52010PC0755

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.15.

COM(2010) 755 végleges

2010/0361 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről

INDOKOLÁS

1. A Tanács és az Európai Parlament 1998. november 20-án elfogadta a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló 98/84/EK irányelvet[1].

2. Az irányelv az Európai Unió egészére vonatkozó közös jogi keretet hozott létre a térítéses televíziós szolgáltatásokhoz való illetéktelen hozzáférést biztosító jogellenes eszközökkel szemben, valamint e szolgáltatások hatékony védelme érdekében. Ez a védelem egyaránt kiterjed a hagyományos televíziós és rádiós műsorszolgáltatásra, valamint az interneten keresztül történő átvitelre.

3. Az irányelv elsődleges célja az volt, hogy jogi védelmet biztosítson minden olyan szolgáltatásnak, amelynek esetében a díjazás feltételes hozzáférésen alapul, azaz a védett szolgáltatáshoz való hozzáférés előzetes egyedi engedélytől függ[2]. Ez a védelem konkrétan abból áll, hogy az irányelv egyfelől jogellenesnek nyilvánít minden olyan berendezéshez kapcsolódó kereskedelmi tevékenységet, amely engedélyezés és a szolgáltató részére történő fizetés nélkül lehetővé teszi vagy elősegíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, másfelől szankciókat határoz meg.

4. Így a szolgáltatók a szolgáltatásokat jogszerűen bocsátják rendelkezésre feltételes hozzáférést biztosító eszköz révén, azaz valamely védett szolgáltatáshoz érthető formában való hozzáférésre tervezett vagy kialakított bármilyen berendezés vagy szoftver útján[3]. Ezzel szemben jogellenes eszköznek minősül a valamely védett szolgáltatáshoz érthető formában való hozzáférésre, a szolgáltatást nyújtó engedélye nélkül tervezett vagy kialakított bármilyen berendezés vagy szoftver[4].

5. Az irányelv a jogsértő tevékenységeket (jogellenes tevékenységeket) ebben a szövegkörnyezetben a jogellenes eszközökhöz kapcsolódóan határozza meg. Jogellenes tevékenységnek elsősorban ezen eszközök gyártása, behozatala, terjesztése, értékesítése, bérbeadása vagy birtoklása, másodsorban pedig ezek beszerelése, cseréje, fenntartása vagy telepítése minősül. Végül az irányelv jogellenes tevékenységnek nyilvánítja a kereskedelmi kommunikációs csatornáknak a kalózeszközök reklámozására szolgáló használatát is. Meg kell jegyezni, hogy a fenti tevékenységek csak abban az esetben minősülnek jogellenesnek, ha azokat kereskedelmi keretek között végzik.

6. Az irányelv a jogellenes tevékenységekre vonatkozó szankciók megállapítását teljes mértékben a tagállamokra bízza, és azoknak tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jog általános elveit. A szankcióknak így hatásosaknak, visszatartó erejűeknek és az elkövetett jogsértéssel arányosaknak kell lenniük[5].

7. Emellett a tagállamoknak megfelelő jogérvényesítési lehetőséget kell biztosítaniuk a feltételes hozzáférésből álló vagy azon alapuló szolgáltatásokat nyújtó minden szolgáltató számára azért, hogy megszüntethető legyen tevékenységük jogellenes veszélyeztetése (például ideiglenes intézkedés révén), valamint kártérítésben részesülhessenek jogellenes tevékenység miatt elszenvedett esetleges káruk miatt.

8. Az Európa Tanács 1999-ben elkezdte egy európai egyezmény megfogalmazását a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelmére vonatkozóan.

9. Különösen szükségesnek bizonyult a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások kiterjedt és eredményes védelme. Számos, az Európai Unión kívüli európai állam jelenthet menedéket a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokra irányuló kalózeszközök kifejlesztéséhez és terjesztéséhez, amennyiben ezen országok jogi rendszere nem ír elő szankciókat erre a különös kalóztevékenységre vonatkozóan. Ezért szükségesnek bizonyult kiterjeszteni a 98/84/EK irányelv rendelkezéseit, valamint egy közös és hatékony, európai szintű keretet létrehozni az érintett szolgáltatások védelme érdekében.

10. Ezért a Tanács 1999. június 22-i határozatával[6] felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytasson az egyezménnyel kapcsolatban.

11. A Bizottság számára meghatározott tárgyalási irányelvek célja annak biztosítása volt, hogy az európai egyezmény illeszkedjen a 98/84/EK irányelvben szereplő fogalommeghatározásokhoz és intézkedésekhez, továbbá, hogy a két jogi eszköz a lehető legteljesebb mértékben összeegyeztethető legyen.

12. A tárgyalások sikeresek voltak, és a 2001. január 24-én elfogadott egyezmény teljes mértékben összeegyeztethető a 98/84/EK irányelvvel.

13. Az egyezmény alapvetően a 98/84/EK irányelv rendelkezéseit veszi át, és ezáltal a 98/84/EK irányelvben meghatározottakkal azonos jogellenes tevékenységek ellen nyújt védelmet a feltételes hozzáférésből álló vagy azon alapuló rendszerek számára.

14. A két szöveg szövegezése helyenként kismértékben eltér. Például az egyezmény nem kizárólag a jogellenes eszközök gyártását, hanem azok előállítását is jogellenesnek nyilvánítja. Hasonlóképpen a jogellenesnek minősített tevékenységekre vonatkozó szankciók meghatározása is egyértelműbb, mivel az egyezmény büntetőjogi, igazgatási vagy egyéb szankciókat ír elő. Azonban a 98/84/EK irányelv rendelkezéseihez hasonlóan a szankcióknak arányosaknak, visszatartó erejűeknek és hatásosaknak kell lenniük. Következésképpen az Európa Tanács egyezményének szövegében található eltérések nem módosítják az uniós irányelv tartalmát és hatáskörét.

15. Az egyezmény részvételre nyitva áll az Európai Unió számára. Továbbá az egyezmény 11. cikkének (4) bekezdése kifejezetten előírja, hogy azok a Felek, amelyek tagjai az Európai Közösségnek, egymással fenntartott kapcsolataik vonatkozásában a Közösség szabályait alkalmazzák, vagyis csak abban az esetben alkalmazzák az ebből az egyezményből eredő szabályokat, ha nincs olyan közösségi szabály, amely a szóban forgó különös tárgyban irányadó. Ez az elválasztó záradék az európai uniós tagállamok javára gondoskodik az uniós jog elsőbbségéről.

16. A Bizottság a 98/84/EK irányelvről készített, 2008. szeptember 30-án elfogadott második értékelő jelentésében[7] jelezte, hogy az egyezmény Európai Unió általi aláírása várhatóan szélesebb körű megerősítésre fogja ösztönözni az Európa Tanács tagállamait, lehetővé téve ezáltal a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások jogi védelmének az EU határain túlmenő kiterjesztését.

17. A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény az Európai Unió nevében […]-án/-én – annak egy későbbi időpontban történő esetleges megkötésére is figyelemmel – aláírásra került.

18. Következésképpen a Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy kösse meg ezt az egyezményt, amely biztosítja a 98/84/EK irányelv által létrehozott jogi keret hatályának kiterjesztését, és ezáltal eredményesebbé teszi a védett szolgáltatások veszélyeztetése elleni küzdelmet.

2010/0361 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése a) pontjának v. alpontjával,

tekintettel a Bizottság javaslatára[8],

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

19. A Tanács […]-án/-én felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Európa Tanács keretein belül az Európai Közösség nevében tárgyalásokat folytasson a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezményről.

20. A feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény 2001. január 24-én elfogadásra került, és 2003. július 1-jén hatályba lépett.

21. Az egyezménnyel a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[9] közel azonos normatív keret jön létre.

22. Az egyezmény megkötése révén nyomatékos jelzés közvetíthető az egyezmény érdekében, ezáltal előmozdítható a 98/84/EK irányelv rendelkezéseinek kiterjesztése az Európai Unió határain túlra, és egységessé tehető a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások szabályozása az egész európai kontinensen.

23. Összhangban a […] tanácsi határozattal, a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezmény az Európai Unió nevében […]-án/-én – annak egy későbbi időpontban történő esetleges megkötésére is figyelemmel – aláírásra került.

24. Az egyezményt jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló európai egyezményt jóváhagyja.

Az egyezmény szövegét e határozat 1. melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1) A Tanács felhatalmazza elnökét azon személy(ek) kijelölésére, aki(k) jogosult(ak) arra, hogy az egyezmény 12. cikkében említett jóváhagyási okiratot az Európai Unió nevében letétbe helyezze (helyezzék) annak kifejezéséül, hogy az Európai Unió az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(2) A Tanács felhatalmazza elnökét, hogy kijelölje az e határozat 2. mellékletében szereplő egyoldalú nyilatkozatnak a jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor történő kibocsátására jogosult személyt (személyeket).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

1. MELLÉKLET

Európai egyezmény a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről

Preambulum

Ezen egyezmény aláíróiként az Európa Tanács tagállamai, a többi aláíró állam és az Európai Közösség,

Figyelembe véve, hogy az Európa Tanácsnak az a célja, hogy a tagjai között szorosabb egységet teremtsen;

Szem előtt tartva a kódolt televíziós műsorszolgáltatások jogi védelméről szóló R (91) 14 sz. miniszteri bizottsági ajánlást;

Figyelembe véve, hogy a kódolt televíziós műsorszolgáltatások dekódoló készülékeivel folytatott kalóztevékenység továbbra is problémát jelent Európában;

Tudomásul véve, hogy az említett ajánlás elfogadása óta újfajta feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatások és eszközök, valamint a hozzájuk való jogellenes hozzáférés új módjai jelentek meg;

Tudomásul véve, hogy Európa államaiban igen eltérő a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások védelmének jogi szabályozása;

Tudomásul véve, hogy a jogellenes hozzáférés veszélyezteti a rádiós műsorszolgáltatást és az információs társadalmi szolgáltatást nyújtó szervezetek gazdasági életképességét, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolhatja a közönségnek kínált műsorok és szolgáltatások sokszínűségét;

Meggyőződve a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások védelmét szolgáló egységes politika szükségességéről;

Meggyőződve arról, hogy büntetőjogi, igazgatási vagy egyéb szankciók hatékony szerepet játszhatnak a feltételes hozzáférésen alapuló szolgáltatásokkal szembeni jogellenes tevékenységek megelőzésében;

Úgy vélve, hogy különös figyelmet kell fordítani a kereskedelmi céllal folytatott jogellenes tevékenységekre;

Szem előtt tartva a feltételes hozzáférésen alapuló vagy abból álló szolgáltatások jogi védelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó meglévő nemzetközi jogi aktusokat,

a következőkben állapodtak meg:

I. szakasz – Általános rendelkezések

1. cikk – Tárgy és cél

Ez az egyezmény azon információs társadalmi és műsorszórási szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket díjfizetés ellenében nyújtanak, és amelyek feltételes hozzáférésen alapulnak vagy abból állnak. Ezen egyezménynek az a célja, hogy a Felek területén jogellenessé tegyen bizonyos olyan tevékenységeket, amelyek védett szolgáltatásokhoz jogosulatlan hozzáférést tesznek lehetővé, és hogy ezen a területen közelítse a Felek jogi szabályozását.

2. cikk – Fogalommeghatározások

Ezen egyezmény alkalmazásában:

a) „védett szolgáltatás”: az alábbi szolgáltatások bármelyike, feltéve, hogy azt díjfizetés ellenében és feltételes hozzáférés alapján nyújtják:

- a határokat átlépő televíziózásról szóló módosított európai egyezmény 2. cikke szerinti televíziós műsorszolgáltatások,

- a rádiós hangműsor-szolgáltatások, vagyis a közönségnek szóló, vezetéken vagy vezeték nélkül – akár műhold útján – közvetített rádióműsorok,

- az információs társadalmi szolgáltatások, vagyis az elektronikus úton, távolról és a szolgáltatás igénybevevőjének egyéni kérésére nyújtott szolgáltatások;

vagy a fenti szolgáltatásokhoz való feltételes hozzáférés biztosítása mint különálló szolgáltatás;

b) „feltételes hozzáférés”: minden olyan intézkedés és/vagy olyan műszaki megoldás, amely az e cikk a) pontja szerinti szolgáltatások bármelyikéhez érthető formában hozzáférést biztosít, és személyre szóló előzetes engedélyhez van kötve;

c) „feltételes hozzáférést biztosító eszköz”: minden olyan berendezés, szoftver és/vagy eszköz, amelyet úgy alakítottak ki vagy át, hogy érthető formában hozzáférést nyújtson az e cikk a) pontjában említett szolgáltatások valamelyikéhez;

d) „jogellenes eszköz”: minden olyan berendezés, szoftver és/vagy eszköz, amelyet úgy alakítottak ki vagy át, hogy a szolgáltatásnyújtó engedélye nélkül érthető formában hozzáférést nyújtson az e cikk a) pontjában említett szolgáltatások valamelyikéhez.

3. cikk – Kedvezményezettek

Ez az egyezmény minden olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki, illetve amely a fenti 2. cikk a) pontja szerinti védett szolgáltatást nyújt, tekintet nélkül állampolgárságára, és tekintet nélkül arra, hogy valamelyik Fél joghatósága alá tartozik-e.

II. szakasz – Jogellenes tevékenységek

4. cikk – Jogsértések

Az alábbi tevékenységek a Felek területén jogellenesnek minősülnek:

a) jogellenes eszközök előállítása vagy termelése kereskedelmi céllal;

b) jogellenes eszközök behozatala kereskedelmi céllal;

c) jogellenes eszközök terjesztése kereskedelmi céllal;

d) jogellenes eszközök értékesítése vagy bérbeadása kereskedelmi céllal;

e) jogellenes eszközök birtoklása kereskedelmi céllal;

f) jogellenes eszközök telepítése, karbantartása vagy cseréje kereskedelmi céllal;

g) jogellenes eszközök kereskedelmi népszerűsítése, marketingje vagy reklámozása.

Bármelyik fél bármikor – az Európa Tanács Főtitkárának címzett nyilatkozatban – bejelentheti, hogy az e cikk (1) bekezdésében említetteken túlmenően további tevékenységeket is jogellenesnek minősít.

III. szakasz – Szankciók és jogérvényesítési eszközök

5. cikk – A jogellenes tevékenységeket büntető szankciók

A Felek intézkedéseket fogadnak el a fenti 4. cikkben említett jogellenes tevékenységek büntetőjogi, igazgatási vagy egyéb szankciókkal való büntethetősége érdekében. Ezek a szankciók hatásosak, visszatartó erejűek és a jogsértő tevékenység lehetséges következményeivel arányosak.

6. cikk – Elkobzási intézkedések

A Felek meghozzák a szükségesnek bizonyuló megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy lefoglalhatók és elkobozhatók legyenek a jogellenes eszközök, illetve a jogsértés elkövetéséhez felhasznált népszerűsítő, marketing- vagy reklámanyagok, továbbá elkobozható legyen minden, a jogellenes tevékenységből származó nyereség és pénzbeli jövedelem.

7. cikk – Polgári peres eljárások

A Felek meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az a jogalany, amely védett szolgáltatást nyújt, és amelyet valamely, a 4. cikkben említett jogellenes tevékenység folytán érdeksérelem ér, megfelelően érvényesíthesse jogait, és különösen kártérítési pert indíthasson, biztosítási intézkedést vagy egyéb megelőző intézkedést rendeltethessen el, és adott esetében igényelhesse, hogy a jogellenes eszközöket kivonják a kereskedelmi csatornákból.

IV. szakasz – Végrehajtás és módosítás

8. cikk – Nemzetközi együttműködés

A Felek vállalják, hogy ezen egyezmény végrehajtása érdekében segítséget nyújtanak egymásnak. A Felek – összhangban a nemzetközi büntetőjogi és közigazgatási együttműködésre vonatkozó, irányadó nemzetközi jogi aktusok rendelkezéseivel és hazai jogukkal – az ezen egyezmény alapján megállapított büntetőjogi vagy közigazgatási jogsértésekhez kapcsolódó vizsgálatokban és eljárásokban a lehető legmesszemenőbben együttműködnek egymással.

9. cikk – Többoldalú egyeztetések

(1) A Felek – az ezen egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül, majd azt követően kétévente, és mindenesetre valahányszor azt valamelyik Fél kéri – az Európa Tanács keretein belül többoldalú egyeztetést folytatnak abból a célból, hogy megvizsgálják az egyezmény alkalmazását, továbbá felülvizsgálatának vagy egyes rendelkezései kiterjesztésének indokoltságát, különösen a 2. cikk fogalommeghatározásai tekintetében. Ezekre az egyeztetésekre az Európa Tanács Főtitkára által összehívott üléseken kerül sor.

(2) A többoldalú egyeztetéseken mindegyik Fél egy vagy több küldöttel képviseltetheti magát. A Felek mindegyike egy-egy szavazattal rendelkezik. Az ebben az egyezményben részes államok mindegyike egy-egy szavazattal rendelkezik. A hatáskörébe tartozó kérdésekben az Európai Közösség él szavazati jogával, és annyi szavazattal rendelkezik, ahány tagállama részese ezen egyezménynek. Az Európai Közösség nem szavaz abban az esetben, ha a szavazás tárgya nem tartozik hatáskörébe.

(3) A 12. cikk (1) bekezdésében említett államok mindegyike, illetőleg az Európai Közösség, amennyiben nem részes fele ezen egyezménynek, az egyeztető értekezleteken egy-egy megfigyelővel képviseltetheti magát.

(4) A Felek minden egyeztetés után az egyeztetésről és ezen egyezmény működéséről jelentést terjesztenek az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé, és e jelentésbe – ha szükségesnek tartják – az egyezmény módosítására irányuló javaslatokat is belefoglalnak.

(5) A Felek – ezen egyezmény rendelkezéseire is figyelemmel – megállapítják az egyeztető értekezletek belső eljárásrendjét.

10. cikk – Módosítások

(1) Bármelyik Fél javaslatot tehet az Egyezmény módosítására.

(2) Bármilyen módosítási javaslatot az Európa Tanács Főtitkára elé kell terjeszteni, az pedig értesíti róla az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államot, az Európai Közösséget és minden olyan, nem részes államot, amely a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozott ehhez az egyezményhez, vagy erre felkérést kapott.

(3) Minden olyan módosítást, amelyre az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően javaslatot terjesztettek elő, a Főtitkárhoz való eljuttatásától számított hat hónapon belül, egy többoldalú egyeztető értekezlet alkalmával megvizsgálnak, és az értekezleten az egyezményt megerősítő államok kétharmados többségével elfogadhatnak.

(4) A többoldalú egyeztető értekezlet által elfogadott szöveget jóváhagyásra a Miniszteri Bizottság elé terjesztik. Jóváhagyás után a módosítás szövegét elfogadásra továbbítják a Feleknek.

(5) A módosítás minden esetben az attól számított harmincadik napon lép hatályba, hogy annak elfogadásáról valamennyi Fél értesítette a Főtitkárt.

(6) A Miniszteri Bizottság egy többoldalú egyeztető értekezlet által kibocsátott ajánlás alapján úgy határozhat – az Európa Tanács Alapokmánya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselők egyhangú szavazatával –, hogy az adott módosítás attól számítva, hogy azt elfogadásra továbbították a Feleknek, kétéves határidő elteltével hatályba lép, kivéve, ha valamelyik Fél az Európa Tanács Főtitkáránál a hatálybalépése ellen kifogást emelt. Amennyiben sor került ilyen kifogás emelésére, a módosítás attól a naptól számítva, amelyen az egyezménynek a kifogást emelő részes fele az Európa Tanács Főtitkárságán letétbe helyezte elfogadási okiratát, a következő hónap első napján lép hatályba.

(7) Amennyiben egy módosítást a Miniszteri Bizottság már jóváhagyott, de az még a fenti (5) és (6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően nem lépett hatályba, egy állam vagy az Európai Közösség kizárólag abban az esetben ismerheti el az egyezményt magára nézve kötelezőnek, ha egyúttal a szóban forgó módosítást is elfogadja.

11. cikk – Kapcsolat más egyezményekkel vagy megállapodásokkal

(1) Ez az egyezmény nem sérti a különös kérdéseket szabályozó többoldalú nemzetközi megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.

(2) Az egyezményben részes Felek egymás között kétoldalú megállapodásokat köthetnek az ebben az egyezményben szabályozott kérdések vonatkozásában, azzal a céllal, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék az egyezmény rendelkezéseit, illetőleg hogy előmozdítsák az egyezményben kimondott alapelvek alkalmazását.

(3) Ha két vagy több Fél már korábban megállapodást vagy szerződést kötött olyan tárgyban, amelyre kiterjed ezen egyezmény hatálya, vagy más módon rendezte kapcsolatait az adott tárgyban, akkor e Feleknek jogában áll ezen egyezmény helyett az említett megállapodást, szerződést, illetve megegyezést alkalmazni, ha ez utóbbi előmozdítja a nemzetközi együttműködést.

(4) Azok a Felek, amelyek tagjai az Európai Közösségnek, egymással fenntartott kapcsolataik vonatkozásában a Közösség szabályait alkalmazzák, vagyis csak abban az esetben alkalmazzák az ebből az egyezményből eredő szabályokat, ha nincs olyan közösségi szabály, amely a szóban forgó különös tárgyban irányadó.

V. szakasz – Záró rendelkezések

12. cikk – Aláírás és hatálybalépés

(1) Ez az egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és az Európai Kulturális Egyezmény többi tagállama, továbbá az Európai Gazdasági Közösség előtt. Az említett államok és az Európai Közösség az egyezményt az alábbiakkal ismerhetik el magukra nézve kötelezőnek:

a) aláírás megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartása nélkül; vagy

b) aláírás megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, majd megerősítés, elfogadás, illetve jóváhagyás.

(2) A megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás okiratait az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(3) Ez az egyezmény az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor három állam az előző bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el.

(4) Amennyiben egy aláíró állam vagy az Európai Közösség az egyezményt később ismeri el magára nézve kötelezőnek, az egyezmény rá nézve az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor az adott állam, illetőleg az Európai Közösség az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el.

13. cikk – Az egyezményben nem részes államok csatlakozása

(1) Ezen egyezmény hatálybalépése után az Európa Tanács Miniszteri Tanácsa – az egyezményben részes Felekkel való egyeztetést követően, az Európa Tanács Alapokmánya 20. cikkének d) pontja szerinti többséggel és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult képviselők egyhangú szavazatával hozott határozat útján – felkérhet bármilyen, a 12. cikk (1) bekezdésben nem említett államot, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez.

(2) Az egyezmény minden csatlakozó állam tekintetében az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor a csatlakozási okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál letétbe helyezték.

14. cikk – Területi hatály

(1) Bármely állam vagy az Európai Közösség az aláírás időpontjában, vagy megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megjelölheti azon területet vagy területeket, amelyre, illetve amelyekre ez az egyezmény vonatkozik.

(2) Bármely állam vagy az Európai Közösség a későbbiekben bármely időpontban – az Európa Tanács Főtitkárának címzett nyilatkozat útján – ezen egyezmény alkalmazását kiterjesztheti bármely területre, melyet a szóban forgó nyilatkozatban megjelöl. Az érintett terület tekintetében az egyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Bármely, az előző két bekezdés alapján tett nyilatkozat az abban megjelölt területek bármelyike tekintetében visszavonható az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítéssel. A visszavonás az azon időpontot követő három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép érvénybe, amikor a Főtitkár a fenti értesítést kézhez vette.

15. cikk – Fenntartások

Ezzel az egyezménnyel szemben nem lehet fenntartással élni.

16. cikk – Vitarendezés

Amennyiben a Felek között ezen egyezmény értelmezése vagy alkalmazása kapcsán vita keletkezik, a Felek arra törekednek, hogy a vitát megegyezéssel rendezzék, tárgyalás vagy tetszésük szerinti egyéb békés eljárás útján, akár úgy, hogy az ügyben választottbírósághoz fordulnak, mely esetben annak döntései a vitában érintett Felekre nézve kötelező erejűek.

17. cikk – Felmondás

(1) Bármely Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt az Európa Tanács Főtitkárához címzett értesítés útján.

(2) A felmondás az értesítésnek a Főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

18. cikk – Értesítések

Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államot, az Európai Közösséget és minden olyan államot, amely csatlakozott ehhez az egyezményhez, értesíti az alábbiakról:

a) bármilyen aláírás a 12. cikknek megfelelően;

b) bármilyen megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése a 12. és a 13. cikknek megfelelően;

c) ezen Egyezménynek bármely, a 12. és a 13. cikk szerinti hatálybalépési időpontja;

d) bármely, a 4. cikk alapján tett nyilatkozat;

e) bármely, a 10. cikk alapján tett módosítási javaslat;

f) bármely, ezzel az egyezménnyel kapcsolatos aktus, értesítés vagy közlemény.

Fentiek hiteléül az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.

Kelt Strasbourgban, 2001. január 24-én, angol és francia nyelven – mindkét szöveg egyaránt hiteles –, egyetlen példányban, amely az Európa Tanács irattárában kerül elhelyezésre. Az Európa Tanács Főtitkára az egyezményről hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, az Európai Kulturális Egyezményben részes többi államnak, az Európai Közösségnek és minden olyan államnak, amelyet felkértek arra, hogy csatlakozzék ehhez az egyezményhez.

2. MELLÉKLET

Az Európai Unió nyilatkozata

[Az egyezményre vonatkozó jóváhagyási okirat letétbe helyezésekor az Európa Tanács Főtitkárával közölni kell.]

Az egyezmény értelmében az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága döntéshozatali jogkörrel rendelkezik a módosítások elfogadása és a tagsággal nem rendelkező államok csatlakozása tekintetében. Noha az Európai Unió az egyezménynek részese, mégis ismét azt állapítja meg, hogy e jogkör gyakorlásából ki lesz zárva, mivel az Európa Tanács többi – akár az egyezményben nem részes – államával ellentétben semmilyen szavazati joga nincs a Miniszteri Bizottságban. Ez a helyzet nem teszi lehetővé, hogy az Európai Unió az egyezményből származó jogaival teljes mértékben éljen, míg az egyezményből eredő kötelezettségek összessége vonatkozik rá.

Az Európai Unió e helyzet kapcsán aggályát fejezi ki, ahogyan erre már korábban is alkalma nyílt. Az Európai Unió ugyanis nem tekinti elfogadhatónak a felek közötti egyenlőség ebből eredő megbomlását, így az egyezményben való részvétele nem tekinthető olyan precedensnek, amely e helyzetnek a jövőre nézve való elfogadására utal.

Az Európai Unió álláspontja szerint tárgyalásokat kell kezdeni az Európa Tanács illetékes szerveivel annak vizsgálata érdekében, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak az Európa Tanácsnak az Európai Unió előtt aláírásra nyitva álló egyezményeiben és/vagy jövőbeli egyezményeiben foglalt eljárásrenden való változtatásra.

[1] HL L 320., 1998.11.28., 54. o.

[2] A 98/84/EK irányelv 2. cikkének b) pontja.

[3] A 98/84/EK irányelv 2. cikkének c) pontja.

[4] A 98/84/EK irányelv 2. cikkének e) pontja.

[5] A 98/84/EK irányelv 5. cikke.

[6] Nem került közzétételre a Hivatalos Lapban. Hiv.: 9556/99.

[7] COM(2008) 593 végleges, nem került közzétételre a Hivatalos Lapban.

[8] HL C ., , . o.

[9] HL L 320., 1998.11.28., 54. o.