INDOKOLÁS

1.           A javaslat háttere

•           Háttér-információk

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) és az annak alapján kifejlesztett SIS 1+ alapvető eszközt jelent az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2424/2001/EK tanácsi rendelet[1] és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB tanácsi határozat[2] értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) kifejlesztésével. A SIS II a SIS 1+ rendszer helyébe lép. A SIS II fejlesztése során figyelembe veszik az információtechnológia legújabb fejleményeit, és lehetővé teszik további funkciók bevezetését.

A SIS II létrehozására, működtetésére és használatára vonatkozó rendelkezéseket a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet[3], valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[4] tartalmazza. E jogi aktusok előírják, hogy e rendelkezések a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok számára csak a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok kormányait képviselő tagok egyhangú szavazatával eljáró Tanács által meghatározott időponttól alkalmazandók. E rendelkezések a schengeni vívmányok SIS 1+ rendszert szabályozó rendelkezései, közelebbről pedig a Schengeni Egyezmény ilyen vonatkozású rendelkezései helyébe lépnek.

Ennek bekövetkezte előtt a SIS 1+ felhasználóinak át kell állniuk a SIS II környezet használatára. Ezért a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló 1104/2008/EK tanácsi rendeletben[5] és 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozatban[6] (a továbbiakban együttesen: az átállásról szóló jogi aktusok) jogi keretet dolgoztak ki a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállásra.

2.           A javaslat okai és céljai

E javaslatnak az a célja, hogy egyetlen jogi eszközbe dolgozza át az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB tanácsi határozatot. E javaslat felülvizsgált jogi keretet biztosít a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átálláshoz, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás bekövetkeztétől azonnal alkalmazhassák a SIS II valamennyi funkcióját.

A meglévő jelentéstételi kötelezettség révén folyamatosan biztosítjuk az Európai Parlament számára a SIS II fejlesztési folyamatának átláthatóságát.

3.           A javaslat jogi elemei

•           Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, mivel az intézkedéseket ír elő a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között a személyek szabad mozgásával foglalkozó szakpolitikák területén történő együttműködés biztosítására.

•           A szubszidiaritás elve

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének, mivel a javasolt intézkedés fő célkitűzése, nevezetesen a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás a tagállamok által egyénileg nem valósítható meg, és uniós szinten jobban megvalósítható.

•           Az arányosság elve

Ez a javaslat a célkitűzése eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik. Megfelel az arányosság elvének, mivel elsődleges hatása a tagállamok SIS 1+-ról SIS II-re történő átállásának megkönnyítése.

•           A jogi aktus típusának megválasztása

Az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat átdolgozásának legmegfelelőbb formája tanácsi rendelet, mivel az átdolgozás által érintett jogi aktusok egyike is rendelet. Emellett a SIS II fejlesztésének és az arra való átállásának az irányításához egységes szabályokra és folyamatokra van szükség. Az e rendeletjavaslatban szereplő rendelkezések pontosan megfogalmazott, feltétel nélküli és közvetlenül alkalmazandó rendelkezések, amelyek jellegüknél fogva nem teszik szükségessé a tagállamok nemzeti jogba történő átültetésre irányuló intézkedését.

•           A bizottsági eljárás

Mivel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[7] 2011. március 1-jével hatályát vesztette, a bizottsági eljárásról szóló rendelkezésben hivatkozni kell a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU új európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8]. A korábbi bizottsági eljárás alapján alkalmazott szabályozási bizottsági eljárás helyébe e javaslatban a vizsgálóbizottsági eljárás lép.

A bizottságot létrehozó 1987/2006/EK rendelet és 2007/533/IB határozat szabályokat tartalmaz a korábbi szabályozási bizottsági eljárásról. A 182/2011/EU rendelet átmeneti intézkedései szerint azonban a meglévő bizottságoknak 2011. március 1-jétől az új szabályok szerint kell megkezdeniük munkájukat, jelen esetben a vizsgálóbizottsági eljárás alapján. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat formális módosítására nincs szükség.

4.           A javaslat részletes magyarázata

E javaslat teljesen vagy részben új rendelkezéseket tartalmaz az alábbiakkal kapcsolatban:

a)           Átdolgozás

A jobb szabályozás elveit legjobban úgy tükrözhetjük, ha a jogalkotási technikák közül az átdolgozást választjuk, mivel:

a) az átállásról szóló jogi aktusokon számos jelentős módosítást kell eszközölni, és

b) a két, alapvetően azonos tartalmú jogi aktust eredményező pilléres szerkezet a Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően megszűnt.

A jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb alkalmazásáról szóló, 2001. november 28-i, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás[9] 2. pontja előírja, hogy amennyiben egy korábbi jogi aktust jelentősen módosítani kell, az átdolgozási technika lehetővé teszi egyetlen olyan jogalkotási szöveg elfogadását, amely egyszerre elvégzi a kívánt módosítást, egységes szerkezetbe foglalja a korábbi aktuson végrehajtott érdemi módosításokat és az aktus változatlan rendelkezéseit, valamint hatályon kívül helyezi a korábbi jogi aktust. A fenti ponttal kapcsolatban tett közös nyilatkozatban a három intézmény kijelentette, hogy az átdolgozás lehet „vertikális”, amikor is az új jogi aktus a korábbi aktus és annak utólagos módosításai helyébe lép, vagy pedig „horizontális”, amikor is az új jogi aktus ugyanazon tárggyal kapcsolatban több párhuzamos korábbi aktus helyébe lép.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján egy korábban a harmadik pillérbe tartozó jogi aktus módosítására nincs lehetőség. Így az egyetlen helyes jogi technika az, ha az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB határozatot ugyanazon jogalapra épülő egyetlen jogi aktusba foglaljuk egybe. Az átállásról szóló jogi aktusok átdolgozása ezért ötvözi a vertikális és a horizontális átdolgozás elemeit.

E javaslat egyértelműen megjelöli az új és kiigazított rendelkezéseket. Hatályon kívül helyezési záradékot és megfelelési táblázatot is tartalmaz.

b)           Az átállásra vonatkozó jogi rendszerek

E javaslat differenciált jogi megközelítést alkalmaz a SIS 1+-tól a SIS II-re történő átállás két fázisára. Az átállás két lépésből áll:

(1) az N.SIS II adatainak betöltése

Az N.SIS II adatai betöltésének szakaszát továbbra is a Schengeni Egyezmény szabályozza.

(2) átváltás az N.SIS-ről az N.SIS II-re

E differenciált megközelítés – az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazásának előírásával – lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átváltást követően azonnal alkalmazhassák a SIS II valamennyi funkcióját.

Az átállásról szóló jogi aktusok 12. cikkének jelenlegi megfogalmazásával összhangban a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás a Schengeni Egyezmény IV. címe alapján történik. E szabály azonban nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok már a SIS 1+-ról a SIS II-re történő sikeres átváltástól kezdődően alkalmazhassák a SIS II összes funkcióját. Következésképpen a tagállamoknak mindaddig ki kell kapcsolniuk a SIS II valamennyi, a SIS 1+-ban nem szereplő funkcióját, amíg a Tanács nem határoz az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazási időpontjáról.

2011. február 23-án a tagállamok a SIS-VIS bizottság keretében felkérték a Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdeményezze az átállás jogi keretének oly módon történő kiigazítását, hogy az tükrözze a műszaki átállás átállási tervben felvázolt megközelítését. Az átállási terv leírja, hogy egyetlen átváltási időszak alatt valamennyi tagállam egymás után végrehajtja saját nemzeti alkalmazása SIS I-ről SIS II-re történő átállítását. Kívánatos, hogy a már átállt tagállam már az átállástól kezdve teljes mértékben használhassa a SIS II-t, és ne kelljen addig várnia, amíg a többi tagállam is átáll. Ezért az 1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni kell, hogy az első tagállam megkezdte az áttérést. Az átállási időszaknak a lehető legrövidebb ideig kell tartania. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy az intenzív monitoring időszak alatt visszaálló tagállamokat abban, hogy a SIS II-t a SIS 1+ funkcióira korlátozottan használják.

A javaslat nemcsak hogy lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák a SIS II által hozzáférhetővé tett fejlettebb alkalmazások nyújtotta előnyöket, de jelentős megtakarításokat is eredményez a tagállamok számára.

c)           Ideiglenes átállási felépítés

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazása a Schengeni Egyezmény 64. cikkének és 92–119a. cikkeinek helyébe lép, annak 102a. cikke kivételével, a 1987/2006/EK rendelet 52. cikkének (1) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 68. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint. Mivel a Schengeni Egyezmény 92a. cikke részletes szabályokat tartalmaz az ideiglenes átállási felépítésről, e cikket kívánatos az átállás teljes időtartama alatt hatályban tartani.

A SIS 1+ műveleteire vonatkozó ideiglenes átállási felépítés lehetővé teszi, hogy korlátozott átmeneti időtartam alatt egymással párhuzamosan működhessenek a SIS 1+ és a SIS II felépítés bizonyos műszaki részei, amelyeket használni kell az egyik rendszerről a másikra történő fokozatos átállás lehetővé tételéhez.

Ezért a Schengeni Egyezmény 92a. cikkének vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni az átállásról szóló jogi keretbe.

•           Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

– 1985. június 14-i egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1990. június 19-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról[10] (a Schengeni Egyezmény);

– A Tanács 2424/2001/EK rendelete (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[11];

– A Tanács 2001/886/IB határozata (2001. december 6.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről[12];

– Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról,

– A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról,

– Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről[13];

– A Bizottság 2007/170/EK és 2007/171/EK határozata (2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények megállapításáról[14];

– A Tanács 189/2008/EK rendelete (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[15];

– A Tanács 2008/173/EK határozata (2008. február 18.) a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről[16],

– A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[17];

– A Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról[18];

– A Bizottság 2009/724/IB határozata (2009. szeptember 17.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő áttérés befejezési időpontjának meghatározásáról[19].

5.           Konzultáció az érdekeltekkel és hatásvizsgálat

•           Konzultáció az érdekeltekkel

A tagállamok szakemberei – különösen a SIS VIS bizottság és az átfogó programirányítási tanács keretében – szorosan együttműködnek a SIS II folyamatos fejlesztésében. Emellett a Tanács előkészítő testületein belül is folyamatosan megvitatják a SIS II fejleményeit.

Mivel az átállás során személyes adatokat is feltöltetnek a rendszerbe, a konzultációban az európai adatvédelmi biztos is részt vesz.

•           Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

E javaslat figyelembe veszi a Tanácson belül – különösen a SIS-TECH és SIS-SIRENE tanácsi munkacsoportok keretében – a tagállamokkal folytatott széles körű eszmecserék eredményét, valamint az átfogó programirányítási tanács tagjai által kifejezett véleményeket. Ezen felül eleget tesz a tagállamok által a Bizottsághoz intézett azon felszólításnak, hogy utóbbi közelítse egymáshoz az átállást szabályozó jogi keretet és a tagállami szakértők által kiválasztott műszaki forgatókönyvet.

•           Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E javaslat elkészítésébe nem vontak be külső szakértőket.

•           Hatásvizsgálat

E javaslathoz nincs szükség hatásvizsgálatra, mivel olyan technikai projekt folytatásáról van szó, amelynek nincsenek egyértelműen azonosítható gazdasági, szociális és környezeti hatásai.

6.           Költségvetési hatások

A 2424/2001/EK rendelet és a 2001/886/IB határozat meghatározta, hogy a SIS II fejlesztésének költségei az Európai Unió általános költségvetését terhelik. Az 1987/2006/EK rendelet 5. cikke és az 533/2007/EK tanácsi határozat 5. cikke értelmében a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra felállításának, működtetésének és fenntartásának költségei az Unió általános költségvetését terhelik. Minden egyes N. SIS II tesztelésének, működtetésének és fenntartásának költségeit az érintett tagállam viseli.

Az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB tanácsi határozat megtartotta a költségelosztás fenti elveit. Ugyanakkor egy új költségkategória is megjelent, nevezetesen a SIS 1-ről a SIS II-re történő átállással kapcsolatos költségek. Az említett jogi aktusok 15. cikke alapján az átállással összefüggő központi szintű költségek, valamint a teszteléssel és a karbantartási és fejlesztési intézkedésekkel (központi SIS II és kommunikációs infrastruktúra) kapcsolatos költségek az Unió általános költségvetését terhelik. A nemzeti N.SIS II-vel kapcsolatos költségeket továbbra is a tagállamok viselik.

Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat, valamint a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[20] a SIS II nemzeti fejlesztéseit a Külső Határok Alap keretében társfinanszírozásra jogosult fellépések közé sorolta. Továbbá, az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. augusztus 27-i 2007/599/EK bizottsági határozat[21] a Külső Határok Alap szerinti öt stratégiai prioritásának egyikeként azonosította a SIS II-t, elismerve annak fontosságát, hogy a központi SIS II-vel párhuzamosan támogatni kell a nemzeti projektek következetes és időben történő kifejlesztését.

Az összes fent említett jogi aktus elfogadása óta a SIS II projektet 2010-ben – egy fontos tesztelési kampány, az ún. Milestone 1 befejeztével – jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS felhasználók (tagállamok) általi alkalmazásának alakulása következtében frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és tárolókapacitással kapcsolatos technikai követelményeit, amelyek kilenc új tagállam és Svájc csatlakozása következtében jelentősen megnőttek. A felfejlesztett tulajdonságok megjelentek az interfészvezérlési dokumentáció új változatában (ICD 3.0.) Mindezek a módosítások központi és nemzeti szinten egyaránt hatással voltak a projekt költségeire.

Ami az átállási folyamatot illeti, a követelmények változása és a projekt befejezése felé történő előrelépés következtében át kellett szervezni az átállási felépítést, az átállás időbeni ütemezését és a tesztelési követelményeket. A SIS II-re történő átállás érdekében tagállami szinten jelenleg szükséges tevékenységek fontos részét nem lehetett előre látni az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB tanácsi határozat elfogadásakor, illetve a pénzügyi csomag és a Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok összeállításakor.

Ezért részben újra össze kell hangolni a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást illető költségelosztási elveket. Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti tevékenységeket – különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételét érintőket – az Unió általános költségvetésének SIS II költségvetési tételéből lehetne társfinanszírozni. E lehetőség olyan konkrét és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek túlmutatnak – és nem összetévesztendőek – azon egyéb SIS II-vel kapcsolatos fellépéseken, amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek finanszírozásban. Az e javaslat alapján biztosított pénzügyi támogatás ezért kiegészítené a Külső Határok Alapból biztosított támogatást.

Mivel a nemzeti rendszerek felállítása a tagállamok elsődleges kötelezettsége, az uniós hozzájárulás opcionális marad, és e javaslat semmiféle kötelezettséget nem kíván teremteni az Unióra nézve. Meg kell határozni továbbá minden egyes tagállam tekintetében az uniós hozzájárulás felső határát. E javaslat nem tesz szükségessé további előirányzatokat, mivel a 2012-es összköltség és a SIS II költségvetési tételbe 2012-re bevitt előirányzatok különbözetének fedezéséhez a 2011-ből még rendelkezésre álló előirányzatokat használják fel.

A Bizottság a költségvetési és egyéb eljárásokkal – különösen a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban – értékeli a társfinanszírozási műveletet, valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és irányítja azt. A tagállamoknak meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, különösen az ár-érték arány és a költséghatékonyság tekintetében. A Bizottság jogosult elvégezni minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. Az Európai Unió Számvevőszéke felhatalmazást kap arra, hogy elvégezze az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkében előírt vizsgálatokat.

A SIS 1+ szintű tevékenységekből, így a Franciaország által a SIS 1+-ban résztvevő tagállamok nevében végrehajtott kiegészítő intézkedésekből fakadó költségeket továbbra is a Schengeni Egyezmény 119. cikkével összhangban kell viselni. E cikk rendelkezései értelmében az Egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében említett SIS 1+ technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit, ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részét a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit is, a tagállamok együttesen, míg a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának telepítési és működési költségeit a tagállamok külön-külön viselik.

A Bizottság pénzügyi kimutatást készített, amelyet mellékelt e javaslathoz.

7.           Kiegészítő információk

•           Meglévő jogszabályok módosítása

A javaslat egyetlen jogi aktusba, egy rendeletbe dolgozza át az 1104/2008/EK rendeletet és a 2008/839/IB határozatot.

•           A lejárati időpont elhagyása

Az átállás – az összes érdekelt fél széles körű előkészületei ellenére – összetett folyamat és jelentős technikai kockázatokat von maga után. Ezért e javaslat kellő rugalmasságot biztosít a központi rendszerben, illetve vagy egy vagy több nemzeti rendszerben az átállás során esetlegesen felmerülő váratlan nehézségek megválaszolásához, így már nem tartalmaz lejárati időpontot.

Az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkével összhangban a Tanács határozza meg az átállás időpontját, valamint azt, hogy a fenti jogi aktusokat mikortól kell alkalmazni. Mivel a technikai dokumentáció az átállást követő egy hónapon belül teszi lehetővé a visszaállást, az 1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot legalább egy hónappal az átállásról szóló jogi aktusok lejárta előtt alkalmazandóvá kell tenni.

•           Ütemterv

Az előkészületek folyamatosságának és az átállás időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében e javaslatot legkésőbb 2012 második negyedévében el kell fogadni.

2012/0033 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

ê 1104/2008

ð új szöveg

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7466. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[22],

ð az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően, ï

mivel:

ò új szöveg

(1)       A Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendelet[23], valamint a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozat[24] jelentősen módosult. Mivel most további módosításokra kerül sor, a szöveget az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2)       A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19-i egyezmény[25] (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) IV. címének rendelkezései értelmében felállított Schengeni Információs Rendszer (SIS), és annak továbbfejlesztése a SIS 1+ lényeges eszközök az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében.

(3)       A 2424/2001/EK tanácsi rendelet[26] és a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló, 2001. december 6-i 2001/886/IB határozat[27] értelmében a Bizottságot bízták meg a SIS második generációjának (SIS II) fejlesztésével. ðA fenti jogi aktusok 2008. december 31-én – a SIS II fejlesztéseinek befejezése előtt – hatályukat vesztették. A fenti jogi aktusokat ezért először is ki kell egészíteni az 1104/2008/EK rendelettel és a 2008/839/IB határozattal, majd e rendelettel, a Tanács által a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[28] ï és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal[29] ð összhangban megállapítandó időpontig ï .

(4)       A SIS II aAz 1987/2006/EK rendelettel és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozattal[30] jött létre a SIS II. E rendelet nem sértheti az említett jogi aktusok rendelkezéseit.

(5)       A SIS II egyes teszteléseit a 189/2008/EK tanácsi rendelet[31] és a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának teszteléséről szóló 2008/173/IBEK tanácsi határozat[32] írja elő.

(6)       A SIS II fejlesztését a Tanács által 2008. június 6-án jóváhagyott ð Bizottság által 2010 októberében előterjesztett ï SIS II átfogó ütemterv keretében kell folytatni és véglegesíteni.

(7)       A SIS II-t a tagállamok és a Bizottság közötti teljes körű együttműködéssel megvalósított átfogó tesztelésnek kell alávetni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A tesztelés befejezését követő lehető legkorábban ezt az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat értelmében jóvá kell hagyni. ð Az átfogó tesztelés céljából csak tesztadatokat lehet felhasználni.ï

(8)       A tagállamoknak végre kell hajtaniuk a kiegészítő információk cseréjének tesztelését.

(9)       A Schengeni Egyezmény a SIS 1+ vonatkozásában technikai támogatóegység (C.SIS) létrehozását írja elő. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat a SIS II-vel összefüggésben SIS II Központi Rész létrehozását írja elő, amely egy technikai támogatóegységből és egy egységes nemzeti interfészből (NI-SIS) áll. A SIS II Központi Rész technikai támogatóegységét Strasbourgban (Franciaország) helyezik el, a tartalékrendszert pedig St. Johann im Pongauban (Ausztria).

(10)     A SIS 1+ rendszerről a SIS II-re történő átállás által okozott esetleges nehézségek megfelelőbb kezelése érdekében ideiglenes átállási felépítést kell létrehozni és tesztelni a SIS-reSchengeni Információs Rendszerre. Az ideiglenes átállási felépítés nem lehet hatással a SIS 1+ működési elérhetőségére. A Bizottságnak egy konvertert kell biztosítania.

(11)     A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam felelős a SIS-beSchegeni Információs Rendszerbe bevitt adatok pontosságáért, naprakészségéért és jogszerűségéért.

(12)     A SIS II Központi Részért és annak kommunikációs infrastruktúrájáért a jövőben is a Bizottság felel. Ez a felelősség kiterjed a SIS II és az ahhoz tartozó kommunikációs infrastruktúra karbantartására és fejlesztésének folytatására, beleértve a mindenkori hibajavításokat. A Bizottságnak koordinációt és támogatást kell biztosítania a közös tevékenységekhez. A Bizottságnak biztosítania kell a SIS II Központi Rész szintjén a tagállamok számára különösen a szükséges technikai és operatív támogatást, beleértve az ügyfélszolgálatot is.

(13)     Saját nemzeti rendszereik (N.SIS II) fejlesztéséért és karbantartásáért jelenleg és a jövőben is a tagállamoknak kell felelősséget viselniük.

(14)     A Schengeni Egyezmény kifejezett előírása értelmében Franciaország a jövőben is felel a SIS 1 + technikai támogatóegységéért.

(15)     A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok képviselőinek a Tanács keretében össze kell hangolniuk tevékenységüket. Szükséges az említett szervezési tevékenység keretének meghatározása.

ò új szöveg

(16)     Annak elősegítéséhez, hogy a tagállamok a legkedvezőbb technikai és pénzügyi megoldást választhassák, a Bizottságnak haladéktalanul meg kell kezdenie e rendelet kiigazítását az átállás olyan jogi keretére irányuló javaslattal, amely jobban tükrözi a SIS Projektre vonatkozó átállási tervben (a továbbiakban: átállási terv) felvázolt, és a tagállamok által 2011. február 23-án jóváhagyott műszaki átállási megközelítést.

(17)     Az átállási terv leírja, hogy az átállási időszakban valamennyi tagállam, egymás után végrehajtja nemzeti alkalmazása SIS I-ről SIS II-re történő átállítását. Műszaki szempontból kívánatos, hogy a már átállt tagállamok az átállástól kezdve teljes körűen használhassák a SIS II-t, és ne kelljen megvárniuk, hogy a többi tagállam is elvégezze az átállást. Ezért az 1987/2006/EK rendeletet és a 2007/533/IB határozatot onnantól kezdve alkalmazni kell, amikor az első tagállam megkezdte az átállást. Az átállásnak a lehető legrövidebb ideig kell tartania. Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat alkalmazása nem akadályozza meg a még át nem állt vagy visszaálló tagállamokat abban, hogy az intenzív monitoring időszak alatt a SIS II-t a SIS 1+ funkcióira korlátozva alkalmazzák.

(18)     A Schengeni Egyezmény IV. címének egyes rendelkezéseit ideiglenes jelleggel továbbra is alkalmazni kell e rendelkezések e rendeletbe történő belefoglalásával, mivel az átállás alatt ezek biztosítanak jogi keretet a konverter és az ideiglenes átállási felépítés számára. A SIS 1+ műveletekre vonatkozó ideiglenes átállási felépítés lehetővé teszi, hogy a SIS 1+ és a SIS II felépítés bizonyos technikai részei a fokozatos átállás lehetővé tételéhez szükséges korlátozott átmeneti időszak alatt egymással párhuzamosan működhessenek.

ê 541/2010

(19)     Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat előírja, hogy a SIS II Központi Rész tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát kell alkalmazni. A SIS II további irányáról szóló, 2009. június 4– 5-i tanácsi következtetések melléklete a jelenlegi SIS II projekt folytatása érdekében teljesítendő mérföldköveket határoz meg. Ezzel párhuzamosan tanulmány készült egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv kidolgozására vonatkozóan, amely – szükséghelyzeti tervként – a SIS II-nek a SIS 1+ továbbfejlesztése (SIS 1+ RE) alapján történő kialakítására irányul, abban az esetben, ha a tesztek eredményei azt mutatnák, hogy a mérföldkövek szerinti követelmények nem teljesülnek. E paraméterek alapján a Tanács úgy dönthet, hogy felkéri a Bizottságot az alternatív műszaki forgatókönyvre való áttérésre.

(20)     Ezért ki kell igazítani az átállási felépítés műszaki alkotóelemeinek leírását annak érdekében, hogy a SIS II Központi Részének fejlesztésével kapcsolatos más műszaki megoldások és különösen a SIS 1+ RE lehetővé váljanak. A SIS 1+ RE egy olyan lehetséges technikai megoldás, amelynek révén fejleszthető a SIS II Központi Rész, továbbá teljesíthetők a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendeletben és a 2007/533/IB határozatban meghatározott céljai.

(21)     A SIS 1+ RE-t az eszközöknek a SIS II fejlesztése és a SIS 1+ között megvalósuló egységessége jellemzi. Következésképpen az e rendeletben a SIS II műszaki architektúrájára és az átállási folyamatra vonatkozó utalásokat egy alternatív műszaki forgatókönyv esetén úgy kell értelmezni, hogy azok egy másik műszaki megoldáson alapuló SIS II-re vonatkoznak, és értelemszerűen alkalmazandók e megoldás technikai sajátosságaira is, a SIS II Központi Rész fejlesztésével kapcsolatos célkitűzésre is figyelemmel.

ê 541/2010

ð új szöveg

(22)     Bármely műszaki forgatókönyv esetén a központi szintű átállás eredményeképpen a SIS II Központi Részben hozzáférhetővé kell válnia a SIS 1+ adatbázisnak, valamint néhány új SIS II funkciónak, beleértve további adatkategóriákat is ð . Az adatfeltöltés megkönnyítése érdekében meg kell határozni, hogy a Schengeni Egyezmény 113. cikkének (2) bekezdésében említett törölt adatok nem kerülnek át a SIS 1+-ból a SIS II-be. ï

ê 1104/2008

(23)     A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy harmadik személyeket, így nemzeti közintézményeket is megbízhasson az e rendelet által ráruházott feladatok teljesítésével, illetve – az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel[33] (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban – költségvetés-végrehajtási feladatokkal.

Minden ilyen szerződésnek tiszteletben kell tartania a SIS-re vonatkozó adatvédelmi, adatbiztonsági szabályokat és az érintett adatvédelmi hatóságok szerepét, különösen a Schengeni Egyezmény és e rendelet rendelkezéseit.

ê 541/2010

(24)     A SIS II Központi Rész alternatív műszaki megoldás alapján történő fejlesztésének finanszírozását az Unió általános költségvetéséből kell fedezni, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása mellett. A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság a költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízhatja a nemzeti közszektorbeli szerveket. A politikai iránymutatást követve, illetve az 1605/2002/EK, Euratom költségvetési rendeletben megállapított feltételek függvényében – az alternatív megoldásra való átállás esetében – a Bizottság felkérést kapna arra, hogy a SIS II-nek a SIS 1+ RE-n alapuló fejlesztésével kapcsolatos költségvetés-végrehajtási feladatokkal bízza meg Franciaországot.

ò új szöveg

(25)     Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat, valamint a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása általános program keretében a 2007–2013-as időszakra a Külső Határok Alap létrehozásáról szóló, 2007. május 23-i 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[34] a SIS II nemzeti fejlesztéseit a Külső Határok Alap keretében társfinanszírozásra jogosult fellépések közé sorolta. Az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2007. augusztus 27-i 2007/599/EK bizottsági határozat[35] a Külső Határok Alap szerinti öt stratégiai prioritásának egyikeként azonosította a SIS II, elismerve annak fontosságát, hogy a központi SIS II-vel párhuzamosan támogatni kell a nemzeti projektek következetes és időben történő kifejlesztését.

A fenti összes jogi aktus elfogadása óta a SIS II projektet 2010-ben – egy jelentős tesztelési kampány, az ún. Milestone 1 befejeztével – jelentősen átdolgozták. Továbbá, a SIS tagállamok általi alkalmazásának alakulása következtében frissíteni kellett a SIS II teljesítménnyel és tárolókapacitással kapcsolatos technikai követelményeit, amely központi és nemzeti szinten egyaránt kihatott a projekt költségeire.

(26)     Az átállási folyamatra tekintettel, a követelmények alakulása és a projekt végrehajtásában tett előrehaladás következtében át kellett szervezni az átállási felépítést, az átállási időbeni ütemezését és a tesztelési követelményeket. A SIS II-re történő átállás érdekében tagállami szinten jelenleg szükséges tevékenységek fontos részét nem lehetett előre látni az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB tanácsi határozat elfogadásakor, illetve a pénzügyi csomag és a Külső Határok Alaphoz tartozó többéves programok összeállításakor.

Ezért részben újra össze kell hangolni a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás költségelosztási elveit. Az átállással kapcsolatban egyes nemzeti tevékenységeket – különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételével kapcsolatosakat – az Unió általános költségvetésének SIS II költségvetési tételéből lehetne társfinanszírozni. E lehetőség olyan konkrét és jól meghatározott tevékenységeket érintene, amelyek túlmutatnak – és nem összetévesztendőek – egyéb SIS II-vel kapcsolatos fellépéseken, amelyek továbbra is a Külső Határok Alapból részesülnek finanszírozásban. Az e javaslat alapján biztosított pénzügyi támogatás kiegészíti a Külső Határok Alapból biztosított támogatást.

(27)     Az e rendelet alapján biztosított társfinanszírozás tekintetében megfelelő intézkedéseket kell hozni a csalás és szabálytalanságok elkerülésére, valamint meg kell tenni a megfelelő lépéseket az elveszett, jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére, összhangban az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel[36], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelettel[37], valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[38].

(28)     E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[39] megfelelően kell gyakorolni.

ê 541/2010 (kiigazított szöveg)

(29)     A folyamat lezárása érdekében a Bizottság és a tagállamok továbbra is szorosan együttműködnek a fejlesztés és az átállás minden egyes szakaszában. A SIS-ről szóló, 2009. február 26–27-i és 2009. június 4–5-i következtetéseiben a Tanács tagállami szakértőkből álló, átfogó programirányítási tanácsként kijelölt informális szervet hozott létre az együttműködés megerősítése, valamint a központi SIS II projektnek nyújtott közvetlen tagállami támogatás biztosítása érdekében. A csoport által végzett munka pozitív hatásai, valamint az együttműködés és a projekt átláthatósága további erősítésének szükségessége indokolttá teszi a csoportnak a SIS II irányítási struktúrájába való hivatalos beillesztését. Ezért – átfogó programirányítási tanács néven – szakértői csoportot kell hivatalosan létrehozni a jelenlegi Ö SIS II Õ szervezeti struktúra kiegészítése céljából. Az eredményesség és a költséghatékonyság biztosítása érdekében a szakértők számát korlátozni kell. A szakértői csoport nem sértheti a Bizottság és a tagállamok hatásköreit.

ê 1104/2008

(30)     A személyes adatok Bizottság által történő feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletet[40] kell alkalmazni.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(31)     Az EK-Szerződés 286. cikkében előírt független ellenőrző szerv (európai adatvédelmi biztos) létrehozásáról szóló, 2003. december 22-i 2004/55/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[41] kinevezett európai adatvédelmi biztos ð felelős a 45/2001/EK rendelet alkalmazásának felügyeletéért és biztosításáért, valamint az ő ï hatáskörébe tartozik az Ö uniós Õ közösségi intézmények és szervek személyes adatfeldolgozással összefüggő tevékenységeinek vizsgálata. ð E rendelet nem sérti a Schengeni Egyezmény, valamint az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat személyes adatok védelmét és biztonságát érintő különös rendelkezéseit. ï

ò új szöveg

(32)     Az átállás összetett folyamat, és az összes érintett fél alapos előkészülete ellenére jelentős technikai kockázatokat hordoz magában. Kívánatos, hogy a jogi keret kellő rugalmasságot biztosítson azon váratlan nehézségek megoldásához, amellyel a központi rendszer, illetve egy vagy több nemzeti rendszer az átállás során szembesülhet. Ezért e rendeletben nem kell lejárati időpontot meghatározni. Az átállás végső időpontját a Tanács határozza meg az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

(33)     Mivel e rendelet célkitűzéseitjait – nevezetesen az ideiglenes átállási felépítés létrehozását és az adatok SIS 1+-ból SIS II-be történő átvitelét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke terjedelme és hatása miatt azok uniós közösségi szinten jobban megvalósíthatók, az Unió Közösség intézkedéseket hozhat az Európai Közösséget létrehozó Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34)     E rendelet tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(21)     A Schengeni Egyezményt a SIS 1+ ideiglenes átállási felépítésbe történő integrálása céljából módosítani kell.

(35)     Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv (22. számú) 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányok fejlesztésére irányul, Dánia a fenti jegyzőkönyv 45. cikkének megfelelően az e rendeletnek a Tanács általi elfogadását követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

ê 2008/839/IB

ð új szöveg

(36)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezie, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat[42] 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően – részt vesz, ð amennyiben az említett cikk a Schengeni Egyezmény SIS-t létrehozó rendelkezésére vonatkozik, annak 96. cikke kivételével ï .

(37)     Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásábanben Írország – az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat[43] 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően – részt vesz, ð amennyiben az említett cikk a Schengeni Egyezmény SIS-t létrehozó rendelkezésére vonatkozik, annak 96. cikke kivételével ï .

(38)     E rendelet nem sérti a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatban megállapított, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó rendelkezéseket.

(39)     Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, utóbbiak e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló társulási megállapodás[44] értelmében, amely 1999/437/EK tanácsi határozat[45] 1. cikkének G. pontja által említett területet érinti.

(40)     Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[46] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat[47] 3. cikkével.

(41)     Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EK tanácsi határozat[48] 3. cikkével.

ò új szöveg

(42)     Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Általános cél

1. Az 1990-es Schengeni Egyezmény IV. címében foglalt rendelkezések alapján létrehozott Schengeni Információs Rendszer (SIS 1+) helyébe új rendszer – a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) – lép, amelynek létrehozását, működtetését és használatát az 1987/2006/EK rendelet és a Ö 2007/533/IB határozat Õ szabályozza.

2. A SIS II-t, amely egy egységes integrált rendszer, az e rendeletben meghatározott eljárásoknak és feladatmegosztásnak megfelelően a Bizottság és a tagállamok fogják kifejleszteni, és azt műveletekre alkalmassá tenni.

ê 541/2010 1. cikk (1) bekezdés

3. A SIS II fejlesztése egy olyan alternatív műszaki forgatókönyv végrehajtása révén is elérhető, amelyre külön műszaki előírások vonatkoznak.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) „SIS II Központi Rész”: egy adatbázist, az úgynevezett „SIS II-adatbázist” és az egységes nemzeti interfészt (NI-SIS) tartalmazó műszaki támogatóegység;

b) „C.SIS”: a SIS 1 + referencia-adatbázisát és az egységes nemzeti interfészt (N. COM) tartalmazó SIS 1 + műszaki támogatóegység;

c) „N-SIS”: a SIS 1 + nemzeti rendszere, amely a C.SIS-szel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

d) „N.SIS II”: a SIS II nemzeti rendszere, amely a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

e) „konverter”: a C.SIS és a SIS II Központi Rész közötti következetes és megbízható kommunikációt lehetővé tevő műszaki eszköz, amely biztosítja a 10. cikk (3) bekezdésében előírt funkciókat ð, és lehetővé teszi az adatok konvertálását és szinkronizálását a C.SIS és a SIS II Központi Rész között; ï;

f) „átfogó tesztelés”: az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjában Ö és a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjában Õ említett tesztelés;

g) „kiegészítő információk tesztelése”: a SIRENE-irodák működését ellenőrző tesztelés.

3. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet meghatározza a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő más tagállamok feladatait és hatásköreit a következő feladatok tekintetében:

a) a SIS II karbantartása és fejlesztésének folytatása;

b) a SIS II átfogó tesztelése;

c) a kiegészítő információk tesztelése;

d) a konverter fejlesztésének és tesztelésének folytatása;

e) az ideiglenes átállási felépítés kialakítása és tesztelése;

f) a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás.

4. cikk

A átállási felépítés műszaki alkotóelemei

ê 541/2010 1. cikk (2) bekezdés

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás biztosítása érdekében a következő alkotóelemeket kell a szükséges mértékben hozzáférhetővé tenni:

ê 1104/2008

a) a C.SIS és a konverterhez kapcsolódás;

b) a SIS 1 + kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a C.SIS és az N.SIS közötti kommunikációt;

c) az N.SIS;

d) SIS II Központi Rész, NI-SIS és a SIS II kommunikációs infrastruktúrája, amely lehetővé teszi a SIS II Központi Rész, valamint az N.SIS II és a konverter közötti kommunikációt;

e) az N.SIS II;

f) a konverter.

5. cikk

A SIS II fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatok

1. A Bizottság folytatja a SIS II Központi Rész, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter fejlesztését.

2. Franciaország a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre bocsátja és működteti a C.SIS-t.

3. A tagállamok folytatják az N.SIS II fejlesztését.

4. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a Schengeni Egyezmény rendelkezéseivel összhangban karbantartják az N.SIS-t.

5. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok rendelkezésre bocsátják és működtetik az SIS 1 + kommunikációs infrastruktúráját.

6. A Bizottság összehangolja a tevékenységeket és biztosítja az (1)–(3) bekezdésben említett feladat- és hatáskörök betöltéséhez szükséges támogatást.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

6. cikk

A fejlesztés folytatása

A SIS II fejlesztésének folytatásához – különösen a hibák kijavításához – szükségesek, az 5. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések végrehajtó intézkedések és a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett intézkedéseket Ö a 17. cikk (2) bekezdésében Õ meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

A SIS II fejlesztésének folytatásához – az N.SIS II és a SIS II Központi Rész kompatibilitását biztosító egységes nemzeti interfész vonatkozásában – szükségesek, az 5. cikk (3) bekezdésében említett intézkedések végrehajtó intézkedések et a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni. Az említett intézkedéseket Ö a 17. cikk (2) bekezdésében Õ meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Fő tevékenységek

1. A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok közösen átfogó tesztelést hajtanak végre.

2. Ideiglenes átállási felépítést alakítanak ki, amelynek tesztelését a Bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállam hajtja végre.

3. A Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hajtják végre a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállást.

4. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok tesztelik a kiegészítő információk cseréjét.

5. A Bizottság biztosítja az (1)–(4) bekezdésben említett tevékenységekhez szükséges támogatást a SIS II központi szintjén.

6. Az (1)–(3) bekezdésben említett tevékenységeket a Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok összehangolják.

8. cikk

Átfogó tesztelés

1. Az átfogó tesztelés nem kezdődhet el addig, amíg a Bizottság ki nem jelenti, hogy véleménye szerint a 189/2008/EK rendelet 1. cikkében Ö és a 2008/839/IB határozat 1. cikkében Õ említett tesztelések sikeressége elegendő egy ilyen tesztelés megkezdéséhez.

2. Egy átfogó tesztelést kell elvégezni, amelynek célja különösen annak megerősítése, hogy a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok befejezték a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket, és a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű a SIS 1 + által elért szinttel.

3. Az átfogó tesztelést az N.SIS II vonatkozásában a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok, a SIS II Központi Rész vonatkozásában pedig a Bizottság végzi.

4. Az átfogó tesztelés részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködve határoz meg.

5. Az átfogó tesztelés alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság együttműködésében meghatározott műszaki előírások képezik.

6. A Bizottság és a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok meghatározzák azon kritériumokat, amelyek meghatározzák, hogy a SIS II-ben szereplő adatok feldolgozásához szükséges műszaki intézkedéseket végrehajtották-e, és hogy a SIS II teljesítményszintje legalábbis egyenértékű-e a SIS 1 + által elért szinttel.

7. A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság elemzi az e cikk (6) bekezdésében említett kritériumok alkalmazásával. A teszteredményeket az 1987/2006/EK rendelet 55. cikke (3) bekezdésének c) pontjával Ö és a 2007/533/IB határozat 71. cikke (3) bekezdésének c) pontjával Õ összhangban hagyják jóvá.

8. Az átfogó tesztelésben a SIS 1 +-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

9. cikk

A kiegészítő információk tesztelése

1. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok a SIRENE működését ellenőrző tesztelést hajtanak végre.

2. A Bizottság rendelkezésre bocsátja a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját a kiegészítő információk tesztelésének elvégzése során.

3. A kiegészítő információk tesztelése részletes ütemterv szerint zajlik, amelyet a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok határoznak meg.

4. A kiegészítő információk tesztelésének alapját a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok által meghatározott műszaki előírások képezik.

5. A teszteredményeket a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok elemzik.

6. A kiegészítő információk tesztelésében a SIS 1+-hoz nem csatlakozott tagállamok is részt vehetnek. Eredményeik nem gyakorolnak hatást a teszt jóváhagyására.

10. cikk

Ideiglenes átállási felépítés

1. Létre kell hozni egy ideiglenes átállási felépítést. A konverter átmeneti időszakra összekapcsolja a SIS II Központi Részt és a C.SIS-t. Az N.SIS rendszerek a C.SIS-hez kapcsolódnak, az N-SIS II rendszerek a SIS II Központi Részhez.

2. A Bizottság biztosítja a konvertert, a SIS II Központi Részt és kommunikációs infrastruktúráját az ideiglenes SIS átállási felépítés részeként.

ê 541/2010 1. cikk (3) bekezdés

3. A konverter az adatokat a C.SIS és a SIS II Központi Rész között két irányban a szükséges mértékben alakítja át, és a szükséges mértékben biztosítja a C.SIS és a SIS II Központi Rész szinkronizálását.

ê 1104/2008

4. A Bizottság teszteli a SIS II Központi Rész és a konverter közötti kommunikációt.

5. Franciaország teszteli a C.SIS és a konverter közötti kommunikációt.

6. A Bizottság és Franciaország teszteli a SIS II Központi Rész és a C.SIS között a konverteren keresztül folyó kommunikációt.

7. Franciaország a Bizottsággal együttesen a C.SIS-t a konverteren keresztül összekapcsolja a SIS II Központi Résszel.

8. A Bizottság – a Bizottság által biztosított teszttervvel összhangban – Franciaországgal és a SIS 1+-ban részt vevő többi tagállammal teszteli az ideiglenes SIS átállási felépítés egészét.

9. Franciaország szükség esetén a teszt céljára adatokat bocsát rendelkezésre.

ê 1104/2008

ð új szöveg

11. cikk

A SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás

1. A C.SIS-ről a SIS II Központi Részre történő átállás érdekében Franciaország rendelkezésre bocsátja a SIS 1+ adatbázisát, a Bizottság pedig beépíti a SIS 1+ adatbázisát a SIS II Központi Részbe. ð A SIS 1+ adatbázisban szereplő, a Schengeni Egyezmény 113. cikkének (2) bekezdésében említett adatokat nem töltik fel a központi SIS II-be ï.

ê 541/2010 1. cikk (4) bekezdés

2. A SIS 1+-ban részt vevő tagállamok az ideiglenes átállási felépítés architektúra használatával, valamint Franciaország és a Bizottság támogatásával végrehajtják az N.SIS-ről az N.SIS II-re történő átállást.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

Ö 3. A nemzeti rendszer átállása a SIS 1+-ról a SIS II-re az N.SIS II adatokkal való feltöltésével kezdődik ből áll, amikor az N.SIS II-nek a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló adatfájlt, a nemzeti másolatot, kell tartalmaznia. Õ

ÖAz első albekezdésben említett adatfeltöltést követően minden egyes tagállam átvált az N.SIS-ről az N.SIS II-re. Õ

ÖAz átállás a Tanács keretében eljáró, a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok és a Bizottság által meghatározott részletes ütemterv szerint zajlik. Õ

ê 1104/2008

ð új szöveg

4. A Bizottság az átállás során segítséget nyújt a közös tevékenységek összehangolásához és támogatásához.

ð 5. Az átváltásra a 8. cikk (7) bekezdésében említett jóváhagyást követően kerül sor, a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott időpontban. ï

ê 1104/2008

12. cikk

Anyagi jogi keret

ò új szöveg

A 11. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett adatfeltöltésre vonatkozó átállás alatt továbbra is a Schengeni Egyezmény IV. címének rendelkezései alkalmazandók a SIS 1+-ra.

Amint az első tagállam – az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint – áttért az N.SIS-ről az N.SIS II-re, az 1987/2006/EK rendeletet és az 533/2007/IB határozatot kell alkalmazni.

ê 1104/2008

13. cikk

Együttműködés

1. A tagállamok és a Bizottság saját feladatkörüknek megfelelően együttműködnek az e rendelet által szabályozott valamennyi tevékenység végrehajtásában.

2. A Bizottság elsősorban a SIS II Központi Rész szintjén az N.SIS II teszteléséhez és átállásához szükséges támogatást biztosítja.

3. A tagállamok elsősorban az N.SIS II szintjén az ideiglenes átállási infrastruktúra teszteléséhez szükséges támogatást biztosítják.

ò új szöveg

14. cikk

A nemzeti szakaszoknak az N.SIS II-vel történő helyettesítése

1. Az N.SIS II helyettesítheti a Schengeni Egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

2. Amennyiben valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a Schengeni Egyezmény 92. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, valamint 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül.

ê 1104/2008

15. cikk

ò új szöveg

Adatfeldolgozás és naplózás a központi SIS II-ben

1. A SIS II Központi Rész adatbázisát valamennyi tagállam területén hozzáférhetővé kell tenni automatizált keresés céljára.

2. A SIS II Központi Rész biztosítja a SIS 1+-ban szereplő adatok beviteléhez és feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, az N.SIS II nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának szinkronizálásához és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, valamint biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak inicializálásához és visszaállításához szükséges műveleteket.

ê 1104/2008

(3) A Schengeni Egyezmény IV. címe megfelelő rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság biztosítja, hogy a SIS II Központi Részben a személyes adatokkal kapcsolatos minden adathozzáférés és adatcsere rögzítésre kerüljön az adatlekérdezések jogszerűségének ellenőrzése, az adatfeldolgozás jogszerűségének felügyelete, továbbá a SIS II Központi Rész és a nemzeti rendszerek megfelelő működésének, illetve az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítása céljából.

(4) A naplóbejegyzések tartalmazzák mindenekelőtt az adatátadás dátumát és időpontját, a lekérdezéshez használt adatokat, a továbbított adatokra való hivatkozást és az adatfeldolgozásért felelős illetékes hatóság nevét.

(5) A naplóbejegyzéseket csak az (1) bekezdésben említett célokra használhatók fel, és elkészítésük után legkorábban egy, legkésőbb pedig három évvel törölni kell azokat.

(6) A naplóbejegyzések hosszabb ideig is megőrizhetők, ha már megkezdett figyelemmel kísérési eljárás céljából szükségesek.

(7) A lekérdezés jogszerűségének ellenőrzéséért, az adatfeldolgozás jogszerűségének figyelemmel kísérésért, az önellenőrzésért, a SIS II Központi Rész megfelelő működésének biztosításáért, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának szavatolásáért felelős illetékes hatóságok – hatáskörük korlátain belül, továbbá erre vonatkozó kérésük esetén – feladataik ellátása céljából hozzáféréssel rendelkeznek e naplóbejegyzésekhez.

ê 1104/2008

ð új szöveg

16. cikk

Költségek

(1) A SIS II Központi Rész szintjén hozott, átállással, átfogó teszteléssel, kiegészítő információk tesztelésével, karbantartással és fejlesztéssel, illetve a kommunikációs infrastruktúrával összefüggő intézkedésekből felmerülő költségeket az Európai Unió általános költségvetése viseli.

(2) A nemzeti rendszerek ð telepítésével, ï átállásával, tesztelésével, karbantartásával és fejlesztésével, ð valamint az e rendelet alapján a nemzeti rendszerek által elvégzendő feladatokkal ï összefüggő költségeket maguk az érintett tagállamok viselik.

ò új szöveg

3. Az Unió pénzügyi hozzájárulást biztosíthat a tagállamok átállással és az e rendelet alapján végzett átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységeivel kapcsolatban felmerülő, a Külső Határok Alap keretében nem támogatható költségeihez, feltéve, hogy az érintett tagállam egyértelműen igazolni tudja, hogy további finanszírozásra van szüksége.

Az első albekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos uniós hozzájárulást a költségvetési rendelet VI. címében előírtak szerint támogatások formájában nyújtják. Az uniós hozzájárulás nem haladhatja meg minden egyes tagállam támogatható kiadásainak 75%-át és tagállamonként 750 000 EUR-t. A Bizottság a költségvetési és egyéb eljárásokkal – különösen a költségvetési rendeletben foglaltakkal összhangban – értékeli a társfinanszírozási műveletet, valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és irányítja azt.

Minden ilyen hozzájárulást igénylő tagállamnak pénzügyi előrejelzést kell készítenie a teszteléssel és átállással kapcsolatos tevékenységeik működési és igazgatási költségeinek lebontásával. Ha a tagállamok kiadásaikhoz uniós forrásokat használnak, e kiadásoknak ésszerűnek kell lenniük, és meg kell felelniük a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek, különösen az értékarányos ráfordítás és a költséghatékonyság tekintetében. A Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott időpont után legkésőbb hat hónappal a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az Uniós hozzájárulás felhasználásáról.

Amennyiben az uniós hozzájárulást nem vagy nem megfelelően, részben vagy késedelmesen használták fel, az Unió csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását. Amennyiben a tagállamok nem járulnak hozzá, illetve csak részben vagy késedelmesen járulnak hozzá az (1) bekezdésben említett tevékenységek finanszírozásához, az Unió csökkentheti pénzügyi hozzájárulását.

4. Az Európai Unió Számvevőszékének jogában áll elvégezni a megfelelő vizsgálatokat, a nemzeti ellenőrző testületekkel vagy az illetékes nemzeti hivatalokkal együttműködésben. A Bizottság felhatalmazást kap minden olyan ellenőrzés és helyszíni vizsgálat elvégzésére, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges. E célból a tagállamok kötelesek minden vonatkozó dokumentumot és naplót a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátani.

5. A Schengeni Egyezmény 92. cikkének (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit – ideértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit, továbbá a az e rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét is – a tagállamok együttesen viselik.

16. cikk

A Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosítása

A Schengeni Egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak:

              1. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„92A. cikk

              1. Az 1104/2008/EK tanácsi rendelet[49] és a 2008/839/IB tanácsi határozat[50] hatálybalépésének időpontját követően és az említett rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokra alapozva a Schengeni Információs Rendszer műszaki felépítése a következőkkel egészíthető ki:

         a) kiegészítő központi rész, amely a következőkből áll:

– - Franciaországban található technikai támogatóegység (SIS II Központi Rész) és Ausztriában található tartalékrendszer, amely tartalmazza a SIS II adatbázisát és egy egységes nemzeti interfészt (NI-SIS),

– - technikai összeköttetés a C.SIS és a SIS II Központi Rész között a konverteren keresztül, amely lehetővé teszi a C.SIS és a SIS II Központi Rész adatainak átalakítását és szinkronizálását;

         b) nemzeti rendszer (N.SIS II), amely a SIS II Központi Résszel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből áll;

         c) a SIS II Központi Rész és az NI-SIS-hez kapcsolt N.SIS II közötti kommunikációt lehetővé tévő infrastruktúra.

              2. Az N.SIS II helyettesítheti az ezen egyezmény 92. cikkében említett nemzeti szakaszt, mely esetben a tagállamoknak nem kell nemzeti adatfájlt tárolniuk.

              3. A SIS II Központi Rész adatbázisának hozzáférhetőnek kell lennie valamennyi tagállam területén folytatott automatizált keresés céljára.

              4. Amennyiben valamely tagállam az N.SIS II-t használja a nemzeti szakasz helyettesítésére, az adott nemzeti szakasz vonatkozásában a 92. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kötelező technikai támogatási funkciók a SIS II Központi Részre vonatkozó kötelező funkciókká válnak, a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK 5. cikkének (1) bekezdésében, 10. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében említett kötelezettségek sérelme nélkül.

              5. A SIS II Központi Rész biztosítja a SIS-ben szereplő adatok beviteléhez és feldolgozásához, az N.SIS II nemzeti másolatai online frissítéséhez, N.SIS II nemzeti másolatainak és a SIS II Központi Rész adatbázisának szinkronizálásához és egységességéhez szükséges szolgáltatásokat, és biztosítja az N.SIS II nemzeti másolatainak kezdeményezéséhez és visszaállításához szükséges műveleteket.

              6. A technikai támogatóegységéért felelős Franciaország a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve biztosítja, hogy az N.SIS II adatfájlokban vagy a SIS II adatbázisban végzett keresés a nemzeti szakaszok 92. cikk (2) bekezdésben említett adatfájljában végzett kereséssel egyenértékű eredményt szolgáltasson.

              2. A 119. cikk első bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

              „A 92. cikk (3) bekezdésében említett technikai támogatóegység telepítésének és működtetésének költségeit, beleértve a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszait a technikai támogatóegységgel összekötő vezetékek költségeit, továbbá a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet alkalmazásában Franciaországra ruházott feladatokkal összefüggő tevékenységek költségét is a tagállamok együttesen viselik.”

              3. A 119. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

              „A Schengeni Információs Rendszer nemzeti szakaszának telepítési és működtetési költségeit, valamint a 2008/839/IB határozat és az 1104/2008/EK rendelet által a nemzeti rendszerekre átruházott feladatok költségét a tagállamok egyénileg viselik.”

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

171. cikk

A bizottság

Ö (1) A Bizottságot az 1987/2006/EK rendelet 51. cikke és a 2007/533/IB határozat 67. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Õ

Ö (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Õ

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt határidő három hónap.

ê 541/2010 1. cikk (5) bekezdés

ð új szöveg

18. cikk

Átfogó programirányítási tanács

1. Átfogó programirányítási tanács (a továbbiakban: a tanács) elnevezésű műszaki szakértői csoport jön létre a Bizottság, a 17. cikkben említett bizottság, Franciaország és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok hatásköreinek és tevékenységeinek sérelme nélkül. Az átfogó programirányítási tanács a központi SIS II projektet támogató tanácsadó szervként működik, és elősegíti a központi és a nemzeti SIS II projektek közötti összhangot. Az átfogó programirányítási tanács nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel és a Bizottság vagy a tagállamok képviseletére vonatkozó megbízatással.

2. Az átfogó programirányítási tanács legfeljebb 10 tagból áll, és rendszeresen ülésezik. A ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï Tanács keretében eljáró tagállamok legfeljebb nyolc szakértőt és azonos számú póttagot neveznek ki. A Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója legfeljebb két szakértőt és két póttagot nevez ki a Bizottság tisztviselői közül.

Saját közigazgatásuk vagy intézményük költségére a SIS II projekt fejlesztésében közvetlenül részt vevő egyéb tagállami szakértők és bizottsági tisztviselők is részt vehetnek az átfogó programirányítási tanács ülésein.

Az (5) bekezdésben említett feladatkörben meghatározottaknak megfelelően az átfogó programirányítási tanács más szakértőket is meghívhat, hogy saját közigazgatásuk, intézményük vagy vállalatuk költségére részt vegyenek az átfogó programirányítási tanács ülésein.

3. Az átfogó programirányítási tanács üléseire minden esetben meg kell hívni az elnökséget, illetve a soron következő elnökséget ellátó tagállamok által kijelölt szakértőket.

4. Az átfogó programirányítási tanács titkársági teendőinek ellátásáról a Bizottság gondoskodik.

5. Az átfogó programirányítási tanács kidolgozza saját feladatkörét, amely különösen az alábbiakra vonatkozó eljárásokat foglal magában:

– a Bizottság és az elnökség által váltakozva ellátott elnökség,

– az ülések helyszíne,

– az ülések előkészítése,

– egyéb szakértők részvétele,

– a nem résztvevő tagállamok teljes körű tájékoztatását biztosító kommunikációs terv.

A feladatkör a Bizottság hatáskörrel rendelkező főigazgatóságának főigazgatója, valamint a 17. cikkben említett ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï bizottság keretében ülésező tagállamok által adott kedvező állásfoglalást követően lép hatályba.

6. Az átfogó programirányítási tanács rendszeres időközönként írásbeli jelentést nyújt be a 17. cikkben említett bizottságnak, illetve adott esetben az érintett tanácsi előkészítő szervnek a projekt előrehaladásával kapcsolatban, ideértve az átfogó programirányítási tanács által nyújtott tanácsadást és annak indokolását is.

7. A 16. cikk (2) bekezdésének cikkének sérelme nélkül, az átfogó programirányítási tanács tevékenységével összefüggésben felmerülő adminisztratív és utazási költségeket – amennyiben megtérítésük egyéb forrásból nem történik meg – az Unió általános költségvetése viseli. A ð SIS 1+-ban résztvevő, a ï Tanács keretében eljáró tagállamok által az átfogó programirányítási tanácsba tagnak kinevezett szakértőknek, valamint az e cikk (3) bekezdésének megfelelően meghívott szakértőknek a tanács munkájával összefüggésben felmerült utazási költségei tekintetében a "„Bizottságon kívüli, szakértőként meghívott személyek költségtérítésére vonatkozó bizottsági szabályok" alkalmazandók.”";

ê 1104/2008

19. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság először a 2009-es első hat hónapos időszak végéig, majd minden hat hónapos időszak végéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a SIS II fejlesztésével és a SIS 1+-ről a SIS II-re történő átállással kapcsolatban elért haladásról.

ò új szöveg

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1104/2008/EK rendelet és a 2008/839/IB határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett 1104/2008/EK rendeletre és 2008/839/IB határozatra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

ê 1104/2008 (kiigazított szöveg)

è1 541/2010 1. cikk (6) bekezdés (kiigazított szöveg)

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

Ö Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Õ è1 Ez a rendelet a Tanács által az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533//IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban megállapított időpontban, de legkésőbb 2013. március 31-én, illetve – az 1. cikk (3) bekezdése szerinti alternatív műszaki forgatókönyvre való áttérés esetén – 2013. december 31-én hatályát veszti.ç

ÖEz a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, az Európai Unió működéséről szóló Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően. Õ

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

é

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett jogi aktusok és utólagos módosításaik

A Tanács 1104/2008/EK rendelete

(HL L 299., 2008.11.8., 1. o.)

A Tanács 541/2010/EK rendelete

(HL L 155., 2010.6.22., 19. o.)

A Tanács 2008/839/IB határozata

(HL L 299., 2008.11.8., 43. o.)

A Tanács 542/2010/IB határozata

(HL L 155., 2010.6.22., 23. o.)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1104/2008/EK tanácsi rendelet || 2008/839/IB tanácsi határozat || E rendelet

1. cikk || 1. cikk || 1. cikk

2. cikk || 2. cikk || 2. cikk

3. cikk || 3. cikk || 3. cikk

4. cikk || 4. cikk || 4. cikk

5. cikk || 5. cikk || 5. cikk

6. cikk || 6. cikk || 6. cikk

7. cikk || 7. cikk || 7. cikk

8. cikk || 8. cikk || 8. cikk

9. cikk || 9. cikk || 9. cikk

10. cikk || 10. cikk || 10. cikk

11. cikk || 11. cikk || 11. cikk

12. cikk || 12. cikk || 12. cikk

13. cikk || 13. cikk || 13. cikk

– || – || 14. cikk

14. cikk || 14. cikk || 15. cikk

– || – ||

15. cikk || 15. cikk || 16. cikk

16. cikk || 16. cikk || –

17. cikk || 17. cikk || 17. cikk

17a. cikk || 17a. cikk || 18. cikk

18. cikk || 18. cikk || 19. cikk

– || – || 20. cikk

19. cikk || 19. cikk || 21. cikk

– || – || I. melléklet

– || – || II. melléklet

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI................................................ 37

1.1........ A javaslat/kezdeményezés címe..................................................................................... 37

1.2........ A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)..................................................................................................................... 37

1.3........ A javaslat/kezdeményezés típusa................................................................................... 37

1.4........ Célkitűzések................................................................................................................. 37

1.4.1..... A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)......... 37

1.4.2..... Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)................................................................................................ 37

1.4.3..... Várható eredmény(ek) és hatás(ok).............................................................................. 38

1.4.4..... Eredmény- és hatásmutatók.......................................................................................... 38

1.5........ A javaslat/kezdeményezés indokolása........................................................................... 38

1.5.1..... Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)..................................................... 38

1.5.2..... Az uniós részvételből adódó többletérték...................................................................... 39

1.5.3..... Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága....................................................................... 39

1.5.4..... Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel........................................ 39

1.6........ Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama................................................................ 39

1.7........ Tervezett igazgatási módszer(ek)................................................................................... 40

2........... IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK................................................................................ 41

2.1........ A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések................................. 41

2.2........ Irányítási és kontrollrendszer......................................................................................... 41

2.2.1..... Felismert kockázat(ok)................................................................................................. 41

2.2.2..... Tervezett ellenőrzési mód(ok)....................................................................................... 41

2.3........ A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések......................... 42

3........... A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA.................... 43

3.1........ A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?.................................................................................................................................... 43

3.2........ A kiadásokra gyakorolt becsült hatás............................................................................ 44

3.2.1..... A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése........................................................... 44

3.2.2..... Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás....................................................... 47

3.2.3..... Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás..................................................... 49

3.2.3.1.. Összegzés.................................................................................................................... 49

3.2.3.2.. Becsült humánerőforrás-szükségletek............................................................................ 51

3.2.4..... A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség.................................. 53

3.2.5..... Harmadik felek részvétele a finanszírozásban................................................................. 53

3.3........ A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás................................................................. 54

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról szóló tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslat.

1.2.        A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[51]

18. cím: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

Szolidaritás — Külső határok, visszatérés, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása (18 02. alcím)

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő fellépést követő új fellépésre irányul[52]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A Stockholmi Programban[53] szereplő uniós információkezelési stratégia egyike az Európai Tanács által 2010-ben a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén meghatározott prioritásoknak. A Schengeni Információs Rendszer azon kompenzációs intézkedések középpontjában áll, amelyek magas szintű biztonságot hivatottak garantálni a belső határok megszüntetését követően.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés: Annak lehetővé tétele, hogy a személyek határellenőrzések nélkül léphessék át a belső határokat, a biztonságos határok előmozdítása és az illegális migráció megelőzése az integrált külsőhatár-igazgatási rendszer és a határellenőrzések magas szintű előírásainak továbbfejlesztésével, többek között a SIS II fejlesztése révén és a Külső Határok Alapból származó pénzügyi támogatással.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

18.02. fejezet: Szolidaritás – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az átállásról szóló jogi aktusoknak[54] az a céljuk, hogy elősegítsék a SIS 1+-ról a SIS II-re történő sikeres átállást azáltal, hogy meghatározzák az átállási infrastruktúrát, a műszaki előfeltételeket, magának az átállásnak a szakaszait, valamint a Bizottság és a SIS 1+-ban részt vevő tagállamok felelősségeit.

E javaslat fő célja az, hogy közelítse az átállás szabályozó jogi keretet és a tagállami szakértők[55] által megtartott technikai forgatókönyvet, valamint a jogi keretet a rugalmassággal kapcsolatban (ld. alább az 1.5.3. pontot) további új elemekkel egészítse ki.

Továbbá, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következtében a javaslat egyetlen jogi aktusba foglalja az átállás jogi keretét, amelyet korábban az előző szerződések pilléres szerkezetének megfelelően két jogi aktus alkotott.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat elsődleges célkitűzését azzal valósítjuk meg, hogy a SIS 1+ adatokat sikeresen feltöltjük a SIS II központi rendszerbe (és a nemzeti rendszerekbe), a nemzeti alkalmazásokat sikeresen átállítjuk, végül pedig a SIS II funkciókat teljes mértékben elérhetővé tesszük valamennyi tagállam számára.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt be kell vezetnie valamennyi technikai elemet, és az átállás előkészítő szakasza alatt sikeresen végre kell hajtania az átfogó teszthez szükséges teszteket.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

A SIS II fő célja az, hogy elősegítse a schengeni országok bűnüldöző szervei, határőrei, vámhatóságai, vízum- és igazságügyi hatóságai között információ-megosztást egyes személy- és tárgykategóriák tekintetében. A SIS II, a kommunikációs infrastruktúra és a konverter technikai fejlesztéséért a Bizottság felelős. Továbbá, a Bizottság koordinálja a SIS II fejlesztésével kapcsolatos tevékenységeket, valamint kellő támogatást biztosít a tagállamok számára feladataik és felelősségeik végrehajtásához, ezáltal következetességet biztosít a központi és nemzeti projektek között.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jogi keretnek kellő rugalmasságot kell biztosítania az átállással kapcsolatos szükségtelen költségek elkerüléséhez. Különösen fontos, hogy a SIS II már átváltott tagállamok a rendszer valamennyi funkcióját használhassák, anélkül, hogy várniuk kellene a többi tagállam sikeres átváltására.

Rendelkezni kell továbbá egyes, az átállással kapcsolatos nemzeti tevékenységek (és különösen a tagállamok átállással kapcsolatos tesztelési tevékenységekben való részvételét érintő tevékenységek) esetében az Európai Unió általános költségvetéséből való társfinanszírozás lehetőségéről az átállás zökkenőmentes és terv szerint történő lebonyolításának megkönnyítése érdekében.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A javaslat a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendeletre[56] és 2007/533/IB határozatra[57] épül. E javasolt rendelet lejártának időpontját a két fenti jogi aktus határozza meg. Továbbá, e javaslat következetes a SIS II tesztelésével, hálózatával és biztonságával kapcsolatos egyéb jogi aktusokkal.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2012. július 1-jétől[58] az átállás befejezéséig, előreláthatólag legkésőbb 2013. június 30-ig.

– xPénzügyi hatás: 2012-től 2013-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

Megjegyzés

A javasolt rendelet nem határozza meg az átállás határidejét, azt majd a Tanács teszi meg az 1987/2006/EK rendelet 55. cikkének (2) bekezdésével és a 2007/533/IB határozat 71. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[59]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[60]

– ¨  tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

A Bizottság – minőségbiztosítási megbízottjával és az átfogó programirányítása tanáccsal szoros együttműködésben – szigorúan és folyamatosan felügyeli és ellenőrzi a szerződéses megbízott munkáját.

A szerződés rendelkezéseivel összhangban a Bizottság rendszeresen felméri a SIS II projekt előrehaladását, valamint az előírt követelmények és kritériumok tükrében méri annak működését, minőségbiztosítási megbízottjának segítségével.

A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) fejlesztésével, valamint a SIS 1+-ról a SIS II-re történő átállás előkészítésével kapcsolatban végzett munkáról hathavonta előrehaladási jelentéseket készítenek a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, az átállásról szóló jogi aktusok 18. cikkének megfelelően. E jelentések szisztematikusan tartalmazzák a központi SIS II projekttel kapcsolatos költségvetés végrehajtásának (kötelezettségvállalások és kifizetések) részletezését.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

1. Központi szinten: fennáll a kockázata annak, hogy elő nem ütemezett események vagy a fő fejlesztési megbízott nem megfelelő teljesítménye következtében késés jelentkezik az általános ütemezésben.

2. Nemzeti szinten: fennáll a veszélye annak, hogy egy vagy több tagállam nem készül el a nemzeti fejlesztésekkel (bizonyos tagállamok – késedelmes közbeszerzés, technikai nehézségek vagy a nemzeti fejlesztés folytatásához és az átállás befejezéséhez szükséges pénzügyi erőforrások elégtelensége miatt – nem állnak majd készen arra, hogy részt vegyenek az általános ütemezésben szereplő tesztelési fázisban), és e késedelem kihat az általános ütemezésre

Legalább egy tagállam késedelmes felkészülése veszélyeztetheti a SIS II működésbe lépését, mivel nem teljesülnek a rendszer beüzemelésének jogi előfeltételei (vagyis az, hogy minden tagállamnak értesítenie kell az összes tagállamot arról, ha készen áll és sikeresen befejezte az átfogó tesztet).

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A Bizottság az átfogó programirányítási tanáccsal, a tagállamokkal, valamint minőségbiztosítási megbízottjaival szoros együttműködésben szigorúan felügyeli a projekttel kapcsolatos kockázatokat.

A lehetséges társfinanszírozás felhasználása a Bizottság és a Számvevőszék által végzett ellenőrzéstől függ.

2.3.        A csalások és szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A Bizottság értékeli az Unió általános költségvetéséből – a költségvetési rendelet előírásaival összhangban – (támogatások révén) társfinanszírozást tartalmazó finanszírozási opciót, valamint döntést hoz azzal kapcsolatban és irányítja azt. A Bizottság csökkentheti, visszatarthatja vagy megszüntetheti pénzügyi hozzájárulását. A Bizottság és a Számvevőszék jogosult minden olyan ellenőrzést és helyszíni vizsgálatot elvégezni, amely az uniós pénzeszközök helyes kezelésének biztosításához és az Unió pénzügyi érdekeinek csalással vagy szabálytalansággal szembeni védelméhez szükséges.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Schengeni Információs Rendszer II || diff. ([61]) || EFTA-országoktól[62] || tagjelölt országoktól[63] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének aa) pontja értelmében

3A || 18 02 04 || Diff. || NEM || NEM || IGEN || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek: nincsenek.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 3 A || Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (DG HOME) || || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 18.02.04 || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 28,120 || 7,120 || || || || || 35,240

Kifizetési előirányzatok || (2) || 18,184 || 17,056 || || || || || 35,240

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[64] || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || ||

A Belügyi Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 28,120 [65] || 7,120 || || || || || 35,240

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 18,184 || 17,056 || || || || || 35,240

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG (DG HOME) || || ||

Ÿ Humánerőforrás || 2,675 || 2,439 || || || || || 5,114

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,152 || 0,152 || || || || || 0,304

BELÜGYI Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 2,827 || 2,590 || || || || || 5,418

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 2,827 || 2,590 || || || || || 5,418

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2012. év || 2013. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1-5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 30,947 || 9,710 || || || || || 40,658

Kifizetési előirányzatok || 21,011 || 19,646 || || || || || 40,658

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és teljesítéseket ò || || || 2012. év (július 1-jétől időarányosan) || 2013. év (június 30-től időarányosan) || ÖSSZESEN ||

|| || Teljesítések típusa[66] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség ||

|| 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[67]: A SIS II műveletek előkészítése || || || || || ||

|| 1. teljesítés || SIS II által bevezetett változások || || || 0 || || 0 || || 0

|| 2. teljesítés || Minőségbiztosítás || || || 1,250 || || 1,250 || || 2,500

|| 3. teljesítés || sTESTA (kommunikációs infrastruktúra) || || || 7,500 || || 0 || || 7,500

|| 4. teljesítés || Biztonsági ellenőrzések || || || 0,500 || || 0 || || 0,500

|| 5. teljesítés || Biztonsági opció || || || 0,500 || || 0 || || 0,500

|| 6. teljesítés || Opció: tagállami társfinanszírozás[68] || || || 15,750 || || 5,250 || || 21,000

|| 7. teljesítés || Átfogó programirányítás || || || 0,120 || || 0,120 || || 0,240

|| 8. teljesítés || Tanulmányok || || || 2,000 || || 0 || || 2,000

|| 9. teljesítés || Tájékoztatási kampány || || || 0,500 || || 0,500 || || 1,000

|| 1. konkrét célkitűzés részösszege || || 28,120 || || 7,120 || || 35,240

|| ÖSSZKÖLTSÉG || || 28,120 || || 7,120 || || 35,240

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2012. év (július 1-től időarányosan) || 2013. év június 30-től időarányosan) || || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 2,675 || 2,439 || || || || || || 5,114

Egyéb igazgatási kiadások || 0,152 || 0,152 || || || || || || 0,304

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,827 || 2,590 || || || || || || 5,418

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[69] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 2,827 || 2590 || || || || || || 5,418

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| || 2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 33 || 32 || || || || ||

|| XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[70] ||

|| XX 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 17 || 12 || || || || ||

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy[71] || - a központban[72] || || || || || || ||

|| - küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 50 || 44 || || || || ||

XX az érintett szakpolitikai területet vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Ez nem sérti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség[73] létrehozását, valamint az említett ügynökség feladatainak kiszervezését, ami 2013 végéig 50, a SIS II-vel, a VIS-szel és az EURODAC-kal foglalkozó teljes munkaidős egyenértéket (27 álláshelyet, és 23 teljes munkaidős egyenértékű külső személyzetet) szabadít fel.

2012

Számítások: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

AD/AST – 127 000 EUR/év × 33 személy = 4,191 millió EUR

          Július 1-jétől december 31-ig: 2,096 millió EUR

Számítások: Külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak: 64 000 EUR/év × 9 fő = 0,576 millió EUR

Nemzeti szakértők: 73 000 EUR/év × 8 fő = 0,584 millió EUR

Külső személyzet összesen 1,160 millió EUR

          Július 1-jétől december 31-ig: 0,580 millió EUR

2013

Számítások: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

AD/AST – 127 000 EUR× 32 személy = 4,064 millió EUR

          Január 1-jétől június 30-ig: 2,032 millió EUR

Számítások: Külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak: 64 000 EUR/év × 7 fő = 0,448 millió EUR

Nemzeti szakértők: 73.000 EUR/év × 5 fő = 0,365 millió EUR

Külső személyzet összesen: 0,813 millió EUR

          Január 1-jétől június 30-ig: 0,407 millió EUR

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programkoordináció, projektmenedzsment, értékelés és jelentéstétel, közbeszerzés, szerződéskezelés

Külső személyzet || Technikai irányítás, IT és igazgatási támogatás

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel valló összeegyeztethetőség

– x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[74].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társ-finanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összes

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) általi társfinanszírozást igényel, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült nagyságát (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja):            N/A

· Norvégia (2,406882 %) és Izland (0,073102 %) hozzájárulása (2010-es adatok) a működési költségekhez, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás[75] 12. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján.

· Svájc (3,043387 %) és Liechtenstein (0,026579 %) hozzájárulása (2010-es adatok) a működési költségekhez, az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, az utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[76] 11. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[77]

2012. év || 2013. év || || || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

NO hozzájárulása || || 0,438 || 0,411 || || || || ||

IS hozzájárulása || || 0,013 || 0,012 || || || || ||

CH hozzájárulása || || 0,553 || 0,519 || || || || ||

LIE hozzájárulása || || 0,005 || 0,004 || || || || ||

xxxx jogcímcsoport összesen || || 1,009 || 0,947 || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

Lásd fent.

[1]               HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[2]               HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[3]               HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[4]               HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[5]               HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[6]               HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[7]               HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[8]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[9]               HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

[10]             HL L 239., 2000.9.22., 19. o. (HL L 299., 2008.11.8., 43. o.).

[11]             HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[12]             HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[13]             HL L 381., 2006.12.28., 1. o.

[14]             HL L 79., 2007.3.20., 20. o. és HL L 79., 2007.3.20., 29. o.

[15]             HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

[16]             HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

[17]             HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[18]             HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[19]             HL L 257., 2009.9.30., 41. o.

[20]             HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

[21]             HL L 233., 2007.9.5., 3. o.

[22]             HL C …

[23]             HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[24]             HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[25]             HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

[26]             HL L 328., 2001.12.13., 4. o.

[27]             HL L 328., 2001.12.13., 1. o.

[28]             HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

[29]             HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[30]             HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

[31]             HL L 57., 2008.3.1., 1. o.

[32]             HL L 57., 2008.3.1., 14. o.

[33]             HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[34]             HL L 144., 2007.6.6., 22. o.

[35]             HL L 233., 2007.9.5., 3. o.

[36]             HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[37]             HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[38]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[39]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[40]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[41]             HL L 12., 17.01.2004, 47. o.

[42]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[43]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[44]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[45]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[46]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

[47]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.

[48]             HL L 160., 2011.5.18., 19. o.

[49]             HL L 299., 2008.11.8., 1. o.

[50]             HL L 299., 2008.11.8., 43. o.

[51]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[52]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[53]             „A Stockholmi Program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” – HL C 115., 2010.5.4., 1. o.

[54]             A Tanács 1104/2008/EK rendelete (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299., 2008.11.8., 1. o.), valamint a Tanács 2008/839/IB határozata (2008. október 24.) a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történő átállásról (HL L 299., 2008.11.8., 43. o.).

[55]             A tagállamok a 2011. február 23-i SISVIS bizottság keretében egyhangúlag támogatták e technikai forgatókönyvet (más néven „átállási tervet”).

[56]             Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.)

[57]             A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.)

[58]             Az e javaslat tárgyát képező módosított tanácsi rendelet működésbe lépésére kitűzött időpont.

[59]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[60]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[61]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[62]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[63]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[64]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[65]             Mivel még mindig vannak felhasználatlan összegek , ezeket fogjuk használni. Így nincs szükség a költségvetés módosítására.

[66]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[67]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…” feltüntetett célkitűzés.

[68]             A tagállamoknak az átállás előkészítésével kapcsolatos tevékenységekben, különösen a tesztek koordinációjában való részvételével kapcsolatos költségek. A becslések szerint az átállás előkészítésével kapcsolatos többletköltségek nagyjából azonosak minden tagállam esetében, nagyságuktól függetlenül: 1 projektmenedzser napi 1 500€, 4 specialista napi 1 200 € (adatbázis-kezelő, rendszerspecialista, alkalmazás-specialisták/fejlesztők) és 2,5 üzemeltető napi 700 €, összesen napi 8050 € 120 napon keresztül = 966 000 € / a SIS 1+-ban résztvevő tagállam. Feltételezzük, hogy a vonatkozó előirányzatok 75%-át 2012-ben, a többit pedig 2013-ban kötik le.

[69]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[70]             AC= szerződéses alkalmazott; INT= átmeneti alkalmazott; JED= küldöttségi pályakezdő szakértő LA= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[71]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[72]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[73]             Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

[74]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[75]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

[76]             HL L 53., 2008.2.27., 52.o. és HL L 160., 2011.6.18., 84.o.

[77]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.