52011DC0616

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a .eu felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről

(EGT vonatkozású szöveg)

HÁTTÉR

2011 áprilisában volt öt éve, hogy a .eu felső szintű domaint (TLD) bevezették. Az öt év alatt a .eu felső szintű domain a kilencedik legnagyobb TLD és világszerte az ötödik legnagyobb országkód szerinti TLD lett. Több mint 3,3 millió regisztrációval a .eu TLD értékes választási lehetőséggé vált az internetes jelenlétükhöz domainnevet választó európaiak számára.

A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett jelentése a .eu felső szintű domain bevezetéséről, eredményességéről és elmúlt két évben történt működéséről szól. A .eu felső szintű domain bevezetéséről szóló 733/2002/EK rendelet 8. cikkével összhangban a Bizottság egy évvel a rendelet elfogadását követően, majd azt követően kétévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

Ez a jelentés a 2007. évi[1] és 2009. évi[2] jelentések nyomán született meg, és a .eu TLD 2009. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakban végbement fejlődését tárgyalja. Elsősorban a nemzetköziesített domainnevek bevezetésére összpontosít.

A .EU MűKÖDÉSÉNEK JOGI KERETE ÉS ALAPELVE

A .eu felső szintű domaint a következő jogi aktusok hozták létre:

- A módosított 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2002. április 22.) a .eu felső szintű domain bevezetéséről[3] (a továbbiakban: keretrendelet);

- A módosított 874/2004/EK bizottsági rendelet (2004. április 28.) a .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról[4] (a továbbiakban: általános szabályok ).

A jelentési időszakban módosították a 874/2004/EK bizottsági rendeletet annak érdekében, hogy a .eu TLD alatt bevezethessék a nemzetköziesített domainneveket (IDN-eket). A módosításról szóló 560/2009/EK rendeletet 2009. június 26-án fogadták el[5].

A Bizottság által kiválasztott nyilvántartó[6], az EURid (European Registry for Internet Domains) felel a .eu TLD szervezéséért, igazgatásáért és kezeléséért. A szervezet független keretek között működik, és a keretrendeletnek megfelelően valamennyi szükséges döntést önállóan hoz meg[7]. A Bizottság felügyeli a nyilvántartó munkáját, napi működésébe azonban nem avatkozik be. A feladatkörök szétválasztásának e modellje megfelel a be nem avatkozás, az önigazgatás és az önszabályozás elveinek, amelyek az internet működésének alapját képezik[8].

A NEMZETKÖZIESÍTETT DOMAINNEVEK (IDN) BEVEZETÉSE

A .eu felső szintű domain alá tartozó IDN-ek

A .eu TLD jogi kerete úgy rendelkezik, hogy amint a megfelelő nemzetközi szabványok rendelkezésre állnak, a nyilvántartó a hivatalos uniós nyelvek ábécéiben szereplő bármely (latin, cirill vagy görög) karaktert tartalmazó domainnevet köteles bejegyezni.[9].

A domainnevek kezdetben csupán az angol ábécén alapuló korlátozott karakterállomány írásjegyeit tartalmazhatták (általában a–z, 0–9 és „-”). Ez nem tette lehetővé olyan domainnevek regisztrációját, amelyek egyes uniós nyelvek különleges latin karaktereit vagy nem latin írásjegyeket (a bolgár cirill és a görög/ciprusi ábécé) tartalmaztak.

A probléma megoldása érdekében a nemzetközi internetes közösség éveken keresztül dolgozott a nemzetköziesített domainnevek (IDN) kifejlesztésén, amelyek jóval nagyobb számú különleges karakter és nem latin írásjegy (például olyan diakritikus jellel ellátott karakterek, mint „é”, „ö”, „ç” , illetve „č”, és a legtöbb nem latin írásjegy) használatát lehetővé teszik.

Figyelemmel a nemzetköziesített domainneveknek a .eu TLD alá történő bevezetésére a Bizottság 2009. június 26-án elfogadta a 874/2004/EK rendeletet módosító 560/2009/EK rendeletet[10].

2009. december 10-én az EURid megkezdte az IDN-ek bejegyzését. Azóta a domainnevek a .eu kiterjesztésig az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének mindegyikén (azaz a latin, a cirill és a görög ábécé írásjegyeivel írva is) elérhetővé váltak.

A nemzetköziesített domainnevek bevezetését a kezdetektől nagy érdeklődés övezte. Az elindítását követő első órában 38 172 IDN-t jegyeztek be a .eu TLD alatt. 2011 márciusának végére 56 961 nemzetköziesített domainnevet jegyeztek be.

IDN-ek a .eu felső szintű domain szintjén

A nemzetköziesített domainnevek felső szintű, vagyis a domainnevek utolsó pontjától jobbra történő bevezetése az ICANN[11] hatáskörébe tartozik. 2009. november 16-án az ICANN elindította a nemzetköziesített, országkód szerinti felső szintű domainekre vonatkozó gyorsított eljárási folyamatot[12], hogy elősegítse a nem latin karaktereket (például cirill, görög, arab vagy kínai írásjegyeket) használó országkódokat tartalmazó felső szintű internetes domainnév-kiterjesztések (például .gr, .bg, .eu) bevezetését. A folyamat három lépésből áll: i. az ország nyilvántartója saját internetes közösségének támogatásával („közösségi támogatás”) és választásának megindokolásával („indokoltsági” kritérium) kérvényezi egy IDN „karakterlánc” (adott országkód [cc] szerinti TLD-jének más ábécé szerint írt változata) üzemeltetését; ii. ezt követően az igényelt karakterláncot az ICANN megvizsgálja, majd továbbítja egy független bizottságnak, amely ellenőrzi a már létező TLD-kiterjesztésekkel való esetleges összeférhetetlenséget („összetéveszthetőségi” kritérium); iii. majd a jóváhagyást követően a nyilvántartó megkapja az új kiterjesztést („kiadás”).

2010 decemberében 22 országból összesen 35 igénylést nyújtottak be az ICANN-hez. Ez idáig orosz, kínai és arab írásjegyeket vezettek be a megfelelő felső szintű országkódokban (Oroszországban: .РФ , Egyiptomban: .مصر , Szaúd-Arábiában: .لسعودية stb.).

Az EURid 2010. május 5-én kérelmet nyújtott be az ICANN-hez a .eu TLD cirill és görög írásmódú változata bejegyzésének elindítására. A kérelem alapját a Ciprus, Görögország és Bulgária által a Bizottsághoz benyújtott, a .eu kiterjesztés általuk előnyben részesített változatára (külön-külön a görög .ευ és a cirill .ею kódokra) vonatkozó igénylése[13] képezte.

Az ICANN szingapúri ülésén elismerte a két első kritérium (közösségi támogatás és indokoltság) teljesülését, és ezt a Bizottságnak küldött levélben megerősítette. Az ICANN által végzett felülvizsgálat harmadik szakasza – az igényelt kiterjesztés „összetéveszthetőség” szempontjából történő vizsgálata – még folyamatban van.

A .EU DOMAINNEVEK BEJEGYZÉSE ÉS HASZNÁLATA

A jelentési időszakban a .eu TLD használata folyamatosan tovább bővült, hasonlóan a többi európai országkód szerinti TLD használatához (2009-ben 5 %-kal, 2010-ben 6 %-kal). 3,4 millió bejegyzés történt, amellyel a domain világszerte a kilencedik legnagyobb TLD-vé, valamint Európa negyedik legnépszerűbb országkód szerinti TLD-jévé nőtte ki magát. Ez azt mutatja, hogy a .eu TLD értékes és kézzelfogható eszközt kínál az európai identitásukat a világhálón kifejezni kívánó vállalatok, nem kormányzati szervezetek és magánszemélyek számára.

Európában a bejegyzések számára vonatkozóan csupán három országkód szerinti TLD: a .de (Németország), a .uk (Egyesült Királyság) és a .nl (Hollandia) helyzete erősebb. Világszinten mindössze négy általános TLD (a .com, a .net, a .org és a .info) és egy országkód szerinti TLD (a kínai .cn) rendelkezik több bejegyzéssel. A .eu domain 31 %-os aránnyal Németországban a legelterjedtebb, majd Hollandia (13 %), az Egyesült Királyság (10 %), Franciaország (9 %) és Lengyelország (6 %) következik.

A kezdeti gyors növekedést követően a nyilvántartó egyensúlyi állapotot ért el. A nyilvántartó végső célkitűzése az, hogy az uniós országokban a harmadik legnagyobb domainné váljon, és hogy megerősítse helyzetét azokon a területeken, ahol már most is a második, illetve harmadik helyen áll. A korábbi tendenciák és a jelenlegi piaci helyzet ismeretében az EURid célja a bejegyzések egyenletes, évi 5–8 %-os növekedési arányának fenntartása. A nyilvántartó e célkitűzések eléréséhez egy sor marketing- és kommunikációs célt határozott meg (például egységes üzenet közvetítése: a .eu kihangsúlyozza az Ön európaiságát , a többéves regisztráció bevezetése, az ügyfélszolgálat továbbfejlesztése).

A NYILVÁNTARTÓ MűKÖDÉSE

A nyilvántartó

A Bizottság 2003-ban – érdeklődésnyilvánítási felhívást követően[14] – az EURidet jelölte ki a .eu nyilvántartójának[15].

2004. október 12-én a Bizottság öt évre szóló és megújítható szolgáltatási koncessziós szerződést kötött az EURiddel[16]. 2009-ben a szolgáltatási koncessziós szerződést 2014. október 12-ig megújították[17].

Az EURid egy Európa-szerte működő nonprofit szervezet, amelynek központi irodája Diegemben (Belgium) található, és regionális irodát működtet Stockholmban, Prágában és Pisában. Tagjai a három alapító tag: a DNS Belgium (a .be nyilvántartó), az Istituto di Informatica e Telematica (a .it nyilvántartó) és a Stiftelsen för Internetinfrastruktur (a .se nyilvántartó), valamint négy társult tag: az ARNES (a .si nyilvántartó), a CZ.NIC (a .cz nyilvántartó), az ISOC-ECC (the European Chapters Coordinating Council of the Internet Society) és a Businesseurope (33 ország 39 ipari szövetségének nemzetközi szövetsége). A központi szerverek Belgiumban (Brüsszelben) és Hollandiában (Amszterdamban) találhatók.

Kapcsolatok a nyilvántartókkal

A rendelkezések értelmében a .eu nyilvántartó nem működik regisztrátorként[18]. Az EURid fő célkitűzése az, hogy továbbra is minőségi szolgáltatást nyújtson a hozzávetőleg 1 000 akkreditált regisztrátornak. Az EURid rendszeresen felméri a .eu domaint használó ügyfelek elégedettségét. A regisztrátor által a .eu domain használói körében legutóbb 2010 negyedik negyedévében végzett elégedettségi felmérés szerint a válaszadók 34 %-a a legmagasabb szintűre értékelte a megbízhatóságot. Ez 2009-hez képest 4 %-os növekedést jelent. A válaszadók 45 %-a jó befektetésnek tartotta a domainnevet. 82 %-uk úgy véli, hogy a .eu domainnév hozzáadott értéket teremt a kis- és középvállalkozások számára. Átlagosan 62 %-uk ajánlaná a .eu TLD-t a fogyasztóknak. Az EURid éjjel-nappal működő támogató szolgáltatást működtet regisztrátori közössége számára. A regisztrátorok – különösen a tengerentúlon – nagyra értékelik a szolgáltatást, amely az elmúlt évben az eljárási idő, az ügyfélszolgálat minősége és az EURid ügyeletes munkatársaival történő kapcsolatfelvétel egyszerűsége tekintetében jelentős mértékben fejlődött.

Pénzügyi helyzet

A .eu nyilvántartó pénzügyi helyzete a jelentési időszakban stabil maradt.

A nyilvántartó pénzügyi stabilitása kulcsfontosságú a .eu domain hitelességének biztosítása szempontjából. A Bizottság a jogi keret és a szolgáltatási koncessziós szerződés rendelkezéseinek megfelelően szigorúan ellenőrzi a nyilvántartó pénzügyi helyzetét. A nyilvántartó külső szervezet, amely önálló döntéseket hoz. A nyilvántartónál független pénzügyi ellenőr végez teljes körű helyszíni számviteli vizsgálatokat. A Bizottság felügyelő szerepét különböző eszközökkel gyakorolja, beleértve az ellenőrök észrevételeinek, a negyedéves és éves pénzügyi jelentéseknek, a negyedéves értékelő jelentéseknek, a költségvetési javaslatoknak, valamint a stratégiai és marketingterveknek a felülvizsgálatát. A pénzügyi kérdéseket negyedéves üléseken és a szervezeti egységek szintjén tartott üléseken rendszeresen megvitatják a nyilvántartóval.

A .eu TLD működésének kezdetén a nagyszámú domainnév-bejegyzésből származó bevételek jelentősen meghaladták a nyilvántartó költségeit. Az ebből eredő éves többletet átvezették az uniós költségvetésbe. Annak érdekében, hogy korlátok között tartsák a többletet és figyelembe vegyék a domainnevenként felmerülő költségeknek a bejegyzések számának növekedése miatti csökkenését, a nyilvántartó domainnevenként 10 EUR-ról fokozatosan a jelenlegi 4 EUR-ra csökkentette a regisztrátorok által az EURidnek fizetendő regisztrációs díjat.

A nyilvántartó kulcsfontosságú pénzügyi jellemzői 2009-ben és 2010-ben nem változtak. A nyilvántartó bevételei és költségei mindkét évben hozzávetőleg 12 millió EUR-t tettek ki. Ennélfogva a nettó pénzügyi eredmény kiegyensúlyozottabb volt, mint a korábbi években, amikor például 2009-ben 1,2 millió EUR többletet vezettek át az uniós költségvetésbe. Előzetes adatok szerint a többlet összege 2010-ben 400 000 EUR lesz.

A Bizottság szigorúan ellenőrizte a nyilvántartó költségvetésben előirányzott, illetve tényleges költségeit, különösen a marketing- (2009-ben 2,5 millió EUR, 2010-ben 3,2 millió EUR) és humánerőforrás-költségeket (2009-ben 3,7 millió EUR, 2010-ben 4,3 millió EUR). A költségek emelkedését a szolgáltatásminőség javításának szükségessége indokolta. Példa erre a DNSSEC (a domainnévrendszer biztonságának javítását célzó rendszer) bevezetése, a tükrözött webhelyek hálózatának bővítése és a nemzetköziesített domainnevek bevezetése.

A nyilvántartó négyféle pénzügyi tartalékot tart fenn az alábbi célokra: értékcsökkenés, beruházások, társadalmi kötelezettségek és jogi felelősség. A jelentési időszak alatt az összes tartalék szintje változatlan maradt: 2009-ben 6 millió EUR, 2010-ben 5,5 millió EUR volt. 2010 végén a teljes összeg az értékcsökkenési tartalék (1,6 millió EUR), a beruházási tartalék (0,8 millió EUR), a társadalmi kötelezettségekre elkülönített tartalék (2,3 millió EUR) és a jogi felelősségre elkülönített tartalék (0,8 millió EUR) között oszlott meg.

A rendszerműködés folyamatossága és rugalmassága

A rendszerműködés folytonossága

A szolgáltatási koncessziós szerződésben előírt követelményeknek megfelelően a nyilvántartó rendszerműködés-folytonossági terv szerint működik, amely tartalmazza a nyilvántartó központi funkcióit, valamint a kapcsolódó kockázatokat és az azok elhárítását célzó intézkedéseket.

Rendszerműködés-folytonossági tervének részeként az EURid 2009. április 25-én katasztrófaszimulációval, majd a helyreállítás nyomon követésével rendszervizsgálatot hajtott végre. A vizsgálatra harmadik fél (PricewaterhouseCoopers) ellenőrzése mellett került sor. A vizsgálat eredménye a domainhasználó közösségtől kapott visszajelzésekkel összhangban arról tanúskodott, hogy az EURid megfelel az e területen előírt szigorú követelményeknek[19]. A rendszerműködés folytonosságát vizsgáló második gyakorlatot 2010-re tervezték, ezt azonban a tükrözött webhely[20] Prágából Amszterdamba történő áthelyezésének késedelme miatt el kellett halasztani. A gyakorlatot 2011 harmadik negyedévére tűzték ki.

Az EURid egy a .eu TLD domainnévrendszer anycast címzéssel történő ellátásáról szóló megállapodást is kötött a Netnoddal (2010. augusztus). Az anycast technológia egy internetes útvonal-meghatározási (routing) módszer, amely lehetővé teszi, hogy egy online szolgáltatás azonos IP-cím használatával a világ különböző pontjairól elérhető legyen. A megállapodás aláírásával javult a .eu névszerver infrastruktúrájának stabilitása és rugalmassága, valamint lerövidült a domainnév-feloldás válaszideje.

Biztonság

2010 szeptemberében az EURid befejezte a domainnévrendszer biztonságának javítását célzó (DNSSEC) protokoll .eu TLD-n történő megvalósítását. A DNSSEC a megjelenített névhez tartozó szerver válaszainak (webhelyek) hitelességét a „bizalmi láncnak” nevezett úton egészen az internetes gyökérzónáig ellenőrző protokoll[21]. A DNSSEC rendszert az internetes felhasználók hamis domainnévrendszer-adatokkal szembeni védelmére tervezték. A DNSSEC csak akkor nyújthat maximális védelmet, ha a hierarchikus DNS-fa valamennyi zónáját aláírják. Az EURid aláírási szolgáltatás bevezetésével leegyszerűsíti a .eu domainnév aláírási folyamatát. Képzési szemináriumokat szervez[22] a .eu regisztrátorok számára, hogy a DNSSEC ügyfeleik körében történő népszerűsítésére ösztönözze őket, akik pedig az internetes felhasználók (internetszolgáltatók, webmesterek stb.) körében terjesztik majd a protokollt.

Adathalászat (phishing) és más rosszindulatú tevékenységek

A nyilvántartó napi rendszerességgel alkalmaz az adathalászat és más rosszindulatú online magatartásformák elleni intézkedéseket[23]. Különösen a domainnevek általános jogosultsági feltételeknek való megfelelését ellenőrzik [24], az új bejegyzéseket pedig napi rendszerességgel szűrik, gyanús mintákat vagy más eltéréseket keresve.

Biztonsági magánszervezetek és állami hatóságok ugyancsak napi rendszerességgel tájékoztatják a nyilvántartót feltételezett vagy bizonyított rosszhiszemű magatartásformákról[25].

Ennek eredményeként előfordulhat, hogy a gyanús domainnevet visszavonják. A jelentési időszakban a visszavont gyanús domainnevek száma rendkívüli mértékben csökkent: 2010 januárjában még 81 volt, 2011 januárjában 2, majd 2011 májusában 0[26].

A .eu domain felhasználóinak profilja

A fogyasztók számos okból (üzleti vagy társadalmi tevékenység, intézmények internetes jelenléte stb.) jegyeztetnek be .eu domainnevet. Egy EURid által a .eu TLD-vel rendelkező weboldalak felhasználásáról készített elemzés[27] azt mutatja, hogy azok hozzávetőleg 36,3 %-a üzleti vonatkozású. A fő általános TLD (gTLD) kiterjesztésekkel (.com, .net, .org, .info, .biz, .mobi és .pro) összehasonlítva a .eu TLD kiemelkedik az üzleti célú felhasználás (27,3 %) tekintetében.

A e-kereskedelmi weboldalakat (a kattintásonkénti fizetés modellje alapján[28]) vizsgálva azonban a .eu TLD-n csupán az ilyen weboldalak 14,5 %-át jelenik meg, szemben az általános TLD-kkel, amelyeknél ez az arány 22–29 %.

A domainnevekre vonatkozó jogi eljárások és jogviták

A Törvényszék vagy az Európai Unió Bírósága elé vitt ügyek

Az elmúlt két évben az európai bíróságok két, a .eu felhasználását érintő ügyben hozott határozatot. A határozatok mindkét esetben összhangban álltak a Bizottság által előterjesztett keresettel.

A 2009. december 15-i első esetben – T-107/06. sz. Inet Hellas ügy – a Törvényszék megerősítette a Bizottság, illetve a nyilvántartó feladatköreinek elkülönítését a domainnevek .eu TLD alatt történő bejegyzésére vonatkozóan. A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottságnak a felpereshez írott levelében kifejtett álláspont, miszerint a Bizottság nem működhet jogorvoslati szervként a független .eu nyilvántartó döntéseit illetően, nem tartalmazott a Törvényszék által kifogásolható döntést, ezért a Törvényszék a panaszt elfogadhatatlanságra hivatkozva elutasította.

A 2010. június 3-i második esetben – C-569/08. sz. Oberster Gerichtshof ügy – a Törvényszék a spekulatívan vagy a visszaélés szándékával bejegyeztetett domainnevek visszavonását lehetővé tevő feltételeket vizsgálta. A Törvényszék úgy határozott, hogy a „rosszhiszeműséget” megalapozó körülményeknek a 874/2004/EK bizottsági rendelet 21. cikke (3) bekezdésében szereplő felsorolása nem kimerítő, és meghatározta a „rosszhiszeműség” megállapításánál figyelembe veendő körülményeket.

Alternatív vitarendezési eljárás

A .eu domainnevek tulajdonosai közötti vitás ügyeket, illetve a .eu nyilvántartó döntéseivel szembeni követeléseket az alternatív vitarendezési eljárás (ADR) szolgáltatójához[29] –a prágai székhelyű választottbírósághoz (Cseh Választottbíróság vagy CAC)[30] – lehet benyújtani.

Az ADR-eljárás bármely bírósági eljárás sérelme nélkül alkalmazandó. A panaszokat online formában, az unió 23 hivatalos nyelvének bármelyikén lehet benyújtani.

A legtöbb keresetet a .eu domainnév-tulajdonosokkal szemben nyújtják be. Ennek oka az, hogy bármely fél kezdeményezhet alternatív vitarendezési eljárást a domainnév-tulajdonossal szemben, és állíthatja, hogy a bejegyzés a Bizottság 874/2004/EK rendeletének 21. cikke értelmében spekulatív vagy visszaélésszerű.

Az elmúlt két évben negyedévente átlagosan 13 kérelmet nyújtottak be[31]. A Cseh Választottbíróság által a 2009 második negyedéve és 2010 negyedik negyedéve közötti időszakban nyilvánosságra hozott ügyek túlnyomó részében a döntőbizottság a domainnévnek a panaszos fél számára történő átruházásáról határozott[32]. A Cseh Választottbíróság döntőbizottságai az ADR-eljárásokban átlagosan a panasz kézhezvételétől számított 4 hónapon belül határoznak. Amennyiben a panaszos fél javára születik határozat, a vitatott domainnevet általában a döntőbizottság határozatától számított 30 napon belül, a vesztes fél fellebbezési jogának lejártát követően átruházzák a panaszos félre.

Az ADR-eljárások illetékei a költségmegtérülés elvén alapulnak[33]. Az ADR-illetékeket, amelyek legalacsonyabb összege kezdetben 1 990 EUR volt, 2006 óta több alkalommal csökkentették, és jelenlegi legalacsonyabb összegük 1 300 EUR. Ez megfelel a hasonló választottbíróságoknak fizetendő illetékeknek, annak ellenére, hogy ez utóbbiak nem biztosítják a keresetek fordítását.

A jelenlegi rendszerben az uniós magánszemélyek, illetve kis- és középvállalkozások a magas belépési költség miatt nem használják ki maradéktalanul az alternatív vitarendezési eljárás mechanizmusát. Az EURid kérésére 2011 júniusában végzett ellenőrzés számos javaslatot tett e helyzet javításának lehetséges módjára[34]. Ezek egyike gyorsított eljárás („domainnév-felfüggesztési mechanizmus”) megfontolását javasolja a korábbi jogok tulajdonosai számára, akik gyorsan kívánnak fellépni az egyértelműen visszaélésszerű domainnév-bejegyzésekkel szemben, például abban az esetben, ha a domainnév bejegyzését igénylő weboldalán nem megfelelő tartalmat vagy hamisított termékeket kínálnak. Ezt a bepanaszolt fél által adott bármely válasz esetén alapértelmezett módon alkalmaznák. Ennélfogva a visszaélésszerűen birtokolt domainnevek visszavonásáról és átruházásáról szóló határozatot döntőbizottság összehívása nélkül meg lehetne hozni. Ez csökkentené az eljárások költségeit.

Az ellenőrök egy másik javaslata szerint a .eu nyilvántartót (EURid) az ADR-eljárásokban pénzügyi részvételre, azaz arra kell kötelezni, hogy a győztes fél részére térítse meg az ADR-illeték összegét. Az EURid és a Bizottság, amelyek különösen a kkv-k és a magánszemélyek szempontjából keresik az alternatív vitarendezéshez való hozzáférés javításának módját, jelenleg vizsgálják ezeket a javaslatokat.

Bírósági eljárások

A jelentési időszakban az EURid két nagy bírósági ügyben – az Ovidio [35] és a Zheng [36] ügyben – szerepelt félként. Ezek az eljárások az EURid „warehousing” és domainkalózkodás leküzdését célzó intézkedéseinek jogszerűségét vizsgálták.

Az Ovidio -ügyben a brüsszeli Fellebviteli Bíróság elfogadta az EURid keresetét, és mentesítette a korábban két fizetési meghagyásban meghatározott büntetés kifizetése alól. Ezeket korábban az EURid ellen a „warehousing” leküzdését célzó intézkedései nyomán adták ki (2009. július).

A Zheng -ügyben a brüsszeli Elsőfokú Bíróság egyetértett az EURiddel a domainkalózkodási gyakorlat leküzdését célzó intézkedéseinek jogszerűségét illetően. Ez az ítélet segíti az EURid adathalászattal és más rosszindulatú tevékenységekkel szembeni küzdelmet célzó erőfeszítéseit[37] (2009. szeptember).

KÖVETKEZTETÉSEK

A .eu TLD modell bevezetése sikeres volt és a modell eredményesen működik.

Az elmúlt két évben a .eu TLD megerősítette helyzetét Európa, valamint a világ legnagyobb és legnépszerűbb felső szintű domainjei között. A tagállamok 27 nemzeti országkód szerinti TLD-jének folyamatos bővülése, valamint az általános TLD-k, például a .com vagy a .org elérhetősége ellenére a .eu továbbra is sikeres.

2009-re a .eu nyilvántartója a .eu TLD alatt bevezette nemzetköziesített domainneveket (IDN), hogy a cirill és görög ábécé írásjegyeivel is lehetővé tegye a .eu domainnevek második szintre történő bejegyzését. Következésképpen 2009 óta a .eu TLD alatt regisztrált domainnevek az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének mindegyikén (azok saját írásjegyeivel írva) elérhetővé váltak.

Másfél évvel az EURid kérvényét követően azonban az ICANN még nem jutott a gyorsított eljárási folyamat végére, amely lehetővé tenné az IDN-ek (a görög .ευ és a bolgár .ею kódok) bevezetését a felső .eu szinten. A Bizottság sürgeti az ICANN-t, hogy vizsgálatát legkésőbb 2011 végéig zárja le. Kijelentette, hogy az „állandó” IDN-kérelmezési eljárást megalapozó jövőbeni szabályokat úgy kell kialakítani, hogy minden indokolatlan késés elkerülhető legyen. Ez azon közpolitikai kérdések egyike, amelyeket a Bizottság továbbra is felvet majd az ICANN-nek tanácsadást nyújtó kormányzati tanácsadó bizottságban.

2010-ben a .eu nyilvántartó tökéletesítette műszaki rendszerét, így a .eu TLD alatt bejegyzett domainnevek tekintetében teljes mértékben megvalósította a DNSSEC „bizalmi láncot”.

A nyilvántartó pénzügyi helyzete 2009-ben és 2010-ben is stabil maradt.

A Cseh Választottbíróság által biztosított alternatív vitarendezési (ADR) rendszer a 23 uniós nyelv mindegyikén lehetővé teszi a bejegyzést igénylők védelmét. A Bizottság nyomon követi a rendszer tényleges igénybevételét. Az ellenőrök javaslatai alapján a Bizottság az EURiddel együtt megvizsgálja azokat a megoldásokat, amelyek jobb hozzáférést biztosítanának az ADR-hez azon magánszemélyek és kkv-k számára, akik okkal feltételezik, hogy .eu domainnevüket egy harmadik fél jogszerűtlenül bejegyezte.

Az elkövetkező években a nyilvántartónak meg kell erősítenie és javítania kell a .eu TLD megítélését a különböző célcsoportok körében annak érdekében, hogy nagyobb részesedést szerezzen az európai domainnévpiacon, és közismertebbé tegye a TLD-t. A kapcsolódó TLD-szolgáltatások megbízhatóságáról és biztonságosságáról az e területre vonatkozó legszigorúbb előírásokkal összhangban kell gondoskodni. Tekintettel a TLD környezet dinamikus jellegére, a nyilvántartónak fenn kell tartania és ki kell terjesztenie az európai és nemzetközi internetes közösséggel folytatott párbeszédét és tapasztalatcseréit. A Bizottság a jogi keretben előírtak szerint folytatja a nyilvántartóval való szoros együttműködést.

MELLÉKLETEK

1. MELLÉKLET: A világ tíz legnagyobb TLD-je 2010. december 31-én

[pic]Forrás: EURid negyedéves értékelő jelentés, 2010. negyedik negyedév

2. MELLÉKLET: A Cseh Választottbíróság által .eu ügyekben hozott határozatok áttekintése

Határozat | Darab | % |

Elutasított panaszok | 82 | 16,53 % |

Átruházott domainnevek | 360 | 72,58 % |

Visszavont domainnevek | 40 | 8,06 % |

Peren kívüli megegyezés | 13 | 2,62 % |

Bírósági határozatok | 1 | 0,20 % |

Összesen | 496 | 100,00 % |

3. MELLÉKLET: Összes .eu domainnév a bejegyzést igénylő országa szerint

[pic][pic]

Forrás: EURid negyedéves értékelő jelentések.

4. MELLÉKLET: A .eu népszerűsége 2010. december 31-én

[pic][pic]

Forrás: EURid negyedéves értékelő jelentés, 2010. negyedik negyedév.

[1] COM(2007) 385 végleges, A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Jelentés a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről (2007. július 6.)

[2] COM(2009) 303 végleges, A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Jelentés a „.eu” felső szintű domain bevezetéséről, működéséről és eredményességéről (2009. június 26.)

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 1137/2008/EK rendelete (2008. október 22.) a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történő, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról – Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljáráshoz történő hozzáigazítás – Első rész (HL L 311., 2008.11.21., 1. o.).

[4] A 2005. október 10-i 1654/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 266., 2005.10.11., 35. o.) és a 2007. október 25-i 1255/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 282., 2007.10.26., 16. o.).

[5] A Bizottság 560/2009/EK rendelete (2009. június 26.) a 874/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 166., 2009.6.27., 3. o.).

[6] A Bizottság határozata (2003. május 21.) a „.eu” felső szintű domain nyilvántartójának kijelöléséről.

[7] Lásd a 733/2002/EK rendelet (12) preambulumbekezdését, 2. cikkének a) pontját, 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját és 3. cikkének (2) bekezdését.

[8] Lásd a 733/2002/EK rendelet (9) preambulumbekezdését.

[9] A 874/2004/EK rendelet 6. cikke értelmében „amint a megfelelő nemzetközi szabványok rendelkezésre állnak, a nyilvántartó a hivatalos nyelvek ábécéiben szereplő bármely karaktert tartalmazó domainnevet köteles bejegyezni.”

[10] A módosítás célja az volt, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a nemzetköziesített domainnevek bevezetéséről és naprakésszé tegye a rendelet mellékletében található nevek jegyzékét.

[11] Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezete) nonprofit magánvállalat. További információkért lásd: http://www.icann.org/.

[12] A gyorsított eljárási folyamatról bővebb információkért lásd: http://www.icann.org/en/topics/idn/fast-track/.

[13] Ciprus és Görögország – 2008. október, Bulgária – 2009. február.

[14] Lásd a 733/2002/EK rendelet (13) preambulumbekezdését és 3. cikke (1) bekezdésének b) pontját.

[15] Lásd a 6. lábjegyzetet.

[16] Lásd a 733/2002/EK rendelet (12) preambulumbekezdését és 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját. Az EURid és a Bizottság közötti szolgáltatási koncessziós szerződés I.2 pontja értelmében „A szerződést ötéves időtartamra kötik [..] [és] egy kiegészítő szerződés formájában mindkét szerződő fél által újabb öt évre megújítható”.

[17] 2008. december 12-én a Bizottság és az EURid kiegészítő szerződést írt alá az eredeti szerződés további öt évre történő megújításáról. A kiegészítő szerződés 2009. október 12-én lépett hatályba.

[18] Lásd a 733/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdését és a 874/2004/EK rendelet (2), (3) és (4) preambulumbekezdését, valamint 4. cikkét.

[19] A regisztrációs szolgáltatásokat kevesebb mint három óra alatt a fő .eu webhelyről egy tükrözött webhelyre költöztették. A vizsgálati időszak során minden működő .eu weboldal végig elérhető és hozzáférhető maradt.

[20] A tükrözött webhely az eredeti webhely másolatát tárolja, lehetővé téve az azonos információk forrásainak megsokszorozását.

[21] A bizalmi láncot a hierarchia egyes rétegeinek ellenőrzése alapozza meg. A DNSSEC megakadályozza, hogy a támadók feltartóztassák az internetforgalmat és azt olyan hamis oldalakra irányítsák, amelyek személyes információkat csalhatnak ki a felhasználóktól.

[22] Májusra és júniusra három szemináriumot hirdettek meg: május 11. (Brüsszel), május 13. (Athén) és június 6. (Varsó).

[23] Az adathalászat („phising”) a személyes és pénzügyi adatok (felhasználónév, jelszó stb.) megtévesztő módon, például csalárd e-mailek vagy megbízható weboldalak másolatai révén történő megszerzését jelenti.A „warehousing” a domainnevek megszerzésének gyakorlata annak érdekében, hogy magasabb áron adhassák el azokat.

A domainkalózkodás („cyber-squatting”) más védjegyének a domainnévbe történő rosszhiszemű regisztrálása, abban való felhasználása és az azzal való rosszhiszemű kereskedés, amelynek célja a valaki más jó hírnevéből történő haszonszerzés. A domainkalózok magasabb áron újra eladják az érintett domainnevet a védjegy tulajdonosának.

A „domainer” a domainnév-spekuláns hétköznapi elnevezése.

[24] Az általános jogosultsági feltételek tekintetében lásd a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját. A nyilvántartónak jogában áll ellenőrizni a bejegyzés érvényességét (a 874/2004/EK rendelet 3. cikke). A bejegyzési politika előírja, hogy a bejegyzés igénylőjének személyes adatai hiánytalanok és pontosak legyenek, a nyilvántartóval történő kommunikációra használt e-mail címe működjön. Ezenkívül a nyilvántartó fenntartja a jogot a nem működő e-mail címhez tartozó domainnév visszavonására.

[25] Például az Internet Identity, az Arbor Network, a MarkMonitor és a belgiumi Federal Computer Crime Unit (FCCU), valamint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának adóhatósága (Internal Revenue Service, IRS).

[26] Lásd az EURid első negyedéves jelentését, amely a következő oldalon érhető el: http://www.eurid.eu/hu/nevjegy/tenyek-es-adatok/jelentesek.

[27] „What is in a domain-name extension” – a weboldalakat osztályba soroló tanulmány (2010. június). Az EURid tesztlaboratóriumot hozott létre, ahol az értékelők szemrevételezéssel vizsgálták az egyes kiterjesztések alatt található weboldalakból összeállított véletlenszerű mintát. Statisztikai módszereket is alkalmaztak a hibahatár becslésére, és egyes számokat automatikus mintavételezéssel ellenőriztek. Összesen hozzávetőleg 5 000 domainnevet értékeltek minden egyes kiválasztott TLD alatt. További információ: http://www.eurid.eu/files/eu_insights_2.pdf.

[28] A kattintásonkénti fizetésen alapuló weboldalak többnyire hirdetési hivatkozásokat tartalmaznak.

[29] Lásd a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontját, valamint a Bizottság 874/2004/EK rendeletének (15) preambulumbekezdését, illetve 22. és 23. cikkét.

[30] Az EURid és a Cseh Köztársaság Gazdasági Kamarájához, valamint a Cseh Köztársaság Mezőgazdasági Kamarájához tartozó Cseh Választottbíróság között létrejött egyetértési megállapodás (2005).

[31] A referencia-időszakban az esetek száma (negyedéves bontásban) a következőképpen alakult: 2009 második negyedévében 11, 2009 harmadik negyedévében 11, 2009 negyedik negyedévében 14, 2010 első negyedévében 15, 2010 második negyedévében 14, 2010 harmadik negyedévében 11, 2010 negyedik negyedévében 18 és 2011 első negyedévében 12. A CAC-nál kezdeményezett ADR-ügyek száma 2006 óta jelentősen csökkent, negyedéveként mintegy 200-ról a jelenlegi szintre.

[32] További információkért lásd a 2. mellékletet.

[33] Lásd a 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontját.

[34] A vizsgálat eredményeit még nem tették közzé.

[35] Ovidio kontra EURID ítélet, Brüsszeli Fellebviteli Bíróság, 2009. július 8.

[36] EURID kontra Zheng Qingying ítélet, Brüsszeli Elsőfokú Bíróság, 2009. szeptember 10.

[37] Az adathalászatról és hasonló tevékenységekről szóló további információkért lásd a fenti 5.4.3. pontot.