiterjesztését, valamint a kötelezettségvállalások által nem érintett közbeszerzések szelektív elfogadásának lehetőségét. Végül, a hatásvizsgálatot a retorziómérés és a foglalkoztatási adatok frissítése érdekében pontosították. A hatásvizsgálatról szóló jelentés 10. melléklete részletesebb áttekintést ad arra vonatkozóan, hogyan illesztették be a hatásvizsgálati testület első véleményét a 2012. február 8-án újra benyújtott felülvizsgált jelentésbe.

Az újra benyújtott jelentésről szóló véleményében a hatásvizsgálati testület elismeri a jelentésen végrehajtott javításokat és az első véleményében foglalt ajánlásai beillesztését, de kijelenti, hogy nem tud kedvező véleményt mondani. A hatásvizsgálati testület úgy gondolja, továbbra is számos olyan terület van, ahol a vizsgálat megerősíthető, és a jelentés további javítását szolgáló intézkedéseket határoz meg (azaz a lehetőségek pontosabb bemutatása, a hatások becsléséhez használt modell ismertetésének javítása, az előnyben részesített lehetőség arányosságának megalapozottabb indokolása stb.). A hatásvizsgálatról szóló zárójelentés a lehetséges mértékben magában foglalja ezeket az ajánlásokat.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat összefoglalása

E javaslat fő célkitűzései az Európai Unió pozíciójának megerősítése az uniós áruk, szolgáltatások és szállítók harmadik országbeli közbeszerzési piacra jutásának feltételeiről szóló tárgyalásokon, valamint az uniós közbeszerzési piacon részt vevő külföldi ajánlattevők, áruk és szolgáltatások jogi helyzetének tisztázása. Ennek megfelelően ez a javaslat létrehozza az EU külföldi áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását szabályozó átfogó külső közbeszerzési politikáját, amely az EU kereskedelmi partnereit a piacra jutással kapcsolatos egyeztetések elindítására ösztönző mechanizmusokat tartalmaz.

A javaslat először is érvényesíti az uniós jogalkotásban azt az elvet, miszerint az EU belső közbeszerzési piacán a piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások az uniós árukkal és szolgáltatásokkal azonos bánásmódban részesülnek, és ezt az elbánást kiterjeszti a legkevésbé fejlett országokból származó árukra és szolgáltatásokra.

Ami a piacrajutási kötelezettségvállalások által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni elbánást illeti, az előirányzott megközelítés három szakaszból áll.

A Bizottság jóváhagyhatja, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kizárják azokat az ajánlatokat, amelyek esetében a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át. Az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő, miután a szerződési hirdetményben tájékoztatja a potenciális ajánlattevőket az ilyen ajánlatok kizárására vonatkozó szándékáról, az ebbe a kategóriába tartozó ajánlatokról értesíti a Bizottságot. Amennyiben az EU és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa közötti piacnyitás tekintetében megállapítható az alapvető viszonosság hiánya, a Bizottság jóváhagyja a kizárást. A Bizottság akkor is jóváhagyja a kizárást, ha az érintett áruk és szolgáltatások nemzetközi megállapodásban foglalt uniós piaci korlátozás alá tartoznak.

Ezenfelül a javaslat uniós mechanizmust hoz létre, amelynek célja az EU piacra jutásról szóló nemzetközi tárgyalásokon érvényesülő befolyásának erősítése, bizottsági vizsgálatok, harmadik országokkal folytatott konzultáció és adott esetben a Bizottság által előírt ideiglenes korlátozó intézkedések alapján.

A Bizottság az érdekeltek kérésére vagy saját kezdeményezésre vizsgálatokat végezhet a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok létezésének ellenőrzése érdekében. Amennyiben megállapítja ilyen gyakorlatok létezését, a Bizottság felkérheti az érintett országot, hogy egyeztetéseket kezdjen az ilyen korlátozó gyakorlatok megszüntetése és következésképpen az uniós vállalkozások jobb piacrajutási feltételeinek megteremtése céljából.

Ha az érintett ország nem hajlandó konzultációt folytatni vagy kielégítő megoldást kínálni a korlátozó közbeszerzési intézkedésekre, az Európai Unió határozatot hozhat az abból az országból származó áruk és/vagy szolgáltatások uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférésének ideiglenes korlátozásáról.

Végül, a közbeszerzési irányelvek javasolt reformjában a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó rendelkezések kiegészítéseként az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kötelesek tájékoztatni a többi ajánlattevőt arról, hogy olyan, kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezik, ahol a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át. Mivel a közbeszerzési irányelvek javasolt reformja megemlíti, hogy a harmadik országoknak tiszteletben kell tartaniuk az ILO alapvető munkaügyi előírásait, ebben a szövegben erre nem szükséges kitérni.

E kezdeményezést illetően meg kell jegyezni, hogy a tárgyalások ösztönzését célzó szakpolitikai eszközként annak lényege nem az Európai Unió közbeszerzési piacának lezárása, hanem az, hogy javítsa az Európai Unió kereskedelmi partnereinek közbeszerzési piacaihoz való hozzáférést. Elengedhetetlen, hogy a belső piacon megőrizzük a versenyképes pályázati feltételeket, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők és a társadalom egésze számára.

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke.

A szubszidiaritás elve

A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Ez a javaslat körültekintő egyensúlyt teremt valamennyi érdekelt fél érdekei között, és az uniós fellépés formája és tartalma nem lépi túl a Szerződés céljainak eléréséhez szükséges mértéket.

Elsőként, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők – a Bizottság felügyelete mellett – jogosultak lesznek kizárni azokat az ajánlatokat, amelyek több mint 50 %-ban tartalmaznak a kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat. Ez biztosítja, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők szabadon dönthessenek az áruk és szolgáltatások elfogadásáról azok származására való tekintet nélkül, illetve korlátozhassák az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett áruk és szolgáltatások piacra jutását, amennyiben e korlátozások összhangban állnak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó közös uniós kereskedelempolitikával. A következetesség és az arányosság biztosítása érdekében a Bizottság általi felülvizsgálatot körültekintően megtervezik. Másodszor, az e rendeletben létrehozott bizottsági eszköz gondoskodik arról, hogy az Európai Uniónak rendelkezésére álljon egy a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok kivizsgálására és az érintett harmadik országokkal az e gyakorlatokról folytatott konzultációra szolgáló mechanizmus. Ideiglenes korlátozó intézkedéseket a Bizottság kizárólag más lehetséges megoldás hiányában fogad el.

Az adminisztratív költségeket a lehető legalacsonyabban tartják, ugyanakkor a közös kereskedelempolitika következetességének fenntartása érdekében intézkedésekre van szükség. A felügyeleti és vizsgálati mechanizmusok felállítását a jelenleg a külső közbeszerzési politikával és a piacra jutás nyomon követésével foglalkozó bizottsági szolgálatoknak kell végrehajtaniuk, csökkentve a Bizottságon belül az emberi erőforrásokra gyakorolt hatást. Az ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek csupán azokban a helyzetekben kellene adminisztratív terhet viselniük, amelyekben a Bizottság korlátozó intézkedést hoz, illetve amikor az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a mechanizmus alkalmazása mellett döntenek, és az szabványos űrlap vagy öntanúsítás útján valósulna meg, csökkentve ezáltal az egyes létesítmények által az áruk vagy szolgáltatások származásának ellenőrzése érdekében végzett vizsgálatok számát.

A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg, mivel csak a rendelet képes megfelelően biztosítani az egységes európai uniós fellépést a közös kereskedelempolitika terén. Ezenfelül ez az eszköz hatásköröket ruház az Európai Bizottságra, így nincs szükség átültetésre.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak önmagában nincs költségvetési vonzata. A Bizottság további feladatai meglévő forrásokból finanszírozhatók.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

Európai Gazdasági Térség

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

A javaslat részletes magyarázata

Az 1. cikk az uniós közbeszerzésről szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv, valamint a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelvre irányuló bizottsági javaslat[7] alapján meghatározza a rendelet tárgyát és alkalmazási körét.

A 2. cikk a vonatkozó fogalommeghatározásokat tartalmazza, amelyek többsége az uniós közbeszerzési irányelvekből származik. A szöveg egyúttal meghatározza a „kötelezettségvállalások által érintett áruk és szolgáltatások”, valamint a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások fogalmát is, amelyek központi szerepet játszanak e rendelet alkalmazásában.

A 3. cikk e rendelet alkalmazásában meghatározza az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők által beszerzett árukra és szolgáltatásokra vonatkozó alkalmazandó származási szabályokat. Az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően az árukra vonatkozó származási szabályok összhangban állnak az uniós Vámkódexben (2913/92/EGK rendelet) meghatározott nem preferenciális származási szabályokkal. A szolgáltatás származásának meghatározása az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti, letelepedési jogra vonatkozó kapcsolódó szabályok, valamint a GATS fogalommeghatározásai (XXVIII. cikk) alapján történik.

A 4. cikk ismerteti az EU piacrajutási kötelezettségvállalásai által érintett külföldi árukra és szolgáltatásokra (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások által érintett áruk és szolgáltatások), valamint a legkevésbé fejlett országokból származó árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó, az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat. Mindkét árucsoportot az uniós árukat és szolgáltatásokat megilletővel azonos elbánásban kell részesíteni.

Az 5. cikk az EU piacrajutási kötelezettségvállalásai által nem érintett, harmadik országból származó árukra és szolgáltatásokra (a továbbiakban: a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások) vonatkozó hozzáférési szabályokat mutatja be. Ezen áruk és szolgáltatások piacra jutását az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő vagy a Bizottság által az e rendelettel létrehozott mechanizmus keretében hozott intézkedések korlátozhatják.

A 6. cikk meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a Bizottság jóváhagyhatja, hogy az egyes ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetén kizárják a közbeszerzési eljárásból azokat az ajánlatokat, amelyek esetében a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a szerződési hirdetményben jelezte a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások kizárására irányuló szándékát, és az ebbe a kategóriába tartozó ajánlatot kap, erről értesítenie kell a Bizottságot és fel kell tüntetnie az érintett ajánlatok jellemzőit. A Hivatalos Lapban (Tenders Electronic Daily, TED) megjelenő hirdetményekből az derül ki, hogy az ott közzétett szerződések mindössze 7 %-ának az értéke haladja meg az 5 millió EUR-t. Ezek a szerződések azonban az uniós közbeszerzési piac egészének 61 %-át képviselik. Becslései szerint a Bizottság évente legfeljebb 35–45 hirdetményt kapna.

A legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetében a Bizottságnak határozatot kell hoznia a kizárásról. A Bizottságnak minden szerződés esetében jóvá kell hagynia a tervezett kizárást, ha az érintett áruk és szolgáltatások az EU által kötött nemzetközi közbeszerzési megállapodás alapján piacrajutási korlátozás alá tartoznak. Ilyen megállapodás hiányában a Bizottság jóváhagyja a kizárást, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottság azt vizsgálja, hogy az érintett ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését. Ezenfelül megvizsgálja, hogy a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat.

A 7. cikk kifejezetten kötelezi az ajánlatkérő szerveket / ajánlatkérőket arra, hogy tájékoztassák az odaítélési eljárásban részt vevő többi ajánlattevőt az olyan, kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadásáról szóló határozatról, amelyben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át.

A 8. cikk megállapítja azokat a feltételeket, amelyek esetében a Bizottság saját kezdeményezésére, illetve a tagállamok vagy az érdekeltek kérésére a harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedéseivel kapcsolatos külső közbeszerzési vizsgálatot indíthat, valamint meghatározza az ilyen vizsgálat lebonyolításának módját.

A 9. cikk a harmadik országokat érintő konzultációs mechanizmust hoz létre arra az esetre, ha a Bizottság a külső közbeszerzési vizsgálatot követően megállapítja, hogy az érintett ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn. E mechanizmus keretében a Bizottság felkéri az érintett országot, hogy egyeztetéseket kezdjen vele a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása, valamint az átláthatóság és az uniós szállítókkal, árukkal és szolgáltatásokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása céljából. A konzultációs rendszer figyelembe veszi a különböző mérlegelendő körülményeket, például a kötelezettségvállalások által érintett közbeszerzéssel kapcsolatos korlátozó közbeszerzési gyakorlatokra vonatkozó vitarendezési mechanizmus meglétét, egyoldalú kiigazító intézkedéseket vagy olyan nemzetközi megállapodás megkötését, amely a korábban korlátozó közbeszerzési gyakorlatok tárgyát képező uniós szállítókkal, árukkal és szolgáltatásokkal szembeni egyenlő bánásmódról rendelkezik. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási aktust fogadjon el az olyan országokból származó, a kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatok kizárásának tilalmáról, amelyekkel érdemi piacrajutási tárgyalások folynak, és a közeljövőben ésszerűen előre látható a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása.

A 10. cikk felhatalmazza a Bizottságot a „korlátozó intézkedésekkel” kapcsolatos, végrehajtási aktus elfogadására, feltéve, hogy a bizottsági vizsgálat megerősítette harmadik országbeli korlátozó közbeszerzési intézkedések létezését, valamint hogy a Bizottság a konzultációs mechanizmus keretében kísérletet tett piacrajutási egyeztetés lefolytatására. Az ilyen intézkedések elvben magukban foglalhatják i. a több mint 50 %-ban az adott országból származó árukat vagy szolgáltatásokat tartalmazó egyes ajánlatok kizárását, és/vagy ii. az adott országból származó ajánlott árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó kötelező áremelést.

A 11. cikk az elfogadott korlátozó intézkedések, illetve a 6. cikk ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők általi alkalmazásának tilalmáról szóló bizottsági határozat visszavonására vagy felfüggesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A 12. cikk meghatározza az ajánlattevőknek az egyes közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottság által elfogadott korlátozó intézkedések alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó szabályokat.

A 13. cikk ismerteti, milyen körülmények esetén jogosultak az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők figyelmen kívül hagyni az e rendelet alapján elfogadott intézkedéseket. E rendelkezés célja az, hogy biztosítsa az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők számára a beszerzési igényeik kielégítéséhez szükséges mértékű rugalmasságot, és egyúttal az értesítési kötelezettség révén biztosítsa a megfelelő bizottsági ellenőrzést.

A 14. és 15. cikk meghatározza a Bizottságra átruházott hatásköröket, amelyek alapján az a 14. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a melléklet módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy abban megjelenjenek az Unió által a közbeszerzés területén kötött új nemzetközi megállapodások.

A 16. cikk az e rendelet megsértésének eseteire vonatkozó jogorvoslatról rendelkezik.

A 17. cikk megnevezi a végrehajtási aktusok elfogadásakor alkalmazandó megfelelő bizottsági eljárást. Ezenfelül felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a szabványos űrlapok elfogadására vonatkozóan végrehajtási intézkedéseket fogadjon el.

A 18. cikk az e rendelet keretében kapott információk bizalmas kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A 19. cikk előírja a Bizottság számára, hogy e rendelet hatálybalépését követően legalább háromévente beszámoljon annak végrehajtásáról.

A 20. cikk a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkének hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A 21. cikk meghatározza e rendelet hatálybalépésének napját.

2012/0060 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

rendes jogalkotási eljárás keretében

mivel:

(1)(1)   Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke kimondja, hogy az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik többek között annak érdekében, hogy előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén.

(2)(2)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 206. cikke szerint a vámunió létrehozásával az Unió a közös érdeknek megfelelően hozzájárul a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelemre és a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vám- és egyéb akadályok csökkentéséhez.

(3)(3)   Az EUMSZ 26. cikkével összhangban az Unió meghozza a belső piac létrehozásához, illetve működésének biztosításához szükséges intézkedéseket, ahol a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a szerződések rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(4)(4)   Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény III. cikkének (8) bekezdése és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény XIII. cikke kizárja a kormányzati beszerzést a legfontosabb többoldalú WTO-szabályok közül.

(5)(5)   A Kereskedelmi Világszervezet keretében és kétoldalú kapcsolatai révén az Unió a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében szorgalmazza az Unió és kereskedelmi partnerei nemzetközi közbeszerzési piacainak erőteljes megnyitását.

(6)(6)   Számos harmadik ország vonakodik attól, hogy megnyissa közbeszerzési piacát a nemzetközi verseny előtt, illetve hogy az eddiginél nagyobb mértékben megnyissa ezt a piacot. Ennek eredményeképpen az Unió számos kereskedelmi partnere korlátozó közbeszerzési gyakorlatokat alkalmaz az uniós gazdasági szereplőkkel szemben. E korlátozó közbeszerzési gyakorlatok miatt jelentős kereskedelmi lehetőségek vesznek el.

(7)(7)   A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] csupán néhány rendelkezésben foglalkozik az Unió közbeszerzési politikájának külső dimenziójával, különösen a 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikkében. E rendelkezések hatálya azonban korlátozott, és az iránymutatás hiánya miatt azokat az ajánlatkérők többnyire nem alkalmazzák.

(8)(8)   Az EUMSZ 207. cikkével összhangban a közbeszerzés területén folytatott közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia.

(9)(9)   Az uniós és harmadik országbeli gazdasági szereplők és ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők jogbiztonsága érdekében az Unió által a közbeszerzés területén harmadik országokkal szemben tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalásoknak az EU jogrendjében is meg kell jelenniük, biztosítva ezáltal azok hatékony alkalmazását. A Bizottságnak iránymutatást kell kiadnia az Európai Unió meglévő nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalásainak alkalmazására vonatkozóan. Ezt az iránymutatást rendszeresen aktualizálni kell, és a benne foglalt információknak egyszerűen alkalmazhatónak kell lenniük.

(10)(10)           Az uniós gazdasági szereplők egyes harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedésekkel védett közbeszerzési piacaihoz való hozzáférésének javítása, valamint az egységes európai piacon biztosított egyenlő versenyfeltételek megőrzése olyan célok, amelyek megkövetelik, hogy az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett harmadik országbeli árukat és szolgáltatásokat Unió-szerte harmonizált elbánásban részesítsék.

(11)(11)           E célból származási szabályokat kell meghatározni, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők tisztában legyenek azzal, vajon egyes áruk vagy szolgáltatások az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak hatálya alá tartoznak-e. Az áruk származását a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/1992/EGK tanácsi rendelet[12] 22–26. cikkével összhangban kell meghatározni. E rendelet értelmében uniós árunak minősül a teljes egészében az Unióból származó vagy ott előállított áru. Azokat az árukat, amelyek előállításában egy vagy több harmadik ország is részt vett, abból az országból származónak kell tekinteni, ahol azok utolsó lényeges, gazdasági szempontból indokolt feldolgozását vagy megmunkálását az erre a célra felszerelt vállalkozás végezte, ha ez a feldolgozás vagy megmunkálás új termék előállítását eredményezte vagy a gyártás fontos fázisát képezte. A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A (9) preambulumbekezdésben említett iránymutatásnak ki kell térnie a származási szabályok gyakorlati alkalmazására.

(12)(12)           A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, jóváhagyható-e, hogy a [2004/17/EK, a 2004/18/EK és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló […] európai parlamenti és tanácsi irányelv[13]] szerinti ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetén kizárják a szerződések odaítélési eljárásaiból az Európai Unió által tett nemzetközi kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat.

(13)(13)           Az átláthatóság érdekében az ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szerződési hirdetményben tájékoztatniuk kell a gazdasági szereplőket arról, ha e rendelettel összhangban élni kívánnak azon jogukkal, hogy a szerződések odaítélési eljárásaiból kizárják az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk vagy szolgáltatások összértékének 50 %-át.

(14)(14)           Annak érdekében, hogy a Bizottság megalapozottan határozhasson az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett, harmadik országbeli áruk és szolgáltatások kizárásáról, az ajánlatkérő szervnek / ajánlatkérőnek a bizottsági határozathozatalhoz szükséges megfelelő információkat tartalmazó szabványos űrlap útján értesítenie kell a Bizottságot kizárási szándékáról.

(15)(15)           Legalább 5 millió EUR becsült értékű szerződések esetén a Bizottságnak jóvá kell hagynia a tervezett kizárást, ha az Unió és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa között a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által hozott kifejezett piacrajutási korlátozásokról rendelkezik. Ilyen megállapodás hiányában a Bizottságnak jóvá kell hagynia a kizárást, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya. Alapvető viszonosság hiányát kell feltételezni, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri.

(16)(16)           Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy az érintett ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését. Ezenfelül meg kell vizsgálnia, hogy a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat.

(17)(17)           A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megelőzze a tervezett kizárásnak az érintett országgal folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatását. A Bizottságot ezért – amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Unióval a közbeszerzési piachoz való hozzáférésről, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a közeljövőben ésszerűen előre látható a korlátozó közbeszerzési gyakorlatok felszámolása – fel kell hatalmazni végrehajtási aktus elfogadására, amely előírja, hogy az ezen országból származó áruk és szolgáltatások egy évig nem zárhatók ki a szerződések odaítélési eljárásaiból.

(18)(18)           Tekintettel arra, hogy a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutása a közös kereskedelempolitika hatálya alá tartozik, a tagállamok vagy azok ajánlatkérő szervei / ajánlatkérői semmilyen, az e rendeletben foglaltaktól eltérő egyéb intézkedéssel nem korlátozhatják a harmadik országbeli áruk és szolgáltatások közbeszerzési eljárásaikban való részvételét.

(19)(19)           Tekintettel arra, hogy az Európai Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokkal összefüggésben, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ilyen áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők nehezebben tudják értékelni az ajánlattevők indokolását, rendelkezni kell a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelésének fokozott átláthatóságáról. A közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikkében és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikkében foglalt szabályokon túl annak az ajánlatkérő szervnek / ajánlatkérőnek, amely ilyen kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, erről írásban tájékoztatnia kell a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait. Ennek köszönhetően ezek az ajánlattevők elősegíthetik annak pontosabb felmérését, hogy a sikeres ajánlattevő teljes körűen teljesíteni tudja-e a szerződést az ajánlattételi dokumentációban ismertetett feltételek szerint. Ez a további tájékoztatás tehát javítja az egyenlő esélyeket az EU közbeszerzési piacán.

(20)(20)           A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresése alapján bármikor valamely harmadik ország által állítólagosan alkalmazott korlátozó közbeszerzési gyakorlatokra irányuló külső közbeszerzési vizsgálatot kezdeményezzen. A vizsgálatnak különösen figyelembe kell vennie, hogy a Bizottság e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján a korábbiakban több, harmadik országot érintő tervezett kizárást jóváhagyott. Az ilyen vizsgálati eljárások nem sérthetik a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletet[14].

(21)(21)           Ha a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján okkal feltételezi, hogy valamely harmadik ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatot vezetett be vagy tart fenn, képesnek kell lennie arra, hogy vizsgálatot indítson. Ha a harmadik ország korlátozó közbeszerzési gyakorlatának létezése megerősítést nyer, a Bizottság felkéri az érintett országot arra, hogy egyeztetéseket kezdjen vele a gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások adott országon belüli közbeszerzési pályázati lehetőségeinek javítása céljából.

(22)(22)           Amennyiben az érintett országgal folytatott egyeztetések az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások tekintetében nem eredményezik a pályázati lehetőségek kellő javulását, a Bizottságnak megfelelő korlátozó intézkedéseket kell hoznia.

(23)(23)           Az ilyen intézkedés lehet egyes harmadik országbeli áruk és szolgáltatások kötelező kizárása az európai uniós közbeszerzési eljárásokból, illetve az adott országból származó árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatokra vonatkozó kötelező áremelés előírása. Az említett intézkedések kijátszását elkerülendő, szükség lehet egyes olyan, az Európai Unióban letelepedett, külföldi irányítású vagy tulajdonú jogi személyek kizárására is, amelyek nem folytatnak jelentős üzleti tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban állnak. A megfelelő intézkedéseknek arányosnak kell lenniük azokkal a korlátozó közbeszerzési gyakorlatokkal, amelyekre válaszul azokat meghozzák.

(24)(24)           Elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők versenyképes áron hozzáférjenek egy sor olyan kiváló minőségű termékhez, amelyek megfelelnek beszerzési igényeiknek. Ennélfogva az ajánlatkérő szerveknek / ajánlatkérőknek lehetőséget kell adni arra, hogy ne alkalmazzák a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó intézkedéseket, amennyiben nincs olyan elérhető európai uniós és/vagy a kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás, amely megfelel az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő alapvető közérdekek, például a közegészségügy vagy a közbiztonság védelmére vonatkozó követelményeinek, vagy ha az intézkedés alkalmazása aránytalanul megnövelné a szerződéses árat vagy költségeket.

(25)(25)           Amennyiben az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők helytelenül alkalmazzák a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó intézkedések alóli kivételeket, a Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 89/665/EGK tanácsi irányelv[15] 3. cikke vagy a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 92/13/EGK tanácsi irányelv[16] 8. cikke szerinti korrekciós mechanizmust alkalmazza. E célból továbbá a valamely gazdasági szereplővel az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők által bejelentett tervezett kizárásra vonatkozó bizottsági határozatok, illetve a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó intézkedések sérelmére kötött szerződéseket a 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] értelmében érvénytelennek kell minősíteni.

(26)(26)           Az Unió legkevésbé fejlett országokkal kapcsolatos átfogó politikájának fényében – amelyről többek között az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet is rendelkezik –, helyénvaló az ezen országokból származó áruk és szolgáltatások uniós árukkal és szolgáltatásokkal egyenértékűként történő kezelése.

(27)(27)           Annak érdekében, hogy az Európai Unió jogrendjében megjelenjenek az e rendelet elfogadását követően a közbeszerzés területén tett nemzetközi piacrajutási kötelezettségvállalások, a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletében szereplő nemzetközi megállapodások jegyzékének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(28)(28)           E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni.

(29)(29)           A hirdetmények közzétételéhez, az értesítések Bizottsághoz történő benyújtásához és az áruk és szolgáltatások származásának megjelöléséhez használandó szabványos űrlapok kidolgozására vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadása során a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. E határozatoknak nincs pénzügyi vonzata, és nem érintik az e rendeletből fakadó kötelezettségek jellegét és hatályát. Éppen ellenkezőleg, ezek a jogi aktusok kizárólag igazgatási célt szolgálnak és az e rendeletben meghatározott szabályok alkalmazását hivatottak megkönnyíteni.

(30)(30)           A Bizottságnak legalább háromévente jelentést kell benyújtania e rendelet alkalmazásáról.

(31)(31)           Az arányosság elvével összhangban a közös külső közbeszerzési politika létrehozására irányuló alapvető cél eléréséhez szükséges és helyénvaló az Európai Unió nemzetközi kötelezettségvállalásai által nem érintett árukkal és szolgáltatásokkal szembeni bánásmódra vonatkozó szabályok megállapítása. Az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban ez a harmadik országbeli gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások piacra jutásáról szóló rendelet nem lépi túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet Általános rendelkezések 1. cikk Tárgy és alkalmazási kör

(1)          Ez a rendelet a harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az építési beruházás és/vagy építmény kivitelezésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, uniós ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők általi szerződés-odaítélési eljárásokban való részvételére vonatkozó szabályokat állapít meg, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokat határoz meg.

(2)          Ezt a rendeletet a következő jogszabályok hatálya alá tartozó szerződésekre kell alkalmazni:

a)      a [2004/17/EK] irányelv;

b)      a [2004/18/EK] irányelv;

c)      a [(koncessziós szerződések odaítéléséről szóló) 201./… ] irányelv.

Ezt a rendeletet olyan szerződések odaítélésére kell alkalmazni, amelyek esetében az árukat és szolgáltatásokat közbeszerzési céllal és nem viszonteladásra, illetve nem kereskedelmi értékesítésre szánt termékek előállítására vagy ilyen szolgáltatásnyújtás során történő felhasználás céljára szerzik be.

2. cikk Fogalommeghatározások

(1)          E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „szállító”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a piacon árukat kínál;

b)      „szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

c)      „ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő”: a [2004/18/EK irányelv 1. cikkének (9) bekezdése szerinti „ajánlatkérő szerv”, valamint a 2004/17/EK irányelv 2. cikke és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 20../.. irányelv 3. és 4. cikke szerinti „ajánlatkérő”];

d)      „kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi közbeszerzési megállapodást kötött, és amelyre vonatkozóan az adott megállapodást alkalmazni kell. E rendelet I. mellékletében megtalálható a vonatkozó megállapodások jegyzéke;

e)      „kötelezettségvállalások által nem érintett áru vagy szolgáltatás”: olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió nem kötött piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi közbeszerzési megállapodást, illetve olyan országból származó áru vagy szolgáltatás, amellyel az Unió ilyen megállapodást kötött, de amelyre nem alkalmazandó a vonatkozó megállapodás;

f)       „intézkedés”: bármely jogszabály, szabályozás vagy gyakorlat, vagy ezek együttes alkalmazása;

g)      „érdekeltek”: az a vállalkozás vagy cég, amelyet valamely tagállam jogszabályaival összhangban hoztak létre és az Unió területén található létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye, és közvetlenül érintett a harmadik országok korlátozó közbeszerzési intézkedéseinek tárgyát képező áruk előállításában vagy szolgáltatások nyújtásában.

(2)          E rendelet alkalmazásában:

a)      „ország”: valamennyi államot vagy külön vámterületet magában foglal, az adott terület szuverenitásától függetlenül;

b)      „gazdasági szereplő”: magában foglalja a szállító és a szolgáltató fogalmát is;

c)      „ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

d)      a [2004/17/EK, 2004/18/EK és a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló 201./..] irányelv értelmében vett építési beruházások kivitelezése és/vagy építmények építése e rendelet alkalmazásában szolgáltatásnyújtásnak minősül;

e)      „kötelező áremelés”: az ajánlatkérők számára előírt azon kötelezettségre utal, hogy bizonyos kivételektől eltekintve növelniük kell az egyes harmadik országokból származó, szerződés-odaítélési eljárásokban kínált szolgáltatások és/vagy áruk árát.

3. cikk Származási szabályok

(1)          Az áruk származását a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet[18] 22–26. cikkével összhangban kell meghatározni.

(2)          A szolgáltatás származását az azt nyújtó természetes vagy jogi személy származása alapján kell megállapítani. A szolgáltató származása:

a)      természetes személy esetén az az ország, ahol az adott személy állampolgársággal vagy állandó tartózkodáshoz való joggal rendelkezik;

b)      jogi személy esetén az alábbiak bármelyike:

1.       ha a szolgáltatást nem uniós kereskedelmi jelenlét révén nyújtják, az az ország, ahol a jogi személyt alapították vagy az adott ország törvényei szerint más formában létrehozták, és amelynek területén a jogi személy jelentős üzleti tevékenységet folytat;

2.       ha a szolgáltatást uniós kereskedelmi jelenlét révén nyújtják, az a tagállam, ahol a jogi személyt bejegyezték, és amelynek területén az jelentős üzleti tevékenységet folytat úgy, hogy az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll.

A 2. pont alkalmazásában, ha a jogi személy nem folytat jelentős üzleti tevékenységet úgy, hogy eközben az érintett tagállam gazdaságával közvetlen és tényleges kapcsolatban áll, a szolgáltatást nyújtó jogi személyt a tulajdonában tartó, illetve az azt irányító természetes vagy jogi személyek származási országa.

A szolgáltatást nyújtó jogi személy:

egy adott ország személyeinek „tulajdona”, amennyiben az alaptőke több mint 50 %-a az adott ország személyeinek tulajdonában van, és egy adott ország személyeinek „irányítása” alatt áll, amennyiben e személyek rendelkeznek az igazgatók többségének kinevezési jogával vagy jogilag más módon képesek a tevékenység irányítására.

(3)          E rendelet alkalmazásában az Európai Gazdasági Térségnek a tagállamoktól eltérő országaiból származó áruk vagy szolgáltatások a tagállamokból származókkal azonos elbánásban részesülnek.

II. fejezet A kötelezettségvállalások által érintett és nem érintett áruk és szolgáltatások, valamint a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok kezelése 4. cikk A kötelezettségvállalások által érintett és nem érintett áruk és szolgáltatások kezelése

Az építési munkálatok kivitelezésére és/vagy építmények építésére, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a kötelezettségvállalások által érintett árukat és szolgáltatásokat az Európai Unióból származó árukkal és szolgáltatásokkal azonos elbánásban részesítik.

A 732/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt legkevésbé fejlett országokból származó áruk vagy szolgáltatások a kötelezettségvállalások által érintett áruknak és szolgáltatásoknak minősülnek.

5. cikk A kötelezettségvállalások által nem érintett árukra és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférési szabályok

A Bizottság korlátozó intézkedéseket hozhat a kötelezettségvállalások által nem érintett árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan:

a)           a 6. cikkben felsorolt szabályok szerint az egyes ajánlatkérők kérelmére;

b)           a 10. és 11. cikkben felsorolt szabályok szerint.

6. cikk Az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők felhatalmazása a kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat tartalmazó ajánlatok kizárására

(1)          A Bizottság az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők kérelmére az olyan szerződések esetén, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke legalább 5 millió EUR, megvizsgálja, jóváhagyható-e az, hogy az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők – a következő feltételek mellett – kizárják a szerződések odaítélési eljárásaiból az Unión kívülről származó árukat vagy szolgáltatásokat tartalmazó olyan ajánlatokat, amelyekben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át.

(2)          Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdés alapján kérelmezni kívánja a szerződések odaítélési eljárásaiból történő kizárást, ezt a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 26. cikke szerint általa közzétett szerződési hirdetményben feltünteti.

Az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő kötelezi az ajánlattevőket arra, hogy az ajánlatban szereplő áruk és/vagy szolgáltatások származására és azok értékére vonatkozóan tájékoztatást nyújtsanak. Az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők öntanúsítást is elfogadhatnak annak előzetes bizonyítékaként, hogy az ajánlat az (1) bekezdés alapján nem zárható ki. Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor megkérheti az ajánlattevőt, hogy részben vagy egészben nyújtsa be a kért dokumentációt, amennyiben ez szükségesnek tűnik az eljárás megfelelő lebonyolításának biztosításához. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el az áruk és szolgáltatások származási nyilatkozataihoz használandó szabványos űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ha az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő ajánlatot kap, amelyre vonatkozóan emiatt kizárást kíván kérelmezni, erről értesíti a Bizottságot. Az értesítési eljárás ideje alatt az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő folytathatja az ajánlatok elemzését.

Az értesítést elektronikus úton szabványos űrlapon kell benyújtani. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a szabványos űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. A szabványos űrlapnak a következő információkat kell tartalmaznia:

a)      az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei;

b)      a szerződés tárgyának leírása;

c)      a kizárni kívánt ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő neve és elérhetőségei;

d)      a gazdasági szereplő, az áruk és/vagy szolgáltatások származására és ezek értékére vonatkozó információk.

A Bizottság az ajánlatkérő szervtől / ajánlatkérőtől további tájékoztatást kérhet.

A kért információkat a további tájékoztatásra irányuló kérés kézhezvételének napját követő első munkanaptól számított nyolc munkanapon belül kell biztosítani. Ha a Bizottság ez idő alatt nem kap tájékoztatást, a (3) bekezdésben meghatározott időszak megszakad, amíg a Bizottság megkapja a kért információkat.

(3)          Az (1) bekezdésben említett szerződések esetén a Bizottság az értesítés kézhezvételét követő első munkanaptól számított két hónapon belül végrehajtási aktust fogad el a tervezett kizárás jóváhagyásáról. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez az időtartam kellően indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható, különösen, ha az értesítésben vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő információ hiányos vagy pontatlan, illetve, ha a korábban közölt tények tekintetében lényeges változás következett be. Ha e két hónapos időszak vagy a meghosszabbított időszak végéig a Bizottság nem fogadott el a kizárást jóváhagyó vagy elutasító határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság elutasította a kizárást.

(4)          A végrehajtási aktusok (3) bekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság a következő esetekben jóváhagyja a tervezett kizárást:

a)      ha az Unió és az áruk és/vagy szolgáltatások származási országa között a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről kötött nemzetközi megállapodás a kizárni tervezett áruk és/vagy szolgáltatások tekintetében az Unió által hozott kifejezett piacrajutási korlátozásokról rendelkezik;

b)      az a) pontban említett megállapodás hiányában és akkor, ha a harmadik ország olyan korlátozó közbeszerzési intézkedéseket tart fenn, amelyek eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében kialakul az alapvető viszonosság hiánya.

A b) pont alkalmazásában alapvető viszonosság hiánya feltételezhető, ha a korlátozó közbeszerzési intézkedések nyomán az uniós gazdasági szereplőket, árukat és szolgáltatásokat súlyos és rendszeres hátrányos megkülönböztetés éri.

A végrehajtási aktusok (3) bekezdés szerinti elfogadásakor a Bizottság nem hagyja jóvá a tervezett kizárást, ha az sérti az Unió nemzetközi megállapodásokban tett piacrajutási kötelezettségvállalásait.

(5)          Az alapvető viszonosság hiányának felmérésekor a Bizottság a következőket vizsgálja:

a)      az érintett ország közbeszerzési joga a nemzetközi közbeszerzési előírásokkal összhangban milyen mértékben biztosítja az átláthatóságot, és milyen mértékben zárja ki az uniós áruk, szolgáltatások és gazdasági szereplők hátrányos megkülönböztetését;

b)      a hatóságok és/vagy független ajánlatkérők milyen mértékben tartanak fenn vagy vezetnek be az uniós árukat, szolgáltatásokat és gazdasági szereplőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatokat.

(6)          A Bizottság a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatala előtt meghallgatja az érintett ajánlattevőt vagy ajánlattevőket.

(7)          Azok az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők, amelyek valamely ajánlatot az (1) bekezdés alapján kizártak, ezt feltüntetik a 2004/18/EK irányelv 35. cikke, a 2004/17/EK irányelv 42. cikke, illetve a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló irányelv 27. cikke szerint általuk közzétett, a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a szerződések odaítéléséről szóló hirdetményekhez használandó szabványos űrlapok létrehozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (3) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)          Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban végrehajtási aktust fogadott el az Unióval érdemi tárgyalásokat folytató országból származó áruk és szolgáltatások ideiglenes piacra jutására vonatkozóan.

III. fejezet A kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokra vonatkozó szabályok 7. cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat

Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a közbeszerzésről szóló irányelv 69. cikke vagy a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelv 79. cikke értelmében – az ajánlattevő állításainak ellenőrzését követően – olyan, az Unión kívülről származó árukat és/vagy szolgáltatásokat és egyúttal kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat elfogadását tervezi, amelyben a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk vagy szolgáltatások értéke meghaladja az ajánlatban szereplő áruk és szolgáltatások összértékének 50 %-át, erről írásban tájékoztatja a többi ajánlattevőt, megjelölve a felszámított ár vagy költségek kirívóan alacsony jellegének okait.

Az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő visszatarthat minden olyan információt, amelyek közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

IV. fejezet Bizottsági vizsgálat, konzultáció és a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását ideiglenesen korlátozó intézkedések 8. cikk Az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésével kapcsolatos vizsgálat

(1)          Amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az Unió érdekeit szolgálja, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az érdekeltek vagy egy tagállam megkeresésére bármikor külső közbeszerzési vizsgálatot indíthat az állítólagos korlátozó közbeszerzési intézkedésekre vonatkozóan.

A Bizottság mindenekelőtt figyelembe veszi, hogy e rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alapján a korábbiakban jóváhagyott-e már ilyen tervezett kizárást.

Vizsgálat indítása esetén a Bizottság hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben felkéri az érdekelteket és a tagállamokat, hogy meghatározott időn belül valamennyi vonatkozó információt bocsássanak a rendelkezésére.

(2)          Az (1) bekezdésben említett vizsgálat lefolytatása a 6. cikkben szereplő kritériumoknak megfelelően történik.

(3)          A Bizottság arra vonatkozó értékelését, hogy az érintett harmadik ország alkalmaz-e korlátozó közbeszerzési intézkedéseket, az érdekeltek és a tagállamok által szolgáltatott információkra és/vagy a Bizottság által a vizsgálat során gyűjtött tényekre alapozza, és az értékelést a vizsgálat indításától számított kilenc hónapon belül lezárja. Kellően indokolt esetben ez az időtartam három hónappal meghosszabbítható.

(4)          Amennyiben a Bizottság a külső közbeszerzési vizsgálat eredményeképpen azt állapítja meg, hogy az érintett harmadik ország nem alkalmazza az állítólagos korlátozó közbeszerzési intézkedéseket, határozatot fogad el a vizsgálat megszüntetéséről. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk Harmadik országgal folytatott konzultáció

(1)          Amennyiben a Bizottság a vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy valamely harmadik ország korlátozó közbeszerzési intézkedéseket alkalmaz, és úgy ítéli meg, hogy azt az EU érdekei indokolják, felkéri a harmadik országot, hogy egyeztetéseket kezdjen vele annak biztosítása érdekében, hogy az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások az adott ország nemzeti gazdasági szereplőit, áruit és szolgáltatásait megilletőkkel legalább azonos feltételekkel vehessenek részt az adott ország közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárásaiban, valamint hogy biztosítsa az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását.

Amennyiben az érintett ország nem tesz eleget a konzultáció megkezdésére irányuló felkérésnek, a Bizottság az adott harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó végrehajtási aktusnak a 10. cikk szerinti elfogadásakor a rendelkezésére álló tények alapján határoz.

(2)          Ha az érintett ország a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának aláírója vagy az Európai Unióval közbeszerzési rendelkezéseket tartalmazó kereskedelmi megállapodást kötött, a Bizottság az adott megállapodásban meghatározott konzultációs mechanizmust és/vagy vitarendezési eljárásokat alkalmazza, ha a korlátozó gyakorlatok az érintett ország által az Unió felé tett piacrajutási kötelezettségvállalások által érintett közbeszerzéssel kapcsolatosak.

(3)          Amennyiben a konzultáció megkezdését követően az érintett ország kielégítő kiigazító/korrekciós intézkedéseket hoz, új piacrajutási kötelezettségeket azonban nem vállal, a Bizottság felfüggesztheti vagy lezárhatja a konzultációt.

A Bizottság nyomon követi e kiigazító/korrekciós intézkedések alkalmazását, adott esetben az érintett harmadik országok által meghatározott időközönként szolgáltatott információk alapján.

Amennyiben a harmadik ország által hozott kiigazító/korrekciós intézkedéseket visszavonják, felfüggesztik vagy nem megfelelően hajtják végre, a Bizottság:

i. folytathatja vagy újraindíthatja a konzultációt az érintett harmadik országgal és/vagy

ii. a 10. cikk alapján eljárva végrehajtási aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutásának korlátozására.

Az ebben a bekezdésben említett végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)          Amennyiben a konzultáció megindítását követően nyilvánvalóvá válik, hogy a legmegfelelőbb eszköz egy korlátozó közbeszerzési gyakorlat megszüntetéséhez nemzetközi megállapodás megkötése, tárgyalásokat kell folytatni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. és 218. cikkének rendelkezéseivel összhangban. Amennyiben egy ország érdemi tárgyalásokat folytat az Európai Unióval a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésről, a Bizottság végrehajtási aktust fogadhat el, amely előírja, hogy az adott országból származó áruk és szolgáltatások nem zárhatók ki a 6. cikk értelmében a szerződés-odaítélési eljárásokból.

(5)          A Bizottság lezárhatja a konzultációt, ha az érintett ország a következők valamelyikének keretében az Unió által jóváhagyott nemzetközi kötelezettségvállalásokat tesz:

a)      csatlakozik a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásához,

b)      többek között a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat tartalmazó kétoldalú megállapodást köt az Unióval, vagy

c)      kiterjeszti a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása, illetve az annak keretében az Unióval kötött kétoldalú megállapodás alapján tett piacrajutási kötelezettségvállalásait.

A konzultáció ezenfelül akkor is lezárható, ha e kötelezettségvállalások időpontjában még hatályban vannak a korlátozó közbeszerzési intézkedések, feltéve, hogy előbbiek részletesen rendelkeznek az ilyen gyakorlatok fokozatos megszüntetéséről.

(6)          Amennyiben a harmadik országgal folytatott konzultáció a megkezdése napjától számított 15 hónapon belül nem jár kielégítő eredménnyel, a Bizottság megszünteti a konzultációt és mérlegeli, hogy e rendelet 10. cikkével összhangban eljárva a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutását korlátozó végrehajtási aktust fogadjon el.

10. cikk A kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások uniós közbeszerzési piacra jutását korlátozó intézkedések elfogadása

(1)          Amennyiben a 8. cikk szerinti vizsgálat során és a 9. cikkben előírt eljárás lefolytatását követően megállapítást nyer, hogy az adott harmadik ország által bevezetett vagy fenntartott korlátozó közbeszerzési intézkedések eredményeképpen az Unió és az érintett harmadik ország közötti piacnyitás tekintetében a 6. cikk szerint kialakul az alapvető viszonosság hiánya, a Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el a harmadik országból származó áruk és szolgáltatások piacra jutásának ideiglenes korlátozására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedések a következő formában valósulhatnak meg:

a)      olyan ajánlatok kizárása, amelyekben a korlátozó közbeszerzési gyakorlatot bevezető vagy fenntartó országból származó, a kötelezettségvállalások által nem érintett áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az összérték 50 %-át; és/vagy

b)      kötelező áremelés az ajánlat azon részére vonatkozóan, amely a korlátozó közbeszerzési gyakorlatot bevezető vagy fenntartó országból származó, a kötelezettségvállalások által nem érintett árukat és szolgáltatásokat tartalmaz.

(3)          Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedések különösen az alábbiakra korlátozódhatnak:

a)      az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők bizonyos meghatározott csoportjai által végzett közbeszerzés;

b)      az áruk és szolgáltatások bizonyos meghatározott csoportjait érintő közbeszerzés;

c)      bizonyos meghatározott küszöbértékeket meghaladó vagy bizonyos meghatározott küszöbértékek közé eső értékű közbeszerzés.

11. cikk Intézkedések visszavonása vagy felfüggesztése

(1)          Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 9. cikk (4) bekezdése és a 10. cikk alapján elfogadott intézkedéseket indokoló okok már nem állnak fenn, a következőkre irányuló végrehajtási aktust fogadhat el:

a)      az intézkedések hatályon kívül helyezése; vagy

b)      az intézkedések alkalmazásának legfeljebb egy évre történő felfüggesztése.

A b) pont alkalmazásában a Bizottság végrehajtási aktus útján bármikor ismét hatályba léptetheti az intézkedések alkalmazását.

(2)          Az ebben a cikkben említett végrehajtási aktusokat a 17. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk Az ajánlattevők tájékoztatása

(1)          Amennyiben az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők a 10. cikk alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett korlátozó intézkedés tárgyát képező közbeszerzési eljárást folytatnak, ezt a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általuk közzétett szerződési hirdetményben feltüntetik. A Bizottság szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat fogad el a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

(2)          Amennyiben egy ajánlat kizárása a 10. cikk alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett intézkedések alkalmazásán alapul, az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők tájékoztatják a sikertelen ajánlattevőket.

13. cikk Kivételek

(1)          Az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében nem alkalmazzák a 10. cikk szerinti intézkedéseket, ha:

a)      nincs olyan elérhető uniós és/vagy a kötelezettségvállalások által érintett áru vagy szolgáltatás, amely megfelel az ajánlatkérő követelményeinek; vagy

b)      az intézkedés alkalmazása aránytalanul megnövelné a szerződéses árat vagy költségeket.

(2)          Amennyiben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő nem kívánja alkalmazni az e rendelet 10. cikke alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett korlátozó intézkedéseket, e szándékát feltünteti a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 42. cikke szerint általa közzétett szerződési hirdetményben. Legkésőbb a szerződési hirdetmény közzétételétől számított tíz naptári napon belül értesíti a Bizottságot.

Az értesítést elektronikus úton szabványos űrlapon kell benyújtani. A Bizottság a szerződési hirdetményhez és az értesítéshez használandó szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat fogad el a 17. cikk (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően.

Az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)      az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei;

b)      a szerződés tárgyának leírása;

c)      a piacra beléptetendő gazdasági szereplők, áruk és/vagy szolgáltatások származására vonatkozó információk;

d)      az az ok, amelyre a korlátozó intézkedések alkalmazásának mellőzéséről szóló határozatot alapozzák, és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása;

e)      adott esetben az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

A Bizottság az érintett ajánlatkérő szervtől / ajánlatkérőtől további tájékoztatást kérhet.

(3)          Amennyiben egy ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv 31. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 40. cikkének (3) bekezdése alapján folytat eljárást, és úgy dönt, hogy egy, az e rendelet 10. cikke alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett valamely intézkedést nem alkalmaz, a kivétel alkalmazását feltünteti a 2004/18/EK irányelv 35. cikke vagy a 2004/17/EK irányelv 43. cikke szerint általa közzétett, a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetményben, valamint legkésőbb a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzétételétől számított tíz naptári napon belül értesíti a Bizottságot.

Az értesítést elektronikus úton, szabványos űrlapon kell benyújtani. A Bizottság a szerződési hirdetményhez és az értesítéshez használandó szabványos űrlapokat létrehozó végrehajtási aktusokat fogad el a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően. Az értesítésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)      az ajánlatkérő szerv / ajánlatkérő neve és elérhetőségei;

b)      a szerződés tárgyának leírása;

c)      a piacra belépő gazdasági szereplők, áruk és/vagy szolgáltatások származására vonatkozó információk;

d)      az az ok, amelyre a korlátozó intézkedések alkalmazásának mellőzéséről szóló határozatot alapozzák, és a kivétel alkalmazásának részletes indokolása;

e)      adott esetben az ajánlatkérő által hasznosnak ítélt bármely egyéb információ.

V. fejezet Felhatalmazás és végrehajtási hatáskörök, jelentéstétel és záró rendelkezések 14. cikk

A melléklet módosítása

A Bizottság a 14. cikkel összhangban felhatalmazást kap a melléklet módosításával kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására annak érdekében, hogy abban megjelenjenek az Unió által a közbeszerzés területén kötött új nemzetközi megállapodások.

15. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)          A 14. cikkben említett bizottsági felhatalmazás [e rendelet hatálybalépésének időpontjától] határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. A nevezett határidő az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható.

16. cikk Végrehajtás

(1)          Amennyiben az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők helytelenül alkalmazzák a 13. cikkben ismertetett kivételeket, a Bizottság a 89/665/EGK irányelv 3. cikke vagy a 92/13/EGK irányelv 8. cikke szerinti korrekciós mechanizmust alkalmazhatja.

(2)          A valamely gazdasági szereplővel az ajánlatkérő szervek / ajánlatkérők által bejelentett tervezett kizárás esetén a 6. cikk alapján elfogadott bizottsági végrehajtási aktusok, illetve a 10. cikk alapján elfogadott vagy a 11. cikk alapján ismét hatályba léptetett intézkedések sérelmére kötött szerződések a 2007/66/EK irányelv értelmében érvénytelennek minősülnek.

17. cikk Bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal[19] létrehozott Közbeszerzési Szerződések Tanácsadó Bizottsága és a kereskedelem akadályairól szóló rendelet[20] 7. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Ezek a bizottságok a 182/2011/EU rendelet 3. cikke szerinti bizottságok.

(2)          Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó, és az illetékes bizottság a kereskedelem akadályairól szóló rendelettel létrehozott bizottság.

(3)          Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó, és az illetékes bizottság a 71/306/EGK tanácsi határozattal létrehozott bizottság.

18. cikk Titoktartás

(1)          Az e rendelet értelmében kapott információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amelyre azokat bekérték.

(2)          A Bizottság, a Tanács, az Európai Parlament és a tagállamok, valamint ezek tisztségviselői az információ szolgáltatójának külön engedélye nélkül nem hozhatják nyilvánosságra az e rendelet alapján kapott bizalmas jellegű információkat.

(3)          Az információ szolgáltatója kérheti a benyújtott információk bizalmas kezelését, és a kéréshez csatolnia kell azok nem bizalmas jellegű összefoglaló ismertetését, vagy nyilatkozatot annak okairól, hogy az információkról miért nem készíthető összefoglalás.

(4)          Ha nyilvánvaló, hogy a bizalmas kezelésre vonatkozó igény nem indokolt, és ha az információ szolgáltatója nem kívánja az információkat közzé tenni, vagy engedélyezni azok általános vagy összegző formában történő közlését, a kérdéses információk figyelmen kívül hagyhatók.

(5)          Az (1)–(5) bekezdés nem zárja ki az általános információk uniós hatóságok által történő közzétételét. A nyilvánosságra hozatal során figyelembe kell venni az érintett felek üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

19. cikk Jelentéstétel

A Bizottság 2017. január 1-jéig, és e rendelet hatálybalépését követően legalább háromévente jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról és az e rendelet alapján az uniós gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló harmadik országbeli eljárásokhoz való hozzáférésével kapcsolatban folytatott nemzetközi tárgyalások során elért előrelépésről. E célból a tagállamok a Bizottság kérésére benyújtják a Bizottságnak a szükséges információkat.

20. cikk Hatályukat vesztő jogszabályok

A 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke e rendelet hatálybalépésének napjától hatályát veszti.

21. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012.3.21.-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET

Az Unió által a közbeszerzés területén kötött, piacrajutási kötelezettségvállalásokat tartalmazó nemzetközi megállapodások jegyzéke

Többoldalú megállapodás:

– Kormányzati Beszerzési Megállapodás (HL L 336., 1994.12.23.)

Kétoldalú megállapodások:

– Az Európai Közösség és Mexikó közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 276., 2000.10.28., HL L 157., 2000.6.30.)

– Megállapodás az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között a közbeszerzések egyes vonatkozásairól (HL L 114., 2002.4.30.)

– Az Európai Közösség és Chile közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 352., 2002.12.30.)

– Az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 87., 2004.3.20.)

– Az Európai Közösségek és Horvátország között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 26., 2005.1.28.)

– Az Európai Közösség és tagállamai, valamint Montenegró között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 345., 2007.12.28.)

– Az Európai Közösségek és Albánia között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás (HL L 107., 2009.4.28.)

– Az Európai Unió és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás (HL L 127., 2011.5.14.)

[1]                      A közüzemek közbeszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv 58. és 59. cikke.

[2]               A 2004/18/EK irányelv az úgynevezett klasszikus ágazatokban működő ajánlatkérőkre, és a 2004/17/EK irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérőkre vonatkozóan (HL L 134., 2004.4.30., 1. o., illetve 114. o.).

[3]               COM(2011) 895 végleges és COM(2011) 896 végleges.

[4]               Az online észrevételeken túl írásbeli észrevételeket is benyújtottak.

[5]               „A. megoldás”: Az uniós ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők elvben kötelesek lennének kizárni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak hatályán kívül eső harmadik országbeli árukat, szolgáltatásokat és vállalkozásokat.

[6]               „B. megoldás”: A Bizottság felé történő értesítési kötelezettséggel az uniós ajánlatkérő szervek/ajánlatkérők dönthetnének úgy, hogy kizárják az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak hatályán kívül eső harmadik országbeli árukat, szolgáltatásokat és vállalkozásokat. Ezenfelül célzott eszközt bocsátanának a Bizottság rendelkezésére az uniós áruk, szolgáltatások és vállalkozások piacrajutási feltételeinek vizsgálatához, valamint ahhoz, hogy korlátozó intézkedésekkel sújtsa az azon harmadik országokból származó árukat és szolgáltatásokat, amelyek közbeszerzési piacához az uniós áruk, szolgáltatások és vállalkozások nem férnek hozzá megfelelően.

[7]               COM(2011) 897 végleges.

[8]               HL C […]., […], […]. o.

[9]               HL C […]., […], […]. o.

[10]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[11]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[12]             HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[13]             HL L….

[14]             HL L 349., 1994.12.31.

[15]             HL L 395., 1989.12.30., 33. o.

[16]             HL L 76., 1992.3.23., 14. o.

[17]             HL L 335., 2007.12.20., 31. o.

[18]             HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[19]             HL L 185., 1971.8.16., 15. o.

[20]             HL L 349., 1994.12.31., 71. o.