This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011DC0274
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Strengthening victims' rights in the EU COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Strengthening victims' rights in the EU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban
/* COM/2011/0274 végleges */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az EU-ban /* COM/2011/0274 végleges */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK
BIZOTTSÁGÁNAK A sértettek jogainak megerősítése az
EU-ban
1.
Miért fontosak a sértettek?
Bűncselekmény bárkivel történhet. Az Európai Unióban minden évben
sokmillió ember válik bűncselekmény áldozatává. Az Eurostat adatai szerint
évente 30 millió személy vagy vagyon ellen elkövetett bűncselekményt
regisztrálnak az EU-ban, számos bűncselekmény pedig nem is jut a hatóságok
tudomására. Ugyanakkor egy-egy bűncselekménynek gyakran több sértettje
van, és a sértettet ért megrázkódtatásban a hozzá közel álló személyek is
osztoznak. Mindezeket figyelembe véve a bűncselekmények közvetlen
sértettjeinek száma évente a 75 milliót is elérheti.[1] Emellett évente sok áldozatot követelnek a közúti balesetek. A 2010-ben
történt több mint egymillió közúti balesetnek 30 700 halálos
áldozata volt. Évente mintegy 31 000 ember hal meg az utakon, köztük 850 14
éven aluli gyermek; a súlyos sérültek száma átlagban 250 000, míg könnyebb
sérüléseket évente 1,2 millió ember szenved[2]. Európa polgárai gyakran utaznak és lépik át az országhatárokat,
és ugyanakkora eséllyel válhatnak áldozattá külföldön, mint saját hazájukban.
Európa lakói a becslések szerint 2008-ban 1,4 milliárd esetben keltek útra, és
az utazások 90 %‑a az Unió határain belül történt[3]. 11,3 millióra tehető azon
európaiak száma, akik tartósan hazájukon kívül telepedtek le, az európaiak 10 %‑a
élt és dolgozott külföldön élete valamely szakaszában, és 13 %‑ot
tesz ki azok száma, akik azért utaztak külföldre, hogy ott tanulmányokat
folytassanak, vagy képzésben vegyenek részt[4]. Ezek a számok azt mutatják, rendkívül fontos a megfelelő és
hatékony fellépés azok jogainak védelmében, akik hazájukban vagy külföldön
utazva/tartózkodva bűncselekmények vagy közúti balesetek áldozataivá
válnak. Ez egyszerre határokon átnyúló és nemzeti probléma, amely uniós
fellépést kíván. A sértettek jogai kérdéskörének továbbá nemi vetülete is van. A
nők esetében különösen nagy az erőszak rejtett és be nem jelentett
formáinak veszélye. Az Európa Tanács becslései szerint az európai nők 20–25 %‑át
éri legalább egyszer fizikai erőszak felnőtt élete során, 12–15 %‑uk
él olyan kapcsolatban, amelyben előfordul a családon belüli erőszak,
és több mint 10 %‑uk válik nemi erőszak áldozatává[5]. A szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térség megszilárdítása érdekében a Bizottság a
Stockholmi Program és a végrehajtásáról szóló cselekvési terv[6] alapján stratégiai
prioritásként[7]
határozta meg a bűncselekmények sértettjei jogainak megerősítését
célzó fellépés szükségességét és a sértettek védelmének, támogatásának és az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítását. Az EU a korábbiakban már fellépett a sértettek
jogainak a büntetőeljárás során történő védelmével kapcsolatban[8], és a tagállamok legtöbbjében
léteznek a sértettek védelmét és támogatását szolgáló intézkedések.
Mindamellett a büntetőeljárásban részt vevő sértettek szerepét és
igényeit általában továbbra sem kezelik kellőképpen, és a sértetteknek
biztosított jogok tagállamonként jelentősen különböznek. Ez az oka annak, hogy a Bizottság most
javaslatcsomagot terjeszt elő a meglévő nemzeti intézkedések
megerősítésére, biztosítandó, hogy a bűncselekmények sértettjei
EU-szerte megkülönböztetésmentes minimumjogokat élvezhessenek,
állampolgárságuktól vagy tartózkodási országuktól függetlenül. A csomag
emellett új mechanizmust tartalmaz a kölcsönös elismerésre, amely azt hivatott
biztosítani, hogy azok a sértettek vagy potenciális sértettek, akiket a
tartózkodás szerinti tagállamban intézkedések védenek, ne veszítsék el ezt a
védelmet, ha másik országba utaznak. Ezzel a csomaggal az EU hozzájárul majd
ahhoz, hogy a bűncselekmények sértettjeinek szükségleteit – az
elkövetők elfogása és megbüntetése mellett – az igazságszolgáltatási
rendszerek homlokterébe emelje. A sértettek egyik alapvető szükséglete a
kártérítés. Azok azonban, akiket másik tagállamban ér közúti baleset, az
eltérő határidők miatt adminisztratív és eljárási akadályokba
ütközhetnek, amikor kártérítésért folyamodnak. Ezt a problémát a Bizottság a
határidőkre vonatkozó szabályok harmonizálása révén kívánja megoldani
annak érdekében, hogy a sértettek ne veszíthessék el kártérítési jogukat
eljárási okok miatt. Végül nem feledkezhetünk meg a sértettek jogai
és a bűnmegelőzés közötti szoros kapcsolatról sem. A Bizottság hosszú
évek óta fellép a bűncselekmények és az erőszak megelőzése,
valamint a közúti biztonság fokozása érdekében[9].
A megelőzés nem csupán a bűncselekmények és a közúti balesetek
számának rövid és középtávú csökkentése miatt fontos, hanem a bűnös vagy
gondatlan magatartás társadalmi megítélésének hosszú távú, tartós eredményekkel
kecsegtető megváltoztatása érdekében is.
2.
Miért van szükségünk a sértetteket védő új,
EU-szintű intézkedésekre?
· Sokat tettünk a sértettek elismerése terén, de további
erőfeszítésekre van szükség Egyáltalán nem új az a gondolat, hogy a
sértettek jogaihoz egyenlő, megkülönböztetésmentes alapon kell hozzáférést
biztosítani. A Bíróság 1989-ben megállapította, hogy a kártérítés, mely a
sértettek egyik alapvető igénye, nem korlátozható állampolgársági alapon[10]. Azóta az EU – részben a 2001.
évi tanácsi kerethatározat[11]
révén, részben a sértettek meghatározott csoportjai, így az embercsempészet, a
gyermekek szexuális kizsákmányolása és zaklatása és a terrorizmus áldozatai
tekintetében[12]
– fellépett azért, hogy általános minimumszabályok kerüljenek megállapításra a
sértettek védelmében. A Bizottság pénzügyileg is támogatta a sértettekkel
együttműködő és a sértettek érdekében eljáró közintézmények és nem
kormányzati szervezetek, köztük számos, önkéntesek által működtetett
szervezet munkáját[13]. Mindamellett a 2001. évi tanácsi
kerethatározatban rögzített szabályok végrehajtása elégtelen maradt[14]. A Lisszaboni Szerződés
ma már egyértelmű jogalapot biztosít ahhoz, hogy az EU a bírósági ítéletek
és határozatok kölcsönös elismerését megkönnyítő minimumszabályokat
állapítson meg a bűncselekmények sértettjeinek jogairól. Emellett az
Európai Parlament és a Tanács is sürgette a fellépést e területen[15]. A Bizottság javaslatai
közvetlen jogi kötőerővel bíró és megfelelően
érvényesíthető jogi aktusok bevezetésével meg kívánják szilárdítani a jogi
kereteket, miközben támaszkodnak a meglévő eszközökre, és kiegészítik
azokat. · Az igazságszolgáltatás rendszere iránti bizalom növelése és az
igazságszolgáltatás minőségének javítása Az Európai Unió céljainak egyike, hogy
polgárai számára a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének olyan
térségét hozza létre, amelyen belül garantált a polgárok szabad mozgása. A
sértetteket megillető jogok minimumszintjének hatékony, EU-szerte
történő alkalmazása nélkül azonban nincs lehetőség a kölcsönös bizalom
kiépítésére. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok igazságszolgáltatásainak
maradéktalanul bízniuk kell a méltányosság és igazságosság más országok
rendszerei által alkalmazott szabályaiban, a polgároknak pedig bízniuk kell
abban, hogy bárhová is utazzanak, vagy bárhol is telepedjenek le az EU‑n
belül, jogaikra azonos szintű minimumszabályok vonatkoznak majd. · Minden tagállamra érvényes minimumszabályokat kell kialakítani Napjainkban a legtöbb tagállam valamilyen
szinten biztosítja a bűncselekmények sértettjeinek védelmét és
támogatását. A nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek azonban máig nem veszik
tekintetbe teljes mértékben a sértettek szerepét és szükségleteit.
Hasonlóképpen, miközben minden tagállamban léteznek olyan eljárások, amelyek
lehetővé teszik, hogy a közúti balesetek áldozatai kártérítést
követeljenek, az e követelések benyújtására vonatkozó határidők hossza
országról-országra változik. E probléma megoldása érdekében a tagállamoknak
magasabb szinten kell biztosítaniuk a sértettek jogait, az EU‑nak pedig
biztosítania kell az egyenlő feltételeket a sértettek számára. A
tagállamok mindegyikében alkalmazott biztosítékok és szabályok egyfajta
minimális szintje elősegíti majd az igazságügyi együttműködést,
javítja az igazságszolgáltatás minőségét, és növeli a polgároknak az
„igazságosság” fogalmába vetett bizalmát. · Az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani A sértetteket megillető megfelelő
elbánás magába foglal számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi
jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben
elismert jogot[16].
Biztosítani kell a sértettek jogainak és különösen az emberi méltósághoz, a
magán- és családi élet tiszteletben tartásához és a tulajdonhoz
fűződő jogainak hatékony elismerését és tiszteletben tartását,
biztosítva egyúttal mások, például a terheltek alapvető jogait. Az EU
fellépése a büntetőeljárásban érintett valamennyi fél alapvető
jogainak szintjére kedvező hatással lesz, legyen szó akár sértettről,
akár terheltről vagy fogvatartottról, miközben biztosítja, hogy e jogok
csak szükség esetén és arányos mértékben legyenek korlátozhatók. · A sértettek igényeinek elismerése hozzájárul a bűnözés okozta
költségek csökkentéséhez A sértettek jogainak megerősítése
kedvező hatással van mind a sértettekre egyénileg, mind a társadalom
egészére. A sértettek igényeinek kielégítése a büntetőeljárás előtt,
alatt és után jelentősen mérsékelheti a bűnözés összköltségét[17]. E költségek közé tartoznak
egyrészt egyes gazdasági, egészségügyi és büntető igazságszolgáltatási
anyagi költségek, másrészt olyan immateriális költségek, mint a sértettnek
okozott fájdalom, szenvedés és a sértett életminőségének romlása. Azok a
sértettek, akiket megbecsülésben részesítenek, akiket támogatnak és védenek,
mind fizikailag, mind lelkileg gyorsabban felépülnek, és életük hamarabb
visszaállhat a rendes kerékvágásba. Ez mérsékli a jövedelemkiesést, csökkenti a
munkából való távollét idejét és a további egészségügyi ellátás szükségességét.
Azok a sértettek, akik megfelelő elbánásban részesülnek, várhatóan aktívabban
vesznek részt az eljárásban – ez növeli a sikeres vádeljárás és ítélkezés
esélyét, ami viszont hozzájárul a visszaeső bűnelkövetés és a
büntetlenség előfordulásának csökkentéséhez.
3.
Fókuszban a sértett: Milyen igényekről van
szó?
Az EU-ban évről-évre számos polgár válik
bűncselekmény áldozatává. E sértetteknek számos olyan igényük van, amelyet
a sértettek felépülése érdekében szem előtt kell tartani: az elismerés
és a tisztelet- és méltóságteljes bánásmód iránti igény; a védelem és
a támogatás iránti igény; az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
iránti igény; a kártérítés és helyreállítás iránti igény. A Bizottság jogalkotási csomagjának
alapvető célja, hogy átfogóan kezelje a sértettek igényeit. Ennek
megfelelően a Bizottság javaslatai a bűncselekmények mind közvetlen,
mind közvetett áldozatainak igényeivel foglalkoznak. Utóbbiak közé tartoznak
például azok a családtagok, akiket ugyancsak negatívan érintenek a
bűncselekmény következményei. Következésképpen a csomag által javasolt
támogatás és védelem megfelelő esetben a sértettek közeli családtagjait
vagy eltartottjait is kedvezően érinti. Az alábbi példa jól szemlélteti, hogy a
sértettek egyéni igényeinek nem megfelelő kezelése a bűncselekmény
bejelentése során és azt követően milyen kedvezőtlen hatással lehet a
sértettekre, és hogyan befolyásolhatja életüket. A következő szakaszokban
azt is bemutatjuk, hogyan alakulna ugyanez a történet, ha a sértett és
családja a bizottsági javaslatok eredményeképpen megfelelő elbánásban
részesülne. Alex bérelt apartmanban nyaralt külföldön a
családjával, amikor egyik éjszaka betörtek hozzájuk. Amikor megkísérelte
megállítani a betörőket, azok családja szeme láttára fizikailag
bántalmazták őt. Alex feljelentést tett a helyi rendőrörsön, de mivel
képtelen volt megfelelően megértetni magát, nem tudta kellő
részletességgel leírni az esetet. A következő hetekben kevés információt
kapott az ügyről, és elégedetlensége nőttön nőtt, mivel
különböző rendőrtisztek többször is rutinszerűen kihallgatták
őt és feleségét. Gyermekeit ugyancsak többszöri kihallgatásnak vetették
alá, ami rendkívül rossz hatást tett rájuk. Miután hazatértek, Alexet többször meg kellett
műteni a támadás során szerzett sérülései miatt, és még hetekig nem
állhatott munkába. A rendőrség sokáig nem küldött neki semmiféle
értesítést, míg egy napon beidézték egy külföldön tartandó tárgyalásra, ahol
két gyanúsított előtt kellett tanúvallomást tennie. A tárgyalás nagy
megpróbáltatást jelentett, mivel senki sem tájékoztatta Alexet a bírósági
eljárás menetéről, és félelemmel töltötte el, hogy találkoznia kell a
vádlottakkal a tárgyalótermen kívül. A tárgyalást követően Alexet soha többé
nem tájékoztatatták az ügyről vagy arról, mi történt a vádlottakkal. Az
esetet követően ő és családja még évekig szenvedett a bűncselekmény
érzelmi, fizikai és pénzügyi következményeitől. Bár a betörés egy másik
helyen, másik országban történt, soha többé nem érezték magukat biztonságban
otthonukban[18]. 3.1. Elismerés és tiszteletteljes
bánásmód Az egyének emberi méltósága olyan alapvető
jog, amely az igazságos társadalomról alkotott elképzelésünk lényegéhez
tartozik, és a sértettekkel való megfelelő bánásmód alapját képezi. A
bűncselekmények sértettjei igénylik, hogy áldozatokként ismerjük el
őket, hogy figyelembe vegyük az általuk átélt szenvedést, és hogy
tapintattal és szakszerűen bánjunk velük. Fontos felismerni, hogy a
sértettek individuumok, akiknek igényeit el kell ismernünk. Azok a szakemberek
azonban, akik munkájuk során gyakran kerülnek kapcsolatba bűncselekmények áldozataival,
sokszor nem részesülnek olyan képzésben, amely lehetővé tenné, hogy ezeket
az igényeket egyéni igényfelmérés alapján felismerjék. A külföldi nyaralás közben Alexet családja
szeme láttára tettleg bántalmazták. Amikor feljelentést tett, a rendőrség
tolmácsot rendelt, így Alex részletes vallomást tudott tenni. A rendőrség
közreműködésével kapcsolatba lépett vele egy sértetteket támogató
szervezet, amely tájékoztatta jogairól és kártérítési jogosultságáról. A
feljelentést követő hetek során a rendőrség kapcsolattartója
folyamatosan tájékoztatta őt a nyomozás állásáról. 3.2. Védelem A rendszer működési módja következtében a
sértetteket ártalom érheti a büntetőeljárás során. A nem megfelelő
eljárások, például az ismétlődő és tapintatlan kihallgatások okozta
ártalom elkerülése érdekében a nyomozati és a bírósági szakasz során mindvégig
biztosítani kell a sértettek védelmét. E védelem mindenekelőtt a különösen
veszélyeztetett sértettek, például a gyermekek esetében fontos. A sértetteket a bűncselekményt
követően is érheti az elkövető irányából további ártalom,
megfélemlítés vagy megtorlás. A bejelentett bűncselekmények mintegy 40 %‑a
ugyanazon sértett ellen, egy éven belül elkövetett újabb bűncselekmény[19]. A védelmi intézkedések
hozzáférhetőségének biztosítása döntő tényező lehet a további
incidensek megelőzésében. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Unión
belüli növekvő mobilitás eredményeként egyre több sértett utazik
külföldre, akár tartósan is. Az általuk egyik országban élvezett védelem a
határok átlépésével azonban elveszhet. A szabad mozgás jogával élő
sértettek védelmében a Bizottság most első ízben javasolja a védelmi
intézkedések kölcsönös elismerését. Amikor Alex megtette a feljelentést, a
rendőrség megkérdezte őt, hogy az eljárás során szüksége van-e védelemre
vagy segítségre. A nyomozás során Alexet és feleségét csak a legszükségesebb
esetben hallgatták ki, és a kihallgatást mindig ugyanaz a rendőrtiszt
végezte. Gyermekeiket – elkerülendő a nekik okozott esetleges ártalmat –
csupán egyszer hallgatta ki egy erre kiképzett tiszt. A bírósági szakaszban
Alexnek tanúvallomást kellett tennie. Amikor belépett a bíróságra,
megnyugvással konstatálta, hogy a sértetteknek fenntartott külön helyiségben
várakozhatott, elkerülve így, hogy a tárgyalótermen kívül találkozzon az
elkövetőkkel. 3.3. Támogatás Az elkövetett bűncselekmény
megbéníthatja, traumatizálhatja az áldozatokat, akik ennek következtében
képtelenek lehetnek megbirkózni hétköznapi feladataikkal. Ha a sértett
feljelentést tesz, akkor a jogrend útvesztőjében is el kell igazodnia.
Lényeges ezért, hogy megfelelő és időben érkező támogatás
segítse a sértetteket az érzelmi, gyakorlati, adminisztratív és jogi akadályok
leküzdésében, és a felépülésben. A sértetteket támogatásával foglalkozó szervezetek
eddigi erőfeszítései ellenére az ilyen segítség jelenleg esetenként
nehezen érhető el. A rendőrség segítségével Alex felvette a
kapcsolatot egy, a sértettek támogatásával foglalkozó szervezettel. A szervezet
munkatársai mindenekelőtt lelki segítséget nyújtottak Alexnek és
családjának a bűncselekmény okozta trauma feldolgozásához. Emellett
gyakorlati kérdésekben, például az orvosi ellátás igénybevételében és a
papírmunka elintézésében is segítettek. A sértetteket támogató szervezet
tájékoztatta Alexet a büntetőeljárás menetéről, az eljárás során
őt megillető jogokról és az eljárásban betöltött szerepéről.
Megadták neki egy hazájában működő hasonló szervezet
elérhetőségét is, amelynek segítségét később Alex gyakran igénybe
vette, még az ügy lezárását követően is. Az általuk biztosított segítség
lehetővé tette Alex és családja számára, hogy túltegyék magukat a
történteken, és új lapot nyissanak életükben. 3.4. Az igazságszolgáltatáshoz
való hozzáférés A sértettek jogos érdeke a megfelelő
igazságszolgáltatás. Lehetővé kell tenni számukra, hogy valóban
hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, ami fontos elem lehet a felépülésükhöz
vezető folyamatban. Az eljárásokban való részvétel lényeges vetülete, hogy
a sértettek tájékoztatást kapjanak jogaikról, az eljárással kapcsolatos fontos
dátumokról és döntésekről, és mindezeket számukra érthető módon
közöljék velük. Azt is lehetővé kell tenni a sértettek számára, hogy részt
vegyenek a tárgyaláson, és végigkövessék ügyüket. Tény, hogy a sértettek az EU‑ban
ma még nem mindig jutnak hozzá az igazságszolgáltatás ezen alapvető
elemeihez. A rendőrség végül értesítette Alexet
arról, hogy ügyében letartóztattak, és vád alá helyeztek két férfit.
Tájékoztatták a tárgyalás helyéről és idejéről is, illetve arról,
hogy a tárgyaláson tanúvallomást kell majd tennie. A tárgyalás során tolmács
segítette abban, hogy megértse a kérdéseket és az eljárás egyéb részleteit. 3.5. Kártérítés és helyreállítás Azok a személyek, akik mások tettei
következtében kárt szenvedtek, gyakran várják el, hogy akár az állam, akár az
elkövető valamilyen formában pénzügyi kártérítést nyújtson számukra. A
kártérítés célja az azonnali és hosszabb távú pénzügyi kár jóvátétele. A
kártérítés emellett, ha szimbolikus összegről van szó, az elismerés egy
formája is lehet. A helyreállító igazságszolgáltatás, amely
viszonylag új fogalom a büntetőeljárásban, túlmegy a puszta pénzügyi
kártérítésen, és a sértett felépülését tartja szem előtt. A formális
igazságszolgáltatás alternatívájaként, vagy azzal kombinálva, arra törekszik,
hogy helyreállítsa a sértettnek a bűncselekmény előtt elfoglalt
helyzetét azáltal, hogy amennyiben a sértett úgy kívánja, lehetőséget
biztosít számára az elkövetőkkel való szembesülésre, az elkövetők
számára pedig lehetőséget biztosít arra, hogy felelősséget vállaljanak
tettükért. Alex hazájában fel tudta venni a kapcsolatot a
kártérítésekkel foglalkozó egyik hatósággal, és anyanyelvén tölthette ki azokat
a dokumentumokat, amelyeket ezt követően elküldtek abba az országba, ahol
a bűncselekmény történt. A kártérítés segített neki abban, hogy kifizesse
az őt ért támadás nyomán keletkezett költségeket, például a műtétek
költségeit.
4.
Az áldozatok egyes csoportjai
· A terrorizmus áldozatai A terrorizmus áldozatai, az áldozatok közül
talán egyedülálló módon, olyan agresszív cselekmények szenvedő alanyai,
amelyek végső célja a társadalmi károkozás. Védelem és támogatás iránti
igényeik többé-kevésbe megegyeznek bármely más súlyos, erőszakos
bűncselekmény áldozatainak igényeivel. Ezeket az igényeket ki kell elégíteni,
és az ilyen áldozatokat és családjukat hasonló módon kell támogatni[20]. A támadás jellegéből
adódóan azonban a terrorizmus áldozatait esetenként sokkal nagyobb közfigyelem
övezi, és igényük a társadalmi elismerésre és arra, hogy akár a szakemberek,
akár a média, akár embertársaik irántuk tanúsított bánásmódja megbecsülést
tükrözzön, gyakran sokkal erősebb. Az áldozatok e csoportja számára
előnyös, hogy a Bizottság javaslatában nagy hangsúlyt kap az elismerés és
a tiszteletteljes bánásmód. · A közúti balesetek áldozatai A közúti balesetek áldozatai gyakran úgy
érzik, hogy a társadalom nem ismeri kellőképpen el áldozat mivoltukat. A
közúti balesetek kivizsgálása során kezdetben természetszerűleg a baleset okait és körülményeit kívánják megállapítani a
hatóságok, és nem az áldozat igényeivel foglalkoznak. Az áldozatoknak
mindamellett természetes igénye, hogy a történteket megfelelően
kivizsgálják, és amennyiben bűncselekményről van szó, igazságot
szolgáltassanak az ügyben. Egyértelmű ezért, hogy az ilyen területen
dolgozó szakembereket ki kell képezni ezen igények felismerésére és
megértésére. A közúti balesetek áldozatai esetenként
kártérítésre lehetnek jogosultak. A határon átnyúló dimenzióval rendelkező
közúti balesetek esetében az áldozatok egyik gyakori problémája az, hogy az
egyes EU-tagállamokban rendkívül eltérőek a kártérítési igény benyújtására
rendelkezésre álló határidők, és a balesetet elszenvedettek esetenként nem
is tudják, melyik ország szabályai alkalmazandók. Ennek eredményeként
előállhat az a helyzet, hogy az áldozat egyáltalán nem kap kártérítést,
mert abban az országban, amelyikben a baleset történt, különösen rövid
határidőt szabnak az igény benyújtására. Ezeket az áldozatokat
kedvezően érinti a kollíziós szabályokra vonatkozó jelenlegi uniós jogi
aktusok felülvizsgálata[21],
amely lehetővé teszi számukra, hogy a hazájukban alkalmazandó
határidőkre támaszkodjanak. · Különösen veszélyeztetett sértettek Egyes sértettek esetében különösen nagy a
veszélye annak, hogy a büntetőeljárás alatt további ártalom éri őket,
és védelemre és támogatásra irányuló sajátos igényeiket ki kell elégíteni. A
létező nemzetközi és nemzeti megközelítésekkel összhangban a Bizottság
ezért most első ízben javasolja mind a veszélyeztetett sértettek
kategóriáinak, mind a más veszélyeztetett személyek azonosításához szükséges
mechanizmusoknak egyéni igényfelmérés alapján történő meghatározását. A veszélyeztetett sértettek kategóriáit a
gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a szexuális erőszak
áldozatai és az emberkereskedelem áldozatai alkotják. Ezen túlmenően a
sértettek veszélyeztetettek lehetnek más, személyes jellemzőikre
(pl. erős félelem és szorongás, a megfélemlítés vagy bűnismétlés
veszélye, vagy a sértett olyan személyes, társadalmi vagy gazdasági helyzete,
amely megnehezíti számára a bűncselekmény következményeivel való
megbirkózást vagy a bírósági eljárás megértését) és/vagy a bűncselekmény
típusára vagy jellegére (pl. terrorizmus, szervezett bűnözés,
előítéleten alapuló bűncselekmény vagy nemi alapon elkövetett
erőszak) visszavezethető okokból is. A szervezett bűnözés
áldozatai például különösen ki vannak téve a megfélemlítés és az elkövetők
általi bűnismétlés veszélyének, és adott esetben különleges védelmi
intézkedéseket igényelhetnek. A Bizottság megközelítésmódja megfelel a gyermekek szexuális
zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni
küzdelemről szóló új irányelvjavaslat és az emberkereskedelemről
szóló irányelv rendelkezéseinek[22].
Mindkét intézkedés foglalkozik a veszélyeztetett sértettek sajátos szükségleteivel. Az Európai Unió Alapjogi Chartája és a gyermek
jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint, valamint az Európai Unióról szóló
szerződésben is elismerten a gyermekek alapvető joga, hogy
mindenek fölött álló érdeküket valamennyi nemzeti és nemzetközi jogi aktusban
és politikában, így az igazságszolgáltatási eljárás során is figyelembe vegyék.
Veszélyeztetettségük miatt a Bizottság tevékenyen fellép azért, hogy a
büntetőeljárásban részt vevő gyermekek tekintetében „gyermekbarát
igazságszolgáltatás” valósuljon meg[23].
A bűnügyi nyomozás a gyermekek számára valószínűsíthetően
traumatikus eljárás, különösen akkor, ha zaklatásnak voltak kitéve –
következésképpen védelmüket sajátos intézkedésekkel kell biztosítani. A szexuális erőszak áldozatai –
akiknek döntő többsége nő – a további erőszakkal szemben
védelmet, illetve és szakszerű támogatást és segítséget igényelnek annak
érdekében, hogy megküzdjenek az ilyen típusú erőszak sokrétű
következményével, és újraépíthessék életüket. A ilyen típusú erőszak során
elszenvedett szégyen és bűntudat, valamint a sértett és az elkövető
gyakran közeli viszonya miatt ezek az áldozatok különösen gyakran vonakodnak
feljelentést tenni. A nemi erőszak áldozatai mindenekelőtt orvosi és
pszichológiai segítségre szorulnak, amelynek ki kell terjednie az azonnali
igazságügyi orvosszakértői vizsgálatra. Következésképpen nem szükséges,
hogy a feljelentés e szolgáltatások igénybevételének feltétele legyen. Rendkívül fontos, hogy biztosítsuk azok
védelmét és biztonságát, akik ki vannak téve az azonos elkövető általi
ismételt erőszak veszélyének. Az ismételt ártalom veszélyének
megelőzésében és mérséklésében döntő szerepet játszik a védelem,
amelynek ki kell terjednie annak lehetőségére, hogy az elkövetőre
elzáró, távoltartó vagy az elkövetőnek a sértettel való
kapcsolatfelvételét más módon megakadályozó végzést szabjanak ki. Az így
biztosított védelemnek más EU-tagállamba is átvihetőnek kell lennie,
amennyiben a sértett oda utazik vagy költözik. Amellett, hogy biztosítani kell a sértettek
megfelelő támogatáshoz és védelemhez való hozzáférésének lehetőségét,
fontos magának az erőszakos cselekménynek a megelőzése is. A nők
különösen ki vannak téve a fizikai, szexuális és pszichológiai erőszak
különböző formáinak, főként családjukban és közeli kapcsolataikban. A
Bizottság ezért folytatja a nők ellen elkövetett erőszak elleni
küzdelem, az ilyen típusú erőszak megelőzése, valamint a sértettek és
a veszélyeztetett csoportok támogatása és védelme érdekében folytatott európai
fellépést[24].
5.
A Bizottság válasza – eljött a cselekvés ideje
A fent
ismertetett igények kielégítése céljából és annak érdekében, hogy a sértettek
számára Európában biztosítsuk a jogok, a védelem, a támogatás, az
igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a helyreállítás minimális szintjét, a
Bizottság jogalkotási csomagot terjeszt elő. A csomag a következőket
tartalmazza: · Irányelv a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról, mely irányelv a 2001. évi kerethatározat helyébe lép. Az irányelv biztosítja majd a sértettekkel való tiszteletteljes bánásmódot és a veszélyeztetett sértettek sajátos igényeinek megfelelő elismerését. Az irányelv biztosítja továbbá azt is, hogy a sértettek hozzájussanak a szükséges támogatáshoz, részt vehessenek az eljárásokban, hozzájussanak a fontos információkhoz és megértsék azokat, illetve védelmet élvezzenek a nyomozás és a bírósági eljárás során. · Rendelet a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről, amely elősegíti majd az ártalmat okozó és erőszakos cselekmények megelőzését, és biztosítja, hogy azok a sértettek (például a családon belüli erőszak sértettjei), akikre az egyik tagállamban védelmi intézkedések vonatkoznak, más tagállamokban is a védelem azonos szintjét élvezhessék, amennyiben oda költöznek vagy utaznak. E védelem biztosításához nincs szükség a sértettel kapcsolatos további eljárásokra. Ez az intézkedés kiegészíti az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó, 2009. szeptemberében a tagállamok egy csoportja által benyújtott javaslatot[25], amelyet jelenleg tárgyal az Európai Parlament és a Tanács. Ez a jogalkotási csomag az első olyan
lépés, amelynek célja, hogy a sértetteket a büntető igazságszolgáltatással
kapcsolatos uniós szakpolitika homlokterébe emeljük. Ami a sértettek jogaival
összefüggő fellépés következő szakaszát illeti, a Bizottság
felülvizsgálja a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK
irányelvet és a Róma II. rendeletet (annak érdekében, hogy rendezze a határon
átnyúló dimenzióval rendelkező közúti balesetekkel kapcsolatos
határidőkre alkalmazandó jog kérdését). További tanulmányokat készítünk,
és újabb intézkedéseket hozunk majd a sértettekre, különösen a sértettek sajátos
kategóriáira, így a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a nemi alapú
erőszak – köztük női nemi szervek megcsonkítása – áldozataira
vonatkozóan, e sértettek helyzetének javítása céljából. E fellépések mellett és velük párhuzamosan a
Bizottság számos kísérő intézkedést fog végrehajtani, amelyek annak
biztosításában játszanak majd döntő szerepet, hogy a sértettek hatékony
jogokhoz jussanak a gyakorlatban, és nem szükségképpen csak akkor, amikor
büntetőeljárásban vesznek részt. E kísérő intézkedések között a
képzés, a kapacitásépítés, a bevált gyakorlatok cseréje, a bűncselekmények
és az erőszakos cselekmények megelőzése (tudatosságépítés és
felvilágosítás), az adatgyűjtés és a kutatás szerepel majd. Folytatjuk
továbbá a sértettek jogaival és szükségleteivel kapcsolatos kérdések
előmozdítását célzó, létező finanszírozási programok keretében
nyújtott pénzügyi támogatást is. Mindezek az
erőfeszítések hozzájárulnak majd a nemzeti és uniós szinten már elért
eredmények megszilárdításához, és lehetővé teszik, hogy az EU az igazságszolgáltatás
biztosításának központi elemévé tegye a sértettek jogait és szükségleteit. Az
Uniónak kötelessége biztosítani a sértettek megfelelő elismerését és azt,
hogy jogaikat az EU-ban mindenütt – a megkülönböztetés bármely formája nélkül –
tiszteletben tartsák. [1] Eurostat: Statistics
in focus [Statisztika fókuszban], 2009/36. szám. A becsült értékek a
bűnözéssel kapcsolatos európai felmérés (EU ICS) keretében készült The
Burden of Crime in the EU című tanulmány elemzésein alapulnak (www.europeansafetyobservatory.eu),
azon feltételezés mellett, hogy a be nem jelentett bűncselekmények aránya
60 %, és az áldozatoknak átlagosan 3 közeli családtagja van. Ezek az
adatok nem tartalmazzák az elkövetett szabálysértéseket. [2] Az Európai Bizottság CARE adatbázisának adatai. [3] COM(2010) 352, az Eurostat turizmusra vonatkozó, 2008.
évi adatai alapján. [4] Eurostat: 2009/94. sz. Statistics in Focus és 337/2010.
sz. Eurobarométer Különjelentés. [5] Combating
violence against women. Stocktaking study ont he measures and actions taken in
Council of Europe member states. [Küzdelem a nők elleni erőszak
ellen. Összefoglaló tanulmány a nők ellen elkövetett erőszakról.]
Európa Tanács, 2006. [6] HL C 115., 2010.5.4., 1. o.; COM(2010) 171. [7] COM(2010) 623. [8] A Tanács 2001/220/IB kerethatározata a
büntetőeljárásban a sértett jogállásáról; a Tanács 2004/80/EK irányelve a
bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről. [9] Pl. Daphne III program, a Terrorizmus és egyéb
biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség
és következményeik kezelése program; Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni
küzdelem; Európai közlekedésbiztonsági
cselekvési program 2011–2020. [10] A 186/87. sz. Ian William Cowan kontra Trésor public
ügyben 1989. február 2-án hozott ítélet. [11] Lásd a 8. lábjegyzetet. [12] Az Európai
Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az
emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott
küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi
kerethatározat felváltásáról; Javaslat: az Európai
parlament és a Tanács irányelve a gyermekek szexuális zaklatása, szexuális
kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a
2004/68/IB kerethatározat hatályon kívül helyezéséről; 2002/475/IB
kerethatározat a terrorizmus elleni küzdelemről. [13] Európában több mint 20 000 önkéntes végez munkát
sértetteket támogató szervezeteknél (Victim Support Europe 2010). [14] Lásd a Bizottság végrehajtási jelentését – COM(2009) 166. [15] Az Európai Parlament 2009. május 7-i állásfoglalása az
európai uniós büntetőjogi térség kialakításáról (INI/2009/2012);
Stockholmi Program (HL C 115., 2010.5.4., 1. o.). [16] A legfontosabb ilyen jogok a következők: az emberi
méltósághoz, az élethez, a személyi sérthetetlenséghez, a szabadsághoz és
biztonsághoz, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, a személyes
adatok védelméhez, a tulajdonhoz való jog, a mozgás és tartózkodás szabadsága,
a törvény előtti egyenlőség, a gyermekek és az idősek jogai, a
fogyatékkal élő személyek beilleszkedése és a hatékony jogorvoslathoz való
jog. [17] A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, SEC(2011) 580,
14. oldal. [18] Valódi problémákon alapuló, kitalált történet. [19] International Crime Victims Survey 2000. [20] A terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB
kerethatározat 10. cikkének megfelelően. [21] Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete a
szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”). [22] Lásd a 12. lábjegyzetet. [23] „Az EU gyermekjogi ütemterve” című bizottsági
közlemény, COM(2011) 60. [24] Lásd a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi
konferencia zárónyilatkozatához csatolt 19. nyilatkozatot (HL C 83.,
2010.3.30., 345. o.). [25] HL C 69., 2010.3.18., 5. o.