52011PC0580

INDOKOLÁS

A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 28. pontja a pénzügyi keret vonatkozó fejezeteinek felső korlátain felül, egy rugalmassági mechanizmus révén, legfeljebb évi 500 millió EUR erejéig lehetővé teszi az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) igénybevételét.

Az Alapból való hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] tartalmazza.

2011. május 10-én Görögország az ALDI Hellas Supermarket Holding EPE & Assoc. E.E. vállalatnál és egy görög beszállítónál – Thessaloniki Logistics S.A. – történt elbocsátásokat követően „EGF/2011/004 EL/ALDI Hellas” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt.

A kérelem alapos vizsgálata után a Bizottság az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke alapján megállapította, hogy a pénzügyi hozzájárulásnak a rendeletben megállapított feltételei teljesülnek.

A KÉRELEM ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ELEMZÉS

Főbb adatok: ||

EGAA-referenciaszám || EGF/2011/004

Tagállam || Görögország

2. cikk || a)

Elsődlegesen érintett vállalat || ALDI Hellas Supermarket Holding EPE & Assoc. E.E.

Beszállítók és az ellátási lánc következő szintjein álló termelők || 1

Referencia-időszak || 2010.11.4. – 2011.3.4.

A személyre szabott szolgáltatások kezdetének időpontja || 2011.7.1.

A kérelem benyújtásának időpontja || 2011.5.10.

A referencia-időszakban történt elbocsátások száma || 554

Elbocsátások száma a referencia-időszak előtt és után || 88

Összes támogatható elbocsátás || 642

A támogatandó elbocsátott munkavállalók száma || 642

A személyre szabott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások (EUR) || 4 266 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások[3] (EUR) || 224 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások (%) || 4,99

Teljes költségvetés (EUR) || 4 490 000

EGAA-hozzájárulás EUR-ban (65 %) || 2 918 500

1. A kérelmet 2011. május 10-én nyújtották be a Bizottságnak, és 2011. június 22-ig további információkkal egészítették ki.

2. A kérelem az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontja szerint eleget tesz az EGAA igénybevételéhez szükséges feltételeknek, és benyújtása a rendelet 5. cikkében említett 10 hetes határidőn belül megtörtént.

Az elbocsátások és a világkereskedelemben a globalizáció hatására bekövetkezett fő strukturális változások, illetve a globális pénzügyi és gazdasági válság közötti kapcsolat

3. Az elbocsátások és a pénzügyi és gazdasági világválság közötti kapcsolat bizonyítása érdekében Görögország azzal érvel, hogy a gazdasági és pénzügyi válság romboló hatással volt a görög gazdaságra, és ezért a görög kormány olyan intézkedésekre kényszerült, mint az adóbevételek növelése, a közkiadások karcsúsítása és a közalkalmazottak fizetésének csökkentése. A magánszektorban is csökkent az átlagjövedelem annak érdekében, hogy megkíséreljék a görög gazdaság versenyképességét növelni. A csökkenő jövedelmek azonnal a fogyasztás csökkenését eredményezték. 2009-ben Görögország tekintetében a végső magánfogyasztásra fordított kiadások adatai követték az EU-27 átlagát. 2010-ben a magánfogyasztás az EU-27 tekintetében fellendült, Görögországban azonban a magánfogyasztás mértékének zuhanása még az előző évinél is nagyobb volt.

Végső magánfogyasztási kiadások (%-os változás az előző év azonos negyedévéhez képest)[4]

|| 2009 || 2010

|| 1. negyed–év || 2. negyed–év || 3. negyed–év || 4. negyed–év || 1. negyed–év || 2. negyed–év || 3. negyed–év || 4. negyed–év

EU-27 || -2,3 || -2,2 || -1,8 || -0,5 || 0,4 || 0,7 || 1,2 || 1,0

Görög–ország || -1,6 || -2,6 || -2,4 || -2,2 || 1,0 || -5,0 || -5,6 || -8,6

4. A magánfogyasztás visszaesése súlyosan érintette a kiskereskedelmi ágazatot, különösen a szupermarketeket. Görögország a Nielsen adatait idézi, melyek szerint az összforgalom a 2009. évi 8,5 milliárd EUR-ról 2010-ben 7,9 milliárd EUR-ra esett vissza, ami csődökhöz (pl. a piaci részesedése alapján ötödik legnagyobb görög szupermarketlánc, az Atlantic) és felvásárlásokhoz (a DIA Hellas-t felvásárolta a legnagyobb szupermarketlánc, a Carrefour-Marinopoulos, a PLUS Hellas-t pedig a második legnagyobb szupermarket, az AB Vassilopoulos vásárolta fel) vezetett.

5. A legnagyobb szupermarketláncok, felismerve a válság által a vevőik jövedelmére gyakorolt hatást, megváltoztatták értékesítési stratégiájukat, és jelentősen növelték a saját márkás termékeik eladási részesedését – ez az értékesítési stratégiaváltás alapozta meg a fent említett felvásárlásokat is. 2010-ben a saját márkás termékeknek az összeladásokból való részesedése 15 % volt, és a két vezető szupermarketlánc, a Carrefour-Marinopoulos és az AB Vassilopoulos 2200 kód alatt kínált saját márkás termékeket, amelyek összesen a teljes termékválaszték 20 %-át tették ki Más szupermarketláncok, mint például az ALDI, nem voltak képesek a márkaorientált stratégiától a saját márkás termékek stratégiája felé elmozdulni, és ennek következményei kihatnak a forgalmukra.

6. A válságból eredő jövedelemcsökkenés másik hatása a kiskereskedelmi értékesítések volumenének a visszaesése volt, amely Görögországban súlyosabban jelentkezett, mint az EU-27 átlagában.

A kiskereskedelemi forgalom volumene (%-os változás az előző év azonos hónapjához képest)[5]

2009

|| Jan. || Feb. || Márc. || Ápr. || Máj. || Jún. || Júl. || Aug. || Szep. || Okt. || Nov. || Dec.

EU-27 || -1,2 || -3,7 || -2,4 || -1,2 || -3,2 || -1,5 || -1,3 || -1,6 || -2,7 || -0,9 || -1,6 || -0,2

EL || -10,2 || -13,3 || -18,7 || -14,9 || -14,4 || -14,2 || -10,2 || -4,5 || -8,9 || -15,4 || -11,0 || -0,2

2010

|| Jan. || Feb. || Márc. || Ápr. || Máj. || Jún. || Júl. || Aug. || Szep. || Okt. || Nov. || Dec.

EU-27 || -1,4 || 0,0 || 1,6 || -0,9 || -1,0 || 1,4 || 1,3 || 1,3 || 1,4 || 1,1 || 1,3 || 0.3

EL || 6,0 || 1,9 || 9,8 || -5,8 || -7,0 || -4,5 || -9,3 || -11,8 || -10,5 || -8,1 || -11,7 || -19,4

7. Az ALDI egy olyan időszakban döntött a görögországi beruházás mellett, amikor a kiskereskedelmi ágazat növekedési rátája magas volt (13 % az 1992–2009 közötti időszakban), és amikor arra lehetett számítani, hogy az egy főre jutó görög GDP (1999-ben az uniós GDP 83 %-a) 2006-ra az uniós átlag GDP 93 %-ára fog emelkedni. A gazdasági és pénzügyi válság teljesen megváltoztatta a helyzetet és a várakozásokat. 2005 és 2010 között az ALDI Hellas összesített vesztesége 181 595 000 EUR-t tett ki. 2008 és 2009 folyamán az összes veszteség 58 %-a halmozódott fel.

Az elbocsátások számának igazolása és a 2. cikk a) pontjában előírt kritériumok teljesítése

8. Görögország e kérelmet az 1927/2006/EK rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritérium alapján nyújtotta be, amely szerint akkor kell az EGAA-ból támogatást nyújtani, ha egy négy hónapos időszak alatt egy tagállamban működő vállalattól – beleértve annak beszállítóit és az ellátási lánc következő szintjein álló termelőket – legalább 500 munkavállalót elbocsátanak.

9. A kérelem arra hivatkozik, hogy a 2010. november 4-től 2011. március 4-ig terjedő négy hónapos referencia-időszakban 554 személyt bocsátottak el az ALDI Hellas Supermarket Holding EPE & Assoc. E.E. vállalatnál és egy beszállítónál, a Thessaloniki Logistics S.A.-nál, valamint 88 további elbocsátásra került sor az ALDI-nál a referencia-időszakon kívül, amelyek azonban ugyanahhoz a csoportos létszám-leépítési eljáráshoz és a referencia-időszakon belüli elbocsátásokat is kiváltó eseményhez kapcsolódtak. Az elbocsátások közül 67-et az 1927/2006/EK rendelet 2. cikke első bekezdésének második francia bekezdése alapján vettek számításba. További 575 elbocsátást az említett bekezdés második francia bekezdése alapján vettek számításba.

Az elbocsátások előre nem látható jellegének bizonyítása

10. A görög hatóságok érvelése szerint amikor az ALDI megjelent Görögországban (2005–2006), a vállalat tízéves stratégiai tervében 300–400 áruház és három logisztikai központ (Athén, Theszaloníki és Pátra) nyitása szerepelt a tíz éves időszak végére, mintegy 1,2–1,8 milliárd EUR közötti beruházással. Theszaloníkiben megépült egy logisztikai központ, amelynek kapacitása 150 áruház ellátását teszi lehetővé, és folyamatban volt a második logisztikai központ (Pátra) megépítésének tervezése is (az ALDI Hellas 3 millió EUR-ért vásárolta meg a telket). Ezen túlmenően a 2008–2010-es időszakban az ALDI Hellas továbbra is nyitott meg új áruházakat, bár a tervezettnél kevesebbet.

11. Mind a munkavállalókat, mind a görög hatóságokat váratlanul érte a vállalat 2010. július 16-i bejelentése arról, hogy a válságból eredő piaci feltételek miatt a vállalat képtelen gazdaságosan működni, és ennek következtében leállítja a tíz éves stratégiai terv megvalósítását és bezárja valamennyi áruházát.

Az elbocsátó vállalatok és a támogatásra jogosult munkavállalók meghatározása

12. A kérelem a következő vállalatoknál történt 642 elbocsátásra vonatkozik:

A vállalatok és az elbocsátott személyek száma

ALDI Hellas Supermarket Holding EPE & Assoc. E.E. || 569

Thessaloniki Logistics || 73

Összes vállalat: 2 || Összes elbocsátás: 642

13. A 642 elbocsátásból 554 a referencia-időszakon belül történt, 88 pedig a referencia-időszak előtt, de ezek is jogosultak a támogatásra az 1927/2006/EK rendelet 3a. cikkének b) pontja alapján. Mind a 642 elbocsátott munkavállaló jogosult az EGAA támogatására.

14. A támogatásra jogosult munkavállalók megoszlása a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Férfiak || 155 || 24,1

Nők || 487 || 75,9

EU-polgárok || 632 || 98,4

Nem EU-polgárok || 10 || 1,6

15 és 24 év közöttiek || 43 || 6,7

25 és 54 év közöttiek || 597 || 93,0

55 és 64 év közöttiek || 2 || 0,3

64 évesnél idősebbek || 0 || 0,0

15. Képzettségüket tekintve a munkavállalók 80 %-a középiskolai végzettséggel rendelkezik. A fennmaradó 20 %-nak vagy felsőfokú vagy nem felsőfokú, érettségihez kötött szakképzettsége van.

16. A foglalkozási csoportok szerinti megoszlás a következő:

Kategória || Szám || Százalék

Pénztárosok, takarítók és általános alkalmazottak || 447 || 69,6

Középvezetők és könyvelők || 160 || 24,9

Igazgatók és részlegvezetők || 35 || 5,5

17. Az 1927/2006/EK rendelet 7. cikkének megfelelően Görögország megerősíti, hogy az EGAA végrehajtásának különböző szakaszaiban és különösen az EGAA-hoz való hozzáférésben mind jelenleg, mind a jövőben a nők és a férfiak egyenlőségét szem előtt tartó és diszkriminációellenes politikát alkalmaz és fog is alkalmazni.

Az érintett terület, valamint az ott működő hatóságok és érdekelt felek bemutatása

18. Az elbocsátásokkal leginkább érintett régiók Közép-Makedónia és Attika, ahol a legnagyobb számban fordultak elő az ALDI-áruházak. Kisebb létszámú ALDI-elbocsátásokra sor került más görög régiókban is (pl. Kelet-Makedónia és Thrákia, Nyugat-Makedónia, Epirusz, Nyugat-Görögország, a szárazföldi Görögország és Peloponnészosz).

Az elbocsátások várható hatása a helyi, regionális vagy országos foglalkoztatásra

19. A recessziónak súlyos hatása volt a görög foglalkoztatási szintekre. A görög statisztikai hivatal (EL-STAT) szerint a munkanélküliek száma 2010 decemberében 45,2 %-kal nőtt az előző év ugyanazon hónapjához viszonyítva. a munkanélküliségi ráta pedig 14,8 %-ra emelkedett. Emellett az inaktív személyek száma most magasabb, mint a gazdaságilag aktív személyeké (4 353 149, illetve 4 233 764 fő).

20. A legtöbb elbocsátás az ALDI Hellastól Észak-Görögországban történt, ahol a legsúlyosabb a gazdasági válság és annak következményei. 2010 decemberében a munkanélküliségi ráta 17,7 % volt Nyugat-Makedónia régióban, Közép-Makedóniában pedig – ahol az ALDI központja található – 16,5 %. Theszaloníkiben (Közép-Makedónia) – Görögország második legnagyobb gazdasági, ipari, kereskedelmi és politikai központjában – a theszaloníki kereskedelmi kamara által készített gazdasági barométer, az EVETH 2010. évi kiadása szerint a felmérésben részt vevő vállalkozások 81,4 %-a úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem vagy csak kis mértékben optimista a vállalkozása jövőjét illetően. Ugyanez a pesszimizmus volt tapasztalható a munkahelyteremtést és -megtartást illetően is: a vállalkozások 67,3 %-a tervezte megtartani a munkavállalóit, 28 % pedig elbocsátásokat tervezett, míg a 2009. évi felmérésben ezek a százalékok 78 %-ot illetve 11,7 %-ot mutattak. E körülmények tovább súlyosbították az ALDI Hellasnál történt elbocsátások negatív hatásait helyi, regionális és országos szinten.

A finanszírozásra javasolt, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja és annak tételes bontásban meghatározott, becsült költségei, valamint a strukturális alapok által támogatott intézkedésekkel mutatott kiegészítő jelleg

21. Az alábbiakban a javasolt intézkedések felsorolása következik; ezek az intézkedéstípusok összehangolt csomagot képeznek, amely a munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedését célzó, személyre szabott szolgáltatásokból áll:

– Pályaorientációs tanácsadás és munkakereséshez nyújtott támogatás: Ez tartalmaz egy egyéni üdvözlő/tájékoztató találkozást; profilkészítést; személyes és karrierfejlesztési találkozásokat – beleértve a képességfejlesztést, a karrier-tanácsadást és az álláskeresési technikákat; a foglalkoztatásba való visszatérés egyéni útjának kialakítását. A tanácsadók az egyéni terveik végrehajtása során is a munkavállalók mellett állnak. Azok az elbocsátott munkavállalók, akik önfoglalkoztatóvá kívánnak válni, az üzleti élet irányába kapnak támogatást. Ez jogi tanácsadást, projekt- és kezdeményezés-tanácsadást, forráskeresést tartalmaz, valamint arra vonatkozó támogatást, hogyan lehet megfelelni az üzlet beindításával kapcsolatos ösztönzőkre történő pályázás adminisztratív követelményeinek, stb. Ebben az alaptanácsadásban mind a 642 munkavállaló részesül.

– Képzés és átképzés: Ez az intézkedés tartalmazza az érintett munkavállalók képzési igényeinek felmérését és az ezt követő képzést. A képzési ajánlat szakképzésre vonatkozik azokban az ágazatokban, ahol lehetőségek állnak fenn vagy lesznek; a képzést úgy alakították ki, hogy az megfeleljen a helyi vállalkozások azonosított igényeinek, továbbá transzverzális képességeket nyújtson, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat (ikt) és az idegen nyelveket. A résztvevők ösztönzőként napi 20 EUR támogatásban részesülnek a részvétel ideje alatt.

– Vállalkozásindításhoz való hozzájárulás: Azok a munkavállalók, akik saját vállalkozást alapítanak, legfeljebb 20 000 EUR összegű hozzájárulásban részesülnek az alapítási költségek fedezésére. A hozzájárulást két 10 000 EUR-s részletben kapják meg. Az első részlet kifizetésének az a feltétele, hogy a vállalkozásindítási folyamat bizonyos lépései megvalósuljanak, például az érintett vegyen részt üzletindítási képzésben, készítsen üzleti tervet, jegyeztesse be a vállalkozást stb. A második részletet legkorábban az első részlet után két hónappal fizetik ki.

– Álláskeresési támogatás: Célja a munkavállaló aktív álláskeresésének támogatása. Átalányösszege legfeljebb 620 EUR.

– Mobilitási támogatás és hozzájárulás az utazási költségekhez: Utazási költségtámogatásként az intézkedésben részt vevő munkavállaló a részvételi napokon 15 EUR összegű támogatást kap. Azok a munkavállalók, akik lakóhely-változtatással járó munkát vállalnak el, 3 000 EUR átalányösszegben részesülnek a szükséges költségek fedezése céljából.

22. Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó, a kérelemben az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének megfelelően feltüntetett kiadások előkészítő, irányítási és ellenőrzési, valamint tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységeket takarnak.

23. A görög hatóságok által ismertetett, személyre szabott szolgáltatások az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkében meghatározott támogatható tevékenységek közé sorolható aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek minősülnek. A görög hatóságok e szolgáltatások összköltségét 4 266 000 EUR-ra, az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat pedig 224 000 EUR-ra (az összköltség 4,99 %-ára) becsülik. Az EGAA-ból igényelt teljes hozzájárulás összege 2 918 500 EUR (az összköltségek 65 %-a).

Intézkedések || A támogatásra jogosult munkavál–lalók becsült száma || Becsült költségek egy támogatásra jogosult munkavál–lalóra (EUR) || Összköltség (EGAA és nemzeti társfinan–szírozás) (EUR)

Személyre szabott szolgáltatások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének első bekezdése)

Pályaorientációs tanácsadás és munkakereséshez nyújtott támogatás || 642 || 3 000 || 1 926 000

Képzés és átképzés, valamint részvételi ösztönző || 400 || 2 500 || 1 000 000

Vállalkozásindításhoz való hozzájárulás || 50 || 20 000 || 1 000 000

Álláskeresési támogatás || 500 || 620 || 310 000

Mobilitási támogatás és hozzájárulás az utazási költségekhez || 30 || 1 000 || 30 000

Az összes személyre szabott szolgáltatás részösszege || || 4 266 000

Az EGAA által támogatott intézkedések végrehajtásához kapcsolódó kiadások (az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése)

Előkészítő tevékenységek || || 60 000

Irányítás || || 104 000

Tájékoztatás és nyilvánosság || || 50 000

Ellenőrzési tevékenységek || || 10 000

Az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadások részösszege || || 224 000

Becsült költség összesen || || 4 490 000

EGAA-hozzájárulás (az összköltségek 65 %-a) || || 2 918 500

24. Görögország megerősíti, hogy a fent leírt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott intézkedéseket. Az ESZA és az EGAA ugyanazon célokra irányuló tevékenységeinek és az érintett munkavállalóknak a folyamatos figyelemmel kísérése biztosítja, hogy az ESZA (vagy az EU bármely más eszköze vagy programja) és az EGAA között ne alakuljon ki átfedés.

Az érintett munkavállalóknak nyújtott személyre szabott szolgáltatások kezdetének tényleges vagy tervezett időpontja

25. Görögország 2011. július 1-jén kezdte meg az EGAA általi társfinanszírozásra javasolt, összehangolt csomag keretében a személyre szabott szolgáltatások nyújtását az érintett munkavállalóknak. Ez az időpont tekintendő tehát az EGAA-ból nyújtandó valamennyi támogatásra való jogosultság kezdetének.

A szociális partnerekkel folytatott konzultáció során követett eljárások

26. A szociális partnerekkel az összehangolt intézkedéscsomag előkészítése folyamán konzultáltak. A javasolt kérelmet a 2010. január 24-én tartott megbeszélésen vitatták meg a következő szociális partnerekkel: Munkaügyi Minisztérium, EGAA Irányítóhatóság (EYSEKT), Társadalombiztosítási Alap, a Görög Munkavállalók Általános Konföderációjának Munkaügyi Intézete, ALDI munkavállalói érdekképviselet, Görög Munkaerő-foglalkoztatási Szervezet, ALDI Hellas és a SELPE munkáltatói szervezet (görög kiskereskedelmi üzleti szövetség). A találkozó során vázolták a munkavállalók előtt álló problémákat és a vállalat által az elbocsátott munkavállalók irányában tett támogatási intézkedéseket. A munkavállalók képviselői elmondták a véleményüket az egyéni szolgáltatásokat tartalmazó EGAA-csomagba sorolandó lehetséges intézkedésekről, és benyújtották a vonatkozó dokumentumot az EGAA Irányítóhatósághoz és a Munkaügyi és Szociális Biztonsági Minisztériumhoz.

27. A görög hatóságok megerősítették, hogy a nemzeti és uniós jogszabályokban a csoportos elbocsátások vonatkozásában előírt követelményeket betartották.

Tájékoztatás a nemzeti jog alapján vagy kollektív szerződések értelmében kötelezően végrehajtandó intézkedésekről

28. Az 1927/2006/EK rendelet 6. cikkében foglalt kritériumok tekintetében a görög hatóságok kérelmükben:

· megerősítették, hogy az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződések alapján a vállalatok felelőssége;

· bizonyították, hogy az intézkedések az egyes munkavállalóknak nyújtanak segítséget, és nem vállalkozások vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányulnak;

· megerősítették, hogy a fent említett támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást.

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

29. Görögország értesítette a Bizottságot, hogy a pénzügyi hozzájárulás irányítását és ellenőrzését ugyanazok a szervek fogják végezni, mint az Európai Szociális Alap (ESZA) esetében. Az ESZA-intézkedések koordinációs és monitoring hatósága (EYSEKT) jár el irányítóhatóságként, az EDEL (pénzügyi auditálási bizottság) pedig ellenőrző hatóságként.

Finanszírozás

30. Görögország kérelme alapján az összehangolt, személyre szabott szolgáltatási csomaghoz javasolt EGAA-hozzájárulás (beleértve az EGAA végrehajtásához kapcsolódó kiadásokat) 2 918 500 EUR, amely az összköltségek 65 %-át teszi ki. A Bizottság által az Alap terhére javasolt forrásallokáció a Görögország által rendelkezésre bocsátott információkon alapul.

31. Figyelembe véve az EGAA-ból folyósítható pénzügyi hozzájárulásnak az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott maximális összegét, továbbá az előirányzatok átcsoportosításához megállapított mozgásteret, a Bizottság azt javasolja, hogy a fent említett teljes összeget folyósítsák az EGAA-ból; az összeg a pénzügyi keret 1a. fejezetében különítendő el.

32. A javasolt pénzügyi hozzájárulás összege lehetővé teszi, hogy – az 1927/2006/EK rendelet 12. cikkének (6) bekezdésében szereplő előírásnak megfelelően – az év utolsó négy hónapjában az EGAA-ra elkülönített éves maximális összeg több mint 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon támogatások kifizetésére.

33. Az EGAA-ból történő forrásallokációra tett javaslat révén a Bizottság a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően kezdeményezi az egyszerűsített háromoldalú eljárást, hogy az EGAA igénybevételének szükségességét és az igényelt összegeket illetően biztosítsa a költségvetési hatóság két ágának egyetértését. A Bizottság felkéri a költségvetési hatóság két ága közül azt, amelyik a megfelelő politikai szinten előbb jut egyetértésre az igénybevételre irányuló javaslattervezet ügyében, hogy szándékáról értesítse a másik ágat és a Bizottságot. A költségvetési hatóság bármelyik ágának elutasító véleménye esetén hivatalos háromoldalú egyeztetést kell kezdeményezni.

34. A Bizottság a 2011. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzataiba irányuló külön átcsoportosítási kérelmet nyújt be a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően.

A kifizetési előirányzatok forrása

35. A 2011. évi költségvetés 2. módosítása 50 000 000 EUR-val növelte az EGAA 04.0501 költségvetési sorában szereplő összeget. A kérelemben igényelt 2 918 500 EUR összegre e költségvetési sor előirányzatai fognak fedezetet biztosítani. Az EGAA 04.0501 költségvetési sorában 6 091 460 EUR marad elérhető, miután a költségvetési hatóság mindkét ága elfogadja az eddig hozzá benyújtott eseteket.

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontja alapján történő igénybevételéről (Görögország „EGF/2011/004 EL/ALDI Hellas” referenciaszámú kérelme)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[6] és különösen annak 28. pontjára,

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[7] és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[8],

mivel:

(1)       Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (a továbbiakban: EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a globalizáció hatására a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következtében elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacon történő újbóli beilleszkedéshez.

(2)       A 2009. május 1-jétől benyújtott kérelmek tekintetében az EGAA hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik közvetlenül a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat.

(3)       A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGAA igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.

(4)       Görögország az ALDI Hellas Supermarket Holding EPE & Assoc. E.E. vállalatnál és egy beszállítónál – Thessaloniki Logistics S.A. – történt elbocsátásokra tekintettel 2011. május 10-én az EGAA igénybevétele iránti kérelmet nyújtott be, amelyet 2011. június 22-ig további információkkal egészített ki. A kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében a pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan megállapított követelményeknek. A Bizottság ezért 2 918 500 EUR rendelkezésre bocsátására tesz javaslatot.

(5)       Az EGAA-t tehát igénybe kell venni a Görögország által benyújtott kérelem alapján történő pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

.1 cikk

Az Európai Unió 2011. évi általános költségvetésének keretein belül az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) 2 918 500 EUR összeget vesznek igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

.2 cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt [Brüsszelben/Strasbourgban], […]-án/én.

Az Európai Parlament részéről                     a Tanács részéről

Az elnök                                                         az elnök

[1]               HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[2]               HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[3]               Az 1927/2006/EK rendelet 3. cikkének harmadik bekezdése szerint.

[4]               Forrás: Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/product_details/dataset?p_product_code=TEINA021

[5]               Forrás: Eurostat.

[6]               HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[7]               HL L 406., 2006.12.30., 1. o.

[8]               HL C […]., […]., […]. o.