52010DC0796

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.21.

COM(2010) 796 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Lépések az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének fokozott piacfelügyeletét biztosító keretrendszer kiteljesítése irányában

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Lépések az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének fokozott piacfelügyeletét biztosító keretrendszer kiteljesítése irányában

BEVEZETÉS

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS)[1] 2005. január 1-jén jött létre. Rendeltetése, hogy a kibocsátáscsökkentés a lehető legkisebb társadalmi tehertételt jelentse, ezért az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb uniós eszköze. A rendszer hatálya alá tartoznak az intenzív energiaigényű ipari ágazatok, maga az energiaágazat és 2012-től a légiközlekedési ágazat is. A 2009 áprilisában elfogadott integrált energiaügyi és éghajlat-változási csomag részeként a jogalkotók további elemekkel erősítették és fejlesztették az EU ETS rendszert annak érdekében, hogy hosszabb távon biztosított legyen a szabályozási keret stabilitása[2]. Konkrét lépés például ez irányban a kibocsátási egységek összkvótájával kapcsolatban meghatározott fokozatos csökkentés 2020-ig és azt követően. A szakpolitika jövőbeni alakulásának fényében az összkvóta még módosulhat lefelé, a piaci szereplők viszont beruházási döntéseik kapcsán már most számolni tudnak a minimális kvótacsökkenés jelenleg ismert mértékével.

Noha az európai szén-dioxid-piac[3] működésének első hat évében mind méretében, mind összetettségében jelentősen nőtt, még ma is viszonylag fiatal piacnak számít. Fontos ezért arról gondoskodni, hogy a piac tovább bővülhessen, és biztonsággal lehessen hagyatkozni a szén-dioxid-árak alakulásáról adott egyértelmű jelzéseire. Ehhez a piacnak megfelelő piacfelügyeleti keretrendszerrel kell rendelkeznie, amely átláthatósági követelmények felállításával, valamint a piaci visszaélések, különösen a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció megelőzésével és szankcionálásával méltányos és hatékony kereskedési feltételeket garantál az összes piaci szereplő számára. A keretrendszerrel szemben további elvárás, hogy különböző védintézkedésekkel csökkentse minimálisra annak kockázatát, hogy bárki a szén-dioxid-piacot törvénytelen tevékenységek, például pénzmosás vagy héacsalás céljaira használja.

A KÖZLEMÉNY CÉLKITűZÉSE

A 2003/87/EK irányelv (az EU ETS irányelv) 12. cikkének (1a) bekezdése értelmében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a kibocsátási egységek piaca kellően védett-e a bennfentes kereskedelemmel vagy a piaci manipulációval szemben, valamint hogy a védelem biztosításához szükséges-e javaslatok benyújtása.

Ez a közlemény első alkalommal értékeli a szén-dioxid-piac ilyen piaci visszaélésekkel vagy hasonló problémákkal szembeni védettségének aktuális szintjét. A Bizottság a helyzetértékelés alapján 2011 első felében széles körű konzultációt fog indítani az érdekeltek körében a legcélravezetőbb fejlesztésekről, ami adott esetben 2011 végére jogalkotási javaslatok előterjesztését teheti szükségessé.

AZ EURÓPAI SZÉN-DIOXID-PIAC MAI HELYZETE

A piac szerkezete: ki kereskedhet, mivel és hol?

Jelenleg bárki hozzáférhet a szén-dioxid-piachoz akár közvetlenül, akár pénzügyi közvetítőn keresztül. A kibocsátási egységek piacán két fő piaci résztvevő kereskedik: a jogszabályi kötelezettségeit teljesítő vásárló, akinek szabályozásból fakadó kötelezettsége, hogy kibocsátási egységeit megszabott határidőre átadja, valamint a pénzügyi közvetítők, akiket magukat nem köt jogszabályi kötelezettség[4]. A jogszabályi kötelezettségeket teljesítő vásárlók tovább csoportosíthatók energetikai vállalatokra és ipari vállalatokra. A piaci szereplők két legnagyobb csoportját a részt vevő ágazatok közül a legnagyobb ÜHG-kibocsátónak számító energetikai vállalatok és a pénzügyi közvetítők alkotják.

Az EU ETS egyik markáns jegye a pénzügyi közvetítők aktív részvétele: ők azok, akik előmozdítják a létesítmények közötti kereskedelmet és a résztvevő vállalkozások kockázatkezelését segítve különböző származtatott termékeket, így például határidős, opciós és csereügyleteket kínálnak. A szélesebb körű szén-dioxid-piaci részvétellel nő a piac likviditása, ami egyúttal hozzájárul a szén-dioxid-árak megbízható jelzéséhez. A pénzügyi vállalkozások által végzett közvetítői tevékenység különösen fontos a kis- és középvállalkozások szempontjából, valamint az önálló létesítmények üzemeltetői számára, akik vagy amelyek adott esetben önmagukban nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal vagy szaktudással, illetve kötelezettségeik nem olyan mértékűek, hogy az folyamatos közvetlen szén-dioxid-piaci jelenlétüket indokolná.

A szén-dioxid-piacon jelenleg kínált, az EU ETS által támasztott kötelezettségek teljesítésének céljából beszámítható termékek a következők: az EU ETS1 rendszert létrehozó 2003/87/EK irányelvben (az EU ETS irányelv) meghatározott kibocsátási egységek, a Kiotói Jegyzőkönyv ellentételezési mechanizmusaiként létrehozott kibocsátáskereskedelmi egységek, azaz a tiszta fejlesztési mechanizmusból (CDM) származó igazolt kibocsátáscsökkentési egységek (CER), valamint az együttes végrehajtási (JI) projektekből származó kibocsátáscsökkentési egységek (ERU)[5]. Az említett egységek mindegyikével lehet azonnali (spot) kereskedelmet folytatni, de a tranzakciók legnagyobb része a kibocsátási egységek és CER-ek származtatott termékeihez, így forward, határidős, opciós és csereügyletekhez kapcsolódik. A rendelkezésre álló előzetes adatok alapján a Bizottság jelezte, hogy 2009-ben az összes szerződés 75–80%-a származtatott ügyletek nyomán köttetett.

A melléklet 1. táblázata bemutatja az európai szén-dioxid-piac diverzifikációját, valamint áttekintést ad néhány éghajlattőzsde termékeiről.

Amint az 1. ábrán látható, a szén-dioxid-piacot eddig jellemző tőzsdén kívüli (OTC) [6] spot és forward ügyletek aránya a szabványosított tőzsdei azonnali és határidős kereskedés megjelenésével visszaszorult.

1. ábra – A tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek alakulása 2005-től[7]

[pic]

A tőzsdei vagy tőzsdén kívüli, ügynökön keresztül bonyolított ügyletek mellett lehetőség van közvetlen kétoldalú kereskedésre is olyan felek között, akik ismerik egymást. A kétoldalú tranzakciók általában nagyobb volumenűek, kereskedési áraik pedig nem nyilvánosak. A kétoldalú kereskedelem egyre nagyobb hányadának elszámolását bonyolítja központi szerződő fél[8].

Kibocsátási egységekre végezetül árveréseken is szert lehet tenni egyes tagállamokban, bár ezzel a lehetőséggel mind ez idáig csak korlátozottan éltek[9]. 2013-tól kezdődően azonban az árverés lesz az elsődleges kiosztási módszer az EU ETS-ben, amelyre idővel fokozatosan át kell térni, hogy 2027-től a kiosztás kizárólag ezen az úton történjen. Az új aukciós rendelet értelmében (vö. 5.2. pont) ehhez az elsődleges piachoz kezdetben csak a piai szereplők bizonyos csoportjai férhetnek majd hozzá. Nem kizárt azonban, hogy az árverésen való részvételt kérelmezni jogosult személyek köre tovább bővül, mert a harmadik kereskedési időszakra már több tapasztalat gyűlik össze az árverésekkel kapcsolatban.

Az adatok hozzáférhetősége és a piac átláthatósága

Ha a piac átlátható, szereplői kellő ismeretek birtokában tudnak döntéseket hozni a kereskedést illetően. Az átláthatóság egyben megerősíti az adott piac integritásába és hatékonyságába vetett bizalmat, emellett a rendelkezésre álló legalapvetőbb eszközök egyike a piaci visszaélések különböző megnyilvánulásaival szemben. Ezek alapján fontos megvizsgálni az adatok hozzáférhetőségének jelenlegi helyzetét az európai szén-dioxid-piacon. Hozzáférhetőség szempontjából különbség van általában az ügyletek adatai és az alapvető adatok, valamint a nyilvános és a szabályozó hatósági adatok között.

A tőzsdék és az egyéb intézményes kereskedési helyek valós időben anonimizált információkat jelenítenek meg az ajánlatokról, az ügyletekről és a záró árakról a piaci szereplők számára. Ezek az információk pár perces késéssel nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak. A tőzsdén kívüli ügyletek részleteibe a kereskedés jellegéből adódóan más piaci szereplők nem nyerhetnek betekintést. Több piaci elemző és pénzügyekkel foglalkozó hírügynökség azonban nyilvánosságra hoz és értékesít kereskedelmi információkat, többek között napi kimutatást a tőzsdéken elszámolt OTC-ügyletek (akár spot, akár forward ügyletek) mennyiségéről.

Az alapvető adatok közül a leglényegesebb információ annak a mintegy 11 000 létesítménynek a hitelesített kibocsátására vonatkozik, amely az EU ETS értelmében az üvegházhatású gázkibocsátást ellentételező kibocsátási egységek átadására kötelezett. A közösségi független ügyleti jegyzőkönyv (CITL)[10] éves adatokkal szolgál az EU ETS hatálya alá tartozó összes létesítmény független hitelesítő által hitelesített kibocsátásáról . A létesítmények kibocsátásának szintje határozza meg a piaci keresletet, ezért ezek az adatok rendkívül árérzékenyek. A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló, felülvizsgált rendeletnek megfelelően a Bizottság minden év április 1-jén, illetve ha április 1. hétvégére vagy ünnepnapra esik, az április 1-jét követő első munkanapon létesítményekre lebontva közzéteszi az előző naptári évben kibocsátott mennyiség hitelesített adatait[11]. A tagállamok által az egyes létesítményeknek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek mennyiségének adatai szintén publikusak[12]. Az ingyenes kiosztásra vonatkozó információk idővel fokozatosan veszítenek jelentőségükből azzal, hogy az EU ETS-ben egyre inkább az aukció válik a kiosztás fő módjává. A Bizottság az említett adatokon kívül egyéb releváns információkat is nyilvánosságra hoz (például az EU ETS irányelv végrehajtásához hozott intézkedésekkel kapcsolatban), mégpedig általános és megkülönböztetésmentes módon.

Az új aukciós rendelet (vö. 6.2. pont) ezen túlmenően számos átláthatósági intézkedést is kilátásba helyez egyebek mellett az aukciós eseménynaptárra, az eredmények kihirdetésére, valamint az árverésekkel kapcsolatos havi és éves jelentéstételre vonatkozóan.

A PIACI VISSZAÉLÉSEK JELLEGE ÉS EGYÉB KEZELENDő KÉRDÉSEK

A „piaci visszaélésnek” a szigorúan a piaci visszaélésről szóló irányelv[13] értelmében vett fogalmába kizárólag az irányelvben meghatározott bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció tartozik. Az EU ETS irányelv ugyanerre hivatkozik 12. cikkének (1a) bekezdésében, és ez a közlemény a továbbiakban szintén ezt a meghatározást veszi alapul. A Bizottság mindemellett fontosnak tartja, hogy a piaci visszaéléssel kapcsolatos problémákat tágabb perspektívából vizsgáljuk, mert csak egy biztosítható a szén-dioxid-piacok integritásának megfelelő védelme. A piac fejlődésével olyan védintézkedések életbe léptetésére lesz szükség, amelyek teljes egészében védelmet nyújtanak az európai szén-dioxid-piac számára, és amelyek nemcsak a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció, hanem a visszaélések egyéb formáinak, például a pénzmosásnak, a terrorizmus finanszírozásának vagy egyéb bűncselekményeknek a megelőzésére, felderítésére és szankcionálására is alkalmasak.

2009 és 2010 folyamán az európai szén-dioxid-piacon három incidens történt, ami szintén jelzés értékű arra vonatkozóan, hogy a kockázatok szélesebb körével kell foglalkozni. Jóllehet az említett incidensek a piaci visszaélésről szóló irányelv értelmében véve nem merítik ki a piaci visszaélés fogalmát, az európai szén-dioxid-piac szigorúbb szabályozását teszik szükségessé:

- A 2009–2010. időszakban több héacsalásra derült fény a szén-dioxid-piacon. Noha súlyos problémát jelent, a csalás ezen válfaja nem kifejezetten a szén-dioxid-piac sajátja, mert a múltban más piacokon is előfordult. A Bizottság e probléma leküzdése érdekében szorosan együttműködött a tagállamokkal, és 2010. március 16-án új irányelvet[14] fogadott el a kibocsátáskereskedelemben alkalmazandó fordított héakivetési mechanizmussal kapcsolatban, amely 2010 áprilisában életbe is lépett, hogy elejét vegye az ilyen jellegű visszaéléseknek.

- Szintén nem csak a szén-dioxid-piacra jellemző az adathalászat (phishing) jellegű visszaélés, amikor illetéktelenek próbálnak hozzáférni piaci szereplők felhasználói fiókjaihoz, a Bizottság ennek ellenére e téren is gyors, a tagállamokkal közösen végrehajtott fellépést látna indokoltnak[15].

- Az EU ETS-nek való megfelelés céljából már egyszer felhasznált CER-egységek újraértékesítése viszont a szén-dioxid-piacon kívül más kontextusban nem fordul elő. Az EU a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekről szóló irányelv módosításával[16] azonnal reagált, hogy megakadályozza a CER-egységek ilyetén újrafelhasználását , a Bizottság pedig kész ismét közbelépni, ha új kockázati tényezők merülnének fel.

Számos egyéb probléma is jelentkezik azonban, amelyek nem csalással vagy piaci visszaéléssel függnek össze, de amelyek tisztázásával adott esetben nőhet az EU ETS átláthatósága és általános hatékonysága. Ezen területek egyike például a kibocsátáskereskedelmi egységek vonatkozásában bevezetni kívánt harmonizált elszámolási standardok kérdése[17]. 2004-ben történt egy kísérlet a számviteli szabályok egységesítésére, amely nem vezetett eredményre (a később visszavont IFRIC 3), ezt követően 2008-ban a Nemzetközi Számviteli Standard Testület az Egyesült Államok pénzügyi számviteli standard testületével (Financial Accounting Standards Board) közösen projektet indított a kibocsátási egységek elszámolását érintő átfogó iránymutatás kidolgozásához[18]. A Bizottság munkájuk mielőbbi lezárására kéri a két testületet, hogy az annak nyomán létrejövő standardokat uniós szintű jóváhagyásra napirendre tűzhesse.

AZ EU ETS IRÁNYELV ÉS MÁS VONATKOZÓ JOGI AKTUSOK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT JELENLEGI KERET

Az EU ETS irányelv a kibocsátáskereskedelmi rendszer feletti felügyelet hatáskörét ruházza a Bizottságra , amely összefügg az elsődleges kiosztási módszerként alkalmazandó árverés bevezetésével, de nem kizárólag erre korlátozódik.

Az irányelv rendelkezéseinek értelmében a Bizottság nyomon követi a szén-dioxid-piac működését, s arról éves jelentésben beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak . A jelentésben jellemezni kell az árverések végrehajtását, a likviditást és a piaci kereskedelem nagyságrendjét. Ha a Bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján arra a következtetésre jut, hogy a szén-dioxid-piac nem működik megfelelően, erről jelentésben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, egyúttal megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a szén-dioxid-piac átláthatóságának növelése és működésének javítása céljából.

Mivel az európai szén-dioxid-piacon elsősorban pénzügyi közvetítők és energetikai vállalatok vannak jelen, a piacfelügyelet szintjének vizsgálatakor mind a pénzpiaci, mind az energiapiaci szabályozást figyelembe kell venni. Az aukciós rendelet ezen túlmenően meghatározza a kibocsátási egységekkel folytatott árverések átláthatóságát és integritását biztosító keretet.

Pénzpiaci szabályozás

A pénzpiaci szabályozás abban a tekintetben releváns a szén-dioxid-piac szempontjából, hogy a piacon pénzügyi eszközök használatával lehet kereskedni, az ügyleteket pedig arra feljogosított pénzügyi közvetítők, értékesítési helyek és/vagy a pénzpiaci szabályozással összhangban szervezett és felügyelt infrastruktúrák bonyolítják. A szén-dioxid-piacon kínált termékek, a kereskedési helyek és a piaci szereplők változatos kombinációiból adódóan a pénzpiaci szabályok különböző mértékben nyernek alkalmazást a különböző piaci szegmensekben. Néhány általános megállapítást azonban lehet tenni arról, hogy a pénzpiaci jogszabályok jelenleg hogyan szabályozzák a szén-dioxid-piacok működését.

Először is a piaci visszaélésről szóló irányelv vonatkozik a kibocsátási egységek azon származtatott termékeire, amelyek az irányelv alkalmazásában pénzügyi eszköznek minősülnek. A piaci visszaélésről szóló irányelv abban az esetben nyer alkalmazást, ha az adott pénzügyi eszköz kereskedelme szabályozott piacon engedélyezett, vagy ha szabályozott piaci bevezetésére vonatkozóan kérelmet nyújtottak be. A kibocsátási egységek szabályozott piacokon forgalmazott származtatott termékeire így már eleve érvényes a piaci visszaélésről szóló irányelvnek a bennfentes kereskedelemre és a piaci manipulációra vonatkozó tilalma. A tagállami pénzügyi szabályozó hatóságok felelőssége ezen piacok folyamatos felügyelete, és adott esetben a rájuk ruházott hatáskörnél fogva a piaci visszaélésekkel szembeni fellépéshez szükséges jogérvényesítési intézkedések alkalmazása.

Másodsorban a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv[19] alkalmazandó a kibocsátási egységek származtatott termékeire, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek, például ha azokkal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek. Következésképpen a kibocsátási egységek fentiek szerinti származtatott termékeivel kapcsolatban beruházási szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi közvetítőknek a pénzügyi eszközökről szóló irányelv értelmében engedélyt kell kérniük, és a pénzügyi szabályozó hatóságok folyamatos felügyelete alá tartoznak. Ez egyben azt jelenti, hogy tevékenységüket egy sor működési és jelentéstételi kötelezettségnek megfelelően (például üzletviteli szabályok és a közvetítői ügyletbejelentési kötelezettség betartásával, illetve a szabályozott piacokon és multilaterális kereskedési rendszerekben engedélyezett eszközökkel kapcsolatos információk megfelelő rendelkezésre bocsátásával) kell végezniük.

A kibocsátási egységeket, CER-eket és ERU-kat forgalmazó tőzsdék egyes esetekben szabályozott piacok, máskor multilaterális kereskedési rendszerek. A spot termékekkel kereskedő helyek vagy nemzeti szinten szabályozott vagy önszabályozó piacok.

A piaci visszaélésről szóló irányelv, csakúgy mint a pénzügyi eszközökről szóló irányelv, jelenleg átfogó felülvizsgálat tárgya; a felülvizsgálat nyomán a Bizottság várhatóan 2011-ben terjeszt elő javaslatokat. Bár a felülvizsgálatok még nem zárultak le, az általános célok között szerepel a piaci visszaélésről szóló irányelv hatályának a technikai és szabályozási változásokat követő kiterjesztése oly módon, hogy a piaci visszaélésekre vonatkozó szabályok az eddig az irányelv hatályán kívül eső kereskedési helyek és pénzügyi eszközök új típusaira is alkalmazandók legyenek. A piaci visszaélésről szóló irányelv felülvizsgálata emellett új módszereket kíván feltérképezni a végrehajtás és a felügyeleti koordináció hatékonyságának megerősítése érdekében, kiemelt szerepet szánva az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságnak (ESMA). A felülvizsgálat továbbá olyan fejlesztésekre irányul, amelyek révén javul az átláthatóság, a felügyelet és az integritás szintje a származtatott termékek piacán, illetve ezen belül az árualapú származtatott ügyletek és a kapcsolódó spot ügyletek piacán. A pénzügyi eszközökről szóló irányelv felülvizsgálatát illetően a Bizottság egyebek mellett a felügyeleti és átláthatósági intézkedések olyan fejlesztéseire törekszik, amelyekkel biztosítható, hogy az árualapú származtatott ügyletek piaca a fedezeti ügyletek és az ármegállapítás szempontjából megfelelően működjön. Célzott fejlesztések vizsgálatára is sor kerülhet a beruházók tájékoztatási és védelmi igényeit kielégítő pénzügyi közvetítői szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ha a Bizottság az említett területeken végül jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, azok egyértelműen hatást gyakorolnak majd a szén-dioxid-piaci szabályozásra és a piaci befektetők védelmére.

Végül pedig számos új pénzpiaci intézkedés a szén-dioxid-piac egyéb specifikus szegmenseiben is alkalmazandóvá válhat, a Bizottság ugyanis 2010. szeptember 15-én rendeletjavaslatot fogadott el a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról[20]. A rendelet várhatóan jelentéstételi kötelezettséget vezet be a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, elszámolási kötelezettséget határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bizonyos kategóriái esetében (az ESMA döntése alapján), valamint intézkedéseket tartalmaz a bilaterálisan elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek partneri hitelkockázatának és működési kockázatának csökkentésére. Az említett konkrét kötelezettségek a kibocsátási egységek kereskedelmében tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben részt vevő összes szén-dioxid-piaci szereplőre alkalmazandók lennének azok kivételével, akik a rendeletjavaslatban a nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatban meghatározott korlátozott mentességekkel élhetnek.

Az aukciós rendelet

Az aukciós rendelet[21] a harmadik kereskedési időszakra vonatkozóan meghatározza a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének szabályozási keretét. A rendelet eredményesen kiterjesztette a szén-dioxid-piacra a piaci visszaélésről szóló irányelv alkalmazási körét és a pénzügyi eszközökről szóló irányelv szabályait, mivel az aukciós platformokkal és a pénzügyi közvetítőkkel szemben azokkal nagyjából azonos követelményeket támaszt még abban az esetben is, ha tevékenységüket a jellemző másodlagos piaci környezeten kívül folytatják, illetve olyan kibocsátási egységek vonatkozásában is, amelyek nem minősülnek pénzügyi eszköznek (az árverésre bocsátható termékek egyike például kétnapos spot ügylet). Az aukciós rendelet értelmében a pénzmosás elleni irányelv számos intézkedése szintén kiterjed majd az árverési folyamatban részt vevőkre. A rendelet külön kiköti többek között, hogy az aukciós platformok kötelesek értesíteni a felügyeleti hatóságokat, ha piaci visszaélést, pénzmosást, terrorista cselekmények finanszírozását vagy egyéb bűncselekmények előfordulását tapasztalják vagy gyanítják.

A szén-dioxid-piaci felügyelettel kapcsolatos jövőbeli munkája során a Bizottság újraértékeli majd e keret számos elemét.

Energiapiaci szabályozás

2010 decemberében a Bizottság a harmadik energiapiaci liberalizációs csomag nyomán jogalkotási javaslatot fogadott el, amely az európai nagykereskedelmi energiapiacok integritásával és átláthatóságával kapcsolatos kérdéseket kezeli. Az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendeletjavaslat (REMIT[22]) tilalmat rendel el a piaci visszaélésekre a villamos energia és az azzal összefüggő származtatott termékek nagykereskedelmi piacán, valamint a földgáz és az azzal összefüggő származtatott termékek nagykereskedelmi piacán. A REMIT intézkedései igazodnak a piaci visszaélésekről szóló irányelvhez, és nem alkalmazandók az említett irányelv alá tartozó pénzügyi eszközökre. Jóllehet a keret közvetlenül nem alkalmazható a szén-dioxid-piac egyik elemére sem, abból a szempontból mégis releváns, hogy a szén-dioxid-kereskedelemhez jelentős mértékben kötődő piacot érint, és bevezetése javíthatja a szabálykövetést bizonyos, az energia- és a szén-dioxid-piacokon egyaránt jelenlevő szereplők általános piaci magatartása tekintetében.

KÖVETKEZTETÉSEK ÉS A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

Következtetések:

1. A szén-dioxid-piac fejlődése likviditás, az Unió egészére kiterjedő közvetítői részvétel, valamint átláthatóság szempontjából megfelelőnek mondható, ami más árutőzsdékhez képest egyebek mellett csökkenti a piaci visszaélések kockázatát. A tőzsdén kívüli piaccal párhuzamosan működő éghajlattőzsdék megjelenése, valamint a jogszabályi kötelezettségeket teljesítő vásárlók mellett a pénzügyi közvetítők fokozott részvétele azt jelzi, hogy az európai szén-dioxid-piac egyre kiforrottabbá válik.

2. A szén-dioxid-piac jelentős részét már ma is piaci szabályozás köti. A kibocsátási egységeknek a pénzpiaci szabályozás hatálya alá tartozó származtatott termékei abban a védelemben és felügyeleti figyelemben részesülnek, amely az árualapú származtatott ügyletek más piacait is illeti.

3. A kibocsátási egységek azonnali (spot) kereskedelme jelenleg nincs uniós szinten szabályozva. Néhány tagállam önállóan úgy döntött, hogy a pénzügyi eszközök kereskedelmére alkalmazott szabályokat a saját joghatósága alá tartozó spotügylet-piacokon forgalmazott ilyen kibocsátási egységekre is kiterjeszti[23].

4. Az árverések az elsődleges piac kulcsfontosságú jövőbeli szegmenseként teljes mértékben bekerülnek az aukciós rendeletben meghatározott piacfelügyeleti rendszer hatálya alá , függetlenül attól, hogy az aukciós termék pénzügyi eszköznek minősül-e vagy sem. Ezzel tovább csökken a szén-dioxid-piac visszaélésekkel szembeni sérülékenysége.

A következő lépések:

5. A szén-dioxid-piac további növekedése és a szén-dioxid-árak egyértelmű jelzésének képessége részben annak függvénye, hogy az adott piac hatékonyan tudja-e kezelni a piaci visszaélések és egyéb visszás magatartások kockázatát. A Bizottság részletes vizsgálatot indít és konzultációt kezdeményez az érdekeltekkel , hogy mélyrehatóbban megismerje a szén-dioxid-piac szerkezetét, valamint a piaci felügyelet jelenlegi szintjét. A vizsgálat nem a szigorú értelemben vett piaci visszaélésekre korlátozódik, hanem az árverések és az európai szén-dioxid-piacokon folytatott kereskedelem általános integritását is górcső alá veszi, azok felügyeleti aspektusaival együtt.

6. A Bizottság számolni fog a pénzügyi jogszabályok felülvizsgálatának és az energiapiacok szabályozásának a szén-dioxid-piacra gyakorolt hatásaival. A két keret a jogalkotói szándék szerint kezelni fogja az európai szén-dioxid-piacot érintő hiányosságokat, ugyanakkor az is fontos, hogy e rendszerek és a szén-dioxid-piacokkal kapcsolatban a későbbiekben bevezetendő intézkedések között teljes legyen az összhang. Ennek szellemében a Bizottság mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy az európai szén-dioxid-piacot bevonja a pénzpiaci szabályozás hatálya alá, például oly módon, hogy az azonnali (spot) ügyletek jelenlegi kereskedelme helyett bevezeti a szabályozott piacokon forgalmazható „spot határidős ügyletek”[24] kereskedelmét. Szintén vizsgálat tárgya lesz az EU ETS megfelelési egységek pénzügyi eszközként való kezelése, különös tekintettel e szemlélet megfelelőségére és arányosságára. További vizsgálat indokolt annak lehetőségével kapcsolatban, hogy az EU ETS megfelelési egységek közé sorolt spot ügyletekre – saját jogú eszközökként – kiterjedjenek-e a piaci visszaélésekről szóló irányelv és/vagy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv, valamint a szén-dioxid-piac hatékonysága és integritása szempontjából szükséges bármely egyéb pénzpiaci szabályozás, köztük a pénzmosás elleni irányelv[25], az elszámolások véglegességéről szóló irányelv[26] vagy a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelv[27] szabályai.

7. A Bizottság a jövőben is haladéktalanul fellép, ha új kockázatok merülnének fel, illetve felméri, hogy 2011 végéig szükséges-e jogalkotási javaslatot előterjesztenie. A szén-dioxid-piac felügyeleti keretének bevezetésével kapcsolatos bármely jogalkotási javaslatot hatásvizsgálat fog megelőzni. A piac integritását biztosító bármely védintézkedés meghozatalakor mérlegelni kell, hogy annak előnyei arányban állnak-e a likviditásra és a különböző résztvevői csoportok (nevezetesen a kis- és középvállalkozások, kis kibocsátók) szén-dioxid-piaci részvételére esetlegesen gyakorolt kedvezőtlen hatások mértékével.

MELLÉKLET

1. táblázat – A különböző éghajlattőzsdéken kínált termékek[28]

Tőzsde | Működés helye | Folyamatos tőzsdei kereskedés |

| |Spot ügyletek |Határidős ügyletek |Forward ügyeletek |Opciós ügyletek |Csereügyletek |Árverések |OTC-klíring | | | |EUA |CER |ERU |EUA |CER |ERU |EUA |CER |EUA |CER |ERU |CER / EUA | | | |ECX/ICE |Egyesült Királyság |( |( | |( |( |( | | |( |( |( | | |( | |Bluenext |Franciaország |( |( |( |( |( | | | | | | |( |( |( | |EEX |Németország |( | | |( |( | | | |( | | | |( |( | |NASDAQ OMX |Norvégia |( |( | |( |( | |( |( |( |( | | | |( | |Green Exchange |Egyesült Államok | | | |( |( | | | |( |( | | | |( | |Climex |Hollandia |( |( |( | | | | | | | | | |( | | |

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275, 2003.10.25.)

[2] A 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 2009/29/EK irányelv (HL L 140, 63. o.).

[3] E közlemény alkalmazásában európai szén-dioxid-piac alatt az EU ETS rendszerben jelenleg részt vevő 30 ország (az EU-27, Izland, Liechtenstein és Norvégia) uniós kibocsátási egységekkel és az EU ETS rendszerben elfogadott egyéb egységekkel folytatott kereskedelme értendő.

[4] A.D. Ellerman, F.J. Convery és Ch. de Perthuis, 2010, Pricing Carbon , Cambridge University Press, New York. A piac alakulásával kapcsolatban lásd a 127–139. oldalon olvasható áttekintést.

[5] Lásd: az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról (az úgynevezett összekötő irányelv) (HL L 338., 2004..11.13., 18. o.).

[6] Az OTC-ügyletek a tőzsdei kereskedésen kívül, közvetlenül két magánfél között jönnek létre.

[7] Forrás: „State and Trends of the Carbon Market 2010 (A szén-dioxid-piac helyzete és alakulása, 2010)”, 9. oldal, http://siteresources.worldbank.org/INTCARBONFINANCE/Resources/State_and_Trends_of_the_Carbon_Market_2010_low_res.pdf.

[8] A.D. Ellerman, F.J. Convery és Ch. de Perthuis, 2010.

[9] Az EU ETS 2. szakaszában (2008–2012) a kibocsátási egységeknek mintegy 4%-a kerül árveréseken értékesítésre Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Magyarországon és Németországban.

[10] A CITL olyan elektronikus adatbázis, amely rögzíti a kibocsátási egységek kiadásával, átadásával és törlésével kapcsolatos adatokat, és a szabálytalanságok kiszűrése érdekében automatikusan ellenőriz minden egyes tranzakciót.

[11] A legutóbb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2010. október 7-i 920/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 270, 2010.10.14., 1. o.) módosított, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló, 2004. december 21-i 2216/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 386, 2004.12.29., 1. o.) XVI. mellékletének 4.a) pontja.

[12] http://ec.europa.eu/environment/climat/emission/2nd_phase_ep.htm

[13] Az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) (HL L 96., 2003.04.12., 16. o.).

[14] http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1376

[15] http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/10/125

[16] A legutóbb a 920/2010/EU bizottsági rendelettel módosított 2216/2004/EK bizottsági rendelet 53. cikke.

[17] Ehhez kapcsolódik még a kibocsátási egységek és kreditek nemzeti elszámolási rendszereinek kérdése.

[18] http://www.ifrs.org/Current+Projects/IASB+Projects/Emission+Trading+Schemes/Emissions+Trading+Schemes.htm

[19] Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

[20] COM(2010) 484 végleges.

[21] A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.)

[22] COM(2010) xxx.

[23] Németország például a szabályozott piacokra vonatkozó szabályokat már az áruk és elővételi jogok tőzsdei kereskedelmére is alkalmazza. Franciaország 2010 őszén olyan jogszabályt fogadott el, amely a terveknek megfelelően az azonnali ügyleteket bonyolító szén-dioxid-piacra is kiterjeszti a jelenleg a szabályozott piacokon alkalmazott szabályokat. A francia jogszabály-módosítás Michel Prada A szén-dioxid-piacok szabályozása című átfogó értékelő jelentésén alapul, amely a következő weboldalon olvasható: http://www.economie.gouv.fr/services/rap10/100419rap-prada.pdf

[24] Értve ezen viszonylag rövid határidőn belül teljesítendő pénzügyi eszközt.

[25] A 2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.)

[26] A 98/26/EK irányelv a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.)

[27] A 2002/47/EK irányelv a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.)

[28] Készült a The Post-Trade Infrastructure for Carbon Emissions Trading című kiadvány táblázata alapján. A Bourse Consult jelentése a City of London Corporation megbízásából. Kiadás dátuma: 2010. július http://217.154.230.218/NR/rdonlyres/EA473E51-37BD-49CA-8729-3CD87BF4A2A0/0/BC_RS_CarbonEmissionsTrading.pdf