26.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 56/14

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkére,

—

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez intézett, „Az Európai Iskolák rendszere 2009-ben” című jelentésére (COM(2010)0595),

—

tekintettel az Európai Iskolák alapszabályát meghatározó egyezményre (1),

—

tekintettel az Európai Iskolák fejlesztésének lehetőségeiről szóló 2005. szeptember 8-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, 2004. március 22-i 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2008. május 3-án hatályba lépett és az Európai Unió által 2010. december 23-án ratifikált ENSZ-egyezményre és különösen annak 24. cikkére (4),

—

tekintettel az Európai Iskolák főtitkára által az Igazgatótanács 2011. április 12–14-i brüsszeli ülésén ismertetett éves beszámolóra (5),

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A7–0293/2011),

A.

mivel az EUMSZ 165. cikke hangsúlyozza, hogy az Unió hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez azzal, hogy ösztönzi az együttműködést a tagállamok között, szükség esetén pedig támogatja és kiegészíti fellépésüket, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét az oktatás tartalma, az oktatási rendszerek szervezése, valamint azok kulturális és nyelvi sokszínűsége tekintetében;

B.

mivel az Európai Iskolák alapokmányáról szóló 1994-es egyezmény preambuluma kimondja, hogy az Európai Iskolák rendszere sui generis jellegű, és az együttműködés egyik formáját alkotja a tagállamok, illetve a tagállamok és az Európai Közösségek között, miközben teljes mértékben elismeri a tagállamok felelősségét a tananyag tartalma és az oktatási rendszer megszervezése, valamint a kulturális és nyelvi sokféleségük tekintetében;

C.

mivel az egyezmény 1. cikke lehetővé teszi, hogy más gyermekek is látogathassák az Iskolákat az Igazgatótanács által meghatározott korlátokon belül, amely az igazgatótanácsi határozatok kivonatának XII. fejezete II.7. pontja szerint az I. kategória szerinti jogállást adhat „a közösségi intézmények aktusával létrehozott bármely közösségi szerv személyzetének és az Igazgatótanács által elismert egyéb szervezetek szolgálatában álló személyzetnek”;

D.

mivel az Európai Iskolák lehetővé teszik a tanulók számára kulturális identitásuk megerősítését és legalább két idegen nyelvek magas szinten való elsajátítását, amelyek tanulására igen korai életkorban ösztönzik őket, hangsúlyozva a multikulturalizmus fontosságát és erősítve a kölcsönös megértést és tiszteletet;

E.

mivel az Európai Iskolák nem hasonlíthatók a nemzetközi iskolákhoz, abban az értelemben, hogy nem a szülők iskolatípus-választásának felelnek meg, hanem azt a szükségletet elégítik ki, hogy a gyermekek saját anyanyelvükön részesüljenek iskolai oktatásban, és fejlesszék az oktatás európai dimenzióját;

F.

mivel az Európai Iskolák működésének módját, amely a kezdetektől kormányközi egyezményen alapul, javítani kell, és ezért a rendszert olyan jogi alapra kell helyezni, amely lehetővé teszi egyszerűsítését, valamint hatékonyságának és átláthatóságának növelését;

G.

mivel az Európai Iskolák rendszerének reformját az igazgatótanács 2009 áprilisában jóváhagyta;

H.

mivel az Európai Iskolák 50 éves működésének tapasztalata azt mutatja, hogy a rendszer és az oktatási modell egyedülálló és vonzó; mivel a reform egyik célja, hogy ezt a rendszert és az európai érettségi bizonyítványt az Unió többi tanulója számára is elérhetővé tegye, mivel a reform céljait nem lehet sikeresen elérni annak a jogállásnak a megváltoztatása nélkül, amelyen az egész rendszer alapul;

I.

mivel az Európai Iskolák rendszeréről szóló 2009-es bizottsági jelentés (6) rámutatott olyan tartós és egyre súlyosbodó rendszerszintű problémákra, mint a kihelyezett tanárok hiánya vagy az, hogy az Iskolák helyszínein csak késedelemmel vagy egyáltalán nem biztosítanak megfelelő infrastruktúrát, és mindez közvetlen hatást gyakorol az oktatás minőségére, a felvételi politikákra, a tanulók, szülők és tanárok életminőségére, valamint az Iskolák működtetésének pénzügyi szempontjaira;

J.

mivel a brüsszeli és a luxembourgi iskolában az iskolaépületek és az infrastruktúra hiánya hátrányosan érinti az oktatás színvonalát, és megakadályozza, hogy az Iskolákat az intézményekben dolgozók gyermekein kívül más gyermekek számára is megnyissák; mivel biztosítani kell, hogy minden tanuló anyanyelvétől, az iskola helyétől vagy kategóriájától függetlenül ugyanolyan minőségű oktatásban részesüljön;

K.

mivel az Európai Iskolák 2009-es reformjának elsődleges célja a rendszer hosszú távú életképességének biztosítása mellett az Európai Iskolák szélesebb és diverzifikáltabb közönség előtti megnyitása volt;

L.

mivel az Európai Iskolák alapját képező oktatási modell alkalmazását hozzáadott értéke miatt ösztönözni kell a tagállamokban is, és azt oktatási rendszereik szerves részévé kell tenni;

M.

mivel a különböző kulturális és nyelvi hátterű, adott esetben rendkívül különböző képességű és adottságú tanulókat igen nehéz ugyanazon oktatási rendszerbe foglalni, amely egyetlen bizonyítvány, az európai érettségi bizonyítvány megszerzésére irányul, és mivel ezért a sajátos nevelési igényű (SEN) tanulók számára megfelelő támogatást kell nyújtani;

N.

elismervén, hogy a szakképzés iránt érdeklődő tanulók számára fontolóra kell venni egy, az európai érettségi bizonyítványtól különböző záróbizonyítvány létrehozását;

O.

mivel a Parlament 2005. szeptember 8-i állásfoglalásában kérte többek között egy speciális oktatási központra vonatkozó kísérleti program elindítását a speciális oktatást igénylő gyermekek számára; mivel a 2008. évre 200 000 euró összegű támogatást különítettek el az Unió költségvetéséből erre a célra, és mivel ezt az összeget végül az Európai Iskolák által a sajátos nevelési igényű tanulók vonatkozásában alkalmazott oktatási programról és gyakorlatról készült tanulmány finanszírozására használták fel;

P.

mivel emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 4. cikke előírja, hogy a különböző nyelvi szekciók közötti közeledés és kölcsönös megértés elősegítése, valamint a diákok nyelvi képességeinek fejlesztése érdekében az azonos évfolyamba tartozó osztályok számára bizonyos közös órákat valamely közösségi nyelven tartanak meg, amennyiben ez indokolt;

Q.

mivel az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 25. cikke értelmében az Iskolák finanszírozása alapvetően az állományba vett tanárok illetményének fizetésén alapuló, az Európai Iskolák 2010. évi költségvetésének 21 %-át kitevő tagállami hozzájárulásokból, illetve az Iskola kiadásai és egyéb forrásokból származó bevételei közötti különbség fedezésére szolgáló, az Európai Iskolák 2010. évi költségvetésének mintegy 58 %-át kitevő európai uniós kiegyensúlyozó hozzájárulásból tevődik össze; mivel az Európai Iskolák az Igazgatótanácson keresztül egy kormányközi végrehajtó bizottságtól is függenek;

R.

mivel a 25. cikk arról is rendelkezik, hogy az Iskolák költségvetésének pénzügyi forrása kiegészülhet az Igazgatótanács által egyhangú döntéssel megszavazott pénzügyi hozzájárulással is;

S.

mivel a gazdasági válság kihatással van az Európai Iskolák finanszírozására is, és a Bizottság ezért reformokat kért az Iskolák költségeinek racionalizálása érdekében, de mivel nem szabad, hogy ez befolyásolja a tanulási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását, és nem érintheti az anyanyelven történő oktatást, illetve nem vezethet a francián, németen és angolon kívüli nyelveken folyó oktatás csökkentéséhez;

T.

mivel az Unió két legutóbbi bővítése után a saját nyelvi tagozattal nem rendelkező tanulók (SWALS) száma továbbra is emelkedik, de mivel őket semmilyen módon nem szabad büntetni amiatt, hogy nincs saját nyelvi tagozatuk;

U.

mivel az Európai Iskolákban tanuló diákok számának megnövekedése az EU-intézmények 2004 utáni munkaerő-felvételi politikájának közvetlen következménye, amely 30 év alatti tisztviselők felvételét eredményezte, e fiatal tisztviselők időközben családot alapítottak, majd beíratták gyermekeiket az Európai Iskolákba;

V.

mivel a saját nyelvi tagozattal nem rendelkező tanulók tanulási támogatásban részesülnek azon nyelvi tagozat nyelvéből, amelybe beiratkoztak, hogy követni tudják az órákat, továbbá az anyanyelvüknek megfelelő anyanyelvi órákon is részt vesznek, és hetente néhány óra a minimum ahhoz, hogy megőrizzék kötelékeiket anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz;

W.

mivel 2004-ben a tisztviselők fizetésére különleges járulékot vetettek ki, amelynek rendeltetése többek között az Európai Iskolák finanszírozása, és amelynek kinyilvánított célja, hogy tükrözze a szociálpolitikai költségeket, a munkafeltételek javításának és az Európai Iskoláknak a költségeit;

1.

fájlalja, hogy az Európai Iskolákat gyakran és indokolatlanul elitista iskolákhoz hasonlítják, azokat szükségszerűség helyett luxusnak tekintve, noha céljuk valójában az, hogy anyanyelven történő oktatást nyújtsanak azon tanulók számára, akiknek szülei munkavégzési helyük megváltoztatására vagy a származási országukba való visszatérésre kényszerülhetnek, valamint hogy kialakítsák az oktatás európai dimenzióját;

2.

emlékeztet arra, hogy ez a sajátos oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy a tanulók képesített tanárokkal az anyanyelvükön tanulják valamennyi tantárgyat (különösen a természettudományokat), illetve a saját nyelvi tagozattal nem rendelkező tanulók esetében a szükséges oktatási támogatás és órák keretében megőrizzék anyanyelvüket;

3.

úgy véli, hogy ez az egyedi oktatási rendszer anyanyelvük megőrzése mellett teszi lehetővé a tanulók számára minden tantárgy multikulturális, többnyelvű környezetben, képzett tanárokkal való elsajátítását;

4.

úgy véli, hogy a kipróbált és bevált pedagógiai gyakorlaton alapuló, kitűnő oktatási laboratóriumnak minősülő Európai Iskoláknak az európai oktatás egyik legjobb formájaként mintául kellene szolgálniuk, amely az európai kultúra, értékek és nyelvek terjesztésén alapul, és mivel e modell bizonyos elemeinek – például az idegennyelvtudás hangsúlyosságának – a nemzeti és regionális oktatási rendszerekbe való beépítése elősegítené a szakmai mobilitást, és hozzájárulna a többnyelvűség és az európai integráció előmozdításához;

5.

úgy véli, hogy az Európai Iskolák értékes szerepet játszanak közösségeikben;

6.

úgy véli, hogy az Európai Iskoláknak a multikulturalizmus és a többnyelvűség előmozdítójaként is fel kell lépniük, valamint modellként kell szolgálniuk a nemzetközileg kevésbé használt nyelvek védelmében és támogatásában; úgy véli, hogy az egy bizonyos nyelven oktatást igénylő tanulók alacsony száma nem vezethet ahhoz, hogy az adott nyelven megszűnjön az oktatás, tekintve, hogy az anyanyelven folyó oktatás az Európai Iskolák egyik alapelve;

7.

felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Iskolák tanterveit jobban össze kell egyeztetni a nemzeti oktatási rendszerekkel, hogy elősegítsék a származási országukba visszatérő tanulók gyors újrabeilleszkedését;

8.

úgy ítéli meg, hogy a 2009. évi reform keretében meghatározott célkitűzéseknek megfelelően az Európai Iskolák által elszenvedett költségvetési megszorításokhoz igazgatási autonómiájuk és az annak megvalósításához szükséges források valódi megerősítésének kell társulnia, például annak lehetővé tétele révén, hogy az Iskolák egyéb finanszírozást is felkutassanak; úgy véli továbbá, hogy a végrehajtandó szervezeti reform nem érintheti hátrányosan az Európai Iskolák alapelveit;

9.

úgy véli, hogy az Európai Iskolák számára elkülönített források jobb kezelésére hatékony megoldás lehet, ha az egyes intézmények nagyobb költségvetési önállóságot kapnak; hangsúlyozza, hogy mindez csak a Bizottság értékelését követően valósulhat meg annak biztosítása céljából, hogy a nagyobb fokú önállóság az iskolák javát szolgálja.

10.

hangsúlyozza, hogy az Európai Iskolák jelenleg jogilag bizonytalan helyzetben vannak, és ez az Iskolák szervei által elfogadott jogi aktusok bizonytalan jogi és hatásköri státuszában nyilvánul meg, valamint abban, hogy nincsen elegendő lehetőség ezeknek az aktusoknak a nemzeti bíróságok előtti megtámadására és az európai ombudsmanhoz sem lehet jogorvoslatért fordulni;

11.

úgy véli, hogy az Európai Iskolák jelenlegi kormányközi jogállása elérte korlátait és mélyreható változásra van szükség; úgy véli, hogy ennek olyan természetű változásnak kell lennie, amely lehetővé teszi a tagállamok hatáskörének felfüggesztése nélkül a fellépéseiket támogató, összehangoló és kiegészítő uniós fellépést, valamint ebből a célból az EUMSZ 2. és 6. cikke értelmében kötelező erejű jogi aktusok elfogadását;

12.

hangsúlyozza, hogy az Európai Iskolákat az EU hatáskörén belül megfelelő jogalapra kell helyezni, és kifejezi abbéli reményét, hogy a Bizottság Kulturális és Oktatási Főigazgatóságát, valamint a Parlamentnek – eljárási szabályzata VII. melléklete értelmében az Európai Iskolák rendszerének előmozdításáért illetékes – Oktatási és Kulturális Bizottságát bevonják az ezzel kapcsolatos mindennemű vitába, illetve az Iskolák jövőjével kapcsolatos mindennemű gondolkodásba;

13.

úgy véli, hogy az Európai Iskolákat az Unió égisze alá kell vonni; úgy véli, hogy ehhez megfelelő jogalapot nyújthat az EUMSZ 165. cikke, amely rögzíti: „Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket”, majd tovább pontosítja az uniós fellépés céljait, amelyek megegyeznek az Európai Iskolák céljaival;

14.

arra buzdítja az Igazgatótanácsot, hogy az infrastrukturális szükségleteket jobban jelezze előre, és hozzon intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy eleget tegyenek az Európai Iskolák iránti valós keresletnek; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a II. és III. típusú iskolák kialakítását;

15.

arra ösztönzi a tagállamokat és az oktatás területén jogalkotási hatáskörrel rendelkező regionális kormányokat, hogy a 2009. évi reformban szereplő, a rendszer megnyitásával kapcsolatos célkitűzésnek megfelelően területükön kísérleti intézmények létrehozása révén mozdítsák elő az Európai Iskolák koncepcióját, támogatva ezáltal az európai tanulmányokhoz, valamint az európai érettségihez való hozzáférést a különböző tagállamokban;

16.

felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti tanterveik kidolgozása során működjenek együtt, figyelembe véve az Európai Iskolák oktatási tapasztalatait annak érdekében, hogy a nemzeti rendszerek és az Európai Iskolák rendszere közelebb kerüljön egymáshoz; kiemeli a nyelvi, történelmi és földrajzi tantervek sajátos szerepét a közös európai identitás erősítésében; ismételten felkéri a tagállamokat arra, hogy a gimnáziumi vagy azzal egyenértékű képzés keretében ösztönözzék egy, az Európai Unió előzményeiről, céljairól, működéséről, valamint intézményeiről szóló specifikus tantárgy beiktatását, ami elősegítené, hogy a fiatalokhoz közelebb kerüljön az európai integráció folyamata;

17.

felhívja a tagállamokat, hogy együttesen vegyék fontolóra, miként valósítható meg a legjobban a rendszer megnyitása;

18.

ajánlja a tagállamoknak, hogy oktatási rendszerükön belül mozdítsák elő az Európai Iskolák rendszeréből kölcsönzött egyes koncepciókat annak elősegítése érdekében, hogy már fiatalabb korban kialakulhasson az európai polgárság tudata;

19.

felkéri a központi felvételi hatóságot, hogy hozzon létre a diákcserét támogató ösztöndíjat azoknak a szülőknek, akik nem tudtak helyet biztosítani gyermekeik számára a kiválasztott iskolában, annak érdekében, hogy diákcsere keretében eljuthassanak oda;

20.

emlékeztet arra, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 5. cikke értelmében az európai érettségivel rendelkezők az adott tagállam azonos képesítéssel rendelkező polgáraival megegyező feltételekkel kérhetik felvételüket az EU bármely egyetemére, és nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az erre vonatkozó rendelkezések betartásáról és az európai érettségi valamennyi tagállamban való, automatikus elismeréséről, továbbá kerüljenek el az Európai Iskolák diákjai, illetve a nemzeti érettségivel rendelkező diákok közötti mindennemű megkülönböztetést;

21.

sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy valamennyi egyetemük és felsőoktatási intézményük ugyanazokat a követelményeket alkalmazza az Európai Iskolákból érkező tanulók képzettségének elismerésekor, mint a nemzeti iskolák tanulói esetében, és hogy ezek a tanulók képzettségük alapján ugyanannyi kreditet kapjanak, és így a felsőoktatásba való jelentkezéskor egyenlő esélyekkel és lehetőségekkel rendelkezzenek;

22.

ösztönzi a tagállamokat és az oktatás területén jogalkotási hatáskörrel rendelkező regionális kormányokat, hogy egységesítsék állami iskolai rendszerük egy megfelelő részét, hogy azok európai érettségi bizonyítványt adhassanak tanulóiknak a középiskola elvégzésekor;

23.

ösztönzi az Igazgatótanácsot, hogy aktívabban fejlessze az Európai Iskolákat a világon a PISA-tanulmányok révén a legjobbnak bizonyult iskolarendszerek példáinak követésével, és ösztönzi az Európai Iskolák és a nemzeti iskolák közötti testvérkapcsolatok kialakítását, amely a Comenius programhoz hasonlóan módot ad a diákok és a tanárok közötti cserék elősegítésére, valamint az Európai Iskolák rendszerének tagállamokban való megismertetésére;

24.

megállapítja, hogy a bevételek jelenleg stagnálnak vagy csökkennek a szerződéses intézményektől, illetve a közösségi intézményeken kívüli családoktól származó beiratkozások miatt, akik kérelmét jelenleg helyhiány miatt elutasítják, és a magánszektor és más nemzetközi intézmények mobil munkavállalóitól kapható új pénzügyi eszközök fényében új megoldásokat sürget;

25.

megállapítja, hogy ésszerűsíteni kell ezen iskolák igazgatási költségeit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kiadások visszafogása nem kérdőjelezheti meg az Európai Iskolák koncepciójának alapját képező elveket, például az anyanyelven történő, anyanyelvi tanárok általi oktatást, nem befolyásolhatja a tanterv központi elemeit – például a természettudományokat és a matematikát –, továbbá nem mehet az oktatás minőségének rovására; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az Európai Iskolák valamennyi nyelvi közösségének gyermekei számára az egyenlő és egyenértékű tanítási feltételeket;

26.

felhívja az Európai Uniót, hogy költségvetési hozzájárulását olyan módon határozza meg, hogy ezen elveket tiszteletben tartsa, és lehetővé tegye a sajátos nevelési igényű (SEN), vagy más tanulási nehézséggel rendelkező, célzott segítséget igénylő tanulók megfelelő felvételét, továbbá készítsen részletes bontást a sajátos nevelési igényű tanulók számára elkülönített forrásokról e források optimális felhasználásának biztosítása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy mielőtt bármilyen költségvetési változtatásról döntene, az iskolákkal ás a szülők/tanárok egyesületeivel együttműködve készítsen hatásvizsgálatot a rendszer racionalizálásának különböző lehetőségeiről, beleértve az oktatási szempontok vizsgálatát is;

27.

úgy véli, hogy rövid távon tiszteletben kell tartani az Európai Unió által vállalt kötelezettségeket, figyelembe véve ugyanakkor a közösségi és tagállami szinten egyaránt jelenleg uralkodó költségvetési megszorítási légkört; megállapítja, hogy a 2012-es költségvetés tervezete az Európai Iskolákra vonatkozóan 1,7 %-os növekedést irányoz elő, míg a költségvetési nehézségek miatt a Bizottság igazgatási kiadásainak befagyasztására, valamint az összes intézmény igazgatási kiadásainak 1,3 %-kal való emelésére tett javaslatot; kötelezettséget vállal az érintett költségvetési tételekben szereplő előirányzatok alapos vizsgálatára az összes költségvetési igénynek való megfelelés érdekében;

28.

hangsúlyozza, hogy az Unió közreműködése az Európai Iskolákban az uniós költségvetés pénzügyi hozzájárulásához képest aránytalanul alacsony;

29.

rámutat arra, hogy az Európai Iskolák költségvetéseinek javasolt csökkentései súlyos veszélyt jelentenek az oktatás minőségére és az Európai Iskolák megfelelő működésére, és ezért mindennemű költségvetési csökkentést ellenez;

30.

úgy véli, hogy számos rendszerszintű probléma egyenértékű azzal, hogy a tagállamok nem teljesítik kötelezettségeiket; rámutat arra, hogy nincsenek jogi biztosítékok a tagállamok egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban;

31.

megállapítja, hogy egyes tagállamok egyre inkább kivonják magukat a tanárok kirendelésére vonatkozó kötelezettségük alól, elsősorban arra hivatkozva, hogy eltolódás van az állampolgárságukat viselő gyermekek száma és a tőlük az iskolák költségvetése számára megkövetelt hozzájárulás aránya tekintetében;

32.

megállapítja, hogy az elosztás módszerének is elő kell segítenie, hogy a közösségi intézményeken, illetve az Európai Iskolákkal megállapodást aláíró vállalkozásokon kívüli családoktól szedett tandíj rendszere igazságosabb legyen;

33.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre tartaléklistákat az állományba vett tanárok által nem betölthető, illetve az óraadók által betöltendő álláshelyek betöltése érdekében, biztosítva a tanárhiány orvoslását, valamint az oktatás minőségét és folytonosságát;

34.

ösztönzi, hogy a tanulókra vonatkozó kvóta elérésével új nyelvi tagozatokat alakítsanak ki annak érdekében, hogy a saját nyelvi tagozattal nem rendelkező tanulók számára is lehetővé váljon az anyanyelven történő oktatásban való részvétel, és elkerülhető legyen mindennemű megkülönböztetés a más nyelvi tagozatok tanulóihoz képest, egyszersmind csökkentve a saját nyelvi tagozattal nem rendelkező tanulók különleges jogállásával összefüggő költségeket;

35.

aggodalommal szemléli, hogy a kirendelt személyzet hiányát helyi óraadók foglalkoztatásával kell ellensúlyozni, akik javadalmazását az iskoláknak kell fedezniük; kéri az Igazgatótanácsot, hogy gondoskodjék arról, hogy azok a tagállamok, amelyek a tanárok kirendelése útján nem biztosítanak pénzügyi hozzájárulást, utaljanak át az iskolák költségvetésébe egy annak megfelelő mértékű pénzügyi hozzájárulást;

36.

úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer bizonyos tagállamokra aránytalanul nagy terhet ró a kirendelések és az iskolai infrastruktúra tekintetében, és felhívja az Igazgatótanácsot, hogy vizsgálja felül az iskolák finanszírozására, valamint a tanárok felvételére vonatkozó rendszert;

37.

megerősíti, hogy az Európai Iskolák finanszírozását stabil és megfelelő alapokra kell helyezni az egyezményben és az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek alapján vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint az oktatás színvonalának és az Európai Iskolákban valamennyi nyelvi közösséghez tartozó gyermek számára azonos és egyenértékű oktatási feltételek biztosítása érdekében. Ezzel összefüggésben tudomásul veszi a brüsszeli Európai Iskolák szülői munkaközösségei és pedagógusai által a közelmúltban benyújtott petíciót, amely rámutat arra, hogy a javasolt költségvetési megszorítások komoly veszélyt jelentenek az Európai Iskolák oktatási színvonalára és megfelelő működésére, és következésképpen tiltakozik mindennemű költségvetési megszorítás ellen;

38.

felhívja a Bizottságot, hogy alkosson rendelkezéseket annak érdekében, hogy az Európai Iskolákkal kapcsolatos különleges járulék mértékét meghatározhassa;

39.

hangsúlyozza, hogy hosszú távon az Európai Unió pénzügyi hozzájárulásának nagyobb átláthatóságát kell biztosítani, és megfelelőbben kell szavatolni ezen intézmények nyitottságát és sokszínűségét, miközben be kell vezetni egy fenntartható finanszírozási rendszert is; ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot annak pontos meghatározására, hogy a különleges járulékot milyen célra használták fel; felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse a 2009-es reform végrehajtásának jelenlegi állását, valamint a következő évekre vonatkozó finanszírozási szükségleteket, különösen az épületekkel kapcsolatos politikát illetően;

40.

kifejezi abbéli kívánságát, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 4. cikke értelmében – amelynek célja a különböző nyelvi tagozatok diákjainak együttes oktatása bizonyos tantárgyaknak azonos szintű vegyes osztályokban való tanításán keresztül – a nem alapvető tantárgyak oktatásában tegyék általánossá az ún. közvetítő nyelvek használatát anélkül, hogy ez hátrányosan érintené azokat, akik anyanyelve nem a munkanyelvek egyike;

41.

fenntartja, hogy tényleges értéke van annak, hogy bizonyos tantárgyakat a kevés uniós polgár által beszélt, „kevésbé széles körben használt” nemzeti nyelveken oktatnak;

42.

hangsúlyozza, hogy az Európai Iskolák tanterveit az iskolák számára többletköltségekkel nem járó, külső szakértői értékelésnek kell alávetni, valamint hogy a folyamatban lévő érettségireformot végre kell hajtani;

43.

megköveteli, hogy a helyi alkalmazottak felvétele kiválósági kritériumok alapján történjen, biztosítsák az oktatás és képzés, valamint hiányzások esetén a helyettesítések minőségét, és hogy az Igazgatótanács biztosítsa e személyzet szakmai képességeinek szakfelügyelő útján való értékelését;

44.

úgy véli, hogy különleges képzési programokat és szakmai munkaértekezleteket kell szervezni a különböző nemzeti rendszerekből érkező tanárok számára, hogy – közös szabványok és kritériumok alapján – felkészítsék őket az Európai Iskolák rendszere keretében végzendő munkára;

45.

megerősíti, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt fontosságúak, és hogy az Európai Iskoláknak mindent meg kell tenniük a fogyatékkal élő tanulók oktatásával kapcsolatos kompetenciáik növelése érdekében; e tekintetben kéri, hogy az Igazgatótanács ügyeljen arra, hogy az osztályok méretének kiszámításakor a tanulók e kategóriájára együtthatókat alkalmazzanak, és biztosítsa e tanulók teljes integrációját;

46.

felkéri az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy hajtsa végre a svéd szakértői csoport 2009. évi vizsgálatában megállapított ajánlásokat a sajátos nevelési igényű tanulók vonatkozásában, és dolgozzon ki cselekvési tervet ezen a területen;

47.

hangsúlyozza, hogy megfelelően működő rendszert kell kidolgozni, hogy segítsék az Európai Iskolákban a fogyatékkal élő tanulókat az beilleszkedésük során (pl. gyógypedagógusok segítségével), annak érdekében, hogy biztosítsák szüleik mobilitását;

48.

megállapítja, hogy az Igazgatótanács által közölt 2,7 %-os hivatalos iskolai bukási arány nem veszi figyelembe az Európai Iskolák eredményei közötti jelentős eltérést, és különösen a francia tagozat esetében évek óta tapasztalt abnormálisan magas bukási arányt; felkéri az Igazgatótanácsot, hogy vizsgálja meg e működési zavar, általánosságban a bukási arány és az évet ismétlő gyermekek folyamatosan magas arányának pedagógiai és pénzügyi okait, illetve következményeit;

49.

ismételten kéri az Igazgatótanácsot, hogy dolgozzon ki alternatív megoldásokat azon tanulók számára, akik nem tudják az európai érettségi bizonyítványt adó képzési formában folytatni tanulmányaikat, és a szakképzés iránt érdeklődő tanulók számára irányozza elő egy, az érettségi bizonyítványtól különböző záróbizonyítvány létrehozását; úgy véli, hogy minden új bizonyítványt hatásvizsgálatnak kell alávetni, és a bizonyítványnak biztosítania kell, hogy az hozzáadott értékkel bír a meglévő oktatási keret számára;

50.

megerősíti, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók beiskoláztatása továbbra is kiemelt fontosságú, annál is inkább, mivel az Európai Iskolák jelenleg csak egyetlen bizonyítvány megszerzését teszik lehetővé, és az Iskoláknak ezért maximális támogatást kell biztosítaniuk e tanulók számára annak érdekében, hogy lehetőség szerint elkerüljék a tanulmányi kudarcokat, amelyek a tanulmányok megrekedéséhez vezethetnek, amennyiben a tanuló – nyelvi vagy egyéb okokból – nem tud bekapcsolódni a fogadó ország nemzeti oktatásának más képzési formájába;

51.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának.