This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0100
REPORT FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL on the application of Regulation (EC) 2006/2004 of the European Parliament and of the Council of 27 October 2004 on cooperation between national authorities responsible for the enforcement of consumer protection laws (the Regulation on consumer protection cooperation)
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról
/* COM/2012/0100 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról /* COM/2012/0100 final */
TARTALOMJEGYZÉK 1........... Bevezetés....................................................................................................................... 3 2........... A fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat: új fejlemények a jogi és intézményi keret
tekintetében 4 2.1........ A jogi keret.................................................................................................................... 4 2.2........ Az intézményi kerettel kapcsolatos
közelmúltbeli fejlemények........................................... 4 2.3........ A fogyasztóvédelmi
együttműködési rendszer.................................................................. 5 2.4........ A fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózatra elkülönített források................................... 6 2.5........ A fogyasztóvédelmi
együttműködési bizottság.................................................................. 6 3........... A fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat: a sikerek ellenére még sok a tennivaló.......... 7 3.1........ A referencia-időszak alatti
statisztikai tendenciák............................................................. 7 3.2........ Általános értékelés.......................................................................................................... 8 3.3........ A fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat megszilárdítása........................................... 10 4........... Az együttműködés egyéb
területei: közös tevékenységek és a tisztviselők csereprogramja 11 4.1........ Közös tevékenységek és a
tisztviselők csereprogramja.................................................. 11 4.2........ Nemzetközi együttműködés.......................................................................................... 12 5........... Következtetések és további lépések.............................................................................. 12 5.1........ Következtetések........................................................................................................... 12 5.2........ További lépések........................................................................................................... 13 MELLÉKLET............................................................................................................................ 16 A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért
felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004.
október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet) alkalmazásáról
1.
Bevezetés
A belső piac mára az árukat és szolgáltatásokat
vásárló fogyasztók mindennapi életének részévé vált. Ahhoz, hogy a belső
piacban rejlő előnyöket és annak új lehetőségeit a választék, a
minőség és az árak tekintetében kihasználhassák, az európai fogyasztóknak
bizonyosnak kell lenniük abban, hogy jogaik védelmet élveznek, bárhol is
vásároljanak. Ez különösen érvényes a belső piac online dimenziójára. E célból fogadták el a fogyasztóvédelmi
együttműködésről szóló rendeletet[1]
(a továbbiakban: a rendelet) 2004-ben. A rendelet meghatározza azt a keretet, amely
lehetővé teszi a tagállamokban a végrehajtó hatóságok szoros
együttműködését, hogy gyorsan és eredményesen lépjenek fel
fogyasztóvédelmi jogszabályokba ütköző kereskedelmi gyakorlatok ellen
olyan esetben, ha a fogyasztók és a kereskedők különböző országokban
találhatók. A rendelet a vállalkozásoknak egyenlő versenyfeltételeket
biztosít, valamint biztosítja őket arról, hogy a tisztességtelen kereskedőket
kiszorítják a piacról. E jelentést a rendelet 21. cikke írja
elő, amely a rendelet alkalmazásának kétévente történő
értékeléséről rendelkezik. Ez a Bizottság második kétéves jelentése, amely
a 2009-es és a 2010-es évet fedi le[2]. A jelentés nemcsak a Bizottság értékelését
tartalmazza a fejleményekről, hanem a tagállamok által, nemzeti jelentések
formájában benyújtott visszajelzéseket is, melyeket 2011 első
negyedévében juttattak el a Bizottsághoz. A rendelet által létrehozott
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat tevékenységeire terjed ki,
különösen arra, hogy orvosolták-e a Bizottság 2009-es kétéves jelentésében
megállapított hiányosságokat. E jelentés értelmezésekor annak a folyamatban
lévő mérlegelését is figyelembe kell venni, hogy a rendelet mennyire
eredményes a fogyasztók gazdasági érdekei védelmének megerősítése[3]szempontjából.
2.
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat: új
fejlemények a jogi és intézményi keret tekintetében
2.1.
A jogi keret
A rendeletben előírt együttműködési
mechanizmusok kizárólag a mellékletben felsorolt jogszabályok végrehajtására
alkalmazandók. Mióta a rendeletet 2004-ben elfogadták, több
jogalkotási javaslat módosította a mellékletét; ezek nagyrészt a jogszabályok
listájának kibővítésére vonatkoztak (például az elektronikus hírközlési
adatvédelmi irányelv[4]
13. cikkének felvétele 2009 novemberében). További módosításokat vont
maga után a megtévesztő reklámról szóló irányelv[5] hatályának módosítása, valamint
a fogyasztói hitelről szóló 87/102/EGK irányelv hatályon kívül helyezése. Annak érdekében, hogy minden lehetséges
kétértelműséget kiküszöböljön az irányelv alkalmazási körével kapcsolatban,
a Bizottság 2010-ben jogalkotási javaslatot[6]
terjesztett elő, amelyet 2011. szeptember 14-én fogadtak el. Ez
módosította a rendelet mellékletét, hogy tükrözzön valamennyi 2004 óta
történt módosítást. Így különösen jogi egyértelműséget eredményez majd az
új, fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló, 2008/48/EK irányelv[7] felvétele[8].
2.2.
Az intézményi kerettel kapcsolatos közelmúltbeli
fejlemények
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
nemzeti végrehajtási hatóságokból áll, amelyekről a tagállamok értesítik a
Bizottságot. E hatóságok listáját minden évben közzéteszik a Hivatalos Lapban[9]. A hálózat intézményi kerete 2009 óta
általánosságban stabilabbá vált; az első két év tevékenységeihez a
tagállamok azon erőfeszítései tartoztak, amelyek a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat teljes kiépítésére összpontosultak. A rendelet mellékletének fent említett módosításai
közül néhány a hálózatra nézve is változásokat eredményezett: (1) a fogyasztói
hitelmegállapodásokról szóló, 2008/48/EK irányelv végrehajtásáért felelős
hatóságokat ideiglenesen levették a listáról addig, amíg az új rendelet nem
kerül elfogadásra; (2) az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv
13. cikkének végrehajtásáért felelős hatóságokat csatolják a
hálózathoz, amint bejelentették őket a Bizottságnak. A hálózat egyéb változásai, amelyekről a
Bizottságot értesítették, mint például a tagállami minisztériumi
portfólióváltozások következményei, nem érintették hátrányosan a hálózatot,
kivéve egy tagállam esetében, amely egy nemzeti hatósággal kapcsolatban
jelentős nehézségekről és elmaradásokról tett jelentést. Az szinte alig fordul elő, hogy a hálózat egy
tagja nem rendelkezik hozzáféréssel a közös informatikai eszközhöz, és
általában csak olyan területeken, ahol az együttműködés esetenkénti
jellegű (például a 2001/83/EK irányelv 86−100 cikkének végrehajtása
esetén). A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri ezeket a
helyzeteket.
2.3.
A fogyasztóvédelmi együttműködési rendszer
A fogyasztóvédelmi együttműködési rendszer, a
közös informatikai eszköz, amelyet a hatóságok információcserére használnak, a
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat egy központi eleme. A referencia-időszakban a Bizottság – a
2006-ban felállított elsődleges felhasználói csoport segítségével –
folytatta azon erőfeszítéseit, hogy az eszközt felhasználóbarátabbá tegye.
Az új informatikai eszközök kifejlesztéséhez
szükséges jelentős előkészítő munka a rendelet 9. cikkében
előírtak szerint lezárult. Az e cikkben foglaltak végrehajtását az
informatikai eszköz tekintetében a tagállamok beleegyezésével elhalasztották,
annak érdekében, hogy elegendő gyakorlati tapasztalatot nyerjenek az
ellenőrzési akciók, a hálózat által végzett első koordinált
piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek során. Ezeknek az új funkcióknak
a 2012 folyamán történő bevezetése meg fogja könnyíteni a több hatóságot
érintő végrehajtási tevékenységek összehangolását. A felhasználók által javasolt más tervezett
fejlesztések közé tartozik a keresőfunkció fejlesztése, valamint a
fogyasztóvédelmi együttműködési rendszer többnyelvűvé tétele. A
felhasználók elég lassúnak vélték a rendszert. A Bizottság informatikai
szolgálatai megvizsgálták a problémát és a megoldásán dolgoznak. A referencia-időszakban adatvédelmi kérdések
is felmerültek. A Bizottság prioritása arra irányult, hogy az egyéneknek a
személyes adatok feldolgozása tekintetében való védelmével foglalkozó
munkacsoport (29. cikk szerinti munkacsoport), amelynek a nemzeti adatvédelmi
hatóságok is tagjai, 2007. szeptemberi ajánlásait végrehajtsa. A vonatkozó
bizottsági határozat[10]
és ajánlás[11]
2010-ben készült el és került megvitatásra a tagállamokkal, majd 2011. március
1-jén került elfogadásra. További adatvédelmi biztosítékokat már 2009-ben
megvalósítottak a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerben, ilyen
például a felhasználók figyelmeztetése a munkafolyamat legfontosabb
szakaszaiban, előugró üzenet (pop-up message) formájában. A Bizottság ebben az időszakban szorosan
együttműködött az európai adatvédelmi biztossal (EDPS), az előzetes
ellenőrző eljárás véglegesítése érdekében. Az európai adatvédelmi
biztos véleményében[12]
megerősíti, hogy a rendelet szilárd jogi alapul szolgál az
információcseréhez és üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit, amelyek mind az
informatikai eszköz koncepciója, mind a közös hálózati kezelési eljárások során
figyelembe veszi az adatvédelmet. Az európai adatvédelmi biztos azonban további
esetleges fejlesztéseket javasol. A legsürgősebben egy olyan működő
mechanizmust kellene találni, amely az adatalanyoktól érkező, a
hozzáférhetési jogokra vonatkozó bejövő kérelmeket és azok megválaszolását
kezeli. Egy ilyen koordinációs mechanizmus felállítása rendkívül komplexnek
bizonyul. A fő kihívás az lesz, hogyan teremtsünk egyensúlyt a magánélet
tiszteletben tartásához fűződő jog, a személyes adatok védelme,
valamint a rendeletben foglalt végrehajtási és vizsgálati együttműködés
keretében történő információcsere között, annak érdekében, hogy véget
vessünk az uniós fogyasztóvédelmi jogsértéseknek. Az a tény tovább nehezíti a
dolgot, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi és adatvédelmi szabályozás
jelentősen eltérő az egyes tagállamokban. Az adatvédelmi biztos által javasolt más
intézkedéseknek, mint például az új informatikai funkciók kifejlesztésének
végrehajtását a második fázisban vizsgálják meg, amikor megállapodás születik a
közös koordinációs mechanizmusok alapelveiről a hálózati hatóságok és a
Bizottság között.
2.4.
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatra
elkülönített források
A nemzeti kétéves jelentések – a 2009-es
jelentéshez hasonlóan – kevés adatot tartalmaznak a nemzeti hatóságoknak a
rendelet alkalmazására elkülönített forrásairól. A legtöbb esetben a tagállamok
úgy nyilatkoznak, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési tevékenységek a
hatóságok általános tevékenységeinek, valamint költségvetéseinek részei; ezért
a fogyasztóvédelmi együttműködésre vonatkozó specifikus adatgyűjtés
gyakorlatilag kivitelezhetetlennek tűnik. Több jelentés is kihangsúlyozza azt, hogy a
hatóságok érdekeltek lennének fokozottabban részt venni a fogyasztóvédelmi
együttműködési tevékenységekben, gyakran azonban a rendelkezésre álló
források – amelyekről nem szolgáltatnak konkrét adatokat – nem teszik ezt
lehetővé. Ez különösen, de nem kizárólagosan, a hálózat közös
tevékenységeire, valamint a tisztviselők csereprogramjára vonatkozik; mind
a kettő uniós támogatású projekt. A Bizottság jelenleg rendelkezésére álló adatok
alapján nem tudja kellő alapossággal megítélni, hogy a tagállamok teljes
mértékben eleget tesznek-e a rendelet 4. cikke (7) bekezdésének,
miszerint a hatóságoknak megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük. A nemzeti jelentésekből azonban bizonyos
mértékben kiderül, hogy a hatóságok korlátozott forrásai negatívan hatnak a
hálózat hatékonyságára (és ezért az eredményességére is). Néhány esetben ez az
összekötő hivatalokat érinti, amelyek nemzeti szintű
koordinátorokként kulcsszerepet töltenek be a rendelet végrehajtásában,
különösen olyan országokban, ahol a rendeletben foglalt végrehajtási feladatokat
több hatóság végzi. Ez a kérdés a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
folyamatban lévő álfogó értékelésének keretében részletesebb elemzésre
kerül.
2.5.
A fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság
A rendelet létrehozott
egy tagállami képviselőkből álló bizottságot, a fogyasztóvédelmi
együttműködési bizottságot, amely segíti a Bizottságot a végrehajtási
feladataiban. A referencia-időszak alatt a bizottság évi
3-4 alkalommal ülésezett. 2010. december 6-án kedvező állásfoglalást[13] adott ki a rendeletet végrehajtó
bizottsági határozat módosítástervezetére, amelyet a Bizottság 2011. március
1-jén fogadott el. A módosítás új szabályokat fektetett le a rendelet 9.
cikkének végrehajtására, valamint hiányosságokat orvosolt azzal, hogy pontosan
meghatározta a fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerbeli információk
törlésére vonatkozó feltételeket. A bizottság központi szerepet tölt be a
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatban. Fórumot biztosít a
fogyasztóvédelmi tendenciák megvitatására, közös szabványok és iránymutatások
(mint például az internetes vizsgálatok kézikönyve, a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat működési útmutatója) elfogadásával hozzájárul
ahhoz, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton belül közös
végrehajtási megközelítés alakuljon ki, valamint operatív iránymutatásokat
nyújt a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatnak az éves végrehajtási
cselekvési terv formájában. A végrehajtási cselekvési terv a hálózat közös
tevékenységeire összpontosít, ezek például az éves internetes ellenőrzések,
az ún. közös ellenőrzési akciók (sweeps). A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
sikere nagymértékben függ a bizottság ösztönzésétől és támogatásától
célkitűzéseinek megvalósításában. A Bizottság tovább vizsgálja azt, hogy milyen
szerepet tölthetne be a fogyasztóügyi hálózat (Consumer Policy Network, CPN),
amelynek tagjai a nemzeti fogyasztóvédelmi minisztériumok főigazgatói.
3.
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat: a
sikerek ellenére még sok a tennivaló
3.1.
A referencia-időszak alatti statisztikai
tendenciák
A hálózat összesen hasonló mennyiségű ügyet
kezelt, mint az elmúlt referencia-időszakban, azaz kb. 540 információ,
illetve megállapított jogsértés megszüntetésére irányuló végrehajtás intézkedés
iránti kérelmet[14].
A riasztások száma azonban jelentősen csökkent. Ezek olyan üzenetek,
amelyeket egy hatóság más érintett hatóságoknak küld, hogy figyelmeztesse
őket a fogyasztóvédelmi jogszabályok megállapított vagy ésszerű
alapon feltételezett megsértésére. Ami az irányelvek megsértését illeti, a hálózat
által kezelt leggyakrabban előforduló jogsértéstípus a félrevezető
és/vagy megtévesztő reklámtevékenységekkel kapcsolatos, amelyekre a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv[15] vonatkozik. Ezt követi az
elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben[16] foglaltak megsértése. A kezdetektől fogva a legtöbb ügy az online
hirdetést használó kereskedelmi gyakorlatokhoz kapcsolódik: 2010-ben az
információkérelmek 45 %-a olyan üzenetekkel volt kapcsolatos, amelyeket
e-mailben, szöveges üzenet formájában vagy interneten keresztül küldtek a
fogyasztóknak. Az ilyen típusú ügyekben a végrehajtás iránti kérelmek
mennyisége 77 %-ra növekedett. Ez részben a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat éves ellenőrzési akcióinak köszönhető. Az
ellenőrzési akciók során a hatóságok egyidejűleg ellenőrzik,
hogy weboldalak egy kiválasztott ágazatban megfelelnek-e a jogi
előírásoknak. E koordinált tevékenységek keretében megállapított, több
tagállamot érintő jogsértések nyomon követése természetszerűleg a
hatóságok szorosabb együttműködéséhez vezet. Továbbá az új technológiák
(pl. az internet) lehetőséget kínálnak arra, hogy könnyen, potenciálisan
tömeges számú fogyasztót érjenek el és ebben az értelemben nagyobb az esélyük
arra, hogy tipikus, kollektív érdekeket sértő „fogyasztóvédelmi
együttműködési jogsértést” eredményezzenek. 2009 második féléve óta viszonylag kevesebb ügyet
kezel a hálózat, ami a hatóságok által indított úgy ügyek számát érinti (Lásd e
jelentés mellékletét, a 2009-2010-re szóló statisztikai adatok tekintetében).
Eddig ez a tendencia nem érinti a végrehajtás iránti kérelmeket, amelyek száma
viszonylag állandó; 2010 végén a fogyasztóvédelmi együttműködési
rendszerbe 120 új ügyet vettek nyilvántartásba. E tendencia pontos okait még nem tárták fel,
valószínűleg több tényező is szerepet játszik. A hatóságok nem
jelezték a több tagállamot érintő fogyasztóvédelmi jogsértések számának
csökkenését, azt azonban kiemelték a jelentéseikben, hogy pontosabban meg
kellene egyezni a végrehajtási prioritásokról. Ebben a tekintetben azt is meg
kell jegyezni, hogy − az első ellenőrzési akcióval ellentétben
− a legfrissebb ellenőrzési akciók kevesebb olyan esetet
azonosítottak, amely több tagállamot érint. Egy másik említésre méltó tényező,
hogy a hatóságok jobban megismerték a fogyasztóvédelmi együttműködési
rendelet szerinti együttműködési szabályokat. Ez kevesebb, de jobban
előkészített ügyeket, valamint a rendeletben előírt
együttműködési mechanizmus hatékonyabb használatát eredményezte. A jobb
ügykezelést a kölcsönös jogsegélykérelmek rövidebb átlagos ügykezelési ideje is
tükrözi, ami 2008-ban 177 napnak felelt meg és 2010-ben 92 napra csökkent.
Végül, több technikai szempont is említésre méltó: az adatbázis már
lehetővé teszi a többszörös jogsértéssel járó ügyek kezelését; ilyen
esetekben az első évben még a hatóságoknak több ügyet kellett párhuzamosan
létrehozniuk, azaz jogsértésenként egyet.
3.2.
Általános értékelés
E jelentés referencia-időszakát a hálózat
tevékenységeinek stabilizációja és konszolidációja jellemezte leginkább, annak
ellenére, hogy a hatóságoknak – mint a jelentéseikben megfogalmazták – nehéz
gazdasági és költségvetési környezetben kellett működniük. Ez az általános
következtetés a tagállamok kétéves jelentésein, valamint a Bizottságnak a hálózat
figyelemmel kísérése során szerzett saját tapasztalatain alapul. A legtöbb hatóság szerint a hálózat „kinőtte
a gyermekbetegségeit”, amelyek a működés első két évét jellemezték. A
rövidebb átlagos ügykezelési idő (lásd a melléklet 4. táblázatát) arról tesz
tanúságot, hogy a hatóságok illetékes tisztviselői egyre rutinosabban
kezelik a kölcsönös jogsegélykérelmeket, amelyek a hálózaton keresztül érkeznek
hozzájuk. A kétoldalú végrehajtási együttműködésen
kívül a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton belül kialakult a közös
tevékenységeknek egy stabil eleme. E közös munka célja az, hogy a
végrehajtásnak egy új, uniós dimenziót adjon és ezáltal végső soron
előmozdítsa a fogyasztóvédelmet a belső piacon. Az elmúlt két évben e
közös végrehajtási munka a hálózat tevékenységének szerves részévé vált. A
hálózat éves internetes vizsgálatai, az ellenőrzési akciók e munka
központi elemei. Az ellenőrzési akciók konkrét eredményeket szolgáltatnak
a fogyasztóknak a közös végrehajtási időszak alatt, amely a hatóságok
által a megállapított jogsértések nyomon követését foglalja magában a
jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. 2010 végén, a hatóságok
egy csoportja egy új (a Bizottság által társfinanszírozott) projektet indított,
amely annak lehetőségeit kutatja fel, hogyan lehetne a hálózat online
végrehajtási kapacitását tovább javítani – hatékonyabb módszerek és
szisztematikusabb tudás- és szakértelem-megosztás által. A hálózat közelmúltbeli fejlődése részben
annak köszönhető, hogy a hatóságok az elmúlt két évben tapasztalatot
szereztek a hálózaton keresztül történő együttműködés terén, azaz
jobban ismerik a fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet szerinti
együttműködési mechanizmusokat, valamint az informatikai eszközt, amelyet
a Bizottság a hálózati információcserére fejlesztett ki. A tendencia azonban azt is mutatja, hogy azok az
intézkedések, amelyek a 2009-es első kétéves jelentésben megállapított
hiányosságok orvoslására irányultak, pozitív eredményeket hoztak, ezt több
nemzeti kétéves jelentés is kihangsúlyozta. Amióta a hatóságokkal együtt minden évben képzési
terv kerül kidolgozásra, a képzési igényeknek is hatékonyabban eleget tesznek.
A nemzeti oktatókból álló hálózatot 2009-ben állították fel a célból, hogy a
Bizottság képzési kapacitását bővítsék. A központi információs szolgálat (Help
Desk) szintén átalakításra került a referencia-időszak alatt, hogy
gyorsabban tudjon a felhasználók kérdéseire válaszolni. Az éves végrehajtási cselekvési terv elfogadásának
köszönhetően a közös tevékenységek (valamint források) tervezése stabil,
rendszerezett és átlátható tervezési folyamat. E tervek hozzájárulnak a közös
érdekeltségű témák kiválasztásához, és a hálózat összes közös
tevékenységét magukba foglalják, magán az alapvető (általában kétoldalú)
végrehajtási együttműködésen kívül. Az útmutató dokumentumok kidolgozása segített
abban, hogy egységesebb értelmezés alakuljon ki a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózaton belüli együttműködésről. Ezek közé a
dokumentumok közé tartozik a Bizottság által kidolgozott „Fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózati működési útmutató”, amely a fogyasztóvédelmi
együttműködési mechanizmusokra nyújt gyakorlati iránymutatást, azokra a
közös gyakorlatokra alapulva, amelyeket a Bizottság a 2009. decemberében a
hálózat tevékenységeivel foglalkozó munkaértekezlet keretében vitatott meg a
hatóságokkal. A 2009 óta rendszeresen megrendezésre kerülő
munkaértekezletek a hatóságok számára további lehetőséget nyújtanak az
eszmecserére, a legjobb gyakorlatok cseréjére, valamint arra, hogy a
végrehajtással kapcsolatban közös értelmezést és/vagy közös megközelítést
alakítsanak ki. A munkaértekezletek során megvitatott témakörökről a
hatóságokkal az éves végrehajtási cselekvési terv kapcsán folytatott
tárgyalások alatt egyeznek meg. A témakörök a rendelet mellékletében foglalt
fogyasztóvédelmi vívmányok (vagy egy részük) végrehajtására vonatkozó jogi
kérdésektől kezdve a végrehajtási kérelmek elkészítésének módjaira
vonatkozó gyakorlati kérdésekig terjednek. A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat az
elmúlt két évben ugyan kétségtelenül konszolidálta a tevékenységeit, azonban
egyértelmű, hogy még nem ért el arra a szintre, hogy kiaknázhassa teljes
kapacitását. Még mindig van példa olyan tagállamra, amely soha nem nyújtott be
kölcsönös jogsegélykérelmet (vagy akár csak riasztást), és nem elhanyagolható
az olyan tagállamok száma, amelyek kevesebb, mint 5 kérelmet kezeltek, az
összes kérelemtípust egybevetve. Jelenleg legfeljebb 9 tagállam
tekintetében beszélhetünk arról, hogy a kezdetek óta aktívan használja a
rendszert.
3.3.
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
megszilárdítása
A hálózat működésének első évei alatt a
hatóságok főként arra törekedtek, hogy az informatikai eszköz hozzáférése
működőképes legyen és hogy megismerjék az új együttműködési
mechanizmusokat. A figyelem központjába azóta a hálózat lehetőségeinek
teljes kiaknázása került, hogy az meghozza a várt eredményeket. Különösen az alább kifejtett területeken van
szükség további erőfeszítésekre. Továbbra is jelentős azoknak a hatóságoknak a
száma, amelyek nem használják aktívan a fogyasztóvédelmi együttműködési
rendeletben előírt együttműködési mechanizmust. Ez különösen −
de nem kizárólag − a fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet
mellékletében felsorolt ágazati jogszabályok végrehajtásra vonatkozik. Amint azt
az első kétéves jelentés kiemelte, az ezeken a területeken[17] létező párhuzamos
hálózatok hatással lehettek a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
hatékonyságára, ezt azonban még meg kell erősíteni. Továbbá a
tagállamokban számos fogyasztóvédelmi hatóság ritkán használja a
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot. Ezért további elemzésre van
szükség. Nem létezik egységes értelmezés azzal
kapcsolatban, hogyan használják a rendelet által létrehozott
együttműködési eszközöket, annak ellenére, hogy közös szabályok és
útmutató dokumentumok kerültek elfogadásra. A szabályok részleges ismerete és
azok alkalmazásának bizonyos hiányosságai gátoló tényezőknek számítanak
(például kevés hatóság jelez rendszeresen vissza a vizsgálati és végrehajtási
tevékenységük előrehaladásáról), léteznek azonban alapvetőbb
eltérések is, amelyek a fogyasztóvédelmi együttműködési mechanizmusok
hatékony használatát gátolják. Ez különösen vonatkozik a riasztásokra, ahol
nincs közös megközelítés a hatóságok között arról, hogyan és mikor használják
őket, ugyanígy a végrehajtási kérelmeknél a hatóságok (nagyon) eltérő
szabályokkal rendelkeznek, ami a jogi elemzést és a jogi bizonyítékokat illeti.
Nem létezik közös megközelítés a hálózat
végrehajtási prioritásai tekintetében sem. Az éves végrehajtási cselekvési terv
meghatároz ugyan közös érdekű területeket, azonban nem terjed ki a hálózat
összes tevékenységére. A fő kihívás az lesz, hogyan lehet tovább dolgozni
a releváns fogyasztóvédelmi kérdések közös értelmezésén, valamint lehetőség
szerint közös szabványokról megegyezni, amelyek biztosítják azt, hogy a
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot minden hatóság hasonló módon
használja, anélkül hogy bármely esetben is megtagadná a jogsegélykérelem
megválaszolásának kötelességét. A hálózatnak nem sikerült egy szervezeti arculatot
(corporate identity) létrehozni; inkább egy közös információs eszközzel
összekapcsolt virtuális hálózatnak minősül. Az ügykezelők közötti
kapcsolat csak kivételes esetben történik akkor, ha nem egy adott ügyről
van szó, ez talán magyarázatot ad arra, miért nem került sor a fogyasztóvédelmi
együttműködési rendszer fórumának használatára. A nyelvi akadályok ebben
minden bizonnyal szerepet játszanak, nem adnak azonban elegendő
magyarázatot arra, hogy a hatóságok nem lépnek kapcsolatba egymással. Néhány olyan horizontális kérdés, amelyet a
2009-es kétéves jelentés már megállapított, továbbra is terheli a
fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot: ·
Az Unióban a tagállamok fogyasztóvédelmi
jogszabályai közötti eltérések miatt az eljárások hosszabbak és az
együttműködés bonyolultabb, mivel a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk,
hogy egyáltalán sor kerülhet-e együttműködésre, és ha igen, milyen
mértékben; ·
Az alkalmazandó jog kérdése továbbra is megosztja a
hálózatot; ami az alkalmazandó jogot es a nemzeti eljárási szabályokat illeti,
új kérdések is felmerültek az erre a célra megrendezett munkaértekezlet
keretében. ·
A hálózat sikeres ügyeiről kevés a
kommunikáció, még magán a hálózaton belül is és ez azt a benyomást keltheti,
hogy a hálózat nem váltja be a hozzá fűzött elvárásokat. Ugyanakkor a
hatóságok nem kívánják megosztani az ilyen típusú információkat: csak néhány
nemzeti kétéves jelentés tartalmazza sikerrel lezárt ügyek példáit, annak
ellenére, hogy a közös struktúra keretében megegyeztek erről. ·
Azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet töltsön be
a Bizottság a végrehajtási együttműködés keretében, eltérő
álláspontok merültek fel.
4.
Az együttműködés egyéb területei: közös
tevékenységek és a tisztviselők csereprogramja
4.1.
Közös tevékenységek és a tisztviselők
csereprogramja
A referencia-időszak alatt a Bizottság
továbbra is támogatta a közös tevékenységeket és a tisztviselők
csereprogramját. E tevékenységek fő célja az, hogy lehetőséget
nyújtsanak a fogyasztóvédelmi együttműködési hatóságoknak a jó gyakorlatok
megosztására és a közös munkára, amely segít abban, hogy ne végezzünk dupla
munkát, és ami még fontosabb, ahhoz, hogy egyszerűbben osszuk meg a tudást
és tanulhassunk egymástól. A nemzeti kétéves jelentések visszajelzése a
2009-es jelentéshez hasonlóan pozitív e tevékenységekkel kapcsolatban: a
hatóságok ugyan csekély mértékben, de következetesen használják fel az évente
rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Azon erőfeszítések ellenére, amelyek e
tevékenységek hatóságok körében történő népszerűsítésére irányulnak, a
hatóságok a jelentéseikben nehézségekről számolnak be 2009-hez képest: A korlátozott források miatt számos hatóság nem
tud a tisztviselői csereprogramban vagy a közös projektekben részt venni. A pályázati eljárásnak és a pénzügyi források azt
követő adminisztrációjának komplex szabályai eltántorítják az illetékes
hatóságokat attól, hogy részt vegyenek az ilyen típusú tevékenységekben. A
nyelvi akadályok további magyarázatot jelentenek tisztviselőcserék
viszonylag alacsony számára. A tisztviselői csereprogram nem eléggé
rugalmas ahhoz, hogy gyorsan reagáljon a rövid távon, a vizsgálatok ideje alatt
felmerült igények kielégítésére.
4.2.
Nemzetközi együttműködés
A Tanács 2009 májusában felhatalmazta a
Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal, és
együttműködési megállapodásról tárgyaljon a fogyasztóvédelmi szabályozás
keretében. A jelentés időszakában több megbeszélést tartottak a Szövetségi
Kereskedelmi Bizottsággal (Federal Trade Commission), amely a Bizottság amerikai
partnere; a haladást azonban megnehezítik az eltérő adatvédelmi
megközelítések.
5.
Következtetések és további lépések
5.1.
Következtetések
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat
működése konszolidációjának és stabilizációjának fázisába érkezett. A
jelentési időszakban a következő fő eredményeket érte el: ·
Az első évek kezdeti problémáit (például a
belépési nehézségeket vagy más, az adatbázis használatával kapcsolatos technikai
problémákat) megoldották. ·
A hatóságok megtanulták, hogyan használják
hatékonyabban a rendeletben előírt együttműködési eszközök
használatát, mivel jobban megismerték az informatikai eszközt, valamint az új
eljárásokat. ·
A Bizottság által koordinált és nyomon követett
ellenőrzési akciók a hálózat rendszeres tevékenységeivé váltak és a
kapcsolódó sajtótevékenységek ismertebbé tették őket. ·
A hálózat éves végrehajtási cselekvési tervek
keretében vitatja meg és tervezi előre az összehangolt tevékenységeit. ·
A képzések szervezése az éves képzési tervnek,
valamint a nemzeti oktatókból álló hálózatnak köszönhetően hatékonyabbá
vált. ·
A munkaértekezleti viták, valamint a négyéves
működés során összegyűlt gyakorlati tapasztalatok alapján lassan
kialakul a hálózati együttműködés közös megközelítése. ·
A működési útmutató, amelyet a Bizottság a
2009. decemberi munkaértekezlet következtetései alapján dolgozott ki,
gyakorlati útmutatást nyújt az illetékes tisztviselőknek arról, hogyan
működik a hálózat és hogyan indítsák el a fogyasztóvédelmi
együttműködési rendelet szerinti kölcsönös jogsegélykérelmeket. Az elmúlt két év tevékenységeinek értékelése
azonban azt is mutatja, hogy továbbra is hiányosságok állnak fenn, és hogy a
hálózat még nem ért el arra a szintre, hogy kiaknázza teljes kapacitását.
Számos hatóság ritkán vagy soha nem használja a fogyasztóvédelmi együttműködési
hálózat együttműködési mechanizmusait, és az első évek legaktívabb
felhasználói közül is többen mérsékelték szerepvállalásukat. Ez részben
magyarázatot ad arra, miért lassultak le a hálózat tevékenységei, ami a 2010
óta indított új ügyeket illeti. A hálózat első éveihez képest – amikor a
hatóságok elsősorban arra összpontosítottak, hogy megtanulják, hogyan kell
a rendszert használni – egyre nyilvánvalóbbá vált a több tagállamot érintő
jogsértésekből eredő ügyekkel kapcsolatos végrehajtás komplexitása, amely
a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok, valamint a tagállamokban alkalmazandó
eljárási szabályok eltéréseiből adódik. A hosszadalmas eljárások, az
eltérő végrehajtási megközelítések és a tapasztalatok különbségei szintén
próbára tették a hatóságok képességét, hogy a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózat keretében dolgozzanak. Néhány esetben azok a nehézségek, amelyekbe a
hatóságok ütköztek, első jelek arra, hogy a fogyasztóvédelmi
együttműködési rendeletben előírt jogi keret módosítására lenne szükség,
a több tagállamot érintő végrehajtás elősegítése érdekében. Ez azt is
sugallhatja, hogy − a fogyasztóvédelmi együttműködési keretben
− a nemzeti eljárások további felülvizsgálatára lenne szükség annak
érdekében, hogy a hatóságok teljesíteni tudják a rendeletben foglalt
célkitűzéseket. A fogyasztóvédelmi együttműködésről
szóló rendelet mellékletének 2011-ben elfogadott technikai módosítása javította
a jogi egyértelműséget, ami azoknak a rendelkezéseknek a listáját érinti,
amelyekre az együttműködési mechanizmusok alkalmazandók. Jelenleg azonban
nem áll elegendő bizonyíték rendelkezésre ahhoz, hogy a rendeletet egy
jogalkotási eljárás keretében jelentős mértékben felülvizsgálják. Éppen
ellenkezőleg, a Bizottság értékelése, amely e jelentés tárgyidőszakának
éveire vonatkozik, azt igazolja, hogy a meglévő jogi keret
lehetőséget nyújt a hálózat számos nehézségének orvoslására. Ezért több tapasztalatra és információra van
szükség ahhoz, hogy pontosabb álláspontot lehessen kialakítani arról, hogy
szükséges-e a rendelet felülvizsgálata, és ha igen, milyen formában. Különösen
a rendelet alkalmazási körét kell alaposan elemezni, beleértve a további anyagi
jogszabályok esetleges felvételét is a mellékletbe. Ezenfelül a megfelelő
források biztosítása továbbra is a legnagyobb kihívás marad az
elkövetkezendő években, és egyben döntő szerepet játszik a hálózat
sikerében.
5.2.
További lépések
Ennek fényében a Bizottság első prioritása a
jövőre nézve, hogy szorosan együttműködjön a tagállamokkal annak
érdekében, hogy a meglévő jogi keretben orvosolja a megállapított
hiányosságokat. Az erőfeszítések rövid- és középtávú
összpontosítására a Bizottság a következő területeket határozta meg: ·
A hálózat konszolidálására irányuló
erőfeszítések folytatása − a hálózat informatikai eszköze
funkcióinak fejlesztése, az illetékes tisztviselők képzése az oktatói
hálózat segítségével, valamint annak biztosítása, hogy a végrehajtási szabályok
megkönnyítsék a kölcsönös jogsegélykérelmek következetes és gyorsabb kezelését.
·
A közös tevékenységek további finanszírozása a
legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének ösztönözése érdekében,
mindemellett a jelenlegi tisztviselői csereprogram újraértékelése −
a szerzett tapasztalatokat és a nemzeti hatóságok megállapításait figyelembe
véve. ·
További együttműködés a hatóságokkal a közös
végrehajtási megközelítés kialakítása érdekében, a munkaértekezletek, a közös
tevékenységek és az ellenőrzési akciók segítségével. A hálózat hasznára
válhat az új lehetőségek feltárása is a rendelet 9. cikkében előírt
piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek összehangolásával kapcsolatban.
Ezt mutatták a 2009-es és a 2010-es ellenőrzési akciók is, amikor a
hatóságok egy csoportja az ellenőrzési akciót más végrehajtási
tevékenységekkel kötötte össze, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el.
Szükség van egy olyan eszmecserére is, amely a hálózati riasztások legteljesebb
kiaknázására vonatkozik. ·
A hálózati tevékenységek tervezésének további
előmozdítása. Az éves végrehajtási cselekvési terv az első lépés
annak érdekében, hogy közös érdekű területeket határozzon meg a hálózati
hatóságoknak, ezt a munkát azonban tovább kell folytatni. Ez egyre fontosabbá
válik, mivel a hatóságok működési környezetét korlátozott források
jellemzik, és nehézségek merülnek fel a nemzeti és a fogyasztóvédelmi
együttműködési hálózati prioritások összeegyeztetésében. A hatóságok 2011
végén vitatták meg először ezt a kérdést egy munkaértekezlet keretében,
amely a tevékenységek rangsorolását tűzte a napirendre. ·
Hasonlóképpen, a hálózatnak ki kell dolgoznia egy
olyan, hatékonyabb módszert az európai szintű prioritások megállapítására,
amely összesíti a nemzeti szinten, a fogyasztóktól első kézből
származó információkat, a különböző eszközök adatait, mint például a
fogyasztói piacok eredménytáblája (Consumer Markets Scoreboard), az új,
panaszokat kezelő adatbázis vagy az európai fogyasztóvédelmi központok
hálózata (ECC-Net) adatbázisa. Ami az uniós ellenőrzési akciókat illeti, a
hatóságok egy csoportja jelenleg azon dolgozik, hogy feltárja az újonnan
megjelenő internetes problémákat, majd biztosítsa azt, hogy a hálózat
megfelelő nyomonkövetési tevékenységeket határozzon meg. ·
A fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatról
alkotott általános kép javítására irányuló erőfeszítéseket fokozni kell.
Az ellenőrzési akciókkal kapcsolatos sajtótevékenységek bizonyos mértékben
ismertebbé tették a hálózat eredményeit, azonban az (általában) kétoldalú
végrehajtási együttműködés eredménye még mindig kevésbé ismert. A nemzeti
kétéves jelentések megállapítják, hogy a fogyasztóvédelmi együttműködési
hálózati munka kézzelfogható eredményeket mutat fel a fogyasztók részére, a
közölt információ azonban még mindig kevés. A hatóságok egy csoportja továbbá
egy belső és külső kommunikációs stratégia kidolgozásával foglalkozik,
amely a fogyasztóvédelmi együttműködési bizottság által elfogadott
kommunikációs tervek keretében kerül végrehajtásra. A csoport első
kézzelfogható eredményeként kidolgozott egy hírlevelet, amelyet évente kétszer
küldenek ki a hatóságoknak. Hosszútávon a Bizottság folytatja a
fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet által létrehozott
együttműködési keret és eljárások értékelését, annak megállapítása
érdekében, hogy a nehézségeket, amelyekkel a hálózat szembesül, szükséges-e
jogalkotás útján orvosolni. Ebben a folyamatban e jelentés megállapításai egy
első lépésnek számítanak, és egy külső értékelés
feladatmeghatározásának előkészítéshez szolgálnak alapul, amelyet a
Bizottság a közeljövőben indít el és amely 2012-ben szolgáltat eredményeket.
Ebben a tekintetben megvizsgálandó kérdés az, hogy a fogyasztóvédelmi
együttműködési rendelet mellékletének viszonylag széles alkalmazási köre
hogyan hat a hálózat hatékonyságára és eredményességére, különösen azokon a
területeken, ahol más együttműködési keretek is léteznek. A Bizottság a
hálózat tevékenységeiben betöltött szerepét szintén értékelni kell. MELLÉKLET 1. A kölcsönös
jogsegélykérelmek száma összesen Év || Riasztások (7. cikk) || Információ iránti kérelmek (6. cikk) || Végrehajtási kérelmek (8. cikk) || ÖSSZESEN 2007 || 71 || 161 || 95 || 327 2008 || 100 || 122 || 170 || 392 2009 || 44 || 150 || 170 || 364 2010 || 37 || 89 || 134 || 260 ÖSSZESEN || 252 || 522 || 569 || 2. Kölcsönös jogsegélykérelmek
megsértett irányelvenként (2007 – 2010) || 6. cikk: Információ iránti kérelmek || 7. cikk: Riasztások || 8. cikk: Végrehajtási kérelmek || ÖSSZESEN 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 2005/29/EK irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról || 1 || 86 || 125 || 68 || 0 || 40 || 30 || 29 || 4 || 73 || 112 || 86 || 654 84/450/EK irányelv a megtévesztő reklámról || 48 || 0 || 0 || 0 || 34 || 0 || 0 || 0 || 35 || 0 || 0 || 0 || 117 2000/31/EK irányelv az elektronikus kereskedelemről || 3 || 9 || 13 || 16 || 7 || 20 || 14 || 8 || 15 || 48 || 54 || 40 || 247 93/13/EK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről || 21 || 10 || 30 || 6 || 15 || 7 || 6 || 1 || 10 || 14 || 14 || 37 || 171 97/7/EK irányelv a távollevők között kötött szerződésekről || 11 || 4 || 18 || 22 || 4 || 11 || 2 || 4 || 9 || 22 || 35 || 19 || 161 97/55/EK irányelv a megtévesztő reklámra vonatkozó 84/450/EGK tanácsi irányelv módosításáról || 40 || 0 || 0 || 0 || 4 || 0 || 0 || 0 || 3 || 0 || 0 || 0 || 47 94/47/EK irányelv az ingatlanok időbeni megosztásról || 27 || 0 || 0 || 0 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 1 || 30 85/577/EK irányelv az üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekről || 1 || 10 || 2 || 3 || 0 || 6 || 0 || 1 || 1 || 0 || 7 || 5 || 36 2001/83/EK irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről || 2 || 0 || 3 || 0 || 3 || 2 || 0 || 0 || 6 || 2 || 4 || 7 || 29 1999/44/EK irányelv a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról || 2 || 1 || 2 || 1 || 1 || 3 || 4 || 2 || 3 || 4 || 8 || 8 || 39 261/2004/EK rendelet a visszautasított beszállásról és légijáratok törléséről vagy hosszú késéséről || 1 || 1 || 0 || 0 || 1 || 2 || 0 || 0 || 3 || 4 || 7 || 1 || 20 98/6/EK irányelv a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetéséről || 0 || 0 || 1 || 2 || 0 || 1 || 0 || 0 || 2 || 3 || 5 || 1 || 15 90/314/EK irányelv a szervezett utazási formákról || 2 || 1 || 1 || 1 || 0 || 2 || 1 || 2 || 1 || 0 || 0 || 5 || 16 2002/65/EK irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról || 0 || 0 || 1 || 0 || 1 || 3 || 0 || 0 || 1 || 0 || 2 || 1 || 9 87/102 irányelv a fogyasztói hitelről || 1 || 0 || 1 || 1 || 0 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 5 89/552 irányelv a televíziós műsorszolgáltató tevékenységről || 0 || 0 || 0 || 0 || 1 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 2 3. Kölcsönös jogsegélykérelmek
ágazatonként (2007 – 2010) || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || Összesen 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk Ruházat és lábbeli || 1 || 0 || 0 || 0 || 5 || 0 || 1 || 3 || 1 || 2 || 0 || 1 || 14 Kommunikáció || 0 || 2 || 1 || 4 || 25 || 15 || 9 || 24 || 4 || 3 || 8 || 2 || 97 Oktatás || 1 || 0 || 0 || 0 || 2 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 3 Élelmiszer és alkoholmentes italok || 1 || 1 || 1 || 2 || 0 || 0 || 4 || 2 || 0 || 2 || 3 || 3 || 19 Lakberendezés, lakásfelszerelés és rendszeres lakásfenntartás || 0 || 1 || 0 || 1 || 1 || 1 || 9 || 6 || 1 || 5 || 4 || 1 || 30 Egészségügy || 6 || 11 || 6 || 5 || 14 || 6 || 6 || 11 || 1 || 9 || 10 || 2 || 87 Lakásszolgáltatás, víz, villanyáram, gáz és egyéb tüzelőanyagok || 0 || 0 || 0 || 1 || 0 || 0 || 4 || 0 || 0 || 2 || 0 || 0 || 7 Vegyes áruk és szolgáltatások || 30 || 10 || 9 || 8 || 24 || 12 || 24 || 27 || 18 || 17 || 27 || 6 || 212 Besoroláson kívüli || 10 || 9 || 4 || 59 || 39 || 35 || 37 || 23 || 5 || 11 || 9 || 6 || 247 Szabadidő és kultúra || 35 || 13 || 4 || 15 || 13 || 17 || 23 || 33 || 7 || 26 || 39 || 9 || 234 Éttermek és szállodák || 5 || 2 || 1 || 19 || 0 || 8 || 6 || 5 || 0 || 7 || 4 || 3 || 60 Szállítás és közlekedés || 72 || 46 || 45 || 8 || 47 || 6 || 26 || 36 || 7 || 5 || 30 || 4 || 332 ÖSSZESEN || 161 || 95 || 71 || 122 || 170 || 100 || 149 || 170 || 44 || 89 || 134 || 37 || 4. A kölcsönös
jogsegélykérelmek lezárásához szükséges napok száma (átlagosan) a
fogyasztóvédelmi együttműködési rendszerben || 2008 || 2009 || 2010 Információ iránti kérelmek (6. cikk) || 148 || 208 || 125 Végrehajtási kérelmek (8. cikk) || 177 || 283 || 128 5. Kölcsönös jogsegélykérelmek
értékesítési módonként (2007 – 2010) || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || Összesen 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk || 6. cikk || 8. cikk || 7. cikk Üzlethelyiségen kívüli értékesítés || 0 || 5 || 0 || 11 || 3 || 8 || 6 || 3 || 0 || 3 || 3 || 3 || 45 Katalógus || 6 || 4 || 0 || 0 || 2 || 1 || 1 || 3 || 0 || 1 || 0 || 1 || 19 Házaló kereskedés || 0 || 0 || 0 || 4 || 1 || 2 || 0 || 2 || 0 || 0 || 0 || 1 || 10 E-mail || 1 || 3 || 2 || 0 || 0 || 0 || 7 || 2 || 0 || 0 || 1 || 3 || 19 Személyes értékesítés || 44 || 2 || 0 || 27 || 3 || 12 || 5 || 6 || 3 || 17 || 8 || 4 || 131 Fax || 0 || 1 || 0 || 0 || 0 || 0 || 4 || 1 || 1 || 58 || 0 || 1 || 66 Internet || 91 || 63 || 54 || 32 || 136 || 72 || 89 || 137 || 34 || 9 || 110 || 25 || 852 Posta || 14 || 5 || 6 || 36 || 13 || 3 || 38 || 10 || 4 || 2 || 10 || 5 || 146 Újság || 0 || 2 || 2 || 0 || 0 || 1 || 2 || 2 || 1 || 7 || 0 || 7 || 24 Nem ismert || 0 || 1 || 1 || 5 || 3 || 2 || 1 || 1 || 2 || 2 || 0 || 1 || 19 Telefon || 6 || 11 || 7 || 15 || 8 || 2 || 9 || 10 || 3 || 4 || 5 || 1 || 81 Üzlet || 0 || 4 || 2 || 1 || 6 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 13 Szöveges üzenet || 0 || 1 || 1 || 0 || 2 || 1 || 4 || 7 || 0 || 17 || 0 || 2 || 35 6. Küldött/Kapott kölcsönös
jogsegélykérelmek (6-7-8. cikk), tagállamonként (2007-2010) || 2007 || 2008 || 2009 || 2010 || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott Ausztria || 2 || 67 || 3 || 72 || 7 || 44 || 7 || 29 Belgium || 128 || 67 || 119 || 85 || 84 || 51 || 29 || 28 Bulgária || 12 || 57 || 2 || 63 || 1 || 34 || 4 || 21 Ciprus || 0 || 60 || 0 || 64 || 0 || 34 || 1 || 26 Cseh Köztársaság || 2 || 59 || 0 || 66 || 4 || 36 || 4 || 27 Németország || 5 || 72 || 12 || 101 || 16 || 64 || 13 || 59 Dánia || 12 || 64 || 14 || 66 || 10 || 37 || 10 || 23 Észtország || 8 || 57 || 12 || 71 || 6 || 40 || 1 || 21 Spanyolország || 0 || 72 || 8 || 98 || 23 || 65 || 28 || 50 Finnország || 5 || 58 || 31 || 75 || 2 || 33 || 2 || 23 Franciaország || 40 || 65 || 16 || 88 || 56 || 81 || 60 || 38 Görögország || 0 || 58 || 0 || 68 || 0 || 31 || 1 || 23 Magyarország || 70 || 63 || 30 || 61 || 23 || 32 || 22 || 28 Írország || 0 || 72 || 0 || 84 || 2 || 48 || 0 || 36 Olaszország || 2 || 59 || 2 || 62 || 4 || 42 || 2 || 33 Litvánia || 0 || 57 || 0 || 67 || 4 || 33 || 4 || 22 Luxemburg || 0 || 62 || 0 || 70 || 1 || 39 || 2 || 27 Lettország || 4 || 63 || 11 || 66 || 6 || 36 || 6 || 24 Málta || 0 || 55 || 0 || 55 || 3 || 34 || 8 || 23 Hollandia || 3 || 102 || 13 || 120 || 28 || 82 || 9 || 61 Lengyelország || 1 || 61 || 9 || 65 || 3 || 35 || 5 || 28 Portugália || 0 || 60 || 1 || 68 || 3 || 39 || 0 || 29 Románia || 0 || 53 || 0 || 53 || 1 || 35 || 0 || 25 Svédország || 7 || 65 || 33 || 79 || 12 || 44 || 6 || 30 Szlovénia || 0 || 59 || 0 || 67 || 0 || 31 || 1 || 21 Szlovákia || 2 || 65 || 3 || 72 || 11 || 36 || 6 || 28 Egyesült Királyság || 14 || 90 || 65 || 84 || 45 || 84 || 27 || 54 ÖSSZESEN || 317 || || 384 || || 355 || || 258 || 7. Küldött/Kapott kölcsönös jogsegélykérelmek,
tagállamonként (2007) || Információ iránti kérelmek 6. cikk || Riasztások 7. cikk || Végrehajtási kérelmek 8. cikk || ÖSSZESEN || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott Ausztria || 1 || 4 || 0 || 56 || 1 || 7 || 2 || 67 Belgium || 42 || 7 || 51 || 54 || 35 || 0 || 128 || 67 Bulgária || 4 || 2 || 0 || 55 || 8 || 0 || 12 || 57 Ciprus || 0 || 3 || 0 || 56 || 0 || 1 || 0 || 60 Cseh Köztársaság || 1 || 4 || 0 || 55 || 1 || 0 || 2 || 59 Németország || 1 || 10 || 2 || 55 || 2 || 7 || 5 || 72 Dánia || 12 || 7 || 0 || 55 || 0 || 2 || 12 || 64 Észtország || 1 || 2 || 1 || 53 || 6 || 2 || 8 || 57 Spanyolország || 0 || 10 || 0 || 52 || 0 || 10 || 0 || 72 Finnország || 5 || 3 || 0 || 54 || 0 || 1 || 5 || 58 Franciaország || 19 || 6 || 7 || 56 || 14 || 3 || 40 || 65 Görögország || 0 || 2 || 0 || 55 || 0 || 1 || 0 || 58 Magyarország || 68 || 4 || 2 || 55 || 0 || 4 || 70 || 63 Írország || 0 || 7 || 0 || 56 || 0 || 9 || 0 || 72 Olaszország || 0 || 3 || 2 || 54 || 0 || 2 || 2 || 59 Litvánia || 0 || 2 || 0 || 54 || 0 || 1 || 0 || 57 Luxemburg || 0 || 4 || 0 || 56 || 0 || 2 || 0 || 62 Lettország || 0 || 5 || 1 || 54 || 3 || 4 || 4 || 63 Málta || 0 || 1 || 0 || 54 || 0 || 0 || 0 || 55 Hollandia || 3 || 27 || 0 || 60 || 0 || 15 || 3 || 102 Lengyelország || 0 || 3 || 0 || 55 || 1 || 3 || 1 || 61 Portugália || 0 || 5 || 0 || 55 || 0 || 0 || 0 || 60 Románia || 0 || 3 || 0 || 49 || 0 || 1 || 0 || 53 Svédország || 3 || 6 || 0 || 54 || 4 || 5 || 7 || 65 Szlovénia || 0 || 2 || 0 || 54 || 0 || 1 || 0 || 59 Szlovákia || 0 || 8 || 0 || 55 || 2 || 2 || 2 || 65 Egyesült Királyság || 0 || 18 || 5 || 63 || 9 || 9 || 14 || 90 ÖSSZESEN || 160 || 158 || 71 || || 86 || 92 || 317 || 8. A tagállamok által 2008-ban
küldött kölcsönös jogsegélykérelmek || Információ iránti kérelmek 6. cikk || Riasztások 7. cikk || Végrehajtási kérelmek 8. cikk || ÖSSZESEN || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott Ausztria || 1 || 3 || 1 || 66 || 1 || 3 || 3 || 72 Belgium || 28 || 9 || 43 || 70 || 48 || 6 || 119 || 85 Bulgária || 0 || 0 || 0 || 63 || 2 || 0 || 2 || 63 Ciprus || 0 || 0 || 0 || 64 || 0 || 0 || 0 || 64 Cseh Köztársaság || 0 || 2 || 0 || 63 || 0 || 1 || 0 || 66 Németország || 3 || 13 || 2 || 68 || 7 || 20 || 12 || 101 Dánia || 0 || 1 || 1 || 64 || 13 || 1 || 14 || 66 Észtország || 10 || 0 || 0 || 64 || 2 || 7 || 12 || 71 Spanyolország || 0 || 29 || 0 || 59 || 8 || 10 || 8 || 98 Finnország || 0 || 1 || 20 || 74 || 11 || 0 || 31 || 75 Franciaország || 7 || 5 || 0 || 65 || 9 || 18 || 16 || 88 Görögország || 0 || 5 || 0 || 63 || 0 || 0 || 0 || 68 Magyarország || 6 || 3 || 4 || 55 || 20 || 3 || 30 || 61 Írország || 0 || 2 || 0 || 63 || 0 || 19 || 0 || 84 Olaszország || 1 || 3 || 1 || 51 || 0 || 8 || 2 || 62 Litvánia || 0 || 1 || 0 || 63 || 0 || 3 || 0 || 67 Luxemburg || 0 || 1 || 0 || 68 || 0 || 1 || 0 || 70 Lettország || 0 || 1 || 1 || 63 || 10 || 2 || 11 || 66 Málta || 0 || 1 || 0 || 54 || 0 || 0 || 0 || 55 Hollandia || 2 || 24 || 4 || 59 || 7 || 37 || 13 || 120 Lengyelország || 2 || 1 || 0 || 63 || 7 || 1 || 9 || 65 Portugália || 0 || 1 || 1 || 63 || 0 || 4 || 1 || 68 Románia || 0 || 0 || 0 || 53 || 0 || 0 || 0 || 53 Svédország || 15 || 2 || 10 || 72 || 8 || 5 || 33 || 79 Szlovénia || 0 || 1 || 0 || 64 || 0 || 2 || 0 || 67 Szlovákia || 0 || 4 || 0 || 63 || 3 || 5 || 3 || 72 Egyesült Királyság || 43 || 8 || 12 || 65 || 10 || 11 || 65 || 84 ÖSSZESEN || 118 || 121 || 100 || || 166 || 167 || 384 || 9. A tagállamok által 2009-ben
küldött kölcsönös jogsegélykérelmek || Információ iránti kérelmek 6. cikk || Riasztások 7. cikk || Végrehajtási kérelmek 8. cikk || ÖSSZESEN || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott Ausztria || 0 || 7 || 1 || 32 || 6 || 5 || 7 || 44 Belgium || 25 || 11 || 25 || 36 || 34 || 4 || 84 || 51 Bulgária || 1 || 3 || 0 || 31 || 0 || 0 || 1 || 34 Ciprus || 0 || 3 || 0 || 31 || 0 || 0 || 0 || 34 Cseh Köztársaság || 0 || 2 || 0 || 31 || 4 || 3 || 4 || 36 Németország || 3 || 14 || 0 || 36 || 13 || 14 || 16 || 64 Dánia || 6 || 1 || 0 || 32 || 4 || 4 || 10 || 37 Észtország || 0 || 3 || 0 || 33 || 6 || 4 || 6 || 40 Spanyolország || 7 || 15 || 4 || 37 || 12 || 13 || 23 || 65 Finnország || 0 || 0 || 1 || 31 || 1 || 2 || 2 || 33 Franciaország || 40 || 20 || 1 || 38 || 15 || 23 || 56 || 81 Görögország || 0 || 0 || 0 || 31 || 0 || 0 || 0 || 31 Magyarország || 10 || 1 || 1 || 31 || 12 || 0 || 23 || 32 Írország || 1 || 2 || 0 || 32 || 1 || 14 || 2 || 48 Olaszország || 1 || 3 || 1 || 35 || 2 || 4 || 4 || 42 Litvánia || 2 || 1 || 0 || 31 || 2 || 1 || 4 || 33 Luxemburg || 0 || 4 || 0 || 31 || 1 || 4 || 1 || 39 Lettország || 0 || 3 || 1 || 31 || 5 || 2 || 6 || 36 Málta || 0 || 3 || 0 || 31 || 3 || 0 || 3 || 34 Hollandia || 26 || 21 || 1 || 32 || 1 || 29 || 28 || 82 Lengyelország || 0 || 1 || 0 || 33 || 3 || 1 || 3 || 35 Portugália || 0 || 1 || 0 || 34 || 3 || 4 || 3 || 39 Románia || 0 || 0 || 0 || 31 || 1 || 4 || 1 || 35 Svédország || 4 || 4 || 0 || 35 || 8 || 5 || 12 || 44 Szlovénia || 0 || 0 || 0 || 31 || 0 || 0 || 0 || 31 Szlovákia || 2 || 0 || 0 || 31 || 9 || 5 || 11 || 36 Egyesült Királyság || 22 || 21 || 8 || 39 || 15 || 24 || 45 || 84 ÖSSZESEN || 150 || 149 || 44 || || 161 || 169 || 355 || 10. A tagállamok által 2010-ben
küldött kölcsönös jogsegélykérelmek || Információ iránti kérelmek 6. cikk || Riasztások 7. cikk || Végrehajtási kérelmek 8. cikk || ÖSSZESEN || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott || küldött || kapott Ausztria || 3 || 5 || 0 || 22 || 4 || 2 || 7 || 29 Belgium || 12 || 2 || 6 || 24 || 11 || 2 || 29 || 28 Bulgária || 0 || 0 || 4 || 21 || 0 || 0 || 4 || 21 Ciprus || 0 || 2 || 1 || 22 || 0 || 2 || 1 || 26 Cseh Köztársaság || 2 || 0 || 1 || 22 || 1 || 5 || 4 || 27 Németország || 2 || 12 || 0 || 26 || 11 || 21 || 13 || 59 Dánia || 0 || 0 || 0 || 23 || 10 || 0 || 10 || 23 Észtország || 0 || 0 || 0 || 21 || 1 || 0 || 1 || 21 Spanyolország || 1 || 10 || 5 || 31 || 22 || 9 || 28 || 50 Finnország || 1 || 0 || 1 || 21 || 0 || 2 || 2 || 23 Franciaország || 45 || 1 || 1 || 23 || 14 || 14 || 60 || 38 Görögország || 0 || 1 || 0 || 22 || 1 || 0 || 1 || 23 Magyarország || 9 || 2 || 3 || 21 || 10 || 5 || 22 || 28 Írország || 0 || 3 || 0 || 23 || 0 || 10 || 0 || 36 Olaszország || 1 || 1 || 0 || 26 || 1 || 6 || 2 || 33 Litvánia || 1 || 0 || 0 || 21 || 3 || 1 || 4 || 22 Luxemburg || 2 || 3 || 0 || 23 || 0 || 1 || 2 || 27 Lettország || 0 || 0 || 0 || 21 || 6 || 3 || 6 || 24 Málta || 0 || 1 || 0 || 21 || 8 || 1 || 8 || 23 Hollandia || 1 || 16 || 2 || 24 || 6 || 21 || 9 || 61 Lengyelország || 0 || 0 || 0 || 23 || 5 || 5 || 5 || 28 Portugália || 0 || 1 || 0 || 27 || 0 || 1 || 0 || 29 Románia || 0 || 1 || 0 || 23 || 0 || 1 || 0 || 25 Svédország || 1 || 4 || 2 || 22 || 3 || 4 || 6 || 30 Szlovénia || 1 || 0 || 0 || 21 || 0 || 0 || 1 || 21 Szlovákia || 1 || 4 || 0 || 23 || 5 || 1 || 6 || 28 Egyesült Királyság || 6 || 18 || 11 || 25 || 10 || 11 || 27 || 54 ÖSSZESEN || 89 || 87 || 37 || || 132 || 128 || 258 || 11. A fogyasztóvédelmi
együttműködési rendszerhez (CPCS) való csatlakozás és annak használata – a
hatáskörrel rendelkező hatóságok száma (2010. december) CPCS-felhasználók || Hatóságok Összesen 750 aktív felhasználó 30 országban. || Összesen 346 hatóság és 30 összekötő hivatal rendelkezik CPCS-elérhetőséggel 30 %-uk soha nem küldött kölcsönös jogsegélykérelmet, annak ellenére, hogy jelszóval rendelkezik. [1] A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért
felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004.
október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Rendelet a
fogyasztóvédelmi együttműködésről”) (HL L 364., 2004.12.9., 1 o). [2] COM(2009) 336 végleges, 2009.7.2. [3] A rendelet 1. cikke. [4] HL L 201., 2002.7.31., 37. o. [5] HL L 376., 2006.12.27., 21. o. [6] HL L 259., 2011.10.4., 1. o. [7] HL L 133., 2008.5.22., 66. o. [8] A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló
rendelet melléklete az elkövetkezendő években tovább módosulhat, új
fogyasztóvédelmi jogszabályok elfogadásával. [9] Legutóbbi közzététel: teljes lista: HL C 206., 2011.9.2.
és kiegészítése: HL C 356., 2011.12.6. [10] HL L 59., 2011.3.4., 63. o. [11] HL L 57., 2011.3.2., 44. o. [12] Az európai adatvédelmi biztos jogalkotási véleménye a
2011/141/EU bizottsági határozatról, valamint a fogyasztóvédelmi
együttműködési rendszerben az adatvédelmi szabályok végrehajtására
vonatkozó iránymutatásokról szóló 2011/136/EU bizottsági ajánlásról, 2011.
május 5. [13] 2007/76/EK; HL L 32., 2007.2.6., 192. o. [14] Érdemes megemlíteni, hogy a hálózat kizárólag kollektív
fogyasztói érdekek megsértésével foglalkozik, amelyek több tagállamot
érintenek, nem pedig egyedi panaszokkal (a fogyasztóvédelmi együttműködési
rendelet 1. és 3. cikkének megfelelően). [15] HL L 149., 2005.6.11., 22. o. [16] HL L 178., 2000.7.17., 1. o. [17] Ez vonatkozik a légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK
rendeletre, az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló,
2001/83/EK irányelv 86-100 cikkére, valamint a nemzeti kétéves jelentések
szerint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több cikkére is.