This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0607
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on the European Social Fund and repealing Regulation (EC) No 1081/2006
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
/* COM/2011/0607 végleges - 2011/0268 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről /* COM/2011/0607 végleges - 2011/0268 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A munkanélküliség és a tartósan magas
szegénységi mutatók uniós és nemzeti szintű intézkedéseket tesznek
szükségessé. Mintegy 23 millió lakosnak nincs munkája, és a becslések szerint
113 milliónál is többnek pedig a szegénység vagy a kirekesztés árnyékában kell
élnie. A szociális és foglalkoztatási ügyek az európai polgárokat
elsődlegesen érintő kérdések közé tartoznak – ezen a területen a
legnagyobbak az elvárások az Unióval szemben. Az Unió emellett számos más
kihívással is küzd, amelyek a szakképzett munkaerőhiánnyal, az aktív
munkaerő-piaci intézkedések és az oktatási rendszerek nem kielégítő
működésével, a társadalom peremére szorult csoportok társadalmi
kirekesztettségével és az alacsony munkavállalói mobilitással függenek össze.
Ezért szakpolitikai kezdeményezésekre és konkrét támogató intézkedésekre van
szükség. E problémák közül sokat tovább súlyosbított a
pénzügyi és gazdasági válság, a demográfiai és migrációs trendek alakulása,
valamint a technológiai változások gyors üteme. Hatékony megoldások hiányában
ezek a problémák komoly veszélyt jelentenek a társadalmi kohézióra és a
versenyképességre. Rendkívül fontos ezért, hogy az infrastruktúrába, regionális
versenyképességbe és vállalkozásfejlesztésbe történő
növekedésösztönző beruházásokat a fenntartható munkahelyteremtést
elősegítő intézkedések egészítsék ki a munkaerő-piaci
szakpolitikák, az oktatás és képzés, a társadalmi befogadás, a munkavállalók,
vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodóképessége, valamint az igazgatási
kapacitás erősítése terén. Az Európai Szociális Alap (ESZA) azokat a
szakpolitikákat és prioritásokat támogatja, amelyeknek célja a teljes
foglalkoztatottság elősegítése, a munka minőségének és
termelékenységének javítása, a munkavállalók Unión belüli földrajzi és
foglalkozási mobilitásának növelése, az oktatási és képzési rendszerek
fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése; az ESZA ezáltal a gazdasági,
társadalmi és területi kohézióhoz járul hozzá. Mivel az Európai Szociális Alapot teljes
mértékben össze kell hangolni az Európa 2020 stratégiával és az abban foglalt
kiemelt célokkal, annak támogatnia kell a Szerződés 121. cikkének és
148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott integrált
iránymutatások szerinti tagállami politikákat és a nemzeti reformprogramokra
irányuló ajánlásokat. Az ESZA-ra mint a strukturális alapok egyikére érvényes
minimális részesedési arányok és összegek meghatározása révén biztosítható,
hogy az európai polgárok javát közvetlenül szolgáló beruházások volumene
kellőképpen tükrözi az uniós prioritásokat. Az ESZA emellett lényeges mértékben hozzájárul
majd az Európa 2020 stratégia egyéb fontos prioritásaihoz is, például a
kutatási és innovációs beruházások támogatásához, az információs és
kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítéséhez és e
technológiák használatának előmozdításához, a kis- és középvállalkozások
versenyképességének növeléséhez, a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való
áttérés támogatásához, a környezet védelméhez, valamint az erőforrások
fenntartható felhasználásának népszerűsítéséhez. Az ESZA működése
szorosan összekapcsolódik majd az új, társadalmi változással és innovációval foglalkozó
integrált programmal. E programok együttesen alkotják majd az átfogó európai
foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú kezdeményezést. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT
KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI; HATÁSVIZSGÁLATOK A jelen javaslat kidolgozása során figyelembe vették
a gazdasági és társadalmi kohézió terén elért előrehaladást ismertető
ötödik jelentésről[1], az
uniós költségvetés felülvizsgálatáról[2] és
a többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatokról[3] folytatott nyilvános konzultációk
eredményeit. Az 5. kohéziós jelentés következtetéseiről
folytatott nyilvános konzultáció, amelyre 2010. november 12. és 2011. január
31. között került sor, a kohéziós fórum ülésével zárult. A konzultáció során
összesen 444 hozzászólás érkezett. Véleményt nyilvánítottak többek között
tagállamok, regionális és helyi hatóságok, szociális partnerek, európai
érdekeltségű szervezetek, nem kormányzati szervezetek, polgárok és más
érdekelt felek. A konzultáció keretében a kohéziós politika jövőjéről
kérdezték a résztvevőket. Az eredmények összefoglalóját 2011. május 13-án
tették közzé[4]. Emellett az ESZA jövőjét vizsgáló
speciális konferenciákra és szemináriumokra is sor került. „Az ESZA és az
Európa 2020 stratégia” elnevezésű, 2010 júniusában megrendezett
konferenciára több mint 450 magas szintű képviselő érkezett az állami
hatóságok, a szociális partnerek és a civil társadalom részéről, nemcsak
uniós és nemzeti szinten, hanem harmadik országokból is. Ezenkívül 2010
decemberében egy szeminárium keretében nem kormányzati szervezetek és szociális
partnerek folytattak eszmecserét az ESZA jövőjéről. Az Európai Parlament 2010. október 7-én
állásfoglalást fogadott el a kohéziós politika és az ESZA jövőjéről[5]. Az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági
és Szociális Bizottság[6] és
a Régiók Bizottsága[7] feltáró
véleményt nyújtott be. Egy, az ESZA-bizottság keretében fennálló, az
Európai Szociális Alap jövőjével foglalkozó ad hoc munkacsoport, amely a
tagállamok és a szociális partnerek szakértőiből álló informális
csoportként működik, szakértői tanácsadást nyújtott. 2009 decembere
és 2011 márciusa között az ad hoc munkacsoport hét ízben ült össze. Emellett a
tagállamok képviselőiből álló munkacsoport alakult a közös mutatók
megvitatására. A csoport négy ízben ült össze, és előkészítette a javasolt
mutatókat. Az ESZA-bizottság 2010. június 3-i és 2011. március 10-i ülésén
véleményt tett közzé az ESZA jövőjéről. 2011 januárjában, illetve
márciusában a Foglalkoztatási Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó
bizottság szintén véleményt tett közzé ezzel kapcsolatban. A 2000–2006 közötti programok utólagos
értékelésének eredménye és számos különböző tanulmány is kiindulópontul
szolgált. Az ESZA-rendelet tekintetében külön hatásvizsgálat készült, amely egy
három hatásvizsgálatból álló csomag része; a csomag emellett az ERFA-ról és a
Kohéziós Alapról szóló rendeletre, valamint az ESZA-ról, az ERFA-ról és a
Kohéziós Alapról szóló általános rendeletre is kiterjed. Az ESZA-rendeletre vonatkozó hatásvizsgálat
mindenekelőtt az alap hatályával és egy egyedi egyszerűsítési
intézkedéssel foglalkozott. Emellett a hatásvizsgálat a Foglalkoztatás, a
Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága
rendelkezésére álló pénzügyi eszközök, azaz az ESZA, az Európai Globalizációs
Alkalmazkodási Alap, a PROGRESS program, az EURES és a PROGRESS
mikrofinanszírozási eszköz összhangjával és egymást kiegészítő jellegével
is foglalkozott. Szerepét tekintve az ESZA rendkívül széles
körű támogatottságot élvez. Az általános vélemény szerint az ESZA
jelentős európai hozzáadott értéket teremt, amely lehetővé teszi a
tagállamok és a régiók számára a kulcsfontosságú európai prioritások európai
finanszírozással történő megvalósítását. Emellett az ESZA az egyik
legfőbb eszköz az európai polgárokat érő legnagyobb kihívások
kezelése és az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célkitűzések
megvalósítása terén. Nagyfokú egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a
támogatás hatékonyságának elengedhetetlen feltétele a fő kihívásokra és a
tanácsi ajánlásokra való összpontosítás. Emellett a támogatási rendszer
összetettségének és az azzal kapcsolatos ellenőrzési terheknek különösen a
kisebb kedvezményezettek tekintetében történő csökkentése szintén fontos
terület, amellyel foglalkozni kell. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Az Európai Szociális Alapot (ESZA) az Európai
Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke hozta
létre. A kohéziót elősegítő uniós források felülvizsgálatának
ütemezése az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó, a Bizottság
munkaprogramjában foglalt javaslattal függ össze. A jelen rendeletjavaslat az EUMSZ
164. cikkén alapul. A(z) […]/EU tanácsi rendelet meghatározza a
strukturális alapok és a Kohéziós Alap működésének keretét, és
megállapítja különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre,
igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket,
elveket és szabályokat. Ezen az általános kereten belül a javaslat
meghatározza az ESZA célját és hatályát, valamint a megfelelő, tematikus
célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és egyedi
rendelkezéseket állapít meg az ESZA által társfinanszírozott operatív programok
és a támogatható kiadások tekintetében. Az ESZA az EUMSZ 174. cikkével
összefüggésben folytatja működését; e cikk értelmében az Európai Unió
tevékenységével a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősíti,
továbbá az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében
csökkenti a különböző régiók fejlettségi szintje közötti
egyenlőtlenségeket, és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók
fejlesztésére törekszik. Amint arra az uniós költségvetés
felülvizsgálata rámutat, „az uniós költségvetésből azokat az uniós
közjavakat, fellépéseket kell finanszírozni, amelyeket a tagállamok és a régiók
önmagukban nem tudnának fedezni, és csak abban az esetben, ha az uniós
finanszírozás jobb eredményeket tud biztosítani”[8].
E javaslat tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét: az ESZA feladatkörét a
Szerződés határozza meg, a politikai végrehajtás pedig a megosztott
igazgatás elvének megfelelően történik, a tagállamok és régiók intézményi
hatásköreire figyelemmel. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó
javaslata a kohéziós politika számára 376 milliárd EUR-t irányoz elő a
2014–2020 közötti időszakra. Javasolt költségvetés, 2014–2020 || (milliárd EUR) || Az ESZA minimális részesedése || Az ESZA számára elkülönítendő minimumösszeg milliárd EUR Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók Területi együttműködés Kohéziós Alap A legkülső és gyéren lakott régióknak juttatott külön források || 162,6 38,9 53,1 11,7 68,7 0,926 || 25 % 40 % 52 % - - - || 40,7 15,6 27,6 - - - Európai összekapcsolódási eszköz (közlekedés, energia és IKT) || 40 milliárd EUR (+ a Kohéziós Alapon belül elkülönített 10 milliárd EUR) || - || *Valamennyi adat
változatlan 2011-es árakon Annak érdekében, hogy a finanszírozási
eszközök fokozottabban hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia kiemelt
céljainak megvalósításához, a javaslat az általános rendeletben meghatározott
minden egyes régiótípus esetében megállapítja az ESZA számára
elkülönítendő támogatások minimális arányát. Ennek révén az ESZA legalább
25 %-ban részesül a kohéziós politika számára elkülönített költségvetési
forrásokból (kivéve az európai összekapcsolódási eszköz számára elkülönített forrásokat),
ami 84 milliárd EUR-t jelent. Az ESZA számára elkülönítendő említett
minimumösszeg (2,5 milliárd EUR) tartalmazza a leginkább rászoruló személyek
számára nyújtandó élelmiszer-támogatásról szóló jövőbeni bizottsági
jogszabály költségvetését is. 5. A
RENDELET TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó
ESZA-rendelet tervezete szerint az ESZA négy „tematikus célkitűzésre”
összpontosít az Európai Unión belül: i. foglalkoztatás és a munkavállalói
mobilitás ösztönzése, ii. az oktatásba, készségekbe, és az egész életen át
tartó tanulásba történő beruházás, iii. a társadalmi befogadás
erősítése és a szegénység elleni küzdelem, iv. az intézményi kapacitás
növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása. Minden egyes tematikus célkitűzésnek
egy adott beavatkozási kategória vagy „beruházási prioritás” felel majd meg.
Emellett az ESZA-nak egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is
hozzá kell járulnia, például a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás
hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony gazdaságra való
áttérés támogatása, az információs és kommunikációs technológiákhoz való
hozzáférés elősegítése, a kutatás, technológiai fejlődés és innováció
ösztönzése, valamint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése
révén. A megfelelő és kimutatható hatás
érdekében a támogatások koncentrációjára van szükség. Ennek biztosítására a
Bizottság azt javasolja, hogy –
az igazgatási kapacitások javítása céljából
nyújtott támogatások a kevésbé fejlett régiókkal rendelkező vagy a
Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamokra szorítkozzanak; –
az ESZA-források legalább 20 %-a „a társadalmi
befogadás előmozdítását és a szegénység elleni küzdelmet” szolgálja; –
az operatív programok keretében biztosított
finanszírozások korlátozott számú „beruházási prioritásra” irányuljanak. A rendelettervezet emellett egyértelműbbé
teszi és megerősíti az ESZA hozzájárulását az Unió azon törekvéséhez, hogy
a nemek közötti egyenlőtlenségeket megszüntesse, és megelőzze a
hátrányos megkülönböztetést. A nemek közötti egyenlőség és a
megkülönböztetésmentesség ösztönzése érdekében a tagállamoknak az
esélyegyenlőség általános érvényesítése elvének nyomatékos alkalmazását
konkrét intézkedésekkel kell kiegészíteniük. Ezen túlmenően a rendelettervezet az ESZA
keretében meg kívánja erősíteni a társadalmi innovációt és a
transznacionális együttműködést; ennek előmozdítását a megfelelő
prioritási tengelyek társfinanszírozási rátáinak emelése, egyedi programozási
és nyomonkövetési szabályok, valamint a Bizottságnak a bevált gyakorlatok,
együttes fellépések és eredmények cseréjében és terjesztésében történő
fokozottabb szerepvállalása szolgálná. A nyomonkövetési és értékelési rendszereket
illetően a rendelettervezet minőségi minimumkövetelményeket és egy
sor kötelezően alkalmazandó közös mutatót vezetne be. Ennek révén a nyomon
követés konkrét és megbízható, uniós szinten egyszerűen
összegyűjthető adatokat tenne elérhetővé, az értékelés pedig az
ESZA-támogatások eredményességére és hatásaira összpontosítana. Az ESZA prioritásainak és műveleteinek
programozása és végrehajtása tekintetében a rendelettervezet kiemelt
fontosságot tulajdonít a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek
bevonásának. A rendelettervezet értelmében ezért a kevésbé fejlett régiók és
országok esetében megfelelő összeget kell elkülöníteni az ESZA forrásaiból
a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítési
intézkedései számára. Mivel a szociális partnerek meghatározó szerepet töltenek
be a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás területén, közös
tevékenységeik szintén támogatást élveznek majd. A rendelettervezet ugyanebben a szellemben
korlátozott számú konkrét támogathatósági szabályt javasol, hogy a kisebb
kedvezményezettek és műveletek esetében könnyebb legyen finanszírozást
kapni az ESZA-ból, és hogy figyelembe vegyék az ESZA-műveletek és az
ESZA-kedvezményezettek más alapoktól eltérő jellegét, illetve típusát.
Ahhoz, hogy az egyszerűsítés megjelenjen a kedvezményezettek szintjén is,
a rendelettervezet azt javasolja, hogy bővüljön az egyszerűsített
költségelszámolási rendszerek használata, ideértve azt is, hogy a kisebb
műveleteknél ezek használata kötelező lenne. Ezek a rendelkezések
csökkentik a kedvezményezettek és az irányító hatóságok adminisztratív terheit,
erősítik az ESZA eredményirányultságát és hozzájárulnak a hibaarányok
csökkentéséhez. Végül pedig a pénzügyi eszközökre vonatkozóan
egyedi rendelkezések kerülnek bevezetésre, amelyek az ESZA forrásainak
kiegészítésére ösztönzik a tagállamokat és a régiókat, ezáltal növelve az alap
finanszírozási kapacitását a foglalkoztatást, az oktatást és a társadalmi
befogadást támogató intézkedések terén.
2011/0268 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az Európai Szociális Alapról és az
1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
164. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[9], a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[10], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[11], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
A(z) […]/EU tanácsi rendelet meghatározza az
Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a
Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az
Európai Tengerügyi és Halászati Alap működésének keretét, és megállapítja
különösen a programozásra, nyomon követésre, értékelésre, igazgatásra és
ellenőrzésre vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és
szabályokat. Ezért meg kell határozni az Európai Szociális Alap célját és
hatályát, valamint a megfelelő, tematikus célkitűzésekre
összpontosító beruházási prioritásokat, és meg kell állapítani az ESZA által
finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket. (2)
Az ESZA célja, hogy a Szerződés
162. cikke által ráruházott feladatoknak megfelelően javítsa a foglalkoztatási
lehetőségeket, ösztönözze az oktatást és az egész életen át tartó
tanulást, továbbá aktív befogadási politikákat alakítson ki, és ezzel – a
Szerződés 174. cikkének megfelelően – hozzájáruljon a gazdasági,
társadalmi és területi kohézió megvalósulásához. A Szerződés
9. cikkének megfelelően az ESZA-nak figyelembe kell vennie a
foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális
biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az
oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó
követelményeket. (3)
2010. június 17-én az Európai Tanács arra szólított
fel, hogy valamennyi közös politika, így a kohéziós politika is támogassa az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020
stratégiát[12].
Annak biztosítására, hogy az ESZA teljes összhangban álljon az említett
stratégia célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az
oktatás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén meghatározott
célkitűzésekre, az ESZA-nak támogatnia kell a tagállamokat a
Szerződés 121. cikkének és 148. cikke (4) bekezdésének
megfelelően elfogadott, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira
vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló tanácsi ajánlások és a tagállamok
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatok
végrehajtásában. Az ESZA-nak a kiemelt kezdeményezések végrehajtásához is hozzá
kell járulnia, különös tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”[13], a „Mozgásban az ifjúság”[14] és „A szegénység és társadalmi kirekesztés
elleni küzdelem európai platformja”[15]
kezdeményezésekre. Az alap támogatja „Az európai digitális menetrend”[16] és az „Innovatív Unió”[17] kezdeményezés tevékenységeit is. (4)
A gazdasági globalizáció, a technológiai változások,
a munkaerő fokozatos elöregedése és néhány ágazatban és régióban a
szakképzett és más munkaerő egyre növekvő hiánya következtében az
Unió strukturális kihívásokkal szembesül. E kihívásokat csak tetézte a
közelmúltban kezdődött gazdasági és pénzügyi válság, amelynek – különösen
a fiatalok és más sérülékeny csoportok, például a bevándorlók körében –
nagyfokú munkanélküliség volt a következménye. Az ESZA feladata a
foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, az oktatásba,
készségekbe, és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, a
társadalmi befogadás erősítése és a szegénység leküzdése. A
munkaerőpiacok jobb működését az ESZA-nak a munkavállalók határokon
átnyúló földrajzi mobilitásának ösztönzése révén kell elősegítenie; e célból
az ESZA-nak támogatást kell nyújtania különösen az Európai Foglalkoztatási
Szolgálatnak (EURES-hálózat) annak munkaközvetítéssel és a megfelelő
tájékoztatási, tanácsadási és útmutatási szolgáltatásokkal kapcsolatos, nemzeti
és határokon átnyúló jellegű tevékenységei tekintetében. (5)
A gazdasági növekedés és a foglalkoztatási
lehetőségek ösztönzése érdekében e prioritások mellett a kevésbé fejlett
régiókban és tagállamokban fokozni kell a közigazgatás hatékonyságát, és
növelni kell a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában
érintettek intézményi kapacitását. (6)
Ugyanakkor elengedhetetlen az európai kis- és
középvállalkozások fejlődésének és versenyképességének támogatása, és
annak biztosítása, hogy az emberek – a megfelelő készségek elsajátítása és
az egész életen át tartó tanulás lehetőségei révén – alkalmazkodni
tudjanak az olyan új kihívásokhoz, mint a tudásalapú társadalom előtérbe
kerülése, a digitális menetrend, valamint a kis szén-dioxid-kibocsátású és
nagyobb energiahatékonyságú gazdaságra való áttérés. Az elsődleges
tematikus célkitűzések megvalósításával az ESZA-nak hozzá kell járulnia e
kihívások megoldásához. Ebben az összefüggésben az ESZA-nak támogatnia kell a
munkaerő átalakulását a környezetbarátabb készségek és munkahelyek irányába,
különösen az energiahatékonyság, a megújuló energia és a fenntartható szállítás
terén, figyelembe véve az Unió azon szándékát, hogy – más szakpolitikákból
származó hozzájárulásokkal együtt – legalább 20 %-ra növelje az uniós
költségvetésnek azt a részét, amely az éghajlati szempontok érvényesítéséhez
kapcsolódik. (7)
Az európai uniós prioritásokra irányuló támogatások
nagyobb fokú koncentrációjával az ESZA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020
stratégia végrehajtásához. Az ESZA-nak – egy külön erre a célra elkülönített
minimumösszeg révén – mindenekelőtt a társadalmi kirekesztés és a
szegénység elleni küzdelmet kell fokozottabban támogatnia. Emellett korlátozni
kell az ESZA eszközeivel támogatandó beruházási prioritások skáláját és számát,
a támogatott régiók fejlettségi szintjétől függően. (8)
Az ESZA által támogatott fellépésekkel elért
európai szintű eredmények pontosabb nyomon követése és jobb
értékelhetősége érdekében közös teljesítmény- és eredménymutatókat kell
meghatározni. (9)
Az ESZA által támogatott tevékenységek hatékony és
eredményes végrehajtása a felelősségteljes kormányzáson, továbbá
valamennyi érintett területi és társadalmi-gazdasági szereplő, különösen
pedig a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek partnerségén
múlik. Ennek érdekében a tagállamoknak az ESZA végrehajtásában való részvételre
kell ösztönözniük a szociális partnereket és a nem kormányzati szervezeteket. (10)
A tagállamok és a Bizottság feladata arról
gondoskodni, hogy az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtása a Szerződés
8. cikkének megfelelően erősítse a nemek közötti
egyenlőséget. Értékelések rámutattak arra, hogy a programok valamennyi
szintjén fontos figyelembe venni a nemek közötti egyenlőség kérdését, és
egyúttal a nemek egyenlőségét előmozdító konkrét intézkedésekre is
szükség van. (11)
A Szerződés 10. cikkének megfelelően
az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtásának hozzá kell járulnia a
nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen,
fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló
megkülönböztetés elleni küzdelemhez. Az ESZA-nak támogatnia kell a
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt,
többek között az oktatással, munkával, foglalkoztatással és
hozzáférhetőséggel összefüggő kötelezettségek teljesülését. Az
ESZA-nak ezenkívül támogatnia kell az intézményesített ellátásról a közösségi
alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérést is. (12)
A társadalmi innováció támogatása döntő
fontosságú, hogy a szakpolitikák erőteljesebben figyelembe vehessék a
társadalmi változásokat, és az innovatív szociális vállalkozások ösztönzésben
és támogatásban részesüljenek. Különösen az innovatív megoldásoknak a további
terjesztésüket megelőző tesztelése és értékelése bizonyul hasznos
eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA
által nyújtott célzott támogatások szükségességét. (13)
A transznacionális együttműködés jelentős
hozzáadott értékkel bír, ezért meg kell erősíteni a Bizottság szerepét a
tapasztalatcsere elősegítésében és a releváns kezdeményezések
végrehajtásának összehangolásában. (14)
A regionális és helyi érdekeltek mobilizációja
előfeltétele az Európa 2020 stratégia és az abban foglalt kiemelt célok
megvalósításának. A regionális és helyi hatóságok, városok, szociális partnerek
és nem kormányzati szervezetek programokban történő aktívabb részvétele
érdekében területi paktumok, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást
segítő helyi kezdeményezések, a közösségek szintjén irányított helyi
fejlesztési stratégiák és fenntartható városfejlesztési stratégiák is
alkalmazhatók és támogathatók. (15)
A(z) […]/EU rendelet előírja, hogy a kiadások
támogathatóságának szabályait – bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek
esetében az ESZA-ra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani – nemzeti
szinten kell meghatározni. (16)
Az ESZA igénybevételének egyszerűsítése és a
hibalehetőségek csökkentése érdekében, tekintettel az alap által
támogatott műveletek sajátos jellegére, helyénvaló a(z) […]/EU rendelet
57. és 58. cikkét kiegészítő rendelkezéseket bevezetni. (17)
A tagállamokat és a régiókat az alap további
pénzügyi forrásokkal való kiegészítésére kell ösztönözni többek között a diákok
támogatása, a munkahelyteremtés, a munkavállalói mobilitás, a társadalmi
befogadás és a szociális vállalkozások támogatása céljából. (18)
Fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az
Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének
megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a standard egységköltségeknek és
átalányösszegeknek, valamint azok maximális összegének a művelet típusától
függő meghatározásáról, továbbá arra, hogy meghatározza a szakpolitikai
garanciák konkrét szabályait és feltételeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság
az előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat
folytasson, szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a
releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő
egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását. (19)
E rendelet az Európai Szociális Alapról és az
1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 5-i
európai parlamenti és tanácsi rendelet[18]
helyébe lép. Az említett rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. fejezet
Általános rendelkezések 1. cikk
Tárgy Ez a rendelet az Európai Szociális Alap (ESZA)
feladatát, támogatásainak hatályát, egyedi rendelkezéseket és a támogatható
kiadások típusait határozza meg. 2.cikk
Feladat (1) Az ESZA célja a magas
szintű foglalkoztatás ösztönzése és a minőségi munkahelyek
megteremtésének elősegítése, a munkavállalók földrajzi és foglalkozási
mobilitásának támogatása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásuk
segítése, az oktatás és képzés magas színvonalának elősegítése, a nemek
közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség
ösztönzése, a társadalmi befogadás erősítése és a szegénység leküzdése;
ezáltal az ESZA hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézió
erősítésével kapcsolatos európai uniós prioritások megvalósításához. (2) Ennek érdekében az ESZA
támogatja a tagállamokat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre
irányuló Európa 2020 stratégia prioritásainak és kiemelt céljainak
megvalósításában. Az ESZA támogatja a szakpolitikák és intézkedések kidolgozását
és végrehajtását, figyelembe véve a tagállamok gazdaság- és
foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó integrált iránymutatásokat[19], valamint a nemzeti reformprogramokra
irányuló tanácsi ajánlásokat. (3) Az ESZA a polgárok javát
szolgálja, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat is, például a tartós
munkanélkülieket, a fogyatékossággal élőket, a migránsokat, az etnikai
kisebbségeket, a társadalom peremére szorult közösségeket és a társadalmilag
kirekesztett személyeket. Emellett az ESZA a vállalkozásoknak, valamint a
különféle rendszereknek és struktúráknak is támogatást nyújt, hogy megkönnyítse
az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásukat, és hogy ösztönözze a
felelősségteljes kormányzást és a reformok végrehajtását különösen a
foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika területén. 3. cikk
A támogatások köre (1) A következőkben
felsorolt tematikus célkitűzések tekintetében és a(z) […]/EU rendelet
9. cikkének megfelelően az ESZA a következő beruházási
prioritásokat támogatja: a) A foglalkoztatás és a munkavállalói
mobilitás ösztönzése a következők révén: i. munkaerő-piaci hozzáférés a
munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi
foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén ii. a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok
fenntartható munkaerő-piaci integrációja iii. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség
és vállalkozásalapítás iv. a nemek közötti egyenlőség
biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése v. a munkavállalók, vállalkozások és
vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez vi. aktív és egészséges idősödés vii. a munkaerő-piaci intézmények
modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi
mobilitást ösztönző tevékenységeket b) Az oktatásba, készségekbe és az egész
életen át tartó tanulásba való beruházás a következők révén: i. a korai iskolaelhagyók számának
csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés
ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú
oktatásban ii. a felsőfokú vagy annak
megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és
hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a
végzettségi szintek emelése érdekében iii. az egész életen át tartó tanulás
lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és
kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési
rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása c) A társadalmi befogadás előmozdítása
és a szegénység elleni küzdelem a következők révén: i. aktív befogadás ii. a társadalom peremére szorult
közösségek – például a romák – integrációja iii. a nemen, faji vagy etnikai származáson,
valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy
szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem iv. a megfizethető, fenntartható és
minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az
egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat v. a szociális gazdaság és vállalkozások
ösztönzése vi. közösségek szintjén irányított helyi
fejlesztési stratégiák d) Az intézményi kapacitások javítása és a
hatékony közigazgatás elősegítése a következők révén: i. a közigazgatási szervek és
közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe
történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a
felelősségteljes kormányzás megvalósítása
Ez a beruházási prioritás csak azon tagállamok területén alkalmazandó, amelyek
legalább egy, a(z) […]/EU rendelet 82. cikke (2) bekezdésének a)
pontjában meghatározott NUTS 2 szintű régióval rendelkeznek, vagy a
Kohéziós Alap támogatására jogosultak. ii. a foglalkoztatás-, oktatás- és
szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának
növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi
szintű reformok ösztönzésére (2) Az (1) bekezdésben
megnevezett beruházási prioritásokkal az ESZA hozzájárul a(z) […]/EU rendelet
9. cikkében felsorolt egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához
is, különösen a következők által: a) a kis szén-dioxid-kibocsátású, az
éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és
környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az
oktatási és képzési rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerő-piaci
igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint
a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő
munkahelyteremtés révén b) az információs és kommunikációs
technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák
használatának és minőségének fokozása a digitális jártasság fejlesztése,
valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a
megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén c) a kutatás, a technológiai fejlődés
és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési
programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai
központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és
partnerségek révén d) a kis- és középvállalkozások
versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók
alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások
növelése révén. 4. cikk
Összhang és tematikus
koncentráció (1) A tagállamok biztosítják,
hogy az operatív programok keretében meghatározott stratégiák és fellépések
egységesek és a nemzeti reformprogramokban, valamint a Szerződés 148.
cikke (4) bekezdésének megfelelően tett tanácsi ajánlásokban
meghatározott kihívásokra összpontosítanak, hogy hozzájáruljanak az Európa 2020
stratégia foglalkoztatással, oktatással és szegénységgel kapcsolatos kiemelt
céljainak megvalósításához. (2) Minden egyes tagállamban az
ESZA-források legalább 20 %-át a(z) […]/EU rendelet 9. cikke
(9) bekezdésében meghatározott tematikus célkitűzés megvalósítására,
azaz „a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem”
céljára kell elkülöníteni. (3) A tagállamok a tematikus
koncentráció érdekében a következők szerint járnak el: a) A fejlettebb régiók esetében a
tagállamok az egyes operatív programok számára elkülönített források
80 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében
meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják. b) Az átmeneti régiók esetében a tagállamok
az egyes operatív programok számára elkülönített források 70 %-át
legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási
prioritásra összpontosítják. c) A kevésbé fejlett régiók esetében a
tagállamok az egyes operatív programok számára elkülönített források
60 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében
meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják. 5. cikk
Mutatók (1) Az e rendelet mellékletében
meghatározott közös mutatókat és a programspecifikus mutatókat a(z) […]/EU
rendelet 24. cikke (3) bekezdésének és 87. cikke (2) bekezdése b) pontja
ii. alpontjának megfelelően kell alkalmazni. Valamennyi mutatót abszolút
értékben kell kifejezni.
A közös és programspecifikus teljesítménymutatók részben vagy teljesen
végrehajtott műveletekre vonatkoznak. Amennyiben a támogatott
műveletek jellegéből adódóan indokolt, a 2022. évre
számszerűsített kumulatív célértékeket kell meghatározni. A kiindulási
mutatók értéke nulla.
A közös és programspecifikus eredménymutatók a prioritási tengelyekhez vagy a
prioritási tengelyek keretében meghatározott alprioritásokhoz kapcsolódnak. A
kiindulási mutatók esetében a legfrissebb rendelkezésre álló adatokat kell
felhasználni. A 2022. évre vonatkozóan számszerűsített kumulatív
célértékeket kell meghatározni. (2) Az éves végrehajtási
jelentésekkel egyidejűleg az irányító hatóság elektronikus úton minden
egyes beruházási prioritásra vonatkozóan strukturált adatokat továbbít. Az
adatok a kategóriába sorolásra, valamint a teljesítmény- és eredménymutatókra
terjednek ki. II. fejezet
A programozásra és végrehajtásra vonatkozó egyedi rendelkezések 6. cikk
Partnerek bevonása (1) A szociális partnereknek és
más érdekelt feleknek – különösen a nem kormányzati szervezeteknek – az
operatív programok végrehajtásába történő, a(z) […]/EU rendelet
5. cikkében említett bevonása a(z) […]/EU rendelet 112. cikkének
(7) bekezdésében meghatározott globális támogatások formájában történhet.
Ebben az esetben az operatív program keretében meg kell jelölni a program
globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási
tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív elosztását. (2) Annak érdekében, hogy
ösztönözzék a szociális partnerek megfelelő részvételét az ESZA által
támogatott tevékenységekben, a(z) […]/EU rendelet 82. cikke
(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott régióban vagy a Kohéziós Alap
támogatására jogosult tagállamban működő operatív program irányító
hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból megfelelő összeg kerüljön
elkülönítésre a kapacitásépítő intézkedések számára és azokon belül képzésekre,
hálózatépítési intézkedésekre, a szociális párbeszéd erősítésére, valamint
a szociális partnerek közös tevékenységeire. (3) Annak érdekében, hogy
ösztönözzék a nem kormányzati szervezeteknek az ESZA által támogatott,
elsősorban a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és az
esélyegyenlőség területén zajló tevékenységekben való megfelelő
részvételét és az azokhoz való hozzáférését, a(z) […]/EU rendelet
82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott régióban vagy a
Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamban működő operatív
program irányító hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból megfelelő
összeg kerül elkülönítésre a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítési
tevékenységei számára. 7. cikk
A nemek közötti
egyenlőség előmozdítása A tagállamok és a Bizottság, különösen azzal a
céllal, hogy fokozzák a nők foglalkoztatásban való fenntartható
részvételét és érvényesülési lehetőségeit, csökkentsék a nemek szerinti
munkaerő-piaci szegregációt, felszámolják a nemekhez kötődő sztereotípiákat
az oktatásban és képzésben, továbbá hogy elősegítsék a munka és a
magánélet összeegyeztethetőségét mindkét nem számára, a(z) […]/EU rendelet
7. cikkében említett általános érvényesítés eszközével, valamint a
3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett
konkrét intézkedésekkel előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget. 8. cikk
Az esélyegyenlőség és a
megkülönböztetésmentesség előmozdítása A tagállamok és a Bizottság a
megkülönböztetésmentességnek a(z) […]/EU rendelet 7. cikkében említett
általános érvényesítési eszközével, valamint a 3. cikkben, és különösen a 3.
cikk (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontjában meghatározott beruházási
prioritásokon belüli konkrét intézkedésekkel előmozdítják a mindenki
számára biztosítandó esélyegyenlőséget, ideértve a fogyatékossággal
élő személyeket segítő akadálymentesítést. E tevékenységek a
hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett személyekre és a fogyatékossággal
élőkre irányulnak; céljuk e személyek munkaerő-piaci részvételének és
társadalmi integrációjának elősegítése, az iskolázottság és az egészségi
állapot terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az
intézményesített ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való
áttérés megvalósítása. 9. cikk
Szociális innováció (1) Az ESZA az e rendelet
3. cikkében meghatározott hatálya alá tartozó valamennyi területen
ösztönzi a társadalmi innovációt, különösen a társadalmi igényekre választ adó
innovatív megoldások tesztelése és széles körben való megvalósítása céljából. (2) A tagállamok az operatív
programok keretében megmutatkozó konkrét igényeik alapján meghatározzák a
társadalmi innovációval kapcsolatos témaköröket. (3) A Bizottság –
mindenekelőtt az egymástól való tanulás támogatása, hálózatok létrehozása
és a bevált gyakorlatok és módszerek terjesztése által – elősegíti a
társadalmi innováció terén folytatott kapacitásépítést. 10. cikk
Transznacionális
együttműködés (1) A tagállamok – az egymástól
való tanulást elősegítése céljából, és ezáltal növelve az ESZA által
támogatott politikák eredményességét – támogatják a transznacionális
együttműködést. A transznacionális együttműködésben részt vevő
partnerek legalább két tagállamból származnak. (2) A Bizottság javaslatait
tartalmazó, az ESZA-bizottság által jóváhagyott listáról a tagállamok
kiválaszthatják a transznacionális együttműködés témáját. (3) A Bizottság az egymástól való
tanulás támogatásával, valamint összehangolt vagy együttes fellépésekkel
előmozdítja a (2) bekezdésben említett témákra irányuló transznacionális
együttműködést. A Bizottság a tapasztalatcsere ösztönzése, a kapacitás- és
hálózatépítés elősegítése, valamint a releváns eredmények terjesztése
céljából uniós szintű platformot működtet. Ezenkívül a Bizottság a
transznacionális együttműködés megkönnyítése céljából összehangolt
végrehajtási keretet dolgoz ki, amely közös támogathatósági kritériumokat, a
fellépések típusát és ütemtervét, valamint a nyomon követés és értékelés közös
módszertani megközelítéseit is magában foglalja. 11. cikk
Az alappal kapcsolatos egyedi
rendelkezések az operatív programok tekintetében (1) A(z) […]/EU rendelet
87. cikkétől eltérően az operatív programok prioritási
tengelyeket határozhatnak meg a társadalmi innováció és a transznacionális
együttműködés (9. és 10. cikk) megvalósítása tekintetében. (2) A(z) […]/EU rendelet
109. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a prioritási
tengelyek számára nyújtott társfinanszírozás maximális arányát tíz
százalékponttal – de 100 %-ot nem meghaladóan – növelni kell, amennyiben a
prioritási tengely egésze a társadalmi innovációt vagy a transznacionális
együttműködést, illetve ezek együttesét szolgálja. (3) A(z) […]/EU rendelet
87. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések mellett az
operatív programok meghatározzák az ESZA által támogatott tervezett fellépések
hozzájárulását a következőkhöz: a) a(z) […]/EU rendelet 9. cikkének
(1)–(7) bekezdésében felsorolt tematikus célkitűzések megvalósítása az
egyes prioritási tengelyek keretében (adott esetben) b) a 9. és 10. cikkben említett
társadalmi innováció és transznacionális együttműködés, amennyiben ezekre
nem terjed ki támogatott prioritási tengely. 12. cikk
Bizonyos területi
jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések (1) Az ESZA támogathatja a(z)
[…]/EU rendelet 28. cikkében említett, közösségi szinten irányított helyi
fejlesztési stratégiákat, a területi paktumokat, a foglalkoztatást, az oktatást
és a társadalmi befogadást segítő helyi kezdeményezéseket, valamint a(z)
[…]/EU rendelet 99. cikkében említett integrált területi beruházásokat
(ITB). (2) A(z) [ERFA]/EU rendelet
7. cikkében említett ERFA-beavatkozások kiegészítéseként az ESZA
támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek
integrált intézkedéseket határoznak meg a partnerségi szerződésben szereplő
városok urbanizált övezeteit érintő gazdasági, környezeti és társadalmi
kihívások kezelésére. III. fejezet
A pénzügyi irányításra vonatkozó egyedi rendelkezések 13. cikk
A kiadások támogathatósága (1) Az ESZA azon támogatható
kiadásokhoz nyújt támogatást, amelyek a(z) […]/EU rendelet 109. cikke
(2) bekezdése b) pontjának ellenére kiterjedhetnek a munkaadók és a
munkavállalók által közösen létrehozott pénzügyi forrásokra. (2) A(z) […]/EU rendelet
60. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az ESZA támogatást
nyújthat a programterületen kívül, de az Unió területén belül zajló
műveletek tekintetében felmerülő kiadásokhoz, amennyiben teljesül az
alábbi két feltétel: a) a művelet előnyös a
programterületre nézve b) az intézkedést támogató programért
felelős hatóságok teljesítik az intézkedés igazgatására,
ellenőrzésére és auditjára irányuló hatósági kötelezettségeiket, vagy
pedig megállapodásokat kötnek azon tagállam hatóságaival, amelynek területén az
intézkedés végrehajtására sor kerül, feltéve hogy teljesülnek a
(2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek, valamint az
intézkedés igazgatására, ellenőrzésére és auditjára irányuló
kötelezettségek. (3) A(z) […]/EU rendelet
59. cikkének (3) bekezdésében említett kiadások mellett az
infrastrukturális javak, ingatlan és föld vásárlása sem támogatható az ESZA
forrásaiból. (4) Harmadik fél által egy
műveletben résztvevők javára kifizetett juttatások vagy illetmények
formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások ESZA-támogatásban
részesülhetnek, ha annak értéke nem haladja meg a harmadik fél által viselt
költségeket, és ha a nemzeti szabályoknak – ideértve a számviteli szabályokat
is – megfelelően merültek fel. 14. cikk
Egyszerűsített
költségelszámolási rendszerek (1) A(z) […]/EU rendelet
57. cikkében említett módszerek mellett a Bizottság az általa
meghatározott standard egységköltségek vagy átalányösszegek alapján is
térítheti a tagállamok által kifizetett kiadásokat. Az így kiszámított
összegeket a kedvezményezetteknek közpénzekből folyósított támogatásként
és a(z) […]/EU rendelet alkalmazásában támogatható költségként kell tekinteni. E célból a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a
16. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a
támogatandó művelet típusát, valamint a standard egységköltségek és
átalányösszegek és azok maximális összegének meghatározását illetően,
amelyek az alkalmazandó közösen megállapított módszereknek megfelelően
kiigazíthatók. A pénzügyi ellenőrzés kizárólagos célja annak
ellenőrzése, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek a Bizottság
által standard egységköltségek vagy átalányösszegek alapján teljesített
visszatérítéseket szabályozzák. A finanszírozás ezen formáinak alkalmazása esetén
az érintett tagállam saját számviteli gyakorlatát alkalmazhatja a
műveletek támogatására. E rendelet és a(z) […]/EU rendelet
alkalmazásában e számviteli gyakorlatot és az azokon alapuló összegeket nem
kell az audithatóság vagy a Bizottság által végzett ellenőrzésnek
alávetni. (2) A(z) […]/EU rendelet
57. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (4) bekezdése d)
pontjának megfelelően egy művelet támogatható költségei fennmaradó
részének fedezésére a támogatható közvetlen személyzeti kiadások legfeljebb
40 %-ának megfelelő átalányösszeg használható fel. (3) A műveletek támogatható
költségei alapján visszatérített, átalányfinanszírozással meghatározott
összegek, valamint a(z) […]/EU rendelet 57. cikkének (1) bekezdésében
említett standard egységköltségek és átalányösszegek eseti alapon is
kiszámíthatók az előzőleg az irányító hatóság által jóváhagyott
költségvetés-tervezet alapján, amennyiben a közpénzekből folyósított
támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t. (4) Azok az összegek, amelyek
esetében a közpénzekből folyósított támogatás összege nem haladja meg az
50 000 EUR-t, átalányösszegek vagy standard egységköltségek
formájában nyújtandók, kivéve azon műveletek esetében, amelyek egy állami
támogatási rendszer keretében támogatásban részesülnek.
15. cikk
Pénzügyi eszközök (1) A(z) […]/EU rendelet
32. cikke szerint az ESZA a hatálya alá tartozó fellépéseket és
szakpolitikákat pénzügyi eszközökkel, például kockázatmegosztási
mechanizmusokkal, tőke- és hiteleszközökkel, valamint garancia-, holding-
és kölcsönalapokkal támogathatja. (2) A Bizottság által jóváhagyott
„szakpolitikai ESZA-garanciák” segítségével az ESZA felhasználható a nemzeti és
regionális szintű, az ESZA és az operatív program hatálya alá tartozó
fellépéseket és szakpolitikákat végrehajtó köz- és magánjogi szervezetek
tőkepiaci hozzáférésének elősegítésére. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 16. cikk
szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhasson el, amely meghatározza
annak konkrét szabályait és feltételeit – beleértve a plafonértékeket is –,
hogy a tagállamok hogyan kérhetnek szakpolitikai garanciákat, biztosítva
főként azt, hogy ezek használata ne vezessen a közszervezetek túlzott
mértékű eladósodásához. Az egyes kérelmeket a Bizottság bírálja el, és a
Bizottság fogadja el az egyes „szakpolitikai ESZA-garanciákat”, feltéve, hogy
azok a(z) [...]/EU rendelet 87. cikke szerinti operatív program keretébe esnek
és összhangban vannak a megállapított konkrét szabályokkal és feltételekkel.
IV. fejezet
Felhatalmazás és záró rendelkezések 16. cikk
A felhatalmazás gyakorlása (1) A Bizottság az e cikkben
meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok elfogadására. (2) A 14. cikk (1) bekezdésében
és a 15. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazás 2014. január
1-től határozatlan időre szól. (3) A 14. cikk (1) bekezdésében
és a 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett
felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A
visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott
felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való
kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi
időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4) A Bizottság a felhatalmazáson
alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg
értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) A 14. cikk (1) bekezdésének
első albekezdése és a 15. cikk (2) bekezdésének második albekezdése
alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba,
ha az értesítést követő 2 hónapon belül sem az Európai Parlament, sem
a Tanács nem emel ellene kifogást, vagy ha a fenti határidő lejártát
megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatja a
Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére az említett határidő 2 hónappal
meghosszabbodik. 17. cikk
Hatályon kívül helyezés Az 1081/2006/EK rendelet 2014. január 1-jén
hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat
erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni. 18. cikk
Felülvizsgálatra vonatkozó
rendelkezés Az Európai Parlament és a Tanács a
Szerződés 164. cikkének megfelelően 2020. december 31-ig
felülvizsgálja ezt a rendeletet. 19. cikk
Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök MELLÉKLET
Az ESZA-beruházások közös teljesítmény- és eredménymutatói 1. A résztvevőkre vonatkozó közös
teljesítménymutatók Résztvevők[20] az ESZA-beruházások által közvetlenül
támogatott, azonosítható személyek, akiknek a jellemzői
lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Az egyéb
kedvezményezettek nem minősülnek résztvevőknek. · munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is* · tartós munkanélküliek* · inaktív személyek* · oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek* · foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat* · 25 év alattiak* · 54 év fölöttiek* · alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel
rendelkező személyek* · felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4)
végzettséggel rendelkező személyek* · felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek* · migránsok, külföldi származású személyek, kisebbségek (beleértve a
társadalom peremére szorult közösségeket, például a romákat)** · fogyatékossággal élők** · egyéb hátrányos helyzetű személyek** A résztvevők teljes száma a
teljesítménymutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra. Az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek
résztvevőire vonatkozó említett adatokat a(z) […]/EU rendelet 44. cikkének
(1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani.
Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.
2. A szervezetekre vonatkozó közös
teljesítménymutatók · a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen
vagy részben végrehajtott projektek száma · a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek
száma · a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44.
cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani.
3. A résztvevőkre vonatkozó
közvetlen közös eredménymutatók · inaktív résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában
újra munkát keresnek · a program elhagyásának időpontjában oktatásban/képzésben részt
vevők · a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző
résztvevők · a program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban levő
résztvevők Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44.
cikkének (1) és (2) bekezdésében és 101. cikkének (1) bekezdésében
meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében kell benyújtani.
Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.
4. A résztvevőkre vonatkozó
hosszabb távú közös eredménymutatók · a program elhagyása után 6 hónappal foglalkoztatásban levő
résztvevők · a program elhagyása után 6 hónappal önfoglalkoztató résztvevők · a program elhagyása után 6 hónappal jobb munkaerő-piaci
lehetőségekkel rendelkező résztvevők Ezeket az adatokat a(z) […]/EU rendelet 44.
cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentések keretében
kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján,
minden egyes prioritási tengely vagy alprioritás keretében össze kell
gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani,
hogy az adatok a prioritási tengely vagy alprioritás szintjén általánosíthatók
legyenek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni. [1] A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló
ötödik jelentés, 2010. november. [2] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók
Bizottságának és a nemzeti parlamenteknek: Az uniós költségvetés
felülvizsgálata, COM(2010) 700, 2010.10.19. [3] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók
Bizottságának: Az Európa 2020 stratégia költségvetése, COM(2011) 500,
2011.6.29. [4] Bizottsági munkadokumentum: A gazdasági, szociális és
területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos
következtetésekről szóló nyilvános konzultáció eredményei, SEC(2011) 590
végleges, 2011.5.13. [5] Az
Európai Parlament 2010. október 7-i állásfoglalása az Európai Szociális Alap
jövőjéről, P7_TA(2010)0357
Az Európai Parlament 2010. október 7-i állásfoglalása az EU 2013 utáni kohéziós
és régiós politikájáról, P7_TA(2010)0356 [6] HL C 132., 2011.5.3., 8. o. [7] HL C 166., 2011.6.7., 8. o. [8] COM(2010) 700, 2010.10.19. [9] HL C […], […], […] o. [10] HL C […], […], […] o. [11] HL C […], […], […] o. [12] COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3. [13] COM(2010) 682 végleges, 2010.11.23. [14] COM(2010) 477 végleges, 2010.9.15. [15] COM(2010) 758 végleges, 2010.12.16. [16] COM(2010) 245 végleges/2, 2010.8.26. [17] COM(2010) 546 végleges, 2010.10.6. [18] HL L 210., 2006.7.31., 12. o. [19] A Tanács ajánlása (2010. július 13.) a tagállamok és az
Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 191.,
2010.7.23., 28–34. o.) és a Tanács határozata (2010. október 21.) a
tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L
308., 2010.11.24., 46—51. o.). [20] A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási
szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása
vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
szóló, 1995. október 24-i irányelv rendelkezéseivel és különösen annak
7. és 8. cikkével.
A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet
7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az
adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az
adatokat fel kell dolgozni (7. cikk c) pont). Az „adatkezelő”
meghatározását lásd az említett rendelet 2. cikkében.
A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok az említett rendelet
8. cikkének megfelelően az adatfeldolgozás valamely különleges
kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a
tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a
felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a
8. cikk (2) bekezdésében foglaltakon kívül (8. cikk
(4) bekezdés).