INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az 1990-es évek elejétől a TACIS és a PHARE programok nukleáris biztonsággal foglalkozó programelemeinek keretében a Bizottság munkájának elengedhetetlen részét képezte a harmadik országokban meglévő nukleáris biztonság és nukleáris biztosítékok támogatása mind Közép-Európában, mind pedig az egykori Szovjetunió tagállamaiban. 2007 óta a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz alapján a nukleáris biztonsági együttműködés kiterjedt a harmadik országokra is, miközben az előcsatlakozási támogatási eszköz biztosította az azon országokkal folytatott nukleáris biztonsági együttműködést, amelyek uniós csatlakozása folyamatban volt.

Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság világméretű jelentőségére. A 2011-es Fukusima-Daiichi baleset megerősítette, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris biztonság javítására annak érdekében, hogy megfeleljünk a legmagasabb szintű előírásoknak. Mindkét baleset egyértelműen rámutatott arra, hogy egy nukleáris balesetnek a közegészségügyre, a társadalmi életre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt hatása jócskán túlmutathat a nemzeti határokon és esetleg világméretűvé is válhat.

A nukleáris biztonság fontosságát az Európai Unió Tanácsának a nukleáris biztonság technológiai problémáiról szóló 1992. június 18-i állásfoglalása is felismerte és hangsúlyozta „az európai nukleáris biztonság különleges jelentőségét, és ezért felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nukleáris területen –– különösen a más európai országokkal, … –– folytatott közösségi együttműködés alapvető és kiemelt fontosságú célkitűzéseként fogadja el ezen országok nukleáris létesítményei biztonsági szintjének a közösségi gyakorlattal megegyező szintre emelését…”.

A Közösség úgy határozott, hogy 1999-ben csatlakozni kíván a nukleáris biztonságról szóló egyezményhez, 2005-ben pedig a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményhez; mindkét egyezmény a nemzeti intézkedéseket és a nemzetközi együttműködést kívánja fokozni e téren.

Az Európai Unió Tanácsa azzal a céllal fogadta el a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelvet, hogy biztosítsa és elősegítse a nukleáris biztonságnak, valamint annak szabályozásának folyamatos javítását. 2011-ben az Európai Unió Tanácsa elfogadta a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló irányelvet is. Ezen irányelvek, továbbá a nukleáris biztonságnak, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének az Európai Unióban alkalmazott szigorú normái példaként szolgálnak a harmadik országok számára, melyek alapján ösztönözni lehet őket arra, hogy hasonlóan szigorú normákat vezessenek be.

A Közösség az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) (az Euratom-Szerződés második címe 7. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt.

A fellendülőben lévő gazdaságokkal folytatott szabályozási és egyéb típusú együttműködések elősegítése, valamint az uniós megközelítések, szabályok, normák és gyakorlatok támogatása az Európa 2020 stratégia külpolitikai célkitűzései közé tartozik.

Annak érdekében, hogy az emberi és stratégiai biztonság előmozdítása terén a az EU globális szereplőként be tudja tölteni szerepét, elengedhetetlen, hogy a Közösség megfelelő kapacitással és eszközzel rendelkezzen ahhoz, hogy válaszolni tudjon a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a nukleáris biztosítékok terén bármely harmadik országban jelentkező kihívásokra, építve az Európai Unióban e téren szerzett közösségi és tagállami tapasztalatokra. Mindezt szem előtt tartva a javasolt Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz (INSC) folytatja az 1990-es években Közép-Európában és a volt Szovjetunió országaiban megkezdett tevékenységeket, amelyeket 2007 óta a harmadik országokra is kiterjesztettek.

A harmadik országok bevonását eredményező alapvető motivációk várhatóan a 2014–2020 közötti időszakban is érvényesek maradnak. A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz alapján végrehajtott főbb projektek (különösen azok, amelyek a csernobili helyszín helyreállításához és az atomerőművek fejlesztéséhez kapcsolódnak) azonban 2014-ig befejeződnek, így források szabadulnak fel az egyéb aggodalomra okot adó kérdések kezelésére. A bányatelepek helyreállításának (amelyek az alapvető környezetvédelmi előírásokat be nem tartó urániumbányászat örökségét jelentik), a kiégett üzemanyag ártalmatlanításának, a hulladékkezelésnek és a létesítmények leszerelésének a program prioritásai között kell szerepelnie.

Az uniós beavatkozás a technikai segítségnyújtástól elmozdul az együttműködés felé. Olyan elsőrendű tevékenységekre összpontosít, amelyek a nukleáris biztonsági kultúra, a sugárvédelem és a biztosítékok javítására irányulnak.

Az Euratom keretprogramok alapján a kutatási és innovációs tevékenységek azzal a céllal ösztönzik a súlyos balesetek megelőzését és hatásuk csökkentését, valamint a sugárvédelem javítását, hogy erősítsék a biztonsági kultúrát. Az Euratom-Szerződés szerint a nukleáris biztonság terén kötött kétoldalú nemzetközi együttműködési megállapodásokra szintén úgy tekinthetünk, hogy azok a harmadik országbeli partnerekkel együtt tett fokozott kutatási és innovációs erőfeszítések révén hozzájárulnak a nukleáris biztonság és a sugárvédelem növeléséhez, valamint a radioaktív hulladékok megfelelőbb kezeléséhez.

A Fukusima-Daiichi baleset nyomán levont tanulságok az elkövetkező években fontos szerepet játszanak majd a nukleáris biztonság javításában. Az uniós tagállamok által végzett átfogó és átlátható kockázat- és biztonsági értékelések (ellenállóképességi próbák) – amelyeket kiterjesztenek az Unióval szomszédos országokra és esetleg más harmadik országokra is – eredményei várhatóan jelentős hatást gyakorolnak majd az atomerőművek tervezésére, működésére, karbantartására és szabályozására. Az EU-ban szerzett tapasztalatok fontosak lesznek a harmadik országok számára is.

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz szerint zajló együttműködésnek ki kell egészítenie azt az együttműködést, amelyet az Európai Unió egyéb fejlesztési együttműködési eszközök keretében biztosít, az elfogadott intézkedéseknek pedig összhangban kell lenniük az Európai Közösségnek az érintett partnerországokra vonatkozó átfogó stratégiai politikai keretével. A nukleáris biztonság növelésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások fényében a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz szerint zajló együttműködésnek törekednie kell a nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó Euratom keretprogramokkal való szinergiák további kiaknázására.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT

Nyilvános konzultáció

A Bizottság 2010. november 26. és 2011. január 31. között nyilvános konzultációt tartott az EU külső tevékenységeinek jövőbeli finanszírozásáról. Az eljárás egy online kérdőíven alapult, amelyet a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat érintett szolgálatai által készített, „Hogyan történjék az EU külső tevékenységeinek finanszírozása 2013 után?” című háttéranyag kísért. A nyilvános konzultációra beérkezett 220 hozzászólás a külső tevékenységekben résztvevő közösségre jellemző szerkezetek, vélemények és hagyományok széleskörű és változatos spektrumát tükrözte.

Általánosságban a válaszok nem javasolták a meglévő eszközök jelenlegi szerkezetének jelentős módosítását. Számos olyan kérdést azonosítottak azonban, amelyek a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz szempontjából relevánsak, és amelyeket az új rendelet előkészítésekor figyelembe vesznek.

A válaszadók jelentős része (körülbelül 70%) megerősítette, hogy az EU pénzügyi beavatkozása lényeges hozzáadott értéket biztosít azokon a fő szakpolitikai területeken, amelyeket a külső tevékenységeket szolgáló uniós pénzügyi eszközök támogatnak. Az uniós hozzáadott érték szempontját – mint jövőbeli fő hajtóerőt – több válaszadó is megemlítette: az EU-nak ki kell aknáznia a globális jelenlétéhez, széles körű szakértelméhez, nemzetek feletti jellegéhez, a koordináció elősegítésében játszott szerepéhez, valamint a méretgazdaságossághoz kapcsolódó helyzeti előnyét.

Közel valamennyi válaszadó (92%) egy olyan differenciáltabb megközelítést támogat, amelyet szilárd kritériumokra és eredményes adatgyűjtésre alapozva a kedvezményezett ország helyzetére szabtak annak érdekében, hogy ennek révén növeljék az uniós pénzügyi eszközök hatását.

A válaszadók több mint kétharmada szerint az a külső tevékenységek során megfelelően figyelembe veszik az EU érdekeit, és e külső tevékenységet még nagyobb mértékben az uniós értékekre és elvekre kell alapozni. Ezzel ellentétben a válaszadók kisebb része úgy ítéli meg, hogy az EU külső tevékenységeinek jobban kellene összpontosítaniuk az EU saját világgazdasági érdekeire, különösen ami a fellendülőben lévő gazdaságokat illeti.

A válaszadók túlnyomó többsége támogatja, hogy a jövőbeli eszközökben és a projektek/programok végrehajtása során jobban összpontosítsanak a nyomonkövetési és értékelési rendszerekre.

A külső uniós finanszírozás láthatóságának növelésére nyíló lehetőségek tekintetében az érintettek többsége támogatja a – különösen a kedvezményezett országokban zajló – tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek terén tett nagyobb erőfeszítéseket; a hatékony szakpolitikák és stratégiák, valamint a harmadik országokban való jelenlét azonban jobban szolgálják az EU nagyobb láthatóságát, mint a kommunikációra fordított további összegek.

Az érintettek jelentős mértékben támogatták azokat az ötleteket, amelyek egyrészt az EU donorok között betöltött koordinációs szerepének megerősítésére irányultak, másrészt pedig arra, hogy a végrehajtó partnerek nagyobb láthatóságot biztosítsanak az uniós finanszírozás számára.

Hatásvizsgálat

A Bizottság által végzett hatásvizsgálat négy opciót vizsgált meg:

(a) az Európai Unió nem tesz további lépéseket (nincs Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz ). A nukleáris biztonság célját szolgáló bizonyos együttműködési tevékenységek a földrajzi együttműködési eszközökbe illeszthetők, és ily módon hajthatók végre. Ez azonban a jogalap tekintetében bonyodalmakhoz, illetve a kérdés erősen technikai jellege miatt nem kielégítő végrehajtáshoz vezethet.

(b) nincs változás (a harmadik országokkal folytatott együttműködés a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet keretében zajlik tovább); Ez az opció nem tenné lehetővé a levont tanulságok rendeletbe illesztését, a földrajzi hatály felülvizsgálatát, valamint az együttműködés kritériumainak és a prioritásoknak a meghatározását. Ezen opció elszalasztaná a lehetőséget a rendelet hatékonyságának növelésére és végrehajtásának javítására.

(c) A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet módosítása. A módosított rendelet biztosíthatja a földrajzi hatály kibővítését valamennyi harmadik országra (köztük azokra, amelyek jelenleg az előcsatlakozási eszköz hatálya alá tartoznak), valamint meghatározhatja az együttműködés prioritásait és kritériumait. Mindez a jelenlegi rendelet esetében fennálló helyzetet egyszerűsítené és hatékonyabbá tenné a végrehajtást.

(d) Egy új eszköz létrehozása, amely magában foglalja a jelenlegi eszköz hatályát, továbbá a Stabilitási Eszköz hatályának egy részét. Mindez biztosíthatja a nukleáris biztonság, védelem és biztosítékok egységes megközelítését; azonban az új eszköz kettős jogalapot (az Euratom-Szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés) kívánna meg. A kettős jogalap miatt valószínűleg összetettebbé válna a végrehajtás, és folyamatos szoros koordinációra lenne szükség más kockázatmérséklő intézkedésekkel (vegyi és biológiai).

A rendelet módosítására vonatkozó opciót részesítették előnyben. A „nincs változás” és az „új eszköz” lehetőségével összehasonlítva ezen opció révén folytatódhat egy kipróbált rendszer alkalmazása és a belőle származó tapasztalatok felhasználása, miközben az azonosított problémák megoldásra kerülnek, és a beavatkozás korlátai egyértelműbbé válnak. Ez és az egyetlen jogalap felhasználása (összevetve az „új eszköz” opcióval) egyszerűsíti a végrehajtást.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló jelenlegi rendelet jogalapjául az Európai Atomenergia-Közösséget létrehozó szerződés (Euratom-szerződés) és különösen annak 203. cikke szolgál. Az uniós szintű nukleáris biztonság jogi keretének, valamint annak a ténynek figyelembe vételével, hogy a felülvizsgált hatály nem kívánja meg a jogalap megváltoztatását, a jövőbeli rendelet jogalapját is e szerződésnek kell képeznie

Szubszidiaritás és arányosság

A közös szakpolitikák és stratégiák keretében 27 tagállammal fellépő EU rendelkezik egyedül a globális kihívások kezeléséhez szükséges kritikus tömeggel, miközben a tagállamok fellépései korlátozottak és széttagoltak lehetnek, a projektek gyakran túl kicsik ahhoz, hogy a szakterületen fenntartható változást eredményezzenek. E kritikus tömeg az EU-t megfelelőbb helyzetbe hozza ahhoz, hogy a partnerkormányokkal politikai párbeszédet folytasson.

Az EU egyedülállóan semleges és pártatlan helyzetben van ahhoz, hogy a tagállamokkal együtt és azok nevében külső tevékenységet végezzen, hitelesebbé válva azokban az országokban, ahol fellép. Az EU a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy polgárai nevében világszinten vezető szerepet töltsön be.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság javasolja, hogy a 2014–2020 közötti időszakra 70 milliárd EUR-t különítsenek el a külső tevékenység számára[1]. A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz számára a 2014–2020 közötti időszakra elkülönített pénzügyi előirányzat 631,1 millió EUR (560 millió EUR a 2011. évi árakon). A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz esetében az indikatív éves költségvetési kötelezettségvállalásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Év || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

allokáció az INSC számára (millió EUR) || 84.9 || 86.6 || 88.3 || 90.1 || 91.9 || 93.7 || 95.6 || 631.1

Az egyes konkrét célkitűzések szerinti indikatív keretösszegeket a pénzügyi kimutatás határozza meg.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

Egyszerűsítés

A horizontális jellegű cikkeket elhagyták, mivel azok az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló …./…. rendelet hatálya alá tartoznak.

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz programozásának és végrehajtásának egyszerűsítése érdekében a rendelet melléklete határozza meg az együttműködés kritériumait, valamint az együttműködési projektek kiválasztásának tematikus és földrajzi prioritásait.

A rendelet legfontosabb cikkeinek, valamint a jelenlegi Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszközhöz kapcsolódó változások magyarázata

I. CÍM – Célkitűzések

1. cikk – Tárgy és hatály

Az 1. cikk a rendelet célkitűzését és hatályát határozza meg: A rendelet valamennyi harmadik országra alkalmazandó (a melléklet ezt részletesen kifejti).

Három konkrét célkitűzést határoztak meg:

a) hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása;

b) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása;

c) a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretrendszerek és módszertanok létrehozása a harmadik országokban.

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló jelenlegi rendelethez viszonyítva az előterjesztés egyszerűsödött. A jelenlegi Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz 1. és 2. cikkét összevonták. A cikk meghatározza az együttműködés fő területeit, miközben a melléklet a konkrét intézkedéseket határozza meg.

II. CÍM - Az alapok programozása és indikatív elosztása

2. cikk – Stratégiai dokumentumok

E cikk kimondja, hogy a többéves stratégiai dokumentum(ok)nak tartalmaznia kell az együttműködés általános alapját, meghatározva az Unió stratégiáját a rendelet szerinti együttműködés terén.

3. cikk – Többéves indikatív programok

A cikk kimondja, hogy a többéves indikatív programoknak határozzák meg a finanszírozásra kiválasztott, elsőbbséget évező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a teljesítménymutatókat és az indikatív pénzügyi allokációkat.

III. CÍM - Végrehajtás

E cím jelentős mértékben egyszerűsödött, mivel a 4. cikk kimondja, hogy a határozatot az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló …/… rendelettel összhangban kell végrehajtani.

IV. CÍM – Záró rendelkezések

E cím határozza meg a pénzügyi referenciaösszeget (7. cikk) és a hatálybalépést (8. cikk).

MELLÉKLET

A konkrét támogatott intézkedésekről és a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés kritériumairól szóló melléklet beillesztésére azért került sor, hogy a rendelet szövege, illetve a rendelet végrehajtása tovább egyszerűsödjön az együttműködés területeinek, a technikai és földrajzi hatálynak, az együttműködés kritériumainak és a prioritásoknak a meghatározásával.

A javaslat értelmében a mellékletet egyszerűbb eljárás során lehet módosítani, mint amilyen eljárásra a teljes rendelet módosításához lenne szükség (a rendelet 5. cikke).

A melléklet meghatározza a rendelet (a jelenlegi Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz felülvizsgált, az együttműködés területeit újra meghatározó változata) által támogatott konkrét intézkedéseket, a harmadik országokkal folytatott, a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés kritériumait, a prioritásokat és a koordinációt. Az együttműködés kritériumai alapvetően a Tanács által 2008-ban javasolt kritériumokat veszik figyelembe és követik.

2011/0414 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[2],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) E rendelet jelenti azon eszközök egyikét, amelyek az Európai Unió külpolitikai céljainak közvetlen támogatását szolgálják, és a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz létrehozásáról szóló, 2007. február 19-i 300/2007/Euratom tanácsi rendelet[3] helyébe lép, amely 2013. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az Európai Unió fontos részt vállal a harmadik országok számára biztosított gazdasági, pénzügyi, technikai, humanitárius és makrogazdasági segítségnyújtásban. Ez a rendelet az együttműködés és a segítségnyújtás megtervezésére létrehozott azon keretrendszer része, amelynek célja a harmadik országokban a nukleáris biztonság és a sugárvédelem magas szintjének növelésére irányuló erőfeszítések, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazásának támogatása.

(3) Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság világméretű jelentőségére. A 2011-es Fukusima-Daiichi baleset megerősítette, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris biztonság javítására annak érdekében, hogy megfeleljünk a legmagasabb szintű előírásoknak. A lakosság életét és egészségét fenyegető veszélyek kiküszöböléséhez szükséges biztonsági feltételek megteremtése érdekében az Európai Atomenergia-közösségnek (a továbbiakban: a Közösség) képesnek kell lennie harmadik országok nukleáris biztonságának támogatására

(4) A közös szakpolitikák és stratégiák terén a tagállamaival együtt fellépő Európai Unió rendelkezik egyedül a globális kihívások kezeléséhez szükséges kritikus tömeggel és a harmadik országokkal folytatott együttműködés koordinációja szempontjából legjobb pozícióval.

(5) Az 1999/819/Euratom bizottsági határozat[4] révén a Közösség csatlakozott a nukleáris biztonságról szóló 1994. évi egyezményhez. A 2005/510/Euratom bizottsági határozat[5] által a Közösség csatlakozott a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményhez.

(6) A Tanácsa azzal a céllal fogadta el a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2009. június 25-i 2009/71/Euratom irányelvet[6], hogy biztosítsa és elősegítse a nukleáris biztonságnak, valamint annak szabályozásának folyamatos javítását. A Tanács elfogadta a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom irányelvet[7] is. Ezen irányelvek, továbbá a nukleáris biztonságnak, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének az Unióban alkalmazott szigorú normái szolgálnak példaként a harmadik országok számára, ösztönözve őket arra, hogy hasonlóan szigorú normákat vezessenek be.

(7) A feltörekvő gazdaságokkal folytatott szabályozási és egyéb típusú együttműködések elősegítése, valamint az uniós megközelítések, szabályok, normák és gyakorlatok támogatása az Európa 2020 stratégia külpolitikai célkitűzései közé tartozik.

(8) Az Unió tagállamai az atomsorompó-szerződés és kiegészítő jegyzőkönyvének aláíró felei.

(9) A Közösség az Euratom-Szerződés 10. fejezetével összhangban már szoros együttműködést folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) (az Euratom-Szerződés második címe 7. fejezetének célkitűzései előmozdítása érdekében) a nukleáris biztosítéki intézkedések, valamint a nukleáris biztonság tekintetében egyaránt.

(10) A Közösség számára különösen szükséges – az Unión belüli, saját biztosítéki tevékenységéből származó tapasztalatokra építve – a harmadik országokbeli, a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató erőfeszítések folytatása.

(11) Nyilvánvaló, hogy a létesítmények biztonsága továbbra is az üzemeltetők és a létesítmény felett joghatósággal rendelkező állam felelőssége.

(12) Bár az uniós külső támogatás finanszírozási igényei növekednek, az Unió gazdasági és költségvetési helyzete korlátozza az ilyen jellegű támogatás számára rendelkezésre álló forrásokat. A Bizottságnak ezért ki kell alakítania a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználásának módját, e célból pedig tőkeáttételi hatású pénzügyi eszközöket kell használnia. A pénzügyi eszközök által befektetett és generált források felhasználásának és újrafelhasználásának lehetőségével e tőkeáttételi hatás fokozható.

(13) A jelen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra.

(14) Az e rendelet szerint támogatott fellépések programozásával és finanszírozásával kapcsolatos végrehajtási hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek[8] megfelelően kell gyakorolni. A végrehajtási jogi aktusok természetét, különösen politika iránymutató jellegét vagy pénzügyi következményeit figyelembe véve, az elfogadásukra elvben a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, kivéve a kevés költséggel járó technikai végrehajtási intézkedések esetében. Kellően indokolt és rendkívül sürgős, az Unió gyors válaszát igénylő esetben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia.

(15) Az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat a(z) ….-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg.

(16) Az Európai Külügyi Szolgálat szervezetét és működését a 2010/427/EU tanácsi határozat állapítja meg,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk Tárgy és hatály

Az Európai Unió e rendelet rendelkezéseivel összhangban finanszírozást nyújt harmadik országokban a magas szintű nukleáris biztonság és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

(1) Az elérendő konkrét célok a következők lesznek:

a)      hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása;

b)      a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása;

c)      a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretrendszerek és módszertanok létrehozása a harmadik országokban.

(2) A fent említett konkrét célkitűzések elérése terén tett általános előrelépéseket az egyes alábbi teljesítménymutatók alapján értékelni kell:

a)      a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó szakértői látogatásai során azonosított kérdések száma és fontossága;

b)      a kiégett üzemanyagra, nukleáris hulladékra és a leszerelésre vonatkozó stratégiák, a vonatkozó jogszabályi és szabályozási keret, és a projektek végrehajtása terén történt fejlődés állapota;

c)      a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nukleáris biztosítéki jelentéseiben azonosított kérdések száma és fontossága.

(3) A Bizottság gondoskodik róla, hogy az elfogadott intézkedések összhangban állnak az Európai Uniónak a partnerországra vonatkozó átfogó stratégiai politikai keretével, különösen az Unió fejlesztési és gazdasági együttműködési politikáinak és programjainak célkitűzéseivel.

(4) Az e rendelet által támogatott konkrét intézkedéseket és a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés kritériumait a melléklet részletezi.

(5) Az e rendelet által biztosított pénzügyi, gazdasági és technikai segítségnyújtásnak ki kell egészítenie azt az együttműködést, amelyet az Európai Unió egyéb fejlesztési együttműködési eszközök keretében biztosít.

II. CÍM

AZ ALAPOK PROGRAMOZÁSA ÉS INDIKATÍV ELOSZTÁSA

2. cikk Stratégiai dokumentumok

(1) Az e rendelet szerinti uniós együttműködést több évre szóló stratégiai dokumentumok alapján kell végrehajtani.

(2) A többéves stratégiai dokumentumnak tartalmaznia kell az együttműködés általános alapját, és legfeljebb hétéves időtartamra vonatkozóan kell elkészíteni. A stratégiai dokumentum meghatározza az e rendelet szerinti együttműködésre vonatkozó uniós stratégiát, tekintettel az érintett ország szükségleteire, az Unió prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és a főbb partnerek tevékenységeire.

(3) A stratégiai dokumentumok célja, hogy az Unió átfogó céljával és alkalmazási körével, célkitűzéseivel, alapelveivel és szakpolitikáival összhangban összefüggő keretet biztosítsanak az Unió és az érintett partnerország vagy -régió közötti együttműködéshez.

(4) A stratégiai dokumentumok előkészítésére a támogatás hatékonyságára vonatkozó következő elveket kell alkalmazni: nemzeti felelősségvállalás, partnerség, koordináció, harmonizáció, a kedvezményezett ország vagy régió rendszeréhez való igazodás, kölcsönös elszámoltathatóság és eredményorientáltság.

(5) Ezeket a stratégiai dokumentumokat a Bizottság a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban hagyja jóvá. A stratégiai dokumentumokat az időtartam felénél, vagy bármely szükséges esetben felül lehet vizsgálni ugyanazon eljárás szerint. A stratégia olyan jellegű frissítéséhez, amely nem befolyásolja a dokumentumban meghatározott eredeti prioritási területeket és célkitűzéseket, nem szükséges ezen eljárás alkalmazása.

3. cikk Többéves indikatív programok

(1) A többéves indikatív programokat a 2. cikkben említett stratégiai dokumentumok alapján kell kidolgozni. A többéves indikatív programoknak rendszerint 2–4 éves időszakot kell felölelniük.

(2) A többéves indikatív programoknak meg kell határozniuk a finanszírozásra kiválasztott, elsőbbséget évező területeket, a konkrét célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat és az indikatív keretösszegeket, mind az átfogóan, mind pedig a prioritásterületek szerint, valamint magukban kell foglalniuk a felhasználatlan pénzeszközök ésszerű tartalékkeretét; e keretösszegek adott esetben tartományként vagy minimumként is megadhatók.

(3) Annak érdekében, hogy az érintett ország vagy régió megfelelő mértékben felelősséget vállaljon az eljárás iránt és a nemzeti fejlesztési stratégiákra ösztönzőleg hassanak, a többéves indikatív programokat alapvetően a partnerországokkal vagy -régiókkal folytatott párbeszédre kell alapozni, amelyben részt vesznek az érintett felek.

(4) Ezeket a többéves indikatív programokat a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5) A többéves indikatív programokat szükség szerint frissíteni kell, figyelembe véve a vonatkozó stratégiai dokumentum felülvizsgálatát ugyanezen eljárás szerint. A vizsgálóbizottsági eljárásra azonban nincs szükség a többéves indikatív programok olyan módosításaikor, amelyek technikai kiigazításokat tesznek, átcsoportosítják a forrásokat a prioritásterületenkénti allokációkon belül, vagy kevesebb mint 20%-kal növelik, illetve csökkentik az eredeti indikatív allokációt, feltéve, hogy e módosítások nem befolyásolják a dokumentumban meghatározott eredeti prioritási területeket és célkitűzéseket. A Bizottság bármely technikai kiigazításról egy hónapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

III. CÍM

VÉGREHAJTÁS

4. cikk Végrehajtás

E rendeletet az Unió külső fellépési eszközeinek végrehajtására vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, ….-i …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a közös végrehajtási rendelet) összhangban kell végrehajtani.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk A mellékletek módosítása

E rendelet mellékletét a közös végrehajtási rendelet 15. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk Bizottság

A Bizottság munkáját a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerint bizottság.

7. cikk Európai Külügyi Szolgálat

E rendeletet az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról szóló 2010/427/EU tanácsi határozattal összhangban kell alkalmazni.

8. cikk Pénzügyi referenciaösszeg

(1) E rendelet 2014–2020-as időszakban történő végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 631 100 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

9. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

MELLÉKLET

A konkrét támogatott intézkedések és a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés kritériumai

E rendelet a magas szintű nukleáris biztonság és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogatja a világ azon harmadik országaiban, amelyek e téren együttműködésre törekednek. E melléklet meghatározza a konkrét támogatott intézkedéseket és a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés kritériumait, valamint a prioritásokat.

Konkrét támogatási intézkedések

Az alábbi intézkedések támogathatók az e rendelet 1. cikkében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében.

(a) A hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása minden szinten, különösen a következők révén:

– a szabályozó hatóságok és a technikai támogatást nyújtó szervezetek, valamint a szabályozási keretrendszer megerősítésének folyamatos támogatása, különösen az engedélyező tevékenységek, köztük a hatékony és átfogó kockázat- és biztonsági értékelések (úgynevezett ellenálló-képességi próbák) felülvizsgálata és nyomon követése tekintetében;

– hatékony szabályozási keretek, eljárások és rendszerek támogatása a radioaktív anyagok – különösen a nagy aktivitású sugárforrások – ionizáló sugárzásával szembeni megfelelő védelem biztosítása és a biztonságos elhelyezés céljából;

– a radiológiai következményekkel járó balesetek megelőzése, és azok esetleges előfordulása esetén a következmények enyhítése (például a radioaktív kibocsátás esetén a környezet figyelemmel kísérése, a hatáscsökkentő és helyreállító tevékenységek megtervezése és végrehajtása) továbbá a vészhelyzeti tervezés, felkészültség és reagálás, a polgári védelem és a helyreállítási intézkedések tekintetében hatékony szabályozás kialakítása;

– különleges esetekben a nukleáris üzemeltetők támogatása – konkrét és alaposan indokolt körülmények között – az átfogó kockázat- és biztonsági értékeléseket (ellenálló-képességi próbákat) nyomon követő intézkedések keretében;

(b) A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása különösen a következők révén:

– a harmadik országokkal a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése (pl. szállítás, előkészítés, kezelés, feldolgozás, tárolás és ártalmatlanítás) terén folytatott együttműködés, ideértve a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelésére vonatkozó konkrét stratégiák és keretrendszerek kidolgozását;

– a meglévő létesítmények leszerelésére, a korábbi nukleáris telephelyek és az uránbányászat után fennmaradt helyszínek helyreállítására, valamint a tengerben elsüllyedt radioaktív tárgyak és anyagok felkutatására és kezelésére vonatkozó konkrét stratégiák és keretrendszerek kidolgozása;

– a nukleáris biztosítéki intézkedések végrehajtásához szükséges szabályozási keret és módszerek (köztük a nukleáris kriminalisztikai módszerek) létrehozása, beleértve a hasadóanyagok állami és üzemeltetői szintű, megfelelő nyilvántartását és ellenőrzését is;

– a fenti területeken (többek között a meglevő nemzetközi szervezetek, különösen a NAÜ keretében) folytatott nemzetközi együttműködést előmozdító intézkedések, beleértve a nemzetközi egyezmények és szerződések végrehajtását és nyomon követését, az információcserét, a kapacitásépítést és képzést a nukleáris biztonság és a kutatás terén;

Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az ismeretek átadásának jelentős hányadát az elért eredmények fenntarthatósága érdekében. Az intézkedéseket a harmadik országok hatóságaival, nukleáris szabályozó hatóságaikkal és a technikai támogatást nyújtó szervezeteikkel, egyes konkrét esetekben pedig a nukleáris üzemeltetőkkel folytatott együttműködés révén kell végrehajtani. Az intézkedéseket a nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó Euratom keretprogramokkal való szinergiák további kiaknázása révén is támogatni kell.

Kritériumok[9]

Az együttműködést az alábbi kritériumokra és a harmadik országok által teljesített feltételekre kell alapozni.

1. Általános szempontok

– Az együttműködés kiterjedhet valamennyi harmadik országra (nem uniós tagállamra) világszerte.

– A csatlakozó országok és az európai szomszédságpolitika régiójába tartozó országok elsőbbséget élveznek. Előnyben részesülnek a regionális megközelítések.

– A magas jövedelmű országok csak kivételes intézkedések lehetővé tétele érdekében – például egy jelentős nukleáris balesetet követően – vonhatók be az együttműködésbe, amennyiben ez szükséges és helyénvaló.

– A harmadik ország és az Európai Unió közötti viszonossági szerződést és az egységes értelmezést a Bizottsághoz benyújtott, az adott kormány számára kötelezettséget jelentő hivatalos kérelemmel kell megerősíteni.

– Az Európai Unióval együttműködni kívánó harmadik országoknak teljes mértékben el kell kötelezniük magukat az atomsorompó-elvek mellett. Ezen országoknak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonságról és védelemről szóló megfelelő egyezményeinek részes feleivé is kell válniuk, illetve az ezen egyezményekhez való csatlakozás iránti szilárd elkötelezettségüket bizonyító lépéseket kell tenniük. Az Európai Unióval folyatott együttműködés feltételévé lehetne tenni a vonatkozó egyezményekhez történő csatlakozást vagy az egyezmények részes felévé válás érdekében tett lépéseket. Vészhelyzetekben ezen elvet kivételes esetben rugalmasan kell alkalmazni.

– Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az együttműködés célkitűzéseinek tiszteletben tartása és nyomon követése, a kedvezményezett harmadik országnak el kell fogadnia a végrehajtott tevékenységek értékelésének elvét. Ez az értékelés lehetővé teszi az elfogadott célkitűzések tiszteletben tartásának nyomon követését és ellenőrzését, továbbá feltétele lehet a közösségi hozzájárulás folyósítása folytatásának.

– Az e rendelet alapján a nukleáris biztonság és biztosítékok terén zajló együttműködés nem az atomenergia felhasználásának előmozdítására irányul.

2. Kiépített atomenergia-termelő kapacitással rendelkező országok

Azon országok esetében, amelyek már részesültek közösségi finanszírozásban, a további együttműködés a közösségi költségvetésből finanszírozott fellépések értékelésétől és az új szükségletek megfelelő indoklásától függ. Az értékelésnek lehetővé kell tennie az együttműködés természetének, valamint az ezen országok számára a jövőben megítélt összegeknek a pontosabb meghatározását.

A gyors együttműködést igénylő országok esetében meg kell fontolni:

(a) a nukleáris biztonság és védelem tekintetében fennálló helyzet fényében mennyire sürgető a fellépés az adott országban; továbbá

(b) egyes olyan országokban, ahol az atomenergia-termelő kapacitás ambiciózus fejlesztésére irányuló programot irányoztak elő, mennyire fontos a megfelelő pillanatban történő fellépés, amely azt célozza, hogy e fejlesztéssel együtt erősödhessen a nukleáris biztonsági és védelmi kultúra, különösen a szabályozó hatóságok és a technikai segítséget nyújtó szervezetek telepítése vagy megerősítése, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelésére vonatkozó stratégiák és keretrendszerek kidolgozása tekintetében.

Az Integrált Hatóság-felülvizsgálati Szolgálat (IRRS) és a NAÜ Üzemeltetési Biztonságot Felülvizsgáló Csoport (OSART) kiküldetéseinek igénybe vétele kedvező elbírálásban részesül majd, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez az uniós együttműködés hivatalos kritériumának számítana.

3. Kiépített atomenergia-termelő kapacitással nem rendelkező országok:

Azon országok esetében, amelyek kutatóreaktorokkal rendelkeznek, de nem kívánnak atomenergia-termelő kapacitást kiépíteni, az együttműködés a sürgősség fokától függ a nukleáris biztonság és védelem tekintetében fennálló helyzet fényében.

Azon országok esetében, amelyek atomenergia-termelő kapacitást kívánnak kiépíteni, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e kutatóreaktorokkal, és amelyek esetében felmerül a megfelelő pillanatban történő, azt célzó fellépés, hogy e fejlesztéssel együtt erősödhessen a nukleáris biztonsági és védelmi kultúra, különösen a szabályozó hatóságok és a technikai segítséget nyújtó szervezetek megerősítése tekintetében, az együttműködés figyelembe veszi az atomenergia-fejlesztési programok hitelességét, az atomenergia felhasználásáról szóló kormányhatározat létezését, valamint előzetes ütemterv elkészítését[10].

Az e kategóriába tartozó országokkal zajló együttműködésnek elsősorban az előírt szabályozási infrastruktúra kialakítását, valamint a nukleáris szabályozó hatóság és az adott technikai támogatást nyújtó szervezet(ek) műszaki szakértelmének fejlesztését kell megcéloznia. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelésére vonatkozó stratégiák és keretrendszerek kidolgozását szintén meg kell fontolni, és adott esetben támogatni, többek között azon országokban is, amelyek nem tervezik, illetve úgy határoztak, hogy nem kívánnak atomenergia-termelő kapacitást kiépíteni.

Azon országok esetében, amelyek nem tartoznak a fent említett kategóriákba, az együttműködésre a nukleáris biztonság és védelem tekintetében fennálló vészhelyzetben kerülhet sor. Ezeknek az országoknak bizonyos rugalmasságot kellene élvezniük az általános kritériumok alkalmazása tekintetében.

Prioritások

Az együttműködés elsősorban a nukleáris szabályozó hatóságokra (és a technikai támogatást nyújtó szervezeteikre) irányul annak érdekében, hogy megteremtsék a lakosság élete és egészsége veszélyeztetésének kiküszöböléséhez szükséges biztonsági feltételeket, és a nukleáris anyagokat ne használják a rendeltetésüktől eltérő célok elérésére. A célkitűzés műszaki szakértelmük és függetlenségük biztosítása, a szabályozási keretrendszer megerősítése, különösen az engedélyező tevékenységek, köztük a hatékony és átfogó kockázat- és biztonsági értékelések (úgynevezett ellenálló-képességi próbák) felülvizsgálata és nyomonkövetése tekintetében.

Az e rendelettel összefüggésben kialakítandó együttműködési programok egyéb prioritásai között szerepel:

– a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes kezelésére vonatkozó stratégiák és keretrendszerek kidolgozása;

– a meglévő létesítmények leszerelése, a korábbi nukleáris telephelyek és az uránbányászat után fennmaradt helyszínek helyreállítása, valamint a tengerben elsüllyedt radioaktív tárgyak és anyagok felkutatása és kezelése, amennyiben ezek veszélyeztetik a népességet.

Az ellenálló-képességi próbákat nyomon követő intézkedések keretében felmerülő konkrét helyzetekben megfontolásra kerül a harmadik országokbeli nukleáris létesítmények üzemeltetőivel folytatott együttműködés. A nukleáris létesítmények üzemeltetőivel folytatott ilyen együttműködés kizárja a berendezések rendelkezésre bocsátását.

Koordináció

A Bizottságnak a harmadik országokkal folytatott együttműködését össze kell hangolnia a hasonló célokat megvalósítani kívánó szervezetekkel, különösen a nemzetközi szervezetekkel, köztük elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). E koordinációnak lehetővé kell tennie az Európai Unió és az érintett szervezetek számára, hogy a harmadik országok tekintetében elkerüljék a párhuzamos fellépéseket és finanszírozást. Feladatának elvégzéséhez a Bizottságnak be kell vonnia a tagállamok illetékes hatóságait és az európai üzemeltetőket is, kiaknázva ezzel a nukleáris biztonság és biztosítékok terén szerzett európai tapasztalatokat.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás:

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz (INSC)

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[11]

Külkapcsolatok, a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[12]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

Az Európai Unió régóta fennálló nukleáris biztonsági kultúrával és ismeretekkel rendelkezik, amely Európában és a világ egyéb olyan részein alakult ki, ahol atomenergiát használnak. Ez volt a helyzet már 1992-ben is, amikor elindult a Független Államok Közössége országainak és a közép- és kelet-európai országoknak atomerőműveik fejlesztéséhez nyújtott támogatás közösségi programja.

A legmagasabb szintű nukleáris biztonság és védelem előmozdítását a nukleáris téren zajló közösségi együttműködés alapvető és elsőbbséget élvező célkitűzéseként erősítette meg a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek szóló, „Válasz a nukleáris biztonsággal és üzembiztonsággal kapcsolatos nemzetközi szintű kihívásra” című 2008. május 22-i bizottsági közlemény (COM (2008) 312).

Valamennyi országnak, amely atomenergiát kíván polgári célokra felhasználni, szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzetközileg elismert nukleáris biztonsági és védelmi követelményeket. Ezen országok szembesülni fognak azzal a kihívással, amelyet a kapacitások fejlesztése (humánerőforrások és infrastruktúra) és a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartásához szükséges jogszabályi keret és intézmények kialakítása jelent. A széles körű tapasztalatokra építve az EU jelentős mértékben képes hozzájárulni a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a biztosítékok javításához a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködési eszköz révén, amelynek földrajzi hatályát valamennyi harmadik országra kiterjesztették.

A Bizottság beavatkozása a technikai segítségnyújtástól elmozdul az együttműködés felé Olyan tevékenységekre összpontosít, amelyek a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a biztosítékok javítását célozzák, ideértve a tanulmányok készítését, a jogszabályok kidolgozását, az intézményépítést, az eljárások és módszertanok fejlesztését, köztük a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését. Különös figyelmet fordítanak a képzésre az érintett országokban. Ezzel összefüggésben az uniós fellépések hozzáadott értéke abban rejlik, hogy a harmadik országok számára hozzáférhetővé teszik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott szoros együttműködés során szerzett, a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírásokra épülő uniós tapasztalatokat.

Az 1986. évi csernobili baleset rávilágított a nukleáris biztonság jelentőségére és arra, hogy a nukleáris balesetek világméretű, határokon átnyúló következményeinek elhárításához világszintű megközelítésre van szükség. A közelmúltban bekövetkezett Fukusima-Daiichi baleset után még egyértelműbbé vált, hogy világszerte szükség van a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások elfogadására, mivel e balesetet követően aggályok merültek fel annak tekintetében, hogy a nukleáris létesítmények képesek-e helytállni olyan körülmények között, amelyeket jelentős természeti katasztrófák, például földrengések és áradások okoznak.

A Fukushima-Daiichi balesetre adott válaszként az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok átfogó és átlátható kockázat- és biztonsági értékelések (ellenállóképességi próbák) elvégzését kérték az uniós tagállamokban található atomerőművekben. Megállapodás születet az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (ENSREG) specifikációiról és e példa nélküli értékelés ütemezéséről, és folyamatban van e gyakorlat kiterjesztése a harmadik országokra (különösen az EU szomszédos országaira) is.

Megerősítették, hogy egy harmadik országban bekövetkező nukleáris balesetnek az EU közegészségügyére, társadalmi életére, környezetére és gazdaságára gyakorolt hatása rendkívül súlyos lehet. Újra megerősítették azt is, hogy szükség van a magas szintű nukleáris biztonság létrehozása révén a balesetek megelőzését célzó hatékony együttműködésre. Egyes országok politikai döntést hoztak az atomenergia-használat leállításáról, mások úgy határoztak, hogy nem kezdik meg tervezett programjaikat, azonban az országok nagy része továbbra is működtetni fogja atomerőműveit, és egyes országok valószínűleg új atomerőműveket építenek majd. Az EU elismeri, hogy az atomenergia felhasználása szuverén döntés, azonban az EU legfőbb érdeke, hogy a nukleáris létesítmények biztonságosan üzemeljenek, különösen az Unióval szomszédos országokban, és a nukleáris anyagokkal megfelelően elszámoljanak. E tekintetben az EU együttműködik a harmadik országokkal és a szervezetekkel.

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az Európai Unió finanszírozást nyújt a magas szintű nukleáris biztonság, és a sugárvédelem előmozdítását, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazását támogató intézkedésekhez.

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása;

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

2. konkrét célkitűzés

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása;

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

3. konkrét célkitűzés

A nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretrendszerek és módszertanok létrehozása a harmadik országokban.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatások

– Hatékony nukleáris biztonsági kultúra kialakítása és a harmadik országok nukleáris létesítményeiben és radiológiai eljárásaiban a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem megvalósítása;

– A nukleáris biztonság hatékony szabályozási keretének létrehozása, ideértve azokat az eljárásokat és rendszereket, amelyek a radioaktív anyagok által kibocsátott ionizáló sugárzás elleni megfelelő védelem biztosítását célozzák;

– A radiológiai következményekkel járó balesetek megelőzése, és azok esetleges előfordulása esetén a következmények enyhítése, továbbá a vészhelyzeti tervezés, felkészültség és intézkedések, a polgári védelem és a helyreállítási intézkedések tekintetében hatékony szabályozás kialakítása;

– A nukleáris biztonságot érintő kérdések terén zajló nemzetközi együttműködés és támogatás a legmagasabb szintű és legszilárdabb nukleáris biztonság bevezetése és végrehajtása érdekében;

– Felelősségteljes stratégiák kidolgozása és végrehajtása a kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása, a hulladékkezelés, a létesítmények leszerelése, a korábbi nukleáris telephelyek helyreállítása, valamint a tengerben elsüllyedt illetve szárazföldi radioaktív tárgyak és anyagok felkutatása és kezelése tekintetében;

– A nukleáris biztosítékok világszintű javítását célzó hatékony keretrendszerek és módszertanok létrehozása.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

– Az éves cselekvési programok részletesen meghatározzák az EU által teendő lépéseket, köztük a vonatkozó fellépések által megvalósítandó célkitűzéseket és a várt eredményeket is. A konkrét mutatókat a projektek végrehajtása előtt határozzák meg, szem előtt tartva az egyes fellépések sajátosságait. Az előrelépés átfogó értékeléséhez a rendelet 1. cikke célkitűzésenként egy-egy mutatót tartalmaz.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz jogalapjául az Euratom-Szerződés és különösen annak 203. cikke szolgál.

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A jogalkotási javaslat magas szintű nukleáris biztonsági előírások, a sugárvédelem, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések előmozdításának és végrehajtásának szükségességével foglalkozik.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Az EU nagy számú (a világon megtalálható 436-ból 146) kereskedelmi rendeltetésű atomerőművel rendelkezik és villamosenergia-termelésének 30%-át az atomenergia biztosítja, tehát a nukleáris biztonság, többek között a nukleáris létesítmények leszerelése és a radioaktív hulladék kezelése terén jelentős tapasztalatokat halmozott fel. Ennek köszönhetően a nukleáris biztonság területén az uniós tagállamok széles körű szakértelemmel rendelkeznek. A technológiák sokfélesége, amelyek különböző megközelítést igényelnek, lehetővé teszi, hogy a harmadik országok szükségleteivel rugalmas módon foglalkozzanak.

A nukleáris biztonság, valamint a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezelése tekintetében az EU közös jogi kereteket fogadott el. E tekintetben az EU példával jár elől és reméli, hogy mások is hasonlóan szigorú normákat vezetnek be.

Az egyre összetettebb kihívásokkal szembenézve az EU belső prioritásait – biztonság, növekedés, munkahelyteremtés, éghajlatváltozás, az energia hozzáférhetősége, egészségügy és világjárványok, valamint migráció – nem lehet a világtól elszigetelve megvalósítani. A gazdasági válság idején az Unió és tagállamai között a közös programozás keretében összehangoltabb és integráltabb megközelítés érvényesül, amelynek célja a hozzáadott érték növelése, az Unió erejének és legitimitásának megszilárdítása, valamint a hatások és az eredményesség fokozása.

Az EU egyedülállóan semleges és pártatlan helyzetben van ahhoz, hogy a tagállamokkal együtt és azok nevében külső tevékenységet végezzen, hitelesebbé válva azokban az országokban, ahol tevékenykedik. Az EU a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy polgárai nevében világméretű vezetői szerepet töltsön be.

A közös szakpolitikák és stratégiák mentén 27 tagállammal fellépő EU rendelkezik egyedül a globális kihívások kezeléséhez szükséges súllyal, miközben a tagállamok fellépései korlátozottak és széttagoltak lehetnek, a projektek gyakran túl kicsik ahhoz, hogy az adott szakterületen fenntartható változást hozzanak. E kritikus tömeg az EU-t megfelelőbb helyzetbe hozza ahhoz, hogy a partnerkormányokkal politikai párbeszédet folytasson.

Az együttműködés programozása során az EU különös figyelmet fordít az érintett országok strukturális és gazdasági kapacitására. A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló hatályos rendelet magában foglalja az előre nem látott szükségletekre való reagálás lehetőségét; a fukusimai balesetet követően Japán ennek alapján részesült segítségben.

Az EU az egyes tagállamokkal ellentétben a világ különböző pontjaira kiterjedő nemzetközi megállapodások hálózatával rendelkezik, ami a nemzetközi kapcsolatok szinte valamennyi területén, így a nukleáris biztonság terén is befolyást biztosít a számára. Az EU e területen kiemelkedő szerepet játszik, azonban továbbra is növelnie kell láthatóságát.

Az EU más szervezeteknél többet tehet, mert holisztikus megközelítést alkalmaz a fejlesztéshez és a külkapcsolatokhoz. Az EU révén megvalósuló munkamegosztás az EU által biztosított hozzáadott érték alapvető eleme. Az EU, mivel nemzetközi megállapodások hálózatával rendelkezik, és a világ különböző pontjain működő partnerekkel és szervezetekkel áll kapcsolatban, értelemszerűen koordinációs szerepet tölt be, és a nemzetközi kapcsolatok szinte valamennyi területét befolyásolni tudja, amit a tagállamok egymagukban nem tehetnének meg.

Ezen felül a költségvetési megszorítások idején, amikor számos tagállamnak teljes ágazatokból és országokból kell kivonulnia, az EU továbbra is aktív szerepet tud játszani.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A legnagyobb nukleáris balesetek fő okozói közé tartozik a nukleáris biztonsági kultúra, a tervezési biztonság (az erőmű tervezésének biztonsági szempontjainak) és a üzemeltetési biztonság hiánya. Ezért helyénvalónak tartották, hogy az EU nukleáris biztonsággal foglalkozó együttműködési programjai a terepen tapasztal helyzet javítása érdekében a nukleáris létesítmények működtetőit, illetve a nukleáris hatóságokat szólítsák meg annak érdekében, hogy azok rendelkezzenek a megfelelő nukleáris biztonsági szabványok betartatásához szüksége műszaki alkalmassággal és függetlenséggel.

Egyes esetekben biztonsággal kapcsolatos berendezéseket kellett biztosítani annak érdekében, hogy megfelelően orvosolják a sürgős eseteket. Mivel azonban ezeket az eseteket már megoldották, a programokat pedig a források leghatékonyabb felhasználásának, valamint a kereskedelmet és a versenyt befolyásoló gyakorlatok elkerülésének elve vezérli, a berendezések biztosítását általánosságban leállították.

A Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz alapján megkezdődött az együttműködés azokkal a harmadik országokkal, amelyek egyik energiaforrásként az atomenergiát kívánják alkalmazni (az úgynevezett feltörekvő országok). Az együttműködés főként a szabályozó hatóságok kapacitásépítésére, a szabályozási infrastruktúrára és a hulladékkezelési stratégiákra terjedt ki annak érdekében, hogy a nukleáris biztonság kultúrája és keretrendszere már idejekorán kialakuljon. A Tanács által javasolt kritériumok alapján választották ki az országokat.

A nukleáris balesetek következményeit bizonyos mértékig enyhítheti a vészhelyzetekre való felkészültség. A programban a vészhelyzetekre való felkészültségnek ezért továbbra is fontos szerepet kell játszania.

A radiológiai következményekkel járó jelentős balesetek esetében szükség volt arra, hogy a nemzetközi közösség segítséget nyújtson az érintett lakosság számára, és segítsen a helyszíneken környezetvédelmi szempontból biztonságos helyzetet kialakítani. Csernobil esetében is ez a helyzet áll fenn, ahol az építkezési projektek már a végső szakaszba értek. A jövőbeli programokban meg kell adni a lehetőséget arra, hogy e tekintetben – szükséges és indokolt helyzetben – együttműködést lehessen folytatni a harmadik országokkal.

A nukleárisüzemanyag-ciklushoz, az atommeghajtású hajók és tengeralattjárók, valamint a rádióizotópok alkalmazásához kapcsolódó múltbeli tevékenységek nem mindig feleltek meg a lakosság és a környezet védelmére előírt normáknak. A kormányokra és a helyi hatóságokra hárult az a nehéz feladat, hogy az érintett területeken visszaállítsák a környezetvédelmi szempontból biztonságos helyzetet, és a kiégett üzemanyagot és a nukleáris hulladékot ártalmatlanítsák, amihez nemzetközi együttműködés is szükséges lehet. A jövőben a nukleáris biztonságra vonatkozó program e részének az eszköz prioritásai között kell szerepelnie.

A kiégett fűtőelemek és a nukleáris hulladék felelősségteljes kezelése érdekében a nukleáris biztonságra vonatkozó programok rendelkeznek a harmadik országokkal folytatott együttműködésről a kiégett fűtőelemekre és a nukleáris hulladékra vonatkozó nemzeti stratégiák és keretrendszerek kidolgozása érdekében. Az Európai Unió elfogadta a radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló irányelvet, a harmadik országokat pedig továbbra is ösztönözni kell arra, hogy hasonlóan szigorú normákat fogadjanak el, továbbá prioritásként folytatni kell az e téren zajló együttműködést.

A nemzetközi együttműködés nélkülözhetetlen marad a különféle szereplők tevékenysége összehangolásának és a források legmegfelelőbb felhasználásának biztosítása érdekében. A NAÜ e tekintetben alapvetően fontos szerepet játszik, különösen a globális nukleáris biztonsági rendszer (a nukleáris létesítmények nagyfokú biztonságának világszintű végrehajtására vonatkozó keretrendszer) megerősítése érdekében. A NAÜ tevékenységeinek – különösen a világszintű és regionális jellegű tevékenységek – támogatását továbbra is elő kell irányozni, megfelelően láthatóvá téve az uniós fellépéseket/hozzájárulásokat.

A Fukusima-Daiichi balesetet követően az atomerőművek üzemelésére vonatkozó átfogó kockázat- és biztonsági értékelésekhez (ellenállóképességi próbákhoz) kötődő kérdések várhatóan még relevánsabbá válnak, és ezen értékeléseket valószínűleg kiterjesztik más nukleáris létesítményekre is, köztük a kutatóreaktorokra, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóira, a radioaktív hulladék tárolóira és a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményekre.

A nukleáris szabályozó hatóságokkal (és a technikai támogatást nyújtó szervezeteikkel) folytatott együttműködésnek továbbra is központi szerepet kell játszania a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködésben, miközben az atomerőművek üzemeltetőivel folytatott együttműködést felül kell vizsgálni a teljesítmény, az ellenállóképességi próbák eredményei, valamint a konkrét körülmények fényében.

A kiégett fűtőelemek ártalmatlanítása, a hulladékkezelés, a létesítmények leszerelése, valamint a telephelyek helyreállítása az évek során egyre nagyobb jelentőséget kapott. Az e területeken zajló jövőbeli együttműködést programprioritásként kell kezelni.

Az EU-hoz való földrajzi közelségnek (ideértve a tagjelölt országokat és az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országokat) továbbra is prioritásnak – azonban nem kizárólagos kritériumnak – kell maradnia, amikor az új eszköz szerinti együttműködési programokról határoznak.

A nemzetközi helyzet alakulása a nukleáris biztonság célját szolgáló együttműködés szélesebb alkalmazási körének megváltoztatása helyett a hangsúly és a prioritások megváltoztatását követeli meg.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A Stabilitási Eszköz keretében biztosítani kell a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatcsökkentés területén előirányzott intézkedésekkel való összhangot, különösen a nukleáris biztosítékok (ideértve a nukleáris és radioaktív anyagokkal való tiltott kereskedelem leküzdését és a határellenőrzést), valamint a vészhelyzetekre való felkészültség tekintetében.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– x A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014–2020.

– ¨  Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett igazgatási módszer(ek)[13]

x Centralizált igazgatás közvetlenül a Bizottság által

x Centralizált igazgatás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

¨        végrehajtó ügynökségek

¨        a Közösségek által létrehozott szervek[14]

x        tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott igazgatás a tagállamokkal

x Decentralizált igazgatás harmadik országokkal

x Nemzetközi szervezetekkel közös igazgatás (NAÜ)

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az eszköz projektjeinek és programjainak nagy része közvetlen centralizált igazgatás alá kerül. Amikor szükséges vagy indokolt a beavatkozások hatékonyságának növelése, logisztikai és politikai okokból megfontolásra kerülhet a közvetett, megosztott vagy közös igazgatás; a legutóbbi különösen akkor, amikor a tagállamok és/vagy azok ügynökségei, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már hasonló intézkedést kezdeményezett vagy tervez.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a nyomon követés és jelentéstétel gyakoriságát és feltételeit.

Az Európai Bizottság monitoring és értékelési rendszerei egyre inkább az eredményekre összpontosítanak. Belső személyzetet és külső szakértőket egyaránt alkalmaznak.

A küldöttségek és központ témafelelősei különböző módszerekkel folyamatosan nyomon követik a projektek és programok végrehajtását, többek között – ahol csak lehetséges – helyszíni látogatások révén. A nyomon követés értékes információkkal szolgál az előrelépésre vonatkozóan; segítséget nyújt a vezetők számára a valódi és lehetséges szűk keresztmetszetek azonosításában, és a korrekciós intézkedések megtételében.

A külső, független szakértőket arra szerződtetik, hogy három különböző rendszeren keresztül értékeljék a külső uniós fellépések megvalósítását. Ezen értékelések hozzájárulnak az elszámoltathatósághoz és javítják a folyamatban lévő fellépések minőségét; emellett a levont tapasztalatok révén segítséget nyújtanak a jövőbeli szakpolitikákhoz és fellépésekhez. Valamennyi eszköz a nemzetközileg elfogadott OECD–DAC értékelési kritériumokat alkalmazza, köztük a (lehetséges) hatásokra vonatkozókat.

Először, projektszinten a központ által irányított eredményorientált monitoring rendszer (EOM) tömör és fókuszált pillanatképet ad a vizsgált beavatkozások minőségéről. Az eredményorientált monitoring független szakértői jól strukturált, szabványosított módszertan alapján értékelik a projekteket, kiemelve erősségeiket és hiányosságaikat, és ajánlásokat tesznek a hatékonyság növelésével kapcsolatban.

A projektszintű értékelések, amelyeket a projektért felelős uniós küldöttség irányít, részletesebb és mélyrehatóbb elemzést adnak, és segítséget nyújtanak a projektmenedzserek számára a folyamatban lévő beavatkozások javításához és a jövőbeli beavatkozások előkészítéséhez. A tematikus és földrajzi tapasztalatokkal rendelkező külső, független szakértőket elemzések elkészítésével, valamint az összes érintett féltől, különösen a végső kedvezményezettektől származó visszajelzések és bizonyítékok összegyűjtésével bízzák meg.

A Bizottság szakpolitikái – a programozástól és stratégiáktól a konkrét ágazatokban (mint például az egészségügy, oktatás, stb.), illetve országban vagy régióban történő beavatkozásokig –, illetve konkrét eszközei tekintetében stratégiai értékeléseket végez. Ezen értékelések fontos információkat szolgáltatnak a szakpolitikák kialakításához, valamint az eszközök és projektek értékeléséhez. Valamennyi értékelést közzé teszik a Bizottság honlapján, a Tanács és az Európai Parlament számára készített éves jelentés pedig tartalmazza a megállapítások összefoglalóját.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

Az e rendelet alapján finanszírozott intézkedéseket a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Megfelelően indokolt esetben a Bizottság a költségvetési rendelet 54. cikkének megfelelően határozhat úgy, hogy közfeladatokat és különösen költségvetési végrehajtási feladatokat a költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjában megjelölt szervekre bíz, amennyiben azok nemzetközileg elismertek, megfelelnek a nemzetközileg elismert irányítási és ellenőrzési rendszereknek, és felügyeletüket közhatalmi szerv látja el.

A költségvetési rendelettel összhangban az e rendelet szerint finanszírozott intézkedések végrehajthatók közvetlenül a Bizottság által, a tagállamokkal megosztott igazgatás útján, vagy közvetetten azáltal, hogy a költségvetés-végrehajtási feladatok gyakorlásával a költségvetési rendelet 55. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jogalanyokat vagy személyeket bízzák meg. E jogalanyok vagy személyek a költségvetési rendelet 57. cikkében foglalt feltételek mellett felhatalmazhatók arra, hogy a szerződések és támogatások odaítélésére vonatkozó saját szabályaikat alkalmazzák.

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Kockázati környezet

Az ezen eszköz szerint nyújtott támogatás működési környezetét a célkitűzések megvalósításának elmaradásával, az optimális szint alatti pénzgazdálkodással és/vagy az alkalmazandó szabályoknak való meg nem feleléssel (jogszerűségi és szabályszerűségi hibákkal) kapcsolatos alábbi kockázatok jellemzik:

– a gazdasági/politikai bizonytalanság és/vagy egy természeti katasztrófa nehézségeket és késedelmeket okozhat a beavatkozások kidolgozásában és végrehajtásában, különösen az instabil államokban;

– a partnerországok intézményi és adminisztratív kapacitásának hiánya nehézségeket és késedelmeket okozhat a beavatkozások kidolgozásában és végrehajtásában;

– a földrajzilag szétszórt projektek és programok (amelyek sok országot/területet/régiót fednek le) a nyomon követést logisztikai/forrásbeli kihívások elé állítják – különösen ami a tevékenységek helyszíni nyomon követését illeti;

– a potenciális partnerek sokfélesége/a kedvezményezettek különböző belső ellenőrzési struktúrái és kapacitása miatt a Bizottság rendelkezésre álló forrásai felaprózódhatnak, és ezáltal a végrehajtás támogatása és nyomon követése tekintetében hatékonyságuk és eredményességük csökkenhet;

– a külső támogatásnak/a nemzeti fejlesztési terv partnerországokbeli végrehajtásának eredményeire és hatásaira vonatkozóan rendelkezésre álló adatok rossz minősége és kis mennyisége meggátolhatja a Bizottságot abban, hogy az eredményekről jelentést készítsen és azokért elszámoltatható legyen.

Az alkalmazandó szabályok be nem tartásához köthető kockázat várható szintje

Az eszközre vonatkozó szabályok betartására vonatkozó célkitűzés a DEVCO-portfólió tekintetében a be nem tartás eddigi kockázati szintjének (hibaarány) megőrzése, mely 2 % alatti reziduális „nettó” hibaszint (többéves alapon, azt követően, hogy elvégezték a megkötött szerződéseket érintő összes kontrollt és korrekciót). Ez hagyományosan 2-5% közötti becsült hibatartományt jelentett a tranzakciókból évente vett véletlen minta alapján, melyet az Európai Számvevőszék az éves megbízhatósági nyilatkozat céljából végzett. A DEVCO ezt tekinti a lehető legalacsonyabb kockázatnak e nem megfelelést illetően, tekintettel a működési környezetét jellemző magas kockázati szintre, valamint a megfelelés ellenőrzésével járó adminisztratív teherre és az ellenőrzés szükséges költséghatékonyságára.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A DEVCO belső kontroll-architektúrája

A DEVCO belső kontroll/irányítási folyamatát úgy alakították ki, hogy megalapozott bizonyosságot nyújtson a műveletei eredményessége és hatékonysága tekintetében meghatározott célkitűzések eléréséről, pénzügyi jelentéstételének megbízhatóságáról, valamint a vonatkozó jogi és eljárási keretnek való megfelelésről.

Eredményesség és hatékonyság

Műveletei eredményességének és hatékonyságának biztosítása (és a külső segélyek környezetét jellemző magas kockázati szint enyhítése) érdekében a Bizottságra kiterjedő stratégiai politika és tervezési folyamat, a belső audit környezet és a bizottsági belső kontrollstandardok összes eleme mellett a DEVCO az összes eszközét illetően a segélyeket a továbbiakban is testreszabott kereten belül irányítja, mely a következőkre terjed ki:

– A külső segélyek többsége esetében az igazgatás átruházása a helyszínen működő uniós küldöttségekre.

– Egyértelmű és formalizált struktúra a pénzügyi elszámoltathatóság tekintetében (a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőtől (főigazgató)) a küldöttség vezetőjére történő, a központ átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselője (igazgató) általi továbbruházással.

– Az uniós küldöttségek rendszeres jelentéstétele a központnak (külső segélyek irányításáról szóló jelentések), ideértve a küldöttségvezető által kiállított éves megbízhatósági nyilatkozatot.

– Beható képzési program mind a központ, mind a küldöttség személyzete számára.

– A központ/küldöttség általi segítségnyújtás és iránymutatás (interneten keresztül is).

– Rendszeres „ellenőrzési látogatások” az átruházott igazgatást ellátó küldöttségeknél 3–6 évente.

Módszertan a projekt- és programciklus-menedzsmentre, ideértve a következőket:

– Minőségbiztosítási eszközök a beavatkozás kialakítására, annak megvalósítására, a finanszírozási mechanizmusra, az irányítási rendszerre, az értékelésre és a végrehajtó partnerek kiválasztására.

– A hatékony végrehajtás érdekében program- és projektmenedzsment, monitoring és jelentéstételi eszközök, ideértve a projektek rendszeres külső helyszíni monitoringját.

– Jelentős értékelési és audit komponensek.

Pénzügyi jelentés és elszámolás

A DEVCO az elszámolást és a pénzügyi jelentéstételt illetően a továbbiakban is a legszigorúbb standardokat fogja követni a Bizottság eredményszemléletű számviteli rendszerének (ABAC), valamint a külső segélyekre kialakított olyan eszközök, mint a Közös Relex Információs Rendszer (CRIS) alkalmazásával.

A vonatkozó jogi és eljárási keretnek való megfelelés tekintetében a megfelelés ellenőrzésének módszereit a 2.3 szakasz tartalmazza (csalás és szabálytalanságok megelőzését szolgáló intézkedések).

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

Tekintettel arra, hogy a EuropeAid magas kockázatú környezetben működik, rendszereinek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy előre jelezzék a tranzakciókban a potenciális megfelelési hibák (szabálytalanságok) szignifikáns felmerülését, és a kifizetési folyamatba a lehető leghamarabb bele kell építeni a csalások megelőzésére, feltárására és korrekciójára irányuló kontrollokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a EuropeAid által végzett megfelelési ellenőrzések a külső auditorok és a bizottsági alkalmazottak által a helyszínen, többéves alapon, a projekttel kapcsolatos záró kifizetéseket megelőzően elvégzett átfogó, előzetes ellenőrzésekre fektetik a hangsúlyt (miközben továbbra is végeznek néhány utólagos auditot és ellenőrzést), melyek jóval túlmutatnak a költségvetési rendeletben előírt pénzügyi biztosítékokon. A EuropeAid tevékenységi kerete a megfelelés ellenőrzésére többek között a következő fontos komponensekből áll:

Megelőző intézkedések

– Kötelező alapképzés a csalásokat érintő kérdésekről a segélyeket kezelő személyzet és az auditorok számára.

– Iránymutatás (pl. interneten keresztül), ideértve a szerződések gyakorlati útmutatóját, a EuropeAid tanácsadót és a pénzgazdálkodási eszköztárat (a végrehajtó partnerek számára).

– Előzetes értékelés annak biztosítására, hogy a közös és decentralizált igazgatás alatt álló forrásokat igazgató hatóságok megfelelő csalás elleni intézkedésekkel előzik meg és tárják fel az uniós források igazgatásával kapcsolatos csalásokat.

– A partnerországban működő csalás elleni mechanizmusok előzetes átvilágítása a költségvetés-támogatásra való, az államháztartás irányítására vonatkozó támogathatósági kritérium értékelésének részeként (vagyis aktív elkötelezettség a csalás és a korrupció elleni küzdelem mellett, megfelelő felügyeleti hatóságok, elegendő igazságszolgáltatási kapacitás, valamint hatékony reagálási és szankcionálási mechanizmusok).

– A Bizottság 2008-ban Accrában írta alá a nemzetközi segélyek átláthatóságára irányuló kezdeményezést (IATI), melynek keretében a felek megállapodtak egy, a támogatás átláthatóságára vonatkozó standardról, mellyel aktualizált, részletesebb és rendszeresebb adatok biztosíthatók a támogatások folyósításáról és a dokumentumokról.

– A Bizottság 2011. október 14-e óta hajtja végre az átláthatóságra vonatkozó IATI standard első fázisát a támogatásokkal kapcsolatos információk közzétételével, még a segélyhatékonysággal foglalkozó, 2011 novemberében Busanban megrendezett magas szintű találkozó előtt. A Bizottság emellett az EU-tagállamok bevonásával egy közös, internet-alapú, TR-AID elnevezésű IT-alkalmazáson dolgozik, mely felhasználóbarát információvá alakítja át a IATI-ból vagy más forrásokból származó, uniós támogatásokra vonatkozó adatokat.

Feltáró és korrekciós intézkedések

– Külső auditok és ellenőrzések (kötelező és kockázat alapú), ideértve az Európai Számvevőszéket.

– Visszamenőleges ellenőrzések (kockázatalapú) és visszafizettetések.

– Az uniós finanszírozás felfüggesztése súlyos csalások esetében – ideértve a nagymértékű korrupciót – egészen addig, amíg a hatóságok meg nem tették a megfelelő intézkedéseket a csalás megszüntetése és az ilyen csalás jövőbeni megelőzése érdekében.

A EuropeAid a csalás elleni stratégiáját a Bizottság új, 2011. június 24-én elfogadott csalás elleni stratégiájának (CAFS) megfelelően fogja kidolgozni, többek között a következők érdekében:

– a EuropeAid belső csalásellenes ellenőrzési mechanizmusai teljes mértékben összhangban álljanak a CAFS-sal,

– a EuropeAid csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázata által érintett területek azonosítását, és a megfelelő reagálást célozza.

– a harmadik országokban az uniós források elköltéséhez használt rendszerek lehetővé teszik a vonatkozó adatok lehívását, és ezek felhasználását a csalással kapcsolatos kockázatkezeléshez (pl. kettős finanszírozás),

– amennyiben szükséges, felállíthatók hálózati csoportok és létrehozhatók megfelelő IT-eszközök, melyek feladata a külső segélyek területéhez kapcsolódó csalások elemzése.

2.4         Az ellenőrzések költség- és haszonbecslése

A EuropeAid portfólió egészét illetően a belső kontroll/igazgatási költségek a 2014–2020 időszak költségvetésének tervezésében összesen évente átlagosan kb. 658 millió EUR kötelezettségvállalást jelentenek. Ebbe az összegbe beletartozik a EuropeAid irányítási struktúráján belül integráltan működő EFA igazgatása. Ezek a „nem működési” költségek annak a 10,2 milliárd EUR-ra becsült éves átlagos összegnek a kb. 6,4 %-a, melyet a EuropeAid összes kötelezettségvállalására (operatív és igazgatási) terveztek a 2014–2020 közötti időszakban az EU általános költségvetéséből és az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozott kiadások portfóliójában.

Ezek az igazgatási költségek tartalmazzák a EuropeAid központban és a küldöttségeknél foglalkoztatott alkalmazottait, az infrastruktúrát, az utazást, a képzést, a nyomon követést, az értékelést és az ellenőrzési szerződéseket (ideértve a kedvezményezettek által odaítélteket is).

A EuropeAid idővel csökkenteni kívánja az igazgatási/működési tevékenységek arányt az új eszközökre vonatkozó szabályozások javítása és egyszerűsítése keretében, a felülvizsgált költségvetési rendelettel várható változásokra építve. Ezen igazgatási költségek legfőbb előnyei a következőkből adódnak: a szakpolitikai célkitűzések elérése, a források hatékony és eredményes felhasználása, tartós és költséghatékony megelőző intézkedések alkalmazása, a források jogszerű és szabályos felhasználását biztosító egyéb ellenőrzések.

Miközben az igazgatási tevékenységek célirányosabbá válnak és folytatódnak a portfólióhoz kapcsolódó megfelelési ellenőrzések, ezek a kiadások szükségesek ahhoz, hogy a nem megfelelés minimális kockázata (2 % alatti reziduális hiba) mellett hatékonyan és eredményesen megvalósíthatók legyenek az eszközök célkitűzései. Ezek jóval alacsonyabbak azoknál a kockázatoknál, melyek a belső kontrollok megszüntetéséhez vagy leépítéséhez kapcsolódnak ezen a magas kockázatú területen.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

19 06 04 Támogatás a nukleáris ágazatban || diff./nem diff. ([15]) || EFTA- országoktól[16] || tagjelölt országoktól[17] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| 19 06 04 01 || Diff. || NEM || NEM || NEM ||

· Létrehozandó új költségvetési tételek NEM ALKALMAZANDÓ

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………] || diff./nem diff. || EFTA- országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY.] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

                millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || || Támogatás a nukleáris ágazatban

Főigazgatóság: <…….> || || || N. év[18] 2014 || N+1. év 2015 || N+2. év 2016 || N+3. év 2017 || N+4. év 2018 || N+5. év 2019 || N+6. év 2020 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || ||

Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz (19.06.04). || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 83,584 || 85,277 || 86,970 || 88,763 || 90,478 || 92,348 || 94,241 || 621,661

Kifizetési előirányzatok || (2) || 0,581 || 38,592 || 59,602 || 69,624 || 76,548 || 84,636 || 81,649 || 411,232

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok[19] || || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 19.0104 06 || || (3) || 1,316 || 1,323 || 1,330 || 1,337 || 1,422 || 1,352 || 1,359 || 9,439

A[z] <...> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 84,900 || 86,600 || 88,300 || 90,100 || 91,900 || 93,700 || 95,600 || 631,100

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || 1,897 || 39,915 || 60,932 || 70,961 || 77,970 || 85,988 || 83,008 || 420,671

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 83,584 || 85,277 || 86,970 || 88,763 || 90,478 || 92,348 || 94,241 || 621,661

Kifizetési előirányzatok || (5) || 0,581 || 38,592 || 59,602 || 69,624 || 76,548 || 84,636 || 81,649 || 621,661

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 1,316 || 1,323 || 1,330 || 1,337 || 1,422 || 1,352 || 1,359 || 9,439

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 84,900 || 86,600 || 88,300 || 90,100 || 91,900 || 93,700 || 95,600 || 631,100

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || 1,897 || 39,915 || 60,932 || 70,961 || 77,970 || 85,988 || 83,008 || 420,671

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint: N/A

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év 2014 || N+1. év 2015 || N+2. év 2016 || N+3. év 2017 || N+4. év 2018 || N+5. év 2019 || N+6. év 2020 || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: <…….> ||

Ÿ Humánerőforrás || 2,440 || 2,415 || 2,391 || 2,367 || 2,367 || 2,367 || 2,367 || 16,716

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,368 || 0,340 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 2,383

<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN || Előirányzatok || 2,808 || 2,756 || 2,726 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 19,099

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 2,808 || 2,756 || 2,726 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 19,099

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év 2014 || N+1. év 2015 || N+2. év 2016 || N+3. év 2017 || N+4. év 2018 || N+5. év 2019 || N+6. év 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 87,708 || 89,356 || 91,026 || 92,802 || 94,602 || 96,402 || 98,302 || 650,199

Kifizetési előirányzatok || 4,705 || 42,671 || 63,658 || 73,663 || 80,672 || 88,690 || 85,710 || 439,770

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás ¨      A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

x        A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa[20] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:[21] Hatékony nukleáris biztonsági kultúra és a legmagasabb szintű nukleáris biztonság és sugárvédelem előmozdítása || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || 25,08 || || 25,58 || || 26,09 || || 26,63 || || 27,14 || || 27,70 || || 28,27 || || 186,50

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása. || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || - ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

konkrét célkitűzés részösszege || || 54,33 || || 55,43 || || 56,53 || || 57,70 || || 58,81 || || 60,03 || || 61,26 || || 404,08

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítéki intézkedések alkalmazására vonatkozó keretrendszerek és módszertanok létrehozása a harmadik országokban. || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || ||

3. egyedi célkitűzés részösszege || || 4,18 || || 4,26 || || 4,35 || || 4,44 || || 4,52 || || 4,62 || || 4,71 || || 31,08

ÖSSZKÖLTSÉG || || 83,58 || || 85,28 || || 86,97 || || 88,76 || || 90,48 || || 92,35 || || 94,24 || || 621,66

Megjegyzés: hangsúlyozni kell, hogy a konkrét célkitűzésenkénti felosztás és a teljesítések allokációja ebben a szakaszban csak indikatív lehet. A teljesítéseket tehát az előzetes becslésekre alapozták és csak a szemléltetést szolgálják.

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összefoglalás

¨        A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után adminisztratív előirányzatok felhasználását

x        A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014[22] || 2015 || 2016 || 2107 || 2018 || 2019 || 2020 || TOTAL

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 2,440 || 2,415 || 2,391 || 2,367 || 2,367 || 2,367 || 2,367 || 16,716

Egyéb igazgatási kiadások || 0,368 || 0,340 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 0,335 || 2,383

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 2,808 || 2,756 || 2,726 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 2,702 || 19,099

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[23] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,968 || 0,968 || 0,968 || 0,968 || 0,968 || 0,968 || 0,968 || 6,778

Egyéb igazgatási jellegű kiadások || 0,348 || 0,355 || 0,362 || 0,369 || 0,453 || 0,384 || 0,391 || 2,661

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 1,316 || 1,323 || 1,330 || 1,337 || 1,422 || 1,352 || 1,359 || 9,439

ÖSSZESEN || 4,124 || 4,079 || 4,056 || 4,039 || 4,124 || 4,054 || 4,062 || 28,538

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

¨        A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

x        A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni)

|| N. év 2014 || N+1. év 2015 || N+2. év 2016 || N+3. év 2017 || N+4. év 2018 || N+5. év 2019 || N+6. év 2020

A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek)

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 18,5 || 18,4 || 18,2 || 18,0 || 18,0 || 18,0 || 18,0

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

Támogatás a nukleáris ágazatban01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 1,3 || 1,2 || 1,2 || 1,2 || 1,2 || 1,2 || 1,2

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 04 yy[24] || - a központban[25] || 17,3 || 16,9 || 16,6 || 16,3 || 15,9 || 15,6 || 15,3

- küldöttségeknél || || || || || || ||

Támogatás a nukleáris ágazatban 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 37,0 || 36,5 || 36,0 || 35,5 || 35,1 || 34,8 || 34,5

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztségviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

x        A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

¨        A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

¨        A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[26].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban NEM LAKALMAZANDÓ

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás (NEM ALKALMAZANDÓ)

¨        A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre.

¨        A javaslatnak van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[27]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               Az EFA, a Globális Éghajlat-változási és Biodiverzitási Alap és a sürgősségisegély-tartalék mindezt kiegészíti, és forrásait továbbra is a közösségi költségvetésen kívülről kapja.

[2]               HL C […]., […], […]. o.

[3]               HL L 81., 2007.3.22., 1–10. o.

[4]               HL L 318., 1999.12.11., 20. o.

[5]               HL L 185., 2005.7.16., 33. o.

[6]               HL L 172., 2009.7.2., 18. o.

[7]               HL L 199., 2011.8.2., 48. o.

[8]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[9]               A kritériumok figyelembe veszik a harmadik országoknak a nukleáris biztonság és védelem területén nyújtandó támogatásról szóló tanácsi következtetéseket (a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2913. ülése, Brüsszel, 2008. december 9.).

[10]             Ennek figyelembe kell vennie a atomenergia nemzeti infrastruktúrájának kialakításához vezető útról szóló dokumentumot (Milestones in the Development of a National Infrastructure for Nuclear Power, IAEA Nuclear Energy Series Document NG-G-3.1)

[11]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[12]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[13]             Az egyes igazgatási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[14]             A költségvetési rendelet 185. cikkében említett szervek.

[15]             Differenciált/nem differenciált előirányzatok.

[16]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[17]             Tagjelölt országok és adott esetben a potenciális nyugat-balkáni tagjelölt országok.

[18]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[19]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy fellépések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[20]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak kilométerben stb.).

[21]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés

[22]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[23]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy fellépések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[24]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: BA-tételek).

[25]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[26]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[27]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.