22.5.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/88

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról

(COM(2011) 609 végleges – 2011/0270 (COD))

2012/C 143/17

Főelőadó: Laure BATUT

Az Európai Parlament 2011. október 25-én és a Tanács 2011. november 16-án úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unió társadalmi változás és innováció programjáról

COM(2011) 609 final – 2011/0270 (COD).

2011. október 25-én az EGSZB Elnöksége megbízta a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciót a tárgyban folytatandó bizottsági munka előkészítésével (főelőadó: Laure BATUT).

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22-23-án tartott 478. plenáris ülésén (a február 23-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki Laure BATUT személyében, továbbá 168 szavazattal 2 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB már foglalkozott a társadalmi innováció koncepciójával, és rámutatott a fogalom nem világos voltára, valamint az ahhoz kapcsolódó bizonytalanságokra; (1) viszont elismerte a munkahelyen történő innováció értékeit. (2) Egyébiránt számos szereplő végez nap mint nap „társadalmi innovációt” anélkül, hogy tudná, egyszerűen azért, mert jól végzi a munkáját.

1.2   Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy határozza meg a „társadalmi innovációval” és a „társadalmi változással” kapcsolatos célkitűzéseket a társadalmi változás és innováció programjában (3). Ezek a koncepciók kísérleti szakaszban vannak. Nem cél, hogy felváltsák a tagállami szociális rendszereket és a munkajogot sem. A lakosság beillesztése a foglalkoztatásba kedvezhet a versenyképességnek, azonban az EGSZB megítélése szerint a válság nem szolgálhat ürügyként olyan rendszerszintű átalakításokra, amelyek a kivételt szabállyá tennék.

1.3   Az EGSZB olyan írásos záradékok beillesztését kívánja a vizsgált programba, amelyek garantálják, hogy a társadalmi innovációs tevékenységek kiegészítő jellegűek lesznek, és nem konkurálnak a tagállamok szociális jogaival és szociális rendszereivel, sem pedig a tagjaiknak nyújtott jogbiztonsággal.

1.4   Az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy tervezetében vegye figyelembe a tagállami szociális jogokkal kapcsolatos fejlődési folyamat összehangolásának célkitűzését a köztük lévő eltérések feloldása, és ezáltal a mobilitás megkönnyítése érdekében. (4)

1.5   Az EGSZB javasolja továbbá az Európai Bizottságnak, hogy magyarázza meg a Progress, az EURES és a Mikrofinanszírozási programokban idézett szinergiák várt hatásait, az európai alapokhoz (különösen az ESZA-hoz és az ESZVA-hoz (5)) való kapcsolódási pontokat, valamint az igazgatásukra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségét, melyekről az ismeretek nem teljes körűek.

1.6   Az EGSZB szeretné, ha a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek szerepe egyértelműen megjelenne a társadalmi változás és innováció program három tengelyében.

1.7   Az EGSZB kéri, hogy vezessenek be rugalmassági klauzulát a társadalmi változás és innováció programba, hogy félidős felülvizsgálatát követően kiigazítható legyen. 2017-ben a társadalmi tendenciákat kimutató előzetes mérleget készítenek majd, amelyet beterjesztenek az Európai Parlament elé, valamint konzultációs célból a tanácsadó bizottságoknak és képviseleti szervezeteiknek.

1.8   Az EGSZB úgy véli, hogy amennyiben a három tengely továbbra is egy kalap alatt marad, a társadalmi változás és innováció programja elnevezést a „társadalmi haladást, a mobilitást és a befogadást kísérő programra” kell módosítani.

1.9   A Progresshez kapcsolódóan az EGSZB szerint a következőkre lenne szükség:

—	össze kellene gyűjteni, hogy mely foglalkoztatási típusok jöttek létre a Progressnek köszönhetően,

—	ismertetni kellene az eredményeket, valamint egy internetes gyűjtemény formájában láthatóvá és megoszthatóvá kellene tenni a pozitív eredményeket,

—	meg kellene határozni, hogy melyek az „innovatív megoldások”, valamint azok területét, szereplőit, tevékenységeit és potenciális kedvezményezettjeit,

—	továbbra is tartozzanak a pályázásra jogosultak körébe azok a projektek, amelyek rendelkeznek a nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség dimenziójával,

—	a nagyobb területi hatás érdekében fel kell hagyni azzal, hogy a Progress program eszközeinek nagy részét adminisztratív feladatokra, elemzésekre és értékelésekre fordítjuk,

—	egyszerűsíteni kell a dokumentumokat és az ellenőrzési folyamatokat,

—	pontosítani kell a szociális vállalkozások általános érdekű szociális szolgáltatásokban játszott szerepét,

—	érthetővé kell tenni a társadalmi változás és innováció program és az ESZVA, valamint az előbbi és az ESZA közötti szinergiákat, továbbá pontosítani kell azokat a kormányzási szabályokat, amelyeket a szociális vállalkozásokban, a szociális célkitűzések fokának megfelelően kell alkalmazni.

1.10   Az EURES-hez kapcsolódóan az EGSZB a következőket ajánlja:

—	meg kell őrizni az EURES kezdeti szakaszának szellemiségét, beleértve regionális kompetenciáit és a szociális partnerek részvételét,

—	ki kell mondani a tisztességes munka elsőbbségének elvét a mikrohitelekkel és mikrofoglalkoztatással szemben,

—	meg kell erősíteni a mobilitás előmozdításának célkitűzését a szociális dömping elleni küzdelemmel párhuzamosan,

—	be kell jelenteni a jogalap megváltozását, és magánjellegű munkaerő-közvetítő szolgáltatásokat (6) kell nyitni, valamint tisztázni kell azoknak az ESZA-ra és az alapok forrásainak az elosztására gyakorolt hatását,

—	tisztázni kell az EURES kettős finanszírozását (a társadalmi változás és innováció program és az ESZA), valamint a költségvetési átfedések és az ellenőrzési módok következményeit,

—	meg kell határozni a mobilitási célokat; fel kell mérni, hogy mely szerződések köttettek meg az EURES-nek köszönhetően; és megvitatás céljából emlékeztetni kell az Európai Bizottság új, központosító szerepére,

—	meg kell erősíteni valamennyi szociális jog hordozhatóságának és a kompetenciák megfeleltetési rendszerének a szükségességét,

—	az e-befogadást támogató intézkedésekre van szükség.

1.11   A mikrofinanszírozáshoz és a szociális vállalkozásokhoz kapcsolódóan az EGSZB a következőket ajánlja:

—	figyelembe kell venni a szubszidiaritás elvét,

—	tervbe kell venni az egyes tagállamok súlyozásának lehetőségét,

—	pontosabban meg kell határozni a kedvezményezettek körét (a támogatásra jogosult szociális vállalkozások mérete),

—

a projektet láthatóvá kell tenni annak érdekében, hogy a támogatásra jogosult polgárokat megvédjük a nem szabályozott és lelkiismeretlen mikrofinanszírozásoktól, valamint biztosítani kell, hogy az idevágó internetes honlapok első oldalán, az Unió minden nyelvén, szerepeljen hivatkozás a mikrofinanszírozásra,

—	világosabban kell utalni az EBA és az EBB szerepére, és fellendítő hatásukra,

—	szabályokat kell felállítani a hitelnyújtókra vonatkozóan, hogy teljes mértékben vállalják felelősségüket.

2.   Háttér

2.1   A 21. század Európájának szóló szociális menetrend stratégiája része az Európa 2020 stratégiának. A társadalmi változás és innováció programról szóló javaslat ebbe a keretbe illeszkedik. A szociális védelemmel foglalkozó bizottság számításai szerint minden ötödik európai ki van téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának, és ezt az aggasztó tendenciát most súlyosbítják a válság szociális hatásai. Az uniós és tagállami cselekvések célja, hogy 2020-ig legalább 20 millió embert kiemeljenek a szegénységből. A foglalkoztatáshoz és a társadalmi befogadáshoz a legfőbb eszközeik közé tartoznak az ESZA, a Progress, az EMVA (7), az ERFA, és a mikrofinanszírozás.

2.2   A program általános céljai

2.2.1   Az Európai Bizottság három meglévő program (a PROGRESS, az európai mikrofinanszírozási eszköz és az EURES) egyesítését javasolja, azzal a céllal, hogy a választásokat racionalizálja és az alapok felhasználását jobban ellenőrizze a nemzeti költségvetések válságának időszakában.

2.3   Az új program tengelyei

2.3.1   A Progress – a 2006-ban elfogadott foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási – program az európai szociális helyzet eredménytáblájának kidolgozását javasolja a különböző tagállamok helyzetének összehasonlíthatósága érdekében.

2.3.1.1

A Progress 2014–2020 közötti időszakra szóló célkitűzései között szerepel a foglalkoztatás ösztönzése, az összehasonlítható adatok összegyűjtése, a tapasztalatokból való tanulásra támaszkodva az eredményorientált megközelítés támogatása, amelynek célja az európai civil társadalmi hálózatok kapacitásának a fejlesztése az Unió szociálpolitikai célkitűzéseinek a kialakítása érdekében. A rendelkezésre álló költségvetés 575 millió euró, ez évente 82,1 millió eurót jelent, amelynek 17 %-a társadalmi kísérleti projektekre fordítandó.

2.3.2   Az EURES az Európai Bizottság és az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti európai hálózat. A hálózat a szakszervezetek és szociális partnerek korábbi gyakorlatain alapul, és elősegíti a határrégiókban a mobilitást. 2002 óta a következő három célkitűzést követi: európai mobilitási portál kifejlesztése, az állami foglalkoztatási szolgálatok és a szociális partnerek közötti határokon átnyúló partnerségek létrehozása, valamint tagállami tevékenységi tervek kidolgozása, amelyek célja az állásajánlatok és az álláspályázatok közötti közvetítés (20 millió euró). Az EURES az Unió egészére kiterjed, a tagállamok a „tevékenységi tervek” révén a költségvetése 70%-át használják fel.

2.3.2.1

A 2014–2020 közötti időszak célkitűzése az, hogy a társadalmi változás és innováció program keretében 143 millió euró felhasználásával (évi 20,5 millió euró) biztosítsák a mobilitást az EU valamennyi régiójában, különösen a fiatalokat érintően, illetve európai szinten kezeljék a statisztikákat és a tájékoztatást; dolgozzanak ki egy cserékről szóló éves értékelő jelentést; a többnyelvűségnek köszönhetően tökéletesítsék a portált; a közeljövőben vonják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó magánszereplőket; valamint az ESZA költségvetési támogatásával biztosítsák a nemzeti tevékenységek programját.

2.3.3   A foglalkoztatási és társadalmi célú mikrofinanszírozási eszköz (2010) a mikrohitelekhez való hozzáférés fejlesztésére törekszik azok esetében, akik munkájuk és/vagy felvett hitelük tekintetében nehéz helyzetben vannak. A független munkavállalók és a szociális mikrovállalkozások jogosultak a támogatásra. A program kezelője az Európai Beruházási Alap, amely lehetővé teszi, hogy a hitelező pénzügyi intézmények kockázatuk és esetleges veszteségeik fedezete, valamint a likviditási támogatás kialakításának garantálása érdekében az EBA-ra és az EBB-re támaszkodjanak. Az eszköz 3 év alatt (2010–2013) 27 tagállamban 200 millió eurót mobilizált.

2.3.3.1

A 25 000 euróig terjedő hitelgarancia nyújtása révén az eszköz – amely 7 évre 191,6 millió eurós költségvetéssel rendelkezik (évi 27 millió euró áll rendelkezésére) – 2014–2020 között még könnyebbé kívánja tenni a mikrofinanszírozáshoz és a szociális vállalkozáshoz való hozzáférést.

2.4   A javaslat elemei

2.4.1   Az új társadalmi változás és innováció program számára javasolt költségvetés 958 millió eurót tesz ki, amely csupán 10%-kal több, mint 2007-ben. Az Európa 2020 stratégia részeként ugyanazon elveken alapul: partnerség, koordináció, előzetes feltételrendszer, egészséges költségvetési környezet, a területi együttműködés és kohézió megerősítése, további egyszerűsítés.

2.4.2   Az Európai Bizottság – melynek átfogó célja, hogy a tagállami szociális politikák „modernizációjának” támogatása révén végül strukturális változást lehessen elérni az uniós közösségen belül (8) – a következőket javasolja:

—	a három program közötti, illetve az Európai Szociális Alappal közös szinergiák kiaknázása,

—	harmonizált tájékoztatási, kommunikációs, terjesztési, kezelési és értékelési eljárások bevezetése,

—	a legkevesebb kiadásra törekedve, olyan nagy projektekre középpontba állítása, amelyek jelentős európai többletértéket hordoznak.

2.4.3   A program a következő öt célkitűzéssel rendelkezik:

—	az uniós célkitűzések iránti felelősségvállalás megerősítése a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi kirekesztés területén,

—	a felelősségteljes kormányzás, a kölcsönös tanulás, valamint a szociális innováció ösztönzése,

—	az európai jogszabályok modernizálása és alkalmazása,

—	a földrajzi mobilitás előmozdítása,

—	a mikrofinanszírozáshoz való hozzáférés növelése.

3.   Az EGSZB általános észrevételei

3.1   Az EGSZB érdekesnek találja azt a javaslatot, hogy racionalizálják az Európai Unió álláskeresőket támogató tevékenységeit, és figyelembe veszi azt, hogy nem egyszerű feladat egy 7 éves program kidolgozása akkor, amikor még az előző futamidejéből is két év hátra van.

3.2   Sajnálattal állapítja meg, hogy az általános célkitűzések között nem szerepel a tagállami szociális jogokkal kapcsolatos fejlődési folyamat összehangolásának célkitűzése a köztük lévő eltérések feloldása, és ezáltal a mobilitás megkönnyítése érdekében (9).

3.3   Emlékeztet arra, hogy az Unió szociálpolitikára és kohéziós politikára vonatkozó hatáskörei megosztottak. (10) Bármit tesz is az Unió, ezt tiszteletben kell tartania, és meg kell felelnie az EUMSZ 9. cikke (11), illetve a 8. és a 10 cikk általánosan alkalmazandó előírásainak.

3.4   Ezzel kapcsolatban az EGSZB szeretné, ha a két fontos kérdés – az esélyegyenlőség és a megkülönböztetés elleni küzdelem – melyek mindig is összekapcsolódtak a szociálpolitikákkal, majd a Jogérvényesülési Főigazgatóság hatáskörébe kerültek, továbbra is a Progress alá tartoznának, mivel számos megkülönböztetés a bérek közötti és szociális egyenlőtlenségekben ölt testet. Az ESZA-rendelettervezet mindkét kérdést megemlíti (10) preambulumbekezdésében, valamint 7. és 8. cikkében (12), és az esélyegyenlőség továbbra is szerepel a Szerződés szociális fejezetében.

3.5   Az EGSZB sajnálja, hogy a Progress, az EURES és a mikrofinanszírozás három fejezetének összekapcsolódásától várt szinergiákra nem világít rá jobban a társadalmi változás és innováció programja. A régiók szerepét is figyelembe lehetett volna venni. A program nem vizsgálja a többi európai programmal való konkrét szinergialehetőségeket, például az oktatás, a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése és „Az első EURES-állásod” elnevezésű, fiataloknak szóló kiemelt kezdeményezés terén.

3.6   Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy az új program világosabbá tétele érdekében fel kell mérni a ténylegesen elosztott pénzeszközöket, azok felhasználási arányát, a projektek előtt álló gyakorlati akadályokat (lásd mikrofinanszírozás és munkahelyteremtés), és emellett úgy véli, hogy az Európai Bizottság nem mondja ki azt, hogyan kerül meghatározásra az az európai hozzáadott érték, amely támogathatóvá teszi az új fellépéseket. Bizonytalan elemekre építi tehát célkitűzéseit, melyek annál is inkább bizonytalanok, mivel az előző program értékelése nem történt meg, és az új program hozzáadott értékének felbecsülése legalábbis szubjektív.

3.7   Az ESZA-rendelet tervezetével való összehasonlítás alapján az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnerek helyéről és szerepéről említést kellett volna tenni a társadalmi változás és innováció program három fejezetében; az ESZA szövege elismeri, hogy azok „meghatározó szerepet töltenek be a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás területén” (13).

3.8   Hasonlóképpen megállapítja, hogy a nem kormányzati szervezetek szerepét is meg kellene említeni a társadalmi változás és innováció programjában (részben az ESZA finanszírozásában); az ESZA-rendelettervezet (9) preambulumbekezdése (14) ugyanis kimondja, hogy „az ESZA által támogatott tevékenységek hatékony és eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá valamennyi érintett területi és társadalmi-gazdasági szereplő, különösen pedig a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek partnerségén múlik”.

3.9   A civil társadalmi szervezeteket megszólítja a társadalmi változás és innováció programja (15), és az EGSZB véleménye szerint szükség lenne azok helyének meghatározására, hogy szerepet játszhassanak a szakpolitikák végrehajtásának folyamatában.

3.10   Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak foglalkoznia kellene a javasolt intézkedésekkel kapcsolatos digitális társadalmi befogadás (16) kérdésével, mivel az új információs és kommunikációs technológiák átfogó fellendítő hatással bírnak a befogadásra és a foglalkoztatásra.

4.   A módszerrel kapcsolatban

4.1   Az EGSZB megjegyzi, hogy a projekt a „társadalmi változás és innováció program” nevet viseli, és három korábbi uniós fellépés folytatását javasolja, anélkül, hogy újítana. Az Európai Bizottság javasolja, hogy a három fejezet a társadalmi változás és innováció társadalmi kísérletek révén történő megvalósulása felé orientálódjon, azonban sem a preambulumbekezdésekben, sem a szövegben, sem pedig az előzetes értékelésben nem határozza meg magának a „társadalmi innovációnak” a célját.

4.2   A társadalmi innováció témájában több országban végzett egyetemi kutatások abból az elképzelésből indulnak ki, hogy a termelés-fogyasztás modellje kifulladóban van, és arra a következtetésre jutnak, hogy eljött az idő a társadalmi struktúrák felborítására a szereplők és az érdekek kategóriái közötti szerepek újraosztása révén, ami, mivel az innovációnak nincs stabil meghatározása, kockázatokat rejtene magában a vállalkozások – legyenek azok szociális vállalkozások vagy sem – gazdasági modelljeinek megválasztásával kapcsolatban csakúgy, mint a munkavállalói képviselet és a társadalmi párbeszéd formájával kapcsolatban. (17) A kutatók szerint a társadalmi változás a szociális jóléti rendszerekre is hatással lenne. Az elgondolás az európai „szociális modell” felülvizsgálatára vonatkozik, előfeltételek nélkül, kísérleti jelleggel. A Progress fejezetnek (18) egyébiránt a konkrét elemeken és az innováción alapuló „döntéshozatali folyamat”-ot kellene előmozdítania, „partnerségben a szociális partnerekkel, a civil társadalom szervezeteivel és egyéb érdekelt felekkel”.

4.3   Az Európai Bizottság tervezetében támogatja ezeket a „társadalmi kísérleteket” anélkül, hogy meghatározná: milyen innováció és milyen változás felé javasolja az elmozdulást. Ez egy olyan szociológiai megközelítés, mely megtévesztheti a polgárt, aki nem láthatja, hogy mi a végleges tervezet célja. Az EGSZB megítélése szerint először azt kellene megtudnunk, hogy a piac, a közszolgáltatások és az európai támogatások miként és miért nem adtak választ a társadalmi igényekre, és hogy a gazdagság újraelosztása miért nem történt meg annak érdekében, hogy a rászoruló emberek önállósága biztosítva legyen, összhangban az Alapjogi Charta elveivel.

4.4   Az EGSZB megítélése szerint tudnunk kellene, hogy milyen társadalmi változást várunk az innovációtól, amit az „alulról felfelé” történő megközelítés és a vizsgált rendeletjavaslat nem tesz lehetővé.

4.5   A polgárok által fenntarthatónak ismert szociális biztonsági rendszerek erős legitimitással bírnak. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy „a társadalmi igényekre választ adó innovatív megoldások tesztelése és széles körben való megvalósítása” (19) a széles körű szolidaritás csökkenéséhez, klientúrára épülő gyakorlatokra, valamint a szociális ellátás és annak képviseleti formáinak atomizálódásához vezethet.

4.6   Az EGSZB megítélése szerint a vizsgált programnak biztosítania kellene, hogy a társadalmi innovációs tevékenységek inkább kiegészítő jellegűek legyenek, melyek nem konkurálnak a tagállamok szociális jogaival (20) és szociális védelmi rendszereivel. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a társadalmi innovációnak nem szabad kiszorítania a jogon alapuló rendszereket, sem a hosszú távú biztonságot, melyet azok az embereknek, köztük a legkiszolgáltatottabbaknak nyújtanak.

4.7   A hátrányos helyzetű csoportok számára a valódi szociális változást inkább a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz és a közlekedéshez való hozzáférés jelentené, semmint a rendszert érintő társadalmi reformok. Az Unióban élők embereknek elsősorban tisztességes munkára van szükségük. A programnak meg kellene említenie a lakhatás kérdését, mivel az a foglalkoztatás és a befogadás valamennyi szereplőjét érinti. (21)

4.8   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a szoros értelemben vett szociális védelem terén (22) az EUMSZ 153. cikke (4) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghatározzák szociális védelmi rendszerük alapelveit, és szigorúbb védelmi intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, melyek összeegyeztethetőek a szerződésekkel.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Az EGSZB hasznosnak tartja a szubszidiaritás elvére való hivatkozás feltüntetését a rendelettervezetben, valamint a várt „jelentős hozzáadott érték” meghatározásának bevezetését.

5.2   A Progress-szel kapcsolatban:

5.2.1   Az intézkedések, a projektben közreműködők és a potenciális kedvezményezettek nincsenek kellően meghatározva. (23) A szövegből nem derül ki, hogy az elemzés figyelembe veszi-e a szociális partnerek (24) és az NGO-k álláspontját, például a mutatóegyüttes összeállításával kapcsolatban (25).

5.2.2   A Progress programnak „nehezen mérhető” célkitűzései vannak, és „szubjektív változókat” használ, míg a projekt pénzügyi kimutatása egy eredményen alapuló irányításba illeszkedik (26). Nincs felmérve a foglalkoztatási célkitűzésre gyakorolt hatása, az eszköz kevéssé tűnik működőképesnek. Az EGSZB szerint a már összegyűjtött adatok segítségével levonhatnánk a tanulságot az eredményekből, a pozitív tapasztalatokat pedig gyűjteményes formában tehetnénk hozzáférhetővé az interneten. Az EGSZB javasolja, hogy mielőtt továbblépnénk, mérjük fel, hogy milyen munkahelyek jöttek létre a támogatásoknak köszönhetően. Az Európai Bizottság ezáltal elkerülhetné, hogy olyan ajánlásokat tegyen a strukturális reformok vonatkozásában, amelyek kevéssé megbízható értékelésen alapulnak.

5.2.3   Eltolódás van a cél és az eszközök között: a 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett finanszírozás 10% többletforrást engedélyez a három fejezet számára 2007-hez képest, ami nem tesz lehetővé újabb fellépéseket.

5.2.4   A projekt túl nagy teret szentel az irányításnak (27): az adófizetők pénze inkább közvetlenül kellene, hogy segítse a polgárokat. Fontos lenne megtudni, hogy mekkora részt szentelnek például a szegénység elleni küzdelemnek.

5.2.5   A támogatott projektek múltbelihez hasonló értékelése költségeket vonhat maga után, ha külső ellenőrzést veszünk igénybe. Az EGSZB megítélése szerint egyszerűsíteni és standardizálni kell a dokumentumokat és az eljárásokat.

5.2.6   A szociális vállalkozásokat illetően (28) az EGSZB a következőket szeretné:

—	emlékeztetni a szubszidiaritás elvére és a tagállamok felelősségére,

—	szerepük meghatározását az általános érdekű szociális szolgáltatásokban,

—	látni a szinergiahatást a társadalmi változás és innováció programja, valamint az „európai szociális vállalkozói alapokról” szóló 2011. december 7-i rendeletjavaslat között, mely a szociális vállalkozások fejlesztésének előmozdítását célozza (ESZVA címke odaítélése),

—	irányítási szabályok a szociális célok követésének mértékétől függően, a beruházókra vonatkozó szabályok, valamint pontosítás a bankok szerepével kapcsolatban – szükség esetén az esetlegesen érvényesítendő szolvenciakövetelményekkel,

—	az egyéni vállalkozók támogathatósága.

5.3   Az EURES-szel kapcsolatban:

5.3.1   Az EURES-t 15%-ban a társadalmi változás és innováció programja, nagy részben pedig az ESZA fogja finanszírozni. A programok költségvetési átfedése nem segíti a polgárt abban, hogy tisztán lásson: a strukturális alapok a NUTS 2 szintjén regionalizáltak, míg a társadalmi változás és innováció programjának finanszírozása nem regionalizált.

5.3.2   A nemzeti és a határokon átívelő tevékenységeket az Európai Szociális Alap finanszírozza, az európai tevékenységeket (29) pedig a társadalmi változás és innováció programja. A szociális partnerek és az NGO-k részvételére vonatkozó szabályok alkalmazandók az ESZA-t illetően, viszont a társadalmi változás és innováció program esetében nem.

5.3.3   Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy vajon hasznos-e ennyire különböző elemeket egyetlen programban, a társadalmi változás és innováció programjában összefogni, melynek költségvetési ellenőrzése nehezebb lesz, mint a korábbi elrendezésben. Annak is egyértelműbbnek kellene lennie, hogy hogyan oszlik meg a finanszírozás az ESZA, az Európai Bizottság és a tagállamok között. Ez különböző szabályok alkalmazását vonja maga után a komitológiai eljárások, valamint az Európai Bizottság végrehajtási aktusainak ellenőrzése tekintetében. (30)

5.3.4   Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy vajon helyénvaló-e, hogy az Európai Bizottság létrehozzon egy centralizált rendszert és fékezze az EURES regionális dinamizmusát, amikor ennek a régóta fennálló „szociális innovációnak” a tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi szereplők e téren kitüntetett szerepet játszanak. 2007-ben a Parlament még növelni is szerette volna annak költségvetését. (31) Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a mobilitás nem önmagáért való cél, csupán segítség olyan esetekben, amikor valaki kénytelen az Unió egyik befogadó országában munkát keresni.

5.3.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a szövegben elengedhetetlen megemlíteni a következőket:

—	a tisztességes munka elsőbbségének elve a mikrohitelekkel és mikrofoglalkoztatással szemben,

—	a mobilitás előmozdításának célkitűzése a szociális dömping elleni küzdelemmel párhuzamosan,

—	az EURES-en keresztül megkötött munkaszerződések típusai,

—	a célzott mobilitás meghatározása,

—	tervezett változások az EURES jogalapjával kapcsolatban, (32)

—	annak szükségessége, hogy a mobilis európaiak jogai hordozhatóak legyenek, és új szövegek készüljenek a képesítések megfeleltetésére vonatkozóan. (33)

5.3.6   Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a szociális partnerek szerepe egyértelműen megmaradjon az EURES-ben.

5.4   A mikrofinanszírozással és a szociális vállalkozásokkal kapcsolatban

5.4.1   Az EGSZB szeretné, ha a polgárokat széles körűen tájékoztatnák erről a programról, hogy az emberek elkerülhessék az informális gazdaság uzsorakamatokra szóló mikrofinanszírozási ajánlatait az interneten (e-integráció szükségessége). Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a tervezet 22. cikkében idézett személyek kiszolgáltatott személyek, akiket nem mikrohitelekkel és versenypiaci tevékenységekkel kell támogatni. Ezek kockázatosaknak és csapdának bizonyulhatnak számukra, és soha nem helyettesítik a fizetett munkavállalást.

5.4.2   Az EGSZB szeretné, ha megvizsgálnák az egyes tagállamok súlyozásának kérdését a programban.

5.4.3   Az EGSZB elengedhetetlennek tartja az EBA-tól és az EBB-től várt fellendítő hatásnak a hangsúlyozását, illetve a kedvezményezettek egyértelmű meghatározását. Ugyanis a 25 000 eurós összeg rendkívül eltérő hatással lesz valakire, aki éppen elvesztette az állását (22. cikk (1) bekezdés a) pontja), egy alkalmazottakkal és költségvetéssel bíró szociális vállalkozásra (22. cikk (3) bekezdés), vagy egy egyéni vállalkozóra és mikrovállalkozására, és a hitelnyújtó szervezetek különbözőképpen fognak tekinteni a garanciákra. Ezért pontosítani kellene a következőket:

—	mit jelent a „szociális” kitétel,

—	a kedvezményezettek, és különösen a támogatható szociális vállalkozások mérete,

—	a „szociális mikrovállalkozás” meghatározása,

—	a támogatás végrehajtásának módozatai és a biztosított pontos fedezet (100 % ?),

—	kritériumok a támogatások csúszó rendszerének esetleges bevezetéséhez,

—	az utólagos értékelés egyszerűsítését célzó intézkedések a mérlegkészítés megkönnyítése és az ellenőrzés költségeinek csökkentése érdekében.

5.4.4   A hitelnyújtókkal kapcsolatban:

—	egyértelműbb szabályokat kellene rájuk vonatkoztatni annak érdekében, hogy szerepüket anélkül lássák el, hogy esetleges külön rejtett követelményekkel sújtanák a hitelfelvevőket,

—	intézkedéseket kell előirányozni az értékeléssel kapcsolatban a gyors mérlegkészítés érdekében.

5.4.5   Az EGSZB reméli, hogy ezen intézkedések hozzáadott értéke magasabb lesz, mint a korábbi program becslése: vagyis odaítélt mikrohitelenként 1,2 létrehozott munkahely. (34)

---

(1)  Az EGSZB véleménye: HL C 100., 2009.4.30., 77. o.

(2)  Az EGSZB véleménye: HL C 132., 2011.5.3., 22. o.

(3)  A társadalmi változás és innováció programja, COM(2011) 609 final.

(4)  Az EUMSZ 151. cikke.

(5)  Európai Szociális Alap és Európai szociális vállalkozói alapok.

(6)  A Bizottság 2012. évi munkaprogramja, COM(2011) 777 final.

(7)  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

(8)  Indokolás, 1. pont, valamint a tervezet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja.

(9)  Az EUMSZ 151. cikkének (1) bekezdése.

(10)  Az EUMSZ 4. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja.

(11)  Az EGSZB véleménye, HL C 24., 2012.1.28., 29. o.

(12)  COM(2011) 607 final.

(13)  COM(2011) 607 final, lásd az indokolás 5. pontját.

(14)  COM(2011) 607 final. (9) preambulumbekezdés.

(15)  COM(2011) 609 final. (9) preambulumbekezdés.

(16)  Az EGSZB véleménye: HL C 318, 2011.10.29., 9. o.

(17)  Social innovation Review, Standford Graduate School of Business, 2008. ősz, J.A. Phills, K. Deiglmeier, D.T. Miller; Social Innovation, J. Howaldt & M. Schwarz, IMO-Dortmund, 2010. május; Transformations et Innovation sociale en Europe: quelles sorties de crise ?, N. Richez-Battesti & D. Vallade, P.U de Louvain-Cahiers du CIRTES 5, 2010. szeptember, 45. o.; S. Bacq & F. Janssen, ibid, 207. o.

(18)  A tervezet 3. cikkének a) pontja és az EGSZB véleménye, HL C 255., 2005.10.14., 67. o.

(19)  9. cikk (1) bekezdés és 3. cikk, alkalmazási köre igen széles – COM(2011) 609.

(20)  Az EUMSZ 151. cikkének (1) bekezdése.

(21)  Az Alapjogi Charta 1., 7., 15. és 24. cikke, valamint 34. cikke (3) és 52. cikke (3) bekezdése, az emberi jogok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikke, valamint a felülvizsgált Európai Szociális Charta 30. és 31. cikke.

(22)  COM(2011) 609, 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pont.

(23)  Pl.: Előzetes értékelés, 42. o.

(24)  COM(2011) 609, 15. cikk a) és c) pont.

(25)  COM(2011) 607, 6. cikk.

(26)  „Pénzügyi kimutatás javaslatokhoz”, 1.4.3. pont (a COM(2011) 609 final melléklete, 32. o.).

(27)  COM(2011) 609 final, 5. cikk (3) bekezdés.

(28)  Az EGSZB véleménye, HL C 24., 2012.1.28., 1. o.

(29)  „Az első EURES-állásod” elnevezésű, fiataloknak szóló portál és projekt.

(30)  182/2011. sz. (EU) rendelet.

(31)  A 2007. szeptember 15-i EP-állásfoglalás.

(32)  Közlemény – COM (2011) 777 final.

(33)  2011. december 19-i irányelvjavaslat (COM(2011) 883 final).

(34)  „Pénzügyi kimutatás javaslatokhoz”, 2.1.2. pont, Teljesítménymutatók (a COM(2011) 609 final melléklete, 37. o.).

---