This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011AR0188
Opinion of the Committee of the Regions on ‘Energy efficiency’
A Régiók Bizottsága véleménye – Energiahatékonyság
A Régiók Bizottsága véleménye – Energiahatékonyság
HL C 54., 2012.2.23, p. 49–64
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
23.2.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 54/49 |
A Régiók Bizottsága véleménye – Energiahatékonyság
2012/C 54/09
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
— |
felhívja a figyelmet arra, hogy az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása során rendkívül fontos a különféle kormányzási szintek hatásköreinek és a szubszidiaritás elvének a tiszteletben tartása; |
— |
üdvözli a szóban forgó irányelvjavaslatot és az Európai Bizottságnak az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedéseit, amelyek a 20 %-os primerenergia-megtakarítási célkitűzés 2020-ig történő elérésére irányulnak; |
— |
úgy véli, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelvjavaslatban több hiányosság és probléma található, különösen a következőkkel kapcsolatban: |
— |
a bevezetett intézkedések alkalmazási területeinek korlátozása, |
— |
a regionális és helyi szereplők szerepének alulértékelése; |
— |
a fogyasztók saját energiafogyasztással kapcsolatos valós idejű tájékoztatásának előmozdítását célzó intézkedéseken túlmenően a polgárok figyelemfelkeltésére irányuló intézkedések hiánya; |
— |
ellenzi az irányelv azon javaslatát, amely az állami szektor számára évi 3 %-os épületfelújítási arányt, valamint jó energiahatékonyságú termékek, szolgáltatások és épületek beszerzését írja elő. |
Előadó |
Jean-Louis JOSEPH (FR/PES), La Bastidonne község polgármestere |
Referenciaszöveg |
Az energiahatékonyságról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat COM(2011) 370 végleges |
I. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA
A. Általános megjegyzések
1. |
hangsúlyozni kívánja az energiahatékonyság területén az európai szintű fellépések hozzáadott értékét, melyekre azért van szükség, hogy a megtakarítási célok végrehajtásakor biztosítsák az egyes intézkedések koherenciáját és hatékonyságát, valamint megakadályozzák az egyes tagállamok közötti versenytorzulásokat. Az RB emellett arra is rávilágít, hogy e fellépéseket természetesen nemzeti, regionális és helyi szinten kell végrehajtani. Felhívja ezért a figyelmet arra, hogy az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása során rendkívül fontos a különféle kormányzási szintek hatásköreinek és a szubszidiaritás elvének a tiszteletben tartása; |
2. |
úgy véli, hogy az energiahatékonyság kihívásai alapvető fontosságúak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és energiafogyasztásunk kordában tartása szempontjából, és részét képezik a fenntartható, felelősségteljes és inkluzív gazdasági növekedésnek, amelynek célkitűzései továbbra is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és az energiaellátás biztonsága; |
3. |
megállapítja, hogy az Európai Unió egyre nagyobb mértékben rá van utalva az energiabehozatalra egy olyan időszakban, amelyre áremelkedések jellemzők, és úgy véli, hogy a biztonságos és fenntartható energiaforrásokhoz való hozzáférés mind fontosabb szerepet játszik, és döntő hatással lesz a jövőbeni gazdasági növekedésre, valamint az „energetikai igazságosság” továbbfejlesztésére; |
4. |
emlékeztet arra, hogy a Régiók Bizottsága már többször hangsúlyozta, hogy az erőforrások – különösen az energiaforrások – felhasználása tekintetében hatékony gazdaságra való áttérés hatalmas lehetőségeket teremt majd a gazdasági növekedés, a delokalizáció által nem fenyegetett új munkahelyek teremtése, valamint az Unió versenyképességét biztosító technológiai fejlesztések számára; |
5. |
hangsúlyozza a „trias energetica”-modell fontosságát, amely három területre: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az energiahatékonyságra, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozóan 2020-ig rögzíti a „20-20-20” célkitűzést. Az ellátás biztonsága, az energiatermelés és az energiafogyasztás szempontjából az energiahatékonyság továbbra is az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló európai politika sarokköve; |
6. |
üdvözli a szóban forgó irányelvjavaslatot és az Európai Bizottságnak az energiahatékonyságra vonatkozó intézkedéseit, amelyek a 20 %-os primerenergia-megtakarítási célkitűzés 2020-ig történő elérésére irányulnak; |
7. |
jelzi azonban, hogy – amint a 2011. évi energiahatékonysági terv (1) erről említést tesz –, az Európai Bizottság által a közelmúltban készített tanulmányok arra mutatnak, hogy az Európai Unió 2020-ig legfeljebb csak a felét tudja majd teljesíteni az energiahatékonyság terén tett kötelezettségvállalásának. E tekintetben az irányelvjavaslat tétje rendkívül nagy; |
8. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az irányelvjavaslat nem tartalmaz a 2020 utáni időszakra vonatkozó előrejelzést, különösen az éghajlatváltozás hatásainak 2050-ig történő mérséklésére vonatkozó, döntő fontosságú célkitűzéssel kapcsolatban (azaz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásai 2050-ig 80–95 %-kal csökkenjenek 1990-hez képest); |
9. |
úgy véli, hogy az energiahatékonyságról szóló irányelvjavaslatban több hiányosság és probléma található, különösen a következőkkel kapcsolatban:
|
B. Az energiahatékonyságról szóló irányelvjavaslat átdolgozása
10. |
hangsúlyozza, hogy az irányelv a 2020. évi primerenergia-fogyasztás abszolút szintjében kifejezett, irányadó nemzeti energiahatékonysági célkitűzés megállapítását írja elő a tagállamoknak. Az Európai Bizottságnak a nemzeti célelőirányzatok összegét figyelembe véve 2014. június 30-ig kell értékelnie, hogy az Európai Unió a 2020-ig terjedő időszakban elérheti-e a primerenergia-felhasználás 20 %-os csökkentésével kapcsolatos célkitűzését. E tekintetben a Régiók Bizottsága:
|
11. |
elutasítja az állami szektorra, valamint az energiaszolgáltatási és -értékesítési ágazatra vonatkozóan rögzített számszerűsített célelőirányzatokat, sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy nincsenek hasonló célelőirányzatok a személyszállítási és az árufuvarozási ágazatokra, a kereskedelmi ágazatokra és azon ipari ágazatokra vonatkozóan, amelyekre nem terjed ki a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS). Külön kiemeli a következőket:
|
12. |
üdvözli az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetését, és különösen azokat az intézkedéseket, amelyek az energiaértékesítésük éves mennyisége 1,5 %-ának megfelelő energiamegtakarítást írnak elő az energiaszolgáltatók számára; (3) továbbá emlékeztet arra, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetésekor fontos figyelembe venni a szubszidiaritás elvét; Sajnálatát fejezi ki:
|
13. |
hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi szereplők fontos szerepet töltenek be az energiahatékonysági programok előkészítésében és végrehajtásában. A helyi lakhatási, munkaügyi, közlekedési és képzési politikákkal foglalkozó területi önkormányzatok – a polgárokkal és az összes helyi szereplővel szoros kapcsolatban állva – olyan szakpolitikákat dolgoznak ki, amelyek válaszolnak a polgárokat foglalkoztató problémákra és a területi energiahatékonysági kihívásokra, és ők tudják a legjobban befolyásolni a polgárok energiafogyasztással kapcsolatos szokásainak megváltoztatását egy olyan új korszakban, melyet az energiatermelő mikroegységek, az „intelligens hálózatok” („smart grids”) technológiája és a dinamikus árképzés jellemez. E tekintetben a Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy a regionális és helyi szereplők részvételét olyan intézkedések révén fokozzák, amelyek:
|
14. |
emlékeztet a polgárok figyelemfelkeltésének és tájékoztatásának fontosságára. Az egyéni cselekvés a környezetvédelem és a polgárokat érintő energiahatékonysági intézkedések megfelelő végrehajtásának egyik alapvető eleme. A polgárok figyelmének felkeltése és tájékoztatásuk továbbra is elengedhetetlenül fontos. E tekintetben a Régiók Bizottsága:
|
15. |
üdvözli, hogy a vállalkozások esetében előmozdítják az energiaauditokat, valamint hogy elérhető áron kínálnak auditprogramokat a végfelhasználók, illetve a kis- és középvállalkozások számára. Ugyanakkor az auditok minőségének optimalizálása érdekében a Régiók Bizottsága a következőket ajánlja:
|
16. |
üdvözli az energiaszolgáltatások fejlesztése érdekében javasolt intézkedéseket. Ugyanakkor a Régiók Bizottsága:
|
17. |
emlékeztet a képzési szempontok fontosságára. E tekintetben hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy a tagállamok és a regionális és helyi szereplők olyan képzéseket vezessenek be, és az ágazat olyan szakértőit és szakembereit alkalmazzák, amelyek/akik megfelelnek a tárgyalt irányelv kihívásainak. |
II. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
1. módosítás
1. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
Az irányelv közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására úgy a primerenergia-felhasználás 2020-ig 20 %-kal történő csökkentésével kapcsolatos célkitűzés teljesítése, mint az ahhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében, hogy az ezt követő időszakban további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. |
Az irányelv közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására úgy a primerenergia-felhasználás 2020-ig 20 %-kal történő csökkentésével kapcsolatos célkitűzés teljesítése, mint az ahhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében, hogy az ezt követő időszakban további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén . |
Indokolás
Az Európai Bizottság 2011. március 8-án elfogadta az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervét, (4) amely rámutatott arra, hogy jobban a középpontba kell helyezni az energiahatékonyságot. Az irányelvjavaslatban meghatározott energiahatékonysági intézkedések sem a 2020 utáni időszakra, sem 2050 távlatában nem készítik elő az Európai Bizottság által is elfogadott utat.
2. módosítás
2. cikk (7) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
„energiaelosztó”: az a természetes vagy jogi személy, az elosztórendszer-üzemeltetőket is beleértve, aki az energia végső fogyasztókhoz, illetve a végső fogyasztók számára energiát értékesítő elosztóállomásokhoz történő szállításáért felel; |
„energiaelosztó”: az a természetes vagy jogi személy, az elosztórendszer-üzemeltetőket is beleértve, aki az energia végső fogyasztókhoz, illetve a végső fogyasztók számára energiát értékesítő elosztóállomásokhoz történő szállítás; |
Indokolás
Ez és a 2. cikk (9) bekezdéséhez benyújtott módosító indítvány jobb meghatározást ad az „energiaelosztó” és a „kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás” fogalmára az esetleges nem kívánt következmények elkerülése érdekében.
A bérlők részére például különböző módon számlázhatják az energiafogyasztást. Sok helyen az energiaszolgáltató társaság közvetlenül a bérlőnek állítja ki a számlát, más esetekben a tulajdonos az, aki az energiafogyasztást számlázza (külön vagy egy általános szolgáltatási díj részeként, amely számos elkülöníthető és részletezhető elemet tartalmaz).
A módosító indítvány célja a nagyobb jogbiztonság, hogy azokra, akik az épületben felhasznált energiát a bérlőknek számlázzák, ne vonatkozzanak az irányelvben foglalt, nem rájuk irányuló kötelezettségek. A kis energiaelosztó és kiskereskedelmi energiaértékesítő kisvállalkozások mentesítése (6. cikk (8) bekezdés) nem jelent elegendő biztosítékot erre.
3. módosítás
2. cikk (9) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
„kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás”: az a természetes vagy jogi személy, aki energiát ad el a végső fogyasztók számára; |
„kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás”: az a természetes vagy jogi személy, aki energiát ad el a végső fogyasztók számára; |
Indokolás
Ez és a 2. cikk (7) bekezdéséhez benyújtott módosító indítvány jobb meghatározást ad az „energiaelosztó” és a „kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás” fogalmára az esetleges nem kívánt következmények elkerülése érdekében.
A bérlők részére például különböző módon számlázhatják az energiafogyasztást. Sok helyen az energiaszolgáltató társaság közvetlenül a bérlőnek állítja ki a számlát, más esetekben a tulajdonos az, aki az energiafogyasztást számlázza (külön vagy egy általános szolgáltatási díj részeként, amely számos elkülöníthető és részletezhető elemet tartalmaz).
A módosító indítvány célja a nagyobb jogbiztonság, hogy azokra, akik az épületben felhasznált energiát a bérlőknek számlázzák, ne vonatkozzanak az irányelvben foglalt, nem rájuk irányuló kötelezettségek. A kis energiaelosztó és kiskereskedelmi energiaértékesítő kisvállalkozások mentesítése (6. cikk (8) bekezdés) nem jelent elegendő biztosítékot erre.
4. módosítás
3. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
A tagállamok a 2020. évi primerenergia-fogyasztás abszolút mértékében kifejezett nemzeti energiahatékonysági célelőirányzatokat határoznak meg. E célkitűzések megállapítása során figyelembe veszik a 20 %-os energiamegtakarításra vonatkozó uniós célkitűzést, az ezen irányelvben foglalt intézkedéseket, a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a nemzeti energiamegtakarítási célelőirányzatok megvalósítása érdekében elfogadott intézkedéseket, valamint az energiahatékonyságnak a tagállamokban és az Unió szintjén történő előmozdítását célzó egyéb intézkedéseket. |
Indokolás
A jelenlegi állapot szerint az Európai Unió 2020-ig legfeljebb csak a felét tudja teljesíteni az energiahatékonyság terén vállalt kötelezettségének. A Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy az irányelv tartalmazzon olyan nemzeti célelőirányzatokat, amelyek 2014-től kötelező erejűvé válnak. Ezenfelül azt óhajtja, hogy a személyszállítási és az árufuvarozási ágazatot, a kereskedelmi ágazatokat és azokat az ipari ágazatokat, amelyekre nem terjed ki a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS), foglalják bele a tagállamok által végrehajtott tervekbe, és azokra ugyanúgy vonatkozzanak nemzeti célelőirányzatok, mint a többi ágazatra.
Elviekben támogatni kell az Európai Bizottság 2020. évi 20 %-os energiamegtakarítási célkitűzését. 2020-ig már nincs túl sok idő, és a rövid, illetve középtávú intézkedéseket mielőbb végre kell hajtani. Végül az egyes tagállamok által az energiahatékonyság terén elért haladás értékelési módszertanára teszünk javaslatot. Az Európai Bizottság a megújuló energiákról szóló 2009/28 sz. irányelvben meg tudott határozni egy 20 %-os általános célkitűzést, amelyhez az egyes tagállamok saját kapacitásuknak megfelelően járulnak hozzá. Ugyanezt a megközelítést javasoljuk tehát az energiahatékonyság területén, figyelembe véve minden egyes ország előrehaladottsági szintjét.
Ezen túlmenően hangsúlyozni kell, hogy a primer szektor (mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat) energiafogyasztása a nagyrészt importált fosszilis energiaforrásoknak felel meg. Ennek a helyzetnek a gazdasági és környezeti hatásai elegendő indokok arra, hogy a primer szektort külön megemlítsük a vizsgált cikkben.
5. módosítás
4. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
||||||||||||||||||||||||
1. A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a közintézményeik tulajdonában lévő teljes alapterület évente 3 %-át oly módon felújítsák, hogy az megfeleljen legalább az érintett tagállam által a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek. A 3 %-ot az érintett tagállam közintézményeinek tulajdonában lévő, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. 2. A tagállamok lehetőséget biztosíthatnak a közintézmények számára, hogy egy adott évben úgy számítsák be az éves épületfelújítási hányadba a többlet felújított alapterületet, mintha a felújításra valójában az elmúlt vagy következő két évben került volna sor. 3. Az 1. bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2014. január 1-jéig létrehozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a közintézményeik tulajdonában lévő épületek jegyzékét, amely feltünteti az alábbiakat:
4. A tagállamok a következőkre ösztönzik a közintézményeket:
|
1. A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a közintézményeik tulajdonában lévő oly módon felújítsák, hogy az megfeleljen legalább az érintett tagállam által a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek. az érintett tagállam közintézményeinek tulajdonában lévő, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek, amely nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. 2. 3. Az 1. bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2014. január 1-jéig létrehozzák és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik a közintézményeik tulajdonában lévő épületek jegyzékét, amely feltünteti az alábbiakat:
4. A tagállamok a következők a közintézmények:
|
A jelenlegi helyzetben az Európai Unió az energiahatékonysági célkitűzéseinek csupán felét lesz képes elérni. Nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, különösen kötelező érvényű célkitűzések előírása révén. Kötelező érvényű nemzeti célkitűzések híján az ágazati – főként az építőipari – célkitűzéseket kell támogatni, főként az építőiparon belül, amelyek a legnagyobb energiahatékonysági lehetőségekkel rendelkeznek.
A következő pontok alapján javasoljuk az irányelv támogatását:
1. |
Az Európai Unió pénzügyi mechanizmusokat (ELENA, JESSICA stb.) vezetett be és az energiahatékonyságot támogató alapot (EEE-F stb.) hozott létre, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret pedig jelenleg a strukturális alapokból magas százalékot szán az energiahatékonyságra. Más pénzügyi eszközök is léteznek, ilyenek például az energiahatékonyságra vonatkozó szerződések, a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a nemzeti vagy regionális energiahatékonysági alapok, amelyek támogatják az energiahatékonysági munkákat azokban az időszakokban, amikor kevesebb közpénz áll rendelkezésre. |
2. |
Léteznek olcsóbb megoldások is rövidebb távú megtérüléssel, mint például a fűtési és hűtési rendszerek felülvizsgálata, illetve az épületek fűtésszabályozási rendszerei, amelyek folyamatos befektetést tesznek lehetővé. |
3. |
Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv figyelembe veszi az épületek sokféleségét, és kizár néhányat közülük (történelmi, időszakos, vagy csarnokjellegű épületek stb.). Az északi és déli államok közötti éghajlatbeli különbségeket is figyelembe veszi. |
4. |
Az építőiparban megvalósítandó energiahatékonyság ígéretes lehetőség a helyi, nem áthelyezhető munkahelyek szempontjából: négy lakás energiahatékonysági felújítása egy munkahely létrehozásának felel meg. |
5. |
Az épületek energiahatékonyságáról szóló menetrend végrehajtása érdekében a tagállamok most fogadtak el egy a kézművesek képzésére vonatkozó menetrendet. |
Az irányelvjavaslaton ugyanakkor javítani lehet a következő szempontok figyelembevételével:
1. |
Fontos emlékeztetni arra, hogy az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU. sz. irányelv a tagállamokra bízza a döntést azzal kapcsolatban, hogy hozzájárul-e egy kijelölt környezet részét képező védett épületek felújításához. |
2. |
Az energia kezelésére és elszámolására vonatkozó európai normákra kell támaszkodni. |
3. |
Meg kell könnyíteni és meg kell erősíteni az energiahatékonyságra vonatkozó szerződésekhez való hozzáférést. |
4. |
A tagállamoknak támogatniuk kell a helyi és regionális önkormányzatokat pénzügyi vagy egyéb segítségnyújtás formájában. |
5. |
Végül hasznos volna a hatóságokat arra ösztönözni, hogy vezessenek be olyan képzési és figyelemfelkeltési eszközöket, amelyek célja az épületek megfelelő kezelése és fenntartása, valamint a felhasználók alacsony energiafogyasztása. |
Ezek a szempontok fontosak a 2020. évi energiahatékonysági célkitűzés eléréshez.
6. módosítás
5. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
Közintézményi beszerzés A tagállamok biztosítják, hogy a közintézmények csak – a III. mellékletben említett – magas energiahatékonysági teljesítményű termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásároljanak. |
Közintézményi beszerzés A tagállamok biztosítják, hogy a közintézmények csak – a III. mellékletben említett – magas energiahatékonysági teljesítményű termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásároljanak. |
Indokolás
Megkövetelni a közintézményektől, hogy csak magas energiahatékonysági teljesítményű termékeket, szolgáltatásokat és épületeket vásároljanak, némi aggodalomra ad okot az EU azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy a közbeszerzést a stratégiai jellegű politikai célkitűzések elérésére kívánja felhasználni. A helyi és regionális önkormányzatokra kellene bízni a választást, hogy az energiahatékonysági kritériumokat beillesztik-e vagy sem a közbeszerzésekbe, és minden kapcsolódó európai uniós követelménynek teljes mértékben fakultatívnak kellene maradnia.
A jogbiztonság és a belső piac egységességének biztosítása érdekében lényeges, hogy a vizsgált irányelv összhangban álljon a közbeszerzésre vonatkozó, létező uniós rendelkezésekkel. Emiatt hangsúlyozni kell, hogy a tagállamok közvetlenül felelősek azért, hogy a közbeszerzéseket azon energiahatékonysági célkitűzések elérésének szolgálatába állítsák, amelyeket másképpen nem lehetne elérni. Célszerűnek tűnik az Európai Parlament jelentéstervezetéhez hasonlóan nem csupán magas energetikai normákat ajánlani, hanem a lehető legmagasabbakat.
Amikor az irányelvjavaslat az energiahatékony szolgáltatások kérdését a közkiadásokhoz kapcsolódóan boncolgatja, csupán olyan szolgáltatásokra tesz utalást, amelyek jó energiahatékonyságú termékeket használnak. Inkább a szélesebb értelemben vett szolgáltatásokra kellene utalnia, beleértve a megfelelő energiahatékonyságú szolgáltatásokat, a 2. cikkben meghatározottaknak megfelelően.
7. módosítás
6. cikk (9) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
Az (1) bekezdés alternatívájaként a tagállamok más intézkedéseket is választhatnak a végső fogyasztók körében elérendő energiamegtakarítás eszközéül. Az alternatív eszközzel elért éves energiamegtakarításnak meg kell egyeznie az (1) bekezdésben előírt energiamegtakarítási mennyiséggel. Ha egy tagállam ezen lehetőséggel élve más intézkedést választ, arról legkésőbb 2013. január 1-jéig értesítenie kell a Bizottságot, ismertetve az elfogadni kívánt alternatív intézkedést, valamint a 9. cikkben említett szabályokat és szankciókat, és kifejtve, hogy a kérdéses intézkedések hogyan vezetnek el az előírt mennyiségű energiamegtakarításhoz. A Bizottság az értesítést követő 3 hónapon belül elutasíthatja ezeket az intézkedéseket vagy javaslatot tehet azok módosítására. Ha ez történik, az érintett tagállam mindaddig nem alkalmazhatja az alternatív intézkedést, amíg a Bizottság kifejezetten el nem fogadja az intézkedés ismételten benyújtott vagy módosított tervezetét. |
Indokolás
Azt javasoljuk a tagállamoknak, hogy más intézkedéseket hozzanak az energiamegtakarítás érdekében. Félő, hogy amennyiben a magánszektort nem sikerülne a tagállamoknak bevonniuk, akkor ezeket az intézkedéseket csak közpénzekből lehetne megvalósítani, aminek következtében ezeknek az intézkedéseknek a terhét a polgárok viselnék. Az egyértelműség érdekében határozottan javasoljuk e cikk törlését.
Meg lehetne azonban fontolni egy alternatív megoldást, mint amilyen az Európai Parlament energiahatékonysági irányelvről szóló jelentéstervezetében is szerepel, mely lehetővé teszi az energiahatékonyságot célzó intézkedésekre irányuló pénzügyi eszközök feltöltését.
8. módosítás
6. cikk (10) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
Adott esetben a Bizottság a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján rendszert fogad el az energiamegtakarítást célzó nemzeti kötelezettségi rendszerek keretében elért energiamegtakarítás kölcsönös elismerésére. Ez a rendszer lehetővé teszi a köteles felek számára az egy adott tagállamban elért és tanúsított energiamegtakarítás beszámítását a valamely más tagállamban fennálló kötelezettségeik teljesítésébe. |
Indokolás
Az energiamegtakarítások kölcsönös elismerési rendszerének – amely lehetővé teszi, hogy a köteles felek az egy adott tagállamban elért energiamegtakarítást beszámítsák a valamely más tagállamban fennálló kötelezettségeik teljesítésébe – egyik lehetséges következménye az, hogy az az érintett tagállamokban hátrányosan érinti a helyi foglalkoztatást. Az ilyen jellegű következmények elkerülése érdekében határozottan javasoljuk e cikk törlését.
9. módosítás
8. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
A tagállamok biztosítják, hogy a villamosenergia-, földgáz-, távfűtés/távhűtés- és lakossági távmelegvíz-végfelhasználókat olyan egyéni mérőórával látják el, amely pontosan méri azok tényleges energiafogyasztását és a VI. melléklettel összhangban lehetővé teszi az ilyen energiafogyasztásra és a tényleges használati időpontokra vonatkozó információszolgáltatást. A tagállamok a villamos energia, illetve a gáz piacáról szóló 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelvekben előírt intelligens mérőberendezések üzembe helyezése során biztosítják, hogy a fogyasztásmérők minimális funkcióinak és a piaci szereplők tekintetében előírt kötelezettségeknek a meghatározása során teljes mértékben figyelembe veszik az energiahatékonysággal és a végső fogyasztók érdekeivel kapcsolatos célkitűzéseket. A villamos energia esetében a végső fogyasztó kérésére a fogyasztásmérők üzemeltetői biztosítják, hogy a fogyasztásmérők a végső fogyasztók létesítményeiben termelt és a hálózatba betáplált villamos energiát is figyelembe vegyék. A tagállamok biztosítják, hogy ha a végső fogyasztók ezt kérik, az azok részéről eljáró harmadik fél rendelkezésére bocsássák az adott fogyasztók termelésre, illetve fogyasztásra vonatkozó valós idejű mérési adatait. Amennyiben az épület fűtését és hűtését távfűtési hálózatról biztosítják, az épület bemeneti pontjánál hőmennyiségmérőt kell felszerelni. Többlakásos épületek esetében egyéni hőfogyasztásmérőket is fel kell szerelni az egyes lakások fűtő- vagy hűtőenergia-fogyasztásának mérésére. Amennyiben műszakilag nem kivitelezhető az egyéni hőfogyasztásmérők használata, a VI. melléklet 1.2. pontjában foglalt előírásokkal összhangban egyéni fűtési költségelosztók alkalmazandók az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére. A tagállamok szabályokat vezetnek be a központi fűtéssel vagy hűtéssel felszerelt többlakásos épületek hőfogyasztásával kapcsolatos költségek elosztása tekintetében. E szabályoknak a bizonyos épületjellemzőket (így a lakások közötti hővezetés) tükröző korrekciós tényezőkről szóló iránymutatásokat is magukban kell foglalniuk. |
A tagállamok biztosítják, hogy a villamosenergia-, , távfűtés/távhűtés- és lakossági távmelegvíz-végfelhasználókat olyan egyéni mérőórával látják el, amely pontosan méri azok tényleges energiafogyasztását és a VI. melléklettel összhangban lehetővé teszi az ilyen energiafogyasztásra és a tényleges használati időpontokra vonatkozó információszolgáltatást. A tagállamok a villamos energia, illetve a gáz piacáról szóló 2009/72/EK és 2009/73/EK irányelvekben előírt intelligens mérőberendezések üzembe helyezése során biztosítják, hogy a fogyasztásmérők minimális funkcióinak és a piaci szereplők tekintetében előírt kötelezettségeknek a meghatározása során teljes mértékben figyelembe veszik az energiahatékonysággal és a végső fogyasztók érdekeivel kapcsolatos célkitűzéseket. A villamos energia esetében a végső fogyasztó kérésére a fogyasztásmérők üzemeltetői biztosítják, hogy a fogyasztásmérők a végső fogyasztók létesítményeiben termelt és a hálózatba betáplált villamos energiát is figyelembe vegyék. A tagállamok biztosítják, hogy ha a végső fogyasztók ezt kérik, az azok részéről eljáró harmadik fél rendelkezésére bocsássák az adott fogyasztók termelésre, illetve fogyasztásra vonatkozó valós idejű mérési adatait. Amennyiben az épület fűtését és hűtését távfűtési hálózatról biztosítják, az épület bemeneti pontjánál hőmennyiségmérőt kell felszerelni. Többlakásos épületek esetében egyéni hőfogyasztásmérőket is fel kell szerelni az egyes lakások fűtő- vagy hűtőenergia-fogyasztásának mérésére. Amennyiben műszakilag nem kivitelezhető az egyéni hőfogyasztásmérők használata, a VI. melléklet 1.2. pontjában foglalt előírásokkal összhangban egyéni fűtési költségelosztók alkalmazandók az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére. A tagállamok szabályokat vezetnek be a központi fűtéssel vagy hűtéssel felszerelt többlakásos épületek hőfogyasztásával kapcsolatos költségek elosztása tekintetében. E szabályoknak a bizonyos épületjellemzőket (így a lakások közötti hővezetés) tükröző korrekciós tényezőkről szóló iránymutatásokat is magukban kell foglalniuk. |
Indokolás
Mivel az előadó a véleménytervezetben kiemeli a szubszidiaritási elvet, némi rugalmasságot kell biztosítani a tagállamoknak a javaslat végrehajtásában, mivel az épületek műszaki adottságaiban meglévő különbségek befolyásolhatják a végfogyasztók hőfelhasználási szokásait.
A globális hatékonyság biztosításához arra is szükség van, hogy a javaslat összesített gazdasági és környezeti költségét figyelembe vegyük. Ebbe beletartoznának a javítási, üzemeltetési és pótlási költségek.
Egyrészt ajánlatos, hogy az intelligens fogyasztásmérők a tüzelőanyagok teljes skáláját lefedjék. Másrészt pedig – az általános észrevételekkel összhangban – helyénvaló megemlíteni, hogy a végfelhasználóknak kézben kell tudniuk tartani költségeiket, és ezáltal csökkenteni energiafogyasztásukat. Fontos leszögezni, hogy az ilyen rendszerek felszerelése nem történhet a végfelhasználó terhére.
10. módosítás
8. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
Az egyéni energiafogyasztás méréséből és számlázásából származó információkat, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben és a VI. mellékletben említett egyéb információkat térítésmentesen kell biztosítani a végső fogyasztók számára. |
Az egyéni energiafogyasztás méréséből és számlázásából származó információkat, valamint az (1), (2) és (3) bekezdésben és a VI. mellékletben említett egyéb információkat térítésmentesen kell biztosítani a végső fogyasztók számára. |
Indokolás
A félreértések elkerülése végett célszerű ezen a helyen világossá tenni, hogy csak olyanok férhetnek hozzá ezekhez a személyes adatokhoz, akik az érintett fogyasztók nevében járnak el. Azáltal, hogy a leolvasási és számlázási módok az intelligens mérőrendszer irányába fejlődnek, digitális személyes adatok keletkeznek. Ezeket az adatokat a titoktartás és a végső fogyasztó személyes adatainak védelme érdekében védeni szükséges.
11. módosítás
8. cikk (4) bekezdés– új bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
|
|
Indokolás
Az irányelv nem emeli ki az egyes polgárok egyéni fellépéseitől várható nyereségeket. Az energiahatékonysági intézkedések végrehajtásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni az egyéni szintet, a polgárok figyelemfelkeltése pedig olyan ütőkártya, amelyet a 2020. évi célkitűzések teljesítése érdekében nem szabad elhanyagolni.
12. módosítás
10. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
A tagállamok 2014. január 1-jéig a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés alkalmazási potenciáljának fejlesztését célzó, a VII. mellékletben előírt információkat tartalmazó nemzeti fűtési és hűtési tervet dolgoznak ki, és erről értesítik a Bizottságot. A terveket ötévente naprakésszé kell tenni és erről a Bizottságot értesíteni kell. A tagállamok szabályozási keretük útján biztosítják, hogy a nemzeti fűtési és hűtési terveket a helyi és regionális fejlesztési tervekben (beleértve a városi és vidéki területfejlesztési terveket is) figyelembe vegyék, és hogy azok megfeleljenek a VII. mellékletben foglalt tervezési kritériumoknak. |
A tagállamok 2014. január 1-jéig a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés alkalmazási potenciáljának fejlesztését célzó, a VII. mellékletben előírt információkat tartalmazó nemzeti fűtési és hűtési tervet dolgoznak ki, és erről értesítik a Bizottságot. A terveket ötévente naprakésszé kell tenni és erről a Bizottságot értesíteni kell. A tagállamok szabályozási keretük útján biztosítják, hogy a nemzeti fűtési és hűtési terveket a helyi és regionális fejlesztési tervekben (beleértve a városi és vidéki területfejlesztési terveket is) figyelembe vegyék, és hogy azok megfeleljenek a VII. mellékletben foglalt tervezési kritériumoknak. |
Indokolás
Fontos, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal konzultáljanak a fűtésre és hűtésre vonatkozó tervek kidolgozási és végrehajtási időszakában.
13. módosítás
10. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
||||||||||||||
4. A tagállamok feltételeket írhatnak elő a (3) bekezdés rendelkezései alóli mentesítés tekintetében, amennyiben:
A tagállamok az ilyen mentesítési feltételekről 2014. január 1-jéig értesítik a Bizottságot. A Bizottság az értesítést követő hat hónapon belül elutasíthatja ezeket a feltételeket vagy javaslatot tehet azok módosítására. Ha ez történik, az érintett tagállam mindaddig nem alkalmazhatja a mentességi feltételeket, amíg a Bizottság kifejezetten el nem fogadja a feltételek ismételten benyújtott vagy módosított tervezetét. |
4. A tagállamok feltételeket írhatnak elő a (3) bekezdés rendelkezései alóli mentesítés tekintetében, amennyiben:
|
Indokolás
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazása mellett a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy makrogazdasági okokból vagy a hálózati stabilitás biztosítására nagy hatásfokú új gáz- vagy szénerőműveket is hasonló feltételekkel engedélyezzenek. Az irányelv tervezetében előirányzott kivételszabályozás, amely az Európai Bizottság számára a vizsgálati fenntartás lehetőségét irányozza elő, ehhez nem elegendő. Egy erőmű makrogazdasági hasznának és a hálózati stabilitás biztosításához való hozzájárulásának megítélése továbbra is messzemenőkig a tagállamok dolga kell hogy maradjon.
14. módosítás
19. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
A Bizottság értékeli az éves jelentéseket és kiegészítő jelentéseket, valamint azt, milyen mértékű előrelépést tettek a tagállamok a 3. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti energiahatékonysági célelőirányzatok teljesítése, valamint ezen irányelv végrehajtása irányában. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentések értékelése alapján a Bizottság ajánlásokat tehet a tagállamoknak. |
A Bizottság értékeli az éves jelentéseket és kiegészítő jelentéseket, valamint azt, milyen mértékű előrelépést tettek a tagállamok a 3. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti energiahatékonysági célelőirányzatok teljesítése, valamint ezen irányelv végrehajtása irányában. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentések értékelése alapján a Bizottság ajánlásokat tehet a tagállamoknak. |
Indokolás
Politikai ajánlásainak 13. pontjában a Régiók Bizottsága hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi szereplők fontos szerepet töltenek be az energiahatékonysági programok végrehajtásában. Ezért e részvétel fokozását javasoljuk, mégpedig több olyan intézkedés révén, mint ami a 13. pont d) alpontjában szerepel, azaz a regionális és helyi önkormányzatok arra történő ösztönzésével, hogy a szakpolitikai döntések eredményességének fokozása érdekében az energiára és az üvegházhatású gázokra vonatkozóan megfigyelőrendszereket és elszámolási rendszereket vezessenek be. E megfigyelő- és elszámolási rendszerek létrehozásához – amelyek a későbbiekben alapul szolgálnak a végül az Európai Bizottság által értékelendő éves és kiegészítő jelentések tagállamokkal közösen történő kidolgozásához – biztosítani kell az eszközöket, amelyek segítségével több információhoz lehet hozzájutni, mint amennyivel az energiaszolgáltatók jelenleg rendelkeznek.
15. módosítás
19. cikk (8)–(9) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
||||||||
8. A Bizottság 2018. június 30-ig jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk végrehajtásáról. A jelentést adott esetben az alábbi célok egyikét vagy közülük többet célzó jogalkotási javaslat követi:
9. A Bizottság 2018. június 30-ig értékeli a tagállamok által a 15. cikk (1) bekezdésében említett szabályozási és nem szabályozási korlátok csökkentése terén elért előrehaladást; az értékelést adott esetben jogalkotási javaslat követi. |
8. A Bizottság . június 30-ig jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 6. cikk végrehajtásáról. A jelentést adott esetben az alábbi célok egyikét vagy közülük többet célzó jogalkotási javaslat követi:
9. A Bizottság . június 30-ig értékeli a tagállamok által a 15. cikk (1) bekezdésében említett szabályozási és nem szabályozási korlátok csökkentése terén elért előrehaladást; az értékelést adott esetben jogalkotási javaslat követi. |
Indokolás
Az említett köztes időpontokat nem tartjuk megfelelőnek. A 2018-as határidők túl közel vannak a 2020-as határidőkhöz ahhoz, hogy jelentős intézkedéseket lehessen bevezetni. A Régiók Bizottsága ezért javasolja, hogy ezeket a határidőket az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetéséről szóló jelentés benyújtása esetében 2016-ra, a tagállamok által a szabályozási és nem szabályozási korlátok csökkentése terén elért előrehaladás értékelése esetében pedig 2014-re hozzák előre.
16. módosítás
Új cikk – 15. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
|
|
Indokolás
Az energiahatékonysági intézkedések megvalósításával elérni kívánt célkitűzések teljesítése, valamint a fellépések minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében szükség van az ágazat energiahatékonysággal foglalkozó szakértőinek és szakembereinek képzésére. A regionális és helyi önkormányzatokra feltétlenül szükség lesz e képzések kidolgozásához és megvalósításához.
17. módosítás
III. melléklet
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
A Régiók Bizottsága módosítása |
||||||||||||||||||||||||
Termékek, szolgáltatások és épületek közintézmények általi beszerzése során alkalmazandó energiahatékonysági követelmények A termékeket, szolgáltatásokat vagy épületeket beszerző közintézmények:
|
Termékek, szolgáltatások és épületek közintézmények általi beszerzése során alkalmazandó energiahatékonysági követelmények A termékeket, szolgáltatásokat vagy épületeket beszerző közintézmények:
|
Indokolás
Egyértelmű, hogy ennek az albekezdésnek az a célja, hogy a közintézmények a szolgáltatásnyújtókra is terjesszék ki az irányelv alkalmazási területét, sokszorozó hatást érve el ezzel, ez a rendelkezés azonban jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet eredményez, mivel alaposan meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozók megfelelnek-e a feltételeknek, ami túlmegy annak prudenciális ellenőrzésén, hogy a szolgáltatás nyújtására a pályázati kiírásnak megfelelően került-e sor.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 14-én.
a Régiók Bizottsága elnöke
Mercedes BRESSO
(1) COM(2011) 109 végleges – 2011. évi energiahatékonysági terv.
(2) A (13) preambulumbekezdés nemzeti intézkedések bevezetését határozza meg a 20%-os energiahatékonysági célkitűzés elérése érdekében. Ha azonban a célkitűzés eléréséhez a politikai keret megerősítésére lenne szükség, a kötelező erejű célelőirányzat-rendszert felállító kétlépcsős folyamat bevezetése a következőképpen történik: 1. a tagállamok az energiahatékonyságra vonatkozóan irányadó vagy kötelező erejű célelőirányzatokat, nemzeti rendszereket és programokat határoznak meg; és 2. az Európai Bizottság az előzetesen rögzített célelőirányzatok alapján értékeli a célkitűzés elérésének lehetőségét. Ha ez az értékelés kedvezőtlen lenne, az Európai Bizottságnak 2020-ra vonatkozóan kötelező nemzeti célelőirányzatokat kell meghatároznia, figyelembe véve az egyes tagállamok kiindulási helyzetét, gazdasági teljesítményét és korábban tett fellépéseit.
(3) Az irányelvjavaslat 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek mindazokat a bevezetett intézkedéseket jelölik, amelyek biztosítják, hogy egy adott tagállam területén működő minden energiaelosztó és kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalkozás a megelőző naptári évben az adott tagállamban értékesített – de nem a közlekedésben felhasznált – energiavolumen 1,5%-ával egyenlő éves energiamegtakarítást érjen el.
(4) COM(2011) 112 végleges.