INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Tanács 2010 júniusában jóváhagyta az Európa 2020 reformprogramot, amelynek célja, hogy segítse Európát a válságból való felépülésben, és hogy az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés elérését szolgáló, átfogó és összehangolt stratégia révén Európa megerősödve kerüljön ki a válságból.

Az oktatás és a képzés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést ösztönző Európa 2020 stratégia, valamint a tagállamok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó integrált iránymutatások[1] központi eleme. Kétségtelen, hogy az Európa 2020 célkitűzései és kiemelt céljai közül egy sem érhető el a humán tőkébe történő komoly beruházások nélkül. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései közül az alábbi öt az oktatás és a képzés korszerűsítésétől függ: Mozgásban az ifjúság, Új készségek és munkahelyek menetrendje, valamint a Digitális menetrend, az Innovatív Unió és a Szegénység elleni küzdelem platformja.

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleményében[2] a Bizottság rámutat arra, hogy a polgárok készségeinek fejlesztése és a számos tagállamra jellemző magas fiatalkori munkanélküliség leküzdése érdekében érdemes növelni az oktatás és képzés uniós támogatását. A Bizottság kiemeli továbbá, hogy külső fellépésében az uniós értékek külföldön történő népszerűsítésére és védelmére fog összpontosítani, ösztönözni fogja az átmeneti és a demokratikus folyamatok támogatását, és kiterjeszti a belső politikák külső dimenzióját.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK

              Konzultációk

2010 elejétől 2011 közepéig széles körű konzultációkra került sor a nyilvánossággal és az érdekelt felekkel az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport terén.

Ami az oktatást, a képzést és az ifjúságügyet illeti, a konzultációban részt vevő érdekeltek különböző csoportjainak nézőpontjai nagyon hasonlóak; a hozzászólások közös elemeit a következőképpen lehet összefoglalni:

· igen kedvező fogadtatásban részesültek az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus programok által elért eredmények;

· integráltabb megközelítés kialakítására van szükség az oktatási ágazatok között, más ifjúsági programokkal és a különböző uniós felsőoktatási programok között, függetlenül attól, hogy Európán belüliek (Erasmus), globálisak (Erasmus Mundus), regionálisak (Tempus, Alfa, Edulink) vagy kétoldalúak (például az USA-val és Kanadával);

· szükség van a szakpolitika alakulása és a program által támogatott tevékenységek közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésére;

· továbbra is fontos a minőség előtérbe helyezése, különösen a uniós és az Unión kívüli felsőoktatás terén;

· fontos az uniós eszközök fenntartása a fiatalok formális és nem formális tanulásának támogatása érdekében, és javítani kell a tanulmányi eredmények elismerését;

· szükség van az adminisztráció egyszerűsítésre, valamint az intézkedések és prioritások ésszerűsítésére;

· ismertebbé kell tenni a programot.

Ami a sportot illeti, az érdekelt felek által kiemelt főbb pontokat a következőképpen lehet összefoglalni:

· az oktatás egyik szintjén sem megfelelő a sporttevékenységek hozzáférhetősége és a testmozgás mértéke;

· nem megfelelő a sport terén végzett önkéntes tevékenységek elismerése;

· a dopping komolyan veszélyezteti a sportversenyek tisztaságát;

· nem fordítanak elég figyelmet a sport társadalmi értékére a kereskedelmi vonatkozásaihoz képest;

· a kereskedelmi nyomás veszélyezteti a sport eredeti, tisztességes játékon alapuló szellemiségét.

              A hatásvizsgálat eredményei

Négy hatásvizsgálat készült, ezek keretében három, az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén meglévő program működését (az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus), valamint a sport esetében a költségvetési hatóság által megszavazott előkészítő intézkedéseket vizsgálták meg.

E területek céljainak, jogalapjának és az Unió e területeken gyakorolt hatáskörének hasonlósága miatt minden hatásvizsgálat hasonló lehetőségeket vesz figyelembe: a meglévő intézkedések vagy programok megszüntetése; a tevékenységek és programok folytatása jelenlegi formájukban; a szakpolitikai irányultságuk alapvető megerősítése; valamint az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program egyesítése egyetlen leegyszerűsített programban.

Mind a négy hatásvizsgálatban a programok egyesítését részesítették előnyben, amely összhangban van a Bizottság 2011. június 29-én elfogadott, a többéves pénzügyi keretre vonatkozó közleményével. Ez a választás lenne a legösszehangoltabb és leggazdaságosabb, az alábbi okokból:

– reagál az oktatásba és képzésbe való uniós beruházás megnövelésének szükségességére a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban, mivel a növekedő gazdaság a jól képzett munkaerő meglététől, valamint a munkanélküliek készségeinek és kompetenciáinak mozgósításától függ;

– azokra az intézkedésekre összpontosít és azokat fejleszti, amelyek a jelenlegi programok alapján a legnagyobb európai hozzáadott értékkel és a legerősebb multiplikátor hatással rendelkeznek, és amelyek érzékelhetően befolyásolják az európai oktatási és képzési rendszereket, és ezáltal jelentősen javítják a beruházások megtérülését;

– a törekvések új, egyszerűsített programszerkezetben való racionalizálása lehetővé teszi, hogy erősebb szinergiák alakuljanak ki a meglévő programok és a különböző oktatási ágazatok között; mindez támogatja az oktatásban az egész életen át tartó tanulást szem előtt tartó megközelítést, növeli az összhangot, és a fő transzverzális intézkedések leegyszerűsített köre révén javítja a lehetséges kedvezményezettek hozzáférését;

– az oktatási intézmények közötti együttműködésen kívül ez a lehetőség nagyobb figyelmet fordít az oktatás és a humán tőke innovációs fontosságára azáltal, hogy ösztönzi az oktatási és a gazdasági szereplők közötti partnerségeket, az oktatási és tanulási kiválóságot, ezenkívül pedig célul tűzi ki a foglalkoztathatóságot és a vállalkozói készséget;

– végül pedig a megvalósítási és irányítási eljárások racionalizálásával és egyszerűsítésével jár, ezáltal jelentősen csökkentheti a végrehajtási költségeket a jelenlegi programok (azaz az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és a harmadik országokkal folytatott felsőoktatási együttműködésre irányuló programok) végrehajtásának költségeihez képest.

              Egyszerűsítés

A többéves pénzügyi keret vonatkozásában a program egyik prioritása az ésszerűsítés, az egyszerűsítés és a teljesítményalapú forráselosztás hangsúlyozása. E megközelítést az „Erasmus mindenkinek” program a költségvetési rendelet szabályai alapján alkalmazza.

A program csökkenteni fogja a támogatott tevékenységek számát. A hatékonyságnövelés jegyében a program gyakrabban nyújt rendszeres átalánytámogatásokat, és a mobilitási tevékenységek keretében széleskörűen alkalmaz majd olyan sikeres modelleket, mint az Erasmus hallgatói mobilitás keretében nyújtott átalánytámogatások. Az egyéni mobilitás kezelése kikerül a nemzeti irodák feladatai közül, amelyek adminisztrációs terhei ilyen módon csökkennek.

A nemzeti irodák lesznek a tanulmányi mobilitási tevékenységekkel foglalkozó elsődleges kapcsolattartók; az irodák minden részt venni kívánó fiatal előtt nyitva állnak – függetlenül attól, hogy azok hallgatók, gyakornokok vagy önkéntesek-e. A különböző nemzetközi együttműködési programok integrálása révén a program a nemzetközi tevékenységekben részt vevő felsőoktatási intézmények számára is felhasználóbarátabbá válik.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az „Erasmus mindenkinek” egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkében meghatározott célok, valamint a szubszidiaritás elve alapján indokolt.

Az EUMSZ 165. cikke fellépést követel meg az Európai Uniótól az alábbiak érdekében: „az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket”.

A 166. cikk szerint „az Unió olyan szakképzési politikát folytat, amely támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét”.

Az Uniónak és a tagállamoknak mindkét cikk szerint erősíteniük kell a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést az oktatás, a sport (165. cikk (3) bekezdés) és a szakképzés területén (166. cikk (3) bekezdés).

Amint azt az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program időközi értékelései is hangsúlyozták, a program európai hozzáadott értéke az Európa-szerte elvégzett tevékenységek, valamint a program segítségével kifejlesztett termékek és partnerségek innovatív és transznacionális jellegéből ered. A tagállamok oktatási és képzési rendszerei közötti, valamint az ifjúságügy és a sport területére jellemző sikeres együttműködés ösztönzése révén azonosíthatók és végrehajthatók azok a szakpolitikák és gyakorlatok, amelyek jól működnek, és amelyek ösztönzik az egymástól való tanulást.

A rendelet szerint a végrehajtási intézkedések – különösen a pénzeszközök elkülönítésére vonatkozó intézkedések – elfogadása során a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelő vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni. A kiválasztási határozatokat tájékoztatás céljából továbbra is meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a bizottságnak.

A rendelet bevezeti továbbá az EUMSZ 290. cikkén alapuló felhatalmazási hatásköröket is. Ezen új jogi eszköz alkalmazása csak a teljesítmény mérésére használt kritériumokra vonatkozó rendelkezések és a nemzeti irodák által irányított intézkedésekre vonatkozó rendelkezések módosítására vonatkozik.

Az elmúlt programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a 13. cikk (7) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében foglalt, teljesítménykritériumokra, illetve a nemzeti irodák által irányított intézkedésekre vonatkozó rendelkezések a program időtartama alatt átdolgozásra szorulhatnak. Az érintett területek fő érdekeltjei bírálták az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program rugalmatlanságát, valamint azt, hogy nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges eszközök, hogy a programokat a társadalom folyamatosan változó igényeihez lehessen igazítani.

A tagállamok véleményét a szakértőkkel való rendszeres konzultációkon kellő mértékben figyelembe veszik. A magas szintű reprezentativitás érdekében a konzultációt kiterjesztik majd az Európai Parlament által kijelölt szakértőkre is. A Bizottság adott esetben az érintett területek érdekeltjeivel is konzultálni fog.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság által a 2014–2020 közötti időszakra javasolt többéves pénzügyi keret (jelenlegi árakon) 17 299 000 000 EUR-t irányoz elő az egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramhoz, valamint további, (jelenlegi árakon) 1 812 100 000 EUR-nak megfelelő összeget a 4. fejezet eszközeiből.

A pénzeszközök ágazatonkénti minimumösszege

Annak érdekében, hogy az érdekeltek és kedvezményezettek fő kategóriái számára előirányzott finanszírozás szintje ne csökkenjen az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program által 2007–2013 között garantált szint alá, a program végrehajtása eredményeképpen a fő oktatási ágazatoknak nem különíthető el az alábbiaknál kevesebb finanszírozás:

– Felsőoktatás: 25 %

– Szakképzés és felnőttkori tanulás: 17 %, ebből a felnőttkori tanulás: 2 %

– Iskolai oktatás: 7 %

– Ifjúságügy: 7 %

5.           A RENDELET ÖSSZEFOGLALÁSA

A rendelet az új, egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramra, az „Erasmus mindenkinek” nevű programra vonatkozó rendelkezéseket írja elő. A program célja, hogy az Erasmus ágazati program széles körű elismertségére építve az egész életen át tartó tanulás távlatában támogassa az összes oktatási ágazatot (azaz a felsőoktatást, a szakképzést és a felnőttkori tanulást, az iskolai oktatást és az ifjúságpolitikát).

Az „Erasmus mindenkinek” program a főbb intézkedések három típusára összpontosít: a hallgatók, a fiatalok, a tanárok és az egyéb munkaerő transznacionális és nemzetközi tanulmányi mobilitására; az innováció és a bevált gyakorlatok érdekében történő, oktatási intézmények közötti együttműködésre, továbbá az ifjúságügy területén tevékenykedő szervezetekkel való együttműködésre és a szakpolitikai menetrendek támogatása révén történő együttműködésre, csakúgy, mint a harmadik országoknak a kapacitásépítéshez nyújtott támogatásra, ideértve a csatlakozni kívánó országokat, különös tekintettel a szomszédos országokra és a nemzetközi szakpolitikai párbeszédre.

„Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel összhangban az Erasmus mindenkinek program összefogja a meglévő nemzetközi programokat (Erasmus Mundus, Tempus, Edulink és Alfa), valamint az iparosodott országokkal folytatott kétoldalú együttműködési programokat. E célból a program költségvetése a különböző külső együttműködési eszközökből származó pénzügyi forrásokkal egészül ki. A stabilitás és kiszámíthatóság biztosítása érdekében ezek a források két, 4, illetve 3 évre szóló többéves keretösszegek alapján lesznek hozzáférhetőek. Ezek a keretösszegek az uniós külső fellépés prioritásait hivatottak tükrözni, beleértve adott esetben a fejlesztési célkitűzéseket is. Nagy horderejű előre nem látható körülmények vagy jelentős politikai változások esetén, a politikai prioritásokban végbement nagyobb hangsúlyváltásokhoz igazodva ezek az összegek módosíthatók.

Az európai tanulmányok terén mutatkozó oktatási és kutatási kiválósággal a Jean Monnet programról szóló cikk foglalkozik. Egy fejezet a sportról szól; e fejezet a dopping, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelemre összpontosít, valamint a sportszervezetek felelősségteljes vezetésének ösztönzésére irányuló transznacionális tevékenységeket támogatásáról szól.

A program új pénzügyi eszközt – hitelgarancia-eszközt – vezet be, amely a felsőoktatási hallgatók számára lehetővé teszi, hogy egy másik európai országban mesterfokozatot szerezzenek. Az ilyen tanulmányok finanszírozása jelenleg nehezen biztosítható, mivel a nemzeti szintű ösztöndíjak és hitelek általában nem „vihetők” át egyik országból a másikba, vagy a mesterképzésben részt vevő hallgatók nem vehetik igénybe őket; emellett a magánbankok által nyújtott hitelek megfizethetetlenek. E problémák orvoslására az EU részleges garanciát vállal azon pénzügyi intézetek (bankok vagy diákhitelt nyújtó intézetek) felé, amelyek készek kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani a más részt vevő országban mesterképzésben részt vevő hallgatók számára.

Ami az irányítást illeti, a programot a megbízás alapján történő gazdálkodás alapelvének megfelelően fogják irányítani. A feladatokat megoszlanak a tagállamok és a Bizottság között. A nemzeti irodák felelnek majd a pénzeszközök zöméért, amelyek a mobilitási intézkedésekhez és az együttműködéshez elkülönített pénzeszközök többségét teszik ki. A Bizottság végrehajtó ügynökséget fog megbízni a nagyobb együttműködési projektek, a szakpolitikák támogatásának, az Eurydice hálózatnak, valamint a Jean Monnet program tevékenységeinek és a sportnak az irányításával. A Bizottság ezért költség-haszon elemzés alapján megbízhatja a meglévő végrehajtó hatóságot az „Erasmus mindenkinek” programnak a 2014–2020-as időszakban történő végrehajtásával, a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletben[3] előírtak szerint.

2011/0371 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „ERASMUS MINDENKINEK” létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[5],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Bizottság 2011. június 29-i, „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című közleménye[6] egy olyan egységes program létrehozására szólít fel az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén, ideértve a felsőoktatás nemzetközi aspektusát is, amely egyesíti a 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[7] létrehozott, az egész életen át tartó tanulásra irányuló cselekvési programot, a 2006. november 15-i 1719/2006/EK európai és parlamenti határozattal[8] létrehozott Fiatalok lendületben programot, a 2008. december 16-i 1298/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[9] létrehozott Erasmus Mundus cselekvési programot, a 2006. december 18-i 1905/2006/EK rendelettel[10] létrehozott ALFA III. programot, valamint a TEMPUS és az EDULINK programot annak érdekében, hogy biztosítsa a nagyobb hatékonyságot, az erősebb stratégiai összpontosítást, és az egységes program különböző aspektusai közötti szinergiák kiaknázását. Ezenkívül a sport felvételét is javasolják az egységes programba.

(2) A jelenlegi egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben és Erasmus Mundus program időközi értékelő jelentései, valamint az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a felsőoktatás terén tervezett jövőbeli uniós fellépésről folytatott nyilvános konzultáció rámutatott arra, hogy ezeken a területeken nagy és bizonyos szempontból növekvő igény van a további, európai szintű együttműködésre és mobilitásra. Az értékelő jelentések hangsúlyozták az oktatás, képzés és ifjúságügy terén az uniós programok és a szakpolitika alakulása közötti szorosabb kapcsolatok megteremtésének szükségességét, kifejezték azt az igényt, hogy az uniós fellépés szerkezetének jobban meg kell felelnie az egész életen át tartó tanulás paradigmájának, valamint egyszerűbb, felhasználóbarátabb és rugalmasabb megközelítést szorgalmaztak az ilyen fellépés végrehajtásához és a nemzetközi felsőoktatási együttműködési programok széttagoltságának megszüntetéséhez.

(3) Mivel a nyilvánosság a tagállamokban és a harmadik országokban is használja az „Erasmus” elnevezést mint az uniós tanulmányi mobilitás szinonimáját, ezért a program által érintett fő oktatási ágazatoknak szélesebb körben kell használniuk az elnevezést.

(4) A sporttal kapcsolatos új uniós hatáskörök végrehajtására vonatkozó stratégiai döntésekről szóló nyilvános konzultáció, valamint a sporttal kapcsolatos előkészítő intézkedések értékelési jelentése betekintést adott az uniós fellépés prioritásaival kapcsolatban, és szemléltette azt a hozzáadott értéket, amellyel az Unió hozzájárulhat a sportot európai szinten érintő különböző problémákkal kapcsolatos tapasztalatok és tudás megszerzésére, megosztására és terjesztésére irányuló tevékenységek támogatásához.

(5) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést ösztönző európai stratégia (Európa 2020) uniós növekedési stratégiát határoz meg a következő évtizedre az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés támogatása érdekében: e célból öt nagyszabású, 2020-ig teljesítendő célkitűzést határoz meg, különösen az oktatás területén, annak érdekében, hogy a lemorzsolódás aránya 10 % alá csökkenjen, és hogy a 30–34 évesek legalább 40 %-a számára lehetővé váljon a felsőfokú végzettség megszerzése[11]. Idetartoznak a stratégia kiemelt kezdeményezései is, különösen a „Mozgásban az ifjúság”[12] és az Új készségek és munkahelyek menetrendje[13].

(6) Az Európai Unió Tanácsa 2009. május 12-én az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) létrehozását kérte, amelyben négy stratégiai célkitűzést határoznak meg válaszul azokra a kihívásokra, amelyeket még le kell küzdeni ahhoz, hogy tudásalapú Európa jöjjön létre, és hogy mindenki számára lehetővé váljon az egész életen át tartó tanulás.

(7) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 8. és 10. cikkének, valamint az Alapjogi Charta 21. és 23. cikkének megfelelően a program előmozdítja a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, és küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen.

(8) A programnak erős nemzetközi dimenzióval kell rendelkeznie különösen a felsőoktatás tekintetében, nem csupán az európai felsőoktatás minőségének javítása érdekében – az Oktatás és képzés 2020 átfogóbb céljainak jegyében és Unió mint tanulmányi helyszín vonzerejének növelése céljából –, hanem azért is, hogy ösztönözze az emberek közötti megértést és a harmadik országok felsőoktatását elősegítő fenntartható fejlődés támogatását.

(9) Az ifjúságpolitika terén folytatott együttműködés megújított keretének (2010–2018)[14] minden fiatalt el kell ismernie mint társadalmi erőforrást, és támogatnia kell azon jogukat, hogy részt vehessenek az őket érintő szakpolitikák kialakításában folyamatos, a döntéshozók, a fiatalok és ifjúsági szervezetek közötti átfogó strukturált párbeszéd formájában.

(10) A mobilitás, a méltányosság és a tanulmányi kiválóság támogatására az Uniónak európai hitelgarancia-eszközt kell létrehoznia, amely szociális háttértől függetlenül lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy egy másik részt vevő országban mesterfokozatot szerezzenek. Ez az eszköz azon pénzügyi intézetek számára lesz hozzáférhető, amelyek készek kedvező feltételek mellett hitelt nyújtani a más részt vevő országban mesterképzésben részt vevő hallgatók számára.

(11) A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy elfogadják a program megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Ez azt is jelenti, hogy a résztvevők vízumait késedelem nélkül ki kell adni annak érdekében, hogy a résztvevők ne maradjanak le tanulmányaik, képzési programjaik vagy csereprogramjaik egy részéről vagy akár egészéről, és hogy elkerülhető legyen a mobilitási intézkedések és projektek törlése. A harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv[15] 19. cikkével összhangban a tagállamoknak célszerű gyorsított beutazásengedélyezési eljárásokat létrehozniuk.

(12) „Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése” című közlemény olyan keretrendszert hoz létre, amelyben az Európai Unió, a tagállamok és a felsőoktatási intézmények együttműködhetnek a diplomások számának növelése, az oktatás minőségének javítása, valamint a felsőoktatás és a kutatás arra irányuló hozzájárulásának maximalizálása érdekében, hogy az uniós gazdaságok és társadalmak erősebben kerüljenek ki a válságból.

(13) A 29 európai ország oktatási miniszterei által 1999. június 19-én aláírt bolognai nyilatkozat kormányközi folyamatot hozott létre azzal a céllal, hogy megteremtse az „európai felsőoktatási térséget”, amihez uniós szintű támogatásra van szükség.

(14) A megújult koppenhágai folyamat (2011–2020) nagyszabású és globális elképzelést vázolt fel a szakképzés európai politikájához, és támogatást kért az uniós oktatási programoktól az elfogadott prioritásokhoz, ideértve a nemzetközi mobilitást és a tagállamok által végrehajtott reformokat is.

(15) Meg kell erősíteni az iskolák közötti európai együttműködés, valamint a tanulók és iskolai dolgozók mobilitásának intenzitását és mértékét annak érdekében, hogy az iskolákról szóló európai együttműködés 21. századra vonatkozó menetrendjében[16] meghatározott prioritásokat elérjék, azzal a céllal, hogy fejlesszék az uniós iskolai oktatás minőségét a kompetenciafejlesztés terén, valamint javítsák az iskolarendszerekben és intézményekben az egyenlőséget és a beilleszkedést, és megerősítsék a tanári szakmát és az iskolavezetést[17]. Ebben az összefüggésben különös fontosságot kell tulajdonítani a lemorzsolódás csökkentésére, az alapkészségek terén nyújtott teljesítmény javítására, a kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel és ezek minőségének javítására[18], valamint az iskolai tanárok és iskolavezetők szakmai kompetenciájának megerősítésére vonatkozó stratégiai céloknak[19], valamint a migráns hátterű, illetve társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű gyermekek oktatási lehetőségeinek javításának[20].

(16) A(z) [….]-i tanácsi határozatban[21] szereplő, a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program célja, hogy minden felnőtt számára lehetővé tegye készségeik és kompetenciáik egész életen át tartó fejlesztését és javítását, különös figyelmet fordítva az alacsony képzettségű európaiak magas számára vonatkozó, az Európa 2020 stratégia által ösztönzött rendelkezések javítására.

(17) Az Európai Ifjúsági Fórum, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok (NARIC), az Eurydice, az Euroguidance és az Eurodesk hálózat, az eTwinning nemzeti támogató szolgálatai, a nemzeti Europass központok és a szomszédos országok nemzeti tájékoztatási irodáinak a fellépése nélkülözhetetlen a program célkitűzéseinek eléréséhez, különösen azáltal, hogy a Bizottságot rendszeresen ellátják friss, a tevékenységük különböző területeivel kapcsolatos információkkal, valamint terjesztik a program eredményeit az Unióban és a részt vevő harmadik országokban.

(18) Meg kell szilárdítani a program, illetve az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács – közötti együttműködést.

(19) A programnak világszerte hozzá kell járulnia az európai integrációs tanulmányokat érintő kiválóság fejlesztéséhez, és különös mértékben támogatnia kell azokat az intézményeket, amelyek európai kormányzási struktúrával rendelkeznek, az Uniót érintő szakpolitikák teljes skálájára kiterjednek, nonprofit szervezetek, és elismert felsőfokú képesítést nyújtanak.

(20) „A sport európai dimenziójának fejlesztése”[22] című 2011. január 18-i bizottsági közlemény meghatározza a Bizottságnak a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a sport terén végrehajtandó uniós szintű fellépésekre vonatkozó elgondolásait, és három átfogó, a sport társadalmi szerepéről, gazdasági vetületéről és szervezéséről szóló fejezetben is konkrét fellépéseket javasol a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(21) A képesítések és kompetenciák áttekinthetőségének növelése és az uniós eszközök szélesebb körű elfogadása Európa-szerte elő kell, hogy segítse a mobilitást az egész életen át tartó tanulás céljából, ezáltal hozzájárul a minőségi oktatás és képzés fejlődéséhez és elősegíti a különböző országok és ágazatok közötti foglalkozási célú mobilitást. Amennyiben a fiatal hallgatók (beleértve a szakképzésben részt vevőket is) lehetőséget kapnak a más országokban alkalmazott módszerek, gyakorlatok és technológiák megismerésére, foglalkoztathatóságuk a globalizálódó gazdaságban javul, és ezáltal a nemzetközi álláshelyek is vonzóbbá válhatnak.

(22) E célból ajánlott a 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[23] által létrehozott, a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes kerete (Europass), az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i ajánlásával[24] létrehozott európai képesítési keretrendszer (EKKR), az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlásának[25] megfelelő Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer használatának kiterjesztése.

(23) A lakossági tájékoztatás magasabb szintű hatékonysága és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített források hozzájárulnak az Európai Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához, feltéve, hogy az említett prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(24) Biztosítani kell a program keretében végzett összes intézkedés európai hozzáadott értékét és ezen intézkedéseknek a szerződés 167. cikke (4) bekezdésével összhangban álló tagállami tevékenységekkel, illetve más tevékenységekkel, különösen a kultúra, a kutatás, az ipari és kohéziós politika, a bővítési politika és a külkapcsolatok területén végzett tevékenységekkel fennálló kiegészítő jellegét.

(25) A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve az értékelést és az ellenőrzést is – időben mérhető, valós és az intervenció logikáját tükröző, valamint a célkitűzések és tevékenységek megfelelő hierarchiájára vonatkozó specifikus teljesítménymutatók kialakítására van szükség.

(26) Ez a rendelet a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 201Z. YY.XX-i intézményközi megállapodás 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(27) Teljesítménykritériumokat kell létrehozni, amelyeken a költségvetés tagállamok közötti, a nemzeti irodák által irányított intézkedéseknek való elkülönítése alapul. .

(28) Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagjelölt országok és az EGT-ben tagsággal rendelkező EFTA-országok részt vehetnek az uniós programokban a keretmegállapodások, a társulási tanácsi határozatok vagy hasonló megállapodások alapján.

(29) A Svájci Államszövetség az Unió és az ország között kötendő megállapodás alapján részt vehet az uniós programokban.

(30) Az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az átalakuló szomszédság új megközelítéséről szóló közös közleményében[26] kifejtette többek között azt a célt, hogy továbbra is elősegítsék a szomszédos országok részvételét a felsőoktatás területén végrehajtott uniós mobilitási és kapacitásépítési intézkedésekben, valamint a jövőbeli oktatási program megnyitását a szomszédos országok előtt.

(31) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat. Bár az Unió külső támogatásához egyre több finanszírozásra van szükség, az Unió gazdasági és költségvetési helyzete korlátozza az ilyen jellegű támogatáshoz biztosított forrásokat. Ezért a Bizottságnak ki kell alakítania a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználásának módját, e célból pedig tőkeáttételi hatású pénzügyi eszközöket kell használnia.

(32) „Az Európa 2020 stratégia költségvetése” című 2011. június 29-i közleményében a Bizottság az uniós finanszírozás egyszerűsítése melletti elkötelezettségét hangsúlyozta. Az egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásának lényegesen le kell egyszerűsítenie a programot, emellett jelentős mértékben racionalizálnia kell azt, és szinergiákat kell létrehoznia az irányításában. Az egyösszegű, illetve rendszeres átalánytámogatásokon, valamint egységköltség-alapú támogatásokon alapuló finanszírozással tovább kell egyszerűsíteni a végrehajtást, továbbá egyszerűsíteni kell a kedvezményezettekre és a tagállamokra vonatkozó formai követelményeket.

(33) Annak érdekében, hogy a megváltozott igényekre a program teljes időtartama alatt gyorsan lehessen reagálni, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a teljesítménykritériumokkal és a nemzeti irodák által irányított intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell az alkalmazandó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időszerű és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(34) Annak érdekében, hogy egyforma feltételek legyenek biztosíthatók e rendelet végrehajtásához, a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni.

(35) A munkaprogrammal kapcsolatos végrehajtási hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[27] megfelelően kell gyakorolni.

(36) Helyénvaló a program megfelelő lezárásának biztosítása, különös tekintettel az irányítására vonatkozó többéves megállapodások – úgymint a technikai és adminisztratív segítségnyújtás finanszírozása – további fenntartására. A technikai és adminisztratív segítségnyújtásnak 2014. január 1-jétől szükség esetén biztosítania kell a megelőző programok keretében 2013 végéig le nem zárult intézkedések irányítását,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

A program hatálya

(1) Ez a rendelet létrehozza az oktatás, képzés, ifjúságügy és sport terén végrehajtandó uniós fellépésről szóló, „Erasmus mindenkinek” elnevezésű programot (a továbbiakban: program).

(2) A programot a 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban kell végrehajtani.

(3) A program az egész életen át tartó tanulás távlatában minden szintű oktatásra kiterjed, különösen a felsőoktatásra, a szakképzésre, a felnőttkori tanulásra, az iskolai oktatásra és az ifjúságpolitikára.

(4) Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének megfelelően nemzetközi dimenzióval rendelkezik, és a sport terén végzett tevékenységeknek is támogatást nyújt.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

(1) „egész életen át tartó tanulás”: az életút során elvégzett általános oktatás, szakképzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és informális tanulás összessége, amely az egyén, a polgár, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák gyarapodását eredményezik, ideértve a tanácsadási és orientációs szolgáltatások nyújtását is;

(2) „nem formális környezet”: olyan tanulási környezet, amely rendszerint tervezett és szervezett, de nem része a formális oktatási és képzési rendszernek;

(3) „tanulmányi mobilitás”: a tartózkodási országtól eltérő országban való tartózkodás tanulmányi, képzési és más tanulási célból, ideértve a szakmai gyakorlatot és a nem formális tanulást, a tanítást, illetve a transznacionális szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvételt. Magában foglalhatja a fogadó ország nyelvére való felkészítést is. A tanulmányi mobilitás kiterjed továbbá az ifjúsági csereprogramokra, valamint az ifjúságsegítőkre irányuló transznacionális továbbképzési tevékenységekre;

(4) „együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén”: transznacionális együttműködési projektek, amelyekben az oktatás, a képzés és/vagy az ifjúságügy területén tevékenységet folytató szervezetek vesznek részt, illetve amelyben más szervezetek is részt vehetnek;

(5) „a szakpolitikai reform támogatása”: minden olyan típusú tevékenység, amelynek célja az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása a tagállamok közötti szakpolitikai együttműködés révén, különösen a nyitott koordinációs módszerek keretében;

(6) „virtuális mobilitás”: az információs és kommunikációs technológiák által támogatott tevékenységek összessége, amelyeket az intézmények szintjén szerveznek, és amelyek megvalósítják vagy elősegítik a nemzetközi együttműködést az oktatás és/vagy a tanulás terén;

(7) „dolgozók”: az oktatásban, a képzésben vagy a fiatalok nem formális tanulásában szakmai vagy önkéntes alapon részt vevő személyek. Idetartoznak a tanárok, az oktatók, az iskolavezetők, az ifjúságsegítők és a nem oktatással foglalkozó dolgozók;

(8) „ifjúságsegítő”: a nem formális tanulásban érintett szakember vagy önkéntes;

(9) „fiatalok”: tizenhárom és harminc év közötti személyek;

(10) „felsőoktatási intézmény”:

a)      a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely típusú felsőoktatási intézmény, amely elismert fokozat vagy elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt, függetlenül az ilyen intézmények megnevezésétől;

b)      a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban bármely intézmény, amely felsőfokú szakképzést kínál;

(11) „iskola”: valamennyi általános (iskola előtti nevelést nyújtó, alapfokú vagy középfokú), szakmai és gyakorlati oktatást nyújtó intézménytípus;

(12) „tudományos intézmény”: bármely oktatási intézmény, amelynek célja az oktatás és a kutatás;

(13) „szakképzés”: a szakmai alapozó oktatás vagy képzés bármely formája, beleértve a szakmai elméletet, a gyakorlatot és a munkahelyi tapasztalatszerzést, amelyek hozzájárulnak valamely, a megszerzés szerinti tagállam illetékes hatóságai által elismert szakmai képesítés megszerzéséhez, valamint bármely, az egyén által szakmája gyakorlása során vállalt szakmai továbbképzés;

(14) „felnőttkori tanulás”: felnőttek nem szakmai tanulásának valamennyi formája, amely lehet formális, nem formális vagy informális;

(15) „közös oklevél”: legalább két felsőoktatási intézmény által nyújtott integrált tanulmányi program eredményeképpen az összes részt vevő intézmény által közösen kiállított és aláírt, a kiállító intézmények országaiban hivatalosan elismert egyetlen oklevél;

(16) „kettős oklevél/többes oklevél”: legalább két (a kettős oklevél esetében) vagy több (a többes oklevél esetében) felsőoktatási intézmény által nyújtott tanulmányi program eredménye; e program elvégzésekor a hallgató a részt vevő intézmények mindegyikétől külön oklevelet kap;

(17) „ifjúsági tevékenység”: egy fiatal által végzett iskolán kívüli tevékenység (például ifjúsági csereprogramok, önkéntes tevékenység), amelyben egyedül vagy csoportosan vesz részt, és amelyet nem formális tanulási megközelítés jellemez;

(18) „partnerség”: különböző tagállamok intézményeinek vagy szervezeteinek egy csoportja közötti megállapodás az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén közös európai tevékenységek végrehajtása vagy egy kapcsolódó területen formális vagy informális hálózat létrehozása céljából. A sport terén a partnerség egy vagy több harmadik féllel, például különböző tagállamok hivatásos sportszervezeteivel vagy szponzoraival kötött megállapodást jelent, amelynek célja, hogy további támogató forrásokat szerezzen a program célkitűzéseinek eléréséhez.

(19) „vállalkozás”: minden állami vagy magánszektorbeli, gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás mérettől, jogállástól és a működés gazdasági ágazatától függetlenül, a szociális gazdaságot is beleértve;

(20) „készségek”: a tudás alkalmazásának és a know-how használatának képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából;

(21) „kompetencia”: a tudás, a készségek és a hozzáállás felelősséggel és önállóan történő használatának bizonyított képessége tanulási, társadalmi és szakmai környezetben;

(22) „kulcskompetenciák”: a tudás, a készségek és a hozzáállások alapvető halmaza, amelyre mindenkinek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz;

(23) „eredmények”: bármely olyan adat, tudás és információ – formájától vagy természetétől függetlenül, valamint függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhető-e –, amelyet egy intézkedés során hoznak létre, valamint bármely kapcsolódó jog, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is;

(24) „az eredmények terjesztése”: a program és elődei eredményeinek nyilvánosságra hozatala bármely olyan megfelelő módon, amely biztosítja, hogy az eredményeket széles körben megfelelően elismerjék, bemutassák és végrehajtsák;

(25) „nyitott koordinációs módszer”: olyan kormányközi módszer, amely keretet nyújt a tagállamok közötti együttműködéshez, így a nemzeti politikáikat konkrét közös célkitűzések felé irányíthatják. E program hatálya alatt a nyitott koordinációs módszer az oktatásra, a képzésre és az ifjúságügyre vonatkozik;

(26) „uniós áttekinthetőséget támogató eszközök”: olyan eszközök, amelyek Unió-szerte segítenek az érdekelteknek a tanulási eredmények és a képesítések megértésében, értékelésében és adott esetben elismerésében;

(27) „szomszédos országok”: az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2012.YY.X-i XX/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[28] mellékletében felsorolt országok és területek: Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, a megszállt palesztin területek, Moldova, Örményország, Szíria, Tunézia és Ukrajna. Ezenkívül, ami az ifjúságügy területén támogatott tevékenységeket illeti, Oroszország is szomszédos országnak minősül;

(28) „kettős karrier”: magas szintű sportképzés és általános oktatásban való részvétel vagy munka együttese.

3. cikk

Európai hozzáadott érték

(1) A program csak azokat az intézkedéseket és tevékenységeket támogatja, amelyek európai hozzáadott értéket nyújthatnak, és hozzájárulnak a 4. cikkben említett általános célkitűzés eléréséhez.

(2) A program intézkedéseinek és tevékenységeinek európai hozzáadott értékét különösen az alábbiak segítségével biztosítják:

a)       transznacionális jellegük, különösen a transznacionális mobilitás és a hosszú távú rendszerszintű hatásra törekvő együttműködés;

b)      más nemzeti, nemzetközi vagy más uniós programokkal és szakpolitikákkal való kiegészítő jelleg és szinergia, amely lehetővé teszi a méretgazdaságosságot és a kritikus tömeget;

c)       hozzájárulásuk az uniós eszközöknek a képesítések elismerése és áttekinthetősége érdekében történő hatékony használatához.

4. cikk

A program általános célja

(1) A program célja, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégiának és az Oktatás és képzés stratégiai keretrendszerének (Oktatás és képzés 2020) célkitűzéseihez, így az említett eszközökben meghatározott megfelelő referenciaértékekhez is, továbbá az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéhez (2010–2018), a harmadik országok felsőoktatásának fenntartható fejlődéséhez és a sport európai dimenziójának fejlesztéséhez.

(2) Kifejezett célkitűzése, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia alábbi kiemelt céljainak eléréséhez:

a)      a lemorzsolódás arányának csökkentése;

b)      azon 30–34 év közötti személyek számának növelése, akik felsőfokú végzettséget szereztek.

II. FEJEZET

Oktatás, képzés és ifjúság

5. cikk

Konkrét célkitűzések

A program az alábbi konkrét célkitűzéseket próbálja megvalósítani az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén:

a)           A kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása, különös tekintettel a munkaerőpiaccal és a társadalommal kapcsolatos jelentőségükre, valamint a fiatalok szerepvállalásának növelése az európai demokratikus életben, különösen a fiatalok, a hallgatók, a személyzet és az ifjúságsegítők rendelkezésére álló megnövekedett tanulmányi mobilitási lehetőségek, valamint az oktatás/ifjúságügy és a munkaerőpiac közötti megerősített együttműködés révén;

– kapcsolódó mutatók:

– azon résztvevők %-os aránya, akik javították a foglalkoztathatóságuk szempontjából releváns kulcskompetenciáikat és/vagy készségeiket;

– Azon fiatal résztvevők %-os aránya, akik arról számolnak be, hogy felkészültebbek a társadalmi és a politikai életben való szerepvállalásra

b)           A minőségfejlesztés, az innovációs kiválóság, valamint az oktatási intézmények szintjén és az ifjúsági munkában végbemenő nemzetköziesedés támogatása, különösen az oktatási és képzési szolgáltatók / ifjúsági szervezetek és más érdekeltek közötti megerősített transznacionális együttműködés révén;

– kapcsolódó mutató: Azon szervezetek %-os aránya, amelyek részt vettek a programban és innovatív módszereket fejlesztettek ki/fogadtak el

c)           Az egész életen át tartó tanulás európai térsége létrejöttének ösztönzése, nemzeti szintű szakpolitikai reformok indítása, az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása, ideértve a nem formális tanulást is, valamint az európai ifjúsági együttműködés támogatása, különösen a megerősített szakpolitikai együttműködés, az elismerésre szolgáló és áttekinthetőséget támogató eszközök jobb használata és a bevált gyakorlatok terjesztése révén;

– kapcsolódó mutató: azon tagállamok száma, amelyek felhasználják a nyitott koordinációs módszer eredményeit a nemzeti döntéshozatalukban

d)           Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy nemzetközi dimenziójának fejlesztése különösen a felsőoktatásban, az uniós felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése, valamint az Unió külső fellépéseinek támogatása révén, beleértve a mobilitás, az Európai Unió és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti együttműködés, valamint a harmadik országokban történő célzott kapacitásépítés formájában megvalósítandó fejlesztési célokat;

– kapcsolódó mutató: azon Unión kívüli felsőoktatási intézmények száma, amelyek részt vesznek a mobilitási és együttműködési intézkedésekben

e)           A nyelvek oktatásának és tanulásának fejlesztése és a nyelvi sokféleség ösztönzése;

– kapcsolódó mutató: Azon résztvevők %-os aránya, akik javították nyelvi készségeiket

f)            A az európai integrációval kapcsolatos nemzetközi oktatási és kutatási kiválóság ösztönzése a 10. cikkben említett Jean Monnet program tevékenységei révén.

– kapcsolódó mutató: azon hallgatók száma, akiket a Jean Monnet program tevékenységei keretében képzésben vesznek részt

6. cikk

A program intézkedései

(1) A program az intézkedések alábbi három típusán keresztül valósítja meg célkitűzéseit az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén:

a)      egyéni tanulmányi mobilitás;

b)      együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén;

c)      a szakpolitikai reformfolyamat támogatása.

(2) A Jean Monnet program egyedi tevékenységeinek leírása a 10. cikkben található.

7. cikk

Egyéni tanulmányi mobilitás

(1) Az egyéni tanulmányi mobilitási intézkedések az alábbiakat támogatják:

a)      A felsőoktatásban és szakképzésben részt vevő hallgatók, valamint a nem formális tevékenységekben részt vevő fiatalok transznacionális mobilitása a 18. cikkben említett részt vevő országok között. E mobilitás partnerintézményben végzett tanulmányok, külföldi szakmai gyakorlatok vagy ifjúsági tevékenységek, különösen önkéntes munkában való részvétel formájában történhet. A mesterfokozatú oklevél megszerzése érdekében megvalósuló mobilitást a 14. cikk (3) bekezdésében említett diákhitelgarancia-eszköz segítségével támogatják.

b)      A dolgozók transznacionális mobilitása a 18. cikkben említett részt vevő országokban. E mobilitás külföldi tanítás vagy szakmai továbbképzési tevékenységekben való részvétel formáját öltheti.

(2) Ez az intézkedés támogatja továbbá a hallgatók, fiatalok és dolgozók harmadik országokból érkező és azokba irányuló transznacionális felsőoktatási mobilitását, ideértve a minőségi közös, kettős vagy többes oklevelek megszerzésére irányuló, illetve közös ajánlati felhívások alapján szervezett mobilitást is, valamint a nem formális tanulást.

8. cikk

Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén

(1) Az innováció és a bevált gyakorlatok terén folytatott együttműködésre irányuló intézkedések az alábbiakat támogatják:

a)      oktatási, képzési és/vagy ifjúsági tevékenységekben részt vevő vagy más érintett ágazatokban működő szervezetek közötti transznacionális stratégiai partnerségek, amelyek közös kezdeményezéseket alakítanak ki és hajtanak végre, és ösztönzik a tapasztalatok és a know-how cseréjét;

b)      transznacionális partnerségek vállalkozások és oktatási intézmények között, az alábbiak formájában:

– felsőoktatási intézmények és vállalkozások között kialakított tudásfejlesztési szövetségek, amelyek megfelelő tanulmányi lehetőségek biztosítása révén – ideértve az új tantervek kidolgozását is – előmozdítják a kreativitást, az innovációt és a vállalkozókészséget;

– oktatási és képzési szolgáltatók, valamint vállalkozások által létrehozott ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek, amelyek előmozdítják a foglalkoztathatóságot, új, ágazatspecifikus tanterveket dolgoznak ki, kifejlesztik a szakoktatás innovatív módjait, és gyakorlati szinten alkalmazzák a képesítések uniós szintű elismerését segítő eszközöket;

c)      informatikai támogató platformok – ideértve az eTwinninget –, amelyek kiterjednek az oktatási ágazatokra és az ifjúságra, és amelyek elősegítik az egymástól való tanulást, a virtuális mobilitást és a bevált gyakorlatok cseréjét, továbbá a szomszédos országok résztvevői számára is hozzáférést biztosítanak.

(2) Ezen intézkedések támogatni fogják továbbá a fejlesztést, a kapacitásépítést, a regionális integrációt, az ismeretek cseréjét és a korszerűsítési folyamatokat az Unió és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti, valamint az ifjúsági ágazati partnerségek révén, mindenekelőtt az egymástól való tanulás és a közös oktatási projektek tekintetében, elősegítve a különösen a szomszédos országokkal folytatott regionális együttműködést.

9. cikk

A szakpolitikai reform támogatása

(1) A szakpolitikai reform támogatására irányuló intézkedések az alábbiakkal kapcsolatos, uniós szinten kezdeményezett tevékenységekre terjednek ki:

a)      az Unió oktatási, képzési és ifjúsági szakpolitikai menetrendjének (nyitott koordinációs módszerek) végrehajtásával kapcsolatos tevékenységekre, a bolognai és a koppenhágai folyamatra, valamint a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédre;

b)      az uniós áttekinthetőséget támogató eszközök részt vevő országokban való alkalmazására, különösen az Europass, az európai képesítési keretrendszer (EKKR), az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer, az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET) és az uniós szintű hálózatok támogatására;

c)      az érintett európai érdekeltekkel az oktatás, a képzés és az ifjúságügy területén folytatott szakpolitikai párbeszédre;

d)      az Európai Ifjúsági Fórumra, a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központokra (NARIC), az Eurydice, Euroguidance és Eurodesk hálózatokra, az eTwinning nemzeti támogató szolgálataira, a nemzeti Europass központokra, valamint a szomszédos országokban, a csatlakozó országokban,, a tagjelölt országokban és a programban nem teljes mértékben részt vevő potenciális tagjelölt országokban található nemzeti tájékoztatási irodákra.

(2) Ezen intézkedések támogatják továbbá a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott szakpolitikai párbeszédet.

10. cikk

Jean Monnet tevékenységek

A Jean Monnet tevékenységek célja:

a)      az európai integrációval kapcsolatos ismeretek tanításának és kutatásának előmozdítása világszerte az erre szakosodott felsőoktatási szakemberek, hallgatók és polgárok körében, különösen Jean Monnet tanszékek létrehozásával és más felsőoktatási tevékenységekkel, valamint a felsőoktatási intézmények más tudásépítési tevékenységeivel;

b)      az európai integrációval foglalkozó felsőoktatási intézmények vagy szervezetek tevékenységeinek támogatása és a Jean Monnet kiválósági védjegy támogatása;

c)      az alábbi európai felsőoktatási intézmények támogatása, amelyek európai érdekeket szolgáló célt képviselnek:

i)        a firenzei Európai Egyetemi Intézet;

ii)       az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (bruges-i és natolini campus);

d)      a felsőoktatás képviselői és az Unió szakpolitikai prioritásairól döntést hozók közötti szakpolitikai viták és tapasztalatcserék ösztönzése.

III. FEJEZET

Sport

11. cikk

Konkrét célkitűzések

Az általános célkitűzéssel összhangban a program az alábbi konkrét célkitűzések megvalósítására törekszik a sport területén:

a)      a sportot fenyegető transznacionális veszélyek, például a dopping, a bundázás, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia kezelése;

– kapcsolódó mutató: Azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a sportot fenyegető veszélyek elleni küzdelemben

b)      a jó kormányzás támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása;

– kapcsolódó mutató: azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a jó kormányzás javítása és a kettős karrierek kifejlesztése érdekében;

c)      a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás ösztönzése a sportban való fokozott részvétel révén;

– kapcsolódó mutató: azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és a részvételi arányok növelése érdekében.

12. cikk

Tevékenységek

(1) A sport területén való együttműködés céljait az alábbi transznacionális tevékenységek révén kell megvalósítani:

a)      a transznacionális együttműködési projektek támogatása;

b)      a nem kereskedelmi célú, több ország részvételével megrendezett európai sportesemények támogatása;

c)      a szakpolitikák kidolgozását segítő adatok összegyűjtése;

d)      a sportszervezetek által folytatott kapacitásépítés támogatása;

e)      párbeszéd az érintett európai érdekeltekkel.

(2) A sport területén támogatott tevékenységek adott esetben harmadik felekkel – például magánvállalkozásokkal – kötött partnerségek révén kiegészítő forrásokat mozgósítanak.

IV. FEJEZET

Pénzügyi rendelkezések

13. cikk

Költségvetés

(1) Az e program 2014. január 1-jétől kezdődő végrehajtására szolgáló pénzügyi keret 17 299 000 000 EUR.

A program intézkedéseire az alábbi összegeket különítik el:

a)       16 741 738 000 EUR a 6. cikk (1) bekezdésében említett oktatási, képzési és ifjúsági intézkedéseknek;

b)       318 435 000 EUR a 10. cikkben említett Jean Monnet tevékenységeknek;

c)       238 827 000 EUR a III. fejezetben említett, sporttal kapcsolatos intézkedéseknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi kereten kívül, a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönzése érdekében a különböző külső eszközökből (fejlesztési együttműködési eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz, előcsatlakozási támogatási eszköz, partnerségi eszköz és Európai Fejlesztési Alap) 1 812 100 000 EUR[29] indikatív összeget különítenek el az azokba az országokba irányuló, vagy azokból az országokból érkező tanulmányi mobilitási intézkedéseknek, amelyek nem szerepelnek a 18. cikk (1) bekezdésében, valamint az ezen országok hatóságaival/intézményeivel/szervezeteivel folytatott együttműködésnek és szakpolitikai párbeszédnek. Ezen eszközök felhasználására e rendelet rendelkezései alkalmazandók.

A források két többéves keretösszeg révén lesznek hozzáférhetőek, amelyek az első négy, illetve a fennmaradó három 3 évre szólnak. A forrásokat az érintett országok megállapított szükségletei és prioritásai alapján tükrözi az említett eszközökre vonatkozó többéves indikatív programozás. Nagy horderejű előre nem látható körülmények vagy jelentős politikai változások esetén ezek az összegek az uniós külső fellépés prioritásaival összhangban módosíthatók. A nem részt vevő országokkal való együttműködés adott esetben az említett partnerországokkal közösen megállapítandó eljárásoknak megfelelően rendelkezésre bocsátandó, a partnerországoktól származó pótlólagos előirányzatokon alapulhat.

(3) A 6. cikk (1) bekezdésében említett három intézkedéstípus várható hozzáadott értékével és a kritikus tömeg, a koncentráció, a hatékonyság és a teljesítmény alapelveivel összhangban a 13. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő támogatás indikatív elosztása a következőképpen alakul:

– ezen összeg [65 %]-át az egyéni tanulmányi mobilitásra különítik el;

– ezen összeg [26 %]-át az innováció és a bevált gyakorlatok terén folytatott együttműködésre különítik el;

– ezen összeg [4 %]-át a szakpolitikai reformfolyamat támogatására különítik el;

– ezen összeg [3 %]-a a nemzeti irodáknak nyújtott működési támogatásokat fedezi;

– ezen összeg [2 %]-a az adminisztratív kiadásokat fedezi.

(4) A programhoz rendelt pénzügyi erőforrások fedezhetik a program irányításához és célkitűzései eléréshez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is: ilyen tevékenységek lehetnek különösen a tanulmányok, a szakértői találkozók, az információs és kommunikációs intézkedések, beleértve az Európai Unió politikai prioritásainak vállalati kommunikációját, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez, az információfeldolgozásra és -cserére koncentráló IT-hálózatokhoz kapcsolódó költségek, valamint minden más, a Bizottságnál a program irányítása során felmerült technikai és adminisztratív segítségnyújtási költség.

(5) Az elkülönített pénzösszeg fedezheti továbbá a program és az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló 1720/2006/EK határozat, a Cselekvő ifjúság program létrehozásáról szóló 1719/2006/EK határozat és az Erasmus Mundus cselekvési program létrehozásáról szóló 1298/2008/EK határozat értelmében elfogadott rendelkezések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és adminisztratív segítségnyújtási kiadásokat. A 2020. december 31-ig le nem zárult intézkedések irányításához szükséges hasonló kiadások fedezése céljából szükség esetén a 2020. utáni költségvetésben is szerepelhetnek előirányzatok.

(6) A nemzeti iroda által kezelt, a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéni tanulmányi mobilitásra elkülönített pénzeszközöket a lakóhely szerinti tagállam népessége és megélhetési költségei, a tagállamok fővárosai közötti távolság és a teljesítmény alapján osztják el. A teljesítményre vonatkozó paraméter a (7) és a (8) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelően az összes finanszírozás 25 %-át teszi ki.

(7) Az erőforrások hatékonyabb és eredményesebb felhasználása érdekében a pénzeszközök elosztása a teljesítmény alapján történik. A teljesítmény mérésére szolgáló kritériumoknak az elérhető legújabb adatokon kell alapulniuk. A kritériumok a következők:

a)      az egyeztetett hatásokhoz és eredményekhez kapcsolódó éves teljesítések mértéke;

b)      az évente végrehajtott kifizetések mértéke.

E kritériumok a 28. cikkben említett, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárásoknak megfelelően a program teljes időtartama alatt módosíthatók.

(8) A pénzeszközök 2014. évi elosztásának a 2014. január 1-jéig végrehajtott, az egész életen át tartó tanulás, a Fiatalok lendületben és az Erasmus Mundus program eredményeiről és a költségvetésből igénybe vett összegekről rendelkezésre álló legújabb adatokon kell alapulnia.

(9) A program egyedi innovatív finanszírozási szabályok, különösen a 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott módok révén is nyújthat támogatást.

14. cikk

Egyedi finanszírozási szabályok

(1) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást a(z) XX/2012/EU rendelettel [költségvetési rendelet] összhangban hajtja végre.

(2) A Bizottság harmadik országokkal vagy azok szervezeteivel és irodáival közös ajánlati felhívást is tehet közzé a projektek közös finanszírozása érdekében. A projekteket az érintett finanszírozó szervek által elfogadott közös értékelési és kiválasztási eljárások segítségével értékelhetik és választhatják ki, a(z) XX/2012/EU rendeletben[30] [költségvetési rendelet] meghatározott alapelvekkel összhangban.

(3) A Bizottság azon hallgatók esetében nyújt hitelgarancia keretében finanszírozást, akik a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott részt vevő országok egyikében laknak, és mesterképzésüket egy másik részt vevő országban végzik; a finanszírozást olyan vagyonkezelő megbízása révén biztosítja, amely a pénzügyi eszköz végrehajtásának részletes szabályai és előírásai, valamint a felek egyedi kötelezettségeit tartalmazó vagyonkezelői szerződés alapján kezeli a támogatást. A pénzügyi eszköz megfelel a költségvetési rendeletben, valamint a végrehajtási szabályok helyébe lépő felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt, a pénzügyi eszközökre vonatkozó rendelkezéseknek. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően a garanciák által termelt bevételeket és visszafizetéseket a pénzügyi eszközhöz kell hozzárendelni. Ez a pénzügyi eszköz a 15. cikk (2) bekezdése szerinti értékelés és ellenőrzés tárgyát képezi, beleértve a piaci keresletet és a felvevőképességet is.

(4) Azokra az állami szervekre, iskolákra, felsőoktatási intézményekre, valamint az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén tevékenykedő szervezetekre, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50 %-át közpénzből kapták, úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással ahhoz, hogy a program keretében tevékenységeket végezzenek. Ezen intézmények nem kötelesek ezt további okmányokkal igazolni.

(5) Az egyéni tanulmányi mobilitásra adott támogatások mentesülnek az adók és járulékok alól. Ugyanez a mentesség vonatkozik a pénzügyi támogatásokat az érintett személyeknek odaítélő közvetítő szervekre is.

(6) A költségvetési rendelet [127. cikkének (1) bekezdésében] említett összeg nem vonatkozik az egyéni tanulmányi mobilitás céljából nyújtott pénzügyi támogatásokra.

V. FEJEZET

Teljesítményre vonatkozó eredmények és terjesztés

15. cikk

A teljesítmény és az eredmények nyomon követése és értékelése

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrzi a program teljesítményét és eredményeit a célkitűzéseinek végrehajtása tekintetében, különösen az alábbiakkal kapcsolatban:

a)       a 3. cikkben említett európai hozzáadott érték;

b)      a fő oktatási ágazatokkal kapcsolatos pénzeszközök elosztása, aminek célja, hogy a program végére úgy osszák szét a pénzeszközöket, hogy jelentős rendszerszintű hatást garantáljanak.

(2) A folyamatos nyomon követésen kívül a Bizottság legkésőbb 2017 végéig értékelő jelentést készít a célkitűzések elérésében mutatott hatékonyságnak, a program eredményességének és európai hozzáadott értékének értékelése érdekében, tekintettel a program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó határozatra. Az értékelés az egyszerűsítés hatályára, a belső és külső összehangoltságra, az összes célkitűzés folyamatos relevanciájára, valamint az intézkedéseknek az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós prioritásaihoz való hozzájárulására terjed ki. Figyelembe veszi az elődprogramok (egész életen át tartó tanulás, Fiatalok lendületben, Erasmus Mundus és más nemzetközi felsőoktatási programok) hosszú távú hatásainak értékelésekor kapott eredményeket is.

(3) A VII. fejezetben meghatározott követelmények, valamint a nemzeti irodák 22. cikkben említett kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok 2017. március 31-ig, illetve 2019. június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a program végrehajtásáról, illetve hatásáról.

16. cikk

Kommunikáció és terjesztés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a program keretében támogatott intézkedésekkel kapcsolatban az információk terjesztését, a nyilvánosságot és a nyomon követést, valamint az egész életen át tartó tanulás, az Erasmus Mundus és a Fiatalok lendületben elődprogramok által elért eredmények terjesztését.

(2) A 6., 10. és 12. cikkben említett intézkedések és tevékenységek segítségével támogatott projektek kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell az elért eredmények és hatások megfelelő kommunikációját és terjesztését.

(3) A 22. cikkben említett nemzeti irodák egységes politikát alakítanak ki a program keretében irányított intézkedések által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk terjesztésében.

(4) A program hatálya alá tartozó fő oktatási ágazatok állami és magánszervei kommunikációs célra és a programmal kapcsolatos információk terjesztése céljából az „Erasmus” elnevezést használják, amely a következőképpen kapcsolódik a fő oktatási ágazatokhoz:

– „Erasmus – Felsőoktatás”: minden típusú felsőoktatási formára vonatkozik Európában és az egész világon;

– „Erasmus – Képzés”: a szakképzéshez és a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódik;

– „Erasmus – Iskolai oktatás”: az iskolai oktatáshoz kapcsolódik;

– „Erasmus – Fiatalok szerepvállalása”: a fiatalok nem formális tanulásához kapcsolódik.

(5) A kommunikációs tevékenységek hozzájárulnak továbbá az Európai Unió szakpolitikai prioritásainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.

VI. FEJEZET

A programhoz való hozzáférés

17. cikk

Hozzáférés

(1) Minden olyan állami és magánszerv, amely az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a tömegsport területén folytat tevékenységet, jelentkezhet a programba.

(2) A program végrehajtása során a Bizottság és a tagállamok konkrét erőfeszítéseket tesznek az oktatási, szociális, nemi, fizikai, pszichológiai, földrajzi, gazdasági vagy kulturális okokból problémákkal küzdő személyek részvételének elősegítése érdekében.

18. cikk

Országok részvétele

(1) A programban a következő országok vehetnek részt (a továbbiakban: részt vevő országok):

(a) a tagállamok;

(b) a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégiák keretében kedvezményezett potenciális tagjelölt országok, az ezen országoknak az uniós programokban való részvételére vonatkozó általános elvekkel és feltételekkel összhangban, amelyeket a megfelelő keretmegállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban határoztak meg;

(c) azok az EFTA-államok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően;

(d) a Svájci Államszövetség, az ezzel az országgal kötött, a részvételre vonatkozó kétoldalú megállapodás esetén.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt részt vevő országok az ebben a rendeletben a tagállamokkal kapcsolatban meghatározott valamennyi kötelezettséget és feladatot teljesítik.

(3) A program támogatja a harmadik országokból, különösen a szomszédos országokból származó partnerekkel való együttműködést a 6. és 10. cikkben említett intézkedésekben és tevékenységekben.

VII. FEJEZET

Irányító és vizsgálati rendszer

19. cikk

Kiegészítő jelleg

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve biztosítja a következőkkel való általános összhangot és kiegészítő jelleget:

a)      a megfelelő uniós szakpolitikák, különösen a kultúra és a média, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozások, az igazságügy, a fejlesztés és a kohéziós politika területén;

b)      más, az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitikák területéhez kapcsolódó megfelelő uniós finanszírozási források, különösen az Európai Szociális Alap és a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos egyéb pénzügyi eszközök, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a kutatási és innovációs programok, valamint az igazságügyhöz, az állampolgársághoz, az egészségügyhöz és a külső együttműködési programokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök és az előcsatlakozási eszközök.

20. cikk

Végrehajtó szervek

A programot az alábbi szervek hajtják végre:

a)           Uniós szinten a Bizottság;

b)           nemzeti szinten a nemzeti irodák a 18. cikk (1) bekezdésében említett részt vevő országokban.

21. cikk

Nemzeti hatóság

(1) A tagállamok e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül az állandó képviseletük által átadott hivatalos értesítés útján tájékoztatják a Bizottságot arról a személyről vagy azokról a személyekről, akiket jogilag felhatalmaztak arra, hogy nevükben mint „nemzeti hatóság” eljárhassanak e rendelet alkalmazásában. Amennyiben a program időtartama alatt lecserélik a nemzeti hatóságot, a tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a fent említett eljárásnak megfelelően.

(2) A tagállamoknak minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják a program megfelelő működésének jogi és igazgatási akadályait, ideértve a vízumok adminisztrációját is.

(3) A nemzeti hatóság e rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül egyetlen koordináló szervet jelöl ki ( továbbiakban: nemzeti iroda. A nemzeti hatóság megfelelő előzetes megfelelőségi értékelést nyújt be a Bizottságnak arról, hogy a nemzeti iroda megfelel a(z) XX/2012/EU rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának vi. alpontjában és 57. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek, a(z) XX/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet X. cikkének, valamint a nemzeti irodák belső ellenőrzési előírásaira vonatkozó uniós követelményeknek és a program alapjainak támogatási célú kezelésére vonatkozó szabályoknak.

(4) A nemzeti hatóság a 24. cikkben foglaltaknak megfelelően független ellenőrző szervet jelöl ki.

(5) A nemzeti hatóság nemzeti szinten nyomon követi és felügyeli a program irányítását A nemzeti hatóság kellő időben tájékoztatja a Bizottságot és konzultál vele, mielőtt olyan döntést hoz, amely befolyásolhatja a program irányítását, különösen a nemzeti iroda tekintetében.

(6) A nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelését saját ellenőrzéseire és vizsgálataira, és/vagy a 24. cikkben említett független ellenőrző szerv által végzett ellenőrzésekre és vizsgálatokra alapozza.

(7) Amennyiben a programhoz kijelölt nemzeti iroda ugyanaz, mint az egész életen át tartó tanulás vagy a Fiatalok lendületben elődprogramok esetében kijelölt előző nemzeti iroda, az előzetes megfelelőségi értékelés érdekében végzett ellenőrzések és vizsgálatok hatályát azokra a követelményekre lehet korlátozni, amelyek újak és csak a programra jellemzőek.

(8) Amennyiben a Bizottság az előzetes megfelelőségi értékelés elemzése alapján elutasítja a nemzeti iroda kijelölését, a nemzeti hatóság biztosítja a szükséges korrekciós intézkedések megtételét annak érdekében, hogy a nemzeti irodának kijelölt iroda megfeleljen a Bizottság által megállapított minimumkövetelményeknek, vagy pedig másik nemzeti irodát jelöl ki.

(9) A nemzeti hatóság megfelelő társfinanszírozást nyújt a nemzeti irodája működéséhez annak érdekében, hogy biztosítsa a program alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelő irányítását.

(10) A nemzeti iroda éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozata, az erről adott független ellenőrzési vélemény és a nemzeti iroda megfelelésének és teljesítményének bizottsági elemzése alapján a nemzeti hatóság minden évben október 30-ig tájékoztatja a Bizottságot a programmal kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeiről.

(11) A nemzeti hatóság felelősséget vállal a Bizottság által a nemzeti irodának nyújtott uniós finanszírozás megfelelő kezeléséért, amelyet a program keretében nyújtott pénzügyi támogatásokra fordítanak.

(12) A nemzeti irodának tulajdonítható bármely szabálytalanság, gondatlanság vagy csalás esetén, valamint ha a nemzeti iroda súlyos hibát követ el, vagy nem megfelelő teljesítményt nyújt, és amennyiben ez a Bizottság részéről felmerülő követelésekhez vezet a nemzeti iroda felé, a nemzeti hatóság felelősséget vállal a vissza nem térített összegek Bizottságnak történő kifizetésére.

(13) A (12) bekezdésben említett esetekben a nemzeti hatóság a saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére visszavonhatja a nemzeti iroda kijelölését. Amennyiben a nemzeti hatóság más alapos indokok miatt kívánja visszavonni a nemzeti iroda kijelölését, arról a nemzeti iroda megbízatása megszüntetésének várható időpontja előtt legalább hat hónappal értesíti a Bizottságot. Ebben az esetben a nemzeti hatóság és a Bizottság hivatalosan megállapodik a konkrét és ütemezett átmeneti intézkedésekről.

(14) Visszavonás esetén a nemzeti hatóság megfelelő ellenőrzéseket hajt végre a felmentett nemzeti irodára bízott uniós pénzeszközök tekintetében, és biztosítja ezen pénzeszközök, valamint a program irányításához szükséges minden dokumentum és irányítási eszköz zökkenőmentes átadását az új nemzeti irodának. A nemzeti hatóság biztosítja a felmentett nemzeti irodának a szükséges pénzügyi támogatást ahhoz, hogy folytathassa a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtását, amíg ezen kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

22. cikk

Nemzeti iroda

(1) A nemzeti iroda:

a)      jogi személyiséggel rendelkezik vagy egy jogi személyiséggel rendelkező jogalany része, és az érintett tagállam joga vonatkozik rá; minisztérium nem jelölhető ki nemzeti irodának;

b)      megfelelő irányítási kapacitással, személyzettel és infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy kielégítően lássa el feladatait, és biztosítsa a program hatékony és eredményes irányítását, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és eredményes kezelését;

c)      rendelkezik az uniós szinten megállapított igazgatási, szerződéses és pénzügyi irányítási szabályok alkalmazásához szükséges működési és jogi eszközökkel;

d)      megfelelő, lehetőleg állami hatóság által nyújtott pénzügyi garanciákat nyújt, amelyek megfelelnek azon uniós alapok szintjének, amelyek kezelésére felkérik;

e)      a program időtartamára kap felhatalmazást.

(2) A nemzeti iroda felelős egyes nemzeti szinten irányított programintézkedésekért, összhangban a(z) XXX/2012/EU rendelet [jövőbeli költségvetési rendelet] 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának vi. alpontjával és a(z) XXX/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet [jövőbeli végrehajtási szabályok] X. cikkével: Ezen intézkedések a következők:

a)      az „egyéni tanulmányi mobilitás” fő intézkedéshez tartozó minden programintézkedés, kivéve a közös vagy a kettős/többes oklevelek megszerzése érdekében szervezett mobilitást és az uniós hitelgarancia-eszközt;

b)      a program „stratégiai partnerségek” nevű intézkedése az „együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén” nevű fő intézkedés keretében;

c)      a „szakpolitikai reform támogatása” nevű fő intézkedés keretében az alulról szerveződő tevékenységek irányítása.

(3) A nemzeti iroda felel a program (2) bekezdésben említett intézkedései keretében végrehajtott minden projektéletciklus-szakasz irányításáért, ami alól kivételt képezhetnek az említett bekezdésben szereplő stratégiai partnerségekre vonatkozó kiválasztási és odaítélési határozatok.

(4) A nemzeti iroda a Bizottság által a programintézkedés tekintetében meghatározott módon támogatási megállapodás vagy támogatási határozat útján nyújt támogatást a kedvezményezetteknek.

(5) A nemzeti iroda évente beszámol a Bizottságnak és a nemzeti hatóságnak a(z) XX/2012/EU költségvetési rendelet 57. cikke (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően. A nemzeti iroda felel a Bizottság azon észrevételeinek végrehajtásáért, amelyeket a Bizottság a nemzeti iroda igazgatási megbízhatósági nyilatkozatáról, valamint az erről adott független ellenőrzési véleményről készített elemzését követően ad ki .

(6) A nemzeti iroda a nemzeti hatóság és a Bizottság előzetes írásos engedélye nélkül nem ruházhatja harmadik félre a rá ruházott, programmal kapcsolatos feladatokat vagy a költségvetés végrehajtását. Kizárólag a nemzeti iroda felelős a harmadik felekre ruházott feladatokért.

(7) A nemzeti iroda lecserélése esetén a visszahívott nemzeti iroda jogilag felelős marad a program kedvezményezettjeivel és a Bizottsággal szemben fennálló szerződéses kötelezettségeinek végrehajtásáért, amíg ezen kötelezettségeket át nem adják az új nemzeti irodának.

(8) A nemzeti iroda feladata az egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal (2007–2013) kapcsolatos, a program kezdetekor még nem teljesített pénzügyi megállapodások kezelése és felszámolása.

23. cikk

Európai Bizottság

(1) A 21. cikk (3) bekezdésében említett előzetes megfelelőségi értékelés nemzeti hatóságtól való beérkezését követő két hónapon belül a Bizottság elfogadja, feltételesen elfogadja vagy elutasítja a nemzeti iroda kijelölését. A Bizottság nem létesít szerződéses kapcsolatot a nemzeti irodával addig, amíg nem fogadja el az előzetes megfelelőségi értékelést. Feltételes elfogadás esetén a Bizottság arányos óvintézkedéseket alkalmazhat a nemzeti irodával fennálló szerződéses viszonnyal kapcsolatban.

(2) A Bizottság a program kezdetekor még nem teljesített, az egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben elődprogramokkal (2007–2013) kapcsolatos pénzügyi megállapodásainak tekintetében formalizálja a jogi kötelezettségeket, amint elfogadja a program céljára kijelölt nemzeti irodára vonatkozó előzetes megfelelőségi nyilatkozatot.

(3) A Bizottság és a nemzeti iroda közötti szerződéses viszonyt szabályozó dokumentum:

a)       meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó belső ellenőrzési normákat és az uniós pénzeszközök támogatási célú, nemzeti iroda általi kezelésére vonatkozó szabályokat;

b)      tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyhez uniós támogatást kap;

c)       meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó jelentéstételi követelményeket.

(4) A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja a program alábbi pénzeszközeit:

a)      a tagállamokban azon programintézkedések pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközöket, amelyek irányításával a nemzeti irodát bízták meg;

b)      pénzügyi hozzájárulást a program nemzeti iroda által ellátott irányítási feladatai támogatására. Ezt a nemzeti iroda működési költségeihez való, átalányösszeg formájában történő hozzájárulásként nyújtják. A hozzájárulást a nemzeti irodára bízott pénzügyi támogatáshoz nyújtott uniós pénzeszközök összege alapján határozzák meg.

(5) A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére a pénzeszközöket, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyja az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(6) A 21. cikk (3) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és ellenőrző rendszert, különösen a nemzeti hatóság előzetes megfelelőségi értékelésének, a nemzeti hatóság éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozatának és az erről adott, független ellenőrző szervtől származó véleménynek az értékelése révén, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által a programmal kapcsolatosan végzett ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves információkra.

(7) Az éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozat és az erről adott, független ellenőrző szervtől származó vélemény értékelése után a Bizottság elküldi az ezekre vonatkozó véleményét és észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(8) Ha a Bizottság nem fogadhatja el a nemzeti iroda igazgatási megbízhatósági nyilatkozatát vagy az erről adott független ellenőrzési véleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem megfelelően hajtja végre a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen megelőző és korrekciós intézkedést végrehajthat annak érdekében, hogy a(z) XX/2012/EU költségvetési rendelet 57. cikke (4) bekezdése értelmében megóvja az Unió pénzügyi érdekeit.

(9) A Bizottság rendszeresen közös üléseket szervez a nemzeti irodák hálózatával annak érdekében, hogy biztosítsa a program egységes végrehajtását az összes részt vevő országban.

(10) A Bizottság felkérheti a nemzeti hatóságokat, hogy jelöljék ki azokat az intézményeket vagy szervezeteket, vagy az ilyen intézmények és szervezetek azon típusait, amelyek saját területükön jogosultnak tekinthetők a program konkrét intézkedéseiben való részvételre.

24. cikk

Ellenőrző szerv

(1) A független ellenőrző szerv ellenőrzési véleményt bocsát ki a(z) XX/2012/EU költségvetési rendelet 57. cikke (5) bekezdésének d) és e) pontjában említett éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról.

(2) A független ellenőrző szerv:

a)      rendelkezik a közigazgatási ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)      biztosítja, hogy az ellenőrzés során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési előírásokat;

c)      nincs összeférhetetlenségi helyzetben azzal a jogi személlyel, amelynek a nemzeti iroda része; funkcionálisan független attól a jogi személytől, amelynek a nemzeti iroda részét képezi, és nem végez más jellegű ellenőrzést vagy vizsgálatot a jogi személyen vagy a jogi személy számára.

(3) A független ellenőrző szerv teljes hozzáférést nyújt a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti hatóság éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott ellenőrzési véleményét.

VIII. FEJEZET

Ellenőrző rendszer

25. cikk

Az ellenőrző rendszerre vonatkozó alapelvek

(1) A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtásakor az Európai Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalással, korrupcióval és egyéb illegális tevékenységekkel szemben alkalmazott megelőző intézkedések, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2) A Bizottság felelős a nemzeti irodák által kezelt programintézkedésekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti hatóság és a független ellenőrző szerv által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3) A nemzeti iroda felelős a 22. cikk (2) bekezdésben említett programintézkedések keretében nyújtott támogatás kedvezményezettjeinek elsődleges ellenőrzéséért. Ezek az ellenőrzések kellő bizonyosságot nyújtanak arról, hogy az odaítélt pénzeszközöket rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4) A program nemzeti irodáknak továbbított pénzeszközei tekintetében a Bizottság biztosítja, hogy a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja ellenőrzéseit az egységes ellenőrzési alapelvnek megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az OLAF vizsgálataira.

26. cikk

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál. A nemzeti irodák tekintetében is vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezhetnek.

(2) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IX. FEJEZET

Felhatalmazások és végrehajtási rendelkezések

27. cikk

A Bizottságra ráruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a teljesítményre vonatkozó kritériumokról szóló 13. cikk (7) bekezdésével és a nemzeti irodák által irányított intézkedésekre vonatkozó rendelkezésekről szóló 22. cikk (2) bekezdésének módosítására vonatkozó 28. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

28. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A 27. cikkben említett felhatalmazás e rendelet hatálybalépésének időpontjától hét évre és a program időtartamára szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 27. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 27. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.

29. cikk

A program végrehajtása

A Bizottság a program végrehajtása érdekében a 30. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Ezek meghatározzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegeket. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, az egyes intézkedésekhez elkülönített támogatási összegeket, a nemzeti irodák által irányított intézkedések számára a tagállamok között elosztott összegeket, valamint egy indikatív végrehajtási menetrendet. A támogatások esetében tartalmazzák prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét.

30. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerint meghatározott bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

X. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. cikk

Hatályon kívül helyezés – Átmeneti rendelkezések

(1) Az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló 1720/2006/EK határozat, a Cselekvő ifjúság program létrehozásáról szóló 1719/2006/EK határozat és az Erasmus Mundus cselekvési program létrehozásáról szóló 1298/2008/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

(2) A legkésőbb 2013. december 31-én, az 1720/2006/EK határozat, az 1719/2006/EK határozat és az 1298/2008/EK határozat alapján indított intézkedéseket adott esetben e rendelet rendelkezéseivel összhangban kell irányítani.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a megelőző programok keretében az egész életen át tartó tanulás, az ifjúságügy és a nemzetközi felsőoktatási együttműködés területén végrehajtott intézkedések és a program keretében végrehajtandó intézkedések közötti átmenet nemzeti szinten zökkenőmentes legyen.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

MELLÉKLET PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

(A jogalkotó hatóságnak benyújtandó valamennyi javaslathoz és kezdeményezéshez

[A költségvetési rendelet 28. cikke és a végrehajtási szabályok 22. cikke])

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indokolása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett irányítási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányító és ellenőrző rendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja, az „Erasmus mindenkinek” létrehozásáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[31]

15. cím: Oktatás és kultúra

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre[32] irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Európa 2020 stratégia

Prioritás: Intelligens és inkluzív növekedés, Egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram

Célok: Oktatás/készségek

Kiemelt kezdeményezések: Új készségek és munkahelyek menetrendje, Mozgásban az ifjúság

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A kulcskompetenciák és készségek szintjének javítása, különös tekintettel a munkaerőpiaccal és a társadalommal kapcsolatos jelentőségükre, valamint a fiatalok szerepvállalásának növelése az európai demokratikus életben, különösen a fiatalok, a hallgatók, a személyzet és az ifjúságsegítők rendelkezésére álló megnövekedett tanulmányi mobilitási lehetőségek, valamint az oktatás/ifjúságügy és a munkaerőpiac közötti megerősített együttműködés révén.

2. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A minőségfejlesztés, az innovációs kiválóság, valamint az oktatási intézmények szintjén és az ifjúsági munkában végbemenő nemzetköziesedés támogatása, különösen az oktatási és képzési szolgáltatók / ifjúsági szervezetek és más érdekeltek közötti megerősített transznacionális együttműködés révén.

3. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

Az egész életen át tartó tanulás európai térsége létrejöttének ösztönzése, nemzeti szintű szakpolitikai reformok indítása, az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének támogatása, ideértve a nem formális tanulást is, valamint az európai ifjúsági együttműködés támogatása, különösen a megerősített szakpolitikai együttműködés, az elismerésre szolgáló és áttekinthetőséget támogató eszközök jobb használata és a bevált gyakorlatok terjesztése révén.

4. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

Az oktatás, a képzés és az ifjúságügy nemzetközi dimenziójának fejlesztése, különösen a felsőoktatásban, az uniós felsőoktatási intézmények vonzerejének növelése révén, valamint az uniós fejlesztési célok támogatása a mobilitás és az Európai Unió és a harmadik országok felsőoktatási intézményei közötti együttműködés, valamint a harmadik országokban történő célzott kapacitásépítés révén.

5. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A nyelvek oktatásának és tanulásának fejlesztése és a nyelvi sokféleség ösztönzése

6. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

Az európai integrációval kapcsolatos oktatási és kutatási kiválóság ösztönzése a Jean Monnet program nemzetközi tevékenységei révén.

7. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A sportot fenyegető transznacionális veszélyek, például a dopping, a bundázás, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia kezelése.

8. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A jó kormányzás támogatása a sportban, valamint a sportolók kettős karrierjének támogatása

9. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS:

A társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az egészségvédő testmozgás ösztönzése a sportban való fokozott részvétel révén.

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó javasolt új tevékenység:

15.02 Oktatás, képzés, ifjúság és sport

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/az érintett célcsoportokra.

A transznacionális formális és nem formális tanulmányi mobilitás és együttműködésnek az Unión belül és nemzetközi szinten történő ösztönzése által az Erasmus mindenkinek program hozzásegíti a tagállamokat ahhoz, hogy jelentős rendszerszintű hatást gyakoroljanak oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerükre. A program várható előnyei túlmutatnak majd az érintett személyeken; segíteni fognak a fiataloknak új készségek elsajátításában és foglalkoztathatóságuk növelésében; hatékonyabbá, nyitottabbá és nemzetközibbé teszik az oktatási intézményeket, és minőségi eszközöket, elemzést és kutatást biztosítanak.

A nem formális tanulás és az ifjúsági munka területén a legerősebb hatás az egyéni tanulmányi és szakmai fejlődés terén várható, ideértve a fiatalok társadalmi szerepvállalásának és sportban való részvételének ösztönzését. A program továbbá hatással lesz a szakpolitikai kezdeményezésekre, például az európai önkéntes szolgálatra, ezáltal növelve az együttműködést a fiatalok önkéntes tevékenységei területén.

A javaslat növelni fogja a tagjelölt és harmadik országok partnerségi potenciálját azzal a céllal, hogy szorosabbá váljon az együttműködés, különösen a mobilitási tevékenységek terén. A megerősített együttműködés támogatni fogja a partnerországok felsőoktatásának kapacitásépítését és korszerűsítését, és növeli Európa vonzerejét.

1.4.4.     Az eredmények és hatások mutatói

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

Mutatók || Adatforrások || Cél

– A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya – Iskolából kimaradók || Európa 2020 Oktatás és képzés 2020 – jelentések Eurostat || 2020-ra a 30–34 évesek legalább 40 %-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel. 2020-ra a csupán alsó középfokú végzettséggel rendelkező, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő 18–24 évesek aránya legfeljebb 10 % legyen.

Azon résztvevők %-os aránya, akik javították a foglalkoztathatóságuk szempontjából releváns kulcskompetenciáikat és/vagy készségeiket || Eurostat A kedvezményezett végleges jelentése Felmérések/Eurobarométer || 2020-ra a résztvevők 95 %-a véli úgy, hogy a program egyik projektjében való részvétele révén kulcskompetenciákat szerzett vagy fejlesztett ki.

Azon fiatal résztvevők %-os aránya, akik arról számolnak be, hogy felkészültebbek a társadalmi és a politikai életben való szerepvállalásra || A kedvezményezett végleges jelentése Felmérések/Eurobarométer || 2020-ra a fiatalok 70%-a véli úgy, hogy a program egyik projektjében való részvétele által felkészültebbé vált a társadalmi és politikai életben való részvételre.

Azon szervezetek %-os aránya, amelyek részt vettek a programban és innovatív módszereket fejlesztettek ki/fogadtak el || Felmérések/Eurobarométer Végleges jelentés || Éves növekedés

Azon tagállamok száma, amelyek nemzeti döntéshozatalukban felhasználják a nyitott koordinációs módszer eredményeit || Oktatás és képzés 2020 || 2020-ra minden tagállamnak figyelembe kell vennie az oktatási és képzési nyitott koordinációs módszerből származó megfelelő információkat/eredményeket.

Azon Unión kívüli felsőoktatási intézmények száma, amelyek részt vesznek a mobilitási és együttműködési intézkedésekben || Végleges jelentés Informatikai ellenőrző eszköz Felmérések/Eurobarométer || Éves növekedés

Azon résztvevők %-os aránya, akik javították nyelvi készségeiket || || 2020-ra az alsó középfokú oktatásban részt vevő tanulók legalább 80 %-a tanuljon két vagy több idegen nyelvet.

A Jean Monnet projektek számában világszerte megfigyelhető növekedés %-os aránya || Végleges jelentés Informatikai ellenőrző eszköz Felmérések/Eurobarométer || Éves növekedés

– Azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a sportot fenyegető veszélyek elleni küzdelemben – Azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a jó kormányzás javítása és a kettős karrierlehetőségek támogatása érdekében – Azon résztvevők %-os aránya, akik felhasználják a határokon átnyúló projektek eredményeit a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és a szerepvállalás növelése érdekében || Végleges jelentés Informatikai ellenőrző eszköz Felmérések/Eurobarométer || Éves növekedés

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indokolása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

- Több tanulmányi mobilitási lehetőség biztosítása hallgatóknak, fiataloknak, tanároknak, oktatóknak és ifjúságsegítőknek.

- A transznacionális együttműködés fellendítése az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint és az ifjúsági szervezetek között az innovatív tanítási módszerek és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében.

- Az oktatás nemzetközi dimenziójának megerősítése a világ bizonyos régióival, különösen az Unió szomszédos országaival való megerősített együttműködés révén.

- A szakpolitikai reform támogatása a tagállamokban.

- A dopping, az erőszak és a rasszizmus elleni küzdelemre összpontosító, illetve a transznacionális tevékenységeket segítő sporttevékenységek támogatása.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Amint arra az Unió költségvetésének felülvizsgálata rámutatott, „az uniós költségvetésből azokat az uniós közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”. Az oktatással, képzéssel és ifjúságüggyel foglalkozó jelenlegi programok (főként az egész életen át tartó tanulás programja és a Fiatalok lendületben program) időközi értékelései rámutattak arra, hogy a program fő európai hozzáadott értéke az elvégzett tevékenységek, valamint a segítségével Európa-szerte kifejlesztett termékek és partnerségek transznacionális és innovatív jellegéből ered. A tagállamok oktatási, képzési és ifjúságügyi rendszerei közötti sikeres együttműködés ösztönzése révén azonosíthatók és végrehajthatók lennének azok a szakpolitikák és gyakorlatok, amelyek jól működnek, és amelyek ösztönzik az egymástól való tanulást.

A jogalkotási javaslat a szubszidiaritás elvére figyelemmel készül, hiszen az érintett területen ösztönző intézkedés elfogadására vonatkozó feladatokat a szerződés tartalmazza (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikke). A szakpolitikák végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben tartják a tagállamok kötelezettségeit különösen az oktatási tartalmakat, a nemzeti oktatási rendszerek szervezését, valamint a kulturális és nyelvi sokféleséget illetően, és a megbízott útján történő centralizált gazdálkodás alapelvének megfelelően.

Az uniós eszköz a hallgatók és a tanárok mobilitására, az információk és bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztésére, valamint az iparági változásokhoz a szakképzés, az átképzés és az ezekhez való hozzáférés révén történő alkalmazkodásra fog összpontosítani.

1.5.3.     A korábbi hasonló tapasztalatok tanulságai

Az oktatás és a kultúra területén meglévő, egész életen át tartó tanulás programja három korábbi program[33] egy programba való integrálásának eredménye. Amint az az egész életen át tartó tanulás programjára irányuló időközi értékelésben is szerepel, az integráció sikere – főként az átfogó irányítás tekintetében – az adminisztrációs folyamatok nagymértékű egyszerűsítésének és a célcsoportok tájékoztatásának köszönhető.

Az egész életen át tartó tanulás programja, a Fiatalok lendületben program és a különböző nemzetközi együttműködési programok integrációja várhatóan további egyszerűsítést eredményez. Ezek valóban hasonló irányítási struktúrával rendelkeznek (nemzeti irodák, végrehajtó ügynökség), és igen hasonló típusú intézkedésekre terjednek ki (főleg mobilitási és együttműködési projektek).

Ami a szakpolitikák tartalmát illeti, az értékelések szerint a formális és nem formális transznacionális tanulmányi mobilitás és együttműködés előmozdítására irányuló jelenlegi közösségi programok – mind az Unión belül, mind pedig globális szinten – már jelentős rendszerszintű hatást gyakoroltak, az érintett személyeknek nyújtott előnyökön kívül is.

Az értékelések következetesen azt mutatják, hogy a jelenlegi, hat alprogramra, több mint 50 célkitűzésre és több mint 60 tevékenységre széttagolt egész életen át tartó tanulás programja túl összetett, átfedések veszélyét rejti magában, gátolja az egész életen át tartó tanulást szem előtt tartó összehangolt megközelítés kialakítását, és korlátozza a hatékonyság növelésének és a költséghatékonyságnak a körét. Egyes jelenlegi intézkedések nem rendelkeznek a hosszú távú hatás kifejtéséhez szükséges kritikus tömeggel. Teljes mértékben ki kell aknázni ezenkívül az egész életen át tartó tanulás programjának mobilitásra, együttműködésre és humán tőkére összpontosító alprogramjai, valamint a Fiatalok lendületben program általános célkitűzései és végrehajtási mechanizmusai közötti hasonlóságokat, különösen a program irányítása és végrehajtása tekintetében.

Az egész életen át tartó tanulás programjának időközi értékelése arra utal, hogy az egységes program növelhetné a kedvezményezetteknek nyújtott különböző finanszírozási lehetőségek közötti összhangot, és megerősíthetné az egész életen át tartó tanulás megközelítését azáltal, hogy az oktatás és a képzés minden szintjén összekapcsolja egymással a formális és nem formális tanulásról szóló összes programot. A program kiszélesíti az oktatás különböző területei közötti, illetve az e területek, a munka világa és más jelentős szereplők közötti strukturált partnerségek körét. Amennyiben az irányítás szintjén a hasonló jellegű intézkedésekre hasonló szabályok és eljárások vonatkoznak, a kedvezményezettek, valamint az uniós és nemzeti szintű irányító szervezetek munkája is egyszerűbbé válik, és a méretnagyságból adódó gazdaságosság jelentős mértékűvé válhat. A program ezenkívül rugalmas, és ösztönzést nyújt annak érdekében, hogy a költségvetési források intézkedések, kedvezményezettek és országok közötti elosztása fokozottan a teljesítmény és a potenciális hatás függvényében menjen végbe.

Ugyanez vonatkozik a nemzetközi felsőoktatási együttműködésre is, amelyre szintén jellemző az uniós eszközök széttagoltsága; mindez megnehezíti, hogy a hallgatók és az intézmények hozzáférhessenek a különböző lehetőségekhez, és hogy az Unió nemzetközi szintű ismertséget érjen el. A hasonló programok eltérő célokkal, alkalmazási körökkel, működési szabályokkal és menetrendekkel rendelkeznek, és nehezen működnek együtt egymással; a kiszámíthatóság hiánya és egyes intézkedések „stop and go” jellegű éves finanszírozási ciklusai megnehezítik a felsőoktatási intézmények számára, hogy hosszú távú együttműködésbe kezdjenek.

1.5.4.     Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

Az Erasmus mindenkinek nem az egyetlen oktatási és ifjúságügyi uniós program. A strukturális alapok és a jövőbeli Horizont 2020 kutatási és innovációs program szintén elkötelezett az Európa 2020 uniós stratégia, valamint a stratégia felsőoktatással és a lemorzsolódással kapcsolatos kiemelt céljai mellett. Az eszközök közötti szinergiát a támogatott beruházások/célcsoportok típusai közötti egyértelmű megkülönböztetés révén biztosítják: az oktatási infrastruktúrát az ERFA, a munkaerő-piaci képzést végző személyek és a felnőtt tanulók mobilitását az ESZA, a kutatók mobilitását pedig a Horizont 2020 támogatja. Az Erasmus mindenkinek csupán transznacionális projekteket támogat, a strukturális alapok pedig nemzeti vagy regionális szinten nyújtanak támogatást.

A cél az, hogy a tagállamok az Erasmus mindenkinek programon keresztül kipróbálhassák a transznacionális együttműködésből származó eszközöket és módszereket, majd pedig strukturális alapok segítségével alkalmazhassák őket a területükön.

A Horizont 2020 keretprogrammal való kiegészítő jelleg kiemelkedő jelentőséggel bír a felsőoktatás szempontjából, ideértve a nemzetközi dimenziót is, amelyben megerősítik az egyetemek kiválóságát és kutatásait.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik;

– x A javaslat/kezdeményezés 2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig érvényes;

– x A pénzügyi hatás 2014-től 2025-ig tart;

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik,

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek)[34]

x Centralizált gazdálkodás közvetlenül a Bizottság által

x Megbízott útján történő centralizált gazdálkodás a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– x végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[35]

– x tagállami közigazgatási/közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

¨ megosztott gazdálkodás a tagállamokkal

¨ decentralizált gazdálkodás harmadik országokkal

x Nemzetközi szervezetekkel közös gazdálkodás (alább meghatározva)

Egynél több gazdálkodási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Ami a 14. cikk (3) bekezdésében említett Erasmus mesterképzési mobilitási kezdeményezést illeti, a Bizottság a nemzetközi szervezetekkel való közös irányítás rendszerét irányozza elő. A szerződéses feltételek alapján történő részletes egyeztetések alapján valószínűleg az Európai Beruházási Bank csoportot bíznák meg vagyonkezelőként a garancia végrehajtásával.

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

Az ellenőrzésre és jelentéstételre vonatkozó szabályokat a jelenlegi programok során szerzett tapasztalatok alapján, a hatékonyságra és a költséghatékonyságra tekintettel kerülnek meghatározásra.

Ennek érdekében olyan egyszerűsítésekre kerül sor a támogatáskezelés folyamatában, amelyek fő célja a program résztvevőire háruló adminisztratív munkaterhek és a vonatkozó költségek csökkentése, az irányító szervek által a nyomon követésre és az ellenőrzésre fordított költségek csökkentése, az összegyűjtött adatok minőségének javítása és a hibaarány csökkentése.

Ezen egyszerűsítés érdekében az alábbi intézkedéseket hajtják végre:

-        A programstruktúra és az intézkedések ésszerűsítése: a különböző irányítási szabályok hatálya alá eső különböző fellépések számának drasztikus csökkentése; a háttér-infrastruktúrát az összes fellépés esetében egységesíteni és egyszerűsíteni kell.

-        Az egyösszegű és rendszeres átalánytámogatások/egységköltség-alapú támogatások felhasználását maximálisan kiterjesztik. A tanulmányi mobilitási intézkedések keretében a résztvevőknek nyújtott támogatásokat kivétel nélkül egyösszegű átalánytámogatások formájában különítik el. A jelentéstétel és az ellenőrzés a felmerülő költségek támogathatósága helyett tehát inkább a támogatott tevékenység megvalósítására és az elért eredményekre összpontosít, ezáltal csökkentve a program résztvevőinek és az irányító szerveknek a munkaterhét és hibalehetőségeit.

-        Az együttműködési projektek és a szakpolitikai reform támogatása esetében több figyelem összpontosul az eredményekre, e célból nő az egyösszegű átalánytámogatások mértéke. Amennyiben a támogatások valós költségeken alapulnak, a támogatás alapvetően a közvetlen költségeket fedezi.

-        A program kedvezményezettjei támogatási kérelmükben és jelentéseikben benyújtják a szükséges gazdálkodási információkat. A beszámolási követelmények arányosak lesznek a támogatás mértékével, a támogatott intézkedés időtartamával és összetettségével. A jogalap tartalmazza a mutatók meghatározását annak érdekében, hogy stabil alapot biztosítson az adatok gyűjtéséhez és felhasználásához a nyomon követés és a jelentéstétel tekintetében.

-        Az intézkedések csökkentett számát a kedvezményezettek kérelméhez és jelentéstételéhez használható elektronikus formanyomtatványokkal is támogatják. Ez nemzeti és uniós szinten egyaránt elősegíti az adatok nyomon követési és beszámolási célú gyűjtését és felhasználását.

2.2.        Irányító és ellenőrző rendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

A jelenlegi programok végrehajtása során felismert kockázatok elsősorban az alábbi kategóriákba tartoznak:

-        A szabályok összetettségéből eredő hibák: a jelenlegi programok azt mutatják, hogy a hibaarányok és a pénzügyi kiigazítások magasabbak az összetettebb pénzügyi gazdálkodási szabályokkal rendelkező intézkedések esetében, különösen ha a támogatás a tényleges költségeken alapul.

-        Az ellenőrzési lánc megbízhatósága és az ellenőrzési nyomvonal fenntartása: a jelenlegi programokat számos közvetítő, a nemzeti irodák, az ellenőrző szervek és a tagállamok irányítják.

-        Az igazgatási források nem hatékony felhasználása: a nemzeti irodák által a jelenlegi programok keretében irányított intézkedések ellenőrzéseinek költségeiről szóló tanulmányból kiderült, hogy jelenleg több ország nemzeti irodája is lényegesen szigorúbb, és több ellenőrzést hajt végre, mint amit a Bizottság előír. A nagyon kis mértékű egyéni mobilitási támogatások magas száma ezenkívül a résztvevőkre és a nemzeti irodákra is nagy terhet ró. A viszonylag kis összegű uniós pénzeszközöket kezelő nemzeti irodák továbbá sokkal magasabb igazgatási költséget termelnek, mint a nagyobb összegeket kezelő irodák.

-        Konkrét célcsoportok: különösen az ifjúsági ágazat, de bizonyos fokig a felnőttkori tanulás területének résztvevői, akik nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi stabilitással vagy kifinomult gazdálkodási struktúrával, például olyan ifjúsági csoportok, amelyeket kizárólag egy ifjúsági csereprojekt irányítására hoztak létre. A formális struktúra hiánya befolyásolhatja az uniós pénzeszközök kezeléséhez szükséges pénzügyi és működési kapacitásukat.

-        A finanszírozás potenciális átfedései az egyes intézkedések között, azok széles hatásköre miatt: a jelenlegi intézkedéseket a nemzeti irodák hálózata, egy végrehajtó ügynökség és a Bizottság irányítja. E szereplők különböző informatikai irányítási rendszereket használnak. Ugyanakkor a programintézkedések jelenlegi meghatározása igen tág, és elvileg megenged bizonyos átfedéseket a finanszírozásban.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az új program irányítási rendszerét olyan módon kell felépíteni, hogy biztosított legyen az ellenőrzések eredményessége és költséghatékonysága.

1. Az összetett szabályokból eredő hibák számának csökkentése

A 2.1. pont értelmében a pénzügyi szabályok összetettségéből eredő hibaarány csökkentésére irányuló legfőbb egyszerűsítés az lesz, hogy a támogatásokat széleskörűen egyösszegű és rendszeres átalánytámogatások, valamint termékegységre vetített költségskálák formájában nyújtják.

Ez összhangban van az ellenőrzési költségekről szóló tanulmánnyal, amely az egész életen át tartó tanulás programjának 4 különböző típusú, nemzeti irodák által irányított fellépésére vonatkozó ellenőrzések költségét elemezte:

- Erasmus-mobilitás: egyes egyetemeknek nagy, egyösszegű és rendszeres átalánytámogatások a visszatérő kedvezményezetteknek; a támogatások a program költségvetésének 50 %-át teszik ki.

- Leonardo-mobilitás és az innovációs projektek átadása: a rendszeres átalánytámogatások, illetve tényleges költségek alapján elkülönített közepes és nagy támogatások a többoldalú partnerségeknek.

- Partnerségek: az iskoláknak, valamint a szakképzési és a felnőttképzési szervezeteknek szánt, egyösszegű átalánytámogatásokon alapuló kis támogatások.

- Egyéni mobilitás: nagyon kis támogatások az iskolai oktatásban és felnőttképzésben részt vevő tanároknak és oktatóknak.

A tanulmány a következő eredményeket tartalmazza az egész életen át tartó tanulás programjával kapcsolatban:

Az intézkedés típusa || Rutinellenőrzés || Dokumentumalapú ellenőrzés || Utólagos

Erasmus-mobilitás || 0,16 % || 0,32 % || 0,17 %

Leonardo-projektek || 2,55 % || 1,67 % || 1,77 %

Partnerségek || 0,25 % || 0,36 % || n. a.

Egyéni mobilitás || 0,66 % || 0,93 % || n. a.

Egész életen át tartó tanulás – átlag || 0,81 % || 1,05 % || 0,40 %

Míg a végleges jelentések rutinellenőrzéseit (a támogatási megállapodások 100 %-ának ellenőrzését) követő átlagos pénzügyi kiigazítások aránya 0,81 %, ez az arány 0,16 % (Erasmus-mobilitás) és 2,55 % (Leonardo-projektek) között mozog. A támogatási megállapodások mintájának igazoló dokumentumain alapuló ellenőrzések esetében (a népesség 10–25 %-át kell ellenőrizni) pedig az átlagos arány 1,05 %; ez az arány 0,32 % (Erasmus-mobilitás) és 1,67 % (Leonardo-projektek) között van. Ugyanez a minta figyelhető meg az utólagos helyszíni ellenőrzéseknél is.

A fentiek alapján a tényleges hibahatár 0,50 % körül mozog. Ezt az alacsony hibaarányt a Bizottság és a nemzeti irodák által kötött megállapodások független pénzügyi ellenőrzései is megerősítik (2010-ben 0,07 %).

A Fiatalok lendületben program esetében nehezebb meghatározni a hibaarányokat. A Bizottság és a nemzeti irodák által kötött megállapodások 2010-ben végzett pénzügyi ellenőrzései alapján a hibaarány 1,71 % volt, de ezt nagymértékben befolyásolták az egyik nagyobb országban a Bizottság és a nemzeti iroda között létrejövő 2005. évi és 2007. évi megállapodások esetében megfigyelt rendszeresen előforduló hibák.

A két program összesített átlagos hibaaránya 0,3 % volt.

Tekintve, hogy az új program keretében a költségvetés körülbelül 80 %-át a tanulmányi mobilitási intézkedéseknek osztják szét, és hogy ezen fellépések esetében a támogatásokat egyösszegű átalánytámogatások és termékegységre vetített költségskálák formájában különítik el, ez várhatóan lehetővé teszi a program összességében alacsony hibaarányának megtartását vagy további csökkentését.

Ezenkívül azáltal, hogy az egyéni mobilitási támogatási megállapodásokat átalakítják szervezetek által irányított megállapodásokká, a hibaarány várhatóan az Erasmus típusú mobilitásra jellemző hibaarány mértéke felé mozdul el.

Az innováció és a bevált gyakorlatok terén tapasztalható együttműködés, valamint a szakpolitikai reform támogatása keretében támogatott intézkedések esetében a Bizottság lehetőség szerint egyösszegű és rendszeres átalánytámogatásokat, valamint termékegységre vetített költségskálákat határoz majd meg a várható eredményekkel kapcsolatban, és különösen a stratégiai partnerségek esetében (vö. a fenti táblázatban szereplő, a partnerségek finanszírozási mechanizmusára vonatkozó adatokkal).

Azon kevés intézkedés esetében, amelyeknél a támogatások továbbra is (részben) a tényleges költségeken alapulnak, a támogatás kezelésének egyszerűsítését az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság által a közvetlen irányítás hibaaránya tekintetében végzett belső ellenőrzés ajánlásaival összhangban, különösen a támogatható költségek újradefiniálása és az uniós hozzájárulásnak a közvetlen költségek bizonyos típusaira való korlátozása révén kell elérni. A támogatásokra vonatkozóan az alábbi finanszírozási modellek és egyszerűsítési intézkedések szerepelnek a tervek között:

-        a tényleges közvetlen költségek egyszerűsített visszatérítése;

-        a közvetlen személyzeti költségek egyértelmű meghatározása annak érdekében, hogy a kedvezményezetteknek jogbiztonságot nyújtsanak, és hogy csökkenjen a hibák száma;

-        jogbiztonság a munkaidő-nyilvántartás tekintetében; e célból egyértelmű és egyszerű minimális feltételek meghatározása a részvételi szabályokban;

-        a teljes mértékben az uniós projekten dolgozó személyzet munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének megszüntetése;

-        a személyi átlagköltségek (átlagos személyzeti költségek) használatának lehetősége azon kedvezményezettek számára, amelyeknek ez a szokásos számviteli módszerük;

-        a közvetett költségeket fedező egységes átalányösszeg, amelyet kizárólag a közvetlen személyzeti költségekre alkalmaznak;

-        a végrehajtó ügynökség által irányított intézkedések esetében ellenőrzési tanúsítvány használata a küszöbértéket meghaladó támogatásoknál, amivel a könyvvizsgálók igazolják a pénzügyi beszámolók jogszerűségét és megfelelőségét.

Ezen intézkedések révén alacsonyabb hibaarány érhető el azon projekttípusok esetében, amelyekre jelenleg viszonylag magas hibaarány jellemző, például a Leonardo program keretében az innováció átadása és különösen a közvetlenül a Bizottság és a végrehajtó ügynökség által irányított intézkedések esetében.

Várható eredmények/belső ellenőrzési célkitűzés

Már a jelenlegi programok keretében is igen részletes ellenőrzési követelményeket határoztak meg a intézkedések egyes típusaira, a támogatás mértékét, a fellépés összetettségét, a partnerek számát és a kedvezményezett visszatérését figyelembe vevő kockázatelemzés alapján. Hasonló megközelítést fognak alkalmazni az új program esetében is, amelyben azonban figyelembe veszik az előirányzott egyszerűsítésből eredő alacsonyabb kockázatot is. Ilyen csökkentést indokol továbbá az is, hogy a jelenlegi programok nagy részében egységesen alacsony a hibaarány. Az ellenőrző rendszerek és eredményeik alapos ismerete lehetővé teszi, hogy a viselt kockázat alapján meghatározzák az ellenőrzési célkitűzéseket.

A fentiek alapján az alábbi indikatív ellenőrzési célkitűzéseket irányozzák elő a nemzeti irodák által irányítandó intézkedésekhez:

|| Tanulmányi mobilitás || Együttműködési projektek

A visszatérő kedvezményezettek és a több támogatásban részesülő kedvezményezettek helyszíni ellenőrzése (ideértve adott esetben a legutóbb kötött megállapodások helyszíni pénzügyi ellenőrzését) || Az új kedvezményezettek esetében: a program időtartama alatt 1 ellenőrzés / több mint 250 000 EUR éves támogatásban részesülő visszatérő kedvezményezett || A program időtartama alatt 1 ellenőrzés / évente több mint 1 000 000 EUR többszöri támogatásban részesülő kedvezményezett

Azon kedvezményezettek esetében, amelyeket az előző programok alatt hasonló intézkedéseknél ellenőriztek, a rendszerellenőrzések az előző ellenőrzések eredményein alapulnak

Helyszíni ellenőrzések a nem visszatérő kedvezményezettek intézkedései során || 1 % a támogatás mértéke és a kedvezményezett típusa függvényében

A végleges jelentések rutinellenőrzései || 100%

Az igazoló dokumentumok ellenőrzése || 2–5 % a támogatás mértéke és a kedvezményezett típusa függvényében || 2–10 % a támogatás mértéke és típusa, valamint a kedvezményezett típusa függvényében

Utólagos helyszíni pénzügyi ellenőrzések || 0,25–1 % a támogatás mértéke és típusa, a kedvezményezett típusa és a korábbi ellenőrzések eredményei függvényében

A különösen kicsi, adott intézkedés keretében nagyon kevés résztvevővel rendelkező országok esetében egyedi ellenőrzési célkitűzéseket lehet elfogadni, annak elkerülése érdekében, hogy a kedvezményezetteket a mennyiségi minimumkövetelmények miatt évente alaposan ellenőrizzék.

Az intézkedések alatt végzett helyszíni ellenőrzéseket körültekintően választják ki, mivel ezek rendszerint nem eredményeznek pénzügyi kiigazításokat, ellenben nagyon magas költségeket rónak a nemzeti irodákra. Ezek konkrét területekre korlátozódhatnak, például az olyan vállalkozások, szervek vagy (főleg ifjúsági ágazati) informális csoportok nagyarányú részvétele alapján, amelyek korlátozottabb pénzügyi kapacitással rendelkeznek, valamint az előzetes adatbányászat eredményei alapján megállapított kockázatok ismeretében.

Egy adott kedvezményezettnél talált komoly problémák esetében a visszatérő kedvezményezettek helyszíni rendszerellenőrzéseinek gyakorisága növelhető a program időtartama során.

2. Az ellenőrzési lánc és az ellenőrzési nyomvonal megbízhatósága

A jelenlegi egész életen át tartó tanulás programja és a Fiatalok lendületben program esetében stabil tagállami ellenőrző rendszert hoztak létre az uniós pénzeszközök nemzeti irodák által irányított, a program költségvetésének ¾ részét képviselő intézkedésekhez történő felhasználásának ellenőrzése érdekében. A rendszert 2007-ben hozták létre, és mivel az utóbbi években sokat fejlődött, ezért az Európai Számvevőszék (2008., 2009. és 2010. évi DAS) és a Belső Ellenőrzési Szolgálat (az egész életen át tartó tanulás nemzeti irodák általi irányításának és az ellenőrző rendszernek a 2009–2010. évi ellenőrzése) is elismerte stabilitását.

A Bizottság által javasolt új költségvetési rendelet bevezet egy olyan új elemet, amelyet figyelembe kell venni az ellenőrzési láncnál. Az 57. cikk (5) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a nemzeti irodákhoz hasonló szervek évente kiadjanak egy vezetői megbízhatósági nyilatkozatot „a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, valamint a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére és a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartására vonatkozóan”. Az 57. cikk (5) bekezdésének e) pontja előírja továbbá független ellenőrző szerv véleményét „az e bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási megbízhatósági nyilatkozatról, annak minden elemét beleértve”. Az új költségvetési rendelet értelmében a nemzeti irodáknak az igazgatási nyilatkozatot február 1-jéig kell benyújtaniuk a Bizottságnak, a független ellenőrzési véleményt pedig a jelentés tárgyévét követő évben március 15-ig.

A költségvetési rendelet ezen módosulása következtében a program nemzeti irodák által irányított intézkedései esetében ellenőrzési láncot fogadnak el, miközben továbbra is az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználását biztosító meglévő bevált gyakorlatokra építenek.

Az alábbi rendszert irányozzák elő a nemzeti irodák által végrehajtott intézkedések esetében:

-        Az ellenőrzéseket három különböző szinten szervezik: a nemzeti irodák, a tagállamok által kijelölt független ellenőrző szervek és a Bizottság által, amely során a Bizottság figyelembe veszi a többi szerv által végzett ellenőrzéseket a költséghatékonyság biztosítása érdekében. E célból a Bizottság többéves könyvvizsgálati perspektíva keretében megszervezi az ellenőrzési és könyvvizsgálati terveknek az érintett szereplők közötti rendszeres cseréjét.

-        Habár a nemzeti irodák felelnek majd a kedvezményezettek elsődleges ellenőrzéséért, a belső ellenőrző rendszerüket és a megfelelésüket a tagállamok fogják ellenőrizni és felügyelni, és független ellenőrző szerv fogja vizsgálni. A Bizottság határozza meg a nemzeti szintű ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket az összehangoltság és a megbízhatóság biztosítása érekében, és felügyeli a tagállami szintű ellenőrzések végrehajtását. Ez már jól bevált gyakorlat a Bizottságnál, amely évente útmutatót bocsát ki a nemzeti irodák számára, amelyben meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó minimumkövetelményeket, ellenőrzési célkitűzéseket és technikai iránymutatásokat, tekintettel a program kedvezményezettjeire irányuló elsődleges ellenőrzésekre. Ugyanez vonatkozik a nemzeti hatóságok számára nyújtott iránymutatásokra is, amelyekben a Bizottság meghatározza a másodlagos ellenőrzések minimális hatályát, és módszertani iránymutatást nyújt, az elfogadható biztosíték nyújtása és az ellenőrzések összehangoltságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. A nemzeti irodákra vonatkozó új követelményeknek a költségvetési rendeletben történő bevezetését követően (vö. különösen az 57. cikk (5) bekezdésének d) és e) pontjával) azonban az új programban a nemzeti hatóságoknak nyújtott iránymutatásokat felváltják a független ellenőrző szervekre vonatkozó „egyeztetett eljárások”.

-        Hatékonyabb rendszerrel helyettesítik a tagállamok évente benyújtandó igazoló nyilatkozatainak megterhelő rendszerét:

▪        A tagállamok kijelölik nemzeti irodájukat, és előzetes megfelelőségi értékelést nyújtanak be annak érdekében, hogy a nemzeti iroda megfeleljen a decentralizált intézkedések projekt-életciklusának belső ellenőrzésére vonatkozó előírásokra és irányítására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban meghatározott bizottsági minimumkövetelményeknek.

▪        A nemzeti irodák a program irányításáról és végrehajtásáról szóló éves jelentést kísérő, éves igazgatási megbízhatósági nyilatkozatot is be fognak nyújtani a Bizottságnak, ideértve a pénzügyi beszámolókat és a kedvezményezettek ellenőrzéséről szóló beszámolót is.

▪        A nemzeti iroda igazgatási megbízhatósági nyilatkozatáról véleményt mond egy olyan független ellenőrző szerv, amely rendelkezik a közigazgatási szervek ellenőrzéséhez szükséges szakmai kompetenciával. A tagállam fogja kijelölni a független ellenőrző szervet, és biztosítja, hogy megfeleljen a Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeknek.

▪        Habár az új költségvetési rendelet előírásai szerint a független ellenőrző szerv lesz felelős a nemzeti iroda ellenőrzéseinek és vizsgálatainak elvégzéséért, a tagállamok ellenőrzik és felügyelik, hogy a nemzeti iroda megfelel-e a Bizottság előírásainak, és évente tájékoztatják a Bizottságot az iroda ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeiről.

▪        A Bizottság maga fogja felügyelni az ellenőrző rendszert, nemzeti szintű ellenőrzések és vizsgálatok (rendszer- és pénzügyi ellenőrzések) elvégzésével, kellő mértékben figyelembe véve a más szervek által végzett ellenőrzéseket és vizsgálatokat. A bizottsági ellenőrzések tehát arányosak lesznek a nemzeti ellenőrző rendszerek erejével. Rendszeres információcserére kerül majd sor a nemzeti és európai ellenőrzésekre és vizsgálatokra vonatkozóan a hiányosságok és átfedések elkerülése érdekében.

A jelenlegi programokkal ellentétben a tagállamoknak már nem kellene éves megbízhatósági nyilatkozatot benyújtaniuk az eredményesség és a költséghatékonyság érdekében, tekintve az új költségvetési rendelet nemzeti irodákra vonatkozó követelményeit (vö. az 57. cikk (5) bekezdésével).

Továbbra is a tagállamok felelnek azonban a program végrehajtásának nemzeti szintű ellenőrzéséért és felügyeletéért, és évente tájékoztatják erről a Bizottságot.

Annak érdekében, hogy a főigazgató kiváló alapot biztosítson az éves megbízhatósági nyilatkozatokhoz, az alábbi elemekből álló állandó ellenőrző rendszer jön létre:

▪        a nemzeti iroda által benyújtott igazgatási megbízhatósági nyilatkozat, amely tárgyév + 1 február 1-jén esedékes;

▪        a független ellenőrzési vélemény, amely tárgyév + 1 március 15-én esedékes;

▪        az igazgatási megbízhatósági nyilatkozatra, a független ellenőrzési véleményre, valamint a nemzeti irodának és a tagállamnak a vélemény tekintetében adott válaszra irányuló bizottsági elemzés, ideértve a hivatalos észrevételeket és ajánlásokat is, a nemzeti iroda nem megfelelése vagy nem megfelelő teljesítménye esetében;

▪        a tagállamokból minden évben október 30-ig érkező információk, amelyek kiterjednek a programmal kapcsolatos nemzeti szintű ellenőrző és felügyeleti tevékenységekre.

A Bizottság által végzett rendszerellenőrzésekkel és pénzügyi ellenőrzésekkel együtt az ellenőrzések költsége várhatóan tovább fog csökkenni az egész életen át tartó tanulás programjának arányosabban alacsonyabb ellenőrzési költségeinek irányába (e költségek jelenleg éppen elmaradnak a nemzeti irodák által irányított intézkedések éves UNIÓS költségvetésének 2 %-ától, amely a következőképpen oszlik el: 0,23 %-ot különítenek el az Európai Bizottságnak, 0,16 %-ot a tagállamoknak és 1,59 %-ot a nemzeti irodáknak; szemben a Fiatalok lendületben körülbelül 5,75 %-os összköltségével, amely a következőképpen oszlik el: 1,00 %-ot különítenek el az Európai Bizottságnak, 0,82 %-ot a tagállamoknak és 3,93 %-ot a nemzeti irodáknak).

Az ellenőrzési költségeknek különösen két szinten kell csökkenniük: egyrészről az Európai Bizottság szintjén, mivel a lényegesen nagyobb költségvetést ugyanannyi tisztviselő fogja kezelni kevesebb nemzeti irodával, másrészről a tagállamok szintjén, mivel felügyeletükhöz kevesebb közvetlen ellenőrzésre lesz szükség a független ellenőrző szerv szerepe miatt. A nemzeti irodák szintjén végzett ellenőrzések költségei várhatóan szintén csökkenek, de kisebb mértékben: habár egyrészről az ellenőrizendő kedvezményezettek minimális arányát csökkentik, másrészről nagyobb költségvetéseket, ezáltal pedig több kedvezményezettet fognak kezelni.

A Bizottság a bizottsági ellenőrzések és vizsgálatok eredményeinek függvényében megelőző intézkedéseket (például a kötelezettségvállalások vagy a kifizetések felfüggesztését), valamint korrekciós intézkedéseket (különösen pénzügyi korrekciókat) írhat elő a nemzeti irodák számára. Már mindkét intézkedéstípust használják, és ezek hatékonynak is bizonyultak a súlyos meg nem felelési problémák és a nem megfelelő teljesítmény kezelésében.

A végrehajtó ügynökség által irányított intézkedések

A Bizottság a költségvetési rendelet 59. cikkének megfelelően a végrehajtó ügynökségekre vonatkozóan előírt ellenőrzési intézkedéseket fogja alkalmazni [a végrehajtó hivatalokról szóló 58/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően].

A Bizottság ezenkívül azt is nyomon fogja követni és ellenőrizni fogja, hogy a végrehajtó ügynökség megfelelő ellenőrzési célkitűzéseket határoz-e meg azon intézkedéseknél, amelyek irányítását rábízzák. A felügyeletet integrálni fogják a Költségvetési Főigazgatóság és a végrehajtó ügynökség közötti együttműködési feltételekbe és az ügynökség féléves beszámolójába.

A végrehajtó ügynökség 2010-ben fenntartását fejezte ki a jelenlegi Fiatalok lendületben program (2007–2013) irányítására vonatkozóan. E program esetében a 2010. évi kockázati érték 7,38 % volt, amely azonban a végrehajtó ügynökség 2010. évi teljes pénzügyi keretének kevesebb mint 0,5 %-a. Tekintve e nagyon alacsony arányt, az ügynökség nyilatkozatának biztosítéka összességében megmaradt. A hibák elemzése kimutatta, hogy a hibák főleg az egyes kedvezményezettek által a megfelelő igazoló dokumentumok előállításakor tapasztalt nehézségekre és egyes támogathatósági szabályok be nem tartására vonatkoznak.

2011-ben olyan cselekvési tervet dolgoztak ki és hajtottak végre, amelynek célja, hogy az iroda által irányított összes program esetében javítsa a pénzügyi kötelezettségekről, ellenőrzésekről és utólagos ellenőrzésekről a kedvezményezetteknek nyújtott tájékoztatást (információs eszközök létrehozásával és az ellenőrző látogatások eredményességének és hatékonyságának javításával), és ezáltal javítsa az igazoló dokumentumokon alapuló ellenőrzési stratégiákat, továbbá szilárdítsa meg az iroda ellenőrzési stratégiáját.

A cselekvési terv végrehajtása a jelenlegi többéves pénzügyi keret végére várhatóan csökkenteni fogja a hibaarányokat. Ami a 2011. évet illeti, már most arra lehet következtetni, hogy a Fiatalok lendületben program esetében a becsült hibaarány 1 % körüli lesz. A középtávú tendencia alapján az új program keretében előirányzott intézkedéseknek való meg nem felelés szintjének ezért jóval a 2 %-os határérték alatt kell lennie.

A javasolt programban előirányzott egyszerűsítési intézkedések is tovább csökkentenék a hibák kockázatát.

A Bizottság által közvetlenül irányított intézkedések

A Bizottság csak minimális mennyiségű támogatást és szolgáltatási szerződést kíván közvetlenül kezelni.

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság 2009-ben és 2010-ben fenntartását fejezte ki a centralizált közvetlen intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. A végrehajtó ügynökség esetéhez hasonlóan a megfigyelt hibák elemzése kimutatta, hogy a hibák oka elsősorban az, hogy a kedvezményezettek nem tudnak igazoló dokumentumokat bemutatni, vagy ezen dokumentumok minősége nem megfelelő.

A korrekciós intézkedéseknek a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége előtt csökkenteniük kell a megfigyelt hibák számát. Az intézkedések közé tartozik a kedvezményezettek tájékoztatása annak érdekében, hogy felhívják a figyelmüket kötelezettségeikre, a projektek egyre inkább eredményalapú lezárása vagy egyösszegű átalánytámogatáson alapuló megközelítése, továbbá a 2010 elején a bejelentett kiadások tanúsítási ellenőrzéséhez bevezetett „egyeztetett eljárások” alkalmazása, valamint az igazoló dokumentumok mintaalapú ellenőrzése. Ezenkívül centralizáltabb pénzügyi folyamatokat vezetnek be annak érdekében, hogy összegyűjtsék az alacsonyabb számú tranzakció kezeléséhez szükséges pénzügyi szakértelmet.

A centralizált közvetlen tranzakciók esetében pedig az előirányzott egyszerűsítések segítenek tovább csökkenteni a hibák előfordulásának kockázatát.

3. Az adminisztratív források nem megfelelő felhasználása

Az ellenőrzési költségekről készült tanulmányból kiderült, hogy a nemzeti irodák jelentős része több és alaposabb ellenőrzést végez, mint amit a Bizottság előír, anélkül, hogy bizonyítottan hozzáadott értéket érne el. A Bizottság e kiegészítő ellenőrzési költségeket a nemzeti irodák által végzett ellenőrzések összköltségének körülbelül 20 %-ára becsüli.

A közkiadások csökkentése tekintetében az ilyen további ellenőrzéseket az új programban a kockázatokra és a problémás esetekre kell korlátozni. Ezért a Bizottság tovább pontosítja az ellenőrzési követelményeket, és ellenőrzési eszközökkel, például ellenőrző listával látja el a nemzeti irodákat annak érdekében, hogy ugyanazokra az intézkedésekre ugyanazok az ellenőrzési szabályok vonatkozzanak az összes tagállamban.

Az igazgatási erőforrások felhasználásában további előnyre lehet számítani az egyéni mobilitási támogatási megállapodások megszüntetése révén: a gyakorlatban például ez olyan módon valósul meg, hogy a nemzeti iroda az egyéni tanulmányi mobilitásra szánt támogatásokat a hallgatók és a tanárok helyett a mobilitást szervező szervnek (például egyetemeknek, iskoláknak, oktatási szolgáltatóknak) adja át. Ez jelentősen csökkenteni fogja a megállapodások számát, így a projekt teljes élettartamában csökken a résztvevőkre és az irányító szervekre háruló munkateher.

Az ellenőrzési költségekről készített tanulmányból kiderült, hogy az ellenőrzések költsége részben a költségvetés nemzeti irodák által kezelt részének méretén múlik. Az egész életen át tartó tanulás programja esetében ez a költségarány a 6 legnagyobb országra jellemző 1,26 %-tól a 6 legkisebb országra jellemző 3,35 %-ig terjed. A Fiatalok lendületben program esetében (amely az egész életen át tartó tanulás költségvetésének körülbelül 1/6-át kezeli) a költségek még ennél is tágabb tartományban, 3,66 % és 12,62 % között mozognak. E különbségeket tekintve a Bizottság a javaslatában azt támogatja, hogy minden országban jelöljenek ki egy nemzeti irodát a kritikus tömeg növelése és az irányítási költségek csökkentése érdekében.

4. A konkrét célcsoportok hiányosságainak kezelése

A támogatások kezeléséhez javasolt egyszerűsítéseknek, például az egyösszegű és rendszeres átalánytámogatások szélesebb körben történő felhasználásának köszönhetően a hibaarány a kevésbé stabil szerkezeti felépítésű és kisebb pénzügyi kapacitással rendelkező résztvevők körében, különösen az ifjúsági ágazatban, de a felnőtt tanulók közösségében is csökkenhet.

Ezen egyszerűsítő intézkedéseket követően a Bizottság elfogadja, hogy továbbra is marad némi kockázat, amely azon politikai döntés eredménye, hogy a program célkitűzéseire tekintettel UNIÓS támogatást nyújtanak az ilyen típusú résztvevőknek.

5. A potenciális kettős finanszírozás elkerülése

Lásd a 2.3. pontot.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védőintézkedéseket.

Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi programok keretében összességében nagyon kevés csalás fordult elő. Ez, valamint a nagyon alacsony hibaarányok indokolják, hogy a csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedéseknek miért kell az új programban arányosnak és költséghatékonynak lenniük.

Belső ellenőrzési ajánlás megfogalmazását követően a Bizottság elemezte az átfedések és a kettős finanszírozás potenciális területeit az egész életen át tartó tanulás programjában és a Fiatalok lendületben programban. Bár elméletileg előfordulhat kettős finanszírozás, ennek megelőzésére a nemzeti irodák és a végrehajtó hatóság egyaránt hatékony megelőző ellenőrzéseket vezettek be a kiválasztási szakaszban.

A fentiek alapján a potenciális csalások és szabálytalanságok előfordulásának további visszaszorítása érdekében az alábbi intézkedéseket irányozták elő az új programhoz:

-        A potenciális csalások és szabálytalanságok megelőzése már a program létrehozásakor hangsúlyt kap. Míg a jelenlegi programokban az intézkedések sokfélesége miatt előfordulhatnak bizonyos mértékű átfedések a tevékenységek és résztvevők között, ezt a jövőben meg kell akadályozni, mégpedig azzal, hogy éles határokat kell meghatározni az intézkedések között, és el kell kerülni, hogy ugyanazon résztvevők különböző intézkedések keretében hasonló tevékenységeket végezhessenek.

-        A résztvevők egységes központi nyilvántartásba való (lehetőleg egy bizottsági résztvevő meglévő portálján keresztül történő) felvételének bevezetése lehetővé teszi, hogy előzetesen sor kerüljön annak ellenőrzésére, hogy szervezetek és országok különböző programintézkedésekben vesznek-e részt. Ez megelőzi majd a részt vevő országok közötti potenciális támogatáskereskedelmet.

-        Adattárat hoznak létre a program összes (centralizált vagy decentralizált) intézkedéséhez, amennyiben továbbra is különböző informatikai irányítási eszközöket használnak.

-        A tanulmányi mobilitásban részt vevők irányítása egy informatikai alkalmazás, az ún. mobilitási informatikai eszköz segítségével valósul meg, amely már jelenleg is lehetővé teszi a Leonardo da Vinci mobilitási projektek és az egész életen át tartó tanulás programjában részt vevők nyilvántartását.

-        A nemzeti irodáknak és a végrehajtó ügynökségnek ad hoc szinten, valamint a rendszeres jelentéseikben is be kell jelenteniük a Bizottságnak a potenciális csalásokat és szabálytalanságokat. Eljárást is kell indítaniuk az eltűnt, tévesen kifizetett vagy a kedvezményezettek által helytelenül felhasznált pénzeszközök behajtása érdekében.

-        Ami az olyan, a nemzeti irodának tulajdonítható csalást, szabálytalanságot vagy gondatlanságot illeti, amelynek eredményeképpen nem behajtható UNIÓS pénzeszközök tűnnek el, a jogalap – jelenleg is – úgy rendelkezik, hogy ezen összegek Bizottságnak történő visszafizetéséért a tagállam felelős.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek[36]

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. ([37]) || EFTA-országoktól[38] || tagjelölt országoktól[39] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

5 || 15 01 Az oktatás és kultúra szakpolitikai területtel kapcsolatos igazgatási kiadások, 1–3. jogcím || nem diff. || IGEN || IGEN || IGEN/NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés...................................................] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében

1 || 15 01 04 01 „Erasmus mindenkinek” – Igazgatási kiadások || nem diff. || IGEN || IGEN || IGEN/NEM || NEM

4 || 15 01 04 02 „Erasmus mindenkinek” – nemzetközi – Igazgatási kiadások || nem diff. || IGEN || IGEN || IGEN/NEM || NEM

1 || 15 02 01 „Erasmus mindenkinek” || diff. || IGEN || IGEN || IGEN/NEM || NEM

4 || 15 02 02 „Erasmus mindenkinek” – nemzetközi || diff. || IGEN || IGEN || IGEN/NEM || NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig) – jelenlegi árak

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 1 || Egységes oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram „Erasmus mindenkinek”

Főigazgatóság: Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || || || ||

15 02 01 „Erasmus mindenkinek” || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 1,467 || 1,763 || 2,072 || 2,390 || 2,722 || 3,065 || 3,421 || 0 || 16,899

Kifizetési előirányzatok || (2) || 1,174 || 1,692 || 1,989 || 2,294 || 2,613 || 2,942 || 3,285 || 911 || 16,899

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok[40] || || || || || || || || ||

15 01 04 „Erasmus mindenkinek” – Igazgatási kiadások[41] || || (3) || 43,118 || 48,218 || 51,247 || 56,904 || 61,481 || 67,313 || 71,595 || 0 || 400

Az EAC Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || = 1 + 1a + 3 || 1,510 || 1,811 || 2,123 || 2,447 || 2,783 || 3,132 || 3,493 || 0 || 17,299

Kifizetési előirányzatok || = 2 + 2a +3 || 1,217 || 1,740 || 2,040 || 2,351 || 2,674 || 3,009 || 3,356 || 911 || 17,299

Főigazgatóság: Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC) || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN 1. fejezet || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 1,467 || 1,763 || 2,072 || 2,390 || 2,722 || 3,065 || 3,421 || 0 || 16,899

Kifizetési előirányzatok || (5) || 1,174 || 1,692 || 1,989 || 2,294 || 2,613 || 2,942 || 3,285 || 911 || 16,899

Ÿ Egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || 43,118 || 43,118 || 48,218 || 51,247 || 56,904 || 61,481 || 67,313 || 71,595 || 0

A többéves pénzügyi keret 1. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (7) =4+ 6 || 1,510 || 1,811 || 2,123 || 2,447 || 2,783 || 3,132 || 3,493 || 0 || 17,299

Kifizetési előirányzatok || (8) =5+ 6 || 1,217 || 1,740 || 2,040 || 2,351 || 2,674 || 3,009 || 3,356 || 911 || 17,299

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

4. fejezet || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

Ÿ 15 02 02 „Erasmus mindenkinek” – nemzetközi operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 215 || 227 || 236 || 247 || 257 || 272 || 285 || 0 || 1,739

Kifizetési előirányzatok || (2) || 172 || 218 || 227 || 237 || 247 || 261 || 274 || 104 || 1,739

Ÿ 15 01 04 02 Egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN || (3) || 9 || 9 || 10 || 10 || 10 || 11 || 11 || 12 || 0

A többéves pénzügyi keret 4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (7) =4+ 6 || 224 || 237 || 246 || 257 || 268 || 283 || 297 || 0 || 1,812

Kifizetési előirányzatok || (8) =5+ 6 || 181 || 228 || 237 || 247 || 258 || 272 || 286 || 104 || 1,812

                                                                                                                                                       

|| || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || 2020 után || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =7+9+11 || 1,734 || 2,048 || 2,369 || 2,704 || 3,051 || 3,415 || 3,790 || 0 || 19,111

Kifizetési előirányzatok || =8+10+11 || 1,398 || 1,969 || 2,277 || 2,599 || 2,932 || 3,281 || 3,642 || 1,015 || 19,111

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig) – 2011. évi árak

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC) ||

Ÿ Humánerőforrás[42] || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 || 170 * 0,127 +0,064 * 16 + 0,073 * 18 =23,928 ||  167,496

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 2,684

EAC Főigazgatóság ÖSSZESEN || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 170,180 || 170,180

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 170,180

millió EUR (három tizedesjegyig) – jelenlegi árak

|| || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || 2020 után || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1,758 || 2,072 || 2,393 || 2,729 || 3,076 || 3,439 || 3,814 || 0 || 19,281

Kifizetési előirányzatok || 1,407 || 1,990 || 2,298 || 2,619 || 2,952 || 3,301 || 3,662 || 1,053 || 19,281

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig) – jelenlegi árak

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || Év ð || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Egyéni tanulmányi mobilitás || Teljesítés típusa[43] || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

Oktatók (felsőoktatás – szakképzés – iskolák – felnőtt – ifjúsági oktatók) || Egyéni mobilitás || 0,00157 || 80.000 || 117,073 || 103.847 || 155,029 || 125.229 || 190,665 || 146.498 || 227,510 || 170.723 || 270,426 || 194.152 || 313,734 || 221.851 || 365,617 || 1.042.300 || 1.640

Felsőoktatási hallgatók || Egyéni mobilitás || 0,00238 || 230.000 || 512,530 || 250.767 || 570,048 || 269.387 || 624,549 || 287.908 || 680,843 || 309.004 || 745,321 || 329.407 || 810,541 || 353.527 || 887,181 || 2.030.000 || 4.831

Szakképzésben részt vevő hallg. || Egyéni mobilitás || 0,00216 || 70.000 || 141,131 || 82.114 || 168,886 || 92.976 || 195,026 || 103.780 || 222,044 || 116.086 || 253,333 || 127.987 || 284,934 || 142.058 || 322,543 || 735.000 || 1.588

Tanuló fiatalok || Egyéni mobilitás || 0,00155 || 75.000 || 109,032 || 75.865 || 112,509 || 76.641 || 115,919 || 77.413 || 119,428 || 78.292 || 123,196 || 79.142 || 127,043 || 80.147 || 131,213 || 542.500 || 838

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

Nemzetközi hallg. és dolg. mobilitás 4. fejezet[44] || Egyéni mobilitás || 0,00733 || 16.717 || 122,550 || 17.657 || 129,447 || 18.349 || 134,520 || 19.220 || 140,904 || 19.998 || 146,604 || 21.125 || 154,869 || 22.152 || 162,393 || 135.219 || 991,287

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

Közös oklevelek[45] || Egyéni mobilitás || 0,03411 || 2.198 || 98,686 || 2.937 || 120,416 || 3.752 || 140,865 || 4.732 || 162,002 || 6.031 || 186,520 || 6.759 || 211,275 || 7.619 || 240,791 || 34.028 || 1.161

Mesterképzés (Hitelgaranciák) || Egyéni mobilitás || 0,00266 || 11.966 || 31,834 || 24.413 || 64,949 || 41.497 || 110,400 || 55.026 || 146,392 || 64.759 || 172,286 || 66.064 || 175,758 || 67.377 || 179,251 || 331.100 || 881

Egyéni tanulmányi mobilitás részösszege || 485.880 || 1.133 || 557.600 || 1.321 || 627.831 || 1.512 || 694.576 || 1.699 || 764.892 || 1.898 || 824.637 || 2.078 || 894.730 || 2.289 || 4.850.147 || 11.930

Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

Stratégiai partnerségek (kis méretű) || Transznacionális projektek || 0,11389 || 1.550 || 164,476 || 1.838 || 198,958 || 2.141 || 236,369 || 2.442 || 275,043 || 2.786 || 319,970 || 3.228 || 378,213 || 3.510 || 419,447 || 17.495 || 1.992,476

Stratégiai partnerségek (közepes méretű) || Transznacionális projektek || 0,30928 || 325 || 93,115 || 500 || 146,085 || 657 || 195,714 || 813 || 247,037 || 990 || 307,046 || 1.193 || 377,379 || 1.365 || 440,419 || 5.842 || 1.806,795

Tudásf. szöv./ág. szakképz.-fejl. szövetségek || Transznacionális projektek || 0,86238 || 14 || 11,142 || 29 || 23,632 || 43 || 35,319 || 56 || 47,407 || 71 || 61,575 || 86 || 75,861 || 104 || 93,097 || 404 || 348,033

Internetes platformok || Internetes platformok || 7,27300 || 3 || 22,284 || 3 || 22,732 || 3 || 23,184 || 3 || 23,648 || 3 || 24,120 || 3 || 24,606 || 3 || 26,604 || 3 || 167,179

Nemzetk. felsőokt. kapacitásépítés || Transznacionális projektek || 0,733 || 126 || 92,450 || 133 || 97,653 || 138 || 101,480 || 145 || 106,296 || 151 || 110,596 || 159 || 116,831 || 167 || 122,507 || 1.020 || 747,813

Együttműködés az innováció és a bevált gyakorlatok terén – részösszeg || 2.015 || 383,467 || 2.500 || 489,061 || 2.978 || 592,067 || 3.456 || 699,431 || 3.998 || 823,307 || 4.666 || 972,889 || 5.146 || 1.102 || 24.760 || 5.062,295

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

A szakpolitikai reform támogatása || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

- A szakpolitikai reform támogatása || Többszöri || 102,332 || n.a. || 74,014 || n.a. || 78,537 || n.a. || 84,405 || n.a. || 104,727 || n.a. || 110,818 || n.a. || 123,212 || n.a. || 140,610 || n.a. || 716,323

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

Jean Monnet tevékenységek || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

- A Jean Monnet program tevékenységei || Többszöri || 45,491 || n.a. || 36,834 || n.a. || 38,475 || n.a. || 42,120 || n.a. || 46,044 || n.a. || 48,943 || n.a. || 51,444 || n.a. || 54,575 || n.a. || 318,435

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

Sportügyi tevékenységek || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

- Sportügyi tevékenységek || Transznacionális projektek || 34,118 || n.a. || 16,978 || n.a. || 23,815 || n.a. || 32,016 || n.a. || 36,035 || n.a. || 39,052 || n.a. || 44,525 || n.a. || 46,406 || n.a. || 238,827

|| || || || || || || || || || || || || || || ||

Működési támogatás || Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

- Működési támogatás || Programirányítás || 63,189 || N/A || 47,751 || N/A || 48,712 || N/A || 55,200 || N/A || 61,935 || N/A || 68,915 || N/A || 76,162 || N/A || 83,650 || N/A || 442,325

ÖSSZES KÖLTSÉG 1. és 4. fejezet || || 1.682 || || 1.990 || || 2.308 || || 2.637 || || 2.979 || || 3.336 || || 3.706. || || 18.638

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig) – 2011. évi árak

|| 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || ||

Humánerőforrás ||  23,928 ||  23,928 ||  23,928 ||  23,928 ||  23,928 ||  23,928 ||  23,928 ||  167,496

Egyéb igazgatási kiadások || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 0,3834 || 2,684

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 || 24,311 ||  170,180

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[46] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások[47] || 52,118 || 58,218 || 61,247 || 66,904 || 72,481 || 78,313 || 83,595 || 472,877

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || 52,118 || 58,218 || 61,247 || 66,904 || 72,481 || 78,313 || 83,595 || 472,877

ÖSSZESEN || 76,430 || 82,530 || 85,559 || 91,216 || 96,792 || 102,625 || 107,906 || 643,057

3.2.3.2.            Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

A becslést teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

|| 15 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 170 || 170 || 170 || 170 || 170 || 170 || 170

|| XX 01 01 02 (küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

|| 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

|| Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[48] ||

|| 15 01 02 01 (AC, INT, END a teljes keretből) || 34 || 34 || 34 || 34 || 34 || 34 || 34

|| XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

|| XX 01 04 yy [49] || - a központban[50] || || || || || || ||

|| - küldöttségeknél || || || || || || ||

|| XX 01 05 02 (AC, INT, END közvetett kutatásban) || || || || || || ||

|| 10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

|| Egyéb költségvetési tételek (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

|| ÖSSZESEN || 204 || 204 || 204 || 204 || 204 || 204 || 204

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. . Az összegeket és imputálásokat a tervezett kiszervezési eljárás eredményei függvényében módosítják.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Programirányítás

Külső személyzet || Programirányítás

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a Bizottság által a COM(2011) 500 bizottsági közleményben javasolt 2014–2020-as többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret alkalmazandó fejezetének átdolgozása szükséges.

Fejtse ki, miként kell átdolgozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[51].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

[…]

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

A javaslat az EFTA-országok, Svájc, Törökország, valamint a csatlakozó országok, a tagjelölt országok és az előcsatlakozási stratégiában kedvezményezett potenciális tagjelölt országok hozzájárulását irányozza elő.

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült hatás

– x A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása, a bevételre gyakorolt hatása a következő:

¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési bevételi tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[52]

2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020

..... jogcímcsoport || || || || || || || ||

Az egyéb célhoz kötött bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[…]

[1]               COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[2]               COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[3]               HL L 11., 2003.1.16., 1. o.

[4]               HL C […]., […]., […]. o.

[5]               HL C […]., […]., […]. o.

[6]               COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[7]               HL L 327., 2006.11.24., 45. o.

[8]               HL L 327., 2006.11.24., 30. o.

[9]               HL L 340., 2008.1.19., 83. o.

[10]             HL L 378., 2006.12.27., 41. o.

[11]             COM(2010) 2020, 2010.3.3.

[12]             COM(2010) 477 végleges, 2010.9.15.

[13]             COM(2010) 682 végleges, 2010.11.26.

[14]             A Tanács 2009. november 27-i állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018), HL C 311., 2009.12.19., 1. o.

[15]             HL L 375., 2004.12.23., 12. o.

[16]             COM(2008) 425 végleges, 2008.7.3.

[17]             HL C 319., 2008.12.13., 20. o. A Tanács következtetései a XXI. századi iskolákról.

[18]             HL C 119., 2009.5.28., 2. o. A Tanács következtetései az Oktatás és képzés 2020 stratégiáról.

[19]             HL C 300., 2007.12.12., 6. o. A Tanács következtetései a tanárképzés minőségének javításáról; HL C 302., 2009.12.12., 6. o. A Tanács következtetései a tanárok és az iskolavezetők szakmai fejlődéséről.

[20]             HL C 301., 2009.12.11., 5. o. A Tanács következtetései a migráns hátterű gyermekek oktatásáról; HL C 135., 2010.5.26., 2. o. A Tanács következtetései az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról.

[21]             HL C […]., […]., […]. o.

[22]             COM(2011) 12 végleges, 2011.11.18.

[23]             HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

[24]             HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

[25]             HL C 155., 2009.7.8., 11. o.

[26]             COM (2001) 303 végleges, 2011.5.25.

[27]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[28]             HL L […]., […]., […]. o.

[29]             Ez az összeg a 2007–2013 közötti időszak kiadásain alapul, amelyekre a 4. fejezet eszközeinek növekedését tükröző szorzót alkalmazták.

[30]             HL L […]., […]., […]. o.

[31]             Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[32]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[33]             Socrates, Leonardo da Vinci és eLearning.

[34]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/dgs/budget/index_hu.htm.

[35]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[36]             A végrehajtó ügynökségre vonatkozó költségvetési tétel(ek), amelyeket akkor kell meghatározni, ha a kiadási adatok stabilizálódtak.

[37]             diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem differenciált előirányzat.

[38]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[39]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[40]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: „BA” sorok), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[41]             A Bizottság tervei között szerepelhet majd, hogy az Erasmus mindenkinek program végrehajtását (részben) végrehajtó hatóságra bízza. A becsült költségek összegét és lebontását adott esetben a kiszervezés mértékének függvényében ki kell igazítani. Tartalmazza azon végrehajtó ügynökség igazgatási kiadásait, amelyet meg lehet bízni a program egy részének végrehajtásával egy teljes profil alapján. Az igazgatási kiadások az idő múlásával állandóak lennének.

[42]             Összesen 204 teljes munkaidős egyenértékbe beletartozik: a nemzeti irodák irányítása, a Bizottság közvetlen irányítása, felülvizsgálat és koordináció a végrehajtó ügynökséggel, valamint a programmal kapcsolatos segítségnyújtással és koordinációval foglalkozó személyzet.

[43]             A teljesítések a szállítandó termékek és szolgáltatások (például a finanszírozott diákcserék száma, az épített utak hossza km-ben stb.).

[44]             Ideértve a mobilitási díjak szervezését is.

[45]                    A 2009–2013 között az Erasmus Mundus program 1. cselekvésén belül öt tanévre kiválasztott közös mester- és doktori képzések a hátralevő tanévekben az Erasmus mindenkinek keretében részesülnek további támogatásban; e célból az elért haladásról szóló jelentéseken és a költségvetési források rendelkezésre állásán alapuló évenkénti megújítási eljárás tárgyát képezik majd.

[46]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: „BA” sorok), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[47]             Az 1. és a 4. fejezetre terjed ki. Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság tervei között szerepel a program végrehajtásának az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez és a nemzeti irodákhoz történő (részleges) kiszervezése. A fenti adatokat és költségvetési tételeket szükség szerint módosítják az előirányzott kiszervezési folyamatnak megfelelően.

[48]             AC = szerződéses alkalmazott; INT = átmeneti alkalmazott; JED = küldetésen lévő fiatal szakértő; AL = helyi alkalmazott; END = nemzeti szakértő.

[49]             Az operatív előirányzatoknál a külső személyzetre részleges felső határérték vonatkozik (korábban: „BA” sorok).

[50]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[51]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[52]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-os beszedési költségekkel csökkentett bruttó összegeket kell megadni.