INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

A tanácsi határozat elfogadására irányuló mellékelt javaslat célja az ITER projekthez a 2014–2018. időszakban nyújtandó EU-hozzájárulás finanszírozási rendjének megállapítása és ennek érdekében egy, az Euratom-Szerződésen alapuló „kiegészítő kutatási program” elfogadása.

Az ITER projekt[1] fő célja egy kísérleti fúziós reaktor megépítése és üzemeltetése. Az ITER óriási lépést jelent a magfúzió mint fenntartható energiaforrás demonstrálása felé. Nagy előnyeinek: a hatalmas mennyiségekben rendelkezésre álló üzemanyagkészleteknek és a technológia CO2-kibocsátás-mentességének köszönhetően a magfúzió nagymértékben hozzájárulhat az EU hosszú távú energiaügyi stratégiájának megvalósításához. A magfúzió hasznosítása sokkal biztonságosabb, mint a hagyományos atomenergiáé. Az ITER része a stratégiai energiatechnológiai tervnek (SET-terv), és az Európa 2020 stratégia megvalósításához is hozzájárul, hiszen a csúcstechnológiát képviselő európai vállalkozások globális versenyelőnyhöz juttatják az EU-t ebben az ígéretes ágazatban.

Az ITER projekt végrehajtása az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és hat további fél: Dél-Korea, India, Japán, Kína, Oroszország és az USA között létrejött, az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodás (a továbbiakban: ITER-megállapodás)[2] alapján történik. Ez a jogilag kötelező megállapodás létrehozta az ITER Szervezetét, amely – nemzetközi jogi értelemben teljes értékű jogi személyiséggel rendelkező szervezetként – felelős az ITER projekt közös megvalósításáért. Az Euratomot az ITER-rel összefüggő különböző testületekben, különösen pedig a projekt első számú irányító szervében, az ITER Tanácsában a Bizottság képviseli.

Azoknak a tárgyalásoknak a keretében, amelyeknek az volt a célja, hogy az ITER-ben részes többi fél hozzájárulását adja az ITER Európában történő megvalósításához, az Euratom és Japán kétoldalú megállapodást kötött egymással különböző, az úgynevezett tágabb megközelítés keretében közösen folytatandó kiegészítő magfúzió-kutatási tevékenységek elvégzéséről.[3]

Mint a létesítménynek otthont adó és az építési szakasz költségeihez legnagyobb mértékben (a teljes összeg 5/11-ének, azaz durván 45%-ának erejéig) hozzájáruló félé, az Euratom felelőssége és kötelezettségei speciálisak, így egyebek mellett azt sem teheti meg, hogy egyoldalúan felmondja az ITER-megállapodást.

Az ITER projekthez az EU által nyújtandó finanszírozással kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása a Tanács 2007. március 27-én kelt határozatával[4] létrejött Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás („Fusion for Energy”) feladata. A közös vállalkozás igazgatótanácsában a tagok mindegyike: az Euratom, a 27 tagállam és Svájc egyaránt rendelkezik képviselettel. Az EU által az ITER projekthez nyújtott hozzájárulás elsősorban a közös vállalkozás által beszerzett és az ITER Szervezetének az építés során „természetben” átadott nagyobb rendszerek és komponensek formájában jelenik meg. A közös vállalkozás mentesítése a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól az Európai Parlament hatáskörébe tartozik.

Az ITER építésének egyik fontos jellegzetessége a különleges műszaki kihívás, amely benne rejlik. A projekt mind méretét, mind komplexitását tekintve rendkívüli, megvalósításához építő-, gépész- és villamosmérnökök, valamint atomenergetikai szakemberek összefogására van szükség.

Az ITER ugyanakkor közös vonásokat is mutat a többi nagyszabású uniós érdekű projekttel: az EU-költségvetés méretéhez képest aránytalanul sokba kerülhet, és szinte elkerülhetetlen, hogy túl ne terjeszkedjék az eredeti költségkalkuláción. A költségvetés menet közbeni megnövelése iránti igény vagy az eredetileg más prioritásokra előirányzott források részbeni átcsoportosításával, vagy a többéves pénzügyi keret határainak kitolásával elégíthető ki. Ezeket a megoldásokat az Európai Parlament is megkérdőjelezte. Az átcsoportosítás ráadásul csak hosszú és bonyolult intézményközi egyeztetések árán lehetséges, ami növeli annak a kockázatát, hogy az EU teljesíteni tudja-e nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeit.

Ez a modell nem fenntartható: másféle megközelítésre van szükség, olyanra, amely hosszú távú bizonyosságot ad e nagy kihívást jelentő projekt számára. Ezért az Európa 2020 stratégia költségvetéséről 2011. június 29-én elfogadott közleményében[5] a Bizottság azt javasolta, hogy az ITER projekthez nyújtandó EU-hozzájárulás finanszírozása 2013 után a többéves pénzügyi kereten kívül történjék. Ennek megfelelően a Bizottság most javaslatot terjeszt elő az Euratom-Szerződés alapján annak a kiegészítő kutatási programnak a létrehozására, amely a 2014-től 2018-ig tartó időszakban biztosítja az EU által az ITER projekthez nyújtandó hozzájárulás rendelkezésre állását.

Megjegyzendő, hogy az Euratom-Szerződés a kutatási programok időtartamát öt évben korlátozza. Az ITER-megállapodás értelmében az ITER projekt tervezett időtartama 35 év, azaz a projekt 2041-ig fog tartani; ebből következően a projekthez nyújtandó EU-hozzájárulás finanszírozásának biztosítása a későbbiekben további tanácsi határozatok elfogadását fogja szükségessé tenni.

2.           A JAVASLAT TÁRGYA

A javasolt kiegészítő kutatási program az ITER létesítmény építéséhez szükséges hozzájárulásokra, a berendezések és a szerelvények beszerzésére, a projektnek az építés időtartama alatt történő műszaki és adminisztratív támogatására, a létesítmény üzembe helyezésére és üzemeltetésének kezdeti szakaszára, valamint más, az ITER-rel kapcsolatos tevékenységekre, így különösen a tágabb megközelítés keretében végrehajtandó tevékenységekre terjed ki.

Az Euratom az ITER Szervezetét létrehozó nemzetközi megállapodás és a Fusion for Energy közös vállalkozást létrehozó tanácsi határozat rendelkezéseinek megfelelően a jövőben is részt vesz az ITER Szervezete és a közös vállalkozás irányításában, vezetésében és munkaerővel való ellátásában.

3.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK

A javaslat maradéktalanul figyelembe veszi a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő Euratom kutatási és képzési program (2014–2018) előkészítése kapcsán a „Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” című zöld könyv[6] alapján lefolytatott széles körű nyilvános konzultáció keretében beérkezett észrevételeket.

Az ITER-rel mind a konzultáció, mind pedig a hatásvizsgálathoz kapcsolódó belső és külső értékelések foglalkoztak. A hatásvizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy az ITER-hez társuló előnyök, amelyek egyensúlyba hozzák a projekt tudományos, műszaki és pénzügyi kockázatait, hosszú távon a fúziós energia kereskedelmi szintű hasznosításában, rövid távon pedig az iparra gyakorolt jótékony versenyképességi hatásokban érthetők tetten.

A 2011. június 29-i közlemény alapján több különböző lehetőséget is megvizsgáltunk az ITER projektnek a többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozására. A tagállami hozzájárulásokból finanszírozott kiegészítő kutatási program létrehozása biztosítja – elsősorban nemzetközi partnereink előtt – a projekt folytonosságát, és egyúttal az ITER-megállapodás újratárgyalásával kapcsolatos komplex és több szempontból bizonytalan folyamatot is szükségtelenné teszi.

4.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A kiegészítő kutatási program jogalapja az Euratom-Szerződés 7. cikke. Az ötéves időtartamú kiegészítő kutatási program elfogadása egy külön ezt a célt szolgáló tanácsi határozat útján történik.

5.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A tanácsi határozat elfogadására irányuló javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás bemutatja a kiegészítő kutatási keretprogram végrehajtásának költségvetési vonzatait, valamint a szükséges humán- és igazgatási erőforrásokat.

2011/0460 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,[7]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,[8]

mivel:

(1) Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodást[9] (a továbbiakban: ITER-megállapodás) 2006. november 21-én írta alá az Európai Atomenergia-közösség (Euratom), az Amerikai Egyesült Államok, az Indiai Köztársaság, Japán, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció. Az ITER-megállapodás létrehozza az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét (a továbbiakban: ITER Szervezete), amely teljes körű felelősséggel tartozik az ITER-hez kapcsolódó létesítmények építéséért, üzemeltetéséért, hasznosításáért és üzemen kívül helyezéséért.

(2) Az ITER-megállapodás értelmében a részes felek az ITER Szervezetének nyújtandó hozzájárulásukat erre alkalmas jogalanyokon, úgynevezett „belső ügynökségeken” keresztül teszik meg. Az Euratom részéről az ITER Szervezete felé fennálló kötelezettségek teljesítése a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozattal[10] létrehozott európai belső ügynökség feladata.

(3) Azoknak a tárgyalásoknak a keretében, amelyek során az Unió meg kívánta szerezni a többi ITER-partner támogatását ahhoz, hogy az ITER Európában épülhessen meg, az Európai Atomenergia-közösség és Japán kormánya 2007-ben megállapodást[11] kötött egymással a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról, amelyben a felek olyan, a magfúzió kutatása területén Japánban közösen végrehajtandó kiegészítő tevékenységeket határoztak meg, amelyek biztosítják az ITER hatékony üzemeltetésének gyors megkezdését. A tágabb megközelítés keretében folytatott és az ITER-rel összefüggő más tevékenységek mind a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozáson keresztül valósulnak meg. A tágabb megközelítés keretében folytatott tevékenységek finanszírozását az Euratom részéről elsősorban a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás egyes tagjai által természetben nyújtott hozzájárulások, másodsorban pedig az Euratom költségvetése biztosítja.

(4) Az ITER becsült építési költségei nagyobbnak bizonyultak, mint amit a 2001-es előzetes becslések alapján az ITER-megállapodás figyelembe vett. Az ITER projekt helyzetéről és a továbbhaladás lehetséges irányairól 2010. július 12-én elfogadott következtetésiben az Európai Unió Tanácsa 2008-as értéken 6,6 milliárd EUR-ban korlátozta az ITER építéséhez nyújtható európai hozzájárulás összegét. A következtetések értelmében az európai hozzájárulást 80%-ban az Euratomnak, 20%-ban pedig Franciaországnak kell biztosítania, és célja az építési költségek, a folyó kiadások és az előre nem látható költségek fedezése. Az említett következtetések alapján a Bizottság javaslatot terjesztett elő a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, a 2007–2013. időszakra vonatkozó 2006. május 17-i többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó intézményközi megállapodás[12] módosítására annak érdekében, hogy az ITER a 2012–2013. időszakban további forrásokhoz juthasson.

(5) A 2013 utáni időszak vonatkozásában a Bizottság „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[13] azt javasolta, hogy az ITER projekt finanszírozása a többéves pénzügyi kereten kívül történjék. Ennek érdekében a 2014-től 2018-ig terjedő időszakra kiegészítő kutatási programot kell elfogadni az ITER projekt céljaira.

(6) Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási programot az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni. A hozzájárulásokat az Európai Unió általános költségvetésébe kell befizettetni, és a program címzett bevételeként kell kezelni. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a programhoz azok a harmadik országok is nyújthassanak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal.

(7) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján a teljes finanszírozási ciklusra kiterjedően védeni kell, és ennek érdekében gondoskodni kell a szabálytalanságok megelőzéséről, feltárásáról és kivizsgálásáról, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett és a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetéséről, valamint szükség esetén szankciók alkalmazásáról.

(8) A Tudományos és Műszaki Bizottság véleményt alkotott a Bizottság számára a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő Euratom kutatási és képzési programról (2014–2018). Az ITER-rel kapcsolatos tevékenységek tudományos és műszaki tartalma nem változott e kiegészítő kutatási programban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014. január 1-jétől 2018. december 31-ig terjedő időszakra létrejön az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (a továbbiakban: program). A programból az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) által az ITER Szervezete részére nyújtandó hozzájárulások rendelkezésre bocsátáshoz szükséges tevékenységeket és az ITER-rel összefüggő egyéb tevékenységeket kell finanszírozni, beleértve azokat is, amelyek az ITER létesítményeinek építéséhez, üzemeltetéséhez és hasznosításához szükségesek. A program tudományos és technológiai célkitűzését, indoklását és tevékenységét a melléklet ismerteti.

2. cikk

A programot legfeljebb 2573 millió EUR (jelenlegi értéken) összegű hozzájárulás útján, a 3. cikkben meghatározott módon kell finanszírozni.

3. cikk

A programot a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni, amelyek összegét az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján kell megállapítani. Ezeket a hozzájárulásokat a(z) XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[14] (az új költségvetési rendelet) XX. cikke értelmében a program külső címzett bevételének kell tekinteni.

4. cikk

A programhoz olyan harmadik országok is nyújthatnak hozzájárulást, amelyek a szabályozott magfúzió területén saját kutatási programjaik és az Euratom programjai társulásának létrehozása céljából együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal (a továbbiakban: társult országok).

A társult országok hozzájárulásának összegét az Euratommal a szabályozott magfúzió területén kötött vonatkozó együttműködési megállapodásban kell meghatározni.

5. cikk

A programot a Bizottság a(z) XXXX/2012/EU rendelettel (az új költségvetési rendelettel) összhangban hajtja végre.

A Bizottság a(z) XXXX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az új költségvetési rendelet) XX. cikkével összhangban jogosult feladatokat átruházni a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozásra.[15]

6. cikk

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék – dokumentumok vizsgálata, valamint helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok útján – jogosult ellenőrzéseket végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásokban részesülő kedvezményezetteknél, valamint az e határozat alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e határozat végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

7. cikk

Ez a határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt […]-ban/ben, […]-án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

AZ ITER PROJEKTRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KUTATÁSI PROGRAM TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSE, INDOKLÁSA ÉS TEVÉKENYSÉGE

Tudományos és technológiai célkitűzés

Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program célja az ITER megvalósítása, ami jelentős lépés a magfúzió elvén alapuló biztonságos, fenntartható, környezettisztelő és gazdaságilag életképes erőművi reaktor-prototípusok létrehozása felé.

A célkitűzés teljesítését szolgáló stratégia első számú prioritása az ITER (nagyméretű kísérleti létesítmény a fúziós energiatermelés tudományos és műszaki megvalósíthatóságának demonstrálására), majd ezt követően egy demonstrációs fúziós erőmű megépítése.

Indoklás

A fúziós energia néhány évtizeden belül nagyban hozzájárulhat az Unió fenntartható és biztonságos energiaellátásának biztosításához. Sikeres fejlesztés esetén a fúziós energia biztonságos, fenntartható energiaforrást jelenthet.

A fúziós energiára irányuló K+F nemzetközi dimenziója az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetében, valamint a Japán kormánya és az Euratom között a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó, az ITER-rel kapcsolatos tevékenységeket kiegészítő tevékenységekről létrejött megállapodásban ölt testet.

Tevékenység

Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program a 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozattal összhangban a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás („Fusion for Energy”) tevékenységéhez az Euratom által nyújtandó finanszírozás rendelkezésre bocsátásáról gondoskodik.

A fúziós energia területén a 2014-től 2018-ig terjedő időszakban a következő tevékenységeket kell végrehajtani:

a) rendelkezésre kell bocsátani az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete részére, beleértve az ITER komponenseinek és tenyészköpeny-tesztmoduljainak beszerzésére irányuló eljárások megalapozásához szükséges K+F-tevékenység elvégzését is;

b) rendelkezésre kell bocsátani az Euratom hozzájárulását a tágabb megközelítés keretében Japánnal együtt folytatott tevékenységekhez;

c) szükség szerint egyéb, a demonstrációs reaktor és a kapcsolódó létesítmények tervezésének megalapozásához szükséges tevékenységeket kell végezni.

Az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program ezen túlmenően kiterjed a „Fusion for Energy” közös vállalkozás működésére, a kapcsolódó igazgatási és humánerőforrás-ügyi feladatok ellátására, valamint az általános technikai és adminisztrációs támogatásra is.

A fentiekben felsorolt tevékenységek végrehajtását szolgáló részletes munkaprogramokat évenkénti gyakorisággal a „Fusion for Energy” közös vállalkozás igazgatótanácsa fogja elfogadni.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

A Tanács határozata az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról

1.2. A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai területek[16]

– XX XX ITER

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[17]

ý A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az ITER-re vonatkozó kiegészítő kutatási program (a továbbiakban: program) célkitűzése az energiarendszer biztonságos és hatékony hosszú távú szén-dioxid-mentesítéséhez való hozzájárulás. A program az Európa 2020 stratégia és az innovatív Unióra vonatkozó kiemelt kezdeményezés megvalósításához is hozzájárul azáltal, hogy támogatja a csúcstechnológiát képviselő európai vállalkozások mobilizálását, melyek ezen keresztül a „Fusion for Energy” közös vállalkozás (a továbbiakban: F4E) beszerzési szerződéseiben való részvétel útján új készségekre és gyártási képességekre tesznek szert.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) a közvetett cselekvések esetében

Az Euratom hozzájárulásának rendelkezésre bocsátása az ITER Szervezete részére az ITER-létesítmények építéséhez, üzemeltetéséhez és hasznosításához, valamint az ITER-rel összefüggő más tevékenységekhez.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):

1.4.3. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek) a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvései esetében

Tárgytalan.

1.4.4. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra..

A kiegészítő kutatási program biztosítja a lehetőséget arra, hogy Európa rendelkezésre bocsássa hozzájárulását az ITER nemzetközi együttműködésben történő sikeres megépítéséhez. Mivel Európának kell a legnagyobb mértékben hozzájárulnia a projekthez (az építési költségek 45%-át kell állnia), a program hatásai legnagyobb mértékben Európában fognak jelentkezni. Ezek a hatások részben rövid távúak (versenyképességi előnyök az európai ipar számára), részben pedig hosszú távúak (Európa vezető szerephez jut a fúziós energia kereskedelmi hasznosításában).

A projekt az ITER-rel összefüggő tevékenységek természete miatt (csúcstechnológiát képviselő komponensek és épületek beszerzése), melyek mindeddig példátlan ipari összefogást tesznek szükségessé építő-, gépész- és villamosmérnökök, valamint anyagtudományi és atomenergetikai szakemberek között, már most is kedvező hatást gyakorol az ipar versenyképességére és a foglalkoztatásra. Az ITER-hez a Közösség részéről nyújtandó hozzájárulás több mint háromnegyede magánszektorbeli vállalkozások közreműködését igényli. Közvetlenül az ITER-nek köszönhetően jelentős számú új munkahely jön létre Európában, mivel a kiadások jelentős része K+F-tevékenységet és mérnöki munkát finanszíroz, melyek fajlagosan lényegesen több munkaerőt igényelnek, mint a hagyományos termékgyártás.

Hosszú távon az ITER egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a csúcstechnológiát képviselő európai iparágak és az építőipari vállalkozások globális versenyelőnyre tegyenek szert, és vezető szerephez jussanak az első generációs fúziós erőművek tervezésében és nemzetközi szintű kereskedelmi hasznosításában.

1.4.5. Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Az ITER építéséhez rendelkezésre bocsátandó európai hozzájárulás kapcsán elért előrehaladás mérését szolgáló mutatók az F4E által kitűzött mérföldkövek teljesítéséhez kapcsolódnak, tekintettel arra, hogy ez a közös vállalkozás végzi az egyes komponensek beszerzését és „természetbeni hozzájárulás” formájában történő rendelkezésre bocsátását az ITER építéséhez.

Az F4E a projekttervében az ITER építése során végzendő valamennyi beszerzéshez kitűzött mérföldköveket. A mérföldkövek teljesítésének menetrendjét az F4E általános munkaterve és éves munkaprogramjai határozzák meg, míg a tényleges teljesítésekről a közös vállalkozás irányító testülete (igazgatótanácsa) és az EU Tanácsa számára rendszeres jelleggel összeállított jelentések tartalmaznak információkat.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Az Európa 2020 stratégia költségvetéséről 2011. június 29-én elfogadott közleményében a Bizottság azt javasolta, hogy az ITER projekthez nyújtandó EU-hozzájárulás finanszírozása 2013 után a többéves pénzügyi kereten kívül történjék. Ez a kiegészítő kutatási program ezt a javaslatot önti jogi formába.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

Az ITER és a hozzá hasonló projektek kockázatai, költségei és hosszú időtávja lehetetlenné teszi a tagállami, de még az EU-szintű fellépést is. Ezért a projekt végrehajtásához világméretű keret kialakítására volt szükség. A nemzetközi összefogás keretében Európa által vállalt fellépés megosztja a kockázatokat, és olyan méretgazdaságosságot és kiterjedtséget biztosít, amely másként nem volna elérhető.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A közös európai tóruszra (JET) vonatkozó projekt bebizonyította, hogy az Euratom hatékonyan és a tudományos és ipari előnyök maximalizálása mellett képes koordinálni a magfúzió területén a nagyszabású kutatási létesítmények építését és üzemeltetését. Az ITER építése azonban mindeddig példátlan mértékű vállalkozás, amely rendkívüli globális összefogást tesz szükségessé.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A program szinergikus viszonyban van és jól kiegészíti a magfúzióval kapcsolatos kutatási tevékenységeket, valamint a „Horizont 2020” keretprogramot kiegészítő majdani Euratom kutatási és képzési programot (2014–2018). Az e keretben végrehajtandó cselekvések nagymértékben elősegítik különösen az ITER építését és üzemeltetését, és a kockázatok mérséklése szempontjából is fontosak. A 2012–2013. időszakra vonatkozó Euratom kutatási keretprogram magfúzióval kapcsolatos kutatási tevékenységei szintén nagyban hozzájárulnak a program tevékenységéhez.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

ý A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ý  A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. január 1-jétől 2018. december 31-ig

– ý  Pénzügyi hatás: 2014-től 2026-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7. Tervezett igazgatási módszer(ek)[18]

ý Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

ý Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ý  a Közösségek által létrehozott szervek[19]

– ¨  tagállami közigazgatási / közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ Megosztott igazgatás a tagállamokkal

¨ Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (nevezze meg)

Egynél több igazgatási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések:

Az igazgatási feladatokat a Bizottság szervezeti egységei, valamint a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás („Fusion for Energy” – F4E) fogja ellátni. Az Euratomot mind az ITER Szervezete, mind az F4E legfelső szintű szerveiben a Bizottság képviseli.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

A program végrehajtása az F4E-n keresztül történik, amely az Euratom részéről az ITER projekthez és az ITER-rel összefüggő más, például a tágabb megközelítés keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez nyújtandó hozzájárulás közvetítését végzi.

A Bizottság részt vesz az F4E és az ITER Szervezete döntéshozó szerveinek munkájában.

Nemzetközi szinten a Bizottság képviseli az Euratomot az ITER Szervezete döntéshozó szervében, az ITER Tanácsában, és részt vesz az ITER Tanácsa mellett működő tudományos és műszaki tanácsadó bizottság és igazgatási tanácsadó bizottság munkájában.

Ami az F4E irányítását és vezetését illeti, a Bizottság tagja a közös vállalkozásnak, és az Euratom nevében részt vesz annak irányító testületei: az igazgatótanács, a végrehajtó bizottság, a műszaki tanácsadó bizottság, az igazgatási és pénzügyi bizottság és az elnökség munkájában.

2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A teljesítések minőségének maximalizálását és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának optimalizálását külön nyomonkövetési rendszer biztosítja. A nyomon követés és a jelentéstétel az F4E-re és az ITER Szervezetére alkalmazandó ilyen tárgyú szabályokon alapul, amelyek értelmében valamennyi fontos dokumentumot jóvá kell hagynia az illetékes irányító szervnek. A Bizottság e szerveken keresztül követi nyomon és vizsgálja felül az ITER projekt megvalósítását célzó tevékenységeket meghatározó dokumentumokat: a munkaprogramokat, az éves jelentéseket, a projektterveket, a forrásigényterveket, a humánpolitikai terveket, a költségvetéseket, a pénzügyi beszámolókat stb.

Az F4E-nél folyamatban van a projektvezetési és jelentéstételi folyamatok kialakítása, melyek teljes mértékben integrálni fogják az igazgatótanács felé való jelentéstételt biztosító rendszer különböző aspektusait.

Az F4E a 2010. július 12-i tanácsi következtetéseknek (tervezet: 11902/10 RECH 255 ATO 38 BUDGET 45; elfogadott szöveg: 11821/10 ADD 1) megfelelően minden évben beszámol a Tanácsnak a költség-visszaszorítási és takarékossági terv végrehajtásában elért előrehaladásról, a közös vállalkozás és az ITER projekt helyzetéről és vezetéséről, valamint az éves költségvetés keretében előirányzott tevékenységek megvalósításáról.

A Tanács következtetéseire reagálva az F4E felkért egy független szakértőt arra, hogy az elkészült jelentések alapján évente egyszer értékelje a projekt helyzetét, és fogalmazzon meg szakvéleményt az F4E igazgatótanácsa és a Versenyképességi Tanács számára.

Az F4E és a Bizottság aláírt továbbá egy igazgatási megállapodást, mely meghatározza, hogyan és milyen feltételekkel utalja át a Bizottság a Közösség pénzügyi hozzájárulását az F4E-nek.

2.2. Irányítási és kontrollrendszer

A Bizottság részt vesz az ITER Szervezete döntéshozó testületeinek és az F4E irányító szerveinek munkájában.

A Bizottság szintjén a közös vállalkozással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős főigazgatóság nyomon fogja követi és felügyelni fogja mindazokat a kezdeményezéseket, különös tekintettel a pénzügyi jellegűekre, amelyek szükségesek az ITER projekt hatékony megvalósításához.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) – a szolgálat főigazgatója és az F4E által közösen megállapított rend szerint – 2012-től az F4E-nél is el fogja látni a belső ellenőrzési feladatokat.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az F4E-vel és személyzetével szemben azonos jogkörökkel rendelkezik, mint a Bizottság szervezeti egységeivel szemben.

Ami az F4E irányítását illeti, a közös vállalkozás igazgatótanácsa a Bizottság javaslatára 2011 májusának végén több intézkedést is elfogadott az F4E irányításának és vezetésének javítására. Ezen intézkedések között szerepelt egy igazgatási és pénzügyi bizottság létrehozása, amely igazgatási és pénzügyi kérdésekben észrevételeket és ajánlásokat fogalmaz meg az igazgatótanács számára; az elnökség felállítása, amely előkészíti az igazgatótanács üléseit és döntéseit; valamint a végrehajtó bizottság feladatkörének átalakítása, amely így a jövőben az F4E által bonyolított beszerzésekre fog összpontosítani.

A közös vállalkozás új igazgatója 2011. január 1-jén új, projektorientáltabb szervezeti struktúrát vezetett be, amelyben megerősödtek a pénzügyi jellegű tevékenységek.

Az F4E pénzügyi szabályzata hasonló a Bizottságéhoz, és a benne foglalt beszerzési eljárások egyenértékűek a Bizottságra irányadó standardokkal. Az F4E által kötött szerződések – a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatával összhangban – tartalmazzák az F4E költségvetésének felhasználására vonatkozó felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezéseket. Az F4E a Számvevőszék állásfoglalásait követve és azoknak megfelelően nemrégiben átalakította pénzügyi szabályzatát.

Az F4E az igazgatótanácsnak és az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel, és – a Tanács ajánlása alapján – az Európai Parlament mentesíti a közös vállalkozást minden évben a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól is. Az Európai Számvevőszék évente kétszer auditot végez az F4E-nél, és ennek alapján – az éves mentesítési eljárás keretében – jelentést készít a Bizottság, a Tanács és a Parlament részére. Az F4E és az ITER közös igazgatási tevékenységei (például a közös beszerzések) esetében a Bizottság a jövőben is biztosítani fogja, hogy a partnerek számviteli, belső ellenőrzési, audit- és közbeszerzési eljárásai összeegyeztethetők legyenek az EU szabályaival és standardjaival. Ennek kapcsán figyelembevételre kerülnek a Számvevőszék által korábban megfogalmazott ajánlások.

2.2.1. A belső ellenőrzés kerete

A belső ellenőrzések keretét a következők alkotják:

1. a Bizottság belső ellenőrzési szabályai, amelyeket az ITER projektért felelős bizottsági főigazgatóság mindenkor figyelembe vesz, amikor az F4E-vel kapcsolatos határozatait – és különösen a pénzügyi jellegűeket – elfogadja;

2. az F4E jelenleg kialakítás alatt álló belső ellenőrzési szabályai, amelyek rendszeres felügyeleti célú ellenőrzésekre, valamint az ezek során megfogalmazott ajánlások gyakorlati átültetésének nyomon követésére egyaránt kiterjednek. Az F4E-t a belső ellenőrzési cselekvési terv végrehajtásában, az ellenőrzőlisták összeállításában, a rendszeres felügyelet mechanizmusának kialakításában és a költségvetési mechanizmus felállításában a Bizottság által kirendelt munkatársak is segítették;

3. a Bizottság által gyakorolt technikai, pénzügyi és politikai felülvizsgálat az F4E és az ITER tevékenységei felett, a projekt minden lépésére kiterjedően;

4. a beszerzések kapcsán végrehajtott előzetes és utólagos ellenőrzések. Előre meghatározott célkitűzések és mutatók alapján rendszeresen kockázatértékelést kell végezni, és rendszeres jelleggel figyelemmel kell kísérni a feladatok végrehajtásában elért előrehaladást és az erőforrás-felhasználást.

2.2.2.     Az előírások teljesítésének elmulasztásához társuló kockázat várt mértéke

Az F4E a tevékenységének jellege miatt eleve hordoz magában pénzügyi kockázatot (nagy és összetett természetbeni beszerzések nagy műszaki kockázattal). Intézkedések születtek az F4E működésének nyomon követésére és jobb ellenőrzésére, és remélhetően az F4E szervezeti struktúrájának átszervezése is könnyíteni fog a helyzeten.

A Bizottság tovább folytatja a projekt megvalósításában – különösen a költségek tekintetében – rejlő kockázatok feltárását, és a kockázatok kezelése és mérséklése érdekében meg fogja tenni a legmegfelelőbb intézkedéseket.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Az ITER projekt megvalósításával és a hozzá kapcsolódó költségvetés kezelésével megbízott bizottsági főigazgatóságnak eltökélt szándéka, hogy a projekt megvalósítása során – a Bizottság csalás elleni stratégiájával (COM(2011) 376, 2011. június 24.) összhangban – mindenkor felvegye a küzdelmet a csalás ellen.

A szerződések, a támogatások és a kapcsolódó kifizetések igazgatási eszközökkel történő nyomon követése az F4E feladata. A Bizottság és az F4E különös figyelmet fordít a költségek kézben tartására.

A Bizottság és a közös vállalkozás – különösen az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel és a költségvetési rendelet 53. cikkének a) pontjával összhangban – tekintettel van az Európai Unió pénzügyi érdekeire.

A Bizottság és a közös vállalkozás megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során ne sérüljenek.

Az F4E megkezdte utólagos auditstratégiájának kidolgozását, melyet 2012-től kíván alkalmazni. Ez a stratégia központi szerepet fog betölteni a mögöttes ügyletek jog- és szabályszerűségének megítélésében.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az F4E-vel és személyzetével szemben azonos jogkörökkel rendelkezik, mint a Bizottság szervezeti egységeivel szemben.

A OLAF jogosult az európai uniós finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél az 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben csalás, korrupció vagy más hasonló jogellenes cselekmény.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám: 08 01 xx || diff./nem diff.[20] || EFTA-országoktól[21] || tagjelölt országoktól[22] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

A többéves pénzügyi kereten kívül || 08 01 04 40 Fusion For Energy || Nem diff. || NEM || NEM || IGEN || IGEN

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

A többéves pénzügyi kereten kívül || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1. fejezet / A többéves pénzügyi kereten kívül || 08 01 XX 01 A munkatársakkal kapcsolatos kiadások* 08 01 XX 02 A külső munkatársakkal kapcsolatos kiadások* 08 01 XX 01 Egyéb igazgatási kiadások* 08 06 01 xx Az ITER-rel kapcsolatos kiadások || Diff./nem diff. || NEM || NEM || IGEN || IGEN

*A költségvetési sorok pontos számozása később kerül megállapításra.

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

Jelenlegi árakon, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || A többéves pénzügyi kereten kívül

|| || || 2014. év[23] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || >2018 || ÖSSZESEN ||

Ÿ Operatív előirányzatok a többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 08 06 01 xx ITER || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 897,230 || 631,578 || 285,383 || 282,081 || 253,262 || – || 2349,534 ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || 107,000 || 306,140 || 405,263 || 304,368 || 353,455 || 873,308 || 2349,534 ||

Az ITER-program keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[24] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma: 08 01 04 40 F4E-munkatársak || || (3) || 43,000 || 43,860 || 44,737 || 45,632 || 46,545 || – || 223,774 ||

Előirányzatok ÖSSZESEN A többéves pénzügyi kereten kívül || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 940,230 || 675,438 || 330,120 || 327,713 || 299,807 || || 2573,308 ||

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 150,000 || 350,000 || 450,000 || 350,000 || 400,000 || 873,308 || 2573,308 ||

|| || 1. fejezet

Főigazgatóság: || || || 2014. év[25] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || >2018 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok[26] || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 08 01 XX 01 08 01 XX 02 08 01 XX 03 || || (3) || 6,350 0,960 2,559 || 6,477 0,979 2,610 || 6,606 0,999 2,662 || 6,738 1,019 2,715 || 6,874 1,039 2,769 || || 33,045 4,996 13,315

Előirányzatok ÖSSZESEN: || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 9,869 || 10,066 || 10,267 || 10,472 || 10,682 || || 51,356

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 9,869 || 10,066 || 10,267 || 10,472 || 10,682 || || 51,356

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || || 0

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1a. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: Tárgytalan.

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év[27] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || >2018 || ÖSSZESEN

Előirányzatok ÖSSZESEN az 1. fejezetben / a többéves pénzügyi kereten kívül || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 950,099 || 685,504 || 340,387 || 338,185 || 310,489 || || 2624,664

Kifizetési előirányzatok || 159,869 || 360,066 || 460,267 || 360,472 || 410,682 || 873,308 || 2624,664

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2017+2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

A teljesítés típusa[28] || A teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:[29] || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés* || || || 1 || 897,230 || 1 || 631,578 || 1 || 285,383 || 1 || 282,081 || 1 || 253,262 || || || || || 5 || 2349,534

1. konkrét célkitűzés részösszege: || || || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || 1 || 897,230 || 1 || 631,578 || 1 || 285,383 || 1 || 282,081 || 1 || 253,262 || || || || || 5 || 2349,534

*Az ITER projekt teljesítéseit az F4E (a „barcelonai ügynökség”) által összeállított éves jelentések képezik, amelyek ismertetik a projekt kapcsán elért előrehaladást.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ý  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év[30] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETE || || || || || ||

Humánerőforrás a program bonyolítása || 7,310 || 7,456 || 7,605 || 7,757 || 7,913 || 38,041

Egyéb igazgatási kiadások || 2,559 || 2,610 || 2,662 || 2,715 || 2,769 || 13,315

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉNEK részösszege || 9,869 || 10,066 || 10,267 || 10,472 || 10,682 || 51,356

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || ||

Humánerőforrás || 33,996 || 34,676 || 35,369 || 36,077 || 36,798 || 176,916

Egyéb igazgatási kiadások* || 9,004 || 9,184 || 9,368 || 9,555 || 9,747 || 46,858

|| || || || || ||

*becsült adatok

ÖSSZESEN || 52,869 || 53,926 || 55,004 || 56,104 || 57,227 || 275,130

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– ýA javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár a Bizottságon belül:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év[31] || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

|| Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) – ITER – az alábbi tételek egy külön az ITER-re vonatkozó létszámtervbe fognak beépülni az 1. fejezeten belül

A központban || 50 || 50 || 50 || 50 || 50 || 50

|| || || || || ||

|| || || || || ||

|| || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[32] – ITER – az 1. fejezeten belül ||

AC, INT, END || 15 || 15 || 15 || 15 || 15 || 15

|| || || || || ||

08 01 04 40[33] || – a központban[34] || || || || || ||

– az F4E közös vállalkozásnál (Barcelona)* || 422 || 422 || 422 || 422 || 422 || 422

XX 01 05 02 (AC, END, INT a közvetett kutatásban) || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT a közvetlen kutatásban) || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || ||

ÖSSZESEN || 487 || 487 || 487 || 487 || 487 || 487

XX: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében a felelős főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az ITER-program végrehajtása igazgatási költségeinek (a személyi költségeket is ideértve, de nem ideértve az ITER Európai Közös Vállalkozás [F4E] operatív előirányzatait) magának az ITER-programnak az operatív előirányzataihoz kell igazodniuk.

*A 422 teljes munkaidős egyenérték a 2012. évi költségvetésben a 08 01 04 40 jogcímen található.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || A központban dolgozó munkatársak mind a barcelonai belső ügynökség (F4E), mind pedig az ITER projekt vonatkozásában a tevékenységek meghatározását és nyomon követését végzik, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben a Bizottság képviseli az európai partnerséget. A barcelonai belső ügynökségnél (F4E) dolgozó munkatársak az ITER-re vonatkozó 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozattal összhangban az ITER Nemzetközi Szervezete munkatervének pénzügyi végrehajtását, valamint a kapcsolódó beszerzések bonyolítását és a szerződéskötést végzik az európai hozzájárulás vonatkozásában.

Külső személyzet

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– ¨  A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.[35]

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– ý A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

Előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N-edik év || N+1-edik év || N+2-edik év || N+3-adik év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

*A program harmadik országoktól (az általuk az Euratommal kötendő együttműködési megállapodások alapján) hozzájárulásokat kaphat, ezek összege azonban egyelőre nem ismert.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– ¨  A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ý  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

ý         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[36]

N-edik év || N+1-edik év || N+2-edik év || N+3-adik év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

XXXX jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

08 01 04 40, 08 06 01 Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

A programot a tagállamok által rendelkezésre bocsátott hozzájárulásokból kell finanszírozni, amelyek összegét az Európai Unió általános költségvetéséhez nyújtott GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulás számításához meghatározott, az egyes tagállamok bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) alkalmazott lehívási mérték alapján kell megállapítani. Ezeket a hozzájárulásokat az Európai Unió általános költségvetésébe kell befizetni, és az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (az új költségvetési rendelet) 18. cikke értelmében a program külső címzett bevételének kell tekinteni.

[1]               Eredetileg: Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor.

[2]           HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

[3]               HL L 246., 2007.9.21., 34. o.

[4]               HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

[5]               COM(2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[6]               COM(2011) 48.

[7]               HL C […]., […]., […]. o.

[8]               HL C […]., […]., […]. o.

[9]               HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

[10]             HL L 90., 2007.3.30., 58. o.

[11]             HL L 246., 2007.9.21., 34. o.

[12]             HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[13]             COM(2011) 500 végleges.

[14]             HL L […]., […]., […]. o.

[15]             A Tanács 2007/198/Euratom határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról.

[16]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[17]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[18]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[19]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[20]             Differenciált/nem differenciált előirányzat.

[21]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[22]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[23]             A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[24]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[25]             A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[26]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[27]             A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[28]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[29]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés.

[30]             A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[31]             A javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[32]             AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

[33]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[34]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[35]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[36]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25%-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.