52010DC0334

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.6.25.

COM(2010)334 végleges

A BIZOTTSÁG 7. ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBENI KERESKEDELMI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE (A STATISZTIKÁK 2009. DECEMBER 31-IG, AZ ESETEK MAGYARÁZATA ÉS A SZÖVEG AZONBAN 2010 MÁRCIUSÁIG FRISSÍTETTEK)

SEC(2010)772

A BIZOTTSÁG 7. ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A HARMADIK ORSZÁGOK EURÓPAI UNIÓVAL SZEMBENI KERESKEDELMI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEINEK ÁTTEKINTÉSE (A STATISZTIKÁK 2009. DECEMBER 31-IG, AZ ESETEK MAGYARÁZATA ÉS A SZÖVEG AZONBAN 2010 MÁRCIUSÁIG FRISSÍTETTEK)

Összefoglalás

Annak ellenére, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásokra került sor a protekcionista intézkedések bevezetésének mellőzésére a globális gazdasági válság közepette, a 2009-ben megindított új vizsgálatok és a bevezetett kereskedelmi védelmi intézkedések száma nagyon magas volt. Sajnálatos módon az uniós exportőrök ellen bevezetett számos intézkedés esetében kívánnivalót hagynak maguk után az alkalmazott standardok. Idén ez különösen feltűnő volt a vizsgálatok megindításának standardjai terén. Aggodalomra ad okot továbbá a védintézkedések egyre növekvő körű alkalmazása is. Ebben az összefüggésben nagyon fontos a Bizottság nyomon követési tevékenysége. A Bizottság gyakran avatkozott be annak érdekében, hogy segítse az uniós exportőröket, és hogy biztosítsa, hogy indokolatlan intézkedések nem korlátozzák túlzott mértékben a külföldi piacokhoz való hozzáférésüket. Ez gyakran járt pozitív eredményekkel, de sajnos nem minden problémát lehetett megoldani. A Bizottság a továbbiakban is a kereskedelmi védelmi intézkedések körültekintő és fegyelmezett alkalmazását pártolja, a szabad és tisztességes kereskedelem világszerte történő előmozdítása érdekében.

BEVEZETÉS

Az elmúlt évi jelentés a globális válság első jeleit és a válság kereskedelmi védelmi tevékenységre gyakorolt hatását hangsúlyozta. 2008-ban számtalan új vizsgálatot indítottak, különösen az év utolsó két hónapja során. A G20-ak arra vonatkozó kötelezettségvállalása ellenére, hogy elkerülnek minden kereskedelemkorlátozó intézkedést, ebből a jelentésből az derül ki, hogy a 2008-ban kezdődött tendencia 2009-ben is folytatódott. A 2009-ben indított új vizsgálatok és bevezetett intézkedések száma valóban jelentősen növekedett.

Amíg a kereskedelmi védelmi intézkedéseket a WTO szabályait teljes mértékben betartva alkalmazzák, azok nem tekinthetők védőintézkedésnek. Céljuk inkább az, hogy nagyon speciális helyzeteket szigorú szabályoknak megfelelően orvosoljanak. Az ebben a jelentésben azonosított tendenciák és problémák sajnos láthatólag azt jelzik, hogy 2009-ben ezeket a szabályokat egyes esetekben ötletszerűen alkalmazták. Az eszközök nem megfelelő alkalmazása és a kereskedelmi védelmi vizsgálatok során alkalmazott, gyakran nem kielégítő standardok, amelyeket a Bizottság a korábbiakban is folyamatosan helytelenített, minden eddiginél jelentősebb szerepet játszottak.

Ebben az összefüggésben tovább fokozódtak a Bizottság harmadik országok kereskedelmi védelmi lépései nyomon követésére tett folyamatos erőfeszítései. A Bizottság számos ágazatnak segített egyedi vizsgálatok során, és gyakran avatkozott be szélesebb körben, hogy megakadályozza az alkalmazandó szabályoktól való eltéréseket. A spanyol elnökség továbbá prioritásként azonosította a piacra jutást, ami még jelentősebbé tette a Bizottság e téren kifejtett tevékenységét.

Ez a jelentés az átfogó tendenciákat, az azonosított problémákat és az elért eredményeket írja le. Az eszköz legfontosabb alkalmazói számára részletesen elemzi a tendenciákat és egyes konkrét eseteket.

ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK

A harmadik országok által kifejtett, kereskedelmi védelmi intézkedésekkel kapcsolatos aktivitás nagyon intenzív volt, különösen ami az új vizsgálatok megindítását illeti. A 2008 vége óta megfigyelt növekvő tendencia valóban folytatódott. 2009-ben nem kevesebb, mint 45 új vizsgálatot indítottak, ami meredek emelkedést jelent a 2008-ban indított 33 új vizsgálathoz képest (amelyek majdnem felére az utolsó negyedévben került sor), és még meredekebbet a 2007-ben indított 19 új vizsgálathoz képest.

Az új vizsgálatok minden eddiginél gyakrabban vonatkoznak védintézkedésekre. Azzal, hogy 31 új védintézkedésre vonatkozó vizsgálatot indítottak, tulajdonképpen az új esetek több mint kétharmada ehhez az eszközhöz kapcsolódik. Még akkor is, ha – tekintettel a védintézkedések erga omnes természetére – az EU nem mindig exportálja a vizsgált terméket, ez a tendencia továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Míg az eszközt leggyakrabban India alkalmazta a 2009-ben indított 9 új vizsgálattal, meg kell jegyezni, hogy Törökország 4 védintézkedést hosszabbított meg az eredeti hároméves időtartamukon túl.

Az új vizsgálatok számának 2008 vége óta tapasztalt általános növekedése 2009-ben természetesen több intézkedés bevezetéséhez vezetett: 33 új intézkedést vezettek be, szemben a 2008. évi 18-cal. Ismét India volt a legfontosabb szereplő (7 bevezetett intézkedés), majd Kína (4 intézkedés), Izrael és Ukrajna (3–3 intézkedés) következett. Ezeknek az intézkedéseknek majdnem a fele védintézkedés volt, vagyis a 2009. évi 33 intézkedésből 15 volt az (2008-ban 18 intézkedésből 6 volt védintézkedés).

A fenti tendencia ellenére a hatályban lévő intézkedések teljes száma csak kis mértékben növekedett. 2009 végén 136 kereskedelmi védelmi intézkedés volt hatályban, ami csak 3 intézkedéssel több, mint 2008 végén. Ezt az okozza, hogy 2009 során nem kevés intézkedés vált okafogyottá, illetve helyeztek ilyeneket hatályon kívül.

Továbbra is dömpingellenes intézkedésből van hatályban a legtöbb (93 intézkedés a 2008. évi 91-gyel szemben), ezt a védintézkedések (37 intézkedés a 2008. évi 32-vel szemben) és a szubvencióellenes intézkedések (6 intézkedés a 2008. évi 10-zel szemben) követik.

Az Európai Unióval szemben a legtöbb intézkedést továbbra is az USA alkalmazza, 23 hatályban lévő intézkedéssel, bár 2009-ben új intézkedéseket vagy új vizsgálatok megindítását illetően nem fejtett ki tevékenységet. India továbbra is a második, 15 hatályban lévő intézkedéssel, és a fentebb kifejtettek szerint a 2009. évben nagyon aktív volt. Kína már majdnem utoléri Indiát, és Törökországgal együtt áll a harmadik helyen az EU-val szemben 2009-ben hatályban lévő 12 intézkedéssel. Egyéb meghatározó országok Brazília 11, majd szorosan a nyomában Ukrajna 9 hatályban lévő intézkedéssel.

MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK

A Bizottság beavatkozásai gyakran javulást eredményeztek az egyedi ügyekben, vagy akár azok intézkedés nélküli lezárásához vezettek. Az előző jelentésekben leírt problémák azonban továbbra is fennállnak. A nehéz gazdasági helyzet által keltett nyomás miatt úgy tűnik, 2009-ben bizonyos problémák még rosszabbodtak is. Ez a helyzet különösen a vizsgálatok megindításának (nem kielégítő) standardjaival és a védintézkedés egyre fokozódó alkalmazásával. Fontos kérdéskör maradt az átláthatóság hiánya is. A legrosszabb esetekben még e három probléma együttesen is megjelent.

A vizsgálatok megindításának nem kielégítő standardjai

Világszerte sok ágazat szenvedett és szenved még mindig a tavalyi év vége óta tapasztalt nehéz gazdasági helyzettől. Ebben az összefüggésben a gazdasági szereplők kísértést érezhetnek arra, hogy oltalmat keressenek a külföldi versennyel szemben, pl. védőintézkedések útján. A nemzeti hatóságoknak ezért különösen óvatosnak kell lenniük, amikor kereskedelmi védelmi intézkedések bevezetésére vonatkozó kérelem érkezik hozzájuk. Vizsgálatokat csak akkor kellene indítani, amikor valódi bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a vizsgálat megindításának jogi feltételei teljesülnek.

Bár a vizsgálatok megindítására ösztönző nyomás nagyon nagy lehet, vizsgálatot csak technikai alapon szabadna indítani. 2009-ben sajnos nem mindig ez volt a helyzet. Ez 2008-hoz képest több mint 80%-os emelkedéshez vezetett a megindított új vizsgálatok számában, vagyis 2009-ben 33 új vizsgálatot indítottak, szemben a 2008. évi 18-cal. A legtöbb ilyen megindított vizsgálatnál pl. a kár bizonyítéka csak néhány nagyon rövid időszakra (gyakran egyetlen negyedévre) vonatkozó negatív pénzügyi mutatón alapult. Az okozatelemzések is elégtelenek voltak, mivel a vállalkozások a pénzügyi válság negatív hatását igyekeztek a dömpingelt, szubvencionált vagy megnövekedett behozatalnak betudni, kényelmesen figyelmen kívül hagyva így a helyzetüket negatívan befolyásoló, az importokon kívüli okokat.

Bár ezek a vizsgálatok nem mindig vezettek és nem mindig vezethetnek intézkedésekhez, már a megindításuk is zavaró hatással van a kereskedelmi folyamatokra, mert bizonytalanságot teremt az üzleti környezetben. A vizsgálat során történő együttműködés továbbá az érintett gazdasági szereplők részéről jelentős befektetéssel jár az emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében. A WTO kritériumainak nem megfelelő vizsgálatok megindítását ezért mindig el kell kerülni, mert ezek jogszerűtlenek, és – különösen a jelenlegi keretben – további szükségtelen terhet rónak a vállalkozásokra, amelyek már enélkül is szenvednek a jelenlegi gazdasági válság miatt.

A fentebb azonosított problémákon kívül egy új tendencia is megjelent 2009-ben. Több alkalommal is úgy találták, hogy azután, hogy az Európai Bizottság dömpingellenes intézkedéseket vezetett be, az intézkedésekkel megcélzott ország hasonló termékekre vonatkozó vizsgálatokat indított. Míg túl korai lenne arra következtetni, hogy bevett tendenciáról van szó, nehéz ezt pusztán véletlen egybeesésnek tekinteni. A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri ezt a problémát

A védintézkedések kiterjedt alkalmazása

2009-ben a védintézkedés alkalmazása szinte robbanásszerűen növekedett a már 2008-ban is meredek emelkedés után. 2009-ben 31 új védintézkedésre vonatkozó vizsgálatot indítottak és 15 új intézkedést vezettek be. Ez a megindított összes új vizsgálat több mint kétharmadát és az összes bevezetett új intézkedés majdnem felét teszi ki.

Emlékeztetni kell arra, hogy a védintézkedések a legkorlátozóbb kereskedelmi védelmi intézkedések, mert a bármely származási országból érkező „tisztességes kereskedelmi gyakorlatot követő” (vagyis nem dömpingelt és nem szubvencionált) behozatalokra vonatkoznak, valamint olyan behozatalokra, amelyek nem okoznak kárt a belföldi termelőknek. Így egyoldalúan és átmenetileg megszüntetik a GATT/WTO tárgyalások különböző fordulóiban biztosított vámengedményeket. Ezért a panelek és a WTO fellebbviteli testülete mindig nagyon szigorúan értelmezték a WTO védintézkedésekre vonatkozó szabályait. Kérdéses, hogy minden ilyen 2009-ben bevezetett intézkedés valóban megfelel-e a szigorú jogi követelményeknek. Még fontosabb, hogy a vizsgálat során megzavarják a kereskedelmi folyamatokat abban az esetben is, ha a vizsgálatok megindításának messze nem kielégítő standardjai miatt végül nem vezetnek be intézkedéseket. Ezen túlmenően 2009-ben először fordult elő, hogy bizonyos országok (vagyis Törökország és Oroszország) meghosszabbítottak védintézkedéseket az eredeti 3 éves alkalmazási idejükön túl. Ez azért is aggasztó, mert egyes ilyen esetekben a behozatal szinte teljesen megszűnt az intézkedések miatt, a hazai ipar pedig talpra állt. Más esetekben a hazai ipar továbbra is gyenge helyzetben volt, akár a gazdasági válság eredményeképp, akár azért, mert az intézkedések nem voltak hatékonyak. Az intézkedéseket minden ilyen helyzetben meg kellett volna szüntetni.

Az Európai Bizottság számos esetben avatkozott be azért, hogy rávilágítson a WTO szabályainak megsértésére, és ahogyan alább kifejtjük, egyes esetekben el lehetett kerülni az intézkedéseket, míg más esetekben legalább az európai exportot meg lehetett kímélni. Ez azonban közel sem kielégítő, mivel 2009-ben a védintézkedés lett a leggyakrabban alkalmazott eszköz.

Eljárási szempontok

A kereskedelmi védelmi vizsgálatok átláthatóságának hiánya visszatérő probléma, és azért káros, mert megfosztja az érdekelt feleket a törvényes védekezési joguktól.

A leggyakoribb problémák a titoktartási kérdések kapcsán merülnek fel. Míg nyilvánvaló, hogy a felek által bizalmas alapon benyújtott információkat nem lehet közzétenni, minden érdekelt fél jogosult arra, hogy elegendő információt kapjon ahhoz, hogy felfogja a bizalmasan benyújtott adatok lényegét. Gyakori azonban, hogy az ágazat által benyújtott kérelmek nyilvános változatában és/vagy az előzetes vagy végső döntésekről szóló hirdetményekben minden számot egyszerűen kitakarnak anélkül, hogy összefoglalnák ezeket az adatokat. Ezenkívül az olyan adatokat, mint amilyenek a háromnál több vállalatra vonatkozó összesített számadatok, gyakran alaptalanul tartják bizalmasnak, mivel azok közzététele nem járna semmilyen hátránnyal az adatot szolgáltató félre nézve.

Egyéb eljárási hiányosságok szükségtelenül terhessé teszik a kereskedelmi védelmi vizsgálatokat. Ez főként a túlzott adatkérésekre vonatkozik, mint amelyeket a mintavétellel kapcsolatos esetekben láthatunk, ahol az exportőröknek részletes információkat kell szolgáltatniuk túl azokon, amelyek a minta kiválasztásához szükségesek. Más esetekben egy túlságosan hosszú, két vagy több éves vizsgálati időszakra vonatkozó minden adatot kértek (ideértve az eladásokat, árakat, harmadik országbeli eladásokat stb.) Az exportőröket egyes esetekben nagyon részletes adatok szolgáltatására kérik, amelyek nem szükségesek a dömping megállapításához, de üzleti titoknak minősülnek, mint pl. a konkrét költségtételek az előállítási folyamatban. Ezek a túlzó kérések elriaszthatják a vállalatokat az együttműködéstől, ami elkerülhetetlenül negatív következményekkel jár, általában magasabb vámok formájában.

A Bizottság úgy próbálja orvosolni az ilyen helyzeteket, hogy közvetlenül avatkozik be a vizsgálatot végző hatóságoknál, és segítséget nyújt az érintett feleknek. Bár sok esetben sikeresek voltak az ilyen beavatkozások, sajnos nem mindig ez a helyzet. A Bizottság így továbbra is felveti majd ezeket a problémákat a kétoldalú kapcsolatok keretében és Genfben a megfelelő WTO-bizottságokban, hogy biztosítsa, hogy mindenki, aki az eszközöket alkalmazza, betartja a WTO szabályozását és szigorú standardjait.

FőBB EREDMÉNYEK

A Bizottság harmadik országbeli ügyekhez kapcsolódó szerepe messze túlmutat a vizsgálatok puszta figyelemmel kísérésén. A Bizottság valójában tanácsot ad és segítséget nyújt az érintett európai exportőröknek, és egyes ügyeket érintő vagy rendszerszintű problémák esetén közvetlenül beavatkozik a harmadik országbeli hatóságoknál. Ezeknek az erőfeszítéseknek a célja az érintett vállalatok támogatása, de egyben a kereskedelmi partnerek között a kereskedelmi védelmi intézkedések alkalmazásakor tanúsított fegyelem általános javítása is. Ebben az összefüggésben a Bizottság továbbra is szervez speciális kereskedelmi védelmi szemináriumokat annak érdekében, hogy elterjessze a bevált gyakorlatokat a kereskedelmi közösségben.

Bár az ezeken a területeken elért eredmények mérése nem mindig egyszerű, volt eredménye a Bizottság kitartásának és a vállalatok szempontjából a végeredmény számos esetben kedvezőbb volt, mint amilyen a Bizottság beavatkozása nélkül lett volna, különösen az alábbi esetekben:

India: 7 védintézkedési vizsgálatot lezártak

2009-ben India 9 védintézkedési vizsgálatot indított. Ez nagyjából az abban az évben indított védintézkedési eljárások egyharmadát jelenti, és kiugróan magas szám az India által az elmúlt 10 év során indított 10 védintézkedési vizsgálathoz viszonyítva. Az esetek közül 7 az EU-ból nem kevesebb, mint évi 500 millió EUR becsült értékben exportált termékekre vonatkozott, és olyan ágazatokat érintett, mint az acél-, papír- és vegyipari ágazatok. Mindegyik ügyben nagyon gyenge indokok alapján indították meg a vizsgálatot. A Bizottság az exportőrökkel együttműködve határozottan ellenezte az eljárásokat, és különböző szinteken lépett közbe. E beavatkozások pozitív eredményekkel jártak és az indiai hatóságoknak az ideiglenes intézkedések bevezetésére irányuló ajánlása ellenére az uniós exportot közvetlenül érintő minden vizsgálat intézkedés bevezetése nélkül zárult le. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a majdnem egyéves időszakban a kereskedelmet negatívan érintették a folyamatban lévő vizsgálatok, amelyeket tulajdonképpen nem is kellett volna megindítani.

Új-Zéland: lezárták az őszibarackkonzervre vonatkozó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát

Ez az ügy azért fontos, mert az EU közös agrárpolitikája reformjának részeként bevezetett új rendszerhez kapcsolódik, amelyről úgy vélekednek, hogy teljes mértékben megfelel a WTO standardjainak, és így nem lehetne tárgya semmilyen kiegyenlítő intézkedésnek. A 2008-ban megindított hatályvesztési felülvizsgálat keretében Új-Zéland elfogadta a Bizottság által előterjesztett érveket, amelyek igazolták, hogy az új rendszernek nincsenek kereskedelemtorzító hatásai, és így nem kiegyenlíthető. Ennek eredményeképp a több mint 10 évig hatályban lévő vámokat megszüntették.

Horvátország : hatályon kívül helyezték a sajtra és sajtpótlókra vonatkozó védintézkedést

Horvátország 2009 júniusában vezetett be ideiglenes intézkedéseket ezekre a termékekre, nagyon gyenge eljárási indokok alapján és az átláthatóság biztosítása nélkül (nem volt olyan nyilatkozat, amelyből az derült volna ki, hogy teljesültek az intézkedések bevezetésének jogi feltételei). Az eredetileg érintett éves uniós export 80 millió EUR körül volt. Tekintettel az eset jelentős gazdasági hatására és komoly hiányosságaira, a Bizottság erőteljesen avatkozott be technikai és politikai szinten. Ennek eredményeképp jelentősen csökkent az érintett termékek köre. Az árumeghatározásból kivett sajttípusok az uniós export 80%-át jelentették, a vonatkozó intézkedéseket visszavonták és visszatérítették. A többi termékre csak 6 hónapra vezettek be intézkedéseket, amelyek 2010 januárjában lejártak.

Izrael: nem vezettek be védintézkedéseket

Izrael a kereskedelmi védelmi intézkedések fontos alkalmazójává vált 2009-ben. Egyebek között megindítottak egy, az acéltermékek behozatalát érintő védintézkedési vizsgálatot. Az ügyet elégtelen indokok alapján indították, és ideiglenes intézkedéseket vezettek be annak ellenére, hogy 2009-ben csökkent a behozatal mennyisége, és növekedtek az átlagos importárak. Különböző beavatkozások után, ideértve a Bizottságét is, felfüggesztették az intézkedéseket, és visszatérítették a vámokat. A Bizottság mindazonáltal továbbra is figyelemmel kíséri ezt az ügyet, mivel a vizsgálatot sajnos még nem zárták le. Azonban nem könnyű elképzelni, hogy Izrael a továbbiakban hogyan indokolhatná bármilyen intézkedés bevezetését.

Oroszország: megszüntették a síkhengerelt, polimerrel bevont acélra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot, és átmenetileg nem alkalmazzák a gabonaarató kombájnokra vonatkozó védintézkedéseket

A Belgiumból és Finnországból származó síkhengerelt, polimerrel bevont acél behozatalára irányuló dömpingellenes vizsgálat 2009 szeptemberében fejeződött be. A Bizottság beavatkozott, hogy rámutasson az ügyben azonosított gyenge pontokra, mint amilyenek a kár és az átláthatóság hiánya voltak. Ennek következtében 2009 novemberében a vizsgálatot végző hatóságok azt javasolták, hogy a negatív kármegállapítás miatt ne vezessenek be intézkedéseket.

A Bizottság és az uniós ágazat is nagyon aktív volt a gabonaarató kombájnokkal kapcsolatos védintézkedési ügyben, tekintettel az ügy gazdasági jelentőségére (2007-ben 110 millió EUR). Valóban nem teljesültek a védintézkedések bevezetésének feltételei, és Oroszország ezért úgy döntött, hogy nem alkalmaz védintézkedéseket. Sajnos ehelyett megemelték a behozatali vámokat, ami jogilag nehezebben támadható. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy Oroszország védintézkedéseket vezet be a későbbiekben, vagyis ha a vámokat alacsonyabb mértékre módosítják, a Bizottság így továbbra is éberen figyeli ezt a kérdést.

Marokkó: kiterjesztették a kerámiacsempékre vonatkozó védintézkedések uniós kvótáját

2009-ben Marokkó vizsgálatot indított annak felmérésére, hogy szükséges-e meghosszabbítani a 2006-ban bevezetett védintézkedéseket. A Bizottság az ágazattal együtt aktívan beavatkozott az ügyben. Bár az intézkedések meghosszabbítását nem lehetett elkerülni, az uniós exportőröknek biztosított kvótát jelentősen liberalizálták az eredeti intézkedésekhez képest, és javították a behozatali engedélyek megszerzésének feltételeit. Ennek eredményeképp az uniós exportőrök ismét bejuthatnak a marokkói piacra.

Különböző ügyekben megszüntették a vizsgálatot vagy nem vezettek be intézkedéseket

Az olajkinyerő szivattyúkkal kapcsolatos, a romániai eredetű behozatallal szemben Argentína által 2008 májusában indított ügyben a Bizottság és az ágazat folyamatos beavatkozásainak eredményeképpen elfogadták a román exportőr által felkínált vállalásokat. A Bizottság aktívan támogatta az uniós ágazatot az Ukrajna által a folyékony klórra vonatkozóan indított védintézkedési vizsgálatban és a Törökország által a textiltermékekre vonatkozóan indított dömpingellenes vizsgálatban is. Mindkét vizsgálat intézkedések bevezetése nélkül zárult le 2009-ben.

Az új tagállamok piacgazdasági státusza

Emlékezetes, hogy 2009 júniusában hosszú és nehéz küzdelem, valamint a tagállamok és a Bizottság számos beavatkozása után Brazília végül Bulgária és Románia számára is piacgazdasági státuszt biztosított.

4.9 USA: nullázás

Az EU két WTO vitarendezési ügyben (DS 294 és DS 350) vitatta a nullázási gyakorlatot. A panel mindkét ügyben az EU javára döntött, az USA azonban ésszerű határidőn belül nem hajtotta végre a panel határozatait. Az EU ezért az első ügyben (DS 294) teljesítési panel felállítását kérte, és megerősítést kapott bizonyos állítások tekintetében, valamint megfellebbezte a panel kiegészítő megállapításainak egyes aspektusait. A jogerős döntés megállapította, hogy az USA-nak azonnal fel kell hagynia ezzel a tisztességtelen gyakorlattal. Mivel az USA továbbra sem hajtotta végre a döntéseket, az EU szankciókat vezetett be. Jelenleg egy választott bíró hoz döntést e szankciók szintjéről.

A második nullázási ügyben (DS 350) a fellebbviteli testület megerősítette az EU főbb állításait, elutasította az USA által benyújtott valamennyi fellebbezési indokot, és fenntartotta a panel megállapításait, miszerint az USA azzal, hogy időszakonkénti felülvizsgálataiban nullázást alkalmazott, megszegte WTO-kötelezettségeit. Az EU jelenleg ebben az ügyben is további lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy az USA betartsa a jogerős döntés rendelkezéseit.

KÖVETKEZTETÉS

A múlt évi jelentés előrejelzéseinek megfelelően 2009-ben nagyon intenzív volt a harmadik országokban a kereskedelmi védelmi eszközökkel kapcsolatos aktivitás. A megindított új vizsgálatok számának növekvő tendenciája, amely 2008 végén kezdődött, 2009 során is folytatódott, és az előző évekhez képest jelentősen megnőtt a bevezetett intézkedések száma. Az év végén hatályban lévő intézkedések számának viszonylag mérsékelt növekedése tehát nem tükrözi teljes mértékben a valódi helyzetet. A valóságban az új intézkedések magas számát részben kompenzálta az, hogy 2009-ben sok intézkedés járt le. Ezenkívül egyes vizsgálatok még nem fejeződtek be vagy nem zárták le őket intézkedés bevezetése nélkül. Azonban ahogyan fentebb kifejtettük, még ha egy vizsgálatot intézkedések nélkül zárnak is le, a bizonytalan végkimenetel miatt a kereskedelmi folyamatokat mindenképp megzavarják, amíg a vizsgálat tart. Továbbá az eljárás megindításához szükséges bizonyítékok hiánya miatt sok esetben meg sem kellett volna indítani a vizsgálatokat.

Az aktivitás általános növekedése önmagában is figyelmet követel, egyes vonatkozásai pedig kifejezetten aggasztóak. Különösen a vizsgálatok megindításának nem kielégítő standardjai és a védintézkedések kiterjedt alkalmazása jelentenek továbbra is problémát. Úgy tűnik, hogy a 2008 vége óta tapasztalt gazdasági helyzet a WTO szabályainak különösen tág értelmezéséhez vezetett. A Bizottság ezért fokozta az erőfeszítéseit annak érdekében, hogy amikor csak lehetséges, megakadályozza az e szabályoktól való eltéréseket.

Ebben az összefüggésben a Bizottság sok esetben avatkozott be, és számos alkalommal lépett kapcsolatba a gazdasági ágazatokkal. Ezek az erőfeszítések gyakran sikerrel jártak és vagy intézkedések nélkül zárták le a vizsgálatokat, vagy az intézkedés nem volt túlzott mértékben káros az uniós exportra. Ez mutatja, hogy ezekben a gazdaságilag nehéz időkben különösen fontos a Bizottság nyomon követési tevékenysége. Válság idején még fontosabb a jogszerű piacra lépés biztosítása az uniós gyártók számára.

A Bizottság erőfeszítéseit természetesen fenn kell tartani és még tovább kell fokozni. A Bizottság folyamatosan igyekszik fejleszteni az intézkedéseit, és a következő években a legfontosabb kihívás amellett, hogy segítse az érintett uniós exportőröket a folyamatban lévő vizsgálatok során, az lesz, hogy próbálja előre látni és elkerülni a megalapozatlan új vizsgálatok megindítását. Ennek a célkitűzésnek az elérését segíthetné a más vizsgáló hatóságokkal való adatcsere fokozása a standardok, az átláthatóság és a kiszámíthatóság javítása érdekében.