52010PC0283

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.31.

COM(2010)283 végleges

2010/0150 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

A 2009. július 13-i 663/2009/EK rendelet[1] létrehozta az európai gazdaságélénkítő programot (EEGP), és 2010 végéig 3,98 milliárd EUR-t különített el erre a célra. Az EEGP olyan pénzügyi eszköz, amelynek általános célja, hogy elősegítse az EU gazdaságát érintő visszaesést követő fellendülést, és ezzel egyidejűleg fokozza az EU energiapolitikai prioritásaival, nevezetesen az energiaellátás biztonságával és diverzifikálásával, a belső energiapiac működésével és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos eredményeket. A program három alprogram számára irányoz elő közösségi finanszírozást: az első gáz- és a villamosenergia-infrastruktúrákra irányuló projekteket, a második a tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projekteket, a harmadik a szén-dioxid elkülönítésével és tárolásával összefüggő projekteket tartalmaz.

A Bizottság az egyes alprogramokra vonatkozó odaítélésről szóló döntését a tengeri szélenergia hasznosításával kapcsolatos, valamint a szén-dioxid elkülönítésével és tárolásával összefüggő alprogram esetében 2009. december 9-én, a gáz- és villamosenergia-infrastruktúrákra irányuló projektek esetében pedig 2010. március 4-én hozta meg. Az EEGP végrehajtásáról szóló 2010. április 27-i bizottsági jelentésben[2] szereplő becslések szerint 2010 tavaszára az EEGP végrehajtására előirányzott pénzügyi keretet (3,98 milliárd EUR-t) csaknem teljes egészében sikerül lekötni. Hozzávetőleg 114 millió EUR összeget azonban nem kötnek le a 2009. július 13-án elfogadott EEGP-rendeletnek megfelelően. A jelentés megemlíti, hogy ezek az összegek várhatóan nem változnak, de jelzi, hogy előfordulhat, hogy egyes projektgazdák jogi, pénzügyi vagy technikai okokból kifolyólag nem tudják teljesíteni a támogatások kifizetésének bizonyos feltételeit, így lehetséges, hogy végül kevesebb összeget sikerül majd lekötni a 2009. július 13-án elfogadott EEGP-rendelet értelmében. A le nem kötött pénzeszközök összege 2010 végén válik ismertté.

Az energiatakarékosság az EU legközvetlenebb és legköltséghatékonyabb eszköze, amely lehetővé teszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, az energiaellátás biztonságának garantálását és a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés megteremtését. A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegítheti a zöldebb növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén Európa új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak egy versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához.

Jóllehet a 2010 első felére vonatkozó GDP-növekedési előrejelzések a korábbiaknál némileg kedvezőbbek, az uniós növekedés 2010-re előre jelzett 0,7%-os mértéke nagyrészt változatlan marad. Továbbá többek között az ipari termelés és a kiskereskedelmi értékesítés adatai kevésbé ígéretesek, a befektetések mértéke pedig továbbra is alacsony. Hasonlóképpen a pénzügyi piacok helyzete is ingatag és bizonytalan[3]. A gyenge munkaerőpiacot is figyelembe véve a gazdasági válság továbbra is jelen van Európában és a szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló gyors és hatékony uniós fellépést tesz szükségessé.

A pénzügyi ösztönzők és a technikai segítségnyújtás növelése kulcselemként szolgál a magas előzetes költségek és az információhiány jelentette akadályok leküzdésében, valamint a fenntartható energiafejlesztések előmozdításában. Az uralkodó gazdasági válság által korlátozott piacon, amikor a kereskedelmi bankok óvatosságából kifolyólag alacsony a beruházások szintje, további akadályok merülnek fel a szóban forgó szakpolitikai terület népszerűsítését célzó projektfinanszírozás számára. Az eddigi európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a jól célzott és jól szervezett pénzügyi támogatási politikák jelentős fejlődést eredményezhetnek és sikeresen kiaknázhatják a fenntartható energiában rejlő fejlesztési lehetőségeket.

A fenntartható energiával kapcsolatos beruházási támogatások akkor a leghatékonyabbak, ha azokat önkormányzati és helyi szintre összpontosítják. A lakóépületek energiaellátásának felújítása, a decentralizált megújulóenergia-létesítmények és a városi mobilitási tervek olyan tevékenységek, amelyek szakképzett személyek részéről jelentős mértékű munkabefektetést igényelnek, ráadásul olyan munkahelyekről van szó, amelyek nem helyezhetők át más területekre. Éppen ezért mindez rendkívül intenzív munkahelyteremtést tesz lehetővé. Ezenfelül a fenntartható energia helyi szinten döntően befolyásol más szakpolitikákat, például a társadalmi integrációt, továbbá az életminőség javítását, valamint azt, hogy a vállalkozások és a látogatók mennyire találják vonzónak a helyi közösségeket.

Ebből a szempontból a technikai segítségnyújtás és a pénzügyi ösztönzők hasznosak lehetnek a meglévő strukturális és kohéziós alapok minél optimálisabb előkészítésében és felhasználásában.

Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálatában[4] az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Beruházási Bankkal és más pénzügyi intézményekkel közösen a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezést kíván indítani annak érdekében, hogy megfelelő finanszírozási mechanizmusokat hozhasson létre az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások széles körű hasznosításának ösztönzésére .

A nemzetközi pénzügyi intézményekhez (IFI) hasonló pénzügyi közvetítők által biztosított pénzügyi segítségnyújtás lehetővé teszi, hogy az uniós támogatásokat a lehető leghatékonyabb módon használják fel és rövid távon maximalizálják azok hatását, hogy az a gazdasági tevékenység és a munkahelyteremtés szempontjából a lehető legtöbb előnnyel járjon. A projektfejlesztéshez biztosított technikai segítségnyújtás finanszírozása és ennek innovatív pénzügyi ösztönző rendszerekkel (például garanciák, kedvezményes kamatozású hitelek, vegyes eszközök és projektfinanszírozás) történő együttes alkalmazása révén biztosítható, hogy az uniós támogatások a támogatás összegének töbszörösét kitevő beruházást mozgósítsanak.

Ezeket a tényezőket a javaslat kidolgozásakor figyelembe vettük.

Ajánlatos, hogy az EEGP-rendelet II. fejezetében szereplő le nem kötött pénzeszközöket olyan célzott pénzügyi eszköz létrehozására használják fel, amely a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül megvalósuló, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását szolgálja. Ez a pénzügyi mechanizmus támogatná a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegítené az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén történő beruházások finanszírozását, különösen a városi környezetben. A nagyszámú decentralizált beruházás ösztönzése érdekében a kedvezményezettek az önkormányzati, helyi és regionális állami hatóságok lesznek. A megközelítés a Polgármesterek Szövetségének sikerére épít, amelynek Európa-szerte több mint 1600 régió és város tagja.

A fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozható projektek között említhetők a köz- és magánépületek, a nagy energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok (különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók), a helyi környezetbe beépített decentralizált megújuló energiaforrások, a tiszta városi közlekedés és a helyi infrastruktúra, így például az intelligens hálózatok, az energiatakarékos közvilágítás és az intelligens fogyasztásmérés.

A mechanizmus végrehajtása egy vagy több pénzügyi közvetítő, így például nemzetközi pénzügyi intézmények feladata lesz. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy a pénzügyi közvetítőről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon tudja felhasználni. A pénzügyi közvetítőknek olyan finanszírozási rendszereket kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. E multiplikátor hatás elérése szükséges előfeltétele kell, hogy legyen a pénzügyi segítségnyújtásnak. A pénzügyi közvetítőknek tiszteletben kell tartaniuk az átlátható irányítási és jelentéstételi eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a támogatások felhasználásának szigorú bizottsági ellenőrzését; és finanszírozás kizárólag a kezelési költségek, illetve a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezésére bocsátható e pénzügyi közvetítők rendelkezésére. Végül a jogalkotási eljárással párhuzamosan tárgyalások folytathatók a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, ami elősegíti a pénzeszközök mihamarabbi lekötését.

Az EEGP-rendeletnek megfelelően a mechanizmusból kizárólag olyan intézkedések finanszírozhatók, amelyek gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

A 2009. július 13-án elfogadott EEGP-rendeletben meghatározott feltételeknek a mechanizmus keretében támogatott intézkedések kiválasztásakor maradéktalanul érvényesülniük kell. Ilyen feltétel lehet többek között a megoldás megalapozottsága és műszaki megfelelősége, a pénzügyi konstrukció megalapozottsága, a projekt előrehaladottságának mértéke, az, hogy a forráshiány milyen mértékben hátráltatja a cselekvés végrehajtását, illetve hogy az EEGP-támogatás milyen mértékben gerjeszt többletforrásokat a köz- és a magánszektorban, valamint a társadalmi-gazdasági és a környezeti hatások. Ezenfelül a projektek megfelelő földrajzi egyensúlyát mint meghatározó tényezőt szintén figyelembe kell venni.

A javaslat teljes mértékben összhangban áll az EEGP-rendelet (7) preambulumbekezdésében[5] említett bizottsági nyilatkozattal[6], amely jelzi a Bizottság azon szándékát, hogy a rendelet végrehajtásáról szóló 2010-es jelentésében adott esetben olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek lehetővé teszik a le nem kötött pénzeszközök újraelosztását az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén megvalósuló projektek finanszírozására.

2010/0150 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[9],

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

1. A 2009. július 13-i 663/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] létrehozta az európai gazdaságélénkítő programot (EEGP), és 2010 végéig 3,98 milliárd EUR-t különített el erre a célra.

2. A fenti összeg egy részét nem fogják lekötni a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében meghatározott alprogramok keretében.

3. A fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó „Európa 2020” stratégia szellemében a további megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság ösztönzése elősegíti a környezetbarátabb növekedést, a versenyképes és fenntartható gazdaság kiépítését és az éghajlatváltozás kezelését. E politikák támogatása révén Európa új munkahelyeket és környezetbarát piaci lehetőségeket teremt, amelyek hozzájárulnak egy versenyképes, biztonságos és fenntartható gazdaság kialakulásához.

4. A fokozott pénzügyi ösztönzők kulcselemként szolgálnak a magas előzetes költségek jelentette akadályok leküzdésében, valamint a fenntartható energiafejlesztések előmozdításában. A fenntartható energiával kapcsolatos beruházási támogatások akkor a leghatékonyabbak és a legelőnyösebbek, ha helyi szintre célozzák azokat.

5. Ennek megfelelően létre kell hozni egy célzott pénzügyi eszközt, amely a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül megvalósuló, az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását szolgálja[11] a 663/2009/EK rendelet II. fejezetében szereplő le nem kötött pénzeszközök felhasználásával. A pénzügyi mechanizmus támogatja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén a helyi és regionális hatóságok által megvalósított beruházási programok finanszírozását, különösen városi környezetben.

6. Az uniós támogatás rövid távú hatásainak maximalizálása érdekében a mechanizmus irányítását a nemzetközi pénzügyi intézményekhez (IFI) hasonló egy vagy több pénzügyi közvetítő végzi. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy a pénzügyi közvetítőről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon, valamint az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén.

7. A 663/2009/EK rendeletnek megfelelően a mechanizmusból kizárólag olyan intézkedések finanszírozhatók, amelyek gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A 663/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek maradéktalanul érvényesülniük kell a mechanizmus keretében támogatott intézkedések kiválasztásakor és támogathatóságának vizsgálatakor. Ezenfelül a projektek megfelelő földrajzi egyensúlyát mint meghatározó tényezőt is figyelembe kell venni.

8. Mivel a le nem kötött pénzeszközök összege csak 2010 végén lesz ismeretes, 2011. március 31-ig a költségvetési kötelezettségvállalásokat végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat kell tenni.

9. Mivel haladéktalanul kezelni szükséges a gazdasági válságot és az Unió sürgető energiaszükségleteit, a kiadásoknak 2009. július 13-tól támogathatónak kell lenniük, ugyanis számos pályázó kérte, hogy a kiadások az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom rendelet 112. cikkével összhangban már a támogatás iránti kérelem benyújtásától támogathatók legyenek.

10. Mivel a gazdasági válsággal és az Európai Unió sürgető energiaszükségleteivel haladéktalanul foglalkozni kell, ennek a rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk A 663/2009/EK rendelet módosításai

A 663/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

11. Az 1. cikk a következő, negyedik bekezdéssel egészül ki:

„A rendelet lehetővé teszi az energiahatékonysági és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezések támogatását célzó pénzügyi eszközök létrehozását.”

12. A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 2009-ben és 2010-ben tett költségvetési kötelezettségvállalásokat a II. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2010. december 31-ig meg kell tenni. A 22. cikk szerinti egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.”

13. A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk A II. fejezet értelmében le nem kötött vagy 2010. december 31. után elérhetővé váló pénzeszközök

1. A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a II. fejezet értelmében egyedi jogi kötelezettségvállalásokra fel nem használható előirányzatokat 114 millió EUR összegig, valamint a II. fejezet szerinti projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt később elérhetővé váló egyéb előirányzatokat egy pénzügyi mechanizmus létrehozására kell felhasználni a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül[12].

2. Az (1) bekezdésben említett pénzügyi mechanizmust a II. mellékletnek megfelelően kell végrehajtani. A 23. cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók.

14. A 23. cikk (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A kiadások 2009. július 13-tól támogathatók.”

15. A melléklet helyébe az I. melléklet lép és a rendelet egy új, II. melléklettel egészül ki:

„ II. melléklet Pénzügyi mechanizmus a fenntartható energiával kapcsolatos finanszírozási kezdeményezés keretén belül

I. A fenntartható energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó pénzügyi mechanizmus végrehajtása

A pénzügyi mechanizmus támogatja a megtérülést ígérő energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projekteket, valamint elősegíti az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén az önkormányzati, helyi és regionális hatóságok által megvalósított beruházások finanszírozását. A mechanizmust a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.

A mechanizmus elsősorban a városi környezetben megvalósuló, fenntartható energiával kapcsolatos projektek esetében használható fel. Ide tartoznak többek között:

a) a megújuló energiát hasznosító és/vagy energiahatékony megoldásokat magukban foglaló, köz- és magánépületekre vonatkozó projektek, ideértve az információs és kommunikációs technológiák (IKT) igénybevételén alapulókat is;

b) a magas energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok, különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók;

c) a helyi környezetbe beépített decentralizált megújuló energiaforrások;

d) a tiszta városi közlekedés a fokozott energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációjának támogatása érdekében;

e) a helyi infrastruktúra, ideértve az energiatakarékos közvilágítást, az intelligens fogyasztásmérést és az IKT-t maximálisan felhasználó intelligens hálózatokat.

A mechanizmus felhasználható ösztönzők és technikai segítségnyújtás biztosítására, a nemzeti és a helyi hatóságok körében a témával kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint a strukturális és kohéziós alapok lehető legoptimálisabb felhasználásának biztosítására, ezen belül is különösen a lakóépületeket érintő, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó fejlesztésekre.

A mechanizmus kedvezményezettjei lehetőség szerint regionális és helyi szintű állami hatóságok, illetve az említett állami hatóságok nevében eljáró magánvállalkozások. Fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen szervezetek lakásszövetségekkel és fejlesztési ügynökségekkel való együttműködését tartalmazó javaslatokra.

II. Együttműködés pénzügyi közvetítőkkel

A mechanizmus végrehajtását egy vagy több pénzügyi közvetítő, így például nemzetközi pénzügyi intézmények végzik. A kiválasztás alapjául az szolgál, hogy a pénzügyi közvetítőről milyen mértékben állapítható meg, hogy a támogatást az e mellékletben meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon tudja felhasználni.

A pénzügyi közvetítőknek teljesíteniük kell a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a közbeszerzési, belső ellenőrzési, számviteli és külső könyvvizsgálatra vonatkozó szabályokra. Finanszírozás kizárólag a kezelési költségek, illetve a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezésére bocsátható e pénzügyi közvetítők rendelkezésére.

A mechanizmusra vonatkozó részletes feltételeket, ideértve a nyomon követési és ellenőrzési feltételeket is, a Bizottság és a pénzügyi közvetítők között kötött megállapodás(ok)ban kell meghatározni.

III. Támogatási feltételek, kiválasztási és támogathatósági kritériumok

A mechanizmusból kizárólag olyan intézkedések finanszírozhatók, amelyek gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. A finanszírozásban részesülő állami hatóságoknak teljesíteniük kell az alábbi feltételeket:

a) az éghajlatváltozás enyhítését célzó politikai kötelezettségvállalást kell tenniük, többek között pontos célok meghatározásával;

b) kibocsátási leltárral kell rendelkezniük, és a célok elérésére irányuló több éves stratégiákat kell kidolgozniuk;

c) el kell fogadniuk, hogy az átfogó stratégia terén tett haladást illetően nyilvánosan elszámoltathatók.

A mechanizmus keretén belül támogatott intézkedéseknek teljesíteniük kell a következő kiválasztási és támogathatósági kritériumokat:

i) a megoldás megalapozottsága és műszaki megfelelősége;

ii) a cselekvés teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi konstrukció megalapozottsága;

iii) a projektek megfelelő földrajzi egyensúlya;

iv) az előrehaladottság mértéke, amely a beruházási szakasz elérését és jelentős összegű tőkekiadások mihamarabbi felhalmozását jelenti;

v) a forráshiány milyen mértékben hátráltatja a cselekvés végrehajtását;

vi) az EEGP-támogatás milyen mértékben gerjeszt többletforrásokat a köz- és a magánszektorban;

vii) számszerűsített társadalmi-gazdasági hatások;

viii) számszerűsített környezeti hatások.”

2. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 663/2009/EK rendelete az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról.

[2] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, Jelentés az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program végrehajtásáról, COM(2010) 191 végleges.

[3] A Bizottság időközi gazdasági előrejelzése, 2010. február 25., az ECFIN 2010. február 5-i sajtóközleménye.

[4] Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata, 2008. november 13., Az európai unió cselekvési terve az energiaellátás biztonsága és az energiapolitikai szolidaritás terén, COM(2008) 781.

[5] Az EEGP-rendelet (7) preambulumbekezdése szerint: „Arra az esetre, ha 2010 végéig nem lehetséges az összes forrást lekötni, a Bizottság kinyilvánította azon szándékát, hogy az e rendelet végrehajtásáról szóló 2010-es jelentésében adott esetben olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek lehetővé teszik a gazdaságélénkítési tervvel összeegyeztethető projektek finanszírozását, így például projekteket az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia területén.”

[6] A Bizottság nyilatkozata a következő: „Amennyiben a Bizottság 2010-ben, a rendelet végrehajtásáról annak 28. cikke értelmében történő jelentéstétel során azt állapítja meg, hogy nem lehetséges a rendelet mellékletében felsorolt projektekre betervezett pénzösszegek adott részének 2010 végéig történő felhasználása, a Bizottság javaslatot fog tenni – adott esetben és földrajzilag kiegyenlített módon – a rendelet olyan módosítására, amely lehetővé teszi a fenti kezdeményezések mellett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érintő projektek finanszírozását, valamint javaslatot fog tenni a rendelet mellékletében felsorolt projektekre vonatkozókhoz hasonló támogathatósági kritériumokra is.”

[7] HL C , , . o.

[8] HL C , , . o.

[9] HL C , , . o.

[10] HL L 200., 2009.7.31., 31. o.

[11] Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata, 2008. november 13., COM(2008) 781.

[12] Az energiapolitika második stratégiai felülvizsgálata, 2008. november 13., COM(2008) 781.