52011DC0220

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.4.20.

COM(2011) 220 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Fiatalok lendületben program időközi értékelő jelentése:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A Fiatalok lendületben program időközi értékelő jelentése:

BEVEZETÉS

A 2007-2013. évekre vonatkozó Fiatalok lendületben program (a továbbiakban: a program) célja az Európai Unión belüli együttműködés kialakítása az ifjúságot érintő kérdések terén. A program létrehozásáról szóló, 2006. november 15-i 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[1] szerint a Bizottság az alábbiakat nyújtja be: „(...) az elért eredményeket és a program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásait értékelő időközi jelentés.”

Az e jelentésben bemutatott időközi értékelés egy független, külső minősítésen és a programban részt vevő országoknak a Bizottsághoz benyújtott programértékelő jelentésein alapul.

Az értékelés a következő honlapon tekinthető meg: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/evalreports

A PROGRAM CÉLKITűZÉSEI

A program 2007 óta:

- nem formális tanulási lehetőségeket teremtett, amelyek révén a fiatalok fejleszteni tudják készségeiket és kompetenciáikat (foglalkoztathatóság előmozdítása), és amelyek ösztönzően hatnak állampolgári szerepvállalásukra is (aktív társadalmi részvétel erősítése),

- képzési és együttműködési lehetőségeket biztosított az ifjúsági szervezeteknek és az ifjúságsegítőknek, amely együttműködések célja az európai ifjúsági munka szakmai színvonalának és európai dimenziójának erősítése.

Mindez a program általános célkitűzéseiből következik, amelyek az alábbiak:

1. „általában a fiatalok aktív polgárságának, különösen pedig európai polgárságának az előmozdítása,

2. a fiatalok közötti szolidaritás fejlesztése és a tolerancia előmozdítása, különösen az EU társadalmi összetartásának erősítése céljából,

3. a különböző országok fiataljai közötti kölcsönös megértés elősegítése,

4. a fiatalok tevékenységeit támogató rendszerek minőségének és az ifjúsági civil társadalmi szervezetek képességeinek fejlesztéséhez való hozzájárulás,

5. az ifjúságpolitika terén megvalósuló európai együttműködés előmozdítása.”

és amelyek „kiegészítik a Közösség más tevékenységi területein követett célokat különösen az egész életen át tartó tanulás területén – beleértve a szakképzést, az informális tanulást és az önképzést –, valamint egyéb területeken, mint a kultúra, a sport és a foglalkoztatás.”

A LEGFONTOSABB SZÁMADATOK:

A program első három évének (2007-2009) főbb számszerűsített eredményei (lásd melléklet) a következők:

- a programban több mint 380 000 fő vett részt (278 000 fiatal és 102 000 ifjúságsegítő),

- a 42 700 benyújtott projekt (2007-ről 2008-ra 14%-al, 2008-ról 2009-re pedig 18%-al nőtt a projektek száma) közül 21 800 pályázat részesült támogatásban, az eredményes pályázatok aránya a 2007-as 52%-ról 43%-ra esett vissza 2009-ben;

- a program keretében éves szinten mintegy 20 000 pályázat érkezett be (ifjúsági szervezetektől, fiatalok informális csoportjaitól, közszervezetektől stb.), amely egy 2009-es adatok alapján készített elemzés szerint évről évre jelentős megújulási arányt mutat (a 2009-es kedvezményezetteknek mindössze 28%-a részesült már a 2008-ban is támogatásban).

Az operatív előirányzatok összege, amely a 2007-2009 közötti időszakban elérte a 405,4 millió EUR-t (360,9 millió EUR az EU-27 éves költségvetéséből és 44,5 millió EUR a kiegészítő előirányzatokból, beleértve az EFTA/EGT-országok és a tagjelölt országok hozzájárulásait), teljes egészében felhasználásra került.

A projektek magas száma és a kedvezményezettekkel való szoros együttműködés szükségessége miatt a program irányítása nagyrészt (a költségvetés 81%-ában) decentralizáltan, a részt vevő országokban létesített nemzeti irodákon keresztül történik. Nyolc nemzeti iroda egészült ki SALTO-Forrásközpontokkal (SALTO=Support, Advanced Learning and Training Opportunities – szakmai háttértámogatás, magas szintű tanulási és képzési lehetőségek), amely irodák a saját országukban folytatott tevékenységük mellett valamely konkrét szakterülettel vagy földrajzi régióval kapcsolatban felmerülő kérdésekben segítik a többi nemzeti irodát. A program támogat továbbá olyan információs központokat is, amelyek tájékoztatást adnak a fiatalok előtt Európa-szerte nyitva álló lehetőségekről (Eurodesk hálózat).

A program egyes – központosított európai szintű irányítást igénylő – részei az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) irányítása alá tartoznak.

ÉRTÉKELÉS

Módszerek

Az időközi értékelés a következők alapján történt:

- a tagállamok és más részt vevő országok jelentései (nemzeti jelentések),

- egy külső, független értékelő által készített jelentés, aki az említett nemzeti jelentések és a Bizottság által kialakított folyamatos nyomon követés megállapításai mellett rendelkezett saját kutatási eredményekkel is. Ezt a külső értékelést az ECORYS végezte közbeszerzési eljárásban a Bizottsággal 2006-ban kötött keretszerződés alapján.

A program külső értékelése során alkalmazott eljárás a következőkből állt:

- kapcsolódó dokumentumok vizsgálata,

- interjúk készítése (a megkérdezettek elsősorban maguk a kedvezményezettek, valamint a nemzeti hatóságok és a nemzeti irodák voltak),

- fiatalokkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetések,

- a Bizottság által 2010. januárjában végzett felmérés[2] eredményeinek felhasználása, amely felmérés keretében 4550 résztvevőt (fiatalok, ifjúságsegítők és ifjúsági szervezetek) kérdeztek meg, hogy megvizsgálják a program tanulási eredményekre és az állampolgári szerepvállalásra gyakorolt hatását,

- az ECORYS által 2010. júniusában, 3920, a programban részt vevő fiatal körében végzett online kérdőíves felmérés,

- 2000, a programban részt nem vevő fiatal körében folytatott online kérdőívezés (kontrollcsoport),

- a nemzeti jelentések.

Az értékelők megállapításai

A program jelentőségét, kiegészítő jellegét és többletértékét, valamint annak eredményességét és hatékonyságát illető számos szempontból az értékelés igen pozitív eredményt adott. Az értékelők megállapításait jórészt alátámasztják a nemzeti hatóságok következtései is, amelyeket az általuk kidolgozott jelentésekben lehet olvasni.

Ezen túlmenően az értékelők kiemelnek néhány olyan elemet, ahol bár előrelépés történt a legutóbbi programhoz képest, a beavatkozási logika terén továbbra is hiányosságok mutatkoznak, és így a program továbbra is meglehetősen bonyolult.

A résztvevők véleménye alapján megállapították továbbá, hogy a program más programokhoz képest jól szerepel az „ügyfélelégedettség” tekintetében. A rendkívül pozitív eredményt csak megerősítette az a vizsgálat, amelynek során a résztvevők válaszait összehasonlították azon fiatalok válaszaival, akik más programok által finanszírozott ifjúsági projektekben vettek részt.

Relevancia, kiegészítő jelleg és többletérték

A program megoldást kínál azokra a problémákra, amelyekkel annak elfogadásakor kellett szembesülni (mint például a fiatalok közösségi életben való alacsony részvételi aránya és elhelyezkedési problémáik). A programban részt vevő fiatalok és más érdekelt felek az egyes alprogramokat relevánsnak tartják. Ahogy az értékelés során feltárt problémák is rámutatnak, az érdekelt felek némelyike a továbbiakban nagyobb hangsúlyt fektetne a foglalkoztathatóság kérdésére. A problémaelemzés alapján megállapítható, hogy mindezt el lehet érni újabb részvételi célkitűzések megfogalmazása nélkül, szem előtt tartva a program tevékenységeinek más programokat kiegészítő jellegét. Az ifjúságsegítők számára nyújtott támogatás alapvető fontosságúnak bizonyult, mivel nem pusztán az ifjúsági munka minőségi javulásához és a szakma elismeréséhez járul hozzá, de a nem formális oktatási formák színvonalát is emeli. Az ifjúsági szervezeteknek pedig azért elengedhetetlen a program, mert lehetővé teszi bizonyos innovatív megközelítések kipróbálását és kapacitásuk bővítését.

A program jól illeszkedik az elfogadása idején már meghozott, az ifjúságot érintő kérdésekre irányuló szélesebb körű európai uniós intézkedésekhez, de nagyban kiegészíti az újabban elfogadott stratégiákat is, mint például Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018)[3] és a Mozgásban az ifjúság program[4].

Ami a kiegészítő jelleget illeti, a program kiegészíti az egész életen át tartó tanulás programját is, azáltal hogy a nem formális oktatásra helyezi a hangsúlyt, és hogy célcsoportjává teszi a fiatalokkal foglalkozó ifjúságsegítőket. Célkitűzései ezenkívül kapcsolódnak az Európa a polgárokért és a Kultúra programokhoz, igaz a Fiatalok lendületben program a nem formális tanulási lehetőségekre összpontosít, és az ifjúságot célozza meg, ezért a program hatálya alapvetően más. Egyéb programokkal összehasonlítva abban is egyedülálló, hogy a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok részvételét kiemelten kezeli.

A nemzeti programokat is jelentős mértékben kiegészíti. Nemzeti szinten jelentős különbségek vannak a programban részt vevő egyes országok között az intézkedések és más pályázható programok tekintetében. Egyes országokban léteznek a programmal rokon nemzeti tevékenységek, különösen az ifjúsági kezdeményezések és az önkéntes munka támogatása terén. Más országok a Fiatalok lendületben programot elsősorban egy kiegészítő eszköznek tekintik, hiszen különös hangsúlyt fektet a nem formális tanulási formákra, lehetővé teszi az ismeretek és tapasztalatok megosztását a részt vevő országok között, transznacionális együttműködési lehetőségeket biztosít, továbbá a civil társadalmat és a társadalmi integrációt helyezi előtérbe. Az országok harmadik csoportja esetében nem sok fiatalokra irányuló kezdeményezés létezik, és a program ezekben az államokban a célcsoportot támogató pénzeszközök hiányát hivatott ellensúlyozni.

Többletérték tekintetében a program legfontosabb érdeme, hogy megteremti a nemzetközi együttműködés lehetőségét az ifjúságot érintő kérdésekben. Számos olyan eleme kapott továbbá pozitív értékelést, mint például a nem formális tanulási lehetőségek, a fiatalok aktív részvétele és Európa jobb megismerésének a lehetősége, valamint maga a tény, hogy a program különös figyelmet szentel a kevesebb lehetőséghez jutó fiataloknak. Az ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők számára a program által teremtett legfontosabb többletértéket a nemzetközi tapasztalatcsere, az interkulturális és nemzetközi tanulmányok, illetve a kapcsolatépítési és képzési lehetőségek jelentik. Maguk a fiatalok az együttműködési szempontot, a nemzetköziséget és a tevékenységek széles választékát emelik ki a program fontos többletértékeként.

A program egyik legértékesebb elemének a tapasztalatcsere és az együttműködés számít, amelyeket nemzeti vagy regionális programok keretein belül nehéz megvalósítani. Ugyanez igaz a program mobilitással kapcsolatos célkitűzéseire is. Azokat a tevékenységeket, amelyeket kizárólag nemzeti szinten lehet végrehajtani (mint például az Ifjúsági kedvezményezések kategória) gyakran csak a program kezdő lépésének tekintik, ráadásul e tevékenységek részvételi aránya meglehetősen alacsony, különösen a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalok esetében. Többletértéket ezért sokkal inkább a nemzetközi csere lehetősége teremt.

Eredményesség

A program sikeresen valósítja meg az ifjúságot érintő célkitűzéseit, és a társadalomra gyakorolt hatása túlmutat a nem formális tanulási lehetőségeken. Annak ellenére, hogy valamennyi alprogram jelentős szerepet játszik a megfogalmazott célok elérésében, az eredményesség alprogramonként különböző mértékű. Az ifjúsági csereprogramok erősítik leginkább az Európai Unióhoz való tartozás érzését, és serkentik a demokráciában való szerepvállalást. A foglalkoztathatóság, személyes fejlődés, mobilitás és nyelvismeret tekintetében az Európai önkéntes szolgálat hozzájárulása a legmeghatározóbb, az Ifjúsági kezdeményezések szerepe pedig a vállalkozói szellem és a kreativitás ösztönzésében kiemelkedő. A Youthpass tanúsítvány (amelynek célja felmérni a projektekben való részvétel során megszerzett tanulási tapasztalatot) hasznos eszköznek bizonyul a munkaerő-piaci esély növelésében.

A támogatott projektek révén a program hatékonyan célozza meg a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalokat. A megszokottól eltérő, speciális tevékenységek segítségével igyekeznek megszólítani ezt a célcsoportot, mint például a befogadásra irányuló képzések szervezése és az erre vonatkozó információk biztosítása, amely stratégia igen eredményesnek bizonyult. Tovább lehetne azonban javítani e hátrányosabb helyzetű fiatalok beilleszkedésén, ha arra ösztönzik az ifjúsági szervezeteket, hogy kezeljék ők is kiemelten ezt a csoportot.

Az ifjúsági szervezetek többsége szerint a program eredményesen járul hozzá az ifjúsági tevékenységeket támogató rendszerek minőségének és a civil szervezetek lehetőségeinek javításához, továbbá kedvező hatással van az ifjúságot érintő európai szintű együttműködés előmozdítására is. Az ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők többsége aktív részese a helyes módszerek egymással való megosztásának, valamint új kapcsolatrendszerek épülnek ki. Sokra értékelik a nemzetközi jelleget, és a program ismeretszerzési lehetőséget kínál az ifjúsági munkában alkalmazható nem formális képzésekkel kapcsolatban. Összességében megállapítható tehát, hogy a programnak köszönhetően az ifjúsági munka színvonala emelkedett.

A program nemzeti jogalkotásra gyakorolt hatása korlátozott. Ami a program nemzeti ifjúságpolitikában és gyakorlatban betöltött szerepét illeti, biztatóbb a helyzet, részben annak köszönhetően, hogy a nemzeti irodák egyre nagyobb szerepet kapnak a szakpolitikai döntéshozatalban.

Háromból legalább egy fiatal hallott már a Fiatalok lendületben programról vagy annak alprogramjairól[5]. A résztvevők és nem résztvevők megítélése szerint azonban a program nem kellően ismert, nem kap megfelelő nyilvánosságot, ami azt jelzi, hogy a tájékoztatás területén még lehet mit javítani.

A program hosszú távon gyakorol hatást a benne résztvevőkre és az ifjúságsegítőkre, akik a program befejezése után is aktív szerepet vállalnak különböző rendezvényeken, nem kormányzati szervek nyomon követési munkáját segítik és megnövekedett mobilitási készség jellemzi őket. A szervezetek partneri kapcsolatait és hálózatait illetően a fenntarthatóság esetenként eltérő, míg a fiatalok kapcsolatrendszerének tekintetében már egységesebb képet mutat.

A támogatott tevékenységek szempontjából a hosszú távú fenntarthatóság kiemelkedően fontos, a program hiányában ugyanis nem tudnák előteremteni az ilyen típusú tevékenységek finanszírozásához szükséges anyagiakat. A jelenlegi gazdasági helyzetben az érdekelt felek általában nem férnek hozzá kiegészítő támogatásokhoz, ennek következtében csak korlátozott lehetőség van a társfinanszírozás szintjének emelésére. Ahol viszont megvalósítható, elő kellene írni a társfinanszírozást, hiszen ez hozzájárul a felelősségérzet növeléséhez, és kiegészítő forrásokat teremt.

Hatékonyság

A kiadások tekintetében a program a terveknek megfelelően halad: az érdekelt felek határozott érdekeltségből fakadóan magas felhasználási arány jellemzi.

A program viszonylag magasnak tűnő irányítási költségeit az ifjúsági szervezetek szerepvállalásával lehet magyarázni, amelyek sokszor első ízben pályáznak, és mint helyi szintű szervezetek, még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal. A nemzeti irodák által kidolgozott magas szintű támogatásra törekvő megközelítés ugyancsak megköveteli e szervezetek további kapacitásbővítését. A program kisebb projekteket megcélzó jellegéből adódóan ráadásul viszonylag magas a beérkezett pályázatok száma, amelyeket szelektálni kell, ki kell dolgozni a megvalósításhoz szükséges támogatási szerződéseket, és amelyek előrehaladását figyelemmel kell kísérni. Végül évente öt alkalommal hirdetnek pályázatot annak érdekében, hogy minél több lehetőség nyíljon a részvételre, illetve hogy a program ne veszítsen a lendületéből. A program célkitűzéseinek támogatásához szükség van tehát igazgatási forrásokra, valamint az azok megvalósításához elengedhetetlen kapacitásbővítéshez.

A költségvetés felosztása megfelelő, a nemzeti irodák pedig bizonyos mértékben szabad kezet kapnak a pénzügyi keret alprogramok szerinti lebontásában, így megvan a lehetőségük átcsoportosítani oda, ahol arra éppen szükség van. A nemzeti irodák megítélése szerint az ott dolgozók létszáma alapvetően elegendő a feladatok ellátásához, amelyeket egyes irodák viszonylag nagy adminisztrációs tehernek tartanak, habár sokan szeretnének még több feladatot vállalni. Néhány eszköz további fejlesztésével, mint a folyamatos nyomon követést szolgáló YouthLink eszköz, csökkenteni lehet ezen a terhen.

Nem merültek fel jelentősebb problémák a pályázati eljárással kapcsolatban, legalábbis ami a kiválasztás menetét, valamint a jelentkezés módjáról (központi vagy decentralizált) szóló tájékoztatást illeti. A rendelkezésre álló költségvetés tükrében összességében magasnak ítélik meg a jelentkezési lapok kitöltéséhez és a rendszeres jelentéshez kötődő adminisztrációs terheket. Igény van a program további egyszerűsítésére, kevesebb zsargon használatára, valamint az elektronikus pályázati rendszer és jelentéstételi eszközök kiépítésére.

A feladatok felosztása a nemzeti irodák és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) között általában egyértelműen kiderül, beleértve olyan eseteket is, ahol az alprogram mind nemzeti, mind pedig európai szintű végrehajtást igényel. A decentralizáció további erősítése mindazonáltal hasznos lenne. A központosított végrehajtást célszerű meghagyni a) azon kategóriák esetében, amelyek költségvetése túl alacsony ahhoz, hogy a decentralizált irányítás keretein belül hatékonyan végre lehessen hajtani őket, illetve b) azoknál a projekteknél, amelyek az Európai Unió több országából vonnak be érdekelt feleket/kedvezményezetteket.

A legutóbbi programhoz képest az irányítási eszközök jelentősen javultak. A nyomon követés mutatók segítségével történik, és több szabványos formátumot dolgoztak már ki. A kedvezményezettek nagyon elégedettek továbbá a program végrehajtási struktúrájával.

A program összesített hatása

Figyelemre méltó, hogy milyen jól konvergálnak a nemzeti értékelések egymással, valamint az európai szintű értékeléssel is, különösen, ami a program hatását illeti.

A programban való részvételre komoly tanulási tapasztalatként tekintenek: „A program meghatározó módon járul hozzá a nem formális oktatási formák népszerűsítéséhez, továbbá a kulcsfontosságú kompetenciák megismertetéséhez és fejlesztéséhez. Ráadásul (...) segít lehatárolni a nem formális tanulást mint a készségek elsajátításának egy különálló, sajátos módszerét.” (DE) „Megváltoztatja a kedvezményezettek életét, hatékonyabb oktatást és jobb elhelyezkedési lehetőségeket eredményez.” (UK)

A nem formális tanulás során megszerzett tudás élménye egyfajta összeköttetést teremthet a formális oktatási és képzési rendszerrel is: „a program olyan lehetőségeket biztosít a résztvevőknek, amelyeket a hagyományos oktatási intézmények nem adnak meg. A kiegészítő lehetőségek ösztönző hatására pedig azok a résztvevők, akik nem teljesítenek jól a formális oktatási keretek között, mégsem hagynak fel tanulmányaikkal, vagy a későbbiekben visszatérnek a hagyományos iskolai rendszerbe. Úgy tűnik tehát, hogy a programban való részvétel megkönnyíti a tanulást a nehezen bevonható csoportok számára, hozzájárulva ezzel ahhoz a nemzeti törekvéshez, amely azt kívánja elérni, hogy 95%-uk rendelkezzen középiskolai végzettséggel.” (DK) „A program átfogó hatást gyakorol a társadalomra, hiszen közvetett módon serkenti az innovációt és tanulásra motiválja a fiatalokat.” (NL)

Ami a részvételt és az aktív társadalmi szerepvállalást illeti: „Az európai ifjúságpolitika szempontjából a program az európai szociális és politikai viszonyok iránti fogékonyság növelésének, továbbá az európai értékeken alapuló civil magatartás ösztönzésének fontos oktatási eszköze.” (RO) „A tevékenységeknek köszönhetően javul a fiatalok Európa-képe. (…) A program nagymértékben előmozdítja a résztvevők társadalmi tudatosságát, felelősségérzetét, valamint az érett gondolkodás kialakulását.” (DK)

Nemzeti észrevételek a program a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalokkal szembeni elfogulatlanságáról: „Sikerült célzott ajánlatokat közvetíteni a munkanélküli fiataloknak. Megvalósult az együttműködés az Észt Munkanélküliségi Biztosítási Pénztárral is.” (EE) „A programban részt vevő fiatalok közül sokaknak ez volt az első alkalom, hogy átlépték nem csak Svédország, hanem saját régiójuk határát is.” (SE)

A programnak egyértelműen pozitív hatása van az ifjúsági munka szakmai színvonalára: „Erős a képzési oldala, amelynek következtében folyamatosan hozzáértő támogatók léphetnek be a nemzeti és az európai ifjúságpolitika területére. A program keretében megvalósuló, igen magas színvonalú képzések célirányosak és időszerűek” (FI) „Többletértéket a projektgazdák számára egyrészt az jelent, hogy biztosított az ott dolgozók (tovább)képzése az ifjúság területén felmerülő kérdéseket és az alkalmazandó munkamódszerek illetően, másrészt pedig a program elősegíti a hálózati struktúra kiépülését és fejlesztését, továbbá tevékenységi körük pontosabb meghatározását és bővítését.” (DE) „Szélesebb hozzáférhetőségének köszönhetően a program új szervezeteknek, illetve olyan fiatalok csoportjainak az érdeklődését is felkeltette, akiknek korlátozott lehetőségük van részt venni a hagyományos oktatási programokban.” (RO) „Nem valószínű, hogy egyes projektek életképesek maradnának, ha leállítanák a finanszírozást, mert a holland kormány részéről nem lehet számítani a programot helyettesítő támogatásra, a legtöbb kedvezményezett elmondása szerint ráadásul anyagi segítség hiányában el sem indították volna projektjeiket. A projektek eredményeinek ismertetése és hasznosítása megfelelő.” (NL)

A nemzeti észrevételek a program széles körű rendszerszintű hatásáról számolnak be: „Nemzeti szinten a program kiemelkedő fontosságú többletértéket adott. A programnak köszönhetően jelent meg az oktatásban a nem formális tanulás koncepciója. (…) Emellett (...) jelentős mértékben hozzájárul a török ifjúságpolitika kialakításához.” (TR) „Egy 2010. szeptember 1-jén hatályba lépett ifjúságpolitikai jogszabály részben a program során megszerzett tapasztalatokra épít, például hangsúlyozza az informális és nem formális képzési lehetőségek ifjúsági munkában betöltött fontos szerepét.” (EE) „A nem formális oktatás a program talán egyik leglényegesebb eleme, amely megkönnyíti a fiatalok számára az iskola és a munka világa közötti átmenetet. A program szorosan kapcsolódik a nemzeti prioritásokhoz, és alapvető szerepet játszik azok támogatásában. Azon nemzeti fejlesztések közül, amelyekre a program egyértelműen hatást gyakorolt, meg lehet említeni bizonyos nemzeti támogatási rendszerek bevezetését, mint például a Service volontaire d'orientation (...), amelyet az Európai önkéntes szolgálat ihletett.” (LU)

A program nemzeti kereteken belüli jelentőségét néhány további példa illusztrálja: „A program kulcsfontosságú, mivel egyelőre nem létezik egységes állami ifjúságpolitika. Lehetővé teszi az európai ifjúságpolitikai intézkedések nemzeti szinten történő végrehajtását, amelynek köszönhetően a nemzeti iroda e terület meghatározó szereplőjévé vált Lengyelországban. (…) Lengyelországban a program pillanatnyilag a nem formális oktatás népszerűsítésének és megvalósításának legátfogóbb eszköze. (…) Bizonyos kérdésekben (többoldalú – és különösen a nem uniós országokkal folytatott – csereprogramok) páratlan fontosságú. (…) Fejlődési lehetőségek sokaságát biztosítja az ifjúsági szervezeteknek, mind, ami a rendelkezésre álló változatos társfinanszírozási formákat, mind, ami pedig az ott dolgozók személyes fejlődését illeti.” (PL) „A fellépések és tevékenységek széles skálája olyan lehetőségeket teremt a célcsoportoknak, amelyek a nemzeti rendszer keretein belül nem elérhetők.” (DK) „A program támogat számos olyan tevékenységet, amelyek más forrásra nem számíthatnak, legyen az akár az Európai önkéntes szolgálat egyedülálló koncepciója, vagy éppen a fiatalok helyi kezdeményezéseinek felkarolása, akik itt kóstolhatnak bele először egy-egy projekt irányításába.” (CZ) „A program segítő kezet nyújt azokon a tevékenységi területen, amelyek esetében egyéb finanszírozási forma nem létezik.” (BE-NL) „Az ifjúsági szektor támogatásán keresztül a program esélyt teremt az ifjúsági szervezetek számára olyan tevékenységeket szervezni, amelyek a program nélkül nem valósulhatnának meg.” (MT)

AZ ÉRTÉKELÉS Fő AJÁNLÁSAI ÉS A BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEI

Az értékelők javaslatok sorát dolgozták ki, ezek felbecsülhetetlen értékű visszajelzések és gondolatébresztő megállapítások a program jelenlegi végrehajtására, valamint a jövőbeli program célkitűzéseinek megfogalmazására vonatkozóan is. Az alábbiakban (dőlt betűvel szedve) olvashatók a fő ajánlások, valamint a Bizottság álláspontja az adott kérdést illetően.

Erősíteni kell a jövőbeli program racionalitását

A legutóbbi programhoz képest történt ugyan előrelépés e téren, de még van mit javítani a program beavatkozási logikáján.

A racionalizálás és egyszerűsítés érdekében a Bizottság készen áll csökkenteni a jövőbeli program javasolt alprogramjainak a számát, így elősegítve a program érthetőbbé és ismertebbé válását, továbbá hogy az eredmények könnyebben mérhetők legyenek.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a foglalkoztathatóságra

A jövőbeli programok alapjául szolgáló új stratégiáknak megfelelően még fokozottabb figyelmet kell szentelni a foglalkoztathatóság kérdésének. Ezzel együtt azonban nem szorulhatnak háttérbe a program aktív részvétellel és civil társadalommal kapcsolatos célkitűzései.

A Mozgásban az ifjúság és az Európa 2020 stratégia keretein belül a Bizottság nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a fiatalok oktatását megcélzó tevékenységekre annak érdekében, hogy a leghatékonyabb módon – nevezetesen a nem formális tanulási lehetőségekkel – járuljon hozzá az ismeretszerzéshez és a kompetenciák elsajátításához.

Folytatni kell azt a stratégiát, hogy egyrészt az ifjúsági szervezetek és ifjúságsegítők, másrészt közvetlenül a fiatalok is részesülnek támogatásban

Az ifjúsági munka kapacitásának bővítése egyben emeli annak színvonalát is, a fiatalok nem formális tanulási tevékenységekben való részvételéhez pedig továbbra is szükség van anyagi támogatásra. A jelenleg fennálló egyensúly megfelelő, és nem lenne szerencsés, ha a fiataloknak szánt juttatások rovására ez az arány elmozdulna az ifjúsági szervezeteket és ifjúságsegítőket megcélzó támogatás irányába, mivel nem áll rendelkezésre túl sok olyan forrás, amelyből a fiatalok programban való részvételét biztosítani lehetne.

A Bizottság egyetért azzal az ajánlással, hogy a jövőbeli programnak továbbra is magát az ifjúságot kell megcéloznia, szem előtt tartva a tevékenységek hatékonyságát és magát a tényt, hogy néhány országban ez az egyetlen transznacionális együttműködési lehetőség. Másrészről azonban mérlegelni kell, hogy mennyivel lenne szélesebb körű a hatása az ifjúsági munka még fokozottabb támogatásának. A jövőbeli programnak fenn kell tartania a megfelelő egyensúlyt e két célkitűzés között.

Tovább kell népszerűsíteni a Youthpass tanúsítványt

A Youthpass értékének növelése érdekében még több tájékoztató és figyelemfelkeltő tevékenységre lenne szükség.

A Youthpass tanúsítványt 2007-ben vezették be, és kezdetben csak korlátozott számú alprogramok résztvevői voltak jogosultak rá. A Bizottság készen áll minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel.

Tovább kell népszerűsíteni a kevesebb lehetőséghez jutó fiatalokat megcélzó stratégiát, valamint pontosabban meg kell határozni a költségeket

A kevesebb lehetőséghez jutó fiataloknak biztosított kiegészítő jellegű finanszírozási lehetőségeket jobban lehetne népszerűsíteni és pontosabban meg kellene határozni őket.

A Bizottság készen áll figyelembe venni az ajánlást a jövőbeli finanszírozási szabályok kidolgozásakor.

Újabb kommunikációs stratégiák bevetésével hatékonyabbá kell tenni a fiatalok megszólítását

A program hatékonyan szólítja meg az ifjúsági szervezeteket és az ifjúságsegítőket. Népszerűsítését azonban ki kellene terjeszteni más csatornákra is annak érdekében, hogy minél szélesebb csoportot lehessen vele elérni. A javaslatok között szerepelnek például az iskolák, az internet adta lehetőségek hatékonyabb kihasználása (a fiatalok érdeklődési köréhez közelebb álló információk szolgáltatásával), továbbá a közösségi média használata.

A Bizottság mindkét szempontot figyelembe véve szándékozik követni az ajánlásban megfogalmazottakat: egyrészt törekedni fog a támogatott projektek eredményeinek még szélesebb körben való ismertetésére és még jobb hasznosítására (nevezetesen egy olyan médiaplatform segítségével, amelynek célja bemutatni az oktatás és kultúra területén működő különböző európai szintű programok eredményeit), másrészt igyekszik növelni a program ismertségét (valószínűleg a közösségi médián keresztül).

Fontolóra kell venni olyan lépéseket, amelyekkel csökkenteni lehet az adminisztrációs terheken

Jogalapjával összhangban, a program kifejezett célja, hogy helyi szintű szervezetek bevonásával finanszírozza a viszonylag kisebb projekteket, amelynek köszönhetően ugyan bővül a kapacitás, de viszonylag nagy adminisztrációs terhet és magas irányítási költségeket is jelent egyben. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy bizonyos hatékonysági intézkedések bevezetésével lehet-e csökkenteni ezeken.

Különböző módszerekkel (a javasolt intézkedések racionalizálása, az ellenőrzések költségei és haszna közötti optimális egyensúly megteremtése, az átalányfinanszírozási egyszerűsített formák szélesebb körű igénybevétele, stb.) egyszerűsíteni kell a jövőbeli program végrehajtásán. Az egyszerűsítés célja, hogy a program minél felhasználóbarátabb legyen a kedvezményezettek számára, valamint hogy minél kisebb adminisztrációs terhet jelentsen a végrehajtó testületeknek. Néhány erre irányuló intézkedés már a jelenlegi programban is meg fog jelenni.

Növelni kell a nyomonkövetési rendszer hatékonyságát

Hasznos lehet a nyomonkövetési rendszer átfogóbb irányítási eszközzé történő átalakítása.

A Bizottság már elindította a jövőbeli program megfelelőbb irányítására és nyomonkövetési rendszerének kidolgozására irányuló folyamatot. A folyamat kidolgozásban a felhasználói csoport tagjai, többek között a nemzeti irodák képviselői vesznek részt.

A BIZOTTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSAI

A pozitív időközi értékelést megerősítik a 2010-ben indított, a program kedvezményezettjeinek különböző csoportjaira irányuló nyomonkövetési felmérés eredményeit, amely többek között megállapította, hogy:

- a részt vevő fiatalok 77%-a megtanulta, hogyan ismerje fel jobban a személyes és szakmai jövője szempontjából fontos lehetőségéket, és 66%-uk meg van róla győződve, hogy a projekt során szerzett tapasztalatoknak köszönhetően megnőtt a munkához való jutásának esélye;

- 88%-uk úgy véli, hogy olyan készségekre és tudásra tett szert, amelyeket nemzeti szinten szervezett projektek alkalmával nem lett volna képes elsajátítani,

- 92%-uk „nagyon helytállónak” vagy „valamennyire helytállónak” tartja azt a kijelentést, hogy a Fiatalok lendületben program által támogatott projektben való részvétele fejlesztette projektmenedzselési készségét.

A Bizottság szándékában áll megvalósítani valamennyi, az értékelők által megfogalmazott ajánlást a program eredményességének és hatékonyságának növelése céljából, amely program keretében évről évre egyre több támogatási igény érkezik be. Ezen ajánlások némelyike egy olyan cselekvési tervhez vezet, amelynek célja javítani a jelenlegi program irányításán, míg más javaslatokat a fiatalokra irányuló európai szintű intézkedések megfogalmazásában vesznek majd figyelembe, amikor a jelenlegi Fiatalok lendületben program véget ér.

Melléklet

Fiatalok lendületben – Eredmények 2007-2009

Kimutatás (millió EUR-ban) | A kiválasztott projektek száma | A résztvevők száma |

Fiatalok Európáért |

1.1 | Ifjúsági csereprogramok | 82.293 | 3947 | 123 286 |

1.2 | Ifjúsági kezdeményezések támogatása | 29.244 | 3970 | 40 396 |

1.3 | A részvételi demokráciához kapcsolódó projektek | 21.315 | 301 | 22 647 |

Európai önkéntes szolgálat |

Európai önkéntes szolgálat | 128.023 | 6675 | 16 491 |

Fiatalok a világban |

3.1 | Az Európai Unióval szomszédos országokkal folytatott együttműködés | 23.140 | 1511 | 40 807 |

3.2 | A többi országgal folytatott együttműködés | 7.360 | 85 | - |

Ifjúsági támogatási rendszerek |

4.1 | Az ifjúságpolitika terén európai szintű tevékenységet folytató szervek támogatása | 8.965 | 275 | - |

4.2 | Az Európai Ifjúsági Fórum támogatása | 6.855 | - | - |

4.3 | A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók képzése és hálózatának kiépítése | 37.634 | 4630 | 88 313 |

4.4 | Az újítást és a minőséget ösztönző projektek | 2.314 | 28 | - |

4.5 | A fiatalok és a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel foglalkozók tájékoztatását célzó tevékenységek | 2.448 | 37 | - |

4.6 | Partnerségek | 1.950 | 30 | 11 785 |

4.7 | A program struktúráinak nyújtott támogatás | 39.552 | - | - |

4.8 | A program értékének növelése | 1.311 | - | - |

Az európai ifjúságpolitikai együttműködéshez nyújtott támogatás |

5.1 | A fiatalok és az ifjúságpolitika felelőseinek találkozói | 10.363 | 283 | 37 432 |

5.2 | Az ifjúságpolitika jobb megértését és megismerését célzó tevékenységek támogatása | 0.134 | - | - |

5.3 | A nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés | 2.476 | - | - |

Összesen | 405.377 | 21 772 | 381 157 |

[1] HL L 327., 2006.11.24., 30. o.

[2] http://ec.europa.eu/youth/focus/focus1757_en.htm

[3] HL C 311., 2009. 12. 19., 1 o.

[4] COM/2010/0477 végleges, 2010.09.15.

[5] A programban részt nem vevők körében végzett felmérés