22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/78

1.1

Az átláthatósági irányelv módosítására tett javaslat egy szélesebb körű intézkedéscsomag része. A csomag a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jobb tőkehozzáférését célzó európai bizottsági kezdeményezést szolgálja. A javaslat emellett a befektetői bizalom helyreállítására törekszik, és kimondja, hogy a piac szempontjából rendkívül fontos a megfelelő színvonalú tájékoztatás biztosítása. A szóban forgó javaslat a Mazars tanácsadó cég független jelentésében szereplő ajánlásokra, az érdekelt feleknek a velük folytatott konzultáción elhangzott észrevételeire, a 2010. májusi európai bizottsági jelentésre és a felvetett alternatívák hatásainak vizsgálatára épül. Az EGSZB egyetért ugyan a javaslat céljaival és tartalmával, de kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet néhány megfontolandó szempontra.

1.2

A javasolt módosítások, amelyekkel vonzóbbá kívánják tenni a piacot a kis- és középméretű kibocsátók számára, általánosan érvényesek lesznek. Elképzelhető, hogy az egyszerűsítés nem a módosítások tényleges célcsoportjára, hanem a jelentősebb piaci szereplőkre gyakorolja majd a legnagyobb hatást. Az átláthatósági irányelv követelményeit csak kevesen tekintik a kis- és középméretű kibocsátók piacralépési korlátjának, következésképpen az egyszerűsítés nem lesz feltétlenül meghatározó tényező az ilyen jellegű döntésekben, és nem befolyásolja jelentősen azt, hogy a piac mennyire válik vonzóvá a kkv-k számára. Mivel azonban az egyszerűsítés az érdekelt felek szerint nem ássa alá a piac hitelességét és a befektetők védelmét, végül bizonyos mértékben a kkv-kat is érinti majd gazdaságilag, habár elképzelhető, hogy minél nagyobb a vállalat, annál komolyabb lesz ez a hatás. Ezért az egyszerűsítés alapvetően fontos lesz az Európa vállalati struktúrájában leginkább reprezentatív vállalattípusok számára.

1.3

Immár bevezetése, azaz 2004 óta sokan ellenzik a negyedéves beszámolók közzétételét. Az EGSZB is ajánlotta, hogy ezt az élénk vita tárgyát képező kérdést körültekintően közelítsék meg. Már a kezdetekkor felhívták a figyelmet a kötelező közzététel hátrányaira, amelyek mára be is igazolódtak (ilyen például az információ mennyiségi növekedése, ami nem járt minőségi javulással; magas pénzügyi és haszonáldozati költségek; a piaci eredmények felmutatásának szükségességéből adódóan egy rövid távú megközelítés alkalmazása a stratégiai, hosszú távú elképzelések kárára). A rövid távú eredmények felmutatásának kényszerét akár a jelenlegi válság hátterében álló tényezők egyikének is tekinthetjük, mivel a pénzügyi ágazat annak a nyomásnak volt kitéve, hogy minden negyedévben az előzőknél jobb eredményekről számoljon be. Az elvárt és kívánt átláthatóságot nem fenyegeti veszély, mivel a fontos információk közzétételét a tájékoztatókról szóló irányelvnek és a piaci visszaélésről szóló irányelvnek való megfelelés garantálja, ezért az EGSZB támogatja a kötelező közzététel eltörlését. Ez lehetővé teszi, hogy a piac maga döntsön a szükséges információ mennyiségéről.

1.4

Egyesek a beszámolók szöveges megfogalmazásának komplexitását emelték ki a haszonáldozati költségek, illetve a szakértők szerződtetéséből eredő egyéb költségek legfontosabb okaként. Habár nincs garancia arra, hogy költségcsökkenéshez vezet az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) által kidolgozott mintadokumentumok bevezetése, a kezdeményezés megtakarításokat eredményezhet a kkv-knál, mert így nem kell többé külső intézményeket megbízniuk a jelentések megfogalmazásával. Érdemes végül kiemelni, hogy a mintadokumentumokban nehéz lesz minden lehetséges helyzetet figyelembe venni, ami oda vezethet, hogy a megadott információk egy része túlságosan leegyszerűsített formában jelenik meg, sőt: bizonyos fontos információk, amelyekkel a mintadokumentum nem számolt, akár meg sem jelennek.

1.5

A bejelentési követelmény hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök fogalmának tágabb meghatározása arra a törekvésre utal, hogy a szabályokat a piaci innovációkhoz igazítsák. Ez a módosítás az átláthatósági irányelvet összhangba hozza olyan intézkedésekkel, amelyek az Egyesült Királyságban és Portugáliában már bevezetésre kerültek, más uniós tagállamokban és harmadik országokban pedig kidolgozás alatt állnak. Franciaországban jogalkotási kezdeményezés is indult ezen a területen, de alkalmatlannak bizonyult. Habár nem teljesen indokolatlan az az aggodalom, hogy a piacot „eláraszthatják” a felesleges információk, a félelmeket nem igazolják azoknak az országoknak a tapasztalatai, amelyekben már hatályba lépett a bejelentési követelmény, és számos érdekelt fél az Egyesült Királyság ezen a területen szerzett tapasztalataiból leszűrhető tanulságokra hívja fel a figyelmet.

1.6

Az európai tájékoztatási mechanizmus létrehozásával kapcsolatban az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy az alkalmazott technológiák inkompatibilitása miatt nehézséget okozhat a meglévő országos adatbázisok integrálása. Habár több érdekelt fél meg van győződve e mechanizmus hasznáról – főként a befektetők és az elemzők tájékoztatásával kapcsolatban –, alaposabban meg kell vizsgálni a létrehozás és a fenntartás költség-haszon arányát. Mindenképpen fontos intézkedésről van azonban szó, amely segítheti az egységes piac továbbfejlesztését.

1.7

Az irányelv – a kormányok részére teljesített kifizetésekre vonatkozó kötelező beszámolóról szóló – 6. cikkének újrafogalmazásával kapcsolatban az EGSZB kéri, hogy bővítsék ki e rendelkezés hatókörét. Vitathatatlanul fontos, hogy a nyersanyag-kitermelő iparágban, illetve az elsődleges erdők fakitermelésében tevékenykedő kibocsátók beszámoljanak az általuk teljesített kifizetésekről, de a cikk hatóköre ambiciózusabb is lehetne, és kitérhetne a magánszférabeli szereplőknek ítélt közérdekű koncessziókra (mind az egyszerű koncessziókra, mind pedig a köz-magán társulásokra) is a szállítási, a távközlési, az energia- és a szerencsejáték-ágazatban. Országonkénti és projektenkénti lebontásban minden ilyen, közhatóságokkal folytatott tranzakcióról be kellene számolni. Minthogy az intézkedés célja az, hogy a kormányzatok elszámoltathatók legyenek az általuk gyűjtött bevételek felhasználásával, nem szabad alábecsülni az adott ország erőforrásainak és infrastruktúráinak kiaknázásával kapcsolatos egyéb, az irányelvben jelenleg említetteken kívüli tevékenységekhez kötődő tranzakciók során befolyt összegeket.

1.8

Az EGSZB szerint a tervezett szankciók felső határértékének megállapítása mellett alsó küszöbértékeket is meg kellene határozni annak biztosítására, hogy a jogsértések ne maradjanak büntetlenül. Fontos továbbá, hogy a szankciók visszatartó erejűek legyenek és ténylegesen büntessék az illegális tevékenységet, de gondolni kell a gyakorlati megoldások tagállamok közötti összehangolására is.

1.9

A jelenlegi keretre való tekintettel nem valószínű, hogy hirtelen keresletnövekedés várható, mégis érdemes kiemelni, hogy az átláthatósági irányelv szabályainak egyszerűsítésére vonatkozó javaslat a piac vonzóbbá tételét szolgáló egyéb javaslatokkal együtt a tranzakciók számának növekedéséhez vezethet, aminek a piac működésére gyakorolt hatását még nem vizsgálták meg. Ugyanakkor az, hogy a kkv-k láthatóbbak és vonzóbbak lesznek a befektetők számára, fényt deríthet a fogyasztói ismeretek jelenlegi hiányosságaira, amelyek miatt a fogyasztók nem értik a rendelkezésre álló információt, és így nem tudnak tájékozott döntéseket hozni.

2.1

Az átláthatósági irányelv (2004/109/EK irányelv (1)) 33. cikke alapján az Európai Bizottság tájékoztató jelentést tett közzé az irányelv végrehajtásáról azokban az években, amelyek során az hatályban volt. A jelentésből kiderül, hogy az érdekelt felek többsége szerint az irányelv átláthatóságra vonatkozó előírásai igen fontosak a piac megfelelő és hatékony működése szempontjából.

2.2

Az irányelv módosítására tett jelenlegi javaslat figyelembe veszi az Európai Bizottság arra vonatkozó politikai prioritását, hogy a kis- és középméretű kibocsátók számára javuljon a szabályozási környezet és a tőkehozzáférés. Cél egyben, hogy arányosabbak legyenek a tőzsdén jegyzett kkv-k kötelezettségei, ugyanakkor azonos szinten maradjon a befektetői védelem. Ezenkívül az átláthatósági irányelv felülvizsgálata átláthatóságot kíván biztosítani a gazdasági vállalatfelvásárlások tekintetében, biztosítani kívánja a befektetők bizalmát, és a hangsúlyt fokozottabban a hosszú távú eredményekre kívánja fektetni, így biztosítva a pénzügyi stabilitást. Ezenfelül a szabályozási információhoz való uniós szintű hozzáférés javításának célja az európai értékpapír-piacok funkcionális integrációjának fokozása, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és közepes méretű társaságok határokon átnyúló jobb láthatóságának biztosítása.

2.3

Érdemes kiemelni, hogy ez a módosítást célzó javaslat a Mazars tanácsadó cég független tanulmánya alapján készült, melynek célja az volt, hogy mennyiségi és minőségi bizonyítékokat szolgáltasson az Európai Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak bemutatott jelentés támogatásához, a végrehajtásáról szóló irányelv 33. cikkével összhangban. Figyelembe vették az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) és az európai értékpapír-piaci szakértői csoport (ESME) által közzétett jelentéseket is.

2.4

Két területet kell kiemelni, ahol javulásra van szükség: az irányelv, mivel megközelítése a minimális harmonizáción alapul, lehetővé teszi, hogy a tagállamok sokkal korlátozóbb intézkedéseket fogadjanak el, amelyek megnehezítik a végrehajtást és növelik a költségeket; másrészt pedig nem terjesztettek elő lazább intézkedéseket a kkv-kra vonatkozóan. Véleményünk szerint ezek a tényezők eltántorítják a kkv-kat attól, hogy a piacra lépjenek. Pontosítani kell néhány, az irányelvben szereplő fogalommeghatározást, valamint nagyobb konzisztencia és egyértelműség szükséges bizonyos hasonló jelentésű kifejezések használatát illetően. Végül pedig a jelentés hangsúlyozza, hogy javítani kell a bejelentésre vonatkozó szabályokat.

2.5

A különböző ismertetett lehetőségek hatásait kiértékelték, majd a következő döntések születtek:

2.6

A kkv-k piachoz való hozzáférésének megkönnyítése, illetve az irányelv szövegének pontosítása érdekében alkalmazott főbb módosítások a következők:

3.1

Az átláthatósági irányelv felülvizsgálatának egyik célja, hogy hozzájáruljon a szabályozott piacok vonzóbbá tételéhez a kis- és középvállalatok számára, ami kulcsfontosságú a piacok fejlesztéséhez és növekedéséhez. Az irányelv javasolt módosításai ezért pozitív kezdeményezést jelentenek, lehetővé téve bizonyos eljárások egyszerűsítését az információk minőségének veszélyeztetése nélkül, ami létfontosságú a befektetők döntéshozatalához és a piacelemzők értékeléseihez. Ezek az egyszerűsítések kétségkívül kedvező hatással lesznek valamennyi valamennyi tőzsdén jegyzett társaság költségeire, de nagyobb hatással járhatnak a kkv-k esetében.

3.2

Az egyszerűsítések ellenére ez továbbra is olyan ágazat marad, amelynek szabályai és szakzsargonja nehezen érthető a fogyasztók számára. Bár nem könnyű széles körű ismeretterjesztést nyújtani a közvélemény számára ezen a területen, a fogyasztóvédelem rendkívül fontos, mivel segít megelőzni, hogy a fogyasztókat félrevezesse a szakzsargon. A felügyeleti hatóságoknak és a kormánynak is hozzá kell járulnia a tájékoztatáshoz. Ezt a témát tehát át kell gondolni a jövőbeli intézkedések során.

3.3

Az információk értelmezésének és összehasonlíthatóságának megkönnyítéséhez hasznosnak bizonyulhatnak a javaslatban rendelkezésre bocsátott, a szöveges tartalomhoz készült mintadokumentumok. Bár a mintadokumentumok kidolgozása igen összetett dolog, és fennáll annak veszélye, hogy túlságosan leegyszerűsödik a tartalom, és nem minden helyzetet vesznek figyelembe, használatuk alacsonyabb költségekhez vezethet, különösen a kkv-k esetében. Az ilyen mintadokumentumok a fogyasztók számára is megkönnyíthetik az adatok értelmezését.

3.4

Érdemes kiemelni, milyen fontos a negyedéves beszámolók közzétételi kötelezettségének eltörlése. A piacon uralkodó rövid távú szemléletmód elleni küzdelem, amiért nagyrészt ez az intézkedés felelős, létfontosságú a piac fenntartható fejlődéséhez. Csak a hosszú távú látásmód ösztönözheti az innovációt, ami alapvető tényező a fenntartható és inkluzív növekedéshez, amely az Európa 2020 stratégia egyik prioritása.

3.5

A bejelentési követelmény hatálya alá tartozó eszközök fogalmának tágabb meghatározása alapvető eleme az átláthatósági irányelv módosításainak. A pénzügyi innováció új típusú eszközök létrehozásához vezetett, amelyekhez az átláthatóságot tekintve jogi keretre van szükség. Reméljük, hogy ezek a módosítások megszüntetik a szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományokkal kapcsolatos bejelentési követelményekben fennálló hézagokat, és így biztosítják, hogy a befektetők nem hoznak létre csendestársi kapcsolatokat, vagy nem jelentenek be a piacnak jelentős értékpapír-állományokat előzetes figyelmeztetés nélkül, amint az már megtörtént.

3.6

Az uniós szintű szabályozási információk egységes európai információtárolási rendszerének létrehozása igen ambiciózus cél, melyet meg kell valósítani. Ez kétségtelenül értékes eszköze az egységes piac elmélyítésének. Figyelembe kell azonban venni egy ilyen típusú eszköz létrehozásának és fenntartásának költség-haszon arányát.

3.7

Az átláthatósági irányelv most azokra a kifizetésekre is vonatkozni fog, amelyeket a nyersanyag-kitermelő iparágakban tevékenykedő kibocsátók fizetnek azon ország kormányának, amelyben működnek. Az Európai Bizottság javaslata innovatív, és azt szeretné megmutatni, milyen pénzügyi hatással jár egy vállalat tevékenysége az adott országra, ezzel növelve az átláthatóságot. Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy az irányelv még ambiciózusabb is lehetne, ha kiterjesztené a kötelező közzétételt olyan közérdekű tevékenységekkel összefüggően kifizetett további összegekre, amelyekre magánvállalatok szereztek koncessziót. Jelentős összegekről lehet itt szó, különösen a közlekedés, a távközlés, az energia, sőt a szerencsejáték-ágazat terének koncessziói esetében.

3.8

A javaslat felülvizsgálja a szankciók rendszerét is, kiterjesztve az illetékes hatóságok jogkörét számos intézkedésre, mint például a szavazati jogok felfüggesztésére és a szankciók közzétételére. Hangsúlyozni kell, hogy bár a pénzügyi szankciók felső határait megszabták, a minimális szintek esetében ez nem történt meg. Az ilyen összeghatárok meghatározása további elrettentő tényezőt jelenthet.

3.9

A szándék – vagyis a szabályok egyszerűsítése és ezáltal a piac vonzóbbá tétele – a tranzakciók számának növeléséhez vezethet; nem ismeretes, hogyan hatna ez az általános műveletekre, mind a tőzsdék, mind a szabályozó hatóságok esetében, amelyek remélhetőleg tudják majd kezelni a tranzakciók számának hirtelen megnövekedését.

3.10

Bár ez nem kapcsolódik közvetlenül az átláthatósági irányelvhez, az EGSZB szeretné megragadni az alkalmat arra, hogy felhívja a figyelmet a piac kibővítésének egyik legfőbb akadályára: a tőzsdék által kivetett magas díjakra. A vállalatokat valójában nemcsak a tőzsdén való jegyzés révén felmerülő költségek, hanem a piacon maradással összefüggő éves költségek – melyek szintén jelentősek – is visszatartják a tőzsdei jegyzéstől. E téren tehát bármely intézkedés rendkívül hasznos lehet az ilyen döntést hozó vállalatok számára.