EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011DC0777

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A Bizottság 2012. évi munkaprogramja Európa megújítása

/* COM/2011/0777 végleges */

Brüsszel, 2011.11.15.

COM(2011) 777 végleges

VOL. 1/2

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság 2012. évi munkaprogramja

Európa megújítása


1.Bevezetés

Az Európai Unió korunk nagy kihívása előtt áll. E kihívás egyrészt gazdasági jellegű, és Európa-szerte érinti a családokat, vállalkozásokat és közösségeket, másrészt politikai jellegű – meg kell mutatnunk, hogy az Európai Unió képes megfelelni a feladatnak. Az Európai Unió képes komoly szerepet játszani abban, hogy az európaiak meg tudnak-e birkózni a válsággal, és mindent meg is kell tennie ennek érdekében.

Az Unió helyzetéről 2011 szeptemberében tartott értékelő beszéd 1 ezt az üzenetet közvetítette. Az Európai Parlamentben elhangzott beszéd és az azt követő vita megerősítette, hogy széles körű az egyetértés azt illetően, hogy az EU-nak mindenekelőtt a fenntartható és sok új munkahelyet teremtő gazdasági fellendülést kell elősegítenie. Az unióra jellemző egyedi társadalmi modellt csak a növekedés és a bizalom helyreállításával fejleszthetjük tovább. A sikerhez az uniós intézményeknek aktívan együtt kell működniük egymással és a tagállamokkal, valódi Unióként kell fellépnünk, és e valódi Unió alapjaként a döntéshozatal közösségi módszerét követve kell erőfeszítéseket tennünk. A jelenlegi válság ismét rámutatott, hogy ha megfelelünk ezeknek a feltételeknek, képesek vagyunk kellő eltökéltségről és alkalmazkodóképességről tanúbizonyságot tenni.

A Bizottság többféle módon kíván megfelelni ezeknek a sürgető elvárásoknak. Erőforrásainak tetemes hányadát a már meghozott döntések határozott végrehajtására fordítja: ezek között vannak olyan hagyományos feladatok, mint az uniós jog teljes körű végrehajtásának garantálása az EU egész területén, vagy az uniós költségvetés – közvetlenül, vagy a tagállamokkal megosztott igazgatás mellett történő – kezelése, és vannak olyan jóval újabb keletű kötelezettségek is, amelyek közvetlenül a jelenlegi válságra adott bizottsági válaszlépések nyomán keletkeztek. A végrehajtás üteme gyakran közvetlen hatással van a növekedésre – a tagállamok körében lemaradás tapasztalható olyan kulcsfontosságú jogalkotási kezdeményezések átültetése terén, amelyek elengedhetetlenek az egységes piac működéséhez, ám még nem kerültek végrehajtásra.

Nemrégiben a Bizottság gyökeresen új menetrendet javasolt, amelynek értelmében az EU mélyrehatóbb felügyeletet gyakorol a tagállamok költségvetési és gazdasági politikái felett (különösen az euróövezet tagállamai esetében), alapjaiban átalakítja a felügyeletet és a pénzügyi szabályozást, valamint lépéseket tesz annak érdekében, hogy az uniós strukturális politikák azonnali előnyös hatásokat biztosítsanak. A gazdasági kormányzás megerősítése érdekében nemrégiben elfogadott intézkedéscsomag (az úgynevezett „hatos csomag”) igen komoly új feladatot jelent a Bizottság számára.

Mindezen új szakpolitikák megvalósítása azt jelenti, hogy a Bizottságnak alapvetően át kell alakítania munkamódszereit. Át kell csoportosítania a forrásokat és még elmélyültebb munkakapcsolatokat kell kialakítania a tagállamokkal. Hogy a válságkezelés közvetlen következményeként milyen új feladatok hárulnak a Bizottságra, jól mutatja annak a munkacsoportnak a létrehozása, amely Görögországnak nyújt segítséget EU/IMF programja végrehajtásához, valamint az uniós strukturális alapokból származó források átirányításához és igénybevételének felgyorsításához.

A Bizottság 2012. évre szóló munkaprogramjának összeállítása során két kötelezettség összehangolására törekedett: egyrészt reagálnia kell a válság következtében jelentkező sürgős új igényekre, másrészt folyamatosan erőfeszítéseket kell tennie olyan strukturális kérdések megoldására, amelyekkel kapcsolatban a politikai döntéshozók, a befektetők és az uniós polgárok azt várják a Bizottságtól, hogy a pillanatnyi helyzetnél távlatibb célok mozgassák, és járuljon hozzá ahhoz, hogy a jövő számára virágzó és fenntartható Európa épüljön. A bizottsági munkaprogram mellékleteiben ismertetett új kezdeményezések többsége e hosszú távú kilátásra összpontosít – kiegészítik vagy segítenek életbe léptetni az ahhoz szükséges jogi kereteket, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni az EU méretéből adódó előnyöket, és ezáltal az EU egész területén fenntartható növekedést, magas foglalkoztatási szintet és igazságos társadalmat lehessen kialakítani mindenki számára. E célt szolgálja a kezdeményezések széles köre, amelyek arra irányulnak, hogy előmozdítsák a versenyképességet, elősegítsék a válság társadalmi következményeinek felszámolását, valamint ösztönözzék a fenntartható jövő felé vezető fellendülést. Ez a fő célja az uniós kiadási politikáknak is; amelyeket Bizottság előterjesztése szerint a programok új generációja szolgál majd 2020-ig.

E kezdeményezésekkel szemben a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak rugalmas megközelítést kell majd alkalmaznia. Az elkövetkező hónapokban jelentkezhetnek olyan sürgős szükségletek, amelyekkel e munkaprogram kialakításakor még nem lehetett számolni. Az EU új gazdasági kormányzásából származó feladatok széles körére mindhárom intézménynek sok időt és figyelmet kell szentelnie, és mint ezt megtapasztaltuk, a sürgősen meghozandó döntések gyakran felülírhatják a megbeszélések előzetes tervezetét és ütemezését. A mellékletekben ismertetett javaslatok között vannak olyan különösen fontos elképzelések, amelyeknek elsőbbséget kell élvezniük – különösen azoknak, amelyek gyors hatást fejhetnek ki a növekedésre és a foglalkoztatásra, és valóban hozzájárulhatnak a fellendüléshez. A Bizottság e javaslatokra kiemelt energiát és figyelmet fordít majd, ám ezek csak akkor válthatják ki a kívánt hatást a gyakorlatban és az emberek mindennapi életében, ha az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa is kiemelten, gyorsított eljárásban kezeli azokat. Ha az intézmények képesek együttesen kinyilvánítani, hogy azonos véleményen vannak a legsürgősebb fellépési területeket illetően, ez azt az erőteljes üzenetet közvetíti majd, hogy az Unió erős eltökéltséget mutat a válság kezelése és a növekedés helyreállítása iránt . Mivel igen gyorsan változnak az események, a gyorsított eljárásban kezelendő intézkedések esetleges listáit mindenképpen gyakran felül kell majd vizsgálni. A Bizottság előzetesen gyorsított eljárásra előterjesztett javaslatait a 2012. évi éves növekedési jelentés kíséretében sorolja majd fel.

2.Stabil és felelősségteljes Európa építése

Az elmúlt években gyökeresen átalakultak a gazdasági feltételek az Unióban. Az Európai Unió gazdasági stratégiája, az Európa 2020 2 hangsúlyozza a tagállamok egymástól való függőségét, és felvázolja az EU és a tagállamok közötti együttműködést, amelynek révén megvalósíthatják az egyeztetett célokat, és visszatéríthetik a gazdaságot a növekedés és a munkahelyteremtés útjára, miközben megteremtik a fenntartható jövő alapjait. Valamennyi tagállam országspecifikus ajánlásokat kapott, amelyek legsürgetőbb kihívásaik megoldására összpontosítanak. A második éves növekedési jelentés adja majd a 2012-es európai szemeszter keretét. A pénzügyi szabályozás és felügyelet átfogó reformja révén szilárd alapokra került az EU pénzügyi rendszere. A gazdasági kormányzás javítására irányuló jogszabályok (az úgynevezett „hatos csomag”) elfogadásával az EU kiterjesztette és megerősítette a nemzeti politikákra vonatkozó felügyeleti mechanizmusát. Több tagállamot gazdasági kiigazítási program alapján fokozott felügyelet alá vont. Új eszközöket fejlesztett ki az államháztartásokra nehezedő példátlan nyomás enyhítésére. Az Uniónak most sürgősen és határozottan fel kell lépnie a reformok végrehajtása és előrehozatala érdekében. Bizonyítanunk kell, hogy az összes intézmény együttműködik a legfontosabb lépések felgyorsítása érdekében.

A múlt hónapban a Bizottság „a stabilitás és a növekedés menetrendjében” 3 öt, egymással összefüggő lépést határozott meg. Ezek a következőkre irányultak: azonnali válaszadás Görögország és a bankszektor problémáira, az euróövezetbe vetett bizalom helyreállítása, valamint a stabilitást és a növekedést ösztönző politikák előtérbe helyezése. Az Európai Tanács és az euróövezet csúcstalálkozója következtetéseiben kiállt e javaslatok mellett, és az elkövetkező hónapokban is e menetrend szab irányt a Bizottság munkájának.

E program előreviteléhez az elkövetkező tizenkét hónapban gyors és határozott fellépésre lesz szükség. Mire a Bizottság közzéteszi a 2013. évre vonatkozó éves növekedési jelentést, az Európai Unióban minden bizonnyal már érzékelhető lesz az euróövezet, illetve az egész Unió egymáshoz kapcsolódó gazdaságai között az együttműködés és felügyelet új szintjét eredményező reformok hatása. E program egyensúlyt teremt majd az államháztartás rendbetétele és a növekedés elősegítése között; a nemzeti intézkedések és az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseivel kapcsolatos uniós munka pedig szoros együttműködésben maximalizálja a fellendülést.

2.1.A pénzügyi szektor reformja: a bizalom érdekében való beruházás

A növekedéshez és a munkahelyteremtéshez elengedhetetlenül fontos a jól működő pénzügyi szektor. A válság kitörése óta a Bizottság átfogóan átvizsgálta a pénzügyi szabályozást és felügyeletet. A kulcsfontosságú kezdeményezések túlnyomó részét már elfogadták vagy tárgyalási szakaszban van. Ezek között van a származtatott pénzügyi termékekről 4 , a hitelminősítő intézetekről 5 , a tőkekövetelményről 6 , a stabilabb és átláthatóbb értékpapírpiacokról és a piaci visszaélés kezeléséről szóló jogszabályjavaslat 7 . A reformok összesített hatásának értékelését is közzétesszük majd.

Az EU-nak egyértelműen arra kell törekednie, hogy a jövő évben teljes egészében megvalósítsa a reformot. 2012 elején a Bizottság előterjeszti a befektetők védelmére irányuló további jogszabályokat. A befektetők védelme és a belső piac erősítése érdekében felülvizsgálják a kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó szabályokat. Az összetett lakossági befektetési csomagtermékekre vonatkozó, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra irányuló, valamint a biztosítási közvetítésről szóló kezdeményezés középpontjában szintén a befektetővédelem és az átláthatóság áll.

2.2.A jövő finanszírozása: a fenntartható állami bevételek biztosítása

Az EU növekedési menetrendjével képes alapvetően hozzájárulni az államháztartás rendbetételéhez. Ám amellett, hogy az adóztatás elsősorban tagállami hatáskör, az uniós fellépés e területen is segítheti a tagállamok munkáját annak érdekében, hogy biztosítható legyen az európai társadalmi modell jövőbeli finanszírozása. 2011-ben a Bizottság számos fontos kezdeményezést terjesztett elő a pénzügyi ágazat államháztartáshoz való hozzájárulásának átalakítása (pénzügyi tranzakciós adó) 8 , az adótehernek az erőforrás-felhasználás felé billentése (energiaadó) 9 , valamint az egységes piac működésének javítása (közös konszolidált társaságiadó-alap) 10 érdekében.

2012-ben a Bizottság további intézkedéseket javasol az államháztartások fenntarthatóságának és stabilitásának biztosítása érdekében. A Bizottság olyan modern hozzáadottértékadó-rendszer kialakításán dolgozik majd, amely segítené a csalás elleni küzdelmet, és enyhítene a több tagállamban működő kkv-k és egyéb vállalkozások adminisztratív terhein.

Az adócsalás minden tagállamban veszélyezteti az állami bevételeket, és a szabályokat betartó többséget – mind a polgárokat, mind a vállalkozásokat – hátrányosan érintő módon torzítja a versenykörnyezetet. Az államkincstár lehetséges veszteségeinek megelőzéséhez uniós szintű hozzájárulást nyújtva a Bizottság megerősített stratégiát terjeszt majd elő, amely segíti a tagállamok adóparadicsomok elleni küzdelmét.

A költségvetési megszorítások idején fokozott jelentőséget nyer az adófizetők pénzének védelme. Évről évre jelentős pénzösszegek mennek veszendőbe az uniós közpénzeket érintő csalás és egyéb illegális tevékenységek miatt. A Bizottság javaslatot fog előterjeszteni az EU pénzügyi érdekeinek büntetőjogi eszközökkel történő védelmének biztosítására.

Az európai vállalkozások által a gazdasági válság miatt tapasztalt kihívásokra reagálva a Bizottság alapos elemzést végez arról, hogy szükség van-e a fizetésképtelenségre vonatkozó rendelet reformjára. Ennek következtetései alapján a Bizottság kidolgozza a vállalatcsoportokra is kiterjedő, hatékonyabb transznacionális fizetésképtelenségi szabályok jövőbeli lehetőségeit.

3.Fenntarthatóan növekvő és szolidáris Unió építése

A fenntartható növekedés helyreállításához és a munkahelyteremtéshez uniós és nemzeti szinten határozott fellépés szükséges; így támogatható a versenyképesség és a társadalmi befogadás. Növelni kell a fellépés mértékét, ezáltal megteremthetjük azt a keretet, amely segíti a vállalkozásokat a munkahelyteremtésben és az új piacokra való belépésben. Ez a téma már most is kiemelt fontossággal bír az uniós kiadási programokkal kapcsolatos, már beterjesztett javaslatok között. A kohéziós politikák új generációja 11 a holnap munkahelyeire és növekedésére koncentrál. Az új kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont 2020 az uniós tudásbázist az üzleti szféra növekedésének szolgálatába állítja majd, a versenyképességgel kapcsolatos fellépés pedig mindenekelőtt a kkv-k támogatását fogja előtérbe helyezni. Az „Erasmus mindenkinek” elnevezésű új oktatási, képzési és ifjúsági program felgyorsítja majd az európai oktatási rendszerek modernizációját. Az európai összekapcsolódási eszköz 12 azoknak a projekteknek juttat finanszírozást, amelyek a legnagyobb hasznot jelentik az európai gazdaság számára, és megerősíti a növekedés eszközeként szolgáló infrastruktúrát.

3.1.Egységes piac a növekedés szolgálatában

A növekedés és a munkahelyteremtés elősegítésére továbbra is az egységes piac a legjobb eszközünk. A piac lehetőségeinek teljes kibontakozásához meg kell teremteni a vállalkozások – különösen a kisebb vállalkozások – és fogyasztók számára megfelelő környezetet, végre kell hajtani a fenntartható növekedést segítő reformokat, valamint hatékony és versenyképes infrastruktúrát kell kialakítani.

A Bizottság ezzel a céllal indította útjára az egységes piaci intézkedéscsomagban 13 megtestesülő, az egységes piacnak új lendületet biztosító nagyszabású folyamatot. Ha az intézményközi eljárás során gyorsan sor kerül az intézkedéscsomag tizenkét fő javaslatának vizsgálatára, előnyös hatásaik is mielőbb érzékelhetővé válhatnak. A Bizottság 2012-ben megerősíti az egységes piac területére vonatkozó végrehajtást és az érvényesítést. A Bizottság kezdeményezéseket terjeszt majd elő a nemzeti kutatási rendszerek összekapcsolása és a nagyobb versenyen és együttműködésen alapuló, strukturált, mobilis és hatékony Európai Kutatási Térség létrehozása érdekében, hogy kiemelkedő tudományos eredményeket és az egész világot leköröző innovációs teljesítményt generáljon. Többek között arra törekszik majd, hogy a főbb egyetemi állások felvételi eljárásait megnyissák az Európa egészére kiterjedő verseny előtt. Az egységes európai égbolt megvalósítása nemcsak az évente 3,8 milliárd eurós költséget okozó hiányosságokat orvosolná, hanem csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, növelné a biztonságot, az utasoknak pedig kevesebb késéssel kellene számolniuk. Jóllehet a szolgáltatási irányelv 14 is sok üzleti lehetőséget kínál – tízből kilenc munkahely a szolgáltatási szektorban jön létre –, ennek teljes és megfelelő végrehajtása még várat magára. A Bizottság az alapszintű fizetési szolgáltatásokról szóló ajánlás végrehajtását is megvizsgálja majd, hogy értékelje, szükség van-e további lépésekre.

A belső energiapiac 2014-ig történő megvalósítása szintén a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó jelentőségű hajtóerőt szabadít majd fel. A vasút liberalizálására irányuló új javaslatok a verseny fokozása révén hozzájárulnak az európai közlekedés korszerűsítéséhez és szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, az utasoknak pedig új, innovatívabb és ügyfélorientáltabb szolgáltatásokat jelentenek. Az energiarendszereink megújításához szükséges kiemelkedő nagyságrendű befektetéseket figyelembe véve (a 2011 és 2020 közötti időszakban 1 000 millió euró 15 ) az energiaágazat szintén a gazdasági növekedés fontos hajtóereje. A Bizottság számos kezdeményezést tesz majd ezzel kapcsolatban, különösen a belső piac 2014-ig történő kialakítása érdekében, a Tanács felkérésének megfelelően.

Az európai gazdaság számára rendkívül fontos a digitális menetrend 16 ahhoz, hogy a modern technológia és az internet kínálta lehetőségek felhasználásával fokozódjon a növekedés. Az elektronikus szolgáltatások elterjedése alapvetően fontos, ezért intézkedésekre kerül majd sor az e-kereskedelem előmozdítása érdekében. 2012-ben a Bizottság javaslatot nyújt be a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó közös jogkezelésre vonatkozóan, amely a több ország területére érvényes engedélyek lehetővé tétele érdekében az internetes zenei tartalmak transznacionális engedélyezésére vonatkozó szabályokat is tartalmaz. Ezzel párhuzamosan a Bizottság kezdeményezi az elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás kölcsönös elismerését, ami a fogyasztói bizalom erősítését, valamint az elektronikus fizetés és tranzakciók megkönnyítését célozza.

A fogyasztói bizalom kulcsfontosságú a kereslet növeléséhez és a növekedés helyreállításához. Az átfogó európai fogyasztóvédelmi program megmutatja majd, hogy a fogyasztói jogok és a fogyasztóbiztonság szilárdan meg tudja alapozni az egységes piacba vetett fogyasztói bizalmat. Az általános termékbiztonság szabályainak módosítására irányuló javaslatok egyértelmű és koherens megközelítést kínálnak majd a fogyasztók és a gyártók számára egyaránt, és az egységes piacra vonatkozóan egyetlen megközelítésben egyesítik a különböző felügyeleti rendszereket. Amennyiben pedig fogyasztói jogorvoslatra van szükség, kollektív jogorvoslati szabályok határozzák majd meg, hogy milyen módon találhatnak a fogyasztók és a vállalkozások hatékony megoldást a nagyobb szabású problémákra.

3.2.Az emberek lehetőségeinek bővítése és a befogadó társadalmi környezet

Az Európa előtt tornyosuló kihívások egyik legfontosabbika továbbra is a munkahelyteremtés, és az EU ebben kulcsszerepet játszhat. Az Európa 2020 stratégián belül a „Mozgásban az ifjúság” 17 az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” 18 és a „Szegénység elleni európai platform” 19 elnevezésű kiemelt kezdeményezések rávilágítottak arra, hogy Európa megújítása során a leginkább rászorulókat kell előtérbe helyezni. A megújuló Európai Szociális Alap 20 és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 21 a tagállamok azon erőfeszítéseit támogatja majd, hogy a munkahelyteremtés, valamint a kulcsfontosságú készségek és képességek erősítése révén kezeljék a foglalkoztatási válságot. Az „Erasmus mindenkinek” program a felsőoktatás és az üzleti szféra közötti stratégiai partnerségekhez nyújt támogatást, hogy a fiatal diákok elsajátíthassák a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő készségeket. E kezdeményezések megvalósítása nagymértékben támogatja majd az Uniónak a munkanélküliség, a társadalmi kirekesztettség és a szegénység kezelésére irányuló erőfeszítéseit.

A Bizottság hamarosan előterjeszti a fiatalokat sújtó munkanélküliség kezelése érdekében uniós szinten teendő lépéseket, többek között olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik az álláskereső fiatalok mobilitását, és segítséget nyújtanak számukra a más tagországokban kínálkozó álláslehetőségek megtalálásához. A szakmai gyakorlat szintén központi szerepet játszhat a munkaerőpiacra való belépésben. Ez különösen ahhoz lehet hasznos, hogy jobban kihasználjuk az azon ágazatokban található lehetőségeket, amelyek majd várhatóan létrehozzák a jövő álláshelyeit.

A szociális partnerekkel szorosan együttműködve a Bizottság felülvizsgálja a rugalmas biztonság elveit is, és új szakaszt kezd a megvalósításukban, hogy ily módon segítse a gazdasági visszaesések hatásait enyhítő munkahelyteremtést és a mobilitást, illetve felkészüljön a majd érkező fellendülés hatásainak kiaknázására. Ehhez kapcsolódóan szükség van a várható vállalati átszervezésekre való jobb felkészülésre és azok megfelelőbb kezelésére is. Végül a Bizottság az állami foglalkoztatási szolgálatok megerősítésére is javaslatokat tesz, így például a más tagállamokban található foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférés javítása érdekében az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (Eures) reformjára.

Még tovább tekintve, társadalmi modellünk megtartása azzal is együtt jár, hogy biztosítanunk kell a jóléti intézkedések jövőbeli finanszírozását. Ebben a tekintetben elöregedő társadalmaink hatalmas kihívást jelentenek a közpolitika számára, ugyanakkor a modern és innovatív egészségügyi ágazat előmozdíthatja a gazdasági növekedést. A Bizottság nyomon követi majd a nyugdíjakra vonatkozó országspecifikus ajánlásokat, és kezdeményezéseket fog tenni a tagállamközi aspektusokat felmutató területeken. 2012-ben például a hatékony és biztonságos nyugdíjtermékek területén kezdeményezi majd a belső piac megerősítését. A Bizottság javaslatokat tesz majd a munkahelyet változtatók kiegészítő nyugdíjának kezelésére, mivel a mobilitás elősegítése kulcsfontosságú a foglalkoztatás és a munkahelyteremtés szempontjából.

3.3.A fenntartható jövő megteremtésének útja

A fenntartható fellendülés érdekében a növekedést és a beruházásokat a jövő dinamikus szektorai felé kell irányítani. Az energiahatékonysággal 22 és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal 23 kapcsolatos bizottsági megközelítés – amely beépül majd a gazdaságpolitikába és az éves növekedési jelentésbe is – meghatározta, hogy az intelligens növekedést a megfelelő helyre kell összpontosítani, így a fenntartható Európa megteremtése támasztotta kihívás versenyelőnnyé válik. Ez a megközelítés az Európa 2020 stratégiát is átszövi, és ez a szemléletmód áll a mezőgazdaságra 24 , a vidékfejlesztésre 25 és a halászatra vonatkozó új javaslatok hátterében is: a cél, hogy fenntartható alapot biztosítsunk a környezeti és gazdasági szempontból létfontosságú ágazatoknak. Az energiahatékonyság ágazati politikákban való érvényesítésének fontos példája lesz a tiszta és elegendő vízforráshoz való hozzájutás biztosítására irányuló 2012. évi javaslat: a Bizottság a vízforrások védelmére irányuló tervezetet fogad el annak érdekében, hogy a közpolitika figyelmét a vízforrásokra nehezedő nyomás azonnali kezelésére irányítsa.

A fenntarthatóság áll a Bizottság energiapolitikával kapcsolatos jövőképének középpontjában is. Az energiatakarékossági irányelv 26 gyors elfogadása és végrehajtása például évente átlagban 1000 euró megtakarítást hozhat az uniós háztartásoknak, emellett pedig kétmillió új munkahelyet teremthet, és hozzájárulhat az éghajlatváltozás kezeléséhez. A nukleáris biztonság keretének megerősítésére irányuló javaslat figyelembe veszi majd az Unióban működő nukleáris erőművek stressztesztjeinek tanulságait, a technikai fejlődést és a nemzetközi szabályozás fejleményeit. A Bizottság stratégiát biztosít ahhoz is, hogy felgyorsuljon a megújuló energiaforrások fejlesztése az uniós belső piacon és a dél-mediterrán térségbeli szomszédos államokban. A megújuló energiaforrások integrálásának felgyorsítása érdekében komoly jelzésértéke lenne a szükséges energetikai infrastruktúrába való beruházások elősegítésére vonatkozóan javasolt rendelet elfogadása felé tett lépéseknek.

A Bizottság 2012-ben tovább dolgozik azon, hogy a üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében hiteles, átfogó és globális erőfeszítés valósuljon meg. A Bizottság folytatja az új kibocsátáskereskedelmi rendszerre való átállás lebonyolítását, és az éghajlat-változási és energiahatékonysági célok elérése érdekében új intézkedéseket alakít ki, illetve végrehajtja a már elfogadottakat. A személygépkocsik és kisteherautók kibocsátására vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata egyrészt ösztönzi majd az innovációt, másrészt pedig jogbiztonságot teremt a gyártók számára. Súlyt helyezünk majd a közlekedés olajfüggőségének megszüntetésére és az alternatív üzemanyagokhoz szükséges uniós infrastruktúrák kialakításának élénkítésére is.

A júniusban megrendezendő Rio+20 csúcstalálkozó ismét a figyelem középpontjába helyezi a fenntarthatóságra és a zöld növekedésre irányuló globális erőfeszítést. Ebben az erőfeszítésben az uniós politikák élen járnak majd.

3.4.A polgárok előtt nyitott Európa

Ma az EU elsődleges prioritásai közé tartozik, hogy a belső határok nélküli Európában garantálja a biztonságot és a jog érvényesülését. Az EU létezésének egyik legfontosabb célja, hogy szabadon lehessen élni a határon túl kínálkozó lehetőségekkel. E rendszer azonban csak akkor tud megfelelően működni, ha az EU megszilárdítja az ehhez nélkülözhetetlen kölcsönös bizalmat, valamint az idén a mediterrán térségben tapasztaltakhoz hasonló komoly kihívások jelentkezésekor eltökélten és méltányos módon lép fel. Az EU-nak folytatnia kell a Stockholmi Program 27 megvalósítását: többek között megoldást kell találnia a menekültügyhöz hasonló horderejű kérdésekre, és foglalkoznia kell az új kihívásokkal, például a kiberbiztonság problémájával.

A polgárok számára nyitott egységes piac érdekében le kell bontani a szabad mozgás útjában álló, szükségtelen bürokratikus akadályokat. Két jogalkotási javaslat kerül benyújtásra az anyakönyvi okmányok tagállamközi elismerése, illetve a jogszabályi követelmények egyszerűsítése érdekében.

A Stockholmi Programban kulcsszerepet kap az EU határrendszere. A rendszer modernizálása és új technológiák alkalmazása révén megfelelő biztosítékok mellett segíthető elő a tagállamközi tevékenység. A határforgalom-ellenőrzés új formája megbízhatóbb lesz, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a gyakran utazók egyszerűbben juthassanak be az EU-ba. A Bizottság javaslatot tesz majd egy kifejezetten az emberkereskedelem megelőzésére és leküzdésére vonatkozó új stratégiára is.

4.Az Unió szavának nyomatékosítása a nagyvilágban

Az Unió egysége jelenti a legjobb alapot az EU hatékony fellépéséhez a világban. Az EU a világ legnagyobb gazdasága. Tagállamaival közösen világszinten a fejlesztési és humanitárius segélyek több mint felét biztosítja. Az EU az emberi jogok és a demokrácia egyetemes értékeit képviseli, és továbbra is mélyen elkötelezett a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a hatékony többoldalú világrend mellett. Egységesen fellépve az EU jelentős befolyást képes kifejteni. A globalizációból eredő kihívások leküzdése és az abból fakadó lehetőségek megragadása érdekében tovább kell erősíteni az uniós fellépést: ezáltal védhetjük meg és érvényesíthetjük érdekeinket és értékeinket, egyúttal pedig világszerte fokozhatjuk a jólétet és a biztonságot.

Az Unió külső tevékenységének kereteit a többoldalú, regionális és kétoldalú kapcsolatok, a meglévő szakpolitikai keretek, így például a fejlesztési és kereskedelmi politika, valamint számos belső uniós szakpolitika külső vonatkozásai határozzák meg. Az Unió folytatja e politikák megvalósítását, miközben a globális események gyors változásából adódó kihívásokra is választ nyújt.

Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy reagáljon a globális környezet változásaira. Gyors és határozott választ adott például a dél-mediterrán szomszédos országokban lezajló drámai változásokra 28 . Az Unió válasza a jó kormányzás, a nyitottság és a szolidaritás hagyományára épült: egyértelmű politikai üzenetet hordozott, és azonnali gyakorlati segítséget kínált (a „többért többet” elvet alkalmazva). A rendelkezésre bocsátható támogatást az aktuális szükségleteknek és prioritásoknak megfelelően gyorsan áttekintették és átcsoportosították. Ezzel kapcsolatban került sor „A partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása” (SPRING) program és a civil társadalmat támogató eszköz elfogadására. Az Unió a továbbiakban is figyelmet fordít a szomszédos országokra, és lehetőségeket kínál a stabilitást és a növekedést segítő, kölcsönösen előnyös együttműködésre. A Bizottság összpontosítani fog az átalakuló szomszédság új megközelítéséről szóló, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel közösen kiadott közleményben 29 tett kötelezettségvállalások megvalósítására; e megközelítés fontos szerepet tölt majd be a dél-mediterrán térség és a szomszédságpolitika keleti országai békés és virágzó fejlődésének elősegítésében, számos uniós politika és program alkalmazásával erősítve meg a gazdasági, a társadalmi és a politikai stabilitás alapjait. A demokratizálódás útjára lépő dél-mediterrán országok támogatása mellett a 2012. évi prioritások közé tartozik a keleti partnerségre vonatkozóan a varsói csúcson elfogadott menetrend, valamint a Közel-Kelet és a kaukázusi térség stabilitása.

Az EU Afrikában is hozzájárul a biztonság erősítéséhez, ezenfelül a jövőben is bármikor készen áll a segítségnyújtásra, mint ahogyan tette azt a törökországi, pakisztáni és japán természeti katasztrófák esetében is.

A változó globális környezethez való alkalmazkodás és a világrend formálódása megköveteli az EU-tól, hogy politikáinak külső elemeit összekösse a belsőkkel. Az Unió külső fellépésének gerincét olyan politikák és eszközök jelentik, mint a kereskedelem, a fejlesztés, a diplomácia, a bővítés, a szomszédságpolitika és a válságkezelés. Az ezen eszközök és politikák kínálta lehetőségek azonban csak úgy aknázhatók ki teljes mértékben, ha a belső politikákkal – így az egységes piaccal, az éghajlat-politikával, az energiapolitikával vagy a monetáris politikával – együttesen alkalmazzuk őket, mint amelyek mind jelentős hatással vannak a külvilágra.

Az európai jólét a világszintű versenyképességen alapul. A növekedés és a foglalkoztatás helyreállítására irányuló erőfeszítéseket olyan környezetben kell megvalósítanunk, amelyet egyre növekvő mértékű kölcsönös függés és intenzív verseny jellemez. A G20 hatékony eszköznek bizonyult arra, hogy egységes világszintű fellépésre ösztönözzön a válsággal szemben. A Cannes-ban megrendezett legutóbbi G20-találkozó azzal a következtetéssel zárult, hogy az élelmezésbiztonság elősegítéséhez és a fenntartható gazdasági növekedés serkentéséhez elengedhetetlen a mezőgazdasági termelés és termelékenység fokozása. Bár az uniós kereskedelempolitika általános célkitűzése továbbra is a folyamatban lévő többoldalú tárgyalások sikeres lezárására irányul, az európai vállalkozások és fogyasztók érdekei megkövetelik a harmadik országokkal való kétoldalú megállapodások kötését is. Ezért megvizsgáljuk egy Japánnal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás, illetve egy Kínával kötendő befektetési megállapodás lehetőségét.

A szolidaritás alapvető európai érték, amely messze túlmutat a határokon. Az EU – mint a nemzetközi fejlesztési segélyek világviszonylatban legjelentősebb donorja – vezető szerepet játszik majd a világ legszegényebb társadalmainak megsegítésében: a felülvizsgált uniós fejlesztési politika 30 gyors és hatékony megvalósítására összpontosít, és különös figyelmet fordít a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az EU globális szolidaritásának egyik kézzelfogható jele az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítása.

2012-ben továbbhaladunk majd a bővítésre vonatkozó új uniós konszenzus megvalósításában és Horvátország 28. EU-tagként való felvételének előkészítésében. Az év folyamán tovább folyik majd Horvátország felkészítése egyrészt a tagsággal járó előnyök kihasználására, másrészt az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

5.Intelligens szabályozás és hatékony végrehajtás

Az e programban meghatározott reformok megvalósításához az uniós jogalkotásnak valamennyi szinten megfelelően kell működnie. Tesztelni kell az uniós fellépést a teljes ciklus – tervezés, végrehajtás, értékelés, aktualizálás – során, hogy teljesíthessük a legmagasabb szintű eredményességi és hatékonysági normákat. Ennek során azt is biztosítani kell, hogy a szabályozás minél kevesebb terhet rójon az érintettekre.

A Bizottság kezdeményezési joga és a Szerződések őreként betöltött szerepe miatt különleges fontossággal bír e normák magas szintjének fenntartásában. A Bizottság saját munkájában, valamint az elfogadott jogszabályok nyomon követése és érvényesítése során is elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az uniós polgárok, vállalkozások és állami hatóságok részesüljenek a reformok előnyeiből.

5.1.A kiadások intelligensebb, közös megközelítése

A megszorítások idején biztosítanunk kell, hogy korlátozott forrásaink oda irányuljanak, ahol leginkább elősegítik a munkahelyteremtést és a növekedést. A Bizottság olyan modern költségvetést készített, amely azokon a területeken egészíti ki a nemzeti költségvetéseket, amelyeken az európai szintű fellépés egyértelmű hozzáadott értékkel jár. A Bizottság a tárgyalás során arra törekszik, hogy a végső csomagban is szem előtt tartsák az egyszerűsítés, a racionalizálás és a hozzáadott érték elvét.

5.2.Intelligens szabályozás 

Az elmúlt évek során jelentősen megerősödött a Bizottság szabályozáselőkészítő szerepe; a bizottsági munka szerves részévé vált például a hatásvizsgálat. További fontos fejlemény, hogy 2012-ben a nyilvános konzultációk minimális időtartama 8–12 hétre növekszik majd, így a Bizottság az érdekeltek nézeteit alaposan figyelembe véve teheti meg javaslatait, valamint mindenkinek lehetősége lesz véleményt mondani a kiemelkedő jelentőségű közpolitikai választási lehetőségekkel kapcsolatban. A gazdasági kihívások időszakában különösen fontos az adminisztratív terhek csökkentése. Az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló program 2012-es végrehajtása azt jelenti, hogy a Bizottság – összesen 31%-os csökkentést és 39 milliárd eurós megtakarítást eredményező javaslatainak köszönhetően – a 25%-os célszámot meghaladó mértékű csökkentést képes megvalósítani. Erre a tapasztalatra építve a Bizottság további erőfeszítéseket tesz majd, hogy a szabályozási terhek ne haladják meg az elengedhetetlenül szükséges mértéket. Így például megvizsgálja az uniós szabályozás kisvállalkozásokra gyakorolt hatását, és adott esetben javaslatokat tesz a mikrovállalkozások esetében alkalmazható kivételekre vagy testreszabott megoldásokra. Emellett bemutatja majd a szabályozási megfelelőségi vizsgálatok első eredményeit is. 

6.Következtetés

Az Európai Bizottság eltökélt szándéka, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az európaiakat sújtó gazdasági válság megoldására. Az idén ősszel tett lépések azt mutatják, hogy a Bizottság számára az elsődleges kérdés a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása. A Bizottság 2012-es munkaprogramja is ezt a fő prioritást tükrözi, miközben az Unió hosszú távú céljait is előtérbe helyezi. Az a feladatunk, hogy rövid távon eredményesen lépjünk fel, miközben a hosszabb távon fenntartható növekedést és munkahelyteremtést is megalapozzuk. E két cél párhuzamos megvalósítása segít majd az Uniónak a válságból olyan kiutat találni, amely megerősíti, és képessé teszi arra, hogy jobban megfeleljen a globális verseny követelményeinek, kiaknázza a jövőbeli növekedés lehetőségeit, és sikeres szociális piacgazdaságot valósítson meg.

Az Unió szilárd alapokra építkezhet. A világtermelés egyharmadát adja, emellett a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, ahol büszke hagyománya van a szociális és társadalmi innovációnak. Az Unió közös értékei és történelme együttműködésre kötelez. Intézményei közös, határozott jövőképpel rendelkeznek a virágzó és fenntartható Európa kialakításához vezető útról, élni tud a közösségi módszer jól bevált megközelítésével, és kellő rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy reagálni tudjon a változó körülményekre. Csak a szándékokat tettekre váltó politikai akaratra és a nemrégiben hozott döntések végrehajtására irányuló eltökéltségre van szükség ahhoz, hogy az Unió bebizonyítsa, képes ellensúlyozni a hanyatlás veszélyét és megújítani Európát.

(1) Lásd az Unió helyzetéről szóló 2011. szeptember 28-i évértékelő beszédet. (http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/president/state-union-2011/index_en.htm)
(2) COM(2010) 2020., 2010.3.3.
(3) COM(2011) 669., 2011.10.12.
(4) COM(2010) 484., 2010.9.11.
(5) 513/2011/EU rendelet, HL L 145., 2011.5.31., 30. o.
(6) COM(2011) 452, 2011.7.20.; COM(2011) 453., 2011.7.20.
(7) COM(2011) 656., 2011.10.20.; COM(2011) 652., 2011.10.20.
(8) COM(2011) 594., 2011.9.28.
(9) COM(2011) 168., 2011.4.13.; COM(2011) 169., 2011.4.13.
(10) COM(2011) 121., 2011.3.16.
(11) COM(2011) 607–612, 614–615, 2011.10.6.
(12) COM(2011) 657., 665., 676., 2011.10.19.
(13) COM(2011) 206., 2011.4.13.
(14) 2006/123/EK, 2006.12.12., HL L 376., 2006.12.27., 36. o.
(15) COM(2010) 677., 2010.11.17.
(16) COM(2010) 245., 2010.5.19.
(17) COM(2010) 477., 2010.9.15.
(18) COM(2010) 682., 2010.11.23.
(19) COM(2010) 758., 2010.12.16.
(20) COM(2011) 607., 2011.10.6.
(21) COM(2011) 608., 2011.10.6.
(22) COM(2011) 571., 2011.9.20.
(23) COM(2011) 112., 2011.3.8.
(24) COM(2011) 628., 2011.10.12.
(25) COM(2011) 627., 2011.10.12.
(26) COM(2011) 370., 2011.6.22.
(27) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.
(28) COM(2011) 200., 2011.3.8.
(29) COM(2011) 303., 2011.5.25.
(30) COM (2011) 637., 2011.10.13. és COM (2011) 638/2., 2011.10.13.
Top

Brüsszel, 2011.11.15.

COM(2011) 777 végleges

VOL. 2/2

MELLÉKLET

a következő dokumentumhoz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Bizottság munkaprogramja a 2012. évre


I. melléklet – Jövőbeni kezdeményezések  1

Jövőbeni kezdeményezések – 2012

A * azt jelzi, hogy a Bizottság elkötelezte magát az adott kezdeményezés 2012-ben való elfogadása mellett

Szám

Cím

Kezdeményezés típusa

A célkitűzések körének ismertetése

1.1.

Éves növekedési jelentés 2013*

nem jogalkotási

A Bizottság – egy közlemény kíséretében – éves növekedési jelentést tesz közzé, amely az Európai Tanács tavaszi ülésén sorra kerülő megbeszélések fő kiindulópontja lesz. A jelentés egyrészt áttekintést ad az elért haladásról, másrészt előretekintő horizontális stratégiai szakpolitikai iránymutatást ad a tagállamok részére. (2012. IV. negyedév)

Mezőgazdaság

2.

A mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóció és tájékoztatás

jogalkotási

A promóciós és tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok átdolgozása és egyszerűsítése, és ennek keretében nagyobb uniós hozzáadott értékkel rendelkező, a különböző piacok igényeit (pl. a belső piaccal kapcsolatos részletesebb tájékoztatás, illetve a külső piacokra való belépés elősegítése iránti igény) figyelembe vevő intézkedések előterjesztése. Ez a javaslat a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós és tájékoztatási tevékenységről szóló közlemény nyomon követése.

3.

A tejkvótarendszer zökkenőmentes, fokozatos megszüntetése

nem jogalkotási

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 184. cikkének (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Bizottság 2012. 12. 31. előtt jelentést tesz közzé a piaci helyzet alakulásáról és a tejkvótarendszer zökkenőmentes, fokozatos megszüntetésének abból következő feltételeiről

Éghajlat-politika

4.

A személygépkocsik és tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó 2020. évi célértékek*

jogalkotási

A rendeleteket (443/2009/EK és 510/2011/EU) át kell tekinteni, és ennek keretében meg kell vizsgálni a 2020. évi célértékeket a tehergépjárművekre vonatkozó 2020. évi célértékek megvalósíthatóságának, valamint a személygépkocsikra és a tehergépjárművekre vonatkozó 2020. évi célértékek elérési módjának értékelése céljából. (2012. IV. negyedév)

5.

A tengeri közlekedés okozta kibocsátás beépítése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó EU-kötelezettségvállalásokba

jogalkotási

Az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályai szerint intézkedéseket kell hozni a tengeri közlekedés okozta kibocsátásnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó EU-kötelezettségvállalásokba való beépítése céljából abban az esetben, ha 2011-ig nem születik nemzetközi megállapodás a tengeri közlekedés okozta kibocsátás csökkentéséről.

6.

A fluortartalmú üvegházhatású gázok csökkentése

jogalkotási

Célja, hogy biztosítsa a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését a 2050-re a kibocsátás 80–95 %-os csökkentését célzó általános uniós célkitűzés keretében. A javaslat a 842/2006/EK rendeletben kötelezően előírt értékelő jelentés nyomon követése.

Versenypolitika

7.

Intézkedések a trösztellenes törvények megsértésén alapuló kártérítési keresetekkel kapcsolatban

jogalkotási

A jogalkotási kezdeményezés célja, hogy biztosítsa a hatékony kártérítési keresetek megindítását a nemzeti bíróságok előtt az EU trösztellenes szabályainak megsértéséért, továbbá hogy tisztázza a viszonyt az ilyen polgári keresetek és a Bizottság, illetve a nemzeti versenyjogi hatóságok általi jogérvényesítés között, különösen az engedékenységi programok védelme tekintetében. Ennek célja a jogérvényesítés központi szerepének fenntartása az EU-ban. A Bíróság már megállapította a trösztellenes jogsértések károsultjainak jogait.

8.

A referencia-kamatlábról szóló közlemény felülvizsgálata

nem jogalkotási

A piaci fejleményeket követő felülvizsgálat.

9.

A garanciákról szóló közlemény felülvizsgálata

nem jogalkotási

A piaci fejleményeket követő felülvizsgálat.

10.

A szélessávú hálózatok állami támogatására vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata

nem jogalkotási

A jelenlegi iránymutatásokat legkésőbb 2012. 09. 30-ig felül kell vizsgálni.

11.

Tanácsi határozat a stratégiai kezdeményezésről az állami támogatásról szóló anyagi jogi szabályok területén

jogalkotási

A 994/98/EK tanácsi felhatalmazó rendelet módosítása annak érdekében, hogy 2013-ban ki lehessen terjeszteni az általános csoportmentességi rendelet hatókörét.

12.

A vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata

nem jogalkotási

A jelenlegi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 2012 októberéig alkalmazandó. Jóllehet a pénzügyi válság a jelenlegi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás meghosszabbításához vezetett, az átdolgozását előkészítő munka már 2007-ben elkezdődött.

13.

A filmművészeti közlemény felülvizsgálata

nem jogalkotási

A jelenlegi közlemény legkésőbb 2012. 12. 31-ig alkalmazandó.

14.

A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény alkalmazhatósága

nem jogalkotási

A jelenlegi közlemény legkésőbb 2012. 12. 31-ig alkalmazandó.

15.

A nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatás átdolgozása

nem jogalkotási

A jelenlegi iránymutatás 2013. 12. 31-ig van hatályban. Az átdolgozás kiterjed a régiók körülhatárolásáról szóló szabályokra, a támogatás megengedett intenzitására és a nagy beruházási projektekre. A projekteket 2013 után a jövőbeli többéves pénzügyi keretre, konkrétan a strukturális alapokra vonatkozó javaslatokkal koordinálják.

Fogyasztóvédelem, ipar és vállalkozások

16.

Termékbiztonságról szóló csomag

(1) általános termékbiztonság*

jogalkotási

Az általános termékbiztonsági irányelv (2011/95/EK) átdolgozásának célja, hogy erősítse a fogyasztóknak és vállalkozásoknak a biztonságos termékek belső piacába vetett bizalmát azáltal, hogy egyértelműbb szabályokat, alacsonyabb megfelelési költségeket és – általánosabban megfogalmazva – valóban egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára. Lehetővé teszi a tagállamok számára a végrehajtási intézkedések koordinálásának javítását és azok prioritási sorrendjének felállítását, továbbá egységesebb belső piacot biztosít a fogyasztók számára a biztonságos termékek tekintetében, valamint javítja az egészség és biztonság védelmét. (2012. IV. negyedév)

17.

(2) új horizontális egyetlen jogi eszköz a piacfelügyeletről

jogalkotási

Az általános célkitűzés nagyobb fokú védelmet nyújtani azon különféle közérdekeknek, amelyeket az Unión belül az áruk szabad mozgásának biztosítása érint. Idetartozik a termékfelhasználók egészségének és biztonságának biztosítása, a környezet védelme és az energiahatékonyság előmozdítása. Ehhez életbe kell léptetni minden olyan szükséges mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós piacfelügyeleti keretrendszer bevezetését és alkalmazását.

18.

(3) többéves cselekvési terv a piacfelügyeletről

nem jogalkotási

A többéves cselekvési terv célja az uniós piacfelügyelet előtt álló jelenlegi kihívások kezelése. Feltárja az uniós piacfelügyeleti keretrendszer bevezetését és alkalmazását javító megfelelő koordinációs mechanizmusokat, eszközöket, intézkedéseket és módszereket annak érdekében, hogy csökkentse a nem biztonságos és nem megfelelő termékek számát a piacon. A cél az állampolgárok védelme és az ágazati jogszabályokban előírt nagyfokú biztonság fenntartása.

Fogyasztóvédelem és igazságszolgáltatás

19.

Európai Fogyasztóvédelmi Menetrend*

jogalkotási/nem jogalkotási

A menetrend meghatározza a fogyasztóvédelmi politika stratégiai jövőképét, amelynek alapját fogyasztói jogok erősítése képezi a biztonság, a tájékoztatás és oktatás, a jogok, a jogorvoslat és igazságszolgáltatás igénybevételének lehetősége, valamint a jogérvényesítés révén, a szociális piacgazdaság elveivel összhangban. A menetrend tartalmazni fogja a Bizottság által előterjesztett valamennyi fogyasztóvédelmi kezdeményezést. (2012. II. negyedév)

Fejlesztés

20.

Tengerentúli Társulási Határozat

jogalkotási

2013. 12. 31-én lejár az EK és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozat, amelyet új határozattal kell felváltani.

21.

Szociális védelem a fejlesztéspolitikában

nem jogalkotási

A pénzügyi és gazdasági világválság és a tartós nem inkluzív növekedés együttes hatásai megerősítették annak szükségességét, hogy a fejlesztéspolitikába be kell venni a szociális védelmet. A szociális védelem kulcsfontosságú az inkluzív növekedés és a millenniumi fejlesztési célkitűzések szempontjából. A közlemény célja átfogó politikai keret kidolgozása a partnerországokban biztosított hatékony szociális védelem támogatása érdekében.

22.

Közlemény a civil társadalomról és a helyi hatóságokról

nem jogalkotási

A közlemény elsősorban a „Strukturált párbeszéd a hatékony fejlesztési partnerség érdekében” című konzultáció eredményeire fog épülni. A konzultáció lehetőséget teremtett a párbeszédre a hagyományos és a feltörekvő fejlesztési szerepvállalók igen széles körével. A cél egy naprakész referenciakeret kialakítása a civil társadalom és a helyi hatóságok uniós támogatására a fejlesztés területén. A szakpolitikai közlemény meghatározza majd a fejlesztési szereplők és az EU közötti partnerség jellegét, figyelembe véve az EU új stratégiáját.

Digitális menetrend

23.

Az elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás páneurópai keretrendszere*

jogalkotási

A javaslat szabályozást terjeszt elő az elektronikus ügyletek megkönnyítése és a bizalom megerősítése érdekében, elsősorban az uniós elektronikus azonosítás és hitelesítés, valamint az elektronikus aláírások kölcsönös elismerésének biztosításával. (2012. II. negyedév)

24.

Megosztott spektrumhasználat

nem jogalkotási

A közlemény ismertetni fogja a megosztott spektrum kezelésének modelljét, valamint szerepét a különféle modellek közötti egyensúlyban. Áttekintést nyújt a megosztott spektrumhasználat jelenlegi alkalmazásáról, a jelenlegi alkalmazás és az egyéb irányítási megközelítések közötti hasonlóságokról és különbségekről, a modell előnyeiről és kedvező hatásairól, valamint a kezelendő kihívásokról.

25.

Az internetes biztonság európai stratégiája

jogalkotási/nem jogalkotási

A kezdeményezés célja: a főbb kockázatok és kihívások, valamint a gazdasági és geopolitikai lehetőségek ismertetése, összehasonlítás a más harmadik országok „felkészültségével”, illetve ezekben a témának szentelt politikai figyelemmel, a megoldásra váró főbb kérdések és problémák ismertetése, adott helyen és időben a folyamatban lévő vagy tervezett intézkedések értékelése, de a figyelem felhívása a fokozottabb uniós cselekvést igénylő területekre is.

26.

Spektrum a hatékonyabb energiatermelésre és -elosztásra

nem jogalkotási

Az intelligens energiahálózatok és intelligens mérőrendszerek olyan potenciális területet képeznek, ahol a spektrumhasználat uniós összehangolása jelentős előnyökkel járna az európai fogyasztók számára. A kezdeményezés fontolóra veszi az intelligens energiahálózatoknak és az intelligens mérőrendszereknek az Unió egész területén történő összehangolását érinti. Ennek alapjául az adott területtel kapcsolatos ismereteket mélyítő tanulmányok szolgálnak, amelyek célja, hogy megállapítsák, milyen intézkedéseket kellene hozni a kereslet kielégítésére, továbbá azt, hogy szükség lenne egy erre a célra szolgáló spektrumra, vagy a spektrummegosztás elégséges.

27.

Európai digitális menetrend – a következő lépések

nem jogalkotási

A digitális menetrend második közgyűlése és a 2012. évi eredményösszesítőt követően a félidős értékelésben meg kell vizsgálni azokat a stratégiai prioritásokat, amelyek az európai digitális menetrend életciklusából fennmaradó két évre vonatkoznak.

Gazdasági és monetáris ügyek

28.

Államháztartás a Gazdasági és Monetáris Unióban – 2012

nem jogalkotási

Az „Államháztartás a Gazdasági és Monetáris Unióban – 2012” c. közlemény megvizsgálja az éves közfinanszírozási jelentés (PFR) politikai vetületeit és kihívásait. A PFR áttekintést nyújt az EU tagállamok költségvetésének alakulásáról, és tárgyalja az költségvetéssel kapcsolatos politikai döntéshozatal és költségvetési felügyelet aktuális kérdéseit.

Oktatás, kultúra és ifjúságpolitika

29.

A készségek újragondolása az Európa 2020 kontextusában

nem jogalkotási

A közlemény szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára az alapkészségek, a vállalkozási készség, a digitális elektronikus írástudás, a médiaműveltség és a többnyelvűség területén annak érdekében, hogy meg lehessen valósítani az olvasási, matematikai és természettudományos teljesítmény növelésére vonatkozó uniós referenciaértékeket. Előmozdítja a foglalkoztathatóságot, a versenyképességét és a kultúrák közötti párbeszédet az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikákban a transzverzális kulcskompetenciák ösztönzésével.

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

30.

Foglalkoztatási csomag:

(1) A munkahelyekben gazdag talpra állás felé

nem jogalkotási

A foglalkoztatási csomagról szóló átfogó közlemény, amely meghatározza a Bizottság hozzájárulását a növekedést és munkahelyeket teremtő gazdasághoz az Európa 2020 részeként elfogadott kiemelt kezdeményezésekre (különösen az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és a „Mozgásban az ifjúság”) építve és a 2012. évi növekedési jelentés orientációjához kapcsolódva.

31.

(2) A rugalmas biztonságról szóló csomag

nem jogalkotási

A közlemény kiemeli a rugalmas biztonsággal kapcsolatos politikák kulcsszerepét a jelenlegi gazdasági környezetben. Konkrét javaslatokat fogalmaz meg a rugalmas biztonság különféle elemeinek erősítésére, aminek célja az Európa előtt álló gazdasági kihívások kezelése a munkaerő-piaci felaprózódás csökkentése és a munkaerő-piaci átmenetek támogatása mellett.

32.

(3) Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) és jogalapjának reformja

jogalkotási/nem jogalkotási

A javaslat céljai: 1) javítja a munkavállalási lehetőségek elérhetőségét, és előmozdítja a munkahelyteremtést az EURES létrehozásával, amely a munkaerő európai mobilitását szolgáló megfelelő elhelyezkedési és munkaerő-felvételi eszköz; 2) kibővíti az EURES-t „az első EURES-állásod” című program támogatására; 3) tükrözi a Bíróságnak azon elhelyezkedési szolgáltatásokkal kapcsolatos joggyakorlatát, amelyeket meg kell nyitni a foglalkoztatási magánszolgáltatók előtt az EURES-partnerek körének kiterjesztése mellett. Ez a 1612/68/EGK rendelet felülvizsgálatát vonhatja maga után.

33.

Zöld könyv a szerkezetátalakításról és a gazdasági kiigazításról

nem jogalkotási

A zöld könyv sikeres módszereket és politikákat határoz meg a szerkezetátalakítás és a változáshoz való alkalmazkodás területén, aminek célja a foglalkoztatás, a növekedés és a versenyképesség ösztönzése. Figyelembe veszi az Európai Bizottság, a társadalmi partnerek, a tagállamok és sok más érintett közelmúltban végzett munkáját. A cél, hogy a gazdasági visszaesésből szerzett tanulságok tükrében újragondolják ezt az irányadó vitát .

34.

Egészségvédelem és biztonság

nem jogalkotási

A közlemény a jelenlegi stratégiára és annak a következő szempontok alapján történő végső értékelésére épül: a) a munkahelyi egészségvédelem és biztonság szabályozása uniós szinten, különösen a nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiák kidolgozása, valamint a tagállami politikák összehangolása tekintetében; b) az uniós jogi keret végrehajtásának javítása; c) a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása az európai kampányok és tudatosságnövelő kezdeményezések révén megvalósuló tagállami erőfeszítések támogatása révén.

35.

A tengerhajók dolgozóinak bevonása több munkajogi uniós irányelv hatálya alá

jogalkotási

A javaslat célja, hogy a tengerhajók dolgozói számára a parton dolgozókéval azonos vagy azzal egyenértékű munkavállalói jogokat biztosítson. Számos jelenlegi munkajogi irányelv jelenleg kizárja a hatálya alól a tengerhajókon dolgozókat. A több irányelvet érintő módosítások célja az lesz, hogy azonos szintű védelmet biztosítsanak, figyelembe véve az ágazatra jellemző körülményeket és gazdasági környezetet.

36.

A munkahelyet váltó személyek kiegészítő nyugdíjjogosultságainak védelme

jogalkotási

Célja a 2007-ben módosított 2005. évi bizottsági javaslattal kapcsolatos tárgyalások lezárása. A javaslat különösen a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak (a nyugdíjjogosultság visszavonhatatlan megállapítását megelőző munkaviszony időtartama) kérdésének megoldására irányulna.

37.

A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó létrehozása

jogalkotási

A kezdeményezés célja a 2003/174/EK tanácsi határozat felülvizsgálata a Lisszaboni Szerződés és az Európa 2020 stratégia fényében.

38.

A munkavállalók szabad mozgása az Unión belül

jogalkotási/nem jogalkotási

A kezdeményezés célja a 492/2011/EU rendelettel kodifikált, a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajthatóságának javítása. Felszámolja az uniós munkavállalók szabad mozgásának jelenlegi akadályait azáltal, hogy javítja az uniós jog által biztosított jogok érvényesítését, valamint tájékoztatást és jogi segítséget nyújt az állampolgárságuk miatt megkülönböztetett migráns munkavállalóknak.

39.

Gyermekszegénység („puha” jogi eszköz)

jogalkotási

Az EU és a tagállamok által a gyermekszegénység leküzdése érdekében tett erőfeszítéseket ajánlás fogja segíteni, amely meghatározza a hatékony politikai beavatkozás közös elveit az alábbi kiemelt területeken: családok támogatása (munkaerő-piaci hozzáférés a szülők számára, jövedelemtámogatás), szolgáltatások (gyermekgondozás, oktatás, egészségügy, lakhatás, szociális szolgáltatások), társadalmi részvétel.

Energiaügy

40.

Nukleáris biztonság*

jogalkotási

Az Európai Tanács kérésének megfelelően, a jelenlegi szabályoknak az érintettek bevonásával történő alapos felülvizsgálata után javaslatot fogalmaznak meg a nukleáris biztonság keretszabályozásának javítása érdekében. (2012. III. negyedév)

41.

Megújuló energiára vonatkozó stratégia (RES)

nem jogalkotási

Ez a kezdeményezés a 2050-ig szóló energia-ütemtervre épül, és szakpolitikai intézkedéseket fogalmaz meg a megújuló energia fejlesztésének felgyorsítására. A villamosenergia-piaci tervezésről szóló megbeszélések és a jelenlegi infrastrukturális politika részét fogja képezni, beleértve a külső politikai szempontokat is.

42.

Belső energiapiac

nem jogalkotási

Ez a kezdeményezés megvizsgálja a belső energiapiac 2014-es befejezését célzó folyamat jelenlegi helyzetét, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket hangsúlyozva a belső energiapiac előnyeit az állampolgárok és vállalkozások számára, meghatározzák az további intézkedések szükségességét, így biztosítva a célkitűzés megvalósítását.

43.

Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

nem jogalkotási

A jelenlegi helyzet elemzése azt mutatja, hogy a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási demonstrációs program végrehajtása a számottevő erőfeszítések ellenére késik. A szakpolitikai dokumentum elemezni fogja a változatlanul fosszilis tüzelésű erőművek fokozatos felszámolásának lehetséges módozatait.

Bővítési, fejlesztési és szomszédságpolitika

44.

2012. évi bővítési csomag

nem jogalkotási

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy rendszeres időközönként tegyen jelentést a tagjelölt országokról és lehetséges tagjelölt országokról. A Bizottság által készített stratégiai dokumentum segítségével az Európai Tanács minden év végén meghatározza a bővítéssel kapcsolatos főbb irányvonalakat. A bővítési csomag a csatlakozás előtt álló Horvátország monitorozását is tartalmazni fogja.

45.

A fenntartható változás támogatása az átmeneti társadalmakban

nem jogalkotási

A bővítési folyamat során szerzett tapasztalatok alapján a közlemény megvizsgálja, hogy az EU miként tud segíteni a fenntartható stabilitás feltételeinek megteremtésében a jelentős gazdasági, szociális és politikai reformokon átesett társadalmakban. A középpontban a szomszédos országok és más érintett fejlődő országok állnak, és különösen az inkluzív politikai folyamat kialakításával kapcsolatos kérdések, az életerős civil társadalom, az összes politikai szereplő megerősítése, valamint a fenntartható növekedéshez – beleértve a foglalkoztatást is – szükséges gazdaságpolitikák.

46.

Európai szomszédságpolitikai csomag és kelet-európai partnerség

nem jogalkotási

A Tanács felkérte a főképviselőt és a Bizottságot, hogy 2012-ben tegyenek jelentést az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló 2011. május 25-i közleményben megfogalmazott javaslatok végrehajtásáról. Az európai szomszédságpolitikai csomag tartalma: közlemény a főbb fejlemények és a jövő évre vonatkozó stratégiai irányvonalak meghatározásáról; külön közlemény az európai partnerségi ütemterv meghatározásáról; több melléklet, köztük országjelentések azokról a partnerekről, akik elfogadták az európai szomszédságpolitikai cselekvési tervet.

Környezetvédelem

47.

Az európai vízkincs megőrzése

jogalkotási/nem jogalkotási

Az édesvízzel kapcsolatos jelenlegi politika végrehajtásának és eredményeinek értékelése, a rések és hiányosságok feltárása, valamint annak biztosítása, hogy a vízpolitika kiválóan hozzájárul az erőforrás-hatékony Európáról szóló ütemterv célkitűzéseinek megvalósításához. (2012. IV. negyedév)

48.

A biológiai sokféleségről szóló nagojai jegyzőkönyv: (a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és az előnyök megosztásával kapcsolatos nemzetközi rendszer – ABS): A hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló jegyzőkönyv végrehajtása

jogalkotási/nem jogalkotási

Ezek a kezdeményezések annak az előkészítő folyamatnak a részét képezik, amely a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló nemzetközi egyezmény uniós aláírásához és ratifikálásához vezet. A genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és az előnyök megosztásáról szóló jegyzőkönyv aláírását és ratifikálását egy közlemény kíséri, amely részletezi, hogy a Bizottság miként kívánja végrehajtani az Unióban a jegyzőkönyvet jogalkotási és más intézkedések segítségével.

49.

A környezeti hatásvizsgálatról (EIA) szóló irányelv felülvizsgálata

jogalkotási

A felülvizsgálat általános célja a környezeti hatástanulmányok elveinek következetesebb és hatékonyabb alkalmazásával a környezetvédelem javítása nemzeti szinten, valamint a vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel való összehangolása.

50.

Invazív idegen fajok

jogalkotási

Az e célra rendelt új jogi eszközben kezelni kell az invazív idegen fajokkal kapcsolatos szakpolitikai hiányosságokat, és gondoskodni kell arról, hogy átfogó uniós keret legyen a probléma hatékony leküzdésére. A fő célkitűzés az invazív idegen fajok által az uniós biológiai sokféleségre kifejtett kedvezőtlen hatások csökkentése.

51.

7. környezetvédelmi cselekvési program

jogalkotási/nem jogalkotási

E kezdeményezés célja, hogy az Európa 2020 stratégia keretében prioritásokat határozzon meg a környezeti kihívások egyre inkább a rendszert érintő jellegére tekintettel, továbbá hogy kezelje a folyamatos környezetromlás problémáját az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2010-es, illetve a SOER- (Az európai környezet – jelenlegi állapot és kilátások) jelentésben foglaltaknak megfelelően.

52.

Stratégia az endokrin diszruptorokról

nem jogalkotási

Megfelelő szakpolitikai keret kidolgozása, amely biztosítja, hogy az Unióban az emberek és a környezet kielégítően magas fokú védelmet kaphatnak az endokrin disruptorokkal összefüggő kockázatokkal szemben (az endokrin diszruptorok exogén anyagok vagy ezek keveréke, amely megváltoztatja az endokrin rendszer működését, és ezzel egészségkárosító hatásokat okoz). 

Környezetvédelem és ipar

53.

A REACH felülvizsgálata

nem jogalkotási

A felülvizsgálat következtetéseket von le a) a REACH-rendelet működésével és a tájékoztatással kapcsolatos tagállami tapasztalatokról, a nem állatokon végzett kísérleti módszerek és stratégiák bevezetésének és alkalmazásának helyzetéről, valamint az alternatív kísérleti módszerek kidolgozásának és értékelésének finanszírozásáról; b) a levont tanulságokról, különös figyelemmel a költségekre és az adminisztratív terhekre, valamint az innovációt érintő egyéb hatásokra. Magába foglalja a rendelet hatályának és a vegyi anyagokkal kapcsolatos más uniós jogszabályokkal való átfedések, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség felülvizsgálatát is.

Európai statisztikák

54.

Európai demográfiai statisztikák

jogalkotási

A rendeletről szóló javaslat célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre a népességre, népmozgalomra és a valós migrációra vonatkozó európai statisztikák kidolgozásához, előállításához és terjesztéséhez.

Külpolitikai jogi eszközök

55.

Egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy bizonyos kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmének szabályozása

jogalkotási

Ez a kezdeményezés javasolja az 1236/2005/EK rendelet módosítását a tagállamok, az EP és a nem kormányzati szervezetek kérésére végrehajtott felülvizsgálat eredményeként.

Egészségügy és fogyasztóvédelem

56.

A dohánytermékekről szóló irányelv módosítása a gyártás, kiszerelés és árusítás tekintetében

jogalkotási

A dohánytermékekkel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekre az irányelv (2001/37/EK) naprakésszé tételével válaszolnak, ami kiterjed a belső piaccal kapcsolatos kérdésekre, valamint megvizsgálja az új termékeket és azok címkézését.

57.

Egészségügyi innovációs csomag:

(1) az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos innováció előmozdítása a betegek, fogyasztók és egészségügyi szakemberek javára

nem jogalkotási

A közlemény részletezi a szabályozási környezet további javításának szükségességét, aminek célja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos innováció előmozdítása az újabb fejlemények tükrében (pl. elöregedés, IKT stb.) A közlemény a vonatkozó közelmúltbeli tanácsi következtetésekre is válaszol.

(2) orvostechnikai eszközök

jogalkotási

A javaslat célja annak biztosítása, hogy a szabályozási keret továbbra is ösztönzi az innovációt az ágazatban, miközben szavatolja a betegek biztonságát. A szabályozási keretet a műszaki és tudományos fejlődéshez kell igazítani, annak világosabb és egyszerűbb szabályokat kell tartalmaznia, valamint gondoskodnia kell az uniós szintű irányításhoz szükséges jogi eszközök elfogadásáról. Ez a gyógyszert és eszközt ötvöző termékek iránti megnövekedett piaci kereslet miatt vált szükségessé. A cél az európai betegek és fogyasztók egészségvédelmének fokozása, Európa vezető pozíciójának megerősítése az e téren végrehajtott innovációban, valamint a belső piac és a nemzetközi kereskedelem akadálymentes működésének elősegítése.

(3) in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök

jogalkotási

Lásd fent.

58.

Klinikai vizsgálatok a klinikai kutatás és innováció előmozdítására a gyógyszeripari ágazatban

jogalkotási

A klinikai vizsgálatokról szóló irányelv (2001/20/EK) módosítására irányuló javaslat célja, hogy erősítse az ismereteket és az innovációt a klinikai kutatás terén. Valószínűleg a következő kérdésekkel fog foglalkozni: az adminisztratív késések csökkentése, az egymástól eltérő uniós tagállami döntések kiküszöbölése és a jelentéstételi eljárások korszerűsítése.

59.

Állat- és növény-egészségügyi csomag:

(1) az élelmiszerlánc fokozott biztosítása – korszerűsített és egyszerűbb jogi keret

nem jogalkotási

A közlemény kiemeli az állat- és növényegészségügyről, a növényszaporító anyagokról és az ezekhez az ágazatokkal kapcsolatos ellenőrzésekről szóló új jogszabálycsomag főbb elemeit, aminek célja a szabályok korszerűsítése, egyszerűsítése és kiigazítása a jogszabályok célkitűzéseinek jobb megvalósítása, valamint az érintett gazdasági ágazatokban az innováció és a versenyképesség erősítése érdekében.

(2) állat-egészségügyi jogszabály

jogalkotási

A javaslat célja, hogy fokozottabban a kockázatokra épülő megközelítést biztosítson az állat-egészségügyi előírások tekintetében, kiküszöbölje az állatok szállításával kapcsolatos adminisztratív terheket, egyszerűbb és rugalmasabb szabályozási keretet biztosítson az uniós állategészségügy számára, valamint a betegségmegelőzésre összpontosítva növelje a biztonságot, aminek eredményeként csökkenthetők a betegségek kitörése okozta gazdasági veszteségek.

(3) Az élelmiszerlánc egészét lefedő hivatalos ellenőrzések

jogalkotási

A 882/2004/EK rendelet módosítására irányuló javaslat célja, hogy egyszerűbbé és korszerűbbé tegye a meglévő jogi keretet annak érdekében, hogy fokozni lehessen a tagállamok által az élelmiszerlánc egészén végzett hivatalos ellenőrzések hatékonyságát az ágazati szereplőkre háruló terhek csökkentése mellett. Az ellenőrzési erőforrások hatékonyabb alkalmazása hozzájárul a válsághelyzetek megelőzéséhez, miközben csökkenti az azokkal kapcsolatos költségeket az előírásokat teljesítő gazdasági szereplők esetében, és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket. Érinti a 96/23/EK, 97/78/EK és 91/496/EGK irányelveket is.

(4) uniós növény-egészségügyi jogszabály

jogalkotási

A javaslat célja az egyszerűsítés, korszerűsítés, valamint az átláthatóság és költséghatékonyság növelése. Egyszerűsödnek a növények Unión belüli szállításához szükséges növényútlevelek, ami átláthatóbb, stabil rendszert teremt a növénytermesztők számára. A behozatal hatékonyabb ellenőrzése nagyobb biztonságot eredményez a harmadik országokból érkező új kórokozók és betegségek ellen, ami korábban a kártevők elleni védekezés tekintetében az uniós növénytermesztők számára pluszteherrel, valamint a természetes környezet károsodásával járt.

(5) Vetőmagok és szaporítóanyagok forgalomba hozatala a vetőmagokkal kapcsolatos innováció előmozdítására

jogalkotási

A kezdeményezés célja az innováció előmozdítása, az általános adminisztratív teher csökkentése, valamint a szabályozási keret rugalmasabbá tétele, figyelembe véve a mezőgazdasági nyersanyagok globális forgalmazását, specializálását és felhasználásuk új módjainak kidolgozását, valamint a mezőgazdaság és a természetes környezet közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos társadalmi elvárások változását. Korszerűsíti és egyszerűsíti a jogszabályokat azáltal, hogy a vetőmagokkal és növényszaporító anyagokkal kapcsolatos tizenkét irányelvet egyetlen jogi aktussal váltja fel.

60.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) díjai és hatékonysága

jogalkotási

A 178/2002/EK rendeletet módosítani fogják az EFSA működésének hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében. Ez magába foglalhatja annak lehetőségét is, hogy díjakat állapítanak meg, amelyeket az iparági szereplőknek az általuk benyújtott engedélyezési dokumentáció feldolgozásáért kell fizetniük (a nem közérdekűnek minősített szolgáltatásokért).

Belügyek

61.

A határellenőrzések következő generációja:

(1) határregisztrációs rendszer (EES)*

jogalkotási

Az EES céljának, funkcionalitásainak és feladatainak meghatározása, valamint az uniós külső határokat átlépő, harmadik országok állampolgárai határregisztrációs adatai nyilvántartására, tárolására és megtekintésére vonatkozó eljárásainak megállapítása. (2012. II. negyedév)

62.

(2) regisztráltutas-program (RTP)*

jogalkotási

Az RTP céljának, funkcionalitásainak és feladatainak, valamint egy regisztráltutas-rendszer (RTS) meghatározása annak érdekében, hogy a Bizottságot és a nagyméretű IT-rendszerek igazgatását végző ügynökséget felhatalmazza az RTP és az RTS létrehozására és fenntartására, valamint az RTP-alkalmazás vizsgálatával, illetve a tagállamok és a regisztrált utasok közötti adatcserével kapcsolatos eljárások és feltételek megállapítására. (2012. II. negyedév)

63.

(3) a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítása*

jogalkotási

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex módosítása annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni a regisztráltutas-programról szóló rendelettel és a határregisztrációs rendszerről szóló rendelettel. (2012. II. negyedév)

64.

A bűnüldöző szervek tagjainak nyújtott európai képzési rendszerrel kapcsolatos politika kidolgozása

nem jogalkotási

Az uniós rendőrképzés támogatásának célja egy hiteles európai rendvédelmi kultúra előmozdítása az összes érintettnek szóló európai képzési rendszerek segítségével.

65.

Közigazgatási intézkedések, például az EU-n belül terrorista tevékenységgel gyanúsított személyek pénzkészleteinek befagyasztásának (75. cikk) keretei

jogalkotási

A tőkemozgásokkal és a fizetési műveletekkel kapcsolatos közigazgatási intézkedések – például az EU-n belül terrorista tevékenységgel összefüggésbe hozott természetes vagy jogi személyek, csoportok és nem állami entitások tulajdonában vagy birtokában lévő, illetve őket illető pénzkészletek, pénzügyi eszközök és gazdasági jövedelmek befagyasztása – kereteinek meghatározása. E keretek alapján hozhatna a Tanács határozatokat a Bizottság javaslatára.

66.

A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem

nem jogalkotási

A kezdeményezés célja a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelemhez szükséges uniós kapacitás növelése. Tájékoztatja az uniós állampolgárokat, a tagállamokat és az Európai Parlamentet azokról az előfeltételekről, amelyek a számítástechnikai bűnözés elleni hatékony fellépéshez szükségesek.

67.

Az emberkereskedelem elleni uniós stratégia

nem jogalkotási

E kezdeményezés általános célkitűzése egy átfogó politikai keret megfogalmazása, amelynek segítségével teljesíteni lehet a főbb célokat, azaz az emberkereskedelem jelenségének számottevő megelőzését és csökkentését, a bűnelkövetők megbüntetését és az áldozatok védelmének javítását.

68.

A terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó európai program (TFTS) jogi és technikai keretei

jogalkotási

A kezdeményezés egy új európai megközelítést nyújt a terrorizmus leküzdéséhez és finanszírozásának megelőzéséhez a pénzügyi üzenetadatok központosított gyűjtése és elemzése révén, illetve azon lehetőség megteremtéséhez, hogy az EU és az USA közötti TFTP-megállapodás keretében célzottabb adatokkal lehessen ellátni az Egyesült Államok hatóságait.

69.

Az adatmegőrzés európai keretrendszerének átdolgozása

jogalkotási

Ez a felülvizsgálat az adatmegőrzési irányelv értékelésének eredménye. Biztosítja, hogy az illetékes hatóságok rövid idő alatt hozzáférnek a bűnüldözéshez feltétlenül szükséges távközlési adatokhoz; gondoskodik az adatmegőrzés megfelelő korlátozásáról és a magánélethez való jog szükségtelen megsértése elleni biztosítékokról, valamint a személyes adatok védelméről; felszámolja a belső piac zavartalan működésének szükségtelen akadályait, valamint biztosítja az adatmegőrzés költségeinek összehangolt visszatérítését az európai távközlési ágazat részére.

70.

Az Európai Rendőrségi Hivatal Office – EUROPOL – létrehozása

jogalkotási

Az EUMSZ 88. cikke rendelkezik az Europol új jogalapjáról.

71.

A kritikus uniós infrastruktúráról szóló csomag:

(1) A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP) felülvizsgálata és javaslat egy aktualizált program létrehozására

jogalkotási/nem jogalkotási

Az EPCIP létrehozására a Bizottság először a témáról szóló 2006-os közleményében tett javaslatot. Az EPCIP folyamatos felülvizsgálat alatt áll, ami egy aktualizált EPCIP előterjesztéséhez vezet.

(2) az európai kritikus infrastruktúrák azonosítása és kijelölése

jogalkotási

Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességnek értékeléséről szóló 2008/114/EK irányelv módosítása.

72.

Tárgyalási irányelvtervezetek az egyes dél-mediterrán országokkal kötendő, a vízumkönnyítésről és a visszafogadásról szóló megállapodásokhoz, a migrációról, mobilitásról és biztonságról az érintett országokkal folytatandó párbeszéd keretében

jogalkotási

Ez a kezdeményezés támogatja és elősegíti azokat a reformokat, amelyeket a partnerországok esetlegesen vállalnak, állampolgáraik számára biztosítva az uniós tagállamokba történő könnyített belépés lehetőségét, miközben foglalkozik a migrációs áramlásokat kiváltó okokkal is.

73.

Harmadik országok állampolgárai tudományos kutatómunka, tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat vagy önkéntes szolgálat céljából történő beutazása

jogalkotási

A kezdeményezés célja az egész Európai Unió vonzerejének növelése a kutatómunka, tanulmányok folytatása, diákcserék, gyakorlat és önkéntes szolgálat szempontjából. Célja a tudományos, oktatási, képzési és kulturális tapasztalatcsere további elősegítése a harmadik országok állampolgáraival, valamint beutazásuk, tartózkodásuk és az Unión belüli mobilitásuk feltételeinek átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele. A kezdeményezés módosítani fogja a 2004/114/EK és 2005/71/EK tanácsi irányelvet.

Humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés

74.

Az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest felállítása

jogalkotási

Célja, hogy keretet hozzon létre az európai fiatalok az Unió humanitárius segítségnyújtási tevékenységeiben való részvételéhez. A 2011-től folyó előkészítő intézkedések segítenek a lehetőségek azonosításában.

Ipar- és vállalkozáspolitika

75.

Más tagállamban korábban már regisztrált gépjárművek regisztrációja

jogalkotási

A fő szakpolitikai célkitűzés a belső piac működésének javítása az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgása előtt álló azon akadályok felszámolásával, amelyeket a más tagállamban korábban már regisztrált gépjárművek regisztrációjával kapcsolatos különböző adminisztratív formaságok és követelmények okoznak.

76.

Biztonságipari szakpolitika

nem jogalkotási

Erős belső biztonsági piac létrehozása a következők révén: a piaci felaprózódás felszámolása, az ipari bázis erősítése, az uniós biztonságipar versenyképességének fokozása a világban.

A tagállamokban alkalmazott eltérő megközelítések különböző biztonsági piacok megteremtéséhez vezettek.

77.

A CARS 21 magas szintű munkacsoport következtetései

nem jogalkotási

A CARS 21 magas szintű munkacsoport végső jelentésében megfogalmazott szakpolitikai ajánlások értékelése, valamint a Bizottság tervezett reakciójának bejelentése.

78.

Tájékoztatás a globalizáció korára vonatkozó integrált iparpolitika alakulásáról és annak felülvizsgálata

nem jogalkotási

A Bizottság felülvizsgálja az Európa 2020 iparpolitikáról szóló kiemelt kezdeményezésének végrehajtását, és korszerűsíti a főbb kezdeményezéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az időszerű átmenetet egy fenntarthatóbb, inkluzív és erőforrás-hatékony gazdaság és élénk ipari bázis felé. A félidős tájékoztatás figyelembe fogja venni a gazdasági fellendülést, a felmerülő kihívásokat és a többéves pénzügyi keretet.

79.

Űripari szakpolitika

nem jogalkotási

Szem előtt tartva az űripar stratégiai jelentőségét, a közfinanszírozástól való függését (a kutatás-fejlesztés és az értékesítés tekintetében egyaránt), valamint a kereskedelmi piacon a növekvő globális versenyt, a közlemény intézkedéseket fogalmaz meg az európai űripar keretfeltételeinek javítására – figyelembe véve az iparág versenyképességének erősítését –, illetve hozzájárul a kapacitások kiegyensúlyozott bevonásához Európában.

80.

Kulcsfontosságú alaptechnológiák (KET)

nem jogalkotási

Válaszul a magas szintű munkacsoport ajánlásaira, ez a kezdeményezés összehangolt keretet javasolt a KET-ek számára annak érdekében, hogy biztosítsa a kutatás-fejlesztés és az innováció folytonosságát, beleértve a világszerte versenyképes ökorendszerek bevezetéséhez és népszerűsítéséhez szükséges technológia átadását.

81.

Európai védjegy az idegenforgalmi ágazatban

jogalkotási

Az európai védjegy az európai turizmus versenyképességét és fenntartható jellegét ösztönözné, átláthatóságot és következetességet biztosítva az idegenforgalmi ágazat minőségértékelésében, ezáltal növelné a fogyasztók bizalmát és elismerné a minőségi turizmust.

Intézményi ügyek

82.

Politikai pártok európai szinten, finanszírozásuk szabályai

jogalkotási

A 2004/2003/EK rendelet felülvizsgálatának célja európai jogi státusz létrehozása a politikai pártok számára európai szinten.

83.

A szolidaritási klauzuláról szóló javaslat felé

nem jogalkotási

Ez a kezdeményezés a „szolidaritási klauzulára” vonatkozó rendelkezés (222. cikk (3) bekezdése) nyomon követése, amely megállapítja, hogy az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében közösen lépnek fel, ha valamely tagállam terrortámadás célpontja, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik. Az EUMSZ rendelkezik a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közös javaslatáról.

Belső piac és szolgáltatások

84.

A befektetők védelme: Az ÁÉKBV-irányelv módosítása az ÁÉKBV letétkezelői feladatairól, a vezetői javadalmazási politikáról és a közigazgatási szankciókról szóló szabályok tekintetében.*

jogalkotási

A cél az ÁÉKBV-irányelv módosítása (általános értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások – „ÁÉKBV V.” 2009/65/EK), aminek célja: i. a befektetők erőteljes védelmét biztosító szabályozási rendszer megteremtése, ii. az uniós belső piac hatékonyságának további erősítése a befektetési alapok ágazatában és iii. annak biztosítása, hogy a jogi keret nem rontja a piaci pénzügyi stabilitást. Konkrétabban, operatív szinten a módosítás célja megfelelő megoldások kidolgozása az ÁÉKBV-letétkezelők és az ÁÉKBV-k javadalmazási politikája számára. (2012. II. negyedév)

85.

Árnyékbankok

nem jogalkotási

A G20-ban folyó munka kiegészítése és végrehajtása érdekében az év második felében közleményt fogad el a Bizottság.

86.

A befektetők védelme: Lakossági befektetési csomagtermékek (összetett befektetési termékek szerződés előtti közzététele)*

jogalkotási

Ennek a jogi eszköznek a célja a befektetők közösségi jogba foglalt, magas szintű és folyamatos védelmének biztosítása, egyenlő versenyfeltételekkel a lakossági befektetési termékek előállítói és forgalmazói számára, valamint a határokon átnyúló kereskedelem fokozott hatékonyságával (2012. I. negyedév)

87.

A szolgáltatások teljesítménypróbájának nyomon követése: Az egységes szolgáltatáspiac mélyítése*

nem jogalkotási

A „teljesítménypróbák” és más különféle munkaterületek végrehajtását (azaz a fenntartott tevékenységek, a tőkerészesedés, a szervezeti forma és a biztosítási követelmények értékelését) követően ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy azonosítsa és javaslat formájában beterjessze azokat az intézkedéseket, amelyek az egységes szolgáltatáspiac működése még meglévő akadályainak felszámolásához szükségesek. (2012. II. negyedév)

88.

Kollektív jogok kezelése: Zeneszolgáltatási szerzői jogok – online zene*

jogalkotási

A javasolt jogi eszköz két dologra összpontosít: először is, valamennyi közös jogkezelő szervezetre vonatkozó általános irányítási és átláthatósági szint biztosítása; másodszor, az online zene engedélyezését célzó konkrét szabályok elfogadása az egységes digitális piac előmozdítása, valamint több, határokon átnyúló szolgáltatás biztosítása az ügyfelek számára az Unió teljes területén. (2012. I. negyedév)

89.

Egységes piac és nyugdíjalapok: foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények (IORP)*

jogalkotási

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről (IORP) szóló irányelv felülvizsgálatának célja az egyenlő versenyfeltételek fenntartása a Szolvencia II-vel, valamint több, határokon átnyúló tevékenység előmozdítása ezen a területen. Ez segíteni fogja a népesség elöregedése és az államadósság okozta kihívások kezelését. (2012. III. negyedév)

90.

A biztosítási közvetítésről szóló irányelv felülvizsgálata

jogalkotási

A felülvizsgálat célja a harmonizáció, a jogbiztonság és a fogalommeghatározások pontosságának javítása, ugyanakkor a biztosítási közvetítésről szóló jelenlegi irányelv nemzeti alkalmazása meglévő nehézségeinek elkerülése.

91.

A közösségi védjegyről szóló rendelet és a védjegyekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítéséről szóló irányelv felülvizsgálata

jogalkotási

A cél az uniós rendelet és irányelv adott esetben történő korszerűsítése, kiigazítása és modernizálása, valamint jobb együttműködés kialakítása a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) és a nemzeti védjegyhivatalok között annak érdekében, hogy az európai védjegyrendszer egészének működését eredményesebbé, hatékonyabbá és összehangoltabbá tegye.

92.

A vállalatok nem pénzügyi adatainak közzétételére vonatkozó kezdeményezés

jogalkotási/nem jogalkotási

A javaslat célja a vállalatok nem pénzügyi adatai átláthatóságának javítása az adminisztratív terhek szükségtelen növelésének elkerülése mellett.

93.

Online szerencsejátékok a belső piacon

nem jogalkotási

A közlemény az online szerencsejátékokról szóló zöld könyv nyomon követése. Érdemi értékelést nyújt a konzultációra adott válaszokról, majd azonosítja 1) a belső piacon belüli nemzeti szabályozási minták egyidejű meglétének főbb problémáit és 2) a nemzeti, illetve uniós szinten megfogalmazandó kezdeményezéseket.

94.

Szellemitulajdon-jogok érvényesítése

jogalkotási

A fő célkitűzés a 2004/48/EK irányelvnek a jelenlegi kihívások figyelembevételével történő kiigazítása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szellemitulajdon-jogok hatékony és egységes védelmét az Unióban, különösen a digitális környezetben. Az irányelv több rendelkezését egyértelműsíteni kell a következetes értelmezés és érvényesítés érdekében.

95.

Az értékpapírjogról szóló irányelv

jogalkotási

Az intézkedés fő célja, hogy csökkentse az eltéréseket a számlán vezetett értékpapírokról szóló érdemi nemzeti jogszabályok között, ezzel jelentősen hozzájárulva a pénzügyi piaci műveletek egyszerűsítéséhez és jogbiztonságához.

96.

Pozíciólezáró nettósítás

jogalkotási

A pozíciólezáró nettósítás fontos kockázatmérséklési eszköz a partner-hitelkockázat csökkentésére, mivel fizetésképtelenség esetén a nem mulasztó felet részesíti előnyben a nem biztosított hitelezőkkel szemben. A cél a két- és többoldalú nettósítási megállapodások jogbiztonságának és biztonságának fokozása, de az is, hogy a pénzügyi ágazati válságkezelés uniós keretei között (lásd COM(2010) 579) felhatalmazza a nemzeti hatóságokat a pozíciólezáró nettósítási jogok átmeneti felfüggesztésére.

97.

Az értesítési-eltávolítási eljárásokról szóló kezdeményezés

A főbb szakpolitikai célkitűzések: hozzájárulás az egységes digitális piac megfelelő működéséhez, hozzájárulás az internetes törvénytelenségek elleni küzdelemhez, az értesítési-eltávolítási eljárásokkal kapcsolatos alapvető jogok átláthatóságának, hatékonyságának, arányosságának és betartásának biztosítása, valamint az értesítési-eltávolítási eljárásokra vonatkozó kiegyensúlyozott és működőképes szemléletmód kialakítása, kiemelt figyelemben részesítve az alapvető jogokat, valamint az innovációra és a növekedésre gyakorolt hatásokat.

98.

Biztosítási garanciarendszerek

jogalkotási

A cél annak biztosítása, hogy minden tagállamban működjön biztosítási garanciarendszer, amely megfelel a kialakításával kapcsolatos minimális követelményrendszernek.

99.

Harmadik irányelv a pénzmosás elleni küzdelemről

jogalkotási

A nemzetközi szabványok felülvizsgálata folyamatban van, befejezésének tervezett időpontja 2012 februárja. A COM saját felülvizsgálata szintén elkezdődött, amelyről 2012 elején kívánnak jelentést tenni. Az uniós jogszabályokba történő integrálásukat követően a nemzetközi szabványokat rövid időn belül alkalmazni kell.

100.

A pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv (FICOD II) (2202/87/EK) módosítása

jogalkotási

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (G20) által a pénzügyi konglomerátumok anyavállalatai szabályozásának vizsgálatára irányuló, 2010. januári határozatát követően a Bizottság elkötelezi magát a G20 megállapodásai és ajánlásai mellett annak érdekében, hogy érvényesítse a felügyeleti ellenőrzést a szövevényes pénzügyi csoportok anyavállalatai felett, amelyek manapság jórészt nem szabályozott holdingtársaságok. A tőkekövetelményekről szóló irányelv és a Szolvencia II., valamint a pénzügyi szektor ezekhez kapcsolódó, például az ÁÉKBV-k és az ABAK-ok szabályozása, és főként a válságkezelési keretrendszer hatékonysága sokkal nagyobb lehetne, ha az anyavállalatot kimondottan felelőssé és elszámolhatóvá lehetne tenni valamennyi előírás következetes betartásáért a teljes konglomerátum szintjén és a csoporton belüli szabályozott entitások sokaságában.

Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság

101.

A romaintegráció elősegítése – az Európai Bizottság első jelentése

nem jogalkotási

Az első éves jelentés értékelni fogja a nemzeti romaintegrációs stratégiákat, amelyeket a tagállamoknak 2011. 12. 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

102.

A veszélyeztetett gyanúsítottakra vagy vádlottakra vonatkozó különleges biztosítékok a büntetőjogi eljárásokban

jogalkotási

A kezdeményezés célja annak biztosítása, hogy az egész Unióban a büntetőjogi eljárások során különös figyelmet fordítanak az olyan gyanúsítottakra és vádlottakra, akik például az életkoruk, szellemi vagy fizikai állapotuk miatt nem képesek megérteni vagy követni az eljárás tartalmát vagy értelmét.

103.

A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok

jogalkotási

Lehetővé tenni a tagállamok számára a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni hatékonyabb küzdelmet és elősegíteni a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos közös uniós megközelítés kialakítását a bűncselekmények és szankciók közelítése révén, a 2004/757/IB kerethatározat 2009-es értékelése során feltárt hiányosságok kiküszöbölésével és e jogi eszköz felváltásával.

104.

Az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcsere, kockázatértékelés és ellenőrzés

jogalkotási

A 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozat módosítására irányuló javaslat célja, hogy javítsa az értékelési folyamatot és egyes eljárásjogi lépéseket, figyelembe véve az adott jogi eszközhöz kapcsolódóan az elmúlt három év során szerzett tapasztalatokat és a felmerülő korlátokat.

105.

Európai akadálymentesítési intézkedéscsomag: az áruk és szolgáltatások hozzáférhetőségének javítása a belső piacon

jogalkotási

Irányelvről szóló javaslat a fogyatékkal élők és az idősek számára hozzáférhető áruk és szolgáltatások piacának javítására a „mindenki számára történő tervezés” („design for all”) koncepciója alapján. This business friendly initiative will include binding measures to promote procurement and harmonisation of accessibility standards.

106.

A nemek közötti egyensúly javítása a tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában („puha” jogi eszköz)

jogalkotási

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiát követve egy ajánlás azt a célt tűzné ki, hogy javítja a nemek közötti egyensúlyt a vállalatok igazgatótanácsában. Amellett, hogy alapvető jog, a nemek közötti egyenlőség kulcsfontosságú az Unió növekedése és versenyképessége szempontjából is.

107.

Szervezett utazási formák

jogalkotási

A javaslat célja a 90/314/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálata, valamint a szervezett utazási formákat – különösen az interneten keresztül – igénybe vevő fogyasztók védelméről szóló jelenlegi szabályok korszerűsítése és szervezett utazási formák más tagállamokban történő igénybe vételének elősegítése.

108.

Az Eurojust szerkezeti reformja

jogalkotási

Ennek a kezdeményezésnek a célja az Eurojust működésének fejlesztése és megerősítése, valamint intézkedések megfogalmazása az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek az Eurojust tevékenységének értékelésébe történő bevonására.

109.

Bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése

jogalkotási

A Bizottság által a 2004/80/EK irányelv felülvizsgálatára tett javaslat biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő és méltányos kárenyhítésben részesülnek valamennyi tagállamban, ezzel segítve a tagállamok közötti bizalom előmozdítását. A javaslat alapját egy átfogó tanulmány képezi, amely megvizsgálja a kárenyhítés valamennyi szempontját a meglévő akadályok, azok eredete és lehetséges megoldása azonosítása érdekében.

110.

A határon átnyúló dimenzióval rendelkező közúti balesetekkel kapcsolatos határidők

jogalkotási/nem jogalkotási

Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy nagyobb jogbiztonságot teremtsen az állampolgárok számára a határon átnyúló dimenzióval rendelkező közúti balesetekkel kapcsolatos határidőkkel összefüggésben.

111.

E-igazságügy

jogalkotási

Ez a kezdeményezés erősíteni fogja az e-igazságügy projektet, amely a belső piacon a növekedést és a jogbiztonságot elősegítő eszköz. Az e-igazságszolgáltatás projekt célja az igazságügyi politika megalapozása az uniós igazságüggyel kapcsolatos tájékoztatás javítását és korszerűsítését elősegítő információs és kommunikációs technológia alkalmazásával, az igazságszolgáltatás igénybe vételének elősegítése valamennyi tagállamban, valamint az igazságügyi együttműködés és eljárások előmozdítása.

112.

Alternatív vitarendezési eszköz a vállalkozások közötti (B2B) viták rendezéséhez

jogalkotási

Ez az intézkedés kiegészíti a fogyasztóknak szánt alternatív vitarendezéssel kapcsolatos bizottsági jogalkotási javaslatot a vállalkozások közötti viták rendezésére kidolgozott mechanizmussal. Az alternatív vitarendezés előmozdítása növeli a kkv-k hajlandóságát a határokon átnyúló kereskedelemi tevékenységre, és javítja a belső piac működését.

113.

Fizetésképtelenségi eljárás

jogalkotási

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet (1346/2000/EK) felülvizsgálata, beleértve a vállalatcsoportok és vállalkozások fizetésképtelenségének kérdését is, aminek célja a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások hatékonyságának és eredményességének javítása.

114.

Anyakönyvi okmányok kölcsönös elismerése:

(1) Bizonyos anyakönyvi okmányok joghatásainak kölcsönös elismerése

jogalkotási

A javaslatnak ki kell terjednie egyes családi állapotot igazoló (születéssel, apaság elismerésével, örökbefogadással, névvel, halálozással kapcsolatos) dokumentumok joghatásainak kölcsönös elismerésére.

115.

(2) a dokumentumhitelesítési formalitások tagállamok közötti elhagyásáról

jogalkotási

A dokumentumok, anyakönyvi okmányok, hiteles jogi aktusok szabad továbbításáról és a szabályozás egyszerűsítéséről szóló zöld könyv nyomon követése. A javaslatnak a dokumentumok hitelesítésére vonatkozó formai követelmények tagállamok közötti megszüntetéséről kell rendelkeznie.

Jogérvényesülés, fogyasztóvédelem és versenypolitika

116.

A kollektív jogorvoslat uniós keretrendszere

Meghatározandó

Ez a kezdeményezés az uniós szintű kollektív jogorvoslattal kapcsolatos korábbi bizottsági munka teljes körének nyomon követését jelentené.

Tengerügyek és halászat

117.

A tengeri területhasználat-tervezés jogi keretének létrehozása

jogalkotási

A cél annak biztosítása, hogy a tagállamok stabil, megbízható és jövőbe tekintő integrált tervezési keretet hozzanak létre a tengeri területek optimális kihasználása céljából, ezáltal előmozdítsák a gazdasági fejlődést és a tengeri környezet védelmét, és eközben közös megközelítést alkalmazzanak annak érdekében, hogy elősegítsék a tengeri területhasználat- tervezés határokon átnyúló végrehajtását. A kezdeményezés típusának – valószínűleg irányelv – megállapítására később kerül sor.

118.

„Kék növekedés”: fenntartható növekedés az óceánokból, tengerekből és tengerpartokról kiindulva.

nem jogalkotási

A közlemény egy olyan, folyamatban lévő tanulmány eredményeire épül, amely a már működő, a feltörekvő és a jövőbeli lehetséges tengeri ágazatokban a tengeri és tengerparti erőforrások innovációt és versenyképességet fokozó innovatív felhasználásán alapuló fenntartható növekedést és foglalkoztatást vizsgálja.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme

119.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, többek között büntetőjogi eszközök révén*

jogalkotási

A kezdeményezés az EU pénzügyi érdekeinek a büntetőjog eszközeivel is történő védelméről szóló közlemény jogalkotási folytatása, a Szerződés 325. cikke (4) bekezdésének megfelelően. (2012. III. negyedév)

120.

Az euró védelmének megerősítése a pénzhamisítás ellen büntetőjogi szankciók alkalmazásával

jogalkotási

A kezdeményezés a 2000/383/IB kerethatározatra épülhetne, és felválthatná azt. Célja az euró védelmének erősítése hatékonyabb büntetőjogi szabályok és eljárások biztosításával, valamint a tagállamokban az uniós szabályok végrehajtásának fokozottabb ellenőrzésével. Az állampolgárok számára kellő védelmet kell nyújtani az euróval kapcsolatos csalások és a pénzhamisítás ellen, büntetőjogi szankciók alkalmazásával.

121.

A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködése

jogalkotási

A jogszabályok egyszerűsítése és világosabbá tétele, a hozzáférhetőség javítása és költségvetési megtakarítások elérése, mivel az 515/97/EK rendelet és az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló, 2009. november 30-i 2009/917/IB tanácsi határozat részben ugyanezekkel a kérdésekkel foglalkozik.

Regionális politika

122.

A legkülső régiókkal kapcsolatos jövőbeli stratégia

nem jogalkotási

Közlemény a legkülső régiókkal kapcsolatos jövőbeli stratégiáról a régiók és a tagállamok „A legkülső régiók a láthatáron” című közös nyilatkozatait és egyéb hozzájárulásait követően.

Kutatás és innováció

123.

Keret az Európai Kutatási Térséghez

jogalkotási/nem jogalkotási

Az Európai Kutatási Térség képezi a stratégiai jelentőségű politikai koherencia, illetve az EU és a tagállamok közötti koordináció megvalósításának alapját, célja az európai kutatási rendszer hatékonyságának növelése a határokon átnyúló lehetséges szinergiák és kiegészítő hatások jobb kihasználása révén (pl. kutatói mobilitás és életpályák, kutatást végző és finanszírozó szervezetek határokon átnyúló tevékenysége, kutatási infrastruktúrák, ismeretterjesztés és együttműködés harmadik országokkal).

124.

Az Innovatív Unió aktuális helyzete 2012-ben – a változás felgyorsítása

nem jogalkotási

Ez a közlemény a növekedés és munkahelyteremtés innováció révén történő fokozásának következő lépéseit jelöli ki. A következő szakpolitikai javaslatokat tartalmazza: a gyorsan növekvő, innovatív vállalatokra vonatkozó új mutatószám részletes meghatározása a tagállamok innovációs teljesítményének komparatív értékelésével, az Innovatív Unió azon kötelezettségvállalásait nyomon követő intézkedések, amelyek terén nem értek el haladást, javaslat az innováció formális felvétele az uniós szakpolitikákba.

125.

A kutatás és innováció terén folytatott nemzetközi együttműködés javítása és összpontosítása

nem jogalkotási

Európának nagyobb stratégiai szerepet kell vállalnia a főbb partnereivel folytatott tudományos, technológiai és innovációs együttműködésben annak érdekében, hogy fokozza a kiválóságot és előmozdítsa az ipar versenyképességét, kezelje a globális társadalmi kihívásokat, valamint támogassa a külső politikákat. A közlemény részletes célkitűzéseket, kritériumokat és működési elveket fogalmaz meg az uniós nemzetközi együttműködési intézkedéseknek a kutatási és innovációs KSK keretében történő bevezetésére, javítására és összpontosítására vonatkozóan.

Adóügyek és vámunió

126.

Jó kormányzás az adóparadicsomok tekintetében*

nem jogalkotási

Ez a kezdeményezés megerősített stratégiát dolgoz ki, hogy megvédje az Uniót a területén kívüli, nem együttműködő országok és területek kihívásaival szemben (ideértve az adóparadicsomokat és az agresszív adótervezést). (2012. IV. negyedév)

127.

Kábítószer-prekurzorok

jogalkotási

Jelentésében (COM(2009) 709) a Bizottság rámutatott a kábítószer-prekurzorokat tartalmazó gyógyászati készítmények eltérítésének veszélyére. A Tanács 2010 májusában felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen be jogszabály-módosítási javaslatot. A kezdeményezés a 273/2004/EK rendeletet fogja módosítani.

128.

A portfólióbefektetőknek határokon átnyúlóan fizetett osztalék kettős adóztatásának megszüntetése

jogalkotási/nem jogalkotási

Megoldások azokra a kettős adóztatási problémákra, amelyek a portfólióbefektetőknek a határokon átnyúlóan fizetett osztalékra kivetett forrásadók nyomán merülnek fel.

129.

A vámunió helyzete

nem jogalkotási

A vámunió működésének, problémáinak és lehetőségeinek általános értékelése az egységes piac megóvása és az állampolgárok védelme szempontjából. Válaszként az elemzésben feltárt hiányosságokra és szükségletekre, az értékelés felhívja a figyelmet a jövőbeli vámügyi kezdeményezésekre azzal a szándékkal, hogy tovább növelje a vámunió értéknövelő szerepét a vámunióban.

130.

Gépjárműadó

nem jogalkotási

A kettős adóztatás és a határokon átnyúló helyzetekben jelentkező más adózási akadályok kezelése

131.

Gyors reagálású mechanizmus a héacsalás ellen

jogalkotási

A közelmúltban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unió reakcióképessége nem elég gyors, amikor hirtelen egyes tagállamokban elkövetett tömeges héacsalással szembesül. Eddig eltéréseket engedélyeztek egyes tagállamok számára, hogy megszüntessék az ilyen típus csalásokat az érintett ágazatokban, azonban az eltérések engedélyezésének eljárása nem elég rugalmas a gyors és megfelelő reagálás biztosításához. Az eltérő intézkedések elfogadására javasolt új mechanizmus – gyors reagálású mechanizmus – jelentősen megnövelné ezeknek a problémáknak a kezelését. A végső cél a tömeges csalás módozatainak felszámolása, mielőtt azok számottevő hatást kezdenének gyakorolni a nemzeti költségvetésekre.

Kereskedelem

132.

A kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló jelentés

nem jogalkotási

Jelentés az Európai Tanácsnak azoknak a jelentős piacra lépési akadályoknak az azonosításáról, amelyek az európai exportőrök és befektetők előtt állnak a harmadik országokban, valamint az akadályok felszámolásával kapcsolatos stratégiák meghatározásáról

Közlekedés

133.

Vasútról szóló csomag:

(1) Vasúti piaci hozzáférés*

jogalkotási

A további piacnyitás a vasúti ágazatban (a belföldi személyszállítás piaca esetében) maga után vonja a vasúti piaci hozzáféréssel kapcsolatos jelenlegi joganyag (első vasúti csomag és későbbi módosításai) átdolgozását és a vasúti közszolgáltatási szerződésekről szóló rendelet (1370/2007/EK) megfelelő módosítását, beleértve a közszolgáltatási szerződések versenytárgyalás keretében történő kötelező odaítélését. A kezdeményezés szintén biztosítja a megkülönböztetésmentes hozzáférést a vasúti infrastruktúrához, beleértve a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokat, különösen az infrastruktúrairányítás és a szolgáltatásnyújtás strukturális szétválasztása révén. A kezdeményezést egy közlemény is kíséri a vasúti piac szervezésének felülvizsgálatáról és a vasúti infrastruktúrához való megkülönböztetésmentes hozzáférés értékeléséről.

134.

(2) Európai Vasúti Ügynökség (ERA)*

jogalkotási

Ez a kezdeményezés megerősíti az ERA vasútbiztonságban betöltött szerepét, különösen a nemzeti biztonsági hatóságok által végrehajtott nemzeti biztonsági intézkedések felügyeletet, valamint ezek fokozatos összehangolását. A kezdeményezés célja emellett az egységes járműtípus engedélyezésének és a vasúti vállalkozások biztonságának egységes tanúsításának megvalósítása. A biztonságról és a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvek (2004/49/EK és 2008/57/EK) szükség szerint kiigazíthatók. (2012. IV. negyedév)

135.

Tiszta energia a közlekedésben:

alternatív üzemanyag-stratégia

jogalkotási/nem jogalkotási

A közlekedésről szóló fehér könyv hangsúlyozza annak szükségességét, hogy meg kell szüntetni a közlekedési rendszer kőolajfüggőségét. A kezdeményezés szándékai szerint fel kell gyorsítani az alternatív közlekedési eszközök megjelenését az uniós piacon, beleértve a berendezésekre és tárolási rendszerekhez szükséges szabványokat. A kezdeményezés azonosítja azokat a lehetséges uniós intézkedéseket, amelyek serkentik az uniós alternatív üzemanyagok használatát, és tiszta, összefüggő jövőképet tárnak az ágazat, az állami szektor és a fogyasztók elé az alternatív üzemanyagot használó közlekedési rendszerek piaci fejleményeiről.

136.

Légi utasok jogai: visszautasított beszállás, légi járatok jelentős késése és törlése

jogalkotási

A 261/2004/EK rendelet módosítása gondoskodik a légi utasok jogainak védelméről: biztosítja, hogy az utasok megfelelő tájékoztatásban, segítségben és – szükség esetén – kártalanításban részesülnek a repülőút bármilyen fajta megszakítása és poggyászuk elvesztése/károsodása esetén. A módosítás erősíti a jogbiztonságot, továbbá méltányos és arányos gazdasági teherviselést biztosít különösen olyan helyzetekben, amikor a légi fuvarozót nem terheli felelősség (vis maior), a pénzügyi költségek igazságosabb megosztása révén is. A módosítást egy kezdeményezés is kíséri, amelynek címe: „A légi fuvarozóknak az utasok és a poggyászuk légi szállítása tekintetében fennálló felelőssége”.

Jövőbeni kezdeményezések – 2013

Cím

Típus

A célkitűzések körének ismertetése

Mezőgazdaság

Biogazdálkodás

jogalkotási

A biogazdálkodásról szóló alap-jogiaktus felülvizsgálata az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal folytatott tárgyalás után, amelyre a 2011-ben benyújtott jelentés (Jelentés a Tanácsnak az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról) alapján kerül sor.

Az új uniós erdészeti stratégia

nem jogalkotási

Az EU jelenlegi erdészeti stratégiáját 1998-ban tanácsi állásfoglalás (1999/C 56/01) formájában fogadták el. A kezdeményezés célja, hogy értékelje, a stratégia jelenleg mennyire felel meg a jelenlegi igényeknek és szakpolitikai környezetnek, és hogy új stratégiát javasoljon, amely figyelembe veszi a jelenlegi elfogadása óta felmerült kihívásokat, így különösen a klímaváltozást és a megújuló energiával kapcsolatos uniós politikát.

Éghajlat-politika

Uniós alkalmazkodási stratégia

nem jogalkotási

A tagállamokat érintik az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai, amelyek jelentős gazdasági és környezeti következményekhez vezetnek. A stratégia rákényszeríti az Uniót, hogy foglalkozzon az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaival. A kezdeményezés az uniós többletértéket adó fellépésekre összpontosít. Fő célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges tudásbázis erősítése és megfelelő uniós alkalmazkodási szakpolitikai keret kidolgozása.

A nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó stratégia

jogalkotási/nem jogalkotási

A kezdeményezés a nehéz tehergépjárművek egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátásának problémájával foglalkozik. Az általános cél a kibocsátás költséghatékony módon történő csökkentése. A kezdeményezés a tiszta és energiatakarékos járművekre vonatkozó stratégia és a közlekedésről szóló fehér könyv (COM(2011) 144) nyomon követése.

Versenypolitika

Kezdeményezés a jelentős állami támogatásról szóló szabályok terén: Az állami támogatással kapcsolatos általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata

jogalkotási

Mivel a jelenlegi általános csoportmentességi rendelet érvényessége 2013 végén lejár, felülvizsgálatot kell végezni. Emellett az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó, az állami támogatásról szóló iránymutatások közül többnek (a kutatás-fejlesztéssel és innovációval, a kockázati tőkével, a környezetvédelemmel kapcsolatos iránymutatások) a felülvizsgálati folyamatát egyeztetik az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatával. 2013 után az iránymutatások további egységes szerkezetbe foglalására kerülhet sor a tervek szerint (állami támogatásokról szóló általános iránymutatások). A módosított 994/98/EK tanácsi felhatalmazó rendelet (lásd 2012-nél) alapján valószínűleg lehetőség lesz az általános csoportmentességi rendelet hatályának kiterjesztésére.

A csekély összegű állami támogatásról szóló rendelet felülvizsgálata

jogalkotási

A csekély összegű támogatás rugalmas eszközt jelent rendkívül korlátozott támogatási összeg odaítélésére. A csekély összegű támogatásról szóló bizottsági rendelet olyan kis összegű támogatásokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, mivel nem befolyásolják a kereskedelmet és a versenyt, ezért nem esnek a bejelentési kötelezettség hatálya alá. A rendelet jelenlegi szövege 2013 decemberéig érvényes.

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszerének felülvizsgálata

nem jogalkotási

A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások módosított keretrendszere 2007-ben lépett hatályba. A keretrendszer segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek kiegészítő eszközként állami támogatást kívánnak használni a kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése céljából. A keretrendszert 2013-ig felül kell vizsgálni.

Digitális menetrend

A számítási felhőre vonatkozó uniós stratégia felé

nem jogalkotási

A közlemény a kevésbé igényes alkalmazások figyelembevételével megfogalmazott jelenlegi szabályozási keret több szempontjával foglalkozik. Különösképpen, a számítási felhő konkrét kérdéseket vet fel az adatvédelemmel és adatmegőrzéssel, a vonatkozó jogszabályokkal és a felelősséggel, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban. Az adatok és alkalmazások átjárhatóságának, szabványosításának és hordozhatóságának szempontjai szintén terítékre kerülnek.

Oktatás, kultúra és ifjúságpolitika

A felsőoktatás nemzetközivé tétele

nem jogalkotási

Egyre több felsőoktatási intézmény vesz fel az Unión kívüli országokból érkező hallgatókat, cserediákokat, dolgozókat és tudást, és alakít ki nemzetközi tudományos és kutatási együttműködést. A közlemény az uniós felsőoktatás nemzetközivé tételére vonatkozó stratégiával foglalkozik. Az egyre inkább összefonódó világban az EU számára a globális kihívások kezelésének stratégiai módszere a felsőoktatási partnerségek kialakítása, amelyek kutatói és oktatói kapacitást hozhatnak létre és az egyetemeket a tudás közvetítőivé teszik.

„Mozgásban az ifjúság” kártya („puha jogi eszköz)

jogalkotási

A „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés fellépésének elő kell segítenie valamennyi 13 és 30 év közötti európai fiatal mobilitását és társadalmi szerepvállalását. A kezdeményezés a meglévő kártyarendszerre épül, amely már most különféle előnyöket biztosít a fiatalok számára (utazási, kulturális, vásárlási, szállás stb.). Az EU minőségi kritériumainak megfelelő, már meglévő kártyákat YoM címkével lehetne ellátni.

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

A munkavállalók védelme a rákkeltő és mutagén anyagoknak való munkahelyi kitettséggel kapcsolatos kockázatokkal szemben

jogalkotási

A kezdeményezés célja a jelenlegi jogi keret (2004/37/EK irányelv) felülvizsgálata, és ennek keretében elfogadható rákkockázati szintek meghatározása, a kockázatkezelés javítása, valamint az irányelv hatályának az új kockázati tényezőkre és a reprodukció szempontjából toxikus anyagokra való kiterjesztésének vizsgálata.

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása

jogalkotási

A 883/2004/EK és a 987/2010/EU rendelet első felülvizsgálata 2010. májusi hatálybalépésük óta, a szabályoknak az alkalmazás első évei alapján történő kiegészítése vagy kiigazítása érdekében.

Közlemény a tartós ápolásról és gondozásról

nem jogalkotási

A 2011. évi bizottsági szolgálati munkadokumentumot és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban lefolytatott megbeszéléseket követően a közlemény ismerteti a tartós ápolás-gondolás iránti igényre válaszként megfogalmazott szakpolitikai irányvonalakat.

Energia

Energiatechnológiák a jövőbeni európai energiapolitikában

nem jogalkotási

A közlemény azonosítja az energiatechnológiák lehetséges szerepét a széntelenítés megvalósításában, teljesen átfogó megközelítést dolgoz ki az Energia 2050-ig jövőképnek megfelelő energiatechnológiai fejlődés előmozdítására, valamint erősíti a tagállamok és az Európai Bizottság energiapolitikai döntéshozatalában rejlő szinergiákat a nemzeti, illetve uniós innováció programok közötti közelítés és együttműködés révén.

Energiahatékonyság

nem jogalkotási

A 2011. júniusi javaslat nyomon követése. A 2050-ig tartó energia-ütemtervvel kapcsolatos jelenleg zajló munkára épül, és előkészíti az általános irányvonalat a 2020-ig és azon túl tartó időszakra vonatkozó energiahatékonyságról.

Bővítési és szomszédságpolitika

2013. évi bővítési csomag

nem jogalkotási

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy rendszeres időközönként tegyen jelentést a tagjelölt országokról és lehetséges tagjelölt országokról. A Bizottság által készített stratégiai dokumentum segítségével az Európai Tanács minden év végén meghatározza a bővítéssel kapcsolatos főbb irányvonalakat.

Környezetvédelem

A levegőminőséggel kapcsolatos szakpolitikák felülvizsgálata

jogalkotási/nem jogalkotási

Célja a légszennyezéssel és levegőminőséggel kapcsolatos jelenlegi szakpolitikák végrehajtásának és eredményeinek értékelése, módosított jogalkotási javaslatok a levegőminőségről és a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló EK-irányelvekre.

Egészségügy és fogyasztóvédelem

A klónozási technológia alkalmazása az élelmiszergyártásban

jogalkotási

Ez a kezdeményezés az állatok élelmiszeripari célú klónozásáról szóló 2010-es bizottsági jelentés nyomon követése lenne, és választ adna a belső piacon az állatok klónozásával kapcsolatos jogszabályok tisztázására irányuló kérdésekre.

Állat-egészségügyi kiadások

jogalkotási

A 90/424/EK tanácsi határozat felülvizsgálatának célja egy uniós szinten összehangolt költség- és felelősségmegosztási rendszer kialakítása a jelenleg kidolgozás alatt álló új uniós állat-egészségügyi törvény keretében.

Belügyek

Uniós bevándorlási kódex

jogalkotási

A bevándorlással kapcsolatos teljes szabályozás egységes szerkezetbe foglalása – kezdve a legális migrációval –, és szükség esetén a Stockholmi Programban előirányzott jelenlegi rendelkezések kiterjesztése.

Közlemény a visszatérési politikáról, jelentés a visszatérési irányelv végrehajtásáról

nem jogalkotási

A közlemény egy felmérés, amely értékeli a közös uniós visszatérési politika terén elért eddigi eredményeket, és konkrét ötleteket fogalmaz meg a politika további népszerűsítésének és fejlesztésének lehetséges módjairól.

Ipar- és vállalkozáspolitika

A belső gépjárműpiac megvalósításának elősegítése

jogalkotási

Az általános szakpolitikai cél a gépjárművek belső piacának védelme és erősítése annak biztosításával, hogy minden szükséges mechanizmust alkalmaznak a gépjárművek típusjóváhagyásával kapcsolatos keretszabályozás tényleges és egységes bevezetésére és végrehajtására.

Belső piac és szolgáltatások

A védelem alatt álló művek természetes személyek által történő, magáncélú sokszorosításának méltányos díjazása

jogalkotási

Célja annak biztosítása, hogy az irányelvnek megfelelő díjazási rendszerek olyan módon működnek, amely biztosítja a jogtulajdonosokat megillető bevételeket, és eközben nem akadályozza az elektronikus hordozók és berendezések belső piacának működését.

Pénzügyi szolgáltatások a belső piacon

jogalkotási

A 2007/64/EK irányelv felülvizsgálatának célja az integrált, versenyképes, hatékony és felhasználóbarát pénzügyi szolgáltatási piac megteremtése Európában.

Tagállamközi fizetések az EU-ban

jogalkotási

A 924/2009/EK rendelet felülvizsgálata a 15. cikkben meghatározott kérdésekre fog összpontosítani. Az uniós pénzügyi szolgáltatási piac folyamatban lévő integrációjával azonban a pénzügyi szolgáltatásokról szóló irányelv módosításának – amelynek bizottsági felülvizsgálata egyidejűleg zajlik – és az egységes eurófizetési térségre (SEPA) történő átállásról szóló rendelet elfogadásának eredményeként szintén jelentős mértékben módosulhat a 924/2009/EK rendelet szövege. A cél az integrált, versenyképes, hatékony és felhasználóbarát pénzügyi szolgáltatási piac megteremtése Európában.

„A kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piaca felé” című zöld könyv nyomon követése

jogalkotási/nem jogalkotási

A lakossági elektronikus fizetések európai piacának integrációja a digitális menetrendben megfogalmazott – konkrétabban az egységes digitális piaccal kapcsolatos – prioritások egyike. A zöld könyv nyomon követésén célja elősegíteni, hogy egy versenyképesebb, hatékony, innovatív és biztonságos pénzügyi szolgáltatási piac jöjjön létre Európában.

A válságkezelés és a pénzügyi intézmények (a bankok kivételével) szanálásának lehetséges keretei

jogalkotási/nem jogalkotási

A bankoktól eltérő pénzügyi intézmények (központi szerződő felek, biztosítótársaságok, fedezeti alapok stb.) válságkezelési igényeit vizsgáló, 2011 végéig közzéteendő jelentést követően jogalkotási javaslatra kerülhet sor annak érdekében, hogy a hatóságok felhatalmazást és eszközöket kapjanak a bankoktól eltérő pénzügyi intézmények fizetésképtelenségének kezelésére.

Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság

Az eltűnt gyerekek bejelentésére szolgáló sürgősségi hívószámokról szóló rendelet

jogalkotási

A kezdeményezés a 116-os hívószámú eltűnt gyerekek bejelentésére szolgáló forróvonalról szóló 2010. évi közlemény nyomon követése, és célja, hogy biztosítsa a 116-os hívószámú forróvonal megfelelő működését minden tagállamban.

Európai szerződési jogi eszköz a biztosítási szolgáltatások területén

jogalkotási

A tagállamközi kereskedelem megkönnyítése bizonyos pénzügyi eszközök (főként a biztosítás) esetében, európai szerződési jogi szabályok megalkotásával a pénzügyi szolgáltatások területén.

A jogfosztó intézkedések kölcsönös elismerése

jogalkotási

A kezdeményezés célja a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok által előírt jogfosztó intézkedések kölcsönös elismerésének biztosítása annak érdekében, hogy az intézkedések a határozatot hozó tagállamtól eltérő tagállamban is végrehajtható legyen.

Jogi segítségnyújtás büntetőeljárások során

jogalkotási

A kezdeményezés célja a közös szabályozási minimumok meghatározása, amelyek biztosítják, hogy a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és vádlottak jogi segélyre jogosultak a vádemelés és a tárgyalás vagy a fellebbezési eljárás vége közötti időszakban.

Az Európai szociális partnerek konzultációja az egyenlő díjazásról szóló irányelv felülvizsgálatáról

nem jogalkotási

Tekintettel az Európában tapasztalható tartósan magas nemek közötti bérszintkülönbségre (18 % körül) a Bizottság konzultálni fog az európai szociális partnerekkel az egyenlő díjazás elvét elfogadó uniós jogszabály frissítéséről.

Az európai szociális partnerek a munka, a család és a magánélet összeegyeztetéséről szóló konzultációjának második szakasza

nem jogalkotási

A konzultáció eredményétől függően a Bizottság javasolhat olyan intézkedéseket, amelyek kettős célja a nők foglalkoztatási arányának növelése (mivel a nők viselik a fő felelősséget a gyerekek és más eltartottak gondozása során) és a demográfiai kihívás megoldása.

Harmadik országok elítélt állampolgáraira vonatkozó Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN).

jogalkotási

A kezdeményezés célja egy nyilvántartás létrehozása harmadik országok állampolgárairól, akiket a tagállamok bíróságain ítéltek el.

Joghatóság, a határozatok elismerése és végrehajtása házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban.

jogalkotási

A 2201/2003/EK rendelet alkalmazásáról szóló értékelést követően a jogi eszköz módosítása és közös minimumszabályok létrehozása a szülői felelősségről szóló határozatok elismerésével kapcsolatban azzal a céllal, hogy eltöröljék a határozatokkal kapcsolatos végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásokat.

Zöld könyv az eljárási minimumjogok lehetséges kiterjesztéséről

nem jogalkotási

Zöld könyv az eddigi jogalkotási javaslatok (eljárásjogi ütemterv) által nem érintett, a gyanúsítottakra és vádlottakra vonatkozó eljárási minimumjogokról.

A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés)

jogalkotási

Az 1393/2007/EK rendelet átdolgozása különös figyelmet fog fordítani az áttevő és átvevő intézmények hatékonyságára és fókuszálni fog a kézbesítési kérelem továbbítására vonatkozó kérelem teljesítésének gyakorlati alkalmazására. Magában foglalhatja közös minimumszabályok létrehozását. Ez a kezdeményezés hatályon kívül helyezi az 1348/2000/EK tanácsi rendeletet.

Zöld könyv a polgári eljárásjog minimumszabályairól és a szükséges nyomon követésről

nem jogalkotási

Bizonyos szabályok és eljárási garanciák betartása előfeltétele a határokon átnyúló együttműködésnek a polgári igazságszolgáltatás terén. Az ezekkel foglalkozó meglévő európai jogi eszközök nem teljesek és nem következetesek. A zöld könyvnek vitát kell generálnia az uniós polgári eljárások közös minimumszabályainak bevezetéséről.

2013. évi jelentés az uniós polgárságról: Az uniós polgárok jogainak útjában álló akadályok felszámolása

nem jogalkotási

A jelentés célja az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentésben bemutatott intézkedések végrehajtása révén az uniós polgári jogok hatékony alkalmazásában végbement fejlődés kiértékelése, és további intézkedések azonosítása az uniós polgárok jogainak érvényesülését továbbra is akadályozó tényezők elhárítása érdekében.

Jelentés az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról

nem jogalkotási

A jelentés célja, hogy átfogó képet nyújtson a 2004/38/EK irányelv nemzeti jogba való átültetéséről és az egyes tagállamokban való végrehajtásáról. Átfogó értékelést nyújt az irányelv rendelkezéseinek hatásairól, és meghatározza az esetleg fejlesztésre szoruló területeket.

Tengerügyek és halászat

A halászati erőforrásoknak a tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról

jogalkotási

A javaslat célja, hogy a közös halászati politika megreformálását követően kidolgozza az Atlanti-óceánra és az Északi-tengerre vonatkozó új technikai intézkedési keretet a tengerek biológiai erőforrásainak védelme és a halászati tevékenységek során a halállományokra és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás csökkentése érdekében. Célja, hogy leegyszerűsítse és egyesítse a meglévő technikai intézkedéseket, és ahol szükséges, javítsa hatékonyságukat, főként a 850/98/EK tanácsi rendeletben és különböző módosításaiban foglaltakra, valamint az 1288/2009/EK tanácsi rendeletben foglalt intézkedésekre és a jelenlegi helyreállítási tervekre vonatkozóan.

Fehér könyv a tengerfelügyeletről

nem jogalkotási

Ez a közlemény felméri az elért fejlődést, és további intézkedéseket javasol. Idetartozik a Közös Információmegosztási Környezet létesítéséhez kapcsolódó pénzügyi hatások meghatározása is.

A tengerfelügyelet integrációja: a Közös Információmegosztási Környezet megvalósítása, beleértve annak pénzügyi szempontjait is.

nem jogalkotási

Ez a közlemény felméri az elért fejlődést, és további intézkedéseket javasol. Idetartozik a Közös Információmegosztási Környezet létesítéséhez kapcsolódó pénzügyi hatások meghatározása is.

Hosszú távú tervek létrehozása vagy felülvizsgálata bizonyos állományokra és halászatukra vonatkozóan (több fajra vonatkozó tervek).

jogalkotási

Ezek a több fajra vonatkozó tervek az ugyanazon halászati vállalkozások által ugyanazon a területen kifogott halállományokra vonatkoznak. A tervek a megreformált közös halászati politika rendelkezésein alapulnak.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a közigazgatási jogi és büntetőjogi eljárások megerősítése által, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást

jogalkotási

Az információcserére, kölcsönös segítségnyújtásra és bizonyítékgyűjtésre vonatkozó szabályok, amennyiben ezek nem szerepelnek a 2012. évi a pénzügyi érdekek védelméről szóló kezdeményezésben; EUMSZ 325. cikk (4) bekezdés.

Európai Ügyészség létrehozása az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából

jogalkotási

A kezdeményezés célja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló Európai Ügyészség létrehozásához szükséges keretek és feltételek megállapítása.

Regionális politika; foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás; mezőgazdaság és vidékfejlesztés; tengerügyek és halászat

Partnerségei szerződések a tagállamokkal

jogalkotási

A Bizottság és a tagállamok között létrejövő partnerségi szerződések tartalmazzák majd a nemzeti és regionális partnerek, illetve a Bizottság kötelezettségvállalásait. A partnerségi szerződések kapcsolódnak majd az Európa 2020 stratégiához és a nemzeti reformprogramokhoz. A kohéziós politikai, a vidékfejlesztési, valamint a „tengerügyek és halászat” szakpolitikához tartozó alapok finanszírozásával integrált megközelítést alakítanak ki a területfejlesztésre vonatkozóan, és célkitűzéseket, stratégiai beruházásokat és számos feltételt tartalmaznak majd.

Adóügyek és vámunió

A határokon átnyúló adózási jogviták rendezését célzó kezdeményezés

jogalkotási

A meglévő jogi eszközök ellenére (választottbíráskodási egyezmény és az EU-tagállamok kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó megállapodásai) túl sok hosszadalmas kettős adóztatási vita marad megoldatlanul az Európai Unión belül.

Vámbüntetések

jogalkotási

A kezdeményezés két fő célja: a vámjogszabályoknak való megfelelés megerősítése a bűncselekmények és az azokra vonatkozó vámbüntetések meghatározásának és minősítésének közelítése révén, és az egyenlő bánásmód biztosítása a gazdasági szereplők számára a vámbüntetések tekintetében.

Kereskedelem

Az EU kereskedelmi védelmi eszközeinek frissítése

jogalkotási

A dömpingellenes és szubvencióellenes alaprendelet módosítása.

Közlekedés

E-fuvarozás

jogalkotási/nem jogalkotási

A kezdeményezés célja az áruk fizikai mozgásához kapcsolódó információáramlás megfelelő kereteinek létrehozása a multimodális teherszállítás tervezésének, kivitelezésének, ellenőrzésének és jelentéseinek támogatására, az intermodális szállításért való felelősség biztosítása, és a biztonságos és tiszta teherszállítás elősegítése.

A jövőbeni európai kikötői politika keretei, beleértve a jogalkotási javaslatokat

jogalkotási/nem jogalkotási

Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a kikötők hatékonyan kezeljék a növekvő mennyiségű szállítmányokat a logisztikai láncok zavartalan működése érdekében; felülvizsgálja a kikötői szolgáltatások nyújtására vonatkozó korlátozásokat; növeli a kikötők számára nyújtott finanszírozás átláthatóságát tisztázva a különböző kikötői tevékenységekhez biztosított közfinanszírozás céljait a verseny bárminemű torzulásának elkerülése érdekében; és létrehozza a kikötői munkavállalók képzésére vonatkozó, kölcsönösen elismerhető keretrendszert a különböző kikötői tevékenységek vonatkozásában.

A közúti közlekedés belső piacára vonatkozó csomag:

(1) Jelentés a közúti árufuvarozás piacának helyzetéről

nem jogalkotási

A jelentés kielemzi a közúti árufuvarozás piacának helyzetét és kiértékeli az ellenőrzések hatékonyságát és a szakmán belüli foglakoztatási feltételek fejlődését. Továbbá bemutatja, hogy a milyen mértékben fejlődött a szabályok harmonizációja a különböző területeken, többek között a végrehajtás és az úthasználatai díjak, valamint a szociális és biztonsági jogszabályok területén, és milyen lépésekre van még szükség. Meghatározza, hogy hogyan és milyen dátummal követhető a kabotázs további megnyitása.

(2) Hozzáférés a közúti árufuvarozási piachoz és hozzáférés a közúti fuvarozói szakmához

jogalkotási

A csomag tovább nyitja a kabotázspiacot. Egy ilyen nyitással fontos hatékonysági fejlődés érhető el a járművek felesleges üresjáratainak csökkentésével. Tartalmazhat szabályokat a kabotázsban érintett utazó munkavállalókra vonatkozóan a tisztességes verseny biztosítása érdekében. Kibővítheti a szakma gyakorlásának meglévő engedélyezési szabályait (pl. kibővítés szállítmányozóknak) és tovább harmonizálná azokat (pl. létesítmény- és pénzügyi kapacitás szempontjából). A javaslat módosítja a piacra jutásról szóló 1072/2009/EK rendeletet és a szakma gyakorlására vonatkozó feltételekről szóló 1071/2009/EK rendeletet.

(3) A büntetésekre és azok végrehajtására vonatkozó minimumszabályok a kereskedelmi célú közúti szállításban

jogalkotási

Az irányelv közös minimumszabályokat alkot a szabálysértések és büntetések, beleértve a bűncselekmények meghatározására vonatkozóan a kereskedelmi célú közúti szállítás területén. A harmonizáció hozzájárul a versenyhelyzet torzulásának csökkentéséhez és a jogsértés esetén tapasztalható egyenlőtlen elbánás esetek számának csökkenéséhez.

(4) A közúti járművekre alkalmazott díjrendszerek

jogalkotási

A kezdeményezés támogatja a távolság alapú díjszabás szisztematikusabb használatát, amely tükrözi az infrastruktúrát és a „szennyező fizet” és a „felhasználó fizet” elveken alapuló külső költségeket. Megvizsgál egy harmonizált díjrendszerben fokozatos bevezetését a tehergépjárművekre, amely helyettesítené az EU területén használt időalapú használati díjakat (euromatrica és nemzeti matricák) és más esetleges díjakat (pl. gépjárműadók). A kezdeményezés tartalmazhat egy jogi keretet az utasokra kivetett díjakról is. Ugyancsak tartalmazhat rendelkezéseket az elektronikus útdíjakkal kapcsolatban, amennyiben azok teljes átjárhatósága nem valósult meg a 2004/52/EK irányelvnek megfelelően.

Jövőbeni kezdeményezések – 2014

Cím

Típus

A célkitűzések körének ismertetése

Bővítési és szomszédságpolitika

2014. évi bővítési csomag

nem jogalkotási

A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy rendszeres időközönként tegyen jelentést a tagjelölt országokról és lehetséges tagjelölt országokról. A Bizottság által készített stratégiai dokumentum segítségével az Európai Tanács minden év végén meghatározza a bővítéssel kapcsolatos főbb irányvonalakat. A bővítési csomag a csatlakozás előtt álló Horvátország monitorozását is tartalmazni fogja.

Környezetvédelem

A hulladékokkal kapcsolatos joganyag céljai

jogalkotási

Célja a hulladékokkal kapcsolatos joganyagban (hulladék-keretirányelv és a hulladékáramról szóló irányelvek) meghatározott célok felülvizsgálata az EU költséghatékonyabbá tétele érdekében.

A hulladéklerakás elkerülésére vonatkozó célok a hulladéklerakókról szóló irányelvben

jogalkotási

Célja, hogy felülvizsgálja a hulladéklerakás elkerülésére vonatkozó jelenlegi célokat és javaslatokat tegyen az egyéb hulladékok elkerülésére vonatkozó célokra annak érdekében, hogy fokozatosan lehessen haladni a hulladéklerakás 2050-ben történő megszüntetése felé.

Környezeti felelősség

jogalkotási/nem jogalkotási

A környezeti felelősségről szóló irányelv végrehajtásának értékelése, illetve szükség szerinti módosítása.

A biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia

nem jogalkotási

A nyomon követés részét képezi a biológiai sokféleségre vonatkozóan 2020-ig meghatározott stratégia félidős felülvizsgálata.

Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság

Zöld könyv a nemzetközi magánjogról

nem jogalkotási

Zöld könyv a vállalkozások, egyesületek és más jogi személyek bejegyzésére és mozgására irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról és az elismerésükkel kapcsolatos kérdésekről.

A polgári eljárásjoggal kapcsolatos jelenlegi uniós jogszabályok összhangjának javítása

jogalkotási

Célja az európai polgárjogi eljárások összhangjának biztosítása és polgári eljárások közös eljárásrendi minimumszabályainak meghatározása

Adóügyek és vámunió

Az Unión belüli kereskedelemre vonatkozó adók végleges rendszerének rögzítése

jogalkotási

A javaslat meghatározza a héa rendeltetési helyen történő megfizetésének új végleges rendszerét az Unión belüli kereskedelem vonatkozásában, és megszünteti a jelenlegi rendszer átmeneti jellegét. A javaslat az Unió héarendszeréhez kapcsolódik, és egy hatékonyabb, biztonságosabb adórendszerhez vezet az egységes piacon.

Közlekedés

Intelligens jegyértékesítési rendszer, multimodális menetrend-tervezés, tájékoztatás, online helyfoglalás

jogalkotási/nem jogalkotási

Ez a jogalkotási javaslat az információkhoz való hozzáféréssel, az adatcserével és a felelősséggel kapcsolatos szabályokat tartalmazhat.

A légi közlekedésből származó nitrogén-oxid (NOx) mennyiségének korlátozása

jogalkotási/nem jogalkotási

A Bizottság a légi közlekedésből származó nitrogén-oxid-kibocsátással alapos tudományos elemzést követően foglalkozik.

II. melléklet: Kezdeményezések a jogszabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése területén

Szám

Cím

Kezdeményezés típusa

A kezdeményezés vonzatai a jogszabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése tekintetében

A jogszabályok egyszerűsítésének és az adminisztratív terhek csökkentésének kedvezményezettje

Elfogadás dátuma

Mezőgazdaság

1.1.

Végrehajtási szabályok a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó KAP-kifizetésekre

jogalkotási

A jelenlegi jogszabályok – a 1122/2009/EK és a 65/2011/EU rendelet – szerint a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kölcsönös megfeleltetés alapján nem alkalmaznak szankciókat, ha a gazdálkodó által elkövetett szabálysértés jelentéktelen, vagy ha a kölcsönös megfeleltetés szerinti szankciók összege nem haladja meg a 100 EUR-t. Mindkét esetben a közigazgatási hatóságnak utólag ellenőriznie kell az esetek 100 %-ában, hogy a szabálysértést orvosolták-e. A jogszabály Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazítása és egyszerűsítése a jelentéktelen szabálysértések utólagos ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség, illetve – azon gazdaságok esetében, ahol a kölcsönös megfeleltetés alapján kirótt szankció összege nem haladja meg a 100 EUR-t – az utólagos ellenőrzés díjának kockázatelemzés alapján 20 %-ra történő csökkentésére vonatkozó kötelezettség megszüntetése.

A tagállamok hatóságai és a mezőgazdasági termelők

2012

Digitális menetrend

2.

Az elektronikus azonosítás, hitelesítés és aláírás páneurópai keretrendszere*

jogalkotási

Az elektronikus aláírások (e-aláírások) használati lehetőségének bővítése és a határokon átnyúló valódi átjárhatóság lehetőségének biztosítása a nemzeti e-azonosítók kölcsönös elismerésével és elfogadásával. Az e-aláírásnak a kézi aláíráshoz hasonlóan könnyen használhatóvá kell válnia annak érdekében, hogy megkönnyítse az állampolgárok, a vállalkozások és a közigazgatási hatóságok közötti elektronikus ügyleteket. A nemzeti e-azonosítók kölcsönös elismerése és elfogadása az egész EU-ban lehetővé teszi valamennyi állampolgár és vállalkozás számára nemzeti e-azonosítójuk használatát minden tagállamban a nemzeti közigazgatási hatóságok és szervek online szolgáltatásainak igénybevételéhez, továbbá jelentős mértékben felgyorsítja az ügymenetet.

A vállalkozások, az állampolgárok és a közigazgatási szervek

2012

Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás

3.

Az európai részvénytársaság statútumának kiegészítése a munkavállalói részvétele tekintetében

jogalkotási

A 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv javítási lehetőségeinek azonosítása, ezzel az SE-ben (Societas Europea) való munkavállalói részvételére vonatkozó szabályozás egyszerűsítése. A társadalmi partnerekkel folytatott konzultáció eredményeitől függően az esetleges változtatások egyszerűsítik többek között a munkavállalói részvételt az SE bejegyzése utáni változtatások esetén, a részvétel nemzeti és nemzetközi szintje közötti kapcsolatot, valamint a csoportszintű részvételt.

A vállalkozások és a munkavállalók

2013

4.

Az európai szövetkezet (SCE) statútumának kiegészítése a munkavállalói részvétele tekintetében

jogalkotási

A 2003/72/EK tanácsi irányelv egyszerűsítési lehetőségeinek azonosítása. Az európai társadalmi partnerekkel folytatott konzultáció eredményeitől függően a lehetséges változtatások közé tartozik többek között az alapvető szabályok alkalmazása az európai szövetkezet megalapításakor, a munkavállalói részvétel módosítására alkalmazható javított mechanizmusok az SCE-ben bekövetkező változások esetén, a különleges tárgyalótestületben való részvételre jogosult munkavállalók alsó létszámhatárának meghatározása és/vagy a tárgyalási időszak lerövidítése, valamint a munkavállalói részvétel európai, illetve nemzeti szintje közötti kapcsolat erősítése.

A vállalkozások és a munkavállalók

2013

Energiaügy

5.

A nukleáris anyagok Közösségen belüli átadásának bejelentése

jogalkotási

Biztosítja, hogy az európai nukleáris ágazat teljes mértékben részesedik az egységes piac jelentette előnyökből. A nem érzékeny nukleáris anyagok Közösségen belüli átadására vonatkozó jelenlegi előzetes engedélyezési rendszer aránytalan eszköz azon információk gyűjtéséhez, amelyek a tagállamok által a Kiegészítő Jegyzőkönyv értelmében a NAÜ felé vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. A lehetséges alternatívák némelyike szerint az engedélyezési rendszert felváltaná egy bejelentési rendszer. A kiválasztott megközelítésnek tartalmaznia kell a tagállamok közigazgatására és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket.

A tagállamok hatóságai és a vállalkozások

2012

Európai statisztikák

6.

Az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számlái

jogalkotási

Csökkenti a tagállamokra háruló beszámolási terhet, mivel az államháztartás negyedéves nem pénzügyi számlái (1221/2002/EK rendelet) egyetlen táblázatba kerülnek és nem két különböző elszámolási táblázatba, mint jelenleg.

A tagállamok hatóságai

2012

7.

Mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérések (2013 után)

jogalkotási

Az 1166/2008/EK rendeletben a válaszadókra rótt terhek csökkentése a) a felmérések kialakítása, (b) a meglévő, megfelelő források és a mezőgazdasági üzemek regiszterének lehetséges használata révén.

A mezőgazdasági termelők és a tagállamok hatóságai

2012

Egészségügy és fogyasztóvédelem

8.

Az élelmiszerlánc egészét lefedő hivatalos ellenőrzések

jogalkotási

A javaslat célja a 882/2004/EK rendelet módosítására irányuló javaslat célja, hogy egyszerűbbé és korszerűbbé tegye a meglévő jogi keretet annak érdekében, hogy fokozni lehessen a tagállamok által az élelmiszerlánc egészén végzett hivatalos ellenőrzések hatékonyságát az ágazati szereplőkre háruló terhek csökkentése mellett. Az ellenőrzési erőforrások hatékonyabb alkalmazása hozzájárul a válsághelyzetek megelőzéséhez, miközben csökkenti az azokkal kapcsolatos költségeket az előírásokat teljesítő gazdasági szereplők esetében, és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket. Érinti a 96/23/EK, 97/78/EK és 91/496/EGK irányelveket is.

A tagállamok hatóságai, gazdasági szereplők és exportáló harmadik országok

2012

9.

Vetőmagok és szaporítóanyagok forgalomba hozatala a vetőmagokkal kapcsolatos innováció előmozdítására

jogalkotási

A kezdeményezés célja az innováció előmozdítása, az általános adminisztratív teher csökkentése, valamint a szabályozási keret rugalmasabbá tétele, figyelembe véve a mezőgazdasági nyersanyagok globális forgalmazását, specializálását és felhasználásuk új módjainak kidolgozását, valamint a mezőgazdaság és a természetes környezet közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos társadalmi elvárások változását. Korszerűsíti és egyszerűsíti a jogszabályokat azáltal, hogy a vetőmagokkal és növényszaporító anyagokkal kapcsolatos tizenkét irányelvet egyetlen jogi aktussal váltja fel.

A fajtanemesítők, a vetőmag- és szaporítóanyag-kereskedők, a mezőgazdasági termelők és más vetőmag- és szaporítóanyag-felhasználók, a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozói, a végső fogyasztók, a tagállamok hatóságai és a Közösségi növényfajta-hivatal

2012

10.

Klinikai vizsgálatok a klinikai kutatás és innováció előmozdítására a gyógyszeripari ágazatban

jogalkotási

A klinikai vizsgálatokról szóló irányelv (2001/20/EK) módosítására irányuló javaslat célja, hogy erősítse az ismereteket és az innovációt a klinikai kutatás terén. Valószínűleg a következő kérdésekkel fog foglalkozni: az adminisztratív késések csökkentése, az egymástól eltérő uniós tagállami döntések kiküszöbölése és a jelentéstételi eljárások korszerűsítése.

A vállalkozások (gyártók) és a tagállamok hatóságai

2012

11.

A következőket tartalmazó csomag:

(1) az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó jogszabályok

jogalkotási

A gyógyszerek, különösen a kisebb állatfajokat érintő, illetve a ritka betegségek kezelésére használatos gyógyszerek piaci elérhetőségének növelése. A vállalkozások terheinek csökkentése az állatgyógyászati készítmények engedélyezési eljárásának korszerűsítésével, a közegészség, az állategészség, valamint a környezet tiszteletben tartása mellett.

A mezőgazdasági termelők, az állatgyógyászati készítmények gyártói és forgalmazói, a tagállamok hatóságai

2012

12.

(2) a gyógyszeres takarmányra vonatkozó jogszabályok

jogalkotási

A gyógyszeres takarmányról szóló jogszabály (90/167/EGK) átdolgozásának célja, hogy világosabbá tegye annak hatályát a takarmányokkal kapcsolatos jogszabály más részei, valamint az állatgyógyászati készítményekről szóló jogszabályok tekintetében, tisztázza a kapcsolatot a gyógyszerekben , illetve a gyógyszeres takarmányban történő adagolás között, továbbá hogy ismertesse az állatgyógyászati készítmények adagolásának különböző módjait a költségek, a biztonságosság és a hatásosság szempontjából. A kezdeményezés olyan egyenlő versenyfeltételek megteremtésére törekszik az Unióban, amelyek biztosítják a gyógyszeres takarmányok biztonságos és hatékony alkalmazását.

A mezőgazdasági termelők, a gyógyszeres takarmányok gyártói és forgalmazói, a tagállamok hatóságai

2012

13.

Összetett termékek és húsvizsgálás. (higiéniai csomag)

jogalkotási

Összetett termékek

Az összetett termékekkel kapcsolatos jelenlegi állat-egészségügyi szabályok összehangolása a közegészségügyi szabályokkal, valamint a harmadik országok és a tagállamok közötti verseny erősítése. Egyetlen tanúsítvány alkalmazása a közegészségügyi és az állat-egészségügyi tanúsítás területén, valamint minden, állati eredetű élelmiszerfélére (az adminisztratív terhek egyszerűsítése).

Húsvizsgálás

A húsvizsgálás felülvizsgálata egyes zoonózisok epidemiológiai tendenciáihoz. Az újonnan megjelenő kockázatokra nagyobb figyelmet kell fordítani, míg a korlátozott kockázatokra fordított figyelem kockázatalapú megközelítésre korlátozható, ezzel egyszerűsítve a folyamatot és csökkentve a közigazgatásra háruló terhet. A kezdeményezést a harmadik országokban működő főbb kereskedelmi partnerekkel egyeztetve dolgozzák ki, ezzel is előmozdítva a kivitelt.

Vállalkozók, az Unión belüli kereskedők, importőrök, fogyasztók, a tagállamok hatóságai, a Bizottság

2012

Belügyek

14.

Uniós bevándorlási kódex

A 2009/50/EK, a 2005/71/EK, a 2004/114/EK, a 2003/19/EK és a 2003/86/EK irányelv

jogalkotási

A bevándorlással kapcsolatos valamennyi jogszabály egységes szerkezetbe foglalása, kezdve a legális migrációról szóló öt meglévő irányelvvel. A jogi eszközök közötti koherencia javítása, az átláthatóság fokozása és az esetleges hiányosságok azonosítása. Figyelembe veszik a küszöbön álló, az irányelvek alkalmazásáról szóló jelentések eredményeit.

A tagállamok hatóságai, már az Unióba bevándorolt harmadik országbeli állampolgárok és az azt tervezők, a munkaadók, a kutatási intézmények.

2013

15.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex (81/2009/EK) felülvizsgálata

jogalkotási

Több módosítás összegyűjtése egyetlen jogi szövegbe, beleértve a vízuminformációs rendszer használatáról szóló, valamint a 2011. évi módosításokat is.

A tagállamok hatóságai

2013

Ipar- és vállalkozáspolitika

16.

Egyéni védőfelszerelés

jogalkotási

A 89/686/EK irányelv felülvizsgálata és összehangolása a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó új jogi kerettel. Az irányelv hatályának tisztázása annak érdekében, hogy elő lehessen segíteni annak a gyártók, a piacfelügyeleti hatóságok és a bejelentett szervek által történő alkalmazását. A munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó előírások, valamint a megfelelőségértékelő eljárások egyszerűsítése.

Vállalkozások (gyártók)

2012

17.

Személyszállító kötélvontatású vasutak

jogalkotási

A 2000/9/EK irányelv felülvizsgálata és összehangolása a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó új jogi kerettel. Az irányelv szövegének egyszerűsítése és hatályának, a főbb fogalmaknak és a fogalommeghatározások a tisztázása a szöveg koherensebbé tétele, valamint a gyártók, a nemzeti hatóságok és valamennyi érintett által történő alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

Vállalkozások (gyártók)

2012

18.

Műtrágyák

jogalkotási

A műtrágyák – beleértve a műtrágyák új fajtáit, a termesztőközegeket és a talajjavító szereket is – forgalomba hozatalát lehetővé tévő eljárások egyszerűsítése, valamint a vállalkozások és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése. Hatályon kívül helyezi a 2003/2003/EK rendeletet. Előmozdítja a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet is.

Vállalkozások (gyártók)

2012

19.

Nem közúti önjáró munkagépek motorjai

nem jogalkotási

2014. január 1-jétől új kipufogógáz-kibocsátási norma (IV. fázis) lesz kötelező a nem közúti gépek motorjai számára. A határidő előtti évben már csak a IV. szakasznak megfelelő motorokra biztosítható típusjóváhagyás. Ezeknek a motoroknak a tesztelésére új előírásokat vezetnek be a 97/68/EK irányelvbe ezen a kezdeményezésen keresztül.

A tagállamok hatóságai (műszaki szolgálatok) és a vállalkozások (gyártók)

2012

Belső piac és szolgáltatások

20.

Az európai részvénytársaság (SE) statútuma

jogalkotási

Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet egyszerűsítése a lehetséges jogalkotási felülvizsgálat tágabb keretében.

A jelentéstétellel, az adatok közzétételével, a független szakértők alkalmazásával és a közgyűlésekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek csökkentése.

SE létrehozását tervező uniós vállalatok, valamint az SE jogi formával rendelkező vállalatok

2013

Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság

21.

EP-választások

jogalkotási

Az állampolgárokra és a nemzeti közigazgatásokra a választási folyamat során háruló adminisztratív terhek (93/109/EK irányelv) csökkentése, valamint azon jelenlegi mechanizmus hatékonyságának a fokozása, amely érvényesíti az ugyanazon az európai parlamenti választáson két tagállamban történő szavazás tilalmát.

Az állampolgárok és a tagállamok hatóságai

2012

22.

Szervezett utazási formák

jogalkotási

A 90/314/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálata a szervezett utazási formákat – különösen az interneten keresztül – igénybe vevő fogyasztók védelméről szóló jelenlegi szabályok korszerűsítése és szervezett utazási formák más tagállamokban történő igénybe vételének elősegítése érdekében.

Egyszerűbbé és könnyebbé lehet tenni a teljes szabályozás alkalmazását azokra a kis- és mikroméretű utazási ügynökségekre, amelyek egyetlen tagállamban kínálnak szervezett utazásokat.

Az állampolgárok és a fogyasztók

2012

23.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése a tagállamokban

jogalkotási

A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 1393/2007/EK rendelet felülvizsgálata, különös figyelemmel az áttevő vagy átvevő intézmények hatékony működésére és a kézbesítési kérelem végrehajtásának gyakorlati alkalmazására. Közös minimumszabályok esetleges megállapítása.

Egyszerűsítés az elektronikus ügyvitel (gyorsabb folyamat, kevesebb papírmunka) és a különféle instrumentumok számára egységes kézbesítési módok bevezetése révén.

Az állampolgárok és a tagállamok hatóságai

2013

24.

A polgári eljárásjoggal kapcsolatos jelenlegi uniós jogszabályok összhangjának javítása

jogalkotási

Célja az európai polgárjogi eljárások összhangjának biztosítása és polgári eljárások közös eljárásrendi minimumszabályainak meghatározása

Az állampolgárok és a tagállamok hatóságai

2014

Tengerügyek és halászat

25.

Hosszú távú tervek bizonyos állományok és ezek halászatára (több fajra vonatkozó tervek).

jogalkotási

A több fajra vonatkozó tervekkel kapcsolatos jogi szövegek számának csökkentése. A jogszabály egyszerűbbé és világosabbá tétele a halászok számára. A tervek közigazgatási végrehajtásának és ellenőrzésének előmozdítása.

Halászok és a tagállamok közigazgatása.

2013

26.

A halászati erőforrásoknak a tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvása

jogalkotási

A szabályozás egyszerűsítése a jelenlegi technikai intézkedések szükségtelen vagy végrehajthatatlan elemeinek kiiktatásával, valamint az új keret célokon alapuló megközelítése, ahol a bizonyítási teher az érintettekre hárul.

Halászati ipar (halászok), nemzeti közigazgatás, ellenőrző ügynökségek és tudományos kutatóintézetek.

2013

Közlekedés

27.

A személyszállító hajók biztonságának felülvizsgálata

jogalkotási

A biztonság javítása és a verseny torzulásának megelőzése több, nemzetközi/belföldi forgalmat bonyolító személyszállító hajótípus számára. A jelenlegi jogi keret egyszerűsítése és egyértelművé tétele a kisméretű hajókra és kisméretű szállítási vállalkozásokra jelenleg alkalmazott felesleges rendelkezések megszüntetésével.

A tengeri szállítási lánc összes szereplője: hajók, személyzet, hajózási vállalatok, fuvarozási cégek, kikötői közösségek, a tagállamok közigazgatásának jelentős része (szabályozók, rendvédelem, kereső és mentőszolgálatok, szennyezésmentesítő szolgálatok stb.), tengerparti régiók, halászhajók, a tágabb értelemben vett tengeri környezet, az állampolgárok. A Bizottság és az unió ügynökségek.

2012

28.

Egységes európai égbolt

jogalkotási

Az egységes európai égboltról (SES) szóló két szabályozási keretrendszer (549-552/2004/EK rendeletek) jobb összehangolása és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA) létrehozó rendelet (216/2008/EK rendelet). A 2009. évi SES2 csomag nem vizsgálta felül kellőképpen a régi SES rendeleteket, és emiatt nem volt világos a szabályozási megközelítés a technikai kérdéseket illetően.

A légi közlekedési ágazat összes szereplője

2014

III. melléklet (tervezet): függőben lévő javaslatok visszavonása 2

Szám

COM/SEC/ intézményközi hivatkozás

Cím

A visszavonás indoklása

A bizottsági javaslat HL-hivatkozása

Bővítési és szomszédságpolitika

1.

COM(2007) 743-1. rész 2007/0255/APP 2007/0255 (AVC)

Javaslat tanácsi határozatra az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírásáról

Technikai visszavonás. Az aláírásra 2008. április 29-én került sor. Ezt a javaslatot az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás megkötéséről szóló COM(2007) 743-2 javaslattal együtt terjesztették be. Ez utóbbi érvényben marad, mivel a tagállamokban a megerősítési eljárás még folyamatban van.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 55., 2008.2.28., 5. o.

Környezetvédelem

2.

COM(2004) 532 2004/0183/COD

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre bizonyos állatfajokra vonatkozó kíméletes csapdázási szabványok bevezetéséről

Az Európai Parlament elutasította. A Bizottság más lehetőségeket fog mérlegelni.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 13., 2005.1.19., 6. o.

Belügyek

3.

COM(2009) 90 2009/0025/COD

Javaslat tanácsi rendeletre a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok, valamint a schengeni információs rendszerben kiadott figyelmeztető jelzések tekintetében történő módosításáról

Technikai visszavonás. A jogalap és az eljárás 2009. decemberi módosítása után bekerült a COM(2009) 91 eljárásba. Az új javaslatot a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezménynek, valamint az 562/2006/EK rendeletnek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező személyek mozgása tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. március 25-i 265/2010/EU rendeletként fogadták el.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 76., 2010.3.25., 20. o.

4.

COM(2009) 554

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól

Elavult. A COM(2011) 319 átdolgozott javaslat váltotta fel.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 26., 2011.1.28., 16. o.

5.

COM(2009) 618

Javaslat tanácsi határozatra az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye részes államainak konferenciájának harmadik ülésén (Doha/Katar, 2009. november 9–13.) elfogadandó, az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye végrehajtásának felülvizsgálatára szolgáló mechanizmus tárgyában a Közösség által képviselendő álláspont kialakításáról

Elavult. A 2009. november 9. és 13. között Dohában tartott harmadik ülésén az Egyesült Nemzetek Szervezete korrupció elleni egyezménye részes államainak konferenciája elfogadta a „Felülvizsgálati mechanizmus” című 3/1 határozatot.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 26., 2011.1.28., 14. o.

6.

COM(2008) 676

Javaslat tanácsi határozatra a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztető információs hálózatáról (CIWIN)

A CIWIN-rendszert ezennel nem kötelező rendszerként határozták meg, amely nem dolgoz fel személyes adatokat vagy minősített információkat. Az említett körülmények miatt nincs szükség jogalapra a rendszer működtetéséhez, ezért a javaslatot vissza kell vonni.

Belső piac és szolgáltatások

7.7.

COM(2000) 412 végleges - 2000/0177/CNS

Javaslat tanácsi határozatra a közösségi szabadalomról

Újabb javaslatok váltották fel: COM(2011) 215 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén és COM(2011) 216 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén (fordítási szabályok).

HL C 337E., 2000.11.28., 278–290. o.

8.8.

COM(2003) 827 2003/0326/CNS

Javaslat tanácsi határozatra a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében a Bíróság hatáskörrel való felruházásáról

Elavult, újabb javaslatok váltották fel: COM(2011) 215 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén és COM(2011) 216 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén (fordítási szabályok).

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 96., 2004.4.21., 36. o.

9.

COM(2003) 828 2003/0324/COD

Javaslat tanácsi határozatra a Közösségi Szabadalmi Bíróság felállításáról, illetve az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához benyújtott jogorvoslatokról

Elavult, újabb javaslatok váltották fel: COM(2011) 215 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén és COM(2011) 216 Javaslat rendeletre a megerősített együttműködés végrehajtásáról az egységes szabadalmi oltalom területén (fordítási szabályok).

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 96., 2004.4.21, 36. o.

10.

COM(2008) 194 2008/0083/COD

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 68/151/EGK és a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek egyes meghatározott jogi formájú társaságok közzétételi és fordítási kötelezettségei tekintetében történő módosításáról

Nem született megállapodás a javaslatról, és nem volt megalapozott elvárás, hogy a javaslat minősített többséget kapjon.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 76., 2010.3.25.,1. o.

Jogi kérdések

11.

COM(2007) 587 2007/0206/CNS

Javaslat tanácsi irányelvre a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (kodifikált szöveg)

Felváltotta a COM(2010) 641 módosított javaslat, amely alapján elfogadták a 2011. június 21-i 2011/64/EU tanácsi irányelvet.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 4., 2009.1.9., 9. o.

12.

COM(2008) 691 2008/0206/CNS

Javaslat tanácsi irányelvre a különböző tagállamok anya- és leányvállalatai esetében alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (kodifikált szöveg)

A COM(2010) 784 átdolgozott javaslat váltotta fel.

13.

COM(2009) 323 2009/0083/CNS

Javaslat tanácsi határozatra (EK) az euró bevezetéséről

A jogalapot hatálytalanította a Lisszaboni Szerződés; a jogi aktus kodifikált szövegét ezért nem fogadták el.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 296., 2010.10.30., 11. o.

14.

COM(2009) 530 2009/0149/COD

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (kodifikált szöveg)

A COM(2010) 505 átdolgozott javaslat váltotta fel.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 26., 2011.1.28., 13. o.

Tengerügyek és halászat

15.

COM(2009) 120

2009/0038/CNS

Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Közösség és a Bissau-guineai Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről

Miután 2009. szeptember 28-án a guineai kormányerők erőszakkal elfojtották a polgárok tüntetését, a Tanács határozatot fogadott el a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásának megszüntetéséről és a megállapodás megkötése szándékának visszavonásáról. Ezért a megállapodás megkötésére vonatkozó javaslatot vissza kell vonni.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 296., 2010.10.30., 2. o.

Regionális politika

16.

COM(2005) 108 végleges

2005/0033/COD

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról

A javaslat 2006 óta függőben van a Tanácsnál, mivel a tagállamoknak továbbra is fenntartásaik vannak a Szolidaritási Alap elveinek és működésének módosításával szemben, és a jövőben sem várható előrehaladás. A Bizottság bejelentette a szándékát, hogy visszavonja a javaslatot, és megvizsgál más lehetőségeket az Európai Unió Szolidaritási Alapjának jövőjéről 2011. október 6-án elfogadott közleményében (COM(2011) 613, 6. pont).

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 49., 2006.2.28, 38. o.

Adóügyek és vámunió

17.

COM(2007) 52 végleges

2007/0023/CNS

Javaslat tanácsi irányelvre a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról

A javaslat az energiaadózásról szóló COM(2011) 169 javaslat elfogadásával feleslegessé vált.

Az EB általi elfogadás hivatkozási helye: HL C 181., 2007.8.3., 5. o.

(1) Az egyes kezdeményezésekre vonatkozó menetrend az alábbi honlapon található: http://ec.europa.eu/governance/impact/planned_ia/roadmaps_2012_en.htm
(2) A visszavonás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel napján hatályosul.
Top