(1)

A Unió fejlesztési politikájának célja a szegénység visszaszorítása, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

(2)

Az Unió a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) tagjaként kötelezettséget vállalt a kereskedelemnek a fejlesztési stratégiákba való beépítésére és a nemzetközi kereskedelem elősegítésére annak érdekében, hogy világszerte előmozdítsa a fejlődést és csökkentse, illetve hosszú távon felszámolja a szegénységet.

(3)

Az Unió támogatja az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: AKCS) államokat a szegénység csökkentésére, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődésre való törekvésükben, és elismeri az alapanyag-ágazataik fontosságát.

(4)

Az Unió elkötelezte magát amellett, hogy a fenntartható fejlődés érdekében támogatja a fejlődő országok világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrációját. A fő AKCS banánexportáló országok kihívásokkal nézhetnek majd szembe a kereskedelmi rendszer változása, különösen a legnagyobb kedvezményes tarifa elvének a WTO keretében történő liberalizációja, valamint az Unió és a latin-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások következtében. Az Európai Parlament és Tanács1905/2006/EK rendeletét (2) ezért ki kell egészíteni az AKCS banánágazati kísérő intézkedésekre vonatkozó programmal („a program”).

(5)

A program keretében elfogadandó pénzügyi segítségnyújtási intézkedéseknek a banántermelő övezetekben élő, magát a banán termelési láncából fenntartó lakosság, különösen a kistermelők és kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására, és a munkaügyi, munkahelyi, egészségügyi és biztonsági normák, többek között a peszticideknek való kitettséggel kapcsolatos előírások betartásának biztosítására kell irányulniuk. Ezen intézkedéseknek következésképp támogatniuk kell a banánkiviteltől függő területek alkalmazkodását ▐, és adott esetben magukban kell foglalniuk az ágazatspecifikus költségvetési támogatás vagy projektspecifikus intervenciók révén történő átalakításukat. Az intézkedések célja, hogy szociális rugalmassági politikákat, gazdasági diverzifikációt vagy – ahol ez megvalósítható – a versenyképesség javítását célzó beruházást biztosítsanak, figyelembe véve a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 2686/94/EK tanácsi rendeletnek (3) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer, a hagyományos AKCS-banánszállítók számára a 856/1999/EK tanácsi rendeletnek (4) megfelelően létrehozott különleges segítségnyújtási keret, valamint az 1609/1999/EK bizottsági rendelet (5) eredményeit és az ezekből nyert tapasztalatokat. Az Unió elismeri, hogy fontos biztosítani a banántermelésből származó jövedelmek méltányos elosztását.

(6)

A programnak az azon AKCS-országokban zajló alkalmazkodási folyamatot kell kísérnie, amelyek az elmúlt években jelentős mennyiségű banánt exportáltak az Unióba, és amelyekre hatást gyakorol a genfi banánkereskedelmi megállapodás (6) keretében történő liberalizáció, illetve az Unió és a latin-amerikai és közép-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások. A program a hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási kereten alapul. A program megfelel az Unió WTO keretén belüli nemzetközi kötelezettségeinek, emellett szerkezetátalakításra és a versenyképesség fokozására irányul, ezért átmeneti jellegű, és négyéves időszakra szól (2010–2013).

(7)

„A hagyományos AKCS-banánszállítók számára nyújtott különleges segítségnyújtási keretről szóló kétéves jelentés” című 2010. március 17-i bizottsági közlemény következtetései szerint a lezárult segítségnyújtási programok jelentős mértékben hozzájárultak a sikeres gazdasági diverzifikáció megvalósítására való alkalmasság fokozásához, jóllehet még nem számszerűsíthető pontosan a kiváltott teljes hatás, valamint továbbra is kérdéses az AKCS-országok banánkivitelének fenntarthatósága.

(8)

A Bizottság elvégezte a különleges segítségnyújtási keret értékelését, ám nem készített hatástanulmányt a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedéseket illetően.

(9)

A Bizottságnak biztosítania kell e programnak a kedvezményezett országok regionális és nemzeti indikatív programjaival való megfelelő összehangolását, különösen a gazdasági, mezőgazdasági, szociális és környezeti célok teljesítése vonatkozásában.

(10)

A világ banánkereskedelmének csaknem 2 %-a kapja meg a tisztességes kereskedelemben részt vevő termelők szervezeteinek tanúsítását. A tisztességes kereskedelem minimális árait a „fenntartható termelés költségei” alapján számítják ki – amely költségeket pedig az érintett felekkel folytatott konzultációt követően állapítanak meg – azzal a céllal, hogy internalizálják az elfogadható szociális és környezetvédelmi normáknak való megfelelés költségeit, valamint olyan ésszerű nyereséget képezzenek, amelyből a termelők hosszú távon biztosíthatják megélhetésüket.

(11)

A helyi munkavállalók kizsákmányolásának megakadályozása végett a banánágazat termelőinek megállapodásra kell jutniuk az ágazatban megtermelt haszon tisztességes elosztásáról.

(11a)

A Bizottságot fel kell jogosítani, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi stratégiai dokumentumok, a többéves indikatív programok, a tematikus programok stratégiai dokumentumai, valamint a kísérő intézkedések tekintetében, mivel ezek kiegészítik az 1905/2006/EK rendeletet és alkalmazási körük általános. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson.

(12)

Az 1905/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az uniós támogatás végrehajtása

E rendelet átfogó szándékával és hatályával, továbbá céljaival és általános alapelveivel összhangban az uniós támogatást az 5–16. cikkben meghatározott földrajzi és tematikus programokon, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok révén kell végrehajtani.”

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Fő AKCS banánszállító országok

(1)   A IIIa. mellékletben felsorolt AKCS banánszállító országok a banánszállítókra vonatkozó kísérő intézkedések kedvezményezettjei. Az ezen országok számára nyújtott uniós támogatás célja az uniós banánpiacnak a WTO keretében történő liberalizációját követő átállási folyamat támogatása. Az Uniótól kapott támogatást elsősorban az érintett termelők és lakosság, valamint adott esetben a kisméretű gazdaságokban dolgozók életszínvonalának és életkörülményeinek javítására kell felhasználni a szegénység elleni küzdelem érdekében, többek között a munkaügyi és biztonsági előírásoknak való megfelelés révén, valamint a környezetvédelmi normák, köztük a peszticidek használatára és az ilyen anyagoknak való kitettségre vonatkozó normák betartása révén. Az uniós támogatás figyelembe veszi az országok szakpolitikáit, alkalmazkodási stratégiáit és regionális környezetét (az Unió legkülső régióitól, valamint tengeren túli országoktól és területektől való távolságukat), és különös figyelmet fordít az együttműködés következő területeire:

(2)   A IV. mellékletben említett összegen belül a Bizottság – az alábbi objektív és súlyozott mutatók alapján – megállapítja az egyes jogosult AKCS banánszállító országok számára rendelkezésre álló, az e cikk (1) bekezdésében említett maximális összeget:

Az elosztási kritériumok felmérése a 2010-et megelőző, de öt évet meg nem haladó időszak reprezentatív adatain alapul, illetve a Bizottság által készített tanulmányon, amely értékeli, hogy a WTO-ban kötött megállapodás, illetve az Unió és egyes vezető banánexportáló latin-amerikai országok között létrejött vagy hamarosan létrejövő kétoldalú és regionális megállapodások milyen hatást gyakoroltak az AKCS-országokra.

(3)   A Bizottság többéves támogatási stratégiákat fogad el a 19. cikkhez hasonlóan és a 21. cikkel összhangban. Biztosítja, hogy e stratégiák kiegészítik az érintett ország földrajzi stratégiai dokumentumait és a banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedések átmeneti jellegét.

A banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedésekkel kapcsolatos többéves támogatási stratégiáknak tartalmazniuk kell a következőket:

18 hónappal a lejárat előtt elvégzik az érintett országok banánágazatra vonatkozó kísérő intézkedéseket célzó programjának és haladásának értékelését, valamint ajánlásokat tesznek az esetlegesen szükséges intézkedésekre és azok jellegére vonatkozóan.”

3.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

A stratégiai dokumentumok és többéves indikatív programok elfogadása

A 19. és 20. cikkben említett stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat, valamint azoknak az 19. cikk (2) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatait, valamint a 17. cikkben és a 17a. cikkben említett kísérő intézkedéseket a Bizottság fogadja el a 35. cikknek megfelelően elfogadott, valamint a 35a. és 35c. cikkben szereplő feltételekhez kötött, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén .”;

3a.

A 22. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)     Az éves cselekvési programokat – az Európai Parlament és a Tanács véleményét figyelembe véve – a Bizottság fogadja el.”

3b.

A 23. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)     Amennyiben az ilyen intézkedések költsége meghaladja a 10 millió eurót, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács véleményét figyelembe véve fogadja el azokat. A 10 millió EUR alatti különleges intézkedések esetében a Bizottság a határozata elfogadását követő egy hónapon belül tájékoztató céllal megküldi az intézkedéseket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)     A különleges intézkedések módosításairól, mint például a technikai kiigazításokról, a végrehajtási időszak meghosszabbításáról, az előirányzatoknak az előirányzott költségvetésen belüli újraelosztásáról, vagy a költségvetésnek az eredeti költségvetés 20 %-át meg nem haladó összeggel történő növeléséről vagy csökkentéséről, feltéve, hogy ezek a módosítások nem érintik a Bizottság határozatában meghatározott eredeti célokat, egy hónapon belül tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.”;

4.

A 25. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Alapelv, hogy az uniós támogatás nem használható fel a kedvezményezett országban adók, vámok vagy más költségek megfizetésére.”;

5.

A 29. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság által a 17a. cikk (3) bekezdésének, a 22. cikk (1) bekezdésének, a 23. cikk (1) bekezdésének és a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok alapján kell megtenni.”

6.

A 31. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 11–16. cikkben meghatározott tematikus program, és a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok szerint finanszírozott beszerzési vagy támogatási szerződések odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel lehetősége – a tematikus program, illetve a 17. cikkben és a 17a. cikkben meghatározott programok alapján támogatásra jogosult természetes vagy jogi személyek mellett – valamennyi, az OECD/DAC által és a II. mellékletben meghatározott fejlődő országban állampolgársággal rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy számára nyitva áll. A Bizottság az OECD/DAC-nak a támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzékének rendszeres felülvizsgálataival összhangban közzéteszi és naprakésszé teszi a II. mellékletet, és erről tájékoztatja a Tanácsot.”;

6a.

A 33. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)     A Bizottság értékelő jelentéseit tájékoztató céllal megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eredményeket beépítik a programtervezésbe és a forráselosztásba.”;

6b.

A 35. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„35. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)     A 17. cikk (2) bekezdésében, a 17a. cikkben és a 21. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó jogkört e rendelet alkalmazásának időtartamára a Bizottságra ruházzák.

(2)     A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása esetén erről haladéktalanul egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)     A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való feljogosítására a 35a. és 35b. cikkben megállapított feltételek vonatkoznak.

35a. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1)     Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (2) bekezdésében, a 17a. és a 21. cikkben említett felhatalmazást.

(2)     Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, törekednie kell arra, hogy a végső határozat meghozatala előtt ésszerű időn belül tájékoztassa a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás indokait.

(3)     A visszavonásról szóló határozat megszünteti az említett határozatban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályos felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

35b. cikk

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen

(1)     Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés időpontjától számított kéthónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen.

Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak további két hónappal meghosszabbodik.

(2)     Amennyiben az (1) bekezdésben említett időszak leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megjelölt időpontban hatályba lép.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a fenti határidő lejárta előtt is megjelenhet az Európai Unió Hivatalos Lapjában és hatályba léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem áll szándékában kifogást emelni.

(3)     Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett határidőn belül kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását.”

7.

A 38. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet 2007–2013-as időszakban történő végrehajtásának pénzügyi referenciaösszege 17 087 millió EUR.

(2)   Az 5–10., 11–16. és 17– 17a. cikkben említett valamennyi program számára elkülönített indikatív összegeket a IV. melléklet tartalmazza. Ezeket az összegeket a 2007–2013-as időszakra állapították meg.”;

8.

A szöveg az e rendelet I. mellékletében foglalt IIIa. melléklettel egészül ki;

9.

A IV. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének tartalma lép.