52011PC0842

INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A többéves pénzügyi keret összefüggésében a Bizottság számára prioritást jelent a szabályozási környezet egyszerűsítése és annak elősegítése, hogy rendelkezésre álljon uniós támogatás a partnerországok és ‑régiók, a civil társadalmi szervezetek, kkv-k stb. számára, amennyiben ezek hozzájárulnak a rendelet célkitűzéseinek megvalósításához.

Az új eszközök végrehajtása során egyszerűsített és rugalmas döntéshozatali eljárások tennék lehetővé a végrehajtási intézkedések gyorsabb elfogadását, és ezáltal az uniós támogatás gyorsabb biztosítását, különösen a válságban lévő, válság utáni időszakot élő és instabil országok számára.

Ezenkívül a költségvetési rendelet felülvizsgálata, ami különösen lényeges a külső tevékenységekre vonatkozó külön rendelkezéseket illetően, elő fogja segíteni a civil társadalmi szervezetek és kisvállalkozások finanszírozási programokban való részvételét, például a szabályok egyszerűsítése, a részvétel költségeinek csökkentése és az odaítélési eljárások felgyorsítása útján. A Bizottság az új költségvetési rendeletben foglalt új, rugalmas eljárásokat használva szándékozik végrehajtani ezt a rendeletet.

Ennek fényében a Bizottság egy sor egyszerűsített és harmonizált végrehajtási szabályt és eljárást javasol, amelyek a négy földrajzi eszközre, azaz a DCI-re, az ENI-re, az IPA-ra és a PI-re, valamint a három tematikus eszközre, vagyis az IfS-re, az EIDHR-re és az INSC-re alkalmazandók. Az IPA és az ENI esetében azonban az előcsatlakozási együttműködés és a határokon átnyúló együttműködés speciális jellege miatt további és konkrét végrehajtási szabályokra és eljárásokra lesz szükség, amelyek „lex specialis” módjára kiegészítik a közös végrehajtási rendeletben meghatározott általános szabályokat és eljárásokat.

Finanszírozási mechanizmusuk egyedisége miatt mind az EFA, mind a Grönland-határozat kívül marad a rendelet hatályán.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

Nyilvános konzultáció

A Bizottság 2010. november 26. és 2011. január 31. között nyilvános konzultációt tartott az EU külső tevékenységének jövőbeli finanszírozásáról. Ez a folyamat egy online kérdőíven alapult, amelyet egy „Milyen pénzügyi eszközökkel történjék az EU külső fellépéseinek finanszírozása 2013 után?” című háttérdokumentum kísért. A válaszok általában véve nem utaltak arra, hogy számottevő változtatásra lenne szükség a jelenlegi végrehajtási mechanizmusokat illetően, bár a válaszadók jelentős többsége támogatta a magasabb fokú rugalmasságot és egyszerűsítést a végrehajtás terén.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A Bizottság elvégezte különféle jelentések (értékelések, ellenőrzések, tanulmányok, félidős értékelések) belső felülvizsgálatát. A felülvizsgálat áttekintette, hogy mi működött és mi nem, és tanulságokat fogalmazott meg a pénzügyi eszközök megszövegezéséhez.

Azt mutatta, hogy a jelenlegi eszközök hozzájárultak a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása felé tett előrehaladáshoz a fejlődő országokban. A végrehajtás módjai – mint például a költségvetés-támogatás és az „ágazatlefedő megközelítés” – mélyebb együttműködést tettek lehetővé a partnerországokkal, és hatékonyabb munkamegosztást a donorok közötti társfinanszírozás útján.

A felülvizsgálat mindazonáltal több hiányosságot is azonosított. A jelenlegi végrehajtási folyamat az értékelés szerint túl összetett, és nem teszi lehetővé szükség esetén a gyors módosításokat. Ezeket a hiányosságokat e rendelet közvetlenül kezeli.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik része III. címének 1. fejezete biztosítja a partnerországokkal és ‑régiókkal folytatott együttműködés jogi keretét. Ennek megfelelően a javasolt közös végrehajtási rendelet a Szerződés 209. cikkének (1) bekezdésén és 212. cikkének (2) bekezdésén alapul, és azt a Bizottság a 294. cikkben meghatározott eljárás szerint terjeszti elő. Mivel az EUMSZ 310–320. cikke alkalmazandó az Euratomra (lásd az Euratom-Szerződés 106a. cikkét), a javaslat vonatkozhat a pénzügyi együttműködés INSC keretében történő végrehajtására is.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

N/A

5.           FŐ ELEMEK

(1)        I. cím: Végrehajtás – 1–3. cikk

Az 1. cikk (Tárgy és alapelvek) a rendelet célkitűzéseit határozza meg, amelyek a következők: harmonizált végrehajtási szabályok meghatározása a Relex-eszközökre vonatkozóan, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint az egyszerűsítés és a rugalmasság előmozdítása ezen eszközök végrehajtása terén.

A 2. cikk (Cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések elfogadása) arról rendelkezik, hogy a Bizottság által hozott finanszírozási határozatoknak többéves programozási dokumentumokon alapuló cselekvési programok formáját kell ölteniük. Kivételesen, de a többéves programozási dokumentumokkal összhangban el lehet fogadni egyedi intézkedéseket a cselekvési programok keretén kívül is. Előre nem látott és megfelelően indokolt esetekben a Bizottság olyan különleges intézkedéseket is elfogadhat, amelyekről nem rendelkeznek a többéves programozási dokumentumok. A cikk tartalmazza az említett határozatok elfogadásakor követendő bizottsági szabályokat, valamint az azok alóli lehetséges kivételeket.

A 3. cikk (Kísérő intézkedések) meghatározza a kiadások azon típusait, amelyek e rendelet végrehajtását szolgálják, és amelyeket fedezhet uniós finanszírozás (pl. előkészítési, figyelemmel kísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységek, tájékoztatás és kommunikációs erőfeszítések). Ezek az intézkedések finanszírozhatók a programozási dokumentumok hatályán kívül is.

(2)        II. cím: A finanszírozási módszerekre vonatkozó rendelkezések – 4–6. cikk

A 4–6. cikk nem kimerítően, a jelenlegi gyakorlat és az azonosított szükségletek alapján felsorolja az e rendelet szerint használható finanszírozási formákat. A bevezetett módosítások figyelembe veszik a legújabb költségvetési rendelet rendelkezéseit. Konkrétabban, a 4. cikk innovatív eszközökről rendelkezik, mint amilyenek a kölcsönök, garanciák, tőkeinstrumentumok és kockázatmegosztási eszközök, valamint leírja az adókra, illetékekre és díjakra vonatkozó lehetséges megoldásokat. Kifejti, hogy az e rendelet szerinti intézkedések végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által vagy közvetett módon is, a költségvetési rendeletben felsorolt valamely szervezetet vagy személyt bízva meg a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal. Ez a rendelkezés meghatározza a társfinanszírozás típusát (párhuzamos vagy közös) is.

A 7. cikk (Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme) intézkedéseket állapít meg az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, és különösen annak érdekében, hogy képessé tegye az Uniót (mindenekelőtt a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot) a végrehajtott intézkedések valamennyi szükséges ellenőrzésének elvégzésére.

(3)        III. cím: Az állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok közbeszerzések vagy támogatások odaítélése, és más odaítélési eljárások esetén – 8–12. cikk

A 8–11. cikk (Az állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok közbeszerzések vagy támogatások odaítélése és más odaítélési eljárások esetén) a közbeszerzésekhez és támogatások odaítéléséhez való hozzáférésre irányadó feltételeket határozza meg e rendelet végrehajtása céljából. A javasolt rendelkezések jelentősen egyszerűbbek, és azt jelzik, hogy a célkitűzés a feltételhez nem kötött segélynyújtásra való törekvés. A cikkek mindazonáltal részletesen szabályozzák a harmadik országok támogathatóságára vonatkozó feltételeket (a kölcsönösség követelménye, a végrehajtott programban való részvétel, bizonyos országok nem támogathatósága stb.), valamint az azok alóli kivételeket (a termékek vagy a nyújtott szolgáltatások elérhetőségének hiánya, kivételes sürgősség, háromoldalú együttműködés stb.).

A 12. cikk (Értékelés) arra kötelezi a Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje a végrehajtott szakpolitikák és programok eredményeit, az ágazati szakpolitikákat, valamint magának a programozásnak a hatékonyságát. Az értékelésbe bevonnak minden fontos érintett felet, a jelentést pedig megosztják a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel.

(4)        IV. cím: Záró rendelkezések – 13–17. cikk

A 13. cikk (Éves jelentés) egy, az e rendelet előrehaladásáról és végrehajtásáról szóló éves bizottsági jelentést ír elő. Ez a jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kerül benyújtásra.

A 14. cikk (Éghajlat-politikai és biodiverzitási kiadások) egy speciális, az OECD módszertanán (a riói mutatókon) alapuló nyomonkövetési rendszert ír elő.

A 15. cikk (Bizottságok) az adott bizottságok e rendelet végrehajtásában való, az új komitológiai rendelethez[1] igazított részvételét írja le.

A 16. cikk (Felülvizsgálat és az eszközök értékelése) arról rendelkezik, hogy 2018 közepére a Bizottságnak el kell készítenie és az Európai Parlament és a Tanács elé kell terjesztenie egy jelentést, amely értékeli e rendelet végrehajtását, valamint adott esetben a szükséges módosításokat tartalmazó jogalkotási javaslatot kell benyújtania. Ez a jelentés értékeli az e rendelet alapján elfogadott intézkedések hatását is.

A 17. cikk (Hatálybalépés) a rendelet hatálybalépéséről és 2014. január 1-től kezdődő alkalmazásáról rendelkezik, anélkül, hogy az alkalmazás időtartamát megszabná.

2011/0415 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 209. cikke (1) bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Az Európai Uniónak a külső tevékenységekhez kapcsolódó szakpolitikák egész sorát lefedő, átfogó eszközrendszert kell elfogadnia, amelynek végrehajtásához speciális közös szabályok és eljárások szükségesek. Ezek az eszközök: a Fejlesztési Együttműködési Eszköz („DCI”), a Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszköze („EIDHR”), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz („ENI”), a Stabilitási Eszköz („IfS”), a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz („INSC”), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz („IPA”) és a Partnerségi Eszköz („PI”).

(2) Ezek az eszközök általában előírják, hogy az azok alapján finanszírozott fellépésekre többéves indikatív programozásnak kell vonatkoznia, amely biztosítja azt a keretet, amelyen belül a finanszírozási határozatokat el kell fogadni a költségvetési rendelettel[2] és a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben[3] megállapított eljárásokkal összhangban.

(3) A finanszírozási határozatok formája a többéves indikatív programozásban foglalt terveket követve éves vagy többéves cselekvési program vagy egyedi intézkedés, az előre nem látható és indokolt szükségletek által igényelt esetekben különleges intézkedés, valamint kísérő intézkedés lehet.

(4) Figyelemmel e végrehajtási aktusok szakpolitikai programozási vagy pénzügyi végrehajtási jellegére és különösen a költségvetési vonzataikra, általában a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni kell az elfogadásukra, kivéve a kis pénzügyi jelentőséggel bíró intézkedéseket. A Bizottságnak azonban olyan kellően indokolt esetben, amikor az Unió gyors válaszának szükségessége ezt megköveteli, azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia.

(5) A finanszírozási határozatokban az egyes fellépések leírása – amely meghatározza a fellépés célkitűzéseit, a részét képező fő tevékenységeket, a várt eredményeket, a várható költségvetést és ütemtervet, valamint a teljesítés nyomon követésére szolgáló eljárásokat – további jóváhagyást igényel, a 182/2011/EU rendeletben meghatározott eljárásokkal összhangban.

(6) A pénzügyi eszközök végrehajtásánál, amennyiben a művelet igazgatásával pénzügyi közvetítőt bíznak meg, a bizottsági határozat elsősorban a következőkre vonatkozó rendelkezéseket foglalja magában: kockázatmegosztás, a végrehajtásért felelős közvetítő díjazása, a pénzeszközök felhasználása és újrafelhasználása, valamint az esetleges nyereségek.

(7) A közös szabályoknak és eljárásoknak összhangban kell állniuk az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, amelyeket európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet)[4] határoz meg; az erre való hivatkozás minden esetben a rendelet legújabb, hatályos változatára utal, és magában foglalja a Bizottság által elfogadott, a költségvetési rendelet végrehajtását szolgáló megfelelő szabályokat[5] is.

(8) Bár az Unió által nyújtott külső támogatás finanszírozási igényei növekszenek, az Unió gazdasági és költségvetési helyzete korlátozza az ilyen jellegű támogatáshoz rendelkezésre álló forrásokat. A Bizottságnak ezért a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására kell törekednie, különösen a tőkeáttételi hatással rendelkező pénzügyi eszközök használata útján. Az ilyen tőkeáttételi hatást növeli az, hogy lehetőség van a befektetett és a pénzügyi eszközök által generált összegek felhasználására és újbóli felhasználására.

(9) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, a jogtalanul kifizetett vagy a szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését, és adott esetben a bírságokat. Ezeket az intézkedéseket a nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal kötött alkalmazandó megállapodásokkal összhangban kell végrehajtani.

(10) További rendelkezéseket kell hozni a finanszírozási módszerekről, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, az állampolgársági és származási szabályokról, valamint az eszközök értékeléséről,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. CÍM

VÉGREHAJTÁS

1. cikk

Tárgy és alapelvek

(1) Ez a rendelet az Unió által a következő eszközök keretébe tartozó tevékenységekhez, így cselekvési programokhoz és más intézkedésekhez biztosított pénzügyi támogatás nyújtásának szabályait és feltételeit állapítja meg: a Fejlesztési Együttműködési Eszköz („DCI”), a Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszköze („EIDHR”), az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz („ENI”), a Stabilitási Eszköz („IfS”), a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz („INSC”), az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz („IPA”) és a Partnerségi Eszköz („PI”) (a továbbiakban együttesen: az eszközök, külön-külön: az alkalmazandó eszköz).

(2) A Bizottság biztosítja, hogy a tevékenységeket az alkalmazandó eszköz célkitűzéseivel összhangban és az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének megfelelően hajtják végre. Az eszközök alapján nyújtott pénzügyi támogatás összhangban áll az eszközök végrehajtásának alapvető pénzügyi és jogi keretét biztosító költségvetési rendeletben meghatározott szabályokkal és eljárásokkal.

(3) E rendelet alkalmazása során a Bizottság, ahol a fellépés jellegére tekintettel ez lehetséges és megfelelő, a legrugalmasabb eljárások alkalmazását részesíti előnyben a hatékony és eredményes végrehajtás érdekében.

2. cikk

Cselekvési programok, egyedi intézkedések és különleges intézkedések elfogadása

(1) A Bizottság éves vagy többéves cselekvési programokat fogad el, ha az alkalmazandó eszközben említett indikatív programozási dokumentumok alapján ez szükséges.

Kivételes esetben, különösen ha még nem fogadtak el cselekvési programot, a Bizottság az indikatív programozási dokumentumok alapján egyedi intézkedéseket fogadhat el, ugyanazon szabályok és eljárások alapján, mint amelyek a cselekvési programokra vonatkoznak.

Előre nem látott és megfelelően indokolt szükségletek, körülmények vagy kötelezettségvállalások esetén a Bizottság az indikatív programozási dokumentumokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el. Különleges intézkedések a sürgősségi segélyekről a hosszú távú fejlesztési műveletekre való átállás megkönnyítése érdekében is alkalmazhatók, beleértve olyan intézkedéseket is, amelyek a lakosságnak az ismétlődő válságokra való jobb felkészítését célozzák.

(2) Az (1) bekezdésben említett azon cselekvési programokat és egyedi intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan az Unió pénzügyi támogatása meghaladja a 10 millió EUR-t, valamint azokat a különleges intézkedéseket, amelyekre vonatkozóan az Unió pénzügyi támogatása meghaladja a 30 millió EUR-t, a 15. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Nem kötelező ez az eljárás a fent említett küszöbértéket el nem érő cselekvési programok és intézkedések, valamint azok nem lényegi módosításai esetén. A nem lényegi módosítások lehetnek technikai kiigazítások, mint például a végrehajtási időszak meghosszabbítása, pénzeszközöknek az előirányzott költségvetésen belüli átcsoportosítása vagy a költségvetés növelése vagy csökkentése az eredeti költségvetés 20 %-át el nem érő mértékben, feltéve hogy ezek a módosítások nem érintik jelentősen az eredeti cselekvési program vagy intézkedés célkitűzéseit. Ilyen esetben a cselekvési programokat, intézkedéseket és azok nem lényegi módosításait az elfogadásuktól számított egy hónapon belül be kell jelenteni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(3) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben – mint például válságok esetén, válság utáni és instabil helyzetekben vagy a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat vagy alapvető szabadságokat érintő fenyegetések esetén – a Bizottság a 15. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogadhat el, beleértve a meglévő cselekvési programok és intézkedések módosításait is.

(4) A projektek szintjén megfelelő előzetes környezeti vizsgálatot kell végezni, többek között az éghajlat-változási és biodiverzitási hatások tekintetében, beleértve adott esetben a környezetvédelmi szempontból érzékeny projektek, különösen a nagyobb új infrastruktúrák környezeti hatásvizsgálatát. Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az eredményekhez való nyilvános hozzáférést.

3. cikk

Kísérő intézkedések

(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az eszközök végrehajtásával és célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz közvetlenül szükséges előkészítési, figyelemmelkísérési, nyomonkövetési, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint az uniós küldöttségeknek az eszközök keretében finanszírozott műveletek igazgatásához szükséges igazgatási támogatáshoz kapcsolódó kiadásait.

(2) Amennyiben az a), b) és c) pontban felsorolt tevékenységek a fellépés útján végrehajtott alkalmazandó eszköz általános célkitűzéseihez kapcsolódnak, az uniós finanszírozás fedezheti a következőket:

a)      tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, tudatosságnövelés, képzés, publikációs tevékenységek és bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a fellépések igazgatásához szükséges,

b)      a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése,

c)      tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, így az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához kapcsolódó kiadások.

(3) A kísérő intézkedések finanszírozhatók az indikatív programozási dokumentumok hatályán kívül is. Adott esetben a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően fogad el kísérő intézkedéseket.

II. CÍM

A finanszírozási módszerekre vonatkozó rendelkezések

4. cikk Általános finanszírozási rendelkezések

(1) Az uniós pénzügyi támogatás többek között a költségvetési rendeletben előirányzott következő finanszírozási formák útján nyújtható:

a)      támogatások;

b)      szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó beszerzési szerződések;

c)      költségvetés-támogatás;

d)      a Bizottság által létrehozott vagyonkezelő alapokhoz való hozzájárulás;

e)      olyan pénzügyi eszközök, mint a kölcsönök, garanciák, saját tőke vagy kvázi-sajáttőke, beruházások vagy részesedések, valamint kockázatmegosztási eszközök, esetleg támogatással kombinálva;

f)       részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi szervezetekben, ideértve a regionális fejlesztési bankokat is.

Az Unió a költségvetési rendelettel összhangban nyújthat pénzügyi támogatást nemzetközi, regionális vagy nemzeti pénzalapokhoz – például a nemzetközi szervezetek, tagállamok vagy partnerországok és -régiók által több donortól származó közös finanszírozás vonzása céljából létrehozott vagy kezelt pénzalapokhoz, vagy az egy vagy több donor által projektek közös végrehajtása céljából létrehozott pénzalapokhoz – való hozzájárulás útján is.

(2) Az e) pontban említett pénzügyi eszközök végrehajtásához, valamint a költségvetési rendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban a valamely pénzügyi eszköz által generált bevételeket vagy visszafizetéseket belső címzett bevételként hozzárendelik a megfelelő pénzügyi eszközhöz. A 2007–2013. időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret során létrehozott pénzügyi eszközök esetében ezeket a bevételeket vagy visszafizetéseket a 2014–2020. időszakban érvényes, megfelelő új pénzügyi eszközhöz rendelik hozzá.

(3) Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottság a költségvetési rendelet rendelkezései szerint hajtja végre, közvetlenül a Bizottság szolgálatai, az uniós küldöttségek vagy végrehajtó ügynökségek útján, illetve közvetetten, a költségvetési rendeletben felsorolt szervezetekre bízva a költségvetés-végrehajtási feladatokat, többek között a tagállamokkal megosztott igazgatással.

(4) Az (1) bekezdésben és a 6. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási formákat, valamint a (3) bekezdésben említett végrehajtási módszereket annak alapján kell kiválasztani, hogy mennyire képesek megvalósítani a fellépések konkrét célkitűzéseit, figyelemmel többek között az ellenőrzések költségeire, az igazgatási terhekre és a szabályok be nem tartásának várható kockázataira. Támogatások esetén ennek részét képezi az átalányösszegek, átalánydíjak és az egységköltségek alkalmazásának mérlegelése.

(5) Az eszközök keretében finanszírozott fellépések végrehajthatók párhuzamos vagy közös társfinanszírozással.

Párhuzamos társfinanszírozás esetén a fellépést számos, egyértelműen azonosítható részre osztják, amelyeket a társfinanszírozást nyújtó különböző partnerek egyenként finanszíroznak oly módon, hogy a finanszírozás végső felhasználása mindig azonosítható.

Közös társfinanszírozás esetén a fellépés teljes költségét felosztják a társfinanszírozást nyújtó partnerek között, és a forrásokat úgy egyesítik, hogy a finanszírozás forrása a fellépés részeként végzett tevékenységek egyike esetében sem azonosítható.

(6) Az (1) bekezdésben vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási formák igénybevétele során az Unió és a partnerei közötti együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

a)      háromoldalú megállapodások, amelyek értelmében az Unió harmadik országokkal hangolja össze a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatását,

b)      igazgatási együttműködési intézkedések, mint amilyen a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei, helyi hatóságai, nemzeti közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei közötti ikerintézményi együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közigazgatási szakértőket küldenek ki,

c)      köz-magán társulás létrehozásához és igazgatásához szükséges költségekhez való hozzájárulás, és

d)      ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek révén az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást,

e)      az IPA és az ENI esetében hozzájárulás az országok uniós programokban és ügynökségekben való részvételéhez.

5. cikk

Adók, illetékek és díjak

Az uniós támogatás nem keletkeztet speciális adókat, illetékeket és díjakat, és nem indít ezek beszedésére.

Adott esetben megfelelő rendelkezésekről kell megállapodni a partnerországokkal annak érdekében, hogy az uniós pénzügyi támogatást végrehajtó fellépések mentesüljenek az adók, vámok és más adóterhek alól. Egyéb esetben az ilyen adók, illetékek és díjak a költségvetési rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően támogathatók.

6. cikk

Konkrét finanszírozási rendelkezések

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében említett finanszírozási formák mellett a következő eszközök keretében biztosított uniós pénzügyi támogatás a költségvetési rendelettel összhangban a következő finanszírozási formák útján is nyújtható:

a)      a DCI és az ENI keretében: nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok szerinti adósságcsökkentés;

b)      a DCI és az IfS keretében: kivételes esetekben ágazati és általános importprogramok útján, amelyek a következő formákat ölthetik:

i.           természetbeni ágazati importprogramok;

ii.          a szóban forgó ágazat importjának finanszírozására devizát nyújtó ágazati importprogramok; vagy

iii.         a termékek széles skáláját átfogó általános import finanszírozására devizát nyújtó általános importprogramok;

c)      az EIDHR keretében a következők közvetlen odaítélése:

i.           az emberi jogok védelmezőinek nyújtott kisebb értékű támogatások sürgős védelmi intézkedések finanszírozására;

ii.          az EIDHR-rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett legsúlyosabb körülmények között vagy helyzetekben szükséges fellépések finanszírozására nyújtott támogatások, amikor egy ajánlattételi felhívás közzététele alkalmatlan lenne. Az ilyen támogatások maximális összege legfeljebb 2 000 000 EUR, és időtartamuk legfeljebb 18 hónap, amely további hat hónappal meghosszabbítható a végrehajtás objektív és váratlan akadályainak felmerülése esetén.

iii.         támogatások

– az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala részére;

– az Emberi Jogokkal és Demokratizálódással Foglalkozó Európai Egyetemközi Központ részére, amely az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot és EU–ENSZ ösztöndíjprogramot nyújt, valamint az ahhoz kapcsolódó egyetemi hálózat részére, amely az emberi jogok terén szerezhető posztgraduális diplomákat ad ki; ezek mindegyike teljes mértékben hozzáférhető harmadik országok állampolgárai számára.

(2) Az IPA és az ENI keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás végrehajtható a tagállamokkal megosztott igazgatással, valamint az ENI keretében végrehajtott határon átnyúló együttműködési programok esetében közvetett igazgatással, feltéve hogy a költségvetési rendeletben előírt ágazatspecifikus és kiegészítő szabályok, valamint az egyéb vonatkozó rendelkezések szerepelnek az alkalmazandó eszköz alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban.

(3) Az IPA és az ENI keretében végrehajtott fellépésekre vonatkozó, egy pénzügyi éven túlnyúló költségvetési kötelezettségvállalások felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

7. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal, illetve ha a kedvezményezett az állam vagy egy harmadik ország közintézménye, visszaszolgáltatással – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek. Adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat is alkalmazni kell.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e [határozat/rendelet] alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más harmadik feleknél.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben[6] előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

Az első és második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

III. CÍM

Az állampolgárságra és származásra vonatkozó szabályok közbeszerzések vagy támogatások odaítélése és más odaítélési eljárások esetén

8. cikk

Közös szabályok

(1) A harmadik személyek érdekét szolgáló, e rendelet keretében finanszírozott fellépésekhez kapcsolódó beszerzési szerződések vagy támogatások odaítélésére vonatkozó, és más odaítélési eljárásokban való részvétel nyitva áll az alkalmazandó eszközre vonatkozóan e cím következő cikkeiben meghatározott, támogatható országok minden természetes személy állampolgára és az ezen országokban ténylegesen letelepedett minden jogi személy, valamint a nemzetközi szervezetek előtt.

(2) A valamely partnerrel közösen társfinanszírozott, vagy valamely megbízott szervezet útján közvetett igazgatással végrehajtott, illetve a Bizottság által a költségvetési rendeletnek megfelelően létrehozott vagyonkezelő alap útján végrehajtott fellépések esetén azon – a társfinanszírozó vagy végrehajtó szervezettel kötött megállapodásokban azonosított vagy a vagyonkezelő alap alapokmányában meghatározott – országok, amelyek az adott szervezet szabályai alapján támogathatók, a következő cikkekben meghatározott specifikus szabályoktól függetlenül jogosultak támogatásra. A társfinanszírozó vagy végrehajtó szervezet ezenkívül beleegyezik, hogy az ugyanezen megállapodásokban meghatározott módon alkalmazza az e rendelet által meghatározott támogathatósági szabályokat.

(3) A valamelyik eszköz és emellett egy másik külső fellépési eszköz – ideértve az Európai Fejlesztési Alapot is – által finanszírozott fellépések, illetve az adott eszközök szabályai szerint támogatható kedvezményezett országokat is érintő globális, regionális vagy határokon átnyúló jellegű tevékenységek esetén a bármelyik eszköz szerint meghatározott országokat az adott fellépés alkalmazása szempontjából támogathatónak lehet tekinteni.

(4) Az e rendelet keretében finanszírozott beszerzési szerződés alapján vagy ilyen támogatási megállapodásnak megfelelően vásárolt valamennyi készletnek és árunak valamely támogatásra jogosult országból kell származnia. Azonban, ha megengedett a versenytárgyalásos eljárás alkalmazása, akkor bármely országból származhatnak. E rendelet alkalmazásában a „származás” kifejezés a vámügyi céllal meghatározott származási szabályokról szóló, vonatkozó uniós jogszabályok szerint értendő.

(5) Az e címben szereplő szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek az állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy támogatható vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(6) Ha a költségvetési rendelet mérlegelési jogkört biztosít a vállalkozó kiválasztása tekintetében, akkor adott esetben előnyben kell részesíteni a helyi és regionális beszerzést.

(7) Valamennyi egyéb szabálytól eltérve, ha azt a fellépés jellege és célkitűzései szükségessé teszik, és amennyiben a fellépés hatékony végrehajtása érdekében szükséges, az e címben meghatározott támogathatóság korlátozható a kérelmezők állampolgársága, földrajzi elhelyezkedése vagy jellege tekintetében. Ilyen korlátozások különösen a határokon átnyúló együttműködési fellépések odaítélési eljárásaiban való részvételre vonatkozhatnak.

(8) Azok az ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők, akiknek szerződést ítéltek oda, tiszteletben tartják az alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat, köztük a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, valamint az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat[7].

9. cikk

A DCI, az ENI, a PI és az INSC

(1) A következő országokbeli ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők,támogathatók a DCI, az ENI, a PI és az INSC keretében:

a)      tagállamok, az Unió által elismert tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, valamint az Európai Gazdasági Térség tagjai;

b)      az ENI vonatkozásában az ENI által érintett partnerországok, valamint az Orosz Föderáció, ha az adott eljárásra azon több országot érintő és határokon átnyúló együttműködési programok keretében kerül sor, amelyekben részt vesz;

c)      a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának (OECD-DAC) meghatározása szerinti fejlődő országok és területek, amelyek nem tagjai a G‑20 csoportnak, valamint a [2001. november 27-i 2001/822/EK[8]] tanácsi határozat szerinti tengerentúli országok és területek;

d)      az OECD-DAC meghatározása szerinti fejlődő országok, amelyek tagjai a G‑20 csoportnak, valamint más országok és területek, ha kedvezményezettjei az Unió által az e cikk hatálya alá tartozó eszközök keretében finanszírozott fellépésnek;

e)      olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső támogatáshoz való kölcsönös hozzáférést biztosít. Legalább egy éves, korlátozott időtartamra kölcsönös hozzáférés biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett támogatásra jogosítja az Unióból és az e cikk hatálya alá tartozó eszközök keretében támogatható országokból származó jogalanyokat. A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően és az érintett fogadó országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös hozzáférésről és annak időtartamáról; valamint

f)       az OECD-DAC meghatározása szerinti legkevésbé fejlett országok egyikében végrehajtott szerződések esetén az OECD-DAC tagállama.

(2) A nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket vagy a nem támogatható származású árukat a Bizottság támogathatónak fogadhatja el a következők esetében:

a)      a kedvezményezett országokkal szomszédos, velük hagyományos gazdasági, kereskedelmi vagy földrajzi kapcsolatban álló országok; vagy

b)      harmadik országokkal kötött háromoldalú együttműködési megállapodások végrehajtása; vagy

c)      sürgősség, vagy a termékeknek és szolgáltatásoknak az érintett országok piacán tapasztalt hiánya vagy más olyan kellően indokolt esetek, amikor a támogathatósági szabályok lehetetlenné tennék vagy rendkívül megnehezítenék egy projekt, program vagy fellépés megvalósítását.

(3) Megosztott igazgatással végrehajtott fellépés esetén az a tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében támogathatónak elfogadni nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket a (2) bekezdéssel összhangban, vagy nem támogatható származású árukat a 8. cikk (4) bekezdésével összhangban.

10. cikk

IPA

(1) A következő országokbeli ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők jogosultak támogatásra az IPA keretében:

a)      tagállamok, az IPA által érintett kedvezményezett országok, az Európai Gazdasági Térség tagjai és az ENI által érintett partnerországok, és

b)      olyan donor országok, amelyek számára a Bizottság a 9. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően külső támogatáshoz való kölcsönös hozzáférést biztosít.

(2) A nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket vagy a nem támogatható származású árukat a Bizottság megfelelően indokolt esetekben támogathatónak fogadhatja el,

a)      ha a támogathatósági szabályok a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az érintett országok piacán tapasztalt hiánya miatt lehetetlenné tennék vagy rendkívül megnehezítenék a fellépés megvalósítását, vagy kivételes sürgősség esetén, vagy

b)      harmadik országokkal kötött háromoldalú együttműködési megállapodások végrehajtása érdekében.

(3) Megosztott igazgatással végrehajtott fellépés esetén az a tagállam, amelyre a Bizottság végrehajtási feladatokat ruházott, jogosult a Bizottság nevében támogathatónak elfogadni nem támogatható országokbeli ajánlattevőket, pályázókat és részvételre jelentkezőket a (2) bekezdéssel összhangban, vagy nem támogatható származású árukat a 8. cikk (4) bekezdésével összhangban.

11. cikk

IfS és EIDHR

(1) A fellépés jellegében és célkitűzéseiben benne rejlő, a 8. cikk (7) bekezdésében foglalt korlátozások sérelme nélkül, a beszerzési szerződésekre vagy támogatásokra vonatkozó odaítélési eljárásokban, valamint a szakértők toborzásában való részvétel korlátozások nélkül nyitott az IfS és az EIDHR keretében.

(2) Az EIDHR keretében a következő szervek és szereplők támogathatók a 4. cikk (1) bekezdésével és a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban:

a)      civil társadalmi szervezetek, köztük nem kormányzati nonprofit szervezetek és független politikai alapítványok, közösségi alapú szervezetek és a magánszektor nonprofit ügynökségei, intézményei és szervezetei, valamint ezek helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi hálózatai;

b)      állami nonprofit ügynökségek, intézmények és szervezetek, valamint helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szintű hálózatok;

c)      nemzeti, regionális és nemzetközi parlamenti szervek, ha ez szükséges az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, és a javasolt intézkedés nem finanszírozható más uniós külső támogatási eszközből;

d)      nemzetközi és regionális kormányközi szervezetek;

e)      természetes személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező entitások, és – kivételes és kellően indokolt esetben – az e bekezdésben fel nem sorolt szervek vagy szereplők, ha ez az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

12. cikk

A fellépések értékelése

(1) A Bizottság rendszeresen értékeli és felülvizsgálja a fellépéseit, valamint értékeli az ágazati szakpolitikák és fellépések végrehajtásának eredményeit és a programozás hatékonyságát, adott esetben független külső értékelések útján, hogy megbizonyosodjon arról, teljesültek-e a célkitűzések, valamint hogy ajánlásokat fogalmazhasson meg a jövőbeli műveletek tökéletesítése céljából.

(2) A Bizottság tájékoztatás céljából megküldi értékelő jelentéseit az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok kérhetik konkrét értékeléseknek a 15. cikkben említett bizottságokban való megvitatását. Az eredmények felhasználásra kerülnek a programtervezés és a forráselosztás során.

(3) A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet bevon az e rendelet szerint nyújtott uniós támogatás értékelési szakaszába.

IV. CÍM

EGYÉB KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Kétévenkénti jelentés

(1) A Bizottság megvizsgálja a külső tevékenységek pénzügyi támogatási intézkedéseinek végrehajtása terén történt előrehaladást, és 2016-tól kezdődően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a végrehajtásról és az eredményekről, valamint – amennyire lehetséges – az uniós pénzügyi támogatás legfőbb eredményeiről és hatásairól. Ezt a jelentést megküldi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is.

(2) A kétéves jelentés információkat tartalmaz az előző év vonatkozásában a finanszírozott intézkedésekről, a nyomon követési és értékelési gyakorlatok eredményeiről, az érintett partnerek bevonásáról, valamint a költségvetési kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok teljesítéséről. A jelentés értékeli az uniós pénzügyi támogatás eredményeit, a lehető legnagyobb mértékben felhasználva a támogatás ezen eszközök célkitűzéseinek teljesítése terén játszott szerepére vonatkozó konkrét és mérhető mutatókat.

14. cikk

Éghajlat-politikai és biodiverzitási kiadások

Az eszközök keretében odaítélt finanszírozást – az éghajlat-politikához és a biodiverzitáshoz kapcsolódó kiadásoknak a 2. cikk (1) bekezdésében említett cselekvési programok, egyedi és különleges intézkedések szintjén való számszerűsítése érdekében – az OECD módszertanán (a riói mutatókon) alapuló, az uniós programok teljesítménymenedzsmentjének meglévő módszertanába integrált éves rendszerrel nyomon követik, és rögzítik az értékelésekben és a kétéves jelentésekben. Az éghajlat-politikához és a biodiverzitáshoz kapcsolódó összes kiadás éves becslését az elfogadott indikatív programozási dokumentumok alapján végzik el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Bizottságok

(1) A Bizottságot az eszközök által létrehozott bizottságok segítik.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikke alkalmazandó.

Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján kell kialakítani, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

Amennyiben a bizottság véleményét írásbeli eljárás útján kell kialakítani, az írásbeli eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a vélemény kialakítására megállapított határidőn belül az elnök így dönt, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikke alkalmazandó, az 5. cikkével összefüggésben.

Az elfogadott határozat az elfogadott vagy módosított dokumentum, cselekvési program vagy intézkedés időtartamára marad hatályban.

16. cikk

Az eszközök értékelése és felülvizsgálata

(1) A Bizottság legkésőbb 2017. december 31-ig jelentést készít az egyes eszközök célkitűzéseinek megvalósulásáról, olyan eredmény- és hatásmutatók alapján, amelyek a források felhasználásának hatékonyságát és az eszközök európai többletértékét mérik, figyelemmel az eszközök keretében végrehajtott fellépési formák megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatra. A jelentés ezenkívül megvizsgálja az egyszerűsítés lehetőségét, a belső és külső koherenciát, azt, hogy a célkitűzések továbbra is relevánsak-e, valamint az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásaihoz. Figyelembe veszi az eszközök hosszú távú hatásaira vonatkozó megállapításokat és következtetéseket.

(2) Ezt a jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, adott esetben az eszközök szükséges módosításait tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

(3) A mutatók 2014. január 1-jei értékeit kell alapul venni annak értékelésekor, hogy milyen mértékben valósultak meg a célkitűzések.

(4) A Bizottság felkéri a partnerországokat, hogy a segélyhatékonyságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően adjanak meg minden szükséges adatot és információt annak érdekében, hogy lehetővé váljon az érintett intézkedések nyomon követése és értékelése.

(5) A hosszabb távú hatásokat és az eszközök hatásainak fenntarthatóságát az akkor alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően értékelik.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               A 182/2011/EU rendelet. Az Európai Beruházási Bank egy megfigyelője részt vehet a bizottságnak a bankot érintő kérdésekkel kapcsolatos munkájában, a bizottság eljárási szabályaival összhangban (lásd az „Eljárásiszabályzat-minta bizottságok számára” című dokumentumok, HL C 206., 2011.7.12., 11. o.).

[2]               A (6) preambulumbekezdésben említettek szerint.

[3]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[4]               Jelenleg az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

[5]               Jelenleg az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).

[6]               HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[7]               Az ILO alapvető munkaügyi normái, az egyesülési szabadságról és a kollektív tárgyalásról, a kényszermunka eltörléséről, a foglalkoztatás és alkalmazás tekintetében a diszkrimináció megszüntetéséről, valamint a gyermekmunka felszámolásáról szóló egyezmény.

[8]               HL L 314., 2001.11.30., 1. o.