52010PC0333

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.6.28.

COM(2010)333 végleges

2010/0187 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió nevében az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletének újraszabályozása tekintetében elfogadandó álláspontról

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodás 2002. június 1-jén lépett hatályba. E megállapodás II. melléklete foglalkozik a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával.

A megállapodás 18. cikke szerint a személyek szabad mozgásával foglalkozó EU-svájci vegyes bizottság módosításokat fogadhat el a megállapodás II. mellékletéhez. A Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi és − a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében − bizottsági határozat 2. cikke kimondja, hogy az Uniónak a vegyes bizottság ilyen határozataira vonatkozó álláspontját a Bizottság javaslata alapján a Tanács határozza meg.

Az EU jogszabályainak koherens és helyes alkalmazása, továbbá az igazgatási és az esetleges jogi nehézségek elkerülése érdekében a megállapodás II. mellékletének minden vonatkozó uniós joganyagra és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság minden vonatkozó határozatára hivatkoznia kell. Ezért a II. mellékletet aktualizálni kell, különösen az EU területén 2010. május 1-jén hatályba lépő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációja modernizált rendszerének – tehát a 988/2009/EK rendelettel módosított 883/2004/EK rendelet, ennek 987/2009/EK végrehajtási rendelete és az igazgatási bizottság határozatai és ajánlásai – integrálása érdekében. A 883/2004/EK rendelet, a 988/2009/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet kimondja, hogy Svájcra is vonatkozik.

A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 574/72/EGK tanácsi rendelet helyébe lépett. A világosság és racionalitás érdekében a II. mellékletet úgy kell kodifikálni, hogy csak az új rendeletekre hivatkozzon. Ugyanakkor az 1408/71/EGK rendelet és az 574/72/EGK rendelet a megállapodásban továbbra is szerepel azokra az esetekre nézve, amelyeknél a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009 EK rendelet cikkei hivatkoznak az 1408/71 EGK rendeletre és az 574/72/EGK rendeletre, vagy amelyek a múltban merültek fel.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A csatolt javaslat II. mellékletének aktualizált változata szociális biztonsági szakértők, különösen a svájci szociális biztonsági igazgatás és az Európai Unió szakértői bevonásával folytatott technikai viták eredménye. Az eredmény előterjesztésre került a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 16-án megtartott 318. ülésén, amelyen a küldöttségek üdvözölték ezt a javaslatot. A megállapodás II. mellékletének aktualizálása egyszerűsíteni és modernizálni fogja a szociális biztonsági rendszerek koordinációját Svájc és az EU-tagállamok között, különösen a 988/2009/EK rendelettel és a 987/2009/EK rendelettel módosított új 883/2004/EK rendelet hatályba lépésével. A jelenlegi joganyaggal összehasonlítva ez pozitív hatást fog eredményezni, és fejleszteni fogja a rendeletek minden alkalmazójának igazgatási eljárásait, ideértve a tagállami szociális biztonsági hatóságokat, a munkáltatókat (különösen a kis- és középvállalkozásokat) és az állampolgárokat is.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Ez a pont követi az EU-Svájc megállapodás II. mellékletének felépítését, vagyis az A. szakasszal kezdődik, amely a Svájc által alkalmazandó, a mellékletben foglalt módosítások tárgyát képező jogi aktusokat tartalmazza; a B. szakasszal folytatódik, amely a Svájc által megfelelően követendő jogi aktusokat tartalmazza (az igazgatási bizottság határozatai); a C. szakasz tartalmazza a Svájc által figyelembe veendő jogi aktusokat (az igazgatási bizottság ajánlásai); és a II. melléklethez csatolt jegyzőkönyv, amely átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok állampolgáraira vonatkozóan.

A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

A 883/2004/EK rendelet vonatkozásában a mellékletek Svájcra vonatkozó bejegyzéseinek okai a következők:

- A 883/2004/EK rendelet I. mellékletének (I.) pontja („Tartásdíj megelőlegezése”) tekintetében Svájc különbejegyzés révén él a tartásdíj megelőlegezésének a 883/2004/EK rendelet alkalmazása alóli mentesítésének lehetőségével.

- A 883/2004/EK rendelet I. mellékletének (II.) pontja („Különleges szülési és örökbefogadási támogatások”) tekintetében nincs lényegi változás és ez a bejegyzés megfelel az 1408/71/EGK rendelet II. melléklete II. szakasza jelenlegi bejegyzésének).

- A 883/2004/EK rendelet II. melléklete („A hatályban maradó egyezmények rendelkezései...”) tekintetében:

A továbbiakban nem szerepelnek ebben a mellékletben az 1408/71/EGK rendelet III. melléklete A. és B. részének megfelelő bejegyzések, valamint a pénzbeli juttatások harmadik államban lakóhellyel rendelkező személyek részére történő kifizetésével kapcsolatos bejegyzések. A harmadik államban lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárok a 883/2004/EK rendelet 4. cikkére hagyatkozhatnak, mivel az egyenlő bánásmód klauzula (amely megfelel a 647/2005/EK rendelettel módosított 3. cikk (1) bekezdésének) többé nem írja elő feltételként „az EU területén lakóhellyel rendelkezést”.

A 883/2004/EK rendelet 4. cikke (egyenlő bánásmód) alapján Svájc köteles a nyugdíjakat külföldre is szolgáltatni, mivel saját nemzeti jogszabályai garantálják a svájci nyugdíjak kifizetését svájci állampolgárok részére bárhol a világon.

Azon uniós állampolgárok jogai terén előrelépés lesz, akik jelenleg nem tartoznak kétoldalú megállapodások hatálya alá – mint például Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia állampolgárai –, mivel Svájc mostantól köteles minden uniós állampolgár részére harmadik államba is szolgáltatni a nyugdíjakat, úgy, mint a svájci állampolgárok esetében.

A Németország-Svájc viszonylatra vonatkozó bejegyzés tekintetében jelenleg két megállapodást tartalmaz az 1408/71/EGK rendelet III. melléklete:

Az a) pont szerinti megállapodás Büsingen nem aktív, Németországban egyéb módon nem biztosított lakosainak felajánlja a svájci egészségbiztosítási rendszerhez való csatlakozás lehetőségét (i. pont), és elősegíti a német betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozást a Németországba visszatérő munkavállalók részére (ii. pont).

A b) pont szerinti megállapodás a munkanélküliségi biztosításra vonatkozik, és a Büsingenből jövő, határ menti munkavállalók részére bizonyos feltételek mellett olyan munkanélküli ellátásokat nyújt, mintha svájci lakosok lennének. A megállapodás 8. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet az e rendelkezés hatálya alá eső munkavállalók részére a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként. A Spanyolország-Svájc viszonylatot érintő bejegyzés tekintetében ez megfelel az 1408/71/EGK rendelet III. melléklete jelenlegi bejegyzésének. A bejegyzés a spanyol „Convenio especial”-ra hivatkozik, azaz a Spanyolországba visszatérő egykori külföldi munkavállalók csatlakozhatnak a spanyol betegbiztosítási rendszerhez, és a továbbiakban nem kötelesek magukat nyugdíjasként a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosítani.

Az Olaszország-Svájc viszonylatra vonatkozó bejegyzést tekintetében ez a harmadik országokban teljesített időszakok halmozódását érinti, és lehetővé teszi a svájci vagy olasz állampolgárok harmadik államban megszerzett biztosítási időszakainak figyelembevételét annak érdekében, hogy megfeleljenek az olasz nyugdíjra való jogosultság feltételeinek (egyoldalú rendelkezés). Ez a bejegyzés szükséges, mivel Svájc nincs abban a helyzetben, hogy a Gottardo-ítélettel kapcsolatos P1. ajánlást alkalmazza, mert az közvetlenül az EUMSz-en (a korábbi EK-Szerződésen) alapul.

- A 883/2004/EK rendelet III. melléklete („a határ menti munkavállaló családtagjai természetbeni ellátásokra való jogosultságának korlátozása”) tekintetében nincs Svájcot érintő bejegyzés.

- A 883/2004/EK rendelet IV. melléklete („kiegészítő jogosultságok az illetékes tagállamba visszatérő nyugdíjasok részére”) tekintetében Svájc felkerült az ott lévő listára.

- A 883/2004/EK rendelet V., VI. és VII. melléklete tekintetében nincs Svájcot érintő bejegyzés.

- A 883/2004/EK rendelet VIII. mellékletének 1. része („olyan esetek, amikor az 52. cikk (4) bekezdése szerint az arányos számítás felfüggesztésre kerül”) tekintetében Svájc az 1408/71/EGK rendelet IV. C. mellékletében már említett rendszerére figyelemmel került fel a listára, ugyanis az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban levő svájci jog szerinti nyugdíjkalkuláció azonos vagy magasabb ellátást eredményez, mint az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint számított arányos ellátás.

- A 883/2004/EK rendelet VIII. mellékletének 2. része („olyan esetek, amelyekre az 52. cikk (5) bekezdése alkalmazandó”) tekintetében a törvénynek megfelelő foglalkoztatási ellátási tervek szerinti svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak felkerültek a listára. Az 1408/71/EGK rendelet IV. C. mellékletének listáján ez a rendszer jelenleg szerepel. Ez a rendszer felkerült a 883/2004/EK rendelet VIII. melléklete 2. részének listájára, mivel a nyugdíjakat a halmozott és tőkésített egyéni megtakarítások alapján számítják ki, azaz a biztosítási időszak hosszának nincs jelentősége a kalkulációra.

- A 883/2004/EK rendelet IX. melléklete II. részének („a rendelet 54. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett ellátások, amelyek összegét egy fiktív időszakra való hivatkozással határozzák meg, amelyet a biztosítási esemény bekövetkezésének napja és egy későbbi időpont között teljesítettnek tekintenek”) tekintetében van egy bejegyzés, amely a törvényes foglalkoztatási ellátási rendszerek szerinti svájci túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakra vonatkozik. Ez a bejegyzés összhangban van az 1408/71/EGK rendelet IV. D. melléklete 2. részének jelenlegi bejegyzésével.

- A 883/2004/EK rendelet X. mellékletének („különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások”) tekintetében az 1., 2. és 3. bejegyzés megfelel a jelenlegi IIa. melléklet bejegyzéseinek. Figyelembe véve ugyanakkor, hogy ezeket a bejegyzéseket az 1408/71/EGK rendelet IIa. melléklete szerinti szigorúbb feltételeket bevezető 647/2005/EK rendelet (amely megfelel a 883/2004/EK rendelet X. melléklete szerinti feltételeknek) előtt iktatták be, a X. melléklethez kapcsolódó előírások fenntartása szükségessé teszi, hogy ezek a bejegyzések összhangban legyenek a X. mellékletben szereplő elvárásokkal. Erre figyelemmel e bejegyzések okai a következők:

Az 1. bejegyzés tekintetében, amely a kiegészítő ellátásokra (1965. március 19-i törvény a szövetségi kiegészítő ellátásokról) és a kantoni szintű törvényhozás szerinti hasonló ellátásokra vonatkozik:

A 883/2004/EK rendelet tekintetében a svájci küldöttség a kiegészítő ellátásoknak – ahogy azok az 1408/71/EGK rendelet jelenlegi IIa. mellékletének listájában szerepelnek – a különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások listáján tartását kérte a következő indokok alapján:

1. Az ellátás leírása

A szövetségi ellátások vonatkozásában ezek az ellátások akkor járnak, ha az öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíj nem fedezi az alapvető szükségleteket. Az ellátások megadásának feltételei a következők. Az igénylőnek:

- az alapvető szükségletek fedezését (lakhatás, egészségbiztosítás, étkezés) biztosító minimum jövedelemnél kevesebbel kell rendelkeznie;

- öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultnak kell lennie;

- Svájcban állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

Az ellátások a megállapított minimum jövedelem és a személy tényleges jövedelme (nyugdíj, partner jövedelme, vagyon) közötti különbözetnek felelnek meg. Az ellátásokat kizárólagosan az államszövetség és a kantonok általános adóiból finanszírozzák.

A minimum jövedelem jelenlegi megállapított összegei:

- egyedülálló esetében: 18 720 svájci frank/év

- pár esetében: 28 080 svájci frank/év

A kantoni ellátások vonatkozásában a kantonok hasonló, a szövetségi kiegészítő ellátásokat kiegészítő ellátásokat nyújthatnak az öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjhoz.

Nyolc kantonnak van jelenleg ilyen párhuzamos, az öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjat kiegészítő ellátási rendszere. A személynek rendszerint szövetségi kiegészítő ellátást kell kapnia ahhoz, hogy a kantoni ellátásra jogosulttá váljon.

2. Különleges, nem járulékalapú ellátásként való minősítés

A szövetségi és a kantoni kiegészítő ellátások minden szükséges feltételnek eleget tesznek, hogy a 883/2004/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdése szerinti különleges, nem járulékalapú ellátásnak minősüljenek, figyelembe véve az Európai Bíróságnak a különleges, nem járulékalapú ellátásról szóló összes vonatkozó ítélkezési gyakorlatát:

a) Speciális (vegyes típusú) ellátások: egyrészt társadalombiztosítási jellegűek, mivel az érintett személyek ellátásra való jogosultsága pontosan meghatározott. Céljuk a létminimumot elérő jövedelem biztosítása érdekében a nyugdíjak kiegészítése, ezért a nyugdíjminimumhoz és az öregséggel vagy rokkantsággal járó kockázathoz kapcsolódnak. Másrészt szociális segély jellegük van, mivel csak azoknak a nyugdíjasoknak járnak, akiknek a teljes jövedelme nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot. Szorosan kapcsolódnak Svájc szociális és gazdasági helyzetéhez, mivel a svájci alapvető szükségletek minimumának felelnek meg. Nem függenek a foglalkoztatás vagy járulékfizetés időtartamától;

b) Nem járulékalapú ellátások: kizárólag adókból kerülnek finanszírozásra, továbbá nem függenek a járulékfizetéstől.

A 2. bejegyzés tekintetében, amely a rokkantsági biztosítás melletti nélkülözés esetén járó nyugdíjakra vonatkozik (az 1994. október 7-én módosított, 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 28. cikkének 1a. albekezdése) a svájci küldöttség kérte ennek a bejegyzésnek az 1408/71/EGK rendelet IIa. mellékletének listáján való megtartását, a következő okokból:

1. Az ellátás leírása

2004. január 1-jén a nélkülözés esetére járó nyugdíjat eltörölték. Kiegészítő ellátásokkal helyettesítették, de bizonyos esetekben átmeneti szabályok alapján még mindig juttatják (körülbelül 500 jelenlegi jogosult részére), és ezért szerepelnie kell a 883/2004/EK rendelet X. mellékletének listáján.

A nélkülözés esetére járó nyugdíj kiegészítő összeg, amely a rokkantsági nyugdíj negyedére jogosult személyeknek jár (40 és 49 % közötti rokkantsági fok esetén), amennyiben nehéz személyes helyzetben vannak, és nem rendelkeznek a létminimumot elérő megfelelő jövedelemmel („nélkülözés esetei”). A nélkülözési kiegészítés a nyugdíj negyedének felel meg. Ennek eredményeként a jogosult a nyugdíj felének megfelelő összeghez jut. A nélkülözési nyugdíjat csak Svájcban fizetik.

Az ellátások nyújtásának feltételei a következők. Az igénylőnek:

- rokkantsági nyugdíjra jogosultnak kell lennie;

- ne álljon rendelkezésére elegendő anyagi eszköz;

- Svájcban állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

2. Különleges, nem járulékalapú ellátásként való minősítés

A nélkülözés esetére járó rokkantsági nyugdíj minden szükséges feltételnek eleget tesz, hogy a 883/2004/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdése szerinti különleges, nem járulékalapú ellátásnak minősüljön, figyelembe véve az Európai Bíróságnak a különleges, nem járulékalapú ellátásokról szóló összes vonatkozó eseti döntését, a Bíróságnak a C-160/02 Skalka ügyben hozott, 2004. április 29-i ítéletében kifejtettek szerint:

(a) Speciális (vegyes típusú) ellátás : egyrészt társadalombiztosítási jellegű, mivel az érintett személyek ellátásra való jogosultsága pontosan meghatározott. Célja a nyugdíjak kiegészítése a létminimumot elérő jövedelem biztosítása érdekében. A rokkantsági nyugdíjminimumhoz és a rokkantság kockázatához kapcsolódik. Másrészt szociális segély jellege van, mivel csak azoknak a nyugdíjasoknak jár, akik nehéz gazdasági helyzetben vannak. Szorosan kapcsolódik Svájc szociális és gazdasági helyzetéhez, mivel az összege az általános nyugdíjon alapul. A foglalkoztatás vagy járulékfizetés időtartamától nem függ.

(b) Az ellátás nem járulékalapú , mivel adókból finanszírozzák, továbbá nem függ a járulékfizetéstől.

A 3. bejegyzés tekintetében, amely a nem járulékalapú vegyes ellátásokra vonatkozik munkanélküliség esetén a kantoni jogszabályok értelmében, a következő okokból:

1. Az ellátás leírása

Nyolc kanton vezetett be ilyen segélyt: Basel-Stadt, Genf, Jura, Neuchâtel, Schaffhausen, Tessin, Uri, Zug. Az ellátások olyan álláskeresőknek járnak, akiknek megszűnt a szövetségi munkanélküli ellátásokra való jogosultságuk, annak érdekében, hogy visszaintegrálják őket a munka világába, valamint elkerüljék a szociális segélyezést és a társadalmi kirekesztést.

A jogosultsági feltételekhez az igénylőnek:

- a kanton által megállapított minimum jövedelemnél kevesebbel kell rendelkeznie;

- nem lehet további jogosultsága a szövetségi munkanélküli ellátásokra;

- állást kell keresnie, és a munkaerőpiacon rendelkezésre kell állnia;

- a kantonban állandó lakóhellyel és tartózkodási hellyel kell rendelkeznie.

Az ellátások fajtái a következők: napi segély és/vagy különféle visszaintegráló intézkedések (pl. tanfolyamok, stb.) kompenzációja.

Ezeket kizárólag adókból finanszírozzák.

2. Különleges, nem járulékalapú ellátásként való minősítés

Az álláskeresők részére járó kantoni támogatások minden szükséges feltételnek eleget tesznek, hogy a 883/2004/EK rendelet 70. cikkének (2) bekezdése szerinti különleges, nem járulékalapú ellátásnak minősüljenek, figyelembe véve az Európai Bíróságnak a különleges, nem járulékalapú ellátásokról szóló teljes vonatkozó joggyakorlatát:

(a) Speciális (vegyes típusú) ellátások : egyrészt társadalombiztosítási jellegűek, mivel az érintett személyek ellátásra való jogosultsága pontosan meghatározott. Céljuk a minimális jövedelem biztosítása érdekében a szövetségi munkanélküli ellátások kiegészítése, továbbá világosan kötődnek a munkanélküliség kockázatához. Másrészt szociális segély jellegük van, mivel csak azoknak az álláskeresőknek járnak, akiknek teljes jövedelme nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot. Szorosan kapcsolódnak Svájc szociális és gazdasági helyzetéhez, mivel az állandó lakóhely szerinti kantonban irányadó minimális jövedelemhez igazodnak, valamint a helyi munkaerőpiachoz kapcsolódnak. A járulékfizetés időtartamától nem függenek.

(b) Az ellátások nem járulékalapúak : kizárólag adókból finanszírozottak és nem függenek a járulékfizetéstől.

A 4. bejegyzés tekintetében, amely a nem járulékalapú különleges, a fiatal fogyatékosoknak járó rokkantsági nyugdíjakra vonatkozik (az 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 39. cikke), Svájc a bejegyzést az alábbiak szerint indokolta:

A 883/2004/EK rendeletre figyelemmel, amelyet a nem aktív személyekre is alkalmazni kell, a svájci küldöttség a nem aktív fogyatékos személyek részére járó különleges nyugdíjaknak a speciális, nem járulékalapú ellátások listájára való felvételét kérte a következő okokból:

1. Az ellátás leírása

Az általános svájci rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz a biztosított személynek legalább három éve járulékfizetőnek kell lennie a munkaképtelenné válás időpontjában (rokkantság). A születésük vagy gyermekkoruk óta fogyatékos személyek ezt a feltételt nem tudják teljesíteni, mivel még a járulékfizetéshez szükséges életkor elérése előtt munkaképtelenné válnak.

Ezek a személyek különleges ellátásra jogosultak, amely megfelel a minimális általános rokkantsági nyugdíj összegének. Az ellátás a 18 éven felüliek részére jár mindaddig, amíg Svájcban élnek.

Mivel ezt az ellátást nem a járulékfizetés alapján számítják ki, „különleges rokkantsági nyugdíjnak” hívják.

2. Különleges, nem járulékalapú ellátásként való minősítés

A különleges rokkantsági nyugdíj minden szükséges feltételnek eleget tesz, hogy az 1408/71/EGK rendelete 4. cikkének (2a) bekezdése szerinti különleges, nem járulékalapú ellátásnak minősüljön, figyelembe véve az Európai Bíróságnak a különleges, nem járulékalapú ellátásokról szóló összes vonatkozó ítélkezési gyakorlatát:

(a) Hibrid (vegyes típusú) ellátás : egyrészt társadalombiztosítási jellegű, mivel az érintett személyek ellátásra való jogosultsága pontosan meghatározott, továbbá a rokkantság kockázatát fedezi. Másrészt közel áll a szociális segélyhez abban az értelemben, hogy nem függ a foglalkoztatás vagy a járulékfizetés időtartamától, és célja a terhek enyhítése a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok (fiatal fogyatékos személyek) számára a létminimumhoz szükséges jövedelem biztosításával.

(b) Különleges ellátás : pótlólagos juttatás azok számára, akik az általános rokkantsági nyugdíjhoz szükséges feltételeknek nem felelnek meg. Szorosan kapcsolódik Svájc szociális és gazdasági helyzetéhez, mivel a svájci nyugdíjminimummal egyezik meg.

(c) Nem járulékalapú : nem a járulékokból finanszírozzák. Az ellátás teljes költségét a szövetségi kormány viseli.

A C-154/05. sz. Kersbergen-Lap és Dams-Schipper ügyben az Európai Bíróság (EB) a holland Wajong ellátást különleges, nem járulékalapú ellátásnak minősítette. A Bíróság a C-287/05. sz. Hendrix ügyben megerősítette ezt az álláspontját. Akárcsak a svájci különleges rokkantsági nyugdíj, a holland Wajong olyan fiatal személyeknek járó ellátás, akik hosszú távon munkaképtelenek, de az általános rokkantsági nyugdíjhoz szükséges feltételeknek nem felelnek meg.

Annak érdekében, hogy a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzet ne alakuljon ki, a Svájc által javasolt bejegyzést korlátozni kell azokra a személyekre, akik a munkaképtelenné válásuk előtt nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként (pl. gyakornokként) vagy önálló vállalkozóként.

- A 883/2004/EK rendelet XI. mellékletének („a tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezések”) tekintetében :

- Az 1. és 2. bejegyzés tekintetében Svájc a következőképpen indokolta javaslatait:

Svájc két bejegyzés fenntartását javasolja az 1408/71/EGK rendelet VI. mellékletében a svájci önkéntes nyugdíjbiztosítás felvételére (1. pont) és a választható folytatólagos biztosításra (2. pont) vonatkozóan azon személyek esetében, akik a személyek szabad mozgásáról szóló svájci-EU megállapodás területi hatályán kívül élnek. Ezeket a bejegyzéseket be kell vezetni a 883/2004/EK rendelet XI. mellékletébe. A bejegyzések indokai:

Az 1. bejegyzés vonatkozásában (önkéntes biztosítás):

Svájc és az uniós tagállamok állampolgárai választásuk szerint a svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítási rendszer tagjaivá válhatnak.

Mivel az önkéntes biztosítást részben a svájci állami bevételekből finanszírozzák, csak a Svájchoz szorosan kötődő személyek lehetnek ennek a biztosítási rendszernek a tagjai. Erre tekintettel öt éves svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítással kell rendelkezniük, mielőtt a taggá válást kérelmezik. Ezt az előírást egyformán alkalmazni kell a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás területi hatályán kívül lakó svájci és uniós állampolgárokra.

A 2. bejegyzés vonatkozásában (folyamatos biztosítás svájci munkáltató részére történő külföldi munkavégzés esetén):

A svájci munkáltató részére külföldön dolgozó személyek folytathatják a társadalombiztosítási járulék fizetését az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági rendszerben. A munkáltatónak – aki a hozzájárulás felét fizeti – ugyanakkor hozzá kell járulnia ehhez a megállapodáshoz. Mivel a folyamatos biztosítást részben a svájci állami bevételekből finanszírozzák, csak a Svájchoz szorosan kötődő személyek lehetnek ennek a biztosítási rendszernek a tagjai. Ezért öt éves svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítással kell rendelkezniük, mielőtt a taggá válást kérelmezik. Ezt az előírást egyformán alkalmazni kell a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás területi hatályán kívül lakó svájci és uniós állampolgárokra.

A 3. bejegyzés vonatkozásában ez megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete már létező 3. bejegyzésének. Ez a választható jog több jogot biztosít a migráns munkavállalóknak és családtagjaiknak. Ezt a jogot migráns munkavállalók kérelmezték, hogy elkerüljék a saját tagállamukhoz képest magasabb egészségbiztosítási járulék fizetését Svájcban.

A 4. bejegyzés vonatkozásában Svájc e bejegyzés fenntartását javasolja, amely megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete 3a) pontjának, amely a munkahelyi balesetnek nem minősülő balesetekre vonatkozik. Ezt a bejegyzést be kell vezetni a 883/2004/EK rendelet XI. mellékletébe.

A Svájcban dolgozó, de Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban élő személyek jogosultak a lakóhelyük szerinti állam betegbiztosítását választani a svájci helyett (kimaradás joga; Svájc, 1408/71/EGK rendelet VI. mellékletének 3. b) pontja).

Ilyen esetekben a svájci balesetbiztosítási rendszer és a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási rendszerének együttes felelőssége merülhet fel a munkahelyi balesetnek nem minősülő baleseteknél. Valójában a svájci jogszabályok a munkahelyi balesetnek nem minősülő baleseteket munkahelyi balesetként és foglalkozási megbetegedésként kezelik, miközben az érintett uniós tagállamok jogszabályai szerint ezek a betegbiztosítási természetbeni ellátások körébe tartoznak.

Szükség van a költségek megosztásának pontos szabályozására.

Az 5. bejegyzés vonatkozásában ez megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. mellékletének 3b) pontjában már létező bejegyzésnek. Arra a helyzetre vonatkozik, amikor egy Svájcban dolgozó és más tagállamban lakóhellyel rendelkező személy a lakóhelye szerinti állam biztosítását választja. Ebben az esetben ez a bejegyzés biztosítja, hogy a 883/2004/EK rendelet 19. cikke alkalmazható legyen, ha az érintett személy a (finanszírozási értelemben nem illetékes) Svájcban való tartózkodása alatt szükséges orvosi kezelést kap.

A szövegezést továbbfejlesztették annak érdekében, hogy ez a családtagokra is kiterjedjen.

Az 1408/71/EGK rendelet VI. mellékletének 4. és 6. bejegyzése már nem szükséges, mivel ezeket a viszonyokat a 883/2004/EK rendelet 18. cikke és 27. cikkének (2) bekezdése már szabályozza.

A 6. bejegyzés tekintetében ez megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete jelenlegi 5. bejegyzésének. Az új 987/2009/EK végrehajtási rendelet 62. cikkének (1) bekezdésével összhangban előírja, hogy az illetékes szerv megtéríti a Svájcban nyújtott ellátásokat az ellátást nyújtó másik szerv részére, az ennek a szervnek a könyvelésében feltüntetett tényleges összegben. Ezt a szabályt kell alkalmazni a Svájcban azoknak a személyeknek nyújtott ellátásaira is, akik a XI. melléklet 3. a) bejegyzése alapján a lakóhely szerinti biztosítást választották.

A 7. bejegyzés tekintetében ez megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete jelenlegi 7. bejegyzésének, továbbá Svájc az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete 7. pontjának fenntartását javasolja a pénzbeli betegbiztosítási ellátások vonatkozásában.

Svájcban a pénzbeli betegbiztosítási ellátás választható ellátás. Bárki, aki Svájcban természetbeni betegbiztosítási ellátásokra biztosítással rendelkezik, jogosult csatlakozni ehhez a kiegészítő biztosítási rendszerhez.

A biztosított személyeknek bármikor joguk van biztosítótársaságot váltani. Az új biztosító ebben az esetben kizárhatja a fizetési kötelezettségét olyan kockázatokra és betegségekre vonatkozóan, amelyek a személy csatlakozása előtt már fennálltak.

Ugyanakkor, ha az érintett személy köteles biztosítót váltani, mivel új munkaviszonyt létesít, vagy olyan helyre költözik, ahol a korábbi biztosító nem működik, akkor az új biztosító köteles vele korlátozások nélkül jogviszonyt létesíteni. A korábbi biztosítónak ilyen esetben igazolást kell adnia arról, hogy a biztosítóváltás külső kényszeren alapult. Az új biztosítót köti ez a dokumentum, amely három hónapig érvényes. Amíg a korábbi biztosító nem adja ki az igazolást a biztosított személy részére, addig minden olyan pénzbeli ellátásért felelős, amelyet az új biztosító nem fedez.

Ha egy személyt előzőleg az egyik uniós tagállam intézménye biztosította, akkor nem kaphat olyan igazolást, amely szerint a belépési feltételek korlátozások nélkül teljesülnek. Az ilyen személy védelme érdekében figyelembe kell venni a másik tagállamban megszerzett korábbi egészségbiztosítási időszakokat, és a korábban létező kockázatok és betegségek miatti fizetési kötelezettség kizárása nem alkalmazható. Ahogy Svájcban is, a biztosítóváltásra vonatkozó megállapodást három hónapon belül meg kell kötni.

Az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete 8. pontja nem kerül be a 883/2004/EK rendelet XI. mellékletébe. Svájcban a rokkantsági biztosítás léte a svájci lakóhelytől vagy a Svájcban történő jövedelemszerző tevékenységtől függ. Azok a Svájcon kívül élők (pl. a határ menti munkavállalók), akik jövedelemszerző tevékenységüket betegség vagy baleset miatt abbahagyták, a továbbiakban már nem biztosítottak és nem fizethetnek járulékot. Ha az ilyen személyek kevesebb mint egy évig dolgoztak Svájcban, nem jogosultak a rokkantsági nyugdíjra, mivel nem érik el a járulékfizetési időszak minimumát. 2007 végéig a járulékfizetési időszak minimuma csak egy év volt. Annak érdekében, hogy a korábbi határ menti munkavállalók elérhessék ezt a minimális járulékfizetési időszakot, a VI. melléklet 8. pontja kötelezi őket, hogy a munkaképtelenség kezdetétől egy évig fizessenek járulékot a svájci nyugdíjrendszerbe, feltéve, hogy egy új tevékenységük alapján nem válnak egy másik tagállam jogszabályainak alanyaivá.

2008. január 1-jén a svájci rokkantsági nyugdíjhoz szükséges minimális járulékfizetési időszakot három évre emelték fel. Ma ez a bejegyzés felesleges: a biztosítási jogviszonyban tartás és járulékfizetésre kötelezés már nem igazolható, mivel ez a kiegészítő év sok esetben nincs hatással a jogosultságra és összeegyeztethetetlen a 883/2004/EK rendelet II. mellékletében foglalt hatásköri szabályokkal.

A 8 . bejegyzés vonatkozásában ez a bejegyzés megfelel az 1408/71/EGK rendelet VI. melléklete 9. bejegyzésének, továbbá a bejegyzés indokai a következők: a svájci rokkantsági biztosítási jogszabályok szerint a rehabilitációs intézkedések csak addig járnak, amíg az érintett személy biztosított. A biztosítási fedezet a svájci lakóhelytől vagy a Svájcban történő jövedelemszerző tevékenységtől függ. A Svájcon kívül élők (pl. a határ menti munkavállalók), akik jövedelemszerző tevékenységüket betegség vagy baleset miatt abbahagyták, a továbbiakban már nem biztosítottak. A XI. melléklet bejegyzése garantálja, hogy ezek a személyek is részesülhessenek a rehabilitációs intézkedésekben, noha Svájc megszűnt illetékes államnak lenni. Ez többnyire szakképzéseket jelent, amelyek célja a személy visszaintegrálása a munka világába. Az intézkedések tartama alatt a biztosítás folyamatossága is lehetővé teszi az érintett személyek számára, hogy szükség esetén elérjék a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges minimális biztosítási időszakot.

A jelenlegi bejegyzést módosították, mivel pontosabban kell meghatározni azokat az eseteket, amelyekre ez a rendelkezés vonatkozik. Csak a svájci munkaviszony megszűnését közvetlenül követő időszakra fog vonatkozni, ezért a „ rokkantsági nyugdíj fizetéséig ” kifejezést beiktatták a szövegbe, így a nyugdíjasok nem lesznek jogosultak ezekre az ellátásokra.

A 987/2009/EK rendelet alkalmazása tekintetében a mellékletek Svájcra vonatkozó bejegyzései a következőképpen indokolhatók:

- A 987/2009/EK rendelet 1. melléklete („a kétoldalú megállapodások végrehajtási rendelkezései…”) tekintetében az egészségügyi ellátások visszatérítésére vonatkozó, speciális eljárásokat rögzítő, Franciaországgal és Olaszországgal kötött kétoldalú megállapodások a listán szerepelnek.

- A 987/2009/EK rendelet 3. és 5. melléklete tekintetében nincsenek Svájcot érintő bejegyzések.

B. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL MEGFELELŐEN KÖVETENDŐ JOGI AKTUSOK

Ez a szakasz a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság újabb határozatait tartalmazza.

C. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ JOGI AKTUSOK

Ez a szakasz a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság ajánlásait tartalmazza.

JEGYZŐKÖNYV

A II. melléklethez csatolt jegyzőkönyv 3 témakörrel foglalkozik:

Először is az egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítása az EU-8 és EU-2 állampolgárok vonatkozásában aktualizálásra került, amelyek esetén a jelenlegi visszatérítési rendszert változatlanul alkalmazni kell. Ezt a visszatérítési rendszert az EU-8 állampolgárokra 2011. április 30-ig kell alkalmazni − lásd az EU-Svájc megállapodás II. mellékletéhez csatolt jegyzőkönyv 4. pontját −, az EU-2 állampolgárokra pedig 2016. május 31-ig − lásd az EU-Svájc megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv II. mellékletének 5. pontját Bulgária és Románia részvételére vonatkozóan.

Másodszor a Svájcban létező, a szociális támasz nélküli személyek segélyeit (a rokkantsági nyugdíjról szóló, 1959. június 19-i szövetségi törvény (LAI) és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény (LAVS)) nem lehet a 883/2004/EK rendelet X. mellékletébe felvenni, mivel nem tesznek eleget a 647/2005/EK rendelet által előírt szigorúbb feltételeknek. Ugyanakkor, figyelembe véve, hogy a 647/2005/EK rendelet hatályba lépése előtt több évvel megállapodás született ennek az ellátásnak az 1408/71/EGK rendelet IIa. mellékletébe való besorolásáról; továbbá, hogy Svájc a jelenlegi állapot fenntartását kéri erre az ellátásra nézve a megállapodás állandó jellegére hivatkozással, valamint Svájc általánosságban elfogadja a 883/2004/EK rendelet X. mellékletét érintő szigorúbb előírásokat, ez az ellátás a megállapodás jegyzőkönyvébe nem kerül beillesztésre, amely döntés a megállapodás jegyzőkönyvében külön pontként kerül feltüntetésre.

Harmadszor a foglalkoztatási ellátási tervek szerinti ellátások öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő és átmeneti rendelkezésként beépített bejegyzés öt évvel a megállapodás hatályba lépése után, 2007. május 31-jével hatályát vesztette. Ugyanakkor létezhetnek olyan régebbi ügyek, amelyekre ez a szabályozás vonatkozik (a 2007. május 31. előtt Svájcot elhagyó, de ellátásért még nem folyamodott személyek), és ezért a bejegyzés fennmarad.

Ebben az összefüggésben a 3. cikk (1) bekezdése átdolgozásra került („ egyes tagállamok állampolgárai”), mivel az egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek munkanélküliségi biztosítására vonatkozó átmeneti megállapodások csak az EU-8 és EU-2 tagállamok állampolgáraira vonatkoznak (lásd a bővítési jegyzőkönyveket: a megállapodáshoz csatolt, 2004. október 26-i jegyzőkönyvet [HL L 89, 2006.03.28., 30. o.] és a 2008. május 27-i jegyzőkönyvet [HL L 124, 2009.05.20., 53. o.]).

A 3. cikk (1) bekezdése abból a célból is átdolgozásra került, hogy a jegyzőkönyvbe hivatkozást vezessenek be a jegyzőkönyvben már említett pontokra, a szociális támasz nélküli személyek svájci segélye és a foglalkozási ellátási tervek szerinti ellátások tekintetében.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

A javaslat az EU költségvetésére nincs hatással.

5. OPCIONÁLIS ELEMEK

A tagállamokkal való konzultáció a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságban már megtörtént.

2010/0187 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Unió nevében az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodás által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletének újraszabályozása tekintetében elfogadandó álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről szóló, 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom tanácsi és − a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében − bizottsági határozatra[1] és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

1. Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) 2002. június 1-jén lépett hatályba.

2. A megállapodás 18. cikke szerint a vegyes bizottság határozatával módosításokat fogadhat el a megállapodáshoz és többek között annak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó II. mellékletéhez.

3. Az uniós jogszabályok koherens és helyes alkalmazásának megőrzése, továbbá az igazgatási és az esetleges jogi nehézségek elkerülése érdekében a megállapodás II. mellékletét módosítani kell az olyan új uniós jogszabályok integrálása érdekében, amelyekre a megállapodás jelenleg nem hivatkozik.

4. A világosság és az ésszerűség érdekében a II. mellékletet és a hozzá csatolt jegyzőkönyvet kodifikálni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodás 14. cikke által létrehozott vegyes bizottságban az Európai Unió nevében elfogadandó álláspontnak az e határozat A. mellékletét képező vegyes bizottsági határozattervezeten kell alapulnia a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. melléklet cseréje tekintetében.

2. cikk

Az e határozat B. mellékletében foglalt nyilatkozat elfogadásra került és akkor minősül a vegyes bizottságban az Európai Unió nevében végrehajtottnak, amikor a vegyes bizottság elfogadja az 1. cikkben említett határozatot.

3. cikk

A vegyes bizottság határozatát és a 2. cikkben említett nyilatkozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

A. MELLÉKLET

Tervezet

A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁVAL FOGLALKOZÓ EU-SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG

......../ 2010 HATÁROZATA

( 2010. .................)

a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. melléklet cseréjéről

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államközösség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló, 1999. június 21-i megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

(1) A megállapodást 1999. június 21-én írták alá és 2002. június 1-jén lépett hatályba.

(2) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. mellékletet legutóbb a 2006. július 6-i 1/2006 határozat módosította, és most ennek aktualizálása szükséges az Európai Unió azóta hatályba lépett új jogi aktusainak figyelembevétele érdekében, különös tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és az e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott intézkedésekre.

(3) A 883/2004/EK rendelet az 1408/71/EGK tanácsi rendelet helyébe lépett.

(4) A világosság és az ésszerűség érdekében a II. mellékletet és a hozzá csatolt jegyzőkönyvet egy jogilag kötelező erejű szövegbe kell foglalni.

(5) A II. mellékletet az Európai Unió vonatkozó jogszabályainak fejlődésével összhangban kell fenntartani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodásnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló II. melléklete helyébe az e határozat mellékletét képező szöveg lép.

2. cikk

Ez a határozat bolgár, cseh, dán, holland, angol, észt, finn, francia, német, görög, magyar, olasz, lett, litván, máltai, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd nyelveken készült, valamennyi nyelvi változat egyformán hiteles.

3. cikk

A határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 20 .......................-án/-én

a vegyes bizottság részéről

az elnök

MELLÉKLET

„II. melléklet

A szociális biztonsági rendszerek koordinációja

1. cikk

(1) A szerződő felek megállapodnak, hogy egymás között a szociális biztonsági rendszerek koordinációja végett az Európai Unió azon jogi aktusait, amelyekre e melléklet A. szakasza hivatkozik, az ott meghatározott módosításokkal alkalmazzák, vagy az ilyen jogi aktusokkal egyenértékű szabályokat alkalmaznak.

(2) A „tagállam(ok)” kifejezést az e melléklet A. szakaszában hivatkozott jogi aktusokban úgy kell értelmezni, hogy abba az Európai Unió vonatkozó jogi aktusai által meghatározott államok mellett Svájc is beletartozik.

2. cikk

(1) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek megfelelően figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet B. szakaszában hivatkozott aktusait.

(2) E melléklet rendelkezéseinek alkalmazásában a szerződő felek figyelembe veszik az Európai Unió e melléklet C. szakaszában hivatkozott aktusait.

3. cikk

(1) Az e melléklethez csatolt jegyzőkönyv tartalmazza egyes uniós tagállamok egy évnél rövidebb svájci tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak munkanélküliségi biztosítására vonatkozó átmeneti megállapodásokat, továbbá a Svájcban hatályos, a szociális támasz nélküli személyek segélyét és az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervek szerinti ellátásokat érintő különleges rendelkezéseket.

(2) A jegyzőkönyv e melléklet elválaszthatatlan részét képezi.

A. SZAKASZ: HIVATKOZOTT JOGI AKTUSOK

1. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról szóló, 2009. szeptember 16-i 988/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] által módosított, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [3] (HL L 166., 2004.4.30.).

E megállapodás alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet a következők szerint módosul:

a) Az I. melléklet I. része a következő szöveggel egészül ki:

„ Svájc

A szövetségi polgári törvénykönyv 131. cikkének (2) bekezdése és 293. cikkének (2) bekezdése alapján hozott, a tartásdíjakat érintő kantoni jogszabályok.”

b) Az I. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

„ Svájc

A szövetségi családi segélyekről szóló törvény 3. cikkének (2) bekezdése alapján hozott vonatkozó kantoni jogszabályok szerinti születési és örökbefogadási támogatások.”

c) A II. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Németország-Svájc

a) A társadalombiztosításról szóló, 1964. február 25-i megállapodás 1975. szeptember 9-i 1. számú és az 1989. március 2-i 2. számú kiegészítő megállapodásokkal módosított szövege:

i) a záró jegyzőkönyv 9b. pontja (1) bekezdésének 1–4. alpontja (a Büsingen német terület (exkláve) lakóira vonatkozó természetbeni betegellátásra való jogosultság tekintetében alkalmazandó jogszabályok);

ii) a záró jegyzőkönyv 9e. pontja (1b) bekezdésének második és negyedik mondata (a választható betegségbiztosításhoz való hozzáférés Németországban az országba történő áttelepülés útján).

b) Az 1992. december 22-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, a munkanélküliségi biztosításról szóló, 1982. október 20-i megállapodás:

i) a 8. cikk (5) bekezdése alapján Németország (Büsingen terület) a svájci jogszabályok által előírt kantoni ellátással azonos összegű ellátást fizet a rendelkezés hatálya eső munkavállalók részére, a munkavállalást elősegítő intézkedések aktuális helyi költségeihez való hozzájárulásként.

Spanyolország-Svájc

Az 1982. június 11-i kiegészítő egyezménnyel módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1969. október 13-i megállapodáshoz csatolt záró jegyzőkönyv 17. pontja alapján a spanyol rendszerben biztosított személyek mentesülnek a svájci betegbiztosítási rendszerhez való csatlakozási kötelezettség alól.

Olaszország-Svájc

Az 1963. december 18-i I. kiegészítő megállapodással, az 1969. július 4-i kiegészítő megállapodással, az 1974. február 25-i kiegészítő jegyzőkönyvvel és az 1980. április 2-i II. kiegészítő megállapodással módosított, a társadalombiztosításról szóló, 1962. december 14-i megállapodás 9. cikkének (1) bekezdése.”

d) A IV. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc”

e) A VIII. melléklet 1. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

Az alaprendszer szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igények (az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosításról szóló szövetségi törvény és a rokkantsági biztosításról szóló szövetségi törvény) és a törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti törvényen alapuló öregségi nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).”

f) A VIII. melléklet 2. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkozási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).”

g) A IX. melléklet II. része a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

A törvényen alapuló foglalkoztatási ellátási tervek szerinti túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjak (az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításra vonatkozó foglalkoztatási ellátási tervekről szóló szövetségi törvény).”

h) A X. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„1. Kiegészítő ellátások (a szövetségi kiegészítő ellátásokról szóló, 1965. március 19-i törvény) és a kantoni jogszabályok szerint biztosított hasonló ellátások.

2. A rokkantsági biztosítás szerinti nélkülözés esetén járó nyugdíjak (az 1994. október 7-én módosított 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 28. cikkének 1a. albekezdése).

3. A kantoni jogszabályok szerint biztosított nem járulékalapú vegyes munkanélküli ellátások.

4. Olyan fogyatékos személyek részére járó nem járulékalapú különleges rokkantsági nyugdíjak (az 1959. június 19-i szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 39. cikke), akik munkaképtelenné válásuk előtt még nem voltak a svájci jogszabályok alanyai aktív munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként.”

i) A XI. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„Svájc

1. A szövetségi öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási törvény 2. cikkét és a szövetségi rokkantsági biztosítási törvény 1. cikkét − amelyek az önkéntes biztosítást szabályozzák ezekben a biztosítási ágazatokban olyan svájci állampolgárok esetén, akik olyan államokban laknak, amelyekre e megállapodás nem alkalmazható − alkalmazni kell a Svájcon kívül lakó olyan személyekre is, akik olyan más államoknak az állampolgárai, amelyekre e megállapodás alkalmazható, továbbá az olyan menekültekre és a hontalan személyekre, akik ezeknek az államoknak a területén laknak, ha ezek a személyek csatlakoznak az önkéntes biztosítási rendszerhez legfeljebb egy évvel azt követően, hogy legalább öt éves folyamatos biztosítási időszak után megszűnt az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosításuk.

2. Ha egy legalább öt éves folyamatos biztosítási időszak után megszűnik egy személy svájci öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági biztosítása, a munkáltatóval való megállapodás alapján folytathatja a biztosítást, feltéve, hogy egy svájci munkáltató számára olyan államban dolgozik, amelyre a jelen megállapodás nem alkalmazható, és a biztosítás megszűnését követő hat hónapon belül az erre irányuló kérelmet előterjesztette.

3. A svájci betegbiztosítás szerinti kötelező biztosítás és a lehetséges mentességek

a) A kötelező betegbiztosítást szabályozó svájci jogszabályokat a következő, Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre is alkalmazni kell:

i. a rendelet II. címe szerinti svájci jogszabályok alanyára;

ii. olyan személyekre, akikre nézve Svájc viseli az ellátás költségét a rendelet 24., 25. és 26. cikke alapján;

iii. svájci munkanélküliségi biztosítási ellátásban részesülő személyekre;

iv. az i. és iii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított munkavállalók vagy önálló vállalkozók családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Spanyolország, Magyarország, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság;

v. a ii. pontban hivatkozott személyek családtagjaira vagy svájci lakóhellyel rendelkező, a svájci betegbiztosítási rendszerben biztosított nyugdíjas családtagjaira, kivéve, ha ezek a családtagok a következő államok valamelyikében rendelkeznek lakóhellyel: Dánia, Portugália, Svédország vagy az Egyesült Királyság.

Családtagnak azok a személyek minősülnek, akik a lakóhely szerinti állam jogszabályai szerint családtagnak minősülnek.

b) Az a) pontban meghatározott személyek kérelemre mentesülhetnek a kötelező biztosítás alól, ha és amennyiben a következő államok valamelyikében lakóhellyel rendelkeznek és betegség esetére az ellátásra való jogosultságukat bizonyítani tudják: Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, és az a) pont iv. és v. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Finnország, továbbá az a) pont ii. alpontban hivatkozott személyek tekintetében Portugália.

Ezt a kérelmet

aa) a svájci biztosítási kötelezettség felmerülését követő három hónapon belül kell előterjeszteni, azonban indokolt esetben a kérelem e határidő letelte után is előterjeszthető, ilyenkor a mentesség a biztosítási kötelezettség kezdetétől áll fenn;

bb) alkalmazni kell az ugyanazon államban lakóhellyel rendelkező összes családtagra.

4. Ha a rendelet II. címe szerint svájci jogszabályok hatálya alá tartozó személy – a 3. cikk (b) pontjának alkalmazásában – a betegségbiztosítás céljai érdekében e megállapodással érintett másik állam jogszabályainak hatálya alá tartozik, a munkahelyi balesetnek nem minősülő balesetekkel kapcsolatos természetbeni betegellátások költségét egyenlően meg kell osztani a munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója és az illetékes betegbiztosítási intézmény között, ha mindkét szerv természetbeni betegellátásaira való jogosultság fennáll. A munkahelyi és nem munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések svájci biztosítója munkahelyi baleset, munkába történő utazás közben bekövetkezett baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a teljes költséget akkor is viseli, ha a lakóhely szerinti állam betegbiztosítási intézményének ellátására való jogosultság fennáll.

5. A Svájcban dolgozó, de Svájcban lakóhellyel nem rendelkező személyekre, akik a 3. cikk b) pontja értelmében a lakóhelyük szerinti államban törvényen alapuló biztosítással rendelkeznek, továbbá a családtagjaikra a svájci tartózkodásuk ideje alatt vonatkoznak a rendelet 19. cikkének rendelkezései.

6. A rendelet 18., 19., 20. és 27. cikkének Svájc területén való alkalmazása érdekében az illetékes biztosító viseli az összes számlával igazolt költséget.

7. Egy másik olyan állam biztosítási rendszerében megszerzett napi táppénz biztosítás időtartamát, amelyre e megállapodás alkalmazandó, anyasági vagy betegségi ellátás esetén a napi táppénz biztosítás esetleges csökkentésénél vagy emelésénél figyelembe kell venni, ha a személy a másik országban való biztosításának megszűnését követő három hónapon belül egy svájci biztosítónál biztosítottá válik.

8. Ha egy személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Svájcban kereső foglalkozást folytat, és baleset vagy betegség miatt ezt a tevékenységét meg kellett szüntetnie, és így a továbbiakban nem tartozik a rokkantsági biztosításról szóló svájci jogszabályok hatálya alá, akkor rokkantsági biztosítással rendelkezőnek kell tekinteni annak érdekében, hogy jogosult legyen a rehabilitációs intézkedésekre a rokkantsági nyugdíj fizetéséig, és mindaddig, amíg részesül ezekben az intézkedésekben, feltéve, hogy Svájcon kívül új kereső tevékenységet nem folytat.”

2. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[4]

E megállapodás alkalmazásában a 987/2009/EK rendelet a következők szerint módosul:

a) Az I. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

„A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabályairól szóló, 2004. október 26-i Svájc és Franciaország közötti megállapodás

A betegbiztosítási ellátások visszafizetésének különleges eljárási szabályairól szóló, 2005. november 17-i Svájc és Olaszország közötti megállapodás”

3. A legutóbb a 2008. június 17-i 592/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet[5], és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

4. A legutóbb a 2009. február 9-i 120/2009/EK bizottsági rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet[6],és ha a 883/2004/EK rendelet vagy a 987/2009/EK rendelet hivatkozik rá, illetve a múltban felmerült esetben.

5. A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelv[7].

B. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL MEGFELELŐEN KÖVETENDŐ JOGI AKTUSOK

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A1 sz. határozata a dokumentumok érvényessége, az alkalmazandó jogszabályok meghatározása és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátásokról történő rendelkezés tárgyában történő párbeszédről és egyeztetési eljárás elfogadásáról[8].

(2) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i A2 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az illetékes államon kívül ideiglenesen dolgozó kiküldött munkavállalókra és önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről[9].

(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 17-i A3 sz. határozata az 1408/71/EGK rendelet és a 883/2004/EK rendelet szerint megszerzett megszakítás nélküli kiküldetési időtartamok összeszámításáról[10].

(4) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i E1 sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében hivatkozott elektronikus adatcsere tárgyában az átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati megállapodásokról[11].

(5) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i F1 sz. határozata a 883/2004/EK rendeletnek a halmozódó családi ellátások esetére alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről[12].

(6) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H1 sz. határozata az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre történő áttérés keretrendszeréről, továbbá a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról[13].

(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i H2 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság adatszolgáltatásért felelős technikai (al)bizottságának működési módszereiről és összetételéről[14].

(8) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 15-i H3 sz. határozata az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelet 90. cikkében említett, az átváltási árfolyamok meghatározásánál figyelembe veendő időpontról[15] .

(9) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i H4 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló testületének összetételéről és működési módjáról[16].

(10) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2010. március 18-i H5 sz. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet és 987/2009/EK rendelet keretrendszerében a csalás és a tévedés elleni küzdelemben történő együttműködésről[17].

(11) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i P1 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, 58. cikke és 87. cikkének (5) bekezdése értelmezéséről a rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése tárgyában[18].

(12) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S1 sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártyáról[19].

(13) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S2 sz. határozata az Európai Egészségbiztosítási Kártya műszaki előírásairól[20].

(14) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i S3 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 27. cikkének (1) bekezdése, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25A cikkének (3) bekezdése szerinti ellátások meghatározásáról[21].

(15) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S4 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtásával összefüggő visszatérítési eljárásokról[22].

(16) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. október 2-i S5 sz. határozata a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének va) pontjában meghatározott „természetbeni betegellátások” fogalmának értelmezéséről betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke, 19. cikke, 20. cikke, 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. cikke, 26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28. cikke, 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, továbbá a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke szerint visszafizetendő összegek kiszámításáról[23].

(17) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S6 sz. határozata a 987/2009/EK rendelet 24. cikke alapján a lakóhely szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vételről és a 987/2009/EK rendelet 64. cikkének (4) bekezdése szerinti jegyzékek összeállításáról[24].

(18) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. december 22-i S7 sz. határozata az 1408/71/EGK rendeletről és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK rendeletre és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, továbbá a visszatérítési eljárások alkalmazásáról[25].

(19) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1 sz. határozata a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (3) bekezdéséről az eltartott családtagok után járó munkanélküli ellátások növekedése tárgyában[26].

(20) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2 sz. határozata a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikke (2) bekezdésének hatályáról a teljesen munkanélküli személyek munkanélküli ellátáshoz való joga tekintetében, ide nem értve az olyan határ menti munkavállalókat, akik az illetékes tagállamon kívüli tagállam területén laktak az utolsó munkavállalási vagy önálló vállalkozási tevékenységük időszaka alatt[27].

(21) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U3 sz. határozata a 883/2004/EK rendelet 65. cikkének (1) bekezdése szerinti munkanélküli személyekre alkalmazandó „részleges munkanélküliség” fogalmának hatályáról[28].

C. SZAKASZ: A SZERZŐDŐ FELEK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ JOGI AKTUSOK

1 A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U1 sz. ajánlása a lakóhelyen kívüli tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó munkanélküliekre alkalmazandó jogszabályokról[29].

2 A szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság 2009. június 12-i U2 sz. ajánlása a 883/2004/EK rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásáról az illetékes tagállamon kívüli tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató házastársukat vagy társukat kísérő munkanélküli személyekre vonatkozóan[30].

A személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás II. mellékletéhez csatolt jegyzőkönyv

I. Munkanélküliségi biztosítás

A következő megállapodásokat kell alkalmazni 2011. április 30-ig a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra, továbbá 2016. május 31-ig a Bolgár Köztársaság és a Román Köztársaság állampolgárait képező munkavállalókra.

1. Az egy évnél rövidebb ideig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalók munkanélküliségi biztosítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

1.1 A törvényben meghatározott feltételek szerint a munkanélküliségi biztosítás alapján járó ellátásra csak azok a munkavállalók jogosultak, akik a munkáltató fizetésképtelensége esetén járó kötelező munkanélküli biztosítási ellátásról és támogatásról szóló szövetségi törvényben ( loi fédérale sur l'assurance-chômage obligatoire et l'indemnité en cas d'insolvabilité – LACI)[31] előírt minimális időtartamig járulékot fizettek Svájcban, és akik a munkanélküli ellátásokra való jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeket is teljesítik.

1.2 Az 1.3 pontnak megfelelően a beszedett járulék egy részét vissza kell fizetni a származási országuk részére azon munkavállalók után, akiknek a járulékfizetési időszaka túl rövid ahhoz, hogy az 1.1 pont szerint Svájcban munkanélküli ellátásra legyenek jogosultak, annak érdekében, hogy teljes munkanélküliség esetén az ilyen munkavállalóknak járó ellátások költségeihez történő hozzájárulás megtörténjen. Így ezek a munkavállalók Svájcban a teljes munkanélkülivé válásra tekintettel ellátásra nem jogosultak. Ellenben kedvezőtlen időjárási körülmények fennállása és a munkáltató fizetésképtelensége esetén segélyre tarthatnak igényt. Teljes munkanélküliség esetén az ellátást a származási ország fizeti, feltéve, hogy az érintett munkavállalók a munkaerőpiacon rendelkezésre állnak. A Svájcban megszerzett biztosítási időszakokat ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha azokat a származási országban szerezték volna meg.

1.3 Az 1.2 pont szerinti munkavállalók után beszedett járulék egy részét évente vissza kell fizetni a következő rendelkezéseknek megfelelően:

a) Ezeknek a munkavállalóknak a teljes járulékát országonként az alkalmazott munkavállalók éves létszáma és az egyes munkavállalók által fizetett éves járulékok (munkáltatói és munkavállalói járulékok) átlaga alapján kell kiszámolni.

b) Az így kiszámolt összegből a munkanélküli ellátás relatív hányadának megfelelő részt, mint az 1.2 pont szerinti összes segély százalékát kell visszafizetni a munkavállalók származási országa részére, míg egy másik részt Svájc köteles visszatartani a későbbi ellátások fedezeteként.[32]

c) Svájc évente nyilatkozatot tesz a visszafizetett járulékokról. Ha a származási ország ezt kérelmezi, a számítás alapját és a visszafizetett összegeket is feltünteti. A származási országnak évente tájékoztatnia kell Svájcot az 1.2 pont szerinti munkanélküli ellátásban részesülők számáról.

2. Ha az e megállapodásban érintett tagállam nehézségekkel kerül szembe a járulék-visszafizetési megállapodások alkalmazásának végét illetően vagy Svájc kerül szembe nehézségekkel a halmozódásról szóló megállapodások alkalmazása terén, bármelyik szerződő fél az ügyet a vegyes bizottság elé utalhatja.

II. Segélyek szociális támasz nélküli személyek részére

A rokkantsági biztosításról szóló, 1959. június 19-i svájci szövetségi törvény (LAI) és az 1999. október 8-án módosított, az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjakról szóló, 1946. december 20-i szövetségi törvény (LAVS) által biztosított segélyek a szociális támasz nélküli személy részére kizárólag akkor jár, ha Svájcban lakóhellyel rendelkezik.

III. Az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek

Az 1408/71/EGK tanácsi rendelet 10. cikkének (2) bekezdése ellenére, az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági nyugdíjakat érintő foglalkoztatási ellátási tervek közötti szabad mozgásról szóló, 1993. december 17-i szövetségi törvény ( Loi fédérale sur le libre passage dans la prévoyance professionnelle vieillesse, survivants et invalidité ) szerint megszerzett ellátásokat kérelemre ki kell fizetni az olyan munkavállaló vagy önálló vállalkozó részére, aki Svájcot végleg el kívánja hagyni – feltéve, hogy Svájcot e megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül elhagyja – és akire a rendelet II. címe alapján a svájci jog a továbbiakban nem vonatkozik.”

B. MELLÉKLET

NYILATKOZAT

A bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozatról

A bizottságokban való svájci részvételről szóló nyilatkozatban (HL L 114., 2002.4.30., 72. o.) a második bekezdést „− a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság ” úgy kell értelmezni, mint amely a továbbiakban a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikke által létrehozott, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottságra hivatkozik.

[1] HL L 114., 2002.4.30., 1. o.

[2] HL L 284., 2009.10.30., 43. o.

[3] HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

[4] HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

[5] HL L 177., 2008.7.4., 1. o.

[6] HL L 39., 2009.2.10., 29. o.

[7] HL L 209., 1998.7.25., 46. o.

[8] HL C 106., 2010.4.24., 1. o.

[9] HL C 106., 2010.4.24., 5. o.

[10] HL C…, o.

[11] HL C 106., 2010.4.24., 9. o.

[12] HL C 106., 2010.4.24., 11. o.

[13] HL C 106., 2010.4.24., 13. o.

[14] HL C 106., 2010.4.24., 17. o.

[15] HL C 106., 2010.4.24., 56. o.

[16] HL C 107., 2010.4.27., 3. o.

[17] HL C…, … o.

[18] HL C 106., 2010.4.24., 21. o.

[19] HL C 106., 2010.4.24., 23. o.

[20] HL C 106., 2010.4.24., 26. o.

[21] HL C 106., 2010.4.24., 40. o.

[22] HL C 106., 2010.4.24., 52. o.

[23] HL C 106., 2010.4.24., 54. o.

[24] HL C 107., 2010.4.27., 6. o.

[25] HL C 107., 2010.4.27., 8. o.

[26] HL C 106., 2010.4.24., 42. o.

[27] HL C 106., 2010.4.24., 43. o.

[28] HL C 106., 2010.4.24., 45. o.

[29] HL C 106., 2010.4.24., 49. o.

[30] HL C 106., 2010.4.24., 51. o.

[31] Jelenleg 12 hónap.

[32] Olyan munkavállalók után visszafizetett járulékok, akik – több tartózkodási időszakon keresztül – legalább 12 hónap járulékfizetés után a munkanélküli ellátáshoz való jogukat gyakorolják Svájcban két éves időszakon belül.