18.1.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 15/34

—

üdvözli az európai digitális menetrendet, az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyikét. A digitális menetrend célja általánosságban, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen. A digitális menetrend végrehajtása az ambíció és az elköteleződés megfelelő szintjétől függ, amely lehetővé teszi Európa számára egy új, tudáson, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságon és magas foglalkoztatáson alapuló gazdasági modell kialakítását;

—

megjegyzi, hogy a menetrend ajánlásainak elsődleges címzettjei többek között a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek a végrehajtás fő ösztönzői is lehetnek. Az európai digitális menetrend helyi és regionális szintre vonatkozó prioritásai előfeltételei a polgárok életminőségének, illetve társadalmi-gazdasági tevékenységének, és elő fogják mozdítani a hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat, valamint a helyi vállalkozásokat;

—

hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac az európai digitális menetrend sarokköve, amely lehetővé teszi a jogszerű digitális tartalmak és online szolgáltatások létrehozására és terjesztésére szolgáló, bővülő, sikeres és élénk összeurópai piac kialakítását, valamint egyszerű, biztonságos és rugalmas hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a digitális tartalmakhoz és a szolgáltatási piacokhoz;

—

üdvözli az Európai Bizottságnak a szerzői jogok tisztázására, kezelésére és határokon átnyúló engedélyezésére irányuló kezdeményezését, amelyet az internetes jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása, valamint az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása révén valósítana meg;

—

rámutat, hogy az internetes infrastruktúra kiépítése és az azon keresztül nyújtott szolgáltatások kidolgozása során elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a biztonsági követelmények valamennyi szinten teljesüljenek, és ezáltal garantálják a magánélet, valamint a személyes adatok védelmének optimális szintjét. E tekintetben fontos szempont a személyes adatok engedély nélküli nyomon követésének és a profilalkotásnak a megelőzése.

Előadó

:

Markku Markkula (FI/EPP), Espoo város tanácsának tagja

Referenciaszöveg

:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend

COM(2010) 245 végleges

1.

üdvözli az európai digitális menetrendet, az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyikét. A digitális menetrend célja általánosságban, hogy a nagy sebességű és szupergyors internetre és interoperábilis alkalmazásokra épülő egységes digitális piac révén fenntartható gazdasági és szociális előnyöket teremtsen. A digitális menetrend végrehajtása az ambíció és az elköteleződés megfelelő szintjétől függ, amely lehetővé teszi Európa számára egy új, tudáson, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságon és magas foglalkoztatáson alapuló gazdasági modell kialakítását.

2.

megjegyzi, hogy a menetrend ajánlásainak elsődleges címzettjei többek között a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek a végrehajtás fő ösztönzői is lehetnek. Az európai digitális menetrend helyi és regionális szintre vonatkozó prioritásai előfeltételei a polgárok életminőségének, illetve társadalmi-gazdasági tevékenységének, és elő fogják mozdítani a hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat, valamint a helyi vállalkozásokat;

3.

kiemeli, hogy a közszféra szereplői között a helyi és regionális önkormányzatok állnak a legközelebb az átlagpolgárokhoz, és ők felelnek a polgárok jólétét befolyásoló legfontosabb szolgáltatásokért. A helyi és regionális önkormányzatoknak sürgősen fel kell készülniük az új technológiai lehetőségek hasznosítására, különösen a gazdasági válságnak, valamint a demográfiai összetételnek és a lakossági igények változásainak fényében. A leghatékonyabban a helyi és regionális önkormányzatok, a hozzájuk kapcsolódó üzleti tevékenységek és a harmadik szektor hasznosíthatja közösen az innovációt. Döntő fontosságú, hogy az egyetemek és kutatóközpontok által létrehozott tudást helyi és regionális szinten milyen hatékonyan alkalmazzák;

4.

emlékeztet arra, hogy a Régiók Bizottsága a kezdetektől fogva ösztönözte az IKT-kutatásra irányuló beruházásokat annak érdekében, hogy biztosíthassa az új vállalkozások növekedését és fejlődését, valamint meggyőződése, hogy csak az IKT hatékony alkalmazása gyorsíthatja fel az európai szintű társadalmi-gazdasági kihívások kezelését célzó innovációt;

5.

felismeri, hogy az internetes kormányzati szolgáltatások ez idáig túlnyomórészt abban merültek ki, hogy a papíralapú bürokráciát online keretek közé helyezték át. Az EU-nak és tagállamainak az élre kell állniuk, és – szoros együttműködésben a helyi és regionális önkormányzatokkal – az európai és nemzeti szintű erőfeszítések vezetőiként az IKT használatával komolyabb változást kell előidézniük a kormányzati eljárásokban és struktúrákban annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék a hatóságok munkájának értelmét, növeljék annak minőségét és eredményességét, és a nagyközönség, valamint a vállalkozások számára egyaránt csökkentsék a bürokráciát;

6.

úgy véli, hogy a közleményben javasolt intézkedések jelen formájukban, úgy tűnik, megfelelnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az európai digitális menetrend hatálybaléptetését célzó intézkedések kidolgozásába, végrehajtásába és irányításába rendszeresen be kell vonni a regionális és helyi önkormányzatokat (különösen a következő intézkedési területeken: interoperabilitás és közös szabványok, nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés, digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális társadalmi befogadás javítása, az IKT-nak az uniós társadalom szempontjából, például az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban tapasztalható előnyei, éghajlatváltozás és intelligens közlekedési rendszerek).

7.

üdvözli az európai digitális menetrend azon célkitűzését, hogy Európából világviszonylatban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés motorja váljék;

8.

emlékeztet az európai digitális menetrendről szóló tanácsi következtetésekre (a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2010. május 31-i ülése), (1) amely többek között az alábbiakat állapítja meg:

9.

emlékeztet az új európai digitális menetrendről szóló, 2010. május 5-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely kimondja, hogy Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom előnyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja, és lehetővé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban, továbbá ha a politikai fellépés középpontjába az egyént helyezi; illetve hogy „e digitális forradalom többé nem tekinthető csupán az ipari múltból eredő fejlődésnek, hiszen az egy radikális átalakulási folyamat”; (2)

10.

elismeri, hogy az információs társadalom hatalmas mértékben felgyorsította a gazdasági és társadalmi haladást. Az információs társadalomról a zöld tudásalapú társadalomra történő szükséges átállás akár egyfajta paradigmaváltásnak is tekinthető. Az európai digitális menetrend jelentőségét jól szemlélteti, hogy ennek a kiemelt kezdeményezésnek az eredményes végrehajtása előfeltétele annak, hogy az EU 2020 stratégia további kiemelt kezdeményezései sikeresek legyenek;

11.

elismeri, hogy a társadalom minőségét nagymértékben az határozza meg, hogy képes-e megteremteni a tényleges közös tanulást és munkát, valamint új, jövőbelátó tudást létrehozni. Ennélfogva társadalmunk teljesen új követelményeket szab meg a munkamódszerekre, a munkakultúrákra, az információk érvényességére, a médiaműveltségre stb. vonatkozóan;

12.

megjegyzi, hogy a digitalizáció és a globalizáció nyomán rohamosan változnak az üzleti folyamatok. Az OECD tanulmányai szerint az IKT messzemenő hatást gyakorol az egyes vállalkozások gazdasági teljesítményére és sikerére, különösen akkor, ha a készségekre, a szervezeti változásra, az innovációra és az új vállalkozások létrehozására irányuló beruházással kombinálják; (3)

13.

hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrend végrehajtásának együtt kell járnia az egész életen át tartó tanulás és a humántőke fejlesztésével, valamint az ezek népszerűsítéséhez szükséges intézkedések kidolgozásával. A siker kulcsa az, hogy EU-szerte milyen hatékonyan és milyen széles körben ösztönözhetők a munkaközösségek és a nagyközönség, tehát az egyének és a különböző közösségek arra, hogy aktív szerepet vállaljanak egy számottevően innovatívabb és produktívabb Európa megteremtésében. A maradéktalan sikerhez a polgároktól kiinduló innovatív kezdeményezések, a vállalkozói szellem, a növekedni kívánó vállalatok és különösképpen az innovatív állami, üzleti és harmadik szektorbeli partnerségi kezdeményezések valamennyi szinten (EU, tagállamok, helyi és regionális önkormányzatok) határozott politikai kötelezettségvállalást tesznek szükségessé;

14.

hangsúlyozza, hogy az innovációs folyamatok felgyorsítását és a gyors végrehajtást lehetővé tevő képességek alapvető sikertényezők a hálózatalapú társadalmakban. Ez fokozottabb teljesítményértékelést, illetve régiók és városok közötti együttműködést kíván annak érdekében, hogy a kihívásokra innovatív megoldásokkal lehessen választ adni, valamint hogy a bevált gyakorlatokat a helyi körülmények között és a helyi kultúrákban alkalmazhassák;

15.

kiemeli, hogy a közszolgáltatások kidolgozása során a nyitottságot, az újrafelhasználhatóságot és a technológiasemlegességet kell vezérelvként alkalmazni;

16.

hangsúlyozza, hogy teljes körűen ki kell használni Európában az állami és a magánszférában történő IKT-fejlesztésre kínálkozó lehetőségeket, valamint hogy az IKT-t a helyi és regionális önkormányzatok olyan szolgáltatásainak javítására kell felhasználni, mint az egészségügy, az oktatás, a közrend, a biztonság és a szociális szolgáltatások. Az állami IKT-szolgáltatások terén az EU által támogatott, a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint az IKT-fejlesztéssel foglalkozó kkv-kat tömörítő, a köz- és a magánszféra közötti partnerségek Unió-szerte kiváló alapként szolgálhatnak a helyi készségek és tudás kiépítéséhez; (4)

17.

emlékeztet arra, hogy az egységes digitális piac az európai polgárok számára - nem csupán fogyasztói, de vállalkozói, illetve a kreatív ágazatokban és más vállalkozásokban tevékenykedő tudásmenedzsment-szakértői minőségükben is - hatalmas lehetőségeket kínál;

18.

felhívja a figyelmet arra, hogy az európai digitális menetrend végrehajtásához európai szinten komoly gondolkodásmódbeli változásra van szükség: a horizontális és multidiszciplináris munkavégzésre való hajlandóságra, a hagyományos korlátokon való felülemelkedésre, a régi struktúrákkal való szakításra, valamint az együttműködés irányába ható szemléletváltásra. A megszokott fejlesztési projektek révén nem érhető el a kívánt hatás. A szükséges változás elérésének egyik módját a vezető európai szakértelmen alapuló, valamennyi érdekelt fél bevonásával megvalósuló, nagyléptékű, úttörő jellegű projektek jelentik. Különös figyelmet kell fordítani a projekteredmények helyi szintű terjesztésére és végrehajtására;

19.

rámutat, hogy Európának életszerűbb, felhasználóközpontúbb kutatásra és innovációra van szüksége. Az egyetemek és az ipar közötti együttműködés platformjául szolgáló élő laboratórium olyan európai szintű elképzelés, amelyet a végfelhasználók elkötelezett szerepvállalásával tovább kell fejleszteni. A jól működő szolgáltatási folyamatok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy aktív szerepet játsszanak a kutatásban és az innovációban, valamint valamennyi érdekeltet a folyamatos tanulásban való részvételre ösztönzik. Mindez erőteljes pozitív hatást gyakorolhat a helyi szintű szolgáltatási folyamatok megújítására és a regionális együttműködés fokozására. A digitális menetrend végrehajtása során olyan ösztönzőket kell létrehozni, amelyek arra buzdítják a helyi és regionális önkormányzatokat és az egyetemeket, hogy közösen munkálkodjanak az élő laboratóriumok szükséges koncepcióinak kidolgozásán;

20.

megismétli, hogy a kiváló minőségű szélessávhoz való megfizethető hozzáférés javíthatja a polgárok életminőségét és a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások színvonalát, miközben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára egyszerűbbé teszi termékeik értékesítését. A távoli régiók és közösségek, különösen a legkülső területek számára várhatóan jelentős előnnyel jár majd a szélessávú szolgáltatásokhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférés; (5)

21.

arra kéri a városokat és régiókat, hogy közösen munkálkodva hozzák létre az új innovatív megoldásokhoz szükséges kritikus tömeget. Az EU-nak és a tagállamoknak kedvező körülményeket kell teremteniük az új típusú, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzésekhez, hatékonyabban felkészítve ezáltal a közszférát a fokozatos és a radikális innovációra. Az energiahatékonyság és az intelligens közlekedés például olyan területek, ahol a helyi alkalmazások támogatása új, radikális fejlesztéseket kíván;

22.

felhívja a figyelmet arra, hogy az épített környezet irányítása és a várostervezés olyan ágazatok, amelyek jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra, valamint a lakókörnyezet minőségére. Az információkezelés új fejlesztései kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az új, ambiciózus éghajlati rezsim kialakítására irányuló célkitűzés elérésében. A létesítménykezelés területén gyakran az épületinformáció-modellezés (BIM) használatával készítik el a létesítmények fizikai és működésbeli tulajdonságainak digitális leképezését. A BIM fogalmait ki kell terjeszteni a régió- és a várostervezésre is. Ezt követően a BIM közös tudástárként szolgálhat egy terület számára, amely megbízható alapot képez az életciklus-elemzéshez, a felhasználóközpontú üzleti folyamatok kidolgozásához és az értékteremtő döntéshozatalhoz;

23.

hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac az európai digitális menetrend sarokköve, amely lehetővé teszi a jogszerű digitális tartalmak és online szolgáltatások létrehozására és terjesztésére szolgáló, bővülő, sikeres és élénk összeurópai piac kialakítását, valamint egyszerű, biztonságos és rugalmas hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a digitális tartalmakhoz és a szolgáltatási piacokhoz;

24.

rámutat, hogy a közszféra információihoz való nyílt hozzáférés a társadalom egésze számára előnyös. A kapcsolt nyilvános adatokat felhasználó új gyakorlatok kidolgozása a felhasználóközpontú szolgáltatási folyamatok irányába tett lépés. A további előnyök innovatív szolgáltatások, új üzleti modellek és fokozott közszférabeli hatékonyság formáját ölthetik, ezért az RB üdvözli a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatát.

25.

üdvözli az európai könyvtárak, múzeumok és archívumok online anyagait egyesítő rendszer, az Europeana létrejöttét, amelynek célja, hogy Európa kulturális és tudományos öröksége mindenki számára hozzáférhetővé váljék az interneten. (6) Az európai kulturális örökséghez való hozzáférés központi eszközként szolgál a kulturális sokféleség megértésének népszerűsítése, a többnyelvű, multikulturális Európa megerősítése és a polgárok ezen belüli egyesítése, valamint a gazdasági potenciál olyan területeken történő növelése szempontjából, mint az idegenforgalom és a tanulás;

26.

felhívja a figyelmet, hogy az e-kereskedelemmel, elsősorban a számlázással kapcsolatos elektronikus üzenetekre vonatkozó közös európai normák hiánya az egyik legnagyobb technikai akadály a működő egységes digitális piac megvalósítása előtt;

27.

támogatja az e-aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot a biztonságos e-hitelesítési rendszerek határokon átnyúló elismerésével és interoperabilitásával kapcsolatos jogi keret megteremtése érdekében;

28.

üdvözli az Európai Bizottságnak a szerzői jogok tisztázására, kezelésére és határokon átnyúló engedélyezésére irányuló kezdeményezését, amelyet az internetes jogok kezelésének, átláthatóságának és összeurópai engedélyezésének javítása, valamint az európai kultúra részét képező művek digitalizálására és terjesztésére vonatkozó jogi keretek megalkotása révén valósítana meg;

29.

hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni a felhasználók jogai, illetve a szellemi tulajdonjogok jogosultjainak jogai között. A szellemi tulajdonjogok védelmét célzó intézkedések nem sérthetik a felhasználók azon jogát, hogy az analóg formátumú tartalmakhoz hasonlóan a digitális tartalmakat is szabadon felhasználhassák. Ezenkívül a tartalomszűrés, illetve a hálózati hozzáférésnek a szellemi tulajdonjogok védelmét szolgáló megtagadása sem korlátozhatja a polgárok online tartalmakhoz való hozzáféréshez vagy önkifejezéshez való jogát;

30.

üdvözli az európai IKT-szabványok végrehajtási szabályainak megújítására irányuló javaslatot, amelynek célja, hogy bizonyos IKT-fórumok és -konzorciumok szabványai használhatók legyenek, és bízik benne, hogy az Európai Bizottság gyakorlati fogalommeghatározást készít majd ezekhez a szabványokhoz, akár nyílt szabványoknak, akár nyílt specifikációknak nevezik majd őket;

31.

egyetért azzal, hogy a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a malmői és a granadai miniszteri nyilatkozatban foglalt átjárhatósági és szabványosítási kötelezettségvállalásokat, különösképpen a nyílt szabványokra és specifikációkra vonatkozókat;

32.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a közigazgatás átjárhatóságának, valamint a közszolgáltatás-nyújtás hatékonyságának javítását szolgáló széles körű együttműködésbe, amelyben az önkormányzatoknak aktívan részt kell venniük; (7)

33.

hangsúlyozza, hogy az új részvételi alapú platformok és interaktív közös fejlesztésű szolgáltatások (web 2.0 és azon túl), amelyekben a felhasználók aktív szereplőkké, termelőkké vagy úgynevezett „prosumerekké” (aktívan hozzájáruló fogyasztókká) válnak, példátlan lehetőséget kínálnak az európai polgárok kreativitásának mozgósítására. Mindenképpen létre kell hozni a nyitottság és a bizalom környezetét és kultúráját, amely elősegíti ezt a fejlődést;

34.

rámutat, hogy az internetes infrastruktúra kiépítése és az azon keresztül nyújtott szolgáltatások kidolgozása során elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a biztonsági követelmények valamennyi szinten teljesüljenek, és ezáltal garantálják a magánélet, valamint a személyes adatok védelmének optimális szintjét. E tekintetben fontos szempont a személyes adatok engedély nélküli nyomon követésének és a profilalkotásnak a megelőzése; (8)

35.

a bizalommal és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően valamennyi alkalmazott alapos képzésére szólít fel, amelynek különösen a (például a hálózatok, rendszerek, biztonság, adatvédelem terén dolgozó) szaktechnikusokat, a különböző elven működő biztonsági eljárásokkal közvetlenül foglalkozó személyzetet, valamint az innovációs és modernizációs folyamatokba általában vagy közvetve bevont személyzetet (például a fogyasztók számára digitális jártasságot oktatókat) kell céloznia;

36.

erőteljesen hangsúlyozza a tartalomszolgáltatók felelősségét és azt, hogy a jogellenes és káros tartalom elleni küzdelmet az információ szabad áramlásának korlátozása nélkül kell folytatni (a számos tagállamban alkalmazott tartalomszűrés olyan tartalmakat is letilt, amelyeket nem kellene, és a folyamat jellemzően nem átlátható és elszámoltatható). Létre kell hozni olyan eszközöket, amelyek segítségével védelmet lehet nyújtani különösen a kiszolgáltatott helyzetű felhasználók számára. Emellett olyan eszközökre is szükség van, amelyekkel a káros tartalmakat figyelni lehet és közvetlenül a megjelentetés után el lehet távolítani az internetről;

37.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak központi szerepet kell játszaniuk az egyenlő és megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításának elősegítésében olyan területeken, ahol például a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek; az elektronikus hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetésében; valamint új, állampolgár-központú elektronikus közszolgáltatásra irányuló megközelítések kialakításában; (9)

38.

javasolja, hogy a finanszírozás és az egyéb támogatási intézkedések a nyílt hozzáférésű szélessávú hálózatok végrehajtását részesítsék előnyben, amelyek alapját egy horizontálisan rétegelt hálózati architektúra és olyan üzleti modell képezi, amely a hálózathoz való fizikai hozzáférést szétválasztja a szolgáltatásnyújtástól. A meglévő optikai kábelhálózatot meg kell nyitni a verseny előtt;

39.

emlékeztet arra, hogy lakóhelyétől függetlenül minden állampolgár számára biztosítani kell az információs társadalom működő infrastruktúráját. A megbízhatóan működő és gyors kommunikációs kapcsolatoknak és az ezeket kiegészítő hatékony, vezeték nélküli mobilszolgáltatásoknak jelentős szerepük van a régiók versenyképességének és elérhetőségének, valamint az esélyegyenlőségnek az előmozdításában;

40.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a távoli és ritkán lakott területeken biztosítsák a rádiófrekvencia elérhetőségét a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára, és üdvözli az Európai Bizottság abbéli elkötelezettségét, hogy koordinálni fogja a frekvenciahasználatra vonatkozó technikai és szabályozási feltételeket és harmonizálni fogja a frekvenciasávokat a készülékek piacán a méretgazdaságosság megteremtése érdekében, valamint az EU egész területén lehetővé teszi a fogyasztók számára ugyanolyan készülékek használatát és ugyanolyan szolgáltatások igénybevételét;

41.

elismeri, hogy folyamatban van egy olyan átalakulás, amelynek során az oktatási rendszer fejlesztésére van szükség, akár radikális mértékben is. Az oktatás feladata ma már nem a hatalmas mennyiségű ismeret átadása. A lényeg a tanulás tanítása, azaz annak elérése, hogy az emberek fejlesszék tanulási kompetenciáikat, és ennek segítségével önállóan képesek legyenek az ismeretek megszerzésére és feldolgozására. A digitális jártasság e tekintetben meghatározó fontosságú;

42.

kiemeli, hogy az európai digitális menetrend egyik legfőbb célja a közérdekű információkhoz és az e-szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint ezek felhasználhatóságának ösztönzése. Az európai digitális menetrendnek elő kell segítenie az IKT teljes beépítését az oktatásba és a képzésbe. A digitális jártasság, az e-készségek és e-kompetenciák mindenki számára speciális tevékenységeket és hatékony tanulási környezetet tesznek szükségessé;

43.

úgy véli, hogy az e-készségek európai cseremechanizmusainak létrehozásával számos olyan további közönségcsoport is bevonható és átképezhető, akik számára jelenleg kevésbé léteznek megfelelő üzleti vagy felsőoktatási e-készség-fejlesztő tanulási ajánlatok. Az IKT által támogatott rugalmas munkafeltételek és távmunka lehetőségei számos új módot teremtenek e lakossági csoportok foglalkoztatására. E kezdeményezésekhez köz- és magánszféra közötti partnerségek szükségesek, különösen azért, mert a kereskedelmi szolgáltatásokat és a tanulási ajánlatokat kifejezetten az egyes csoportok igényeihez kell igazítani.

44.

hangsúlyozza, hogy olyan európai regionális és helyi szereplőkre van szükség, akik úttörő szerepet vállalnak abban, hogy az IKT által támogatott rendszermegoldások alkalmazásával kezeljék a lakosság elöregedésének problémáját, és innovatív, információs és kommunikációs technológiákkal segített koncepciók kidolgozására szólít fel, hogy Európa vezető szerephez juthasson a digitalizált világban történő aktív idősödés terén;

45.

hangsúlyozza, hogy a könyvtárak hasznos és hatékony módot kínálnak arra, hogy társadalmi státuszra való tekintet nélkül átfogó információs szolgáltatásokat nyújtsanak a nagyközönség számára. A legjobb európai gyakorlat ott alakult ki, ahol a könyvtárakat digitális kulturális és információs szolgáltatási központként hozták létre, méghozzá olyan helyen, ahol az emberek naponta megfordulnak – például bevásárlóközpontokban. Ennek fényében az új szolgáltatások tartalmának és az új digitális médiumoknak a tervezésekor nem csupán a gazdasági kritériumokat, hanem a társadalmi és kulturális igényeket is figyelembe kell venni;

46.

aláhúzza, hogy a hatékony végrehajtás érdekében figyelembe kell venni, hogy a kulturális és a kreatív ágazatok tartalmat szolgáltatnak az információs és kommunikációs technológiák számára, és így hozzájárulnak további fejlődésükhöz. A digitális menetrendnek kulcsszerepe van az ágazat lehetőségeinek kiaknázásában, valamint a kulturális és kreatív jellegű online tartalomra és szolgáltatásokra vonatkozó egységes és biztonságos piac kialakításában. Európa kulturális örökségének jobb kihasználása érdekében aktívan támogatni kell annak digitalizálását;

47.

javasolja, hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget az IKT által támogatott elképzelések és módszerek kidolgozásának a kutatás-fejlesztés eredményeinek terjesztése és a valós folyamatok során történő végrehajtásuk érdekében. E tevékenységre jó példa a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP), amely nagyszerű platformot képez a jövőbeni internetes alkalmazások terjesztésének ösztönzéséhez. A CIP-et meg kellene erősíteni, méghozzá úgy, hogy jelentős többletforrást kap a sikeres projektek eredményeinek helyi és regionális szintű terjesztéséhez és átültetéséhez;

48.

fontosnak tartja az informatikai eljárások felhasználását a polgári szerepvállalást előmozdító eszközként. Helyi és regionális szinten például olyan digitális vita- és munkafórumokat kellene létrehozni, ahol a polgárok részt vehetnének a hozzájuk közel álló hétköznapi szolgáltatások fejlesztésében;

49.

rámutat, hogy az európai digitális menetrend rendkívüli lehetőségeket rejt magában a tekintetben, hogy ösztönzőként szolgáljon a régiók és az önkormányzatok számára saját szolgáltatásaik és termelési folyamataik európai együttműködés keretében történő reformjához. Az európai régióknak és önkormányzatoknak az egymással, valamint az egyetemekkel és vállalatokkal folytatott teljesítményértékelés és együttműködés alapján átfogó módon felül kell vizsgálniuk struktúráikat, munkamódszereiket és folyamataikat. Az uniós szintű együttműködés és finanszírozás ezenkívül jóval bátrabb kockázatvállalást tesz lehetővé. Az EU-nak új gyakorlatot kell alkalmaznia, amely szerint a beruházásokat az az elképzelés vezérli, hogy egyes helyi és regionális önkormányzatok úttörő módon, aktívan kutatnak, kísérleteznek és döntéseket hoznak, új megoldásokat dolgozva ki a jövőre, amelyek mindenkinek hasznára válnak;

50.

erőteljesen hangsúlyozza a szolgáltatási folyamatok átalakításának fontosságát mind az állami, mind pedig a magánszférában az IKT által támogatott folyamatátszervezés előnyeinek kihasználása érdekében. Az e-számlázás és az e-személyazonosítás felgyorsítása úttörő szereplőket, együttműködést és szabványosítást kíván;

51.

kiemeli az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) fontosságát, és elismeri, hogy annak tematikus prioritásai – a jövő információs és kommunikációs társadalma, az éghajlatváltozás és a fenntartható energia – az Európa 2020 stratégia kulcselemei. Helyi és regionális szinten az EIT gyakorlati hatással bírhat a regionális és helyi innovációs képességet növelő új elképzelések és eljárások kidolgozása és népszerűsítése tekintetében. Ehhez egyes helyi és regionális önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy megfelelő beruházások révén saját régiójukat tesztelési környezetté alakítják az EIT és az élő laboratórium tevékenységei számára, amelyekben a különböző polgári és közösségi csoportok aktív, felhasználóközpontú módon működnek közre;

52.

rámutat, hogy szűkebb szakterületeken még a kisebb regionális és helyi szintű intézmények is létrehozhatnak világszerte érdeklődésre számot tartó tudást, különösen, ha globális hálózatokban vesznek részt, és tudásalapú vállalkozásokkal működnek együtt; (10)

53.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság fejlessze tovább a tudásháromszög és az élő laboratórium elképzelését, amelyek bővítik a különböző tevékenységek közötti szinergiákat, szorosan kapcsolódnak a valós kihívásokhoz és problémamegoldáshoz, és amelyeknek szerves részét képezi a regionális dimenzió;

54.

megerősíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hajlandóak egyre aktívabb szerepet vállalni a tudomány, a technológia és az innovációs politika alkalmazásának népszerűsítésében, feltéve, hogy valamennyi uniós program és projekt esetében olyan megközelítést fogadnak el, amelyben az adott projekt területén a már meglévő felső szintű globális tudás feltérképezése, valamint annak hatékony felhasználása kulcsfontosságú finanszírozási kritérium;

55.

javasolja, hogy az egyetemek és az ipar közötti úttörő fejlesztésekből származó innovációs tanulságokat hatékonyan alkalmazzák annak érdekében, hogy egész Európában meg lehessen erősíteni a tudásmenedzsment-szakértők szükséges átfogó kompetenciaalapját;

56.

egyetért azzal, hogy az internet stabilitásának megőrzése érdekében támogatni kell az internetirányítás nemzetközi szinten történő kezelését, valamint a több érdekelt részvételén alapuló modell szerint folyó világszintű együttműködést; és az Európai Bizottsággal együtt támogatja az Internetirányítási Fórum 2010 utáni fenntartását;

57.

úgy véli, hogy a Régiók Bizottságának – a helyi és regionális önkormányzatok képviselőjeként, valamint tekintve, hogy Európa-szerte szoros kapcsolat fűzi a legújabb fejlesztésekhez és a digitalizációval kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz – a helyi és regionális önkormányzatokkal és azok reprezentatív szervezeteivel együtt proaktív szerepet kellene kapnia az európai digitális menetrend irányítási modelljében (például a szakértői csoportokban és az évente megrendezendő digitális közgyűlésben). A helyi és regionális önkormányzati szereplőknek és az őket képviselő szervezeteknek határozott, kiemelkedő szerepet kell kapniuk.

58.

megjegyzi, hogy a digitális menetrendnek más kiemelt stratégiák sikerében is döntő szerepe van. Ezért jelentősen fokozni kell a több főigazgatóságra és programra kiterjedő együttműködést, és – különösen a már meglévő – programokon keresztül biztosítani kell a digitális menetrend végrehajtásához szükséges finanszírozást.