6.4.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 107/53

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról

(COM(2010) 471 végleges – 2010/0252 (COD))

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Szélessávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe

(COM(2010) 472 végleges)

2011/C 107/11

Előadó: Thomas McDONOGH

2010. október 7-én az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról

COM(2010) 471 végleges – 2010/0252 (COD).

2010. szeptember 20-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Szélessávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe

COM(2010) 472 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. február 2-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2011. február 16–17-én tartott, 469. plenáris ülésén (a február 16-i ülésnapon) 108 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések

1.1   Az EGSZB elismerését fejezi ki az európai bizottsági „Szélessávú csomag” mindhárom dokumentumával kapcsolatban. Időszerű, jól átgondolt és tartalmilag is átfogó munkák.

1.2   Az EGSZB határozottan támogatja a digitális menetrend arra irányuló célkitűzéseit, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen, és teljes mértékben egyetért az ebben a kiemelt kezdeményezésben foglalt, nagyra törő sávszélességi célkitűzéssel. (1) Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy néhány éven belül esetleg még ennél is nagyra törőbb sávszélességi célok kitűzésére lehet szükség, hogy Európa világszinten versenyképes maradhasson. (2)

1.3   Az EGSZB szerint riasztó, hogy Unió-szerte növekszik a munkanélküliség, különösen a fiatalok (a 25 év alattiak) körében. (3) Az EGSZB úgy véli, hogy a „szélessávú csomag” sikeres végrehajtása elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia által előrevetített intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósulásával megoldódjon a munkanélküliség problémája.

1.4   Az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy a „szélessávú csomagban” leírt szabályozási elvek összhangban vannak az elektronikus hírközlésre vonatkozó átdolgozott jogi kerettel. (4)

1.5   Az EGSZB a hálózatsemlegesség (5) elvét rendkívül fontosnak tartja az európai internetszolgáltatások jövőjére nézve. Olvastuk a nyílt internetről és a hálózatsemlegességről folytatott nyilvános konzultációval kapcsolatos európai bizottsági jelentést, (6) és örömmel fogadjuk, hogy Neelie Kroes alelnök is támogatja az elv alkalmazását. (7) Az EGSZB azonban aggódik amiatt, hogy a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók számára erős a kereskedelmi késztetés arra, hogy a hálózatsemlegesség elvével nem törődve, a polgárok érdekei ellen cselekedjenek. Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatásköreit meg kellene erősíteni annak biztosítása végett, hogy az internet Európa-szerte nyitott maradhasson, és hogy a szolgáltatók teljes mértékben tiszteletben tartsák a hálózatsemlegesség elvét, és ennek érdekében a hírközlési keretszabályozás (8) rendelkezései esetleg újabb módosításokra szorulnak.

1.6   Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét számos korábbi véleményére, amelyekben az információs társadalom, az Európa 2020 stratégia és a digitális menetrend támogatását hangsúlyozza; valamint azokra a véleményeire, amelyek amellett foglalnak állást, hogy EU-szerte mindenki számára hozzáférhető jó minőségű és nagy sebességű internetkapcsolatra van szükség, illetve kiegyensúlyozott szabályozási környezet kialakítására van szükség a hírközlési szolgáltatások számára, hogy jó minőségű szolgáltatásokat lehessen nyújtani megfizethető áron. (9)

1.7   Szélessávú stratégia

1.7.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az EU szélessávú stratégiájának tényleges megvalósítása rendkívül fontos az összes polgár jövőbeli gazdasági és társadalmi jólétére nézve, viszont mivel az anyagi körülmények még sok éven át nehéznek ígérkeznek, az EGSZB attól tart, hogy a szélessávú célkitűzések elérése nem kis kihívás elé állítja Európát. Az EGSZB arra kéri a Tanácsot, az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a digitális menetrendben foglalt szélessávú célkitűzések megvalósításának támogatására.

1.7.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az internethez való egyetemes, nagysebességű, szélessávú hozzáférés kulcsfontosságú a társadalmi és területi kohézió előmozdítása érdekében. (10) Örömmel fogadjuk a strukturális és vidékfejlesztési alapok felhasználásának kibővítésére irányuló terveket a kereskedelmileg életképes szélessávú infrastruktúrák kifejlesztésének támogatására. Az is rendkívül fontos azonban, hogy ennek a beruházásnak az előnyeit – a jó minőségű szolgáltatást és a költségek jelentős, minden végfelhasználót érintő csökkenését – a polgárok is élvezhessék. Az EGSZB ezenkívül arra kéri a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy alakítsanak ki ingyenes Wi-Fi-hotspotokat a közterületeken, ezzel is támogatva a digitális menetrendet.

1.7.3   Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy az egész Európára kiterjedő szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés költségeinek csökkenése a gazdaságra és az életminőségre nézve többszörösen is kihat. Arra kérjük az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést ezeknek a költségeknek a csökkentése érdekében.

1.7.4   Az EGSZB örömmel fogadja ugyan a szélessávú infrastruktúrákba való beruházások ösztönzésére és támogatására irányuló intézkedéseket, de azt szeretné látni, hogy ezeket a beruházásokat mind a versenynek kedvező módon valósítják meg. Az EGSZB nem venné jó néven, ha a támogatások a gyakorlatban úgy működnének, hogy aránytalan előnybe hozzák a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat.

1.7.5   Az EGSZB azonban csalódottan állapítja meg, hogy a tagállamok mindeddig nem nagyon siettek kihasználni a szélessáv-támogatási alapokat. (11) Örömmel fogadjuk azt az elképzelést, hogy készüljön útmutató a tagállamok számára, amely elmagyarázza, hogyan lehet felgyorsítani a programokat és lehívni a rendelkezésre álló forrásokat.

1.8   Rádióspektrum-politika (RSP)

1.8.1   Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul, hogy a rádióspektrum-politikai program azt kívánja jogi úton biztosítani, hogy a vezeték nélküli technológiák számára elegendő és megfelelő lefedettséget nyújtó és kapacitású spektrumot jelöljenek ki és tegyenek hozzáférhetővé a 2020-ra kitűzött cél elérése érdekében. Helyesli továbbá, hogy a szélessáv fejlesztését olyan intézkedések is elősegítik, amelyek kedveznek a versenynek – ilyen például a spektrumkereskedelem bevezetése –, illetve olyanok is, amelyek a meglévő engedélyek módosítása esetén elejét veszik a lehetséges torzulásoknak.

1.8.2   Az EGSZB azt is örömmel látja, hogy a program kifejezetten a digitális hozadék 800 MHz-es sávjának 2013-ig történő felszabadítását célozza a szélessávú lefedettség biztosítása érdekében, különösen a vidéki területeken. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy késlekedés nélkül szabadítsák fel ezt a frekvenciatartományt.

1.8.3   Az EGSZB tudomásul veszi továbbá az arra irányuló terveket, hogy megfizethető áron biztosítsanak műholdas szélessávú szolgáltatást az olyan távol eső területeken, amelyek kiszolgálása földfelszíni úton nem valósítható meg.

1.8.4   Az EGSZB az Európai Bizottsághoz csatlakozva arra kéri a tagállamokat, hogy segítsék elő, hogy a szélessávú lefedettségi célkitűzés mihamarabb megvalósulhasson, és ennek érdekében máris tegyék meg az alábbi intézkedéseket:

—	tegyenek hozzáférhetővé kellően széles frekvenciatartományokat; (12)

—	gyorsan ítéljék oda a frekvenciahasználati jogokat;

—	biztosítsanak nagyobb rugalmasságot, és erősítsék a versenyt;

—	tegyék lehetővé a másodlagos spektrumkereskedelmet, hogy igazodni lehessen a piaci fejleményekhez.

1.9   Új generációs hozzáférési hálózatok

1.9.1   Az új generációs hozzáférési hálózatok üzemeltetése igen költséges, és jelentős kockázatot jelentenek a befektetőknek. Látjuk, hogy a javaslatok figyelembe veszik ezeket a kockázatokat, és engedélyezik, hogy a szabályozott hozzáférési költségek kockázati felárat tartalmazzanak.

1.9.2   Az EGSZB-nek tetszik az Európai Bizottság kreatív megközelítésmódja, vagyis az, hogy határozottan támogatja a közös beruházásra irányuló megoldásokat, amelyek csökkenthetik az egyes cégek által vállalt egyéni kockázat szintjét.

1.9.3   Az EGSZB felismeri, hogy az új generációs hálózatokhoz való hozzáférési szabályok sikeres érvényre juttatása erősen függ attól, hogy az egyes tagállamokban a szabályozó hatóságok hogyan alkalmazzák azokat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy adjanak meg minden támogatást a nemzeti szabályozó hatóságoknak és az Elektronikus Hírközlést Szabályozó Európai Hatóságok Testületének (BEREC), hogy ezt a nehéz feladatot teljesíteni tudják.

2.   Ajánlások

2.1   A nyílt internet fennmaradása és a hálózatsemlegesség védelme érdekében az Európai Bizottságnak és a nemzeti szabályozó hatóságoknak szorosan nyomon kellene követniük a hálózatüzemeltetők által a hálózaton átáramló adatok kezelésére használt technológiákat, és azt, hogy ebből esetleg mit érzékelhetnek az internethasználók.

2.2   A tapasztalatok azt sugallják, hogy az Európai Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy a hírközlési keretszabályozás elegendő-e annak a fenyegetésnek az elhárítására, amelyet a szolgáltatók jelentenek a nyílt internetre és a hálózatsemlegességre nézve.

2.3   A nemzeti szélessávú terveket mihamarabb frissíteni kellene, hogy gyors és szupergyors szélessávú szolgáltatás nyújtására is tartalmazzanak projektterveket.

2.4   A nemzeti szélessávú terveknek a projekttervek általánosságban bevált gyakorlatát kellene követniük: részletezniük kellene a célkitűzésekhez szükséges erőforrásokat és az egyes mérföldkövek elérésére kitűzött határidőket.

2.5   Az EU-nak rendszeres időközönként felül kellene vizsgálnia a nemzeti szélessávú terveket, hogy megállapítsa az erőforrások terén jelentkező hiányosságokat és más problémákat.

2.6   A nemzeti szélessávú terveknek részletezniük kellene minden olyan közvetlen állami rendszert és infrastrukturális és közműberuházást, amely a digitális menetrend céljainak megvalósítását hivatott elősegíteni.

2.7   Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a tagállamokban a versenyre gyakorolt hatásra, hogy ily módon szabályozni tudja a szélessávú hálózati költségek csökkentésének gyakorlati megvalósítását.

2.8   Az Európai Bizottságnak bármilyen megfelelő mechanizmussal biztosítania kellene, hogy a rádióspektrumok árszintje mindig elfogadható legyen, hogy a versenyképes szolgáltatásokat gazdaságilag életképes módon lehessen nyújtani.

2.9   A digitális gazdaság előrelendítése végett a tagállamoknak és a regionális önkormányzatoknak támogatniuk kellene ingyenes Wi-Fi-hotspotok kialakítását a közterületeken.

2.10   Közös beruházás és köz-magán partnerség keretében megvalósítandó infrastruktúraprojektek végrehajtásakor a tagállamoknak és a regionális önkormányzatoknak körültekintően kell eljárniuk, nehogy ártsanak a piacon meglévő egészséges versenynek. (13)

2.11   Ahogy fejlődnek a rádiós technológiák és szolgáltatások, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az elektromágneses mezők esetleg ártalmasak lehetnek a lakosság egészségére, ezért igen fontos, hogy az effajta hatások szemmel tartására irányuló intézkedések megnyugtassák őket.

2.12   Az EGSZB úgy véli, hogy a rádióhullámú hálózatok beindításának engedélyezésekor a helyhatóságoknak hatékonyan kell ellenőrizniük a környezetvédelmi és egészségügyi előírások betartását, hogy azokat a szolgáltatásokat, amelyek ezeknek maradéktalanul megfelelnek, gyorsan és költséghatékonyan lehessen nyújtani.

2.13   Ahhoz, hogy az új generációs hálózatokra vonatkozó szabályozást EU-szerte ugyanúgy hajtsák végre, és hogy a lehetséges erőforrás-problémákat ki lehessen mutatni, az Európai Bizottságnak javasolnia kellene, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat vessék alá időszakos ellenőrzésnek. Erre szakértői ellenőrzés keretében, a BEREC felügyelete alatt kerülhetne sor.

2.14   Az EU-nak meg kellene fontolnia, hogy forrásokat bocsát a BEREC rendelkezésére, mégpedig a következők miatt:

—	szakértői csoportot lehetne létrehozni, amely esetenként besegíthetne a nemzeti szabályozó hatóságok szakértőinek;

—	szakmai továbbképzési programot lehetne finanszírozni a nemzeti szabályozó hatóságok munkatársai részére;

—	finanszírozni lehetne az audittevékenységet és egy bevált gyakorlatokkal foglalkozó egységet, ezzel elő lehetne segíteni, hogy a szabályozást Európa-szerte mindenütt egyformán kiváló szinten hajtsák végre.

3.   Háttér

3.1   A nagysebességű távközlési hálózatok fejlődése ma éppolyan forradalmi jelentőségű, mint száz éve az elektromos és a közlekedési hálózatok fejlődése volt. Európa ugyan a világ egyik legnagyobb hálózati lefedettségű térsége, (14) mégis az Unióban sok helyütt még most sincs alapvető internetszolgáltatás, és még a városi területeken is ritka a nagysebességű kapcsolat.

3.2   Világszerte egyre nagyobb az igény a polgárok és az üzleti vállalkozások részéről a sokkal gyorsabb új generációs hálózatok iránt. Ezen a téren Európa lemaradásban van néhány másik nemzetközi nagyhatalomhoz képest: az európaiak 30 %-a még sohasem használta az internetet, továbbá Európában a nagysebességű száloptikás hálózat térhódítása mindössze 1 %-os, míg Japánban ez az arány 12 %, Dél-Koreában pedig 15 %.

3.3   A digitális menetrend (15) – az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaságra irányuló Európa 2020 stratégia (16) egyik kiemelt kezdeményezése – nagyra törő szélessávú internetkapcsolati célkitűzéseket fogalmazott meg Európa számára: 2020-ig minden európai polgár rendelkezzen legalább 30 Mb/s (másodpercenként 30 megabit) sebességű internet-hozzáféréssel, és az európai háztartások legalább 50 %-ának legyen 100 Mb/s sávszélességet meghaladó internetkapcsolata. A digitális menetrend azt az Európai Tanács által támogatott célkitűzést is átvette, hogy Európában 2013-ig mindenki rendelkezzen alapszintű szélessávú internetkapcsolattal. Ahhoz, hogy ezeket a nagyra törő célokat meg tudjuk valósítani, egyszerre több technológián alapuló átfogó politikát kell kidolgozni, és a haladást az idő előrehaladtával gondosan nyomon kell követni. (17)

3.4   A jelen véleményben vizsgált „szélessávú csomag” olyan európai bizottsági dokumentumokból áll, amelyek a digitális menetrendben megfogalmazott sávszélességi célkitűzések gyakorlati megvalósítását célozzák. A csomag a következőkből áll:

—	javaslatok a sávszélességi célkitűzések tervezési és finanszírozási szükségleteinek kielégítésére – „Szélessávú hozzáférés Európában: beruházás a digitális technológia által vezérelt növekedésbe” (COM(2010) 472 végleges)

—

jogalkotási javaslat az első rádióspektrum-politikai program létrehozására, amelyet az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek támogatásához szükséges rádiós infrastruktúra szabályozása és harmonizálása indokol – „Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra az első rádióspektrum-politikai program létrehozásáról” (COM(2010) 471 végleges)

—	ajánlás arra, hogy EU-szerte a nemzeti szabályozó hatóságok hogyan szabályozzák a digitális menetrend által előrevetített gyors és szupergyors szélessávú internetszolgáltatáshoz szükséges új generációs hálózatokhoz való hozzáférést – C(2010) 6223/3

4.   Megjegyzések

4.1   Szélessávú stratégia

4.1.1   Az Európa 2020 stratégia ambíciói és a digitális menetrend célkitűzései csak akkor válnak valóra, ha a tagállamok eredményes nemzeti szélessávú terveket dolgoznak ki és hajtanak végre. Igaz, hogy minden tagállamnak van már szélessávú stratégiája, ám ezeket hamarosan frissíteni kell, kiegészítve azokat a szupergyors hálózatokra vonatkozó, konkrét célkitűzéseket és végrehajtási intézkedéseket is tartalmazó tervekkel.

4.1.2   A siker érdekében döntő a nemzeti szélessávú stratégiák megfelelő tervezése és végrehajtása. Az is fontos, hogy a tagállamok úgy építsék ki az új generációs hálózatokat, hogy az EU egyetlen régiója se maradjon ki, máskülönben újra mélyülni kezd a digitális szakadék, és azok a hátrányos helyzetű régiók, amelyek nem tudnak részt venni az egyre nagyobb teret nyerő digitális gazdaságban, lassabban tudnak csak fejlődni gazdaságilag.

4.1.3   Segítséget jelentene továbbá a nemzeti szélessávú tervek kivitelezhetőségének felmérése is: felsorolták-e a végrehajtáshoz szükséges (emberi és egyéb) erőforrásokat, illetve a projektek legfontosabb mérföldköveit. Ezeknek a projektterveknek a végrehajtását azután nyomon kell követni, és naprakészen kell tartani őket.

4.1.4   A hálózatok minősége, a szolgáltatás költsége és a versenyképes végfelhasználói árak a kiépítési programok fontos irányítási kritériumai. Mivel a hálózati infrastruktúra költségének akár 80 %-át is kitehetik a közműépítési munkálatok, létfontosságú, hogy a nemzeti és a helyi kormányzatok arra törekedjenek, hogy az infrastruktúraprojektek hatékony összehangolása révén jelentősen csökkentsék a költségeket.

4.1.5   A jó tájékoztatás elősegíti a jó tervezést és irányítást. A nemzeti szélessávú terveknek részletezniük kellene minden tervbe vett közvetlen állami rendszert és beruházást – a közműépítést is ideértve –, amely az infrastruktúra kiépítését hivatott elősegíteni.

4.1.6   Ha a nemzeti szabályozó hatóságok nem tudják kellő hozzáértéssel kezelni a problémát, akkor a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók domináns helyzete árthat a verseny alakulásának és az infrastruktúra kifejlesztésének.

4.1.7   A magánkézben levő infrastruktúra-szolgáltatók közötti együttműködés és megosztás alapvető a hatékonyság, a kiépítés sebessége, a környezeti fenntarthatóság és a végfelhasználók számára elérhető versenyképes árak szempontjából.

4.1.8   Az egymással versengő felek sajnos nemigen hajlandóak együttműködni, hacsak nem kötelező. Az EGSZB örömmel látja, hogy a „szélessávú csomag” megköveteli, hogy a magánkézben levő infrastruktúra-szolgáltatók megfelelő tájékoztatást tegyenek közzé a meglévő és a tervezett infrastruktúráról, hogy megkönnyítsék ezzel a megfelelő tervezést és az erőforrások hatékony felhasználását.

4.1.9   A kommunikációs szolgáltatások költségeinek és az áraknak az átláthatósága alapvető ahhoz, hogy a polgárok számára valódi hasznot jelentsen a szélessávú infrastruktúrába való uniós, tagállami és regionális önkormányzati beruházás.

4.1.10   Az EGSZB nagyra értékeli a digitális menetrend egyetemes szélessávú hozzáférhetőségi célkitűzésének megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi támogatások mértékét és változatosságát. Örömmel fogadja emellett, hogy a tervek szerint a többéves pénzügyi keret új finanszírozási eszközöket is tartalmaz majd.

4.2   Rádióspektrum-politika (RSP)

4.2.1   A rádióspektrum-politika azért olyan fontos, mert a rádiós kommunikációnak minden területen fontos szerep jut az Európa 2020 stratégia által előrevetített intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaságban. A rádiós technológia az emberi kommunikáció és az internethasználat mellett abban is alapvető szerepet játszik, hogy utat nyit jövőbeli alkalmazások előtt a társadalom minden területén: az energiafogyasztás intelligens mérésétől kezdve egészen az intelligens közlekedési rendszerekig vagy a tárgyak internetjéig.

4.2.2   Az EGSZB külön kiemeli a rádióspektrum-politika fontosságát az egész Európát átszövő intelligens hálózatrendszer kiépítésében, amely elengedhetetlen a fenntartható növekedés megvalósításához.

4.2.3   Az EGSZB megemlíti, hogy az EU szélessávú piacán a legnagyobb növekedési ütem a mobil szélessáv területén tapasztalható: a felhasználók száma az elmúlt évben több mint kétszeresére emelkedett. A rádiós technológiák tehát egyre fontosabbak a szélessávú kommunikációs szolgáltatások igényeinek kielégítéséhez.

4.2.4   Az elektromágneses mezők ártalmasak lehetnek a polgárok egészségére. Az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy a rádióspektrum-politika felismeri, hogy a spektrumhasználat egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan nyomon kell követni.

4.3   Új generációs hozzáférési hálózatok

4.3.1   Az új generációs hálózatokhoz való szabályozott hozzáférésre vonatkozó javaslatokból kitűnik, hogy az Európai Bizottság az évek során megtanulta, hogyan találja meg a megfelelő egyensúlyt a hálózati beruházások ösztönzése és a versenykörnyezet védelme között. A javaslatok ezenkívül világos útmutatást nyújtanak a kommunikációs ágazat számára a beruházási döntéseket és az új generációs hálózatokra irányuló terveket befolyásoló szabályozások terén, amire már igen nagy szükség volt.

4.3.2   Egyes nemzeti szabályozó hatóságok esetleg nem rendelkeznek sem az elvégzendő munkához szükséges szakértelemmel, sem a kellő kapacitással. A szabályozó hatóságokat ennek az összetett feladatnak a végrehajtásában esetleg egy központilag finanszírozott szakértői bázis támogathatná, amelyet a BEREC szervezhetne és irányíthatna.

4.3.3   A nemzeti szabályozó hatóságok szakértelmét és kapacitását a BEREC-en keresztül növelni lehetne, ha a testület szakmai továbbképzési programot szervezne tagjainak munkatársai számára, és támogatást nyújtana a bevált gyakorlatok alkalmazásában.

---

(1)  COM(2010) 245 végleges/2: 2020-ig minden európai polgár rendelkezzen legalább 30 Mb/s (másodpercenként 30 megabit) sebességű internet-hozzáféréssel, és az európai háztartások legalább 50 %-ának legyen 100 Mb/s sávszélességet meghaladó internetkapcsolata. A digitális menetrend azt az Európai Tanács által támogatott célkitűzést is átvette, hogy Európában 2013-ig mindenki rendelkezzen alapszintű szélessávú internetkapcsolattal.

(2)  Dél-Korea olyan nemzeti tervet készített, amelyben 2012-ig általánossá kívánja tenni az 1000 Mb/s sebességű hozzáférést. A kormány beruházásra biztatja a vállalatokat. A rendszer kiépítése 34 billió vont (23 milliárd €) emészt fel, ami viszonyításképpen nagyjából annyi, amennyit az ország egy év alatt az oktatásra költ.

(http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/click_online/9093991.stm).

(3)  Az Eurostat 5/2011. számú, 2011. január 7-i sajtóközleménye (euromutatók) szerint 2010 novemberében a (25 év alatti) fiatalok munkanélküliségi aránya az euróövezetben 20,7 % volt, az EU–27-ben pedig 21,0 %. 2009 novemberében ez az arány 20,1 %, illetve 20,5 % volt.

(4)  A 2009/140/EK irányelv és a 2009/136/EK irányelv.

(5)  A hálózatsemlegesség elve szerint sem az internetszolgáltatók, sem a kormány nem vezethet be korlátozásokat sem a tartalomra, sem a hozzáférhető weboldalakra, sem a használt platformokra, sem a csatlakoztatható berendezésekre, sem pedig a kommunikációs módokra vonatkozóan. Ha egy adott felhasználó fizet egy adott szintű internet-hozzáférésért, és egy másik is egy ugyanolyan szintűért, akkor a két felhasználónak egymáshoz is a kifizetett hozzáférési szinten kell tudniuk csatlakozni. Felmerültek aggályok azzal kapcsolatban, hogy szélessávú szolgáltatók megtehetik, hogy letiltanak bizonyos internetes alkalmazásokat és tartalmakat (pl. honlapokat, szolgáltatásokat, protokollokat) – különösen rivális cégekéit –, vagy hogy úgy módosítják üzleti modelljeiket, hogy a különböző felhasználók számára különbözőképpen csökkentett minőségű és terjedelmű hozzáférést biztosítanak. Az üzleti modellek effajta módosítása az ár és a szolgáltatásminőség terén igazságtalan megkülönböztetésekhez vezethet. Az internet semlegességének kötelezővé tételét célzó szabályozások bevezetésének lehetőségéről heves viták folynak.

(6)  http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/doc/library/public_consult/net_neutrality/report.pdf.

(7)  Az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös, a nyílt internet és a hálózatsemlegesség témájában tartott csúcstalálkozóján elhangzott beszéd (SPEECH/10/643).

(8)  A 2009/140/EK irányelv és a 2009/136/EK irányelv.

(9)  Lásd: HL C 120., 2005.5.20., 22. o.; HL C 28., 2006.2.3., 88. o.; HL C 318., 2006.12.23., 222. o.; HL C 97., 2007.4.28., 27. o.; HL C 324., 2006.12.30., 42. o.; HL C 151., 2008.6.17., 25. o.; HL C 44., 2008.2.16., 50. o.; HL C 224., 2008.8.30., 50. o.; HL C 77., 2009.3.31., 60. o.; HL C 175., 2009.7.28., 87. o.; HL C 175., 2009.7.28., 8. o.; HL C 182., 2009.8.4., 56. o.; HL C 218., 2009.9.11., 41. o.; HL C 317., 2009.12.23., 103. o.; HL C 255., 2010.9.22., 116. o.; HL C 44, 2011.2.11. 178. o.; HL C 54., 2011.2.19., 58. o.

(10)  HL C 175., 2009.7.28., 8. o.

(11)  2009 szeptemberéig a 2007–2013-as időszakra tervezett kiadásoknak csak 18 %-a került felhasználásra.

(12)  Alapvetően fontos, hogy a kijelölt spektrum ténylegesen elérhető legyen: ehhez egyrészt új frekvenciatartományokat kell megnyitni (pl. a 2,6 GHz-es tartományt és a 800 MHz-est is), valamint liberalizálni kell a meglévő spektrum használatát (például a 900/1 800 MHz-es sávét – lásd a felülvizsgált GSM-irányelvet és a 900/1 800 MHz-ről szóló határozatot).

(13)  Lásd: HL. C 48., 2011.2.15. 72. o.

(14)  Világgazdasági Fórum: Jelentés a világ informatikai helyzetéről 2009–2010. http://www.networkedreadiness.com/gitr/.

(15)  Az európai digitális menetrend – COM(2010) 245 végleges/2.

(16)  EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – COM(2010) 2020 végleges.

(17)  Elvárható például, hogy ahhoz, hogy a 100 Mb/s-os célt reálisan teljesíteni tudjuk, 2015-re az európai háztartások körülbelül 15 %-ának ilyen sebességű internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

---