52012DC0686

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Második féléves jelentés a schengeni térség működéséről 2012. május 1. – 2012. október 31.

1.           Bevezetés

A schengeni kormányzás erősítéséről szóló, 2011. szeptember 16-i bizottsági közleményben[1] bejelentett, és a Bel- és Igazságügyi Tanács Vegyes Bizottsága által 2012. március 8-án támogatott elképzeléseknek megfelelően a Bizottság 2012. május 16-án elfogadta az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, a schengeni térség működéséről szóló első féléves jelentését[2]. Ezt követően a jelentést megvitatták a Tanács 2012. június 7-i ülésén, valamint az Európai Parlament 2012. július 4-i plenáris ülésén. A mostani, második jelentés a 2012. május 1. és 2012. október 31. közötti időszakot öleli fel.

2.           Helyzetkép

2.1.        A schengeni térség külső határain fennálló helyzet

2012 áprilisától júniusáig mintegy 23 000 jogellenes határátlépésre derült fény. A jogellenes határátlépők összetétele vegyes volt. Az illegális határátlépések száma 44%-os csökkenést mutat az előző év ugyanezen időszakához képest, amelyet az arab tavasz eseményei határoztak meg. Görögország ezzel szemben 29%-os növekedésről számolt be az előző évhez képest. Az összes észlelt eset többsége, 56%-a a Görögország és Törökország közötti szárazföldi határon történt, ami azt jelenti, hogy továbbra is ez a határszakasz az EU-ba irányuló illegális migráció által leginkább érintett terület. Az e határszakaszon elfogott személyek közül a legtöbben afgán állampolgárok voltak, létszám tekintetében őket a bangladesiek és a szíriaiak követték[3].

A Shield művelet 2012 augusztusában történt görögországi beindítását követően azonban – mely műveletben Görögország mintegy 1 800 határőrt állított újra szolgálatba a görög–török szárazföldi határon – az észlelt jogellenes határátlépési esetek számának korábbi erős növekedését jelentős csökkenés követte. A görög hatóságok eddig az evroszi térségben elfogott személyek számának jelentős csökkenéséről számoltak be.

A szíriai humanitárius és biztonsági helyzet romlása következtében jelentősen nőtt azon szíriaiak száma, akiknek jogellenes határátlépését és jogellenes tartózkodását – elsősorban Görögországban – észlelték. Emellett a szíriaiak foglalják el a második helyet a nemzetközi védelmet kérelmező személyek között is. Erre elsősorban Svédországban és Németországban kerül sor, ahol a menedékjogot kérelmező szíriai állampolgárok védelmet kapnak. Valószínű, hogy a szíriai helyzet bármilyen további romlása esetén növekedni fog azon személyek száma, akik a szomszédos országokban, és adott esetben az EU tagállamaiban keresnek menedéket[4].

2.2.        A schengeni térségen belüli helyzet

Noha Görögország jelenleg az illegális migránsok elsődleges belépési pontja, a migránsok többsége számára nem cél-, hanem inkább tranzitországot jelent. A másodlagos migrációt a Nyugat-Balkán teljes szárazföldi határán, az olasz tengeri határokon, valamint a görög repülőterekről számos nagyobb uniós repülőtérre tartó repülőjáratokon észlelt jogellenes határátlépések jelzik[5].

Az EU-n/schengeni térségen belüli migrációs áramlásokra vonatkozó legutóbbi adatgyűjtés, az ún. Balder-művelet 2012. április 16. és 22. között zajlott le 24 tagállamban[6], továbbá Norvégiában és Svájcban. A művelet célja a tagállamokban zajló migrációs áramlásokra vonatkozó adatgyűjtés volt, különös tekintettel a különböző országokban tapasztalható migrációs nyomásra, az illegális migránsok által leggyakrabban használt útvonalakra, a migráció főbb célországaira, az illegális migránsok származási országaira, valamint az illegális migránsok észlelésének helyére és a használt közlekedési eszközökre.

A részt vevő tagállamok által bejelentett, a dán nemzeti rendőrség által összeállított[7] és 2012 júniusában közzétett adatok szerint a vizsgált héten 2 396 harmadik országbeli állampolgárt fogtak el, akik 115 különböző országból származtak. A legtöbb illegális migránst a schengeni térségen belül Németországban (520 fő), Spanyolországban (369 fő) és Ausztriában (178 fő) fogták el. A legtöbben Spanyolországban (207 személy) és Görögországban (180 személy) léptek be az EU területére. Az elsődleges célországokat Spanyolország (341 fő), Németország (281 fő) és Ausztria (175 fő) jelentette.

Az ilyen jellegű műveletek során összegyűjtött adatok – bár szolgálnak bizonyos értékes, alapvető információkkal – meglehetősen hiányosak, mivel a művelet évente csak néhány hetet fed le, és nem is vesz részt benne minden tagállam. Ezért – mint azt a Bizottság a schengeni térség működéséről szóló első féléves jelentésében, valamint az IB Tanács Vegyes Bizottsága 2012. június 7-én megjegyezte – javítani kell az EU-n belüli illegális migrációs mozgásra vonatkozó adatok gyűjtését és elemzését. Mivel a tagállamok egyetértettek abban, hogy a Bizottságnak szerepet kell vállalnia ebben a folyamatban, és a lehető legteljesebb mértékben a meglévő struktúrákat kell használni, a Bizottság és a Frontex 2012. október 2-ára szakértői találkozóra hívta meg a tagállamokat, hogy megvitassák a jobb helyzetismeret kialakításának lehető legjobb módjait. A tagállamok megerősítették a rendszeres adatgyűjtés és -elemzés szükségességét, egyúttal aggályokat vetettek fel a további munkateherrel és az elemzések felhasználásával kapcsolatban. A Bizottság és a Frontex jelenleg mérlegeli, mely lépések lennének a továbbiakban a legjobbak.

3.           A schengeni vívmányok alkalmazása

3.1.        A belső határokon ideiglenesen visszaállított ellenőrzés esetei

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex[8] 23. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok kivételes esetben, a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határaikon. 2012. május 1. és 2012. október 31. között kétszer került sor a belső határokon végzett ellenőrzés visszaállítására.

Az első alkalommal, 2012. április 20-án Spanyolország értesítette a Bizottságot arról, hogy az Európai Központi Bank 2012. május 2-ától 4-éig tartott barcelonai ülése miatt 2012. április 28. és május 4. között vissza kívánja állítani az ellenőrzést a Franciaországgal közös belső szárazföldi határán, valamint a barcelonai és a gironai repülőtéren. Az említett héten Spanyolország 669 385 személy ellenőrzését végezte el a határon. Közülük 68 fő belépését tagadták meg a közrendet vagy a belső biztonságot érintő okból, vagy az érvényes úti okmányok hiánya miatt[9].

A második esetben, 2012. május 4-én Lengyelország értesítette a Bizottságot arról, hogy a 2012. június 8-ától július 1-jéig tartó labdarúgó-Európa-bajnokság miatt úgy határozott, hogy június 4. és július 1. között belső határain visszaállítja az ellenőrzést. Ebben az időszakban 28 980 személyt ellenőriztek. Közülük 22 fő belépését tagadták meg, és 15 személyt vettek őrizetbe[10].

3.2.        A belső határellenőrzés elhagyásának fenntartása

A schengeni vívmányok állítólagos megsértéseinek nagy többsége egyrészt azzal a kérdéssel kapcsolatos, hogy a belső határhoz közeli rendőrségi ellenőrzések végzése a határforgalom-ellenőrzéssel azonos hatású-e (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 21. cikke), másrészt a belső határokon a közúti határátkelőhelyeken zajló folyamatos forgalom akadályainak (például sebességkorlátozások) megszüntetésére vonatkozó kötelezettséget érinti (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 22. cikke). 2012. május 1. és október 31. között a Bizottság két új (Németországgal, illetve Litvániával kapcsolatos) ügyben kért tájékoztatást a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 21. és/vagy 22. cikkének lehetséges megsértését illetően. Emellett három (Belgiumot, Észtországot, illetve Hollandiát érintő) ügyet lezárt, hét ügyben pedig (Ausztriával, a Cseh Köztársasággal, Németországgal, Lettországgal, Hollandiával, Szlovákiával és Svédországgal kapcsolatban) folytatta a korábban megkezdett vizsgálatot. Az utóbbi időben különböző holland bíróságok előtt több ügyben is felmerült az a kérdés, hogy a Belgiummal és Németországgal közös, belső szárazföldi holland határok közelében a Koninklijke Marechaussee által végzett mobil határőrizet (a külföldiekről szóló 2000. évi rendelet 4.17a. cikke) összeegyeztethető-e a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 20. és 21. cikkével. 2012. február 7-én, a C-88/12. sz. Jaoo-ügyben a Rechtbank Roermond előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ez a mobil határőrizet sérti-e a határellenőrzéssel azonos tartalmú ellenőrzések tilalmát (a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 21. cikkét). Emellett 2012. június 4-én, a C-278/12. sz. Adil-ügyben a Raad van State is ugyanezt a kérdést intézte a Bírósághoz, sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás keretében.

A Bíróság 2012. július 19-én ítéletet hozott a C-278/12. sz. Adil-ügyben. A Bíróság megállapította, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 20. és 21. cikkével nem ellentétes, ha a határőrök és az idegenrendészeti tisztviselők ellenőrzéseket hajtanak végre a belső határhoz közeli földrajzi sávban, annak ellenőrzése érdekében, hogy teljesülnek-e a jogszerű tartózkodási feltételek, amennyiben ezen ellenőrzéseket a személyeknek az adott helyen való jogellenes tartózkodásáról szerzett általános információk és tapasztalati adatok alapján folytatják le, vagy ha azokat korlátozott mértékben az ilyen információk és tapasztalati adatok megszerzése érdekében hajtják végre, és ha az ellenőrzések végrehajtására – különösen azok intenzitását és gyakoriságát tekintve – bizonyos korlátozások vonatkoznak. Mivel a holland mobil határőrizet a jogellenes tartózkodás megakadályozására – következésképpen a határellenőrzéstől eltérő, általános rendőrségi információkon és tapasztalati adatokon alapuló célra – irányul, azt a határforgalom-ellenőrzéstől eltérő módon végzik, és arra vonatkoznak a szükséges korlátozások, a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az a határforgalom-ellenőrzéssel nem azonos hatású.

A Bizottság megjegyzi, hogy Hollandián kívül Franciaország és Németország is hatályban tart olyan különös szabályokat, amelyek csak a belső határok térségeiben alkalmazandók. Megjegyezzük továbbá, hogy a holland és a francia szabályozást a Melki-ügyben hozott ítéletet[11] követően már módosították. Ezért a Bizottság felhívja az ilyen típusú különös szabályozást elfogadó tagállamokat, hogy biztosítsák e szabályozás és a fent említett ítéletek összhangját, az ítéletek értelmezésével kapcsolatban pedig kész tanácsot adni a tagállamoknak.

3.3.        A schengeni vívmányok más részeinek állítólagos megsértései

A visszatérésről szóló (2008/115/EK) irányelv nemzeti jogba történő átültetése

A visszatérésről szóló (2008/115/EK) irányelv végrehajtásának határideje 2010. december 24-én lejárt. Az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi uniós tagállam és – Izland kivételével – valamennyi társult ország bejelentette, hogy az irányelvet teljes egészében átültette nemzeti jogába. A Bizottság megkezdte a tagállamokban megvalósuló jogszabályi átültetés és gyakorlati alkalmazás részletes vizsgálatát, és 2013 végéig közzéteszi az alkalmazásról szóló első jelentését.

A kishatárforgalomról szóló (1931/2006/EK) rendelet végrehajtása

A Bizottság a kishatárforgalmi rendszer 2006-os hatálybalépése óta figyelemmel kíséri a rendszer végrehajtását. 2012 júliusában a Bizottság úgy határozott, hogy három tagállamtól (Lettországtól, Lengyelországtól és Szlovéniától) tájékoztatást kér azokról a kétoldalú megállapodásokról, amelyeket ezek az országok kötöttek a velük szomszédos harmadik országokkal. A felmerült aggályok tagállamonként eltérőek. Közéjük tartoznak az utazási egészségbiztosítással kapcsolatos követelmények, valamint a személyi hatálynak a szerződő felek állampolgáraira történő korlátozása, a határvidéken történő tartózkodás minimális időtartamára vonatkozó követelmény hiánya stb.

A schengeni vívmányok alkalmazása a tengeri határőrizet során

Mint az korábbi jelentésünkben is szerepelt, 2009 októberében a Bizottság felszólító levelet intézett Görögországhoz, miután a migránsok menedékkérelmük benyújtásakor állítólag súlyos nehézségekkel szembesültek, a menedékkérők pedig rossz bánásmódban részesültek, ideértve olyan személyek visszafordítását is, akik súlyos sérelemnek vagy üldöztetésnek lehettek kitéve. A folyamatos fejleményekre, például a görög nemzeti cselekvési terv végrehajtása terén elért haladásra tekintettel a Bizottság jelenleg is végzi az elemzést.

Ezenkívül az olasz hatóságok által állítólag a nyílt tengeren feltartóztatott és Líbiába visszaküldött migránscsoportok ügyében a Bizottság 2009 júliusában tájékoztatást kért Olaszországtól a visszaküldés veszélyének megelőzésére irányuló intézkedésekről, valamint az érintett személyeket illetően a líbiai hatóságoktól kapott garanciákról. 2012. február 23-án az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanezen tényállás alapján megállapította, hogy Olaszország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét[12]. E körülményekre tekintettel a Bizottság jelenleg elemzi ezen ítéletnek a tengeri határőrizeti műveletekre, valamint a menekültügyi vívmányokra gyakorolt hatásait.

3.4.        A Frontex által koordinált tengeri határőrizeti műveletek végrehajtása

2012. szeptember 5-én a Bíróság[13] megsemmisítette a Frontex által koordinált tengeri határőrizeti műveletek tekintetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex kiegészítéséről szóló 2010/252/EU tanácsi határozatot, mivel az olyan, a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó alapvető fontosságú elemeket tartalmaz, amelyek túllépik a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 12. cikkének (5) bekezdése értelmében vett kiegészítő intézkedések keretét, és mivel ilyen határozatot csak az uniós jogalkotó fogadhat el. A Bíróság fenntartotta a megsemmisített határozat joghatásait addig, amíg az annak helyébe lépő új szabályozás ésszerű határidőn belül hatályba nem lép. A Bizottság 2013 elején fog jogalkotási javaslatot benyújtani.

3.5.        A schengeni értékelési mechanizmus keretében feltárt hiányosságok

A jelenlegi schengeni értékelési mechanizmus[14] keretében a tagállami szakértők, a Tanács Főtitkársága és a Bizottság rendszeresen értékeli a schengeni vívmányok tagállamok általi alkalmazását.

2012. május 1. és október 31. között az alábbiak tekintetében került sor schengeni értékelésre: tengeri határok (Észtországban, Lettországban, Litvániában, Máltán, Lengyelországban és Szlovéniában), rendőrségi együttműködés (Magyarországon, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban), légi határok (Észtországban, Lettországban és Litvániában), adatvédelem (Észtországban, Lettországban, Litvániában, Máltán és Szlovéniában), SIS/Sirene (Dániában, Izlandon és Norvégiában) és vízumok (Lettországban és Litvániában). A jelentések véglegesítése jelenleg is zajlik. A dokumentumok várhatóan pozitív és negatív észrevételeket is fognak tartalmazni, valamint ajánlásokat tesznek majd olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például a képzés, a kockázatelemzés alkalmazása, az információcsere, a nemzetközi együttműködés, valamint a határátkelőhelyeken és a nagykövetségeken/konzulátusokon meglévő infrastruktúra. Az előző hat hónaphoz hasonlóan általánosságban elmondható, hogy lenne még mit javítani, de nem merült fel olyan hiányosság, amely a Bizottság azonnali fellépését tenné szükségessé.

Ezenkívül 2012. május 28-tól június 2-ig szakértői küldöttség látogatott Görögországba, hogy értékelje a 2010–2011. évi schengeni értékelés során feltárt hiányosságok orvoslására irányuló görög cselekvési terv végrehajtása terén elért haladást, és meghatározza azokat a témaköröket, ahol a tagállamok segítséget tudnának nyújtani. A küldöttség az athéni Elefteriosz Venizelosz nemzetközi repülőtérre, Pireusz kikötőjébe és az evroszi régióba látogatott el, így a határok valamennyi típusát lefedte. A szakértők megjegyezték, hogy noha látható javulás történt, az intézkedéseket még erősíteni kell, és tovább kell vinni.

A Bizottság felkéri Görögországot, hogy folytassa schengeni cselekvési tervének végrehajtását, és megerősíti a Görögország külső határainak igazgatására irányuló erőfeszítések támogatása melletti elkötelezettségét, mely támogatás többek között a Külső Határok Alap révén és a Frontex segítségével valósulhat meg.

A 2012 novembere és 2013 áprilisa közötti időszakra tervezett schengeni értékelések indikatív ütemezését lásd az I. mellékletben.

3.6.        A belső határok ellenőrzésének megszüntetése Bulgáriában és Romániában

A Tanács 2011. júniusi határozatát követően, amely szerint mind Románia, mind Bulgária eleget tett a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására vonatkozó kritériumoknak, az Európai Tanács 2012. márciusi ülésén felkérte a Tanácsot, hogy határozza meg és hajtsa végre azon intézkedéseket, amelyek elősegítenék e két ország csatlakozását. Azóta a Tanács számos ilyen intézkedést meghatározott, egyebek mellett a Frontex folyamatban lévő és tervezett tevékenységeit, továbbá az okirat-hamisítás, a személyazonossággal való visszaélés, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket. Ezen intézkedések végrehajtásának nyomon követése folyamatosan zajlik.

4.           Kísérő intézkedések

4.1.        A Schengeni Információs Rendszer alkalmazása

Mint azt az előző jelentés is kiemelte, a Schengeni Információs Rendszer (SIS) nagyon sikeresen működik, és minden évben sok ezer találatot jelez. Ez a siker jelentős munkateherrel jár együtt a SIRENE-irodák közötti, határon átnyúló együttműködés terén. Egy ezzel kapcsolatos szemináriumon a tagállamok SIRENE-irodáinak küldöttei és a Bizottság képviselői megvitatták, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a munkamódszereket. A szeminárium eredményeképpen több olyan javaslat is született, amelyeket rövid távon végre lehetne hajtani. A tagállamok és a Bizottság közösen fognak megvizsgálni további javaslatokat abból a szempontból, hogy a SIS II funkciói 2013-ban egyébként is meg fogják-e oldani a problémát, vagy pedig a pontosítás érdekében szükséges-e a munkamódszer felülvizsgálata.

4.2.        A Vízuminformációs Rendszer alkalmazása

A Vízuminformációs Rendszer (VIS) a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokkal kapcsolatos információcserét szolgálja, lehetővé téve a schengeni államok illetékes hatóságai számára, hogy adatokat dolgozzanak fel a vízumkérelmekről, valamint a kiállított, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított vízumokról. A VIS-t 2012. május 10-én sikeresen elindították a második régióban, a Közel-Keleten (Izrael, Jordánia, Libanon és Szíria). Emellett a VIS 2012. október 2-án megkezdte működését egy harmadik régióban, a Perzsa-öbölben is (Afganisztán, Bahrein, Irán, Irak, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek és Jemen). A tagállamok jelenleg is tárgyalnak a többi régióban tervezett telepítési időpontokról, megállapodás a következő hónapokban várható.

A VIS jól működik. A rendszer 2012. november 4-ig 1 774 965 vízumkérelmet dolgozott fel, 1 457 708 vízumot állított ki, és 220 644 vízumot utasított el.

A legfőbb aggályt továbbra is a tagállamok konzuli hatóságai által a VIS-be bevitt (biometrikus és alfanumerikus) adatok minősége jelenti. Ezek a problémák időnként hatással voltak a rendszer teljesítményére. A jövőben törekedni kell ezek elkerülésére, tekintettel a világ valamennyi régiójában folyamatosan zajló kiépítésre. A fokozatos javulás ellenére erőfeszítéseket kell tenni a levett ujjlenyomatok minőségének további javítása érdekében, valamint azért, hogy a VIS-ben a vízumkérelmek valamennyi kötelező mezőjét kitöltsék.

4.3.        Vízumpolitika és visszafogadási megállapodások

A vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus a nyugat-balkáni országok számára

2012 augusztusában a Bizottság közzétette a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Albánia és Bosznia-Hercegovina tekintetében bevezetett vízumliberalizációt követő ellenőrzésről szóló harmadik jelentését[15], amelyben megjelölte a legutóbbi tevékenységeket, és további lépéseket javasolt. A Szerbiából és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból érkező menedékkérők száma 2012 első felében csökkenést mutatott 2011 ugyanazon időszakához képest (2011 májusát 2012 májusával összehasonlítva Szerbia esetében –13%, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében –48% a mutató), viszont jelentősen nőtt az Albániából (+725%), Bosznia-Hercegovinából (+14%) és Montenegróból (+77%) érkező menedékkérők száma. A legtöbb menedékkérelem megalapozatlannak bizonyul, és a menedékkérelmek elfogadási aránya továbbra is nagyon alacsony. A fő célországok továbbra is Belgium, Németország, Luxemburg és Svédország. E tagállamok intézkedéseket hoztak a feldolgozási idő csökkentésére, de még mindig van mit javítani többek között az információcsere, az illegális határátlépéshez segítséget nyújtó személyek felderítése, a megerősített ki- és beléptetési ellenőrzések, a célzott tudatosító kampányok, valamint a kisebbségi közösségeknek nyújtott támogatás tekintetében.

Visszafogadási megállapodások

A Bizottság 2012 áprilisában parafálta a Zöld-foki-szigetekkel kötendő visszafogadási megállapodást, majd megindította a hivatalos megerősítési eljárást. A Törökországgal kötendő visszafogadási megállapodásról folytatott tárgyalások lezárultak, és a megállapodás szövegét 2012 júniusában parafálták. Ezt várhatóan a visszafogadási megállapodás aláírása és a vízumliberalizációról szóló párbeszéd megindítása fogja követni. 2012 októberében sor került az Örményországgal kötött visszafogadási megállapodás parafálására; a Bizottság jelenleg is dolgozik a megállapodás lehető legrövidebb időn belül történő aláírásán és megkötésén. Emellett Azerbajdzsánnal is vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodással kapcsolatos tárgyalások kezdődtek.

I. MELLÉKLET: A 2012 novembere és 2013 áprilisa közötti schengeni értékelések indikatív ütemezése[16]

Időpont || Tagállamok || Téma

2012. november 11–17. || Észtország, Lettország, Litvánia || Rendőrségi együttműködés

2012. november 18–28. || Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia || Légi határok

2013. január 20–26. || Észtország || Vízum

2013. március 10–20. || Lengyelország, Szlovákia || Vízum

2013. április 14–25. || Észtország, Lettország, Litvánia || Szárazföldi határok

[1]               COM(2011) 561 végleges.

[2]               COM(2012) 230 final.

[3]               A Frontex negyedéves kockázatelemzése, 2012. április–június.

[4]               A Frontex negyedéves kockázatelemzése, 2012. április–június.

[5]               A Frontex negyedéves kockázatelemzése, 2012. április–június.

[6]               Franciaország, Görögország és Írország nem vett részt a műveletben.

[7]               A dán nemzeti rendőrség összefoglaló jelentése, 2012. június.

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról.

[9]               10491/12 FRONT 84 COMIX 337 tanácsi dokumentum.

[10]             13219/12 FRONT 115 COMIX 467 tanácsi dokumentum.

[11]             A C-188/10. sz. ügyben 2010. június 22-én hozott ítélet.

[12]             Hirsi Jamaa és társai kontra Olaszország ügy. 27765/09. sz. kereset.

[13]             A C-355/10. sz., Európai Parlament kontra Tanács ügyben 2012. szeptember 5-én hozott ítélet.

[14]             SCH/Com-ex (98) 26 def.

[15]             COM(2012) 472 final.

[16]             Az 5090/4/12 SCH-EVAL 1 COMIX 6 REV 4 és a 12032/12 SCH-EVAL 99 COMIX 423. sz. tanácsi dokumentum.