27.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 225/211

—

üdvözli az Európai Bizottság (Bizottság) arra irányuló kezdeményezését, hogy javaslatot dolgoz ki a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletről;

—

hangsúlyozza, hogy a dokumentumban megfogalmazott prioritások – nagy sebességű hálózatok, határokon átnyúló közszolgáltatások, a közérdekű adatokhoz (PSI) és többnyelvű szolgáltatásokhoz való hozzáférés, biztonság és védelem, intelligens energiaszolgáltatások – mind olyan területeket jelentenek, ahol a városok és régiók egyszerre szereplők, szolgáltatók és kedvezményezettek;

—

nagy jelentőséget tulajdonít a transzeurópai távközlési hálózatoknak az EU nemzetközi versenyképessége és fenntartható fejlődése szempontjából; hangsúlyozza, hogy fokozni kellene a tagállamok és más európai régiók között a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét;

—

utal arra az új pénzügyi keretben rejlő lehetőségre, hogy a keret nagymértékben hozzájárulhat a digitális szakadék áthidalásához és az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, ugyanakkor eleget tehet az európai polgárok legfontosabb szociális, kulturális és gazdasági szükségleteinek;

—

hangsúlyozza, hogy a megbízhatóan működő és gyors kommunikációs kapcsolatoknak és az ezeket kiegészítő hatékony, vezeték nélküli mobilszolgáltatásoknak jelentős szerepük van a régiók versenyképességének és elérhetőségének, valamint az esélyegyenlőségnek az előmozdításában, és emlékeztet arra, hogy lakóhelyétől függetlenül minden állampolgár számára biztosítani kell az információs társadalom működő infrastruktúráját.

Előadó

Alin-Adrian NICA (RO/ALDE), Dudeștii Noi polgármestere

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 657 final

1.

üdvözli az Európai Bizottság (Bizottság) arra irányuló kezdeményezését, hogy javaslatot dolgoz ki a transzeurópai távközlési hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletről;

2.

hangsúlyozza, hogy a dokumentumban megfogalmazott prioritások – nagy sebességű hálózatok, határokon átnyúló közszolgáltatások, a közérdekű adatokhoz (PSI) és többnyelvű szolgáltatásokhoz való hozzáférés, biztonság és védelem, intelligens energiaszolgáltatások – mind olyan területeket jelentenek, ahol a városok és régiók egyszerre szereplők, szolgáltatók és kedvezményezettek;

3.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a nagyközönséggel folytatott érdemi párbeszéd előmozdításában és a lakossági problémáknak a polgárokhoz közeli szinten való kezelésében, valamint az informatikai innovációs termékek előállítói és felhasználói között, a kormányzás és a közigazgatás különböző pontjain folyó együttműködés megkönnyítésében;

4.

hangsúlyozza, hogy fontos a transzeurópai távközlési hálózatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célú felhasználása, illetve a távközlési szektor értékének növelése érdekében a specifikus tevékenységek támogatására és a jövőbeli alkalmazások fejlesztésére irányuló kutatásba való beruházás;

5.

nagy jelentőséget tulajdonít a transzeurópai távközlési hálózatoknak az EU nemzetközi versenyképessége és fenntartható fejlődése szempontjából; hangsúlyozza, hogy fokozni kellene a tagállamok és más európai régiók között a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét;

6.

kiemeli a jövőben a távközlési hálózatok által használt hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges infrastruktúra szerepét, és sürgeti a vidéki és gyéren lakott területekre, valamint a legkülső régiókra irányuló állami és magánberuházások ösztönzését;

7.

úgy véli, hogy minden szinten meg kell határozni biztonsági követelményeket, hogy ezáltal biztosítva legyen a magánélet és a személyes adatok védelmének optimális szintje, és hogy engedély nélkül ne lehessen nyomon követni semmilyen személyes vagy személyhez kötődő adatot, például vásárlási szokásokat, egészségi állapotot, orvosi adatokat stb.,

8.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó ötletét, hogy megvizsgálja egy olyan új árazási modell lehetőségeit, amely csökkenti a rézhálózatokhoz való hozzáférés árát, megkönnyítve a rézhálózatokról az üvegszálas hálózatokra való áttérést, ugyanakkor megjegyzi, hogy fontos, hogy a hálózatok nyitva álljanak a különböző üzemeltetők számára;

9.

utal arra az új pénzügyi keretben rejlő lehetőségre, hogy a keret nagymértékben hozzájárulhat a digitális szakadék áthidalásához és az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, ugyanakkor eleget tehet az európai polgárok legfontosabb szociális, kulturális és gazdasági szükségleteinek;

10.

újfent hangsúlyozza a keretprogram, a strukturális alapok és a nemzeti politikák közötti szinergiák jelentőségét a versenyképesség és kohézió szélesebb értelemben vett uniós célkitűzésének vonatkozásában;

11.

elengedhetetlennek tartja szabályozási és eljárási megoldások találását a pénzügyi és gazdasági intézkedésekre annak érdekében, hogy ösztönözzük a meglévő infrastruktúra használatát, amely magába foglalhatja a szélessávú hálózatokat is a társadalmi, gazdasági és környezeti költségek mérséklése céljából;

12.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy hozzanak létre magas szintű szakértői csoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy stratégiát dolgozzon ki transzeurópai távközlési hálózatok tekintetében, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy már kezdettől fogva folyamatosan tájékoztassa a csoportot illető fejleményekről, ideértve az általuk végzett elemzéseket és az általuk megfogalmazott politikai ajánlásokat is;

13.

elismeri, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) egy olyan információs társadalom alapját képezik, amely minden polgár előtt nyitva áll, így a társadalom minden tagjának igényeit magában kellene foglalniuk, ideértve azokat is, akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget;

14.

megismétli, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak meg kellene tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben, hatékonyan vonják be az IKT-val kapcsolatos kezdeményezések irányításába (1);

15.

javasolja, hogy teljes mértékben aknázzák ki az Európában az állami és a magánszférában történő IKT-fejlesztésre kínálkozó lehetőségeket és az IKT-nak a helyi és regionális önkormányzatok olyan szolgáltatásai javítására való felhasználását, mint az egészségügy, az oktatás, a közbeszerzések, a biztonság és a szociális szolgáltatások;

16.

javasolja, hogy hozzák létre az új generációs hálózatok európai területen történő megvalósításának és terjesztésének megfigyelőközpontját, mely feltáró funkciót lát el, információkat és statisztikai adatokat gyűjt az új generációs hálózatok megvalósításához részlegesen vagy teljesen felhasználható közműépítésekről; adatbankot kezel az említett közműépítések ellenőrzése és a távközlési hálózatok európai nyilvántartásának megvalósítása érdekében; előmozdítja a műszaki és szabályozási jellegű tevékenységeket; tanulmányokat és kutatásokat végez, illetve megszerzi és terjeszti a műszaki dokumentációkat és adatokat;

17.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és az IKT-fejlesztéssel foglalkozó kkv-k között az információs és kommunikációs technológiai közszolgáltatások terén kialakított, az EU által támogatott köz- és magánszféra közötti partnerségek Unió-szerte kiváló sarokkövei lehetnek a helyi kompetenciák és ismeretek fejlesztésének (2);

18.

azt javasolja, hogy köz- és magánszféra közötti partnerségeket használjanak fel szélessávú szolgáltatások nyújtására, különösen a vidéki területeken, és kerüljék el a magánberuházások kiszorítását;

19.

emlékeztet arra, hogy igen fontos, hogy a regionális és helyi szintű közigazgatási intézmények a digitalizáláshoz megfelelő helyi kapacitással és fenntartható pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzenek. A köz- és magánszféra közötti partnerségek és az elektronikus tanulási piacok kifejlesztése jó alternatívát kínál az iratok tartalmának digitalizálásához szükséges anyagi források előteremtéséhez. A közszférabeli információk révén is létrejöhetnek olyan önfenntartó bevételi források, amelyek támogatják az adatok létrehozását és a digitalizálást. Ezenkívül a hálózatok és az interaktív közösségek is fontosak, mivel – a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésének mintájára – költségcsökkentést tesznek lehetővé (3);

20.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy különös figyelmet fordítson a diszkrimináció elkerülését célzó politika kidolgozására, valamint a piacon már bevezetett szolgáltatók és újabb versenytársaik közötti szakadék áthidalására, különösen, ha a vállalkozói szellemet szeretné fejleszteni a nagysebességű szélessávú szolgáltatások esetében Európában;

21.

hangsúlyozza, hogy az európai összekapcsolódási eszköz megvalósításának nem szabad a kohéziós politika céljainak kárára történnie, hogy a javasolt intézkedések gyakorlatba való átültetésének nem szabad a bürokrácia és az adminisztratív terhek növekedésével járnia, valamint hogy tájékoztatás és pontosítás szükséges az új pénzügyi eszköz és annak ösztönző hatása alkalmazásáról, valamint meg kell vizsgálni hatékonyságát; a költségvetési fegyelem kötelességét, az eladósodottság tilalmát és a költségvetés áttekinthetőségét nem szabad megkerülni. Az Unió felelősségének továbbra is az eredeti összegre kell korlátozódnia. Függő kötelezettségeknek nem szabad létrejönniük;

22.

jelentős változást sürget a strukturális alapok regionális felhasználásában annak érdekében, hogy az elsősorban a kutatás és az innováció keresleti oldalát ösztönözze, és a felhasználókra épülő és nyílt innovációt mint regionális potenciált támogassa (4);

23.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak központi szerepet kell játszaniuk az egyenlő és megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításának elősegítésében olyan területeken, ahol a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek, az elektronikus hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetésében, valamint új, állampolgár-központú elektronikus közszolgáltatásra irányuló megközelítések kialakításában (5);

24.

megerősíti, hogy a finanszírozás és az egyéb támogatási intézkedések a nyílt hozzáférésű szélessávú hálózatok végrehajtását részesítsék előnyben, amelyek alapját egy horizontálisan rétegelt hálózati architektúra képezi, és hangsúlyozza egy olyan üzleti modell szükségességét, amely a hálózathoz való fizikai hozzáférést elválasztja a szolgáltatásnyújtástól (6);

25.

hangsúlyozza, hogy a megbízhatóan működő és gyors kommunikációs kapcsolatoknak és az ezeket kiegészítő hatékony, vezeték nélküli mobilszolgáltatásoknak jelentős szerepük van a régiók versenyképességének és elérhetőségének, valamint az esélyegyenlőségnek az előmozdításában, és emlékeztet arra, hogy lakóhelyétől függetlenül minden állampolgár számára biztosítani kell az információs társadalom működő infrastruktúráját (7);

26.

kéri, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt regionális és helyi szinten a felvilágosításra és az infrastruktúra-fejlesztés ösztönzésére, mivel ezek a transzeurópai távközlési hálózatok fejlesztésének és alkalmazásának nélkülözhetetlen elemei;

27.

hangsúlyozza, hogy állami beruházások szükségesek az ún. felhordó (backhaul) infrastruktúrákba, amelyek kapcsolatot biztosítanak a közepes méretű városokban és a kisvárosokban vagy a vidéki településeken lévő hálózati csomópontok között, és katalizátorként működnek, elősegítve a hozzáférési hálózatok korszerűsítésébe történő beruházásokat;

28.

megjegyzi, hogy a jó minőségű és megfizethető szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javíthatja a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állását és minőségét, és egyben megkönnyítheti a termékértékesítést (8);

29.

emlékeztet arra, hogy a közszférabeli információk további felhasználására és kiaknázására vonatkozó közös szabályok és gyakorlatok fontosak és szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy az európai információs piacon minden szereplőre ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, hogy az információ újrafelhasználási feltételei átláthatóbbak legyenek, és hogy a belső piac ne torzuljon (9);

30.

hangsúlyozza, hogy a közszférabeli információk további felhasználásában rejlő lehetőségeket a helyi és regionális önkormányzatok szorosabb bevonásával lehet teljes egészében kihasználni, mivel ők a versenyképesség növelése és munkahelyek létrehozása érdekében jelentős mértékben hozzájárulhatnak a további felhasználás népszerűsítéséhez (10);

31.

arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy széles körű együttműködésben vegyenek részt a közigazgatás átjárhatóságának, valamint a közszolgáltatás-nyújtás hatékonyságának javítása érdekében (11);

32.

hangsúlyozza, hogy a nemzetközi együttműködés terén kiemelkedő a régiók jelentősége, tekintettel a kutatási politikáikban alkalmazott támogató jellegű ütemezési, strukturális és jogalkotási keretfeltételeikre;

33.

úgy véli, hogy a rendeletjavaslatban előirányzott intézkedések a jelenlegi formájukban szemmel láthatóan nem okoznak problémát a szubszidiaritás és az arányosság elvének betartását illetően.